A természet művészete

A Soproni-hegység erdei gyönyörűek a határ mindkét oldalán. Rosa és Anton Moritz a természet közelében élnek, ennek is köszönhető, milyen pompás kiállítást tudtak összeállítani. A nyugdíjas házaspár 50 évig foglalkozott szőlészettel, nyugdíjas éveikre pedig szintén találtak elfoglaltságot maguknak. Fával már a szőlőtőkék kivágása után kezdtek foglalkozni, de az igazán nagy áttörés kevesebb, mint 10 éve jött el. A Soproni-hegység erdeit járva szebbnél-szebb természetesen is jól kinéző, illetve mesterségesen megmunkálható faanyagot találnak, legyen szó akár bükkfáról vagy fenyőről.

IkvaHír: IMG 20191117 143036 (Egyedi) - indafoto.hu

Faragványaik, valamint a “természetes műalkotások” ezen a hétvégén, szombaton és vasárnap még megcsodálhatóak Ilonaaknán (Helenenschacht), ahol Rosa és Anton Moritz sajátkészítésű süteménnyel, valamint a család borával vár mindenkit, akit érdekelnek a természet alkotta csodák. A belépés becsületkasszás, a bevétel pedig 100%-ig jótékony célt szolgál, Récény (Ritzing) önkéntes tűzoltósága, valamint a faluban élő hátrányos helyzetűek kapják meg.

IkvaHír: IMG 20191117 143302 (Egyedi) - indafoto.hu

Az adventi/karácsonyi kiállítás címe egyébként “Die Natur macht die Kunst”, a helyszín pedig Helenenschacht 40, de érdemes követni a kihelyezett “Ausstellung” feliratokat 😊

IkvaHír: IMG 20191117 143343 (Egyedi) - indafoto.hu

IkvaHír: IMG 20191117 143519 (Egyedi) - indafoto.hu

MÉG TÖBB FOTÓ A KIÁLLÍTÁSRÓL ITT!

A légvédelmi szirénák is megszólaltak: elverte az eper nagy részét a jégeső

Jelentős károkat okozott a a gyümölcsösökben, azon belül is főképp a most érni készülő földieperben, szamócában a hét végi nagy mennyiségű csapadék és jégeső a Nagymartoni jásában. Ennek ellenére megtartják az eperfesztivált (Alles Erdbeere) Rétfalun (Wiesen).

Fotó: Freiwillige Stadtfeuerwehr Mattersburg

Elárasztott utcák és pincék, szétvert gyümölcsösök maradtak a nagy  mennyiségű csapadék után, mely szombat délután és este csapott le térségünkre. A leginkább érintett Nagymarton környéke volt, de Bécsújhelyen is okozott problémákat a hirtelen lezúduló csapadék, kisebb jégeső pedig Sopronban is volt. Sajtóinformációk szerint a magasabban fekvő területeken különösen Nagymarton környékén néhol 15cm vastag jégtakaró alakult ki, a csapadék össz mennyisége pedig majdnem elérte a 100 millimétert, mindezt pár óra alatt. Gazdálkodók szerint mintegy fél óra alatt megsemmisült egy egész évi munka, az eper ugyanis Rétfalu környékén most kezdett volna termőre fordulni. Az ORF Burgenland tudósítása szerint a termés  mintegy 70%-a odalett, a kár pedig legalább 300.000 euró. Ennek ellenére a hétvégére tervezett eperfesztivált megtartják.

Fotó: Freiwillige Stadtfeuerwehr Mattersburg

A hirtelen lezúduló nagymennyiségű eső azonban nem csak a terményben okozott károkat, Nagymartonban és Borbolyán (Walbersdorf) az utcákon néhol fél méter magasan hömpölygött a víz, a Vulka-patak is megáradt. A járás székhelyén több ház pincéjéből is a tűzoltóknak kellett kiszivattyúzni a vizet, a város egy része ráadásul egy időre áramellátás nélkül is maradt. Fraknóban egy házat szinte teljesen elöntött a víz, az ott lakó családot ki kellett menekíteni. A jégesőre figyelmeztetésként Burgenlandban pedig több helyen megszólaltak a légvédelmi szirénák is, melyet Sopronban és Kőszegen is lehetett hallani.

A 24 óra alatt lehullott csapadék mennyisége (szombatról vasárnapra virradóan):

  • Nagymarton 99,2mm
  • Újtelek 77,9mm
  • Szikra 65,3mm
  • Vulkapordány 38,1mm
  • Récény 23,4mm
  • Margitbánya 39,8mm
  • Ruszt 30,5mm
  • Darázsfalu 34,1mm
  • Kismarton 25,2mm
  • Felsőpulya 23,8mm
  • Sopron-Kurucdomb 39,1mm
  • Sopron-Brennbergbánya 28,3mm
  • Sopron-Hermes 31,5mm
  • Fertőrákos 32,8mm
  • Sopronhorpács 11,6mm
  • Fertőszentmiklós 16,0mm

Határtalan erdei túra a Soproni-hegységben

Habár pár napja nem túl kellemes az időjárás, nemrég még igazi tavaszias időnk volt, és lesz is a közeljövőben remélhetőleg. A kedd alkalmasnak tűnt arra, hogy egy (nem is annyira) rövid túrát csinálunk a Soproni-hegységben, de hogy miért kellett ehhez vonatra szállni? A most következő beszámolóból kiderül.

Kezdjük azzal, hogy a Soproni-hegység nem ér véget az országhatárnál. Nagy erdei Ágfalva, Sopron, Harka, Sopronnyék, Récény, Lakompak, Csóronfalva, Mészverem, Szikra, Márcfalva, Fraknónádasd és Lépesfalva közigazgatási határait is érintik, legmagasabb pontja pedig nem a Magyarországon köztudomású Magas-bérc, hanem a Bren-tető, a maga 606 méter tengerszint feletti magasságával. A hegység kiépített turistaút-infrastruktúrával rendelkezik, bár tény, hogy ezek közül a legtöbb a magyar oldalon található. Viszont erre halad a 07-es (vagy a Soproni-hegység térképeken 907-essel jelölt) Ostösterreichischer Grenzlandweg, avagy Österreichischer Weitwanderweg 07, mely Felső-Ausztriából indul, és a Délkelet-stájerországi Bad Radkersburgig tart.

Mi nyilván nem túrázunk rajta ennyit, azonban jól jön, ha tájékozódni akarunk. Most jön képbe a vonat, ugyanis Sopronból Marz-Rohrbach megállóhelyig utaztunk vele, fejenként 2,30€ áron, ami nagyjából 740 magyar forintnak felel meg. A vonatról leszállás után, mivel én jó tájékozódó vagyok, nameg  mert előtte utánanéztem, el is indultunk az egyik kis viadukt felé, ami alatt a Klettenbach folyik. Itt már elő is kerültek a jelzések, ami Ausztriában az ilyen nagy távolságú turistautaknál általában piros-fehér-piros, mint az országzászló. Ezek a jelzések végigkísérik az embert egész Fraknónádasdon, a Fő utcán, a Sportplatzgassén, a Rohrbach-Steindläcker Güterwegen. Először “belfalusi” házak között, majd szellősebb “külfalusi” szakaszon vezet a turistaút, végül egy lovarda mellett haladunk el, egy kanyar, egy “Herrentisch 4,7km” tábla és egy nádból készült méhlak után pedig szép lassan beérünk az erdőbe.

Itt fogad minket első érdekességünk, egy fa, aminek neve is van: Bild-Eiche, azaz “Kép-tölgy”, szentképekkel, alatta kellemes ülőalkalmatosság: nevezzük padnak. Tovább haladva az útvonal relatíve unalmas, emelkedő, milyen meglepő, hiszen épp a Soproni-hegységbe kapaszkodunk fel. Az út remekül járható, nincs vízmosás, valószínűleg erdőgazdasági járművek is használják, sok a fakitermelés, és egyetlen emberrel, egy futóval is találkozunk.

Jön a következő fa: Herrgott-Eiche, azaz “Úristen-tölgy”. Az útvonal továbbra sem túl izgalmas, viszont előkerül a hegység alkotóeleme, a csillámpala és a kristályos pala. Az útról olykor vannak leágazások, melyek többsége erdészeti út, vagy vadrezervátum felé vezet, de gyakran figyelmeztet tábla: “Wildruhegebiet, bitte nicht betreten”.

Nyilvánvalóan a fákon ott nincs felfestés, ahol tényleg szükség lenne rá: például 5 irányú elágazásban, viszont az út jártságából azért kikövetkeztethető, merre van az arra. Túrázó kollégám megjegyzi, hogy sok a leszúrt vascső az utakon, és tényleg: színre festett csövek szegélyezik az utat, de később ki is derül miért: több település közigazgatási határán túrázunk épp. Persze vannak olyan jelölések, amit én sem értek, miért van bizonyos fákra narancssárga fújva? Ki tudja… Közben megijesztenek, hogy “vigyázz, sikló”, én meg olyan indokolatlan hangot adtam ki ijedtemben, amit így utólag még szégyellek is. De a lényeg, a sikló nem taposódott szét, megörökíthető kamerával.

Egy már épp visszanövésben lévő erdőírtásról letekintve elénk tárul az S31-es út egyik viaduktja, azért nincs túl közel, de túl messze sem. Talán valahol pont ott húzódik a Soproni-hegység és a Rozália-hegység határa. Újabb elágazás, újabb pad, újabb nevezetes fa: ez már a Bild-Föhre, azaz a “Kép-erdeifenyő”. Szentképek és természetjárók a fán, kellemes pihenés és kalóriabevitel nekünk.

Irány tovább, és előkerül a hármashatár-kő. Na nem úgy, hanem települések között, a három oldal három település közigazgatási területét jelöli, címerrel. Bár több hete nem volt komolyabb mennyiségű csapadék, néhány tócsába “belebotlunk” képletesen mondva. A pocsolyák pedig tele vannak béka ikrákkal, ha mind megéri az ebihal, majd kifejlődött béka kort, akkor bizony lesz kuruttyolás a környéken.

“Mindjárt ott vagyunk”, de hol is? Hát az Urak asztalánál. Az az a pont, ahol a magyar turistautak találkoznak a 07-essel, illetve innen indulnak még másfelé is Wanderwegek, például be Szikra településre, illetve itt halad el a zöld Mária-út is. Addig viszont még Zerr-Eiche nevű fa, és egy beszakadt tetejű esőbeálló házikó, meg sok szép koratavaszi növény jön velünk szembe. Elérkezünk hát az Asztalfőhöz, ahol az 1970-es években épített kőasztal és kőpadok nyújtanak szusszanásnyi lehetőséget, ne feledjük, itt már 553 méteren vagyunk, kevesebb az oxigén a levegőben (nem).

Innen választhat az ember, merre megy tovább, Ágfalva felé, vagy Brennbergbánya irányába. Mi egy ilyen hibrid megoldást választottunk, a Hidegvízvölgy úton haladtunk lefelé a Roth Gyula-emléktábla, a Hidegvíz-forrás, a feltételezett Anonym-forrás és a vörösbérci Bányász-forrás mentén, majd némi hegymászás és aztán ereszkedés után a Magas-bérc felé.

A kilátóról nem volt túl jó kilátás, de ez csak a rossz időjárási körülményeknek volt köszönhető: iszonyatos, és egyre erősebb pára lepte be a környéket. A kilátó remek állapotban van, pár éve fel is újították, a padok is példásak, az egész környék színvonalas, beleértve a szív alakú tűzrakóhelyet is. Lefelé haladva az Ilonaakna felé vezető utat keresztezve érjük el Brennbergbánya/Borbálatelepet, majd a buszfordulót. A buszra még várni kell, milyen jó, hogy itt van a kocsmatemplom.

Itt egy-két hosszúlépés után be is fejeződött túránk, mely körülbelül 18 kilométer lehetett, bár a telefonom navigációja természetesen megadta magát egy ponton, utána viszont sikerült magához téríteni. És hogy mi lesz a következő ilyen jellegű túra? Azt még én magam sem tudom, de el tudnám képzelni, hogy Szikrán szállok majd fel egy buszra megfáradt turistaként.

Indul az S31 gyorsforgalmi út bővítése

Az elmúlt 5 évben az S31-es gyorsforgalmi út veperdi szakaszán 17%-kal nőtt a forgalom. A nagyobb forgalomnak köszönhetően több volt a súlyos közlekedési baleset is a térségben, többek között ezért is indul nemsokára a gyorsforgalmi út fejlesztése, bővítése. 

Jövő év elején indulnak az első konkrét munkálatok, több szakaszt kiszélesítenek, a mega-beruházás várhatóan 2024-ben fejeződik majd be. Tavaly Nagymarton környékén már zajlottak fejlesztések, többek között hidakat erősítettek meg, 2021-ig a nagymartoni csomópont és a veperd/sopronszentmártoni elágazás között is zajlik majd a munka, melynek keretein belül az utat kiszélesítik, középen pedig beton terelőfalat állítanak, ezzel is növelve a közlekedés biztonságát: sok frontális ütközéses baleset történik ugyanis ezen a szakaszon. Emellett megnövelik és modernizálják a csóronfalvi és a kaboldi parkolókat is.

2022-ben aztán indul a szikrai völgyhidak átépítése, déli irányba négy új hidat építenek. A kismarton felé vezető irány forgalma teljes szélességében a most még kétirányú hídon történik majd, a másik iránynak új építmény létesül.  A teljes beruházást az utat üzemeltető ASFINAG valósítja meg, összköltsége mintegy 140 millió euróra rúg.

A soproni hegyvidék forrásai mostantól egy oldalon

A Soproni-hegység, és a környék is bővelkedik kiépített forrásokban, kiépítetlen szivárgókban, és kutakban is. Ezeknek egy összefoglaló adatbázisa eddig nem volt online elérhető, de ez most megváltozott. Elindítottuk ugyanis a sopforras.ikvahir.eu oldalt.  Több, mint 10 évvel ezelőtt bukkantam rá az egyik, azóta már bezárt soproni fiókkönyvtárban “A soproni hegyvidék forrásai” című könyvre. Tetszik, nem tetszik, az egész könyvet lefénymásoltattam. A könyv 1997-es kiadásáról van szó, mely összesen 76 forrás és szivárgó leírását tartalmazza, fotókkal, megközelíthetőségekkel vízminőséggel, vízhozam adatokkal. A könyv a Castanea Környezetvédelmi Egyesület kiadásában jelent meg, és 2003-ban lett egy újabb kiadása is, kicsit kevesebb tartalommal, de ez már online is letölthető volt, és mind a mai napig az is . A dolgok azonban folyamatosan változnak, legyen szó a turistautakról, a forrásfoglalásokról, akár a technológiákról, amivel túrázunk. Nagy természetjárónak tartom magam, bár az a típus vagyok, aki inkább a kijelölt utakat követi. Persze ha van nálam egy navigációs eszköz, jelen esetben okostelefon, simán felfedezek újabb területeket is. 2011-ben egy pályázaton különdíjat kapott “A soproni hegyvidék forrásai” című weboldalam, bár a kinézet kevésbé volt szép, a tartalom volt a lényeg. Pár nappal ezelőtt, május 19-én volt a Források Világnapja. Erre a napra pedig elkészült az új verzió, egy új felülettel, több tartalommal. Jegyezzétek meg a webcímet: sopforras.ikvahir.eu Az oldalon fellelhető források mindegyikét meglátogattam, az összes fotó, mely elérhető az oldalon, saját produktum. Okostelefonokkal fotózva az ember elérheti a “geotagging” nevű funkciót is, ennek segítségével pontos GPS koordinátákat is kapunk. Az új Sopforrás oldalon jelenleg 46 kiépített, és kevésbé kiépített forrásról találhatunk fotókat, leírást, történetet, megközelíthetőségi tájékoztatót, GPS koordinátákat, és még Google illetve OpenStreetMap térképen is megtekinthetjük elhelyezkedésüket. Egyelőre van több hiba is az oldalon, kezdve azzal, hogy nem reszponzív, de természetesen azon fogok dolgozni, hogy mindig friss, aktuális fotók, hibátlan kinézet fogadja az idetévedt látogatót. JA és …

tovább:
A soproni hegyvidék forrásai mostantól egy oldalon

EZ LÁTVÁNY – ilyen a kilátás a Várhely-kilátóból

Legyen szó a környék településeiről, legyen szó a Fertő tóról vagy Pozsonyról, esetleg Bécsről, de persze ide sorolhatjuk az Alpok vonulatait, a Bakonyt, a Somló-hegyet, a Heuberg-adótornyot vagy a Soproni-hegység legmagasabb pontját, a Bren-tetőt is, a Várhely kilátó az a pont a Soproni-hegységben, ahonnan ezt mind látni lehet. Persze leginkább akkor, ha az időjárás is kegyes hozzánk. Mikor legutóbb fent jártam, kicsivel kevesebb, mint egy héttel ezelőtt, érdekes látvány tárult elém: a Schneeberg nem volt látható, viszont mellette például a Semmering Sonnwendstein csúcsa igen. A Bakonynak és a Somló-hegynek pedig a teteje látszott, az alja nem. Viszont sikerült több bécsi és pozsonyi épületet is azonosítani, így például több nagy társasházat Bécs-Alterlaa városrészében, vagy például az Otto Wagner-Kirchét, de remekül látszott a pozsonyi vár, illetve a Kamzík adótorony is. Jöjjenek tehát a képek. TELJES KÉPGALÉRIA ITT!

tovább:
EZ LÁTVÁNY – ilyen a kilátás a Várhely-kilátóból

Megszűnt létezni a mucki őrs

Évtizedeken keresztül bomlottak a volt mucki határőrőrs épületei a Soproni-hegységben. Az épületek többsége ránézésre már menthetetlen volt, és akik megrendelték a bontást, azok is úgy érezhették, itt már nincs mit menteni. Most minden épületet eltüntettek, azok teljes bontására került sor. A Kisalföld Extra információi szerint a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. állatsimogatót tervez a területre, mely megteremtésének költségeit pályázati forrásokból fedeznék. Milyen jó lenne, ha az egykori Moha étterem is újra kinyitna… Na meg persze az is jó lenne, ha a Ferenc-forrás melletti romos épülettel is kezdenének valamit. Az Urbex Sopron csapata drónfelvétellel mutatja meg, hogy nézett ki, és hogy néz ki most felülről a terület. Nekem pedig sikerült archívumomban találni néhány képet a 2014 nyári állapotokról. MÉG RENGETEG KÉPET ERRE A LINKRE KATTINTVA LEHET ELÉRNI!

tovább:
Megszűnt létezni a mucki őrs

Elkészült a kaboldi ásványvízkút

2015 év végén írtunk arról, hogy megkezdődött a kaboldi (Kobersdorf) ásványvízkút újjáépítése . A munkálatok során a régi fa épületet teljes mértékben elbontották, és egy téglaházikót építettek a helyére. A munkálatok során is biztosított volt a vízvételi lehetőség egy ideiglenes épületben. A régi épület Mostanra viszont elkészült az új “vízház”, mely ízléses megvilágítást kapott. Amennyiben nincs az épületben senki, a nagy üvegablakokon keresztül remekül fest a zöld LED világítás. Azonban ha valaki belép, rendes világítás gyullad fel. Három kifolyócsapból lehet megtölteni a palackokat, poharakat, melyből az egyik alacsonyabban van, nyilván gondoltak a gyerekekre is. Némi tervezési hibának tűnik, hogy a rácsra folyó víz kifröcsög, és ezáltal eláztatja a kövezetet az épületben. Az azonban szerencsére megfelelően hézagos, így elfolyik a víz. Az épületet egyébként két villanykonvektor tartja melegen. A környéken egyébként a járdákat is rendbe tették, melyek közvilágítást kaptak, illetve zajlik itt egy nagyobb munka is: a településen keresztülhaladó Schwarzenbach medrét teljes mértékben rekonstruálják, újra kiöntik betonból, ezért például az egyik híd le van zárva, és a patak egy szakaszon egy csőben folyik. Szeptemberben itt tartottak a munkálatok

tovább:
Elkészült a kaboldi ásványvízkút

Megérkezett Sopron város fenyőfája

Ma dél körül megérkezett Sopron város fenyőfája a Fő térre, melyet nemsokára már karácsonyfának is hívhatunk. Az ezüstfenyő egyébként 12 méter magas, és Somogyi Gyula, ágfalvi lakos ajánlotta fel, aki 34 éve, unokája születésekor ültette el a fát.

tovább:
Megérkezett Sopron város fenyőfája

Ma tartották a Lővérek 10/25/40 túrákat

A CATS egyesület jóvoltából idén is megrendezésre került a Lővérek túra, mely a Soproni-hegységben 10, 25, és 40 km-es távokban volt teljesíthető. A túra résztvevőit minimális részvételi díj után az egyes checkpointokon étel, ital várta. Érdekesség, hogy a túra olyan turistautakon is vezetett, melyeket a legfrissebb turistatérképek már nem jelölnek.

tovább:
Ma tartották a Lővérek 10/25/40 túrákat