Parádés nyitó negyed után – a második negyed gyengébb játékát leszámítva – kézben tartottuk az irányítást Kaposváron. A 4. negyed közepén végképp megtörtük ellenfelünket remek csapatmunkával és többek között fiatal játékosunk Vincent remeklésével, ezzel 17 pontos győzelmet arattunk és megszereztük 3. idegenbeli sikerünket

Kométa Kaposvári KK – Sopron KC 79-96 (19-33, 32-20, 13-17, 15-26)
Kaposvár, férfi NB I, 700 néző
V.: Nagy V., Ádám, Kovács N.

Kaposvár: Petersen 14/3, Krnjajski 10/3, Puska 3/3, GABRIC 23/15 , Hughes 11
Cs.: Hendlein, GRIFFIN 18/3, Paár, Bogdán, Csorvási

SKC: JOSEPH 27/12, JONES 16/6, VALERIO-BODON 21/9, Barnett 8, DURHAM 16
Cs.: Molnár M. 6, Shine, Sitku 2, Supola, Csendes, Schöll
Edző: Kostas Flevarakis

Kimondottan jól, Vincent valamint Joseph triplájával, 6-0-lal kezdtünk. Igaz jött egy tripla Gabrictól is a túloldalon, de a Barnett- Joseph-Valerio trió jóvoltából 13-3-ra elhúzunk. A negyed második fele nagy dobópárbajt hozott, Vincent és Joseph képtelen volt hibázni, 14-gyel mentünk 10 perc után.

A 2. etapot a hazaiak 10-4-gyel kezdve Griffin vezérletével gyorsan 10 ponton belülre kerültek, jól jött Jones hármasa. Nem tört meg a Gabric-Griffin kettős vezette Kaposvár lendülete, többen is “elkapták a fonalat” hazai részről, a szakasz közepén egy 13-3-mal 1 pontra feljött ellenfelünk. A félidő hajrájában többször is egalizált a Kaposvár, de Joseph és Vincent tett róla, hogy ne fordítsanak a hazaiak, így 2 pontos előnnyel fordultunk.

A második félidő elején váltva estek a kosarak, Gabric villanásaival át is vette a vezetést a Kaposvár. Erre azonban Jones és Joseph 1-1 triplájára építve egy 12-2-vel reagálva 9 ponttal elléptünk. A negyed hajrájában egy 7-0-lal, 2-re feljött a Kaposvár. A szakasz Durham büntetőivel és csapatunk 4 pontos vezetésével ért véget.

A 4. negyed elején váltva estek a kosarak, elsősorban Durham jóvoltából tartottuk az 5 pont körüli előnyt. A szakasz közepén Jones két hármasa adott nagy lökést a csapatnak, a hazaiak pedig frusztráltakká váltak, előbb Griffin, majd Hughes is technikait kapott. Mi pedig egy 13-0-lal, közel 20 pontos előnyre tettünk szert nem egészen 4 perccel a befejezés előtt, s ezzel eldöntöttük a találkozót, újabb értékes idegenbeli sikert arattunk.

A fotók korábbi hazai mérkőzésen készültek.

Holnap este Kaposváron próbáljuk megerősíteni pozíciónkat a középmezőnyben, esetleg előrelépni. A hetedik helyen álló együttesünk a 11. helyezetthez látogat

Annak kapcsán, hogy egy olyan riválishoz látogatunk, amelyet több hellyel is megelőzünk a tabellán, így vélekedett edzőnk, Kostas: – Többször is említettem már, hiba lenne a tabellából kiindulni. A Kaposvár egy nagyon jó csapat, minden poszton tapasztalt, képzett játékosokkal, a szezon elején a Falco otthonában is nyerni tudott. Voltak nehézségeik, de sérültjei kezdenek visszatérni, ráadásul vereségeik többségét szoros, kiélezett találkozókon, a végjátékokban – nem ritkán balszerencsével – veszítették el.
Edzőnk hozzátette: gyors, egy az egyben igen hatékony mezőnyemberei, jól lepattanózó centerei, veszélyes bedobói vannak a Kaposvárnak. Ahhoz, hogy otthonukban sikeresen szerepeljünk, mindenképpen több kell, mint amit legutóbb a Honvéd ellen nyújtott a társaság. Kostas kulcsfontosságúnak nevezte a lepattanók megszerzését, hogy ne hagyjunk sok második esélyt az ellenfélnek – ezzel a Honvéd ellen is voltak problémák – valamint az eladott labdák limitálását, hogy ne engedjünk könnyű kosarakat ellenfelünknek. Védekezésben ugyanúgy fontos az egyéni felelősség, mint a csapatvédekezés, valamint támadásban is csapatként kell játszani, jó döntéseket hozni és  akkor sikerülhet megnyerni a találkozót…

Kicsit nehezen pörgött föl csapatunk erre a mérkőzésre, de összességében  végig kézben tartva a játék irányítását – ám igazán, csak a 3. negyedben pár percig jól játszva – magabiztos győzelmet aratott

SKC – Bp. Honvéd 80-61 (21-16, 15-11, 19-11, 25-24)
Sopron, 1.300 néző
V.: Győrffy, Farkas, Major

SKC: Joseph 7, Jones 11, Valerio-Bodon, BARNETT 16/9, Durham 9
Cs.: Csendes 2, Shine 13/6, MOLNÁR M. 2, SITKU 11/3, Supola 3, Takács N. 6/6, Csátaljay
Edző: Kostas Flevarakis

Honvéd: SIMON 9/6, Kopácsi., Mijovics 7/3, DEMETEER 12, Peringer 8
Cs: Hajdu 4, Takács D. 11/9, Csomós, Tarján 4, Reizinger 4, Vámos, Cohill 2
Edző: Baksa Szabolcs

Durham egy jó büntetőjével mi szereztünk vezetést, de Peringer leválás utáni ügyes találatával fordított a Honvéd egészen a következő akcióig, amikor Barnett dobott szép visszalépős triplát. Ennek ellenére kicsit görcsösen játszottunk és Simon zsákolásával, majd triplájával, visszavette a vezetést a Honvéd. Durham látványos blokkja, majd zsákolása adott kisebb lökést csapatunknak A negyed közepén váltott vezetéssel haladtak a felek, amíg nálunk szépen megoszlottak a terhek és a pontok, a vendégeknél Demeter lépett elő. Supi tőle nem igazán megszokott módon támadópattanót szerzett, amit 2+1-es akcióval koronázott meg, s erre tett rá Shine egy szép triplát a negyed hajrájában. A szakasz végén Mijovics duplájára, szép támadás végén Molnár Marci remek átadása után Barnett felelt, 5 ponttal nyertük a nyitóetapot.

Három magyar játékossal kezdtük a 2. etapot, amelynek első kosarát több, mint másfél perc elteltével szerezte Molnár Maci – ő sem a tőle megszokott módon, hanem lerohanás végén volt eredményes. Régi-új centerünk aztán hátul is jeleskedett, Demeter dobását blokkolta. Másik Marcink, Sitku pedig egy büntetővel és egy triplával jelentkezett, utóbbit követően 10 fölé nőtt előnyünk. A negyed közepén 27-16-nál “befagyott” az eredményjelző, játékosaink rendre rosszul céloztak, de jól védekeztek. Több, mint 5 és fél perc elteltével Peringer pöciból szerezte a negyed első vendégpontjait. Ez lökést is adott ellenfelünknek, újra Peringer villant, majd Mijovics dobott triplát. Támadópattanó utáni kosara azonban a támadóidő letelte után esett. A félidő Barnett triplájával és csapatunk 10 pontos vezetésével zárult.

A második Peringer szerelésével, majd kosarával indult. Molnár Marci újabb remek gólpasszal vétette észre magát, a jó ütemben belépő Jones-nak nem volt nehéz dolga, de Simon triplájával továbbra is látótávolságon belül maradt ellenfelünk. Joseph 5-ből 4 büntető értékesített, majd ügyes akció végén jött egy Shine-tripla a sarokból, sikerült gyorsan megduplázni, a nem sokkal korábbi 7 pontos előnyt. Barnett triplájával tovább “nyílt az olló”, felpörgött a társaság, a védekezés is összeállt. 10-0-s rohamunk után Demeter törte meg a Honvéd hosszabb kosárcsendjét, de Shine jóvoltából a negyed hajrájában 20 pontosra nőtt az előny és 18 egységnyi vezetéssel várhattuk a záróetapot.

Ezt 3 fiatalunkkal – Csendes, Sitku Marci és Vincent – kezdtük, Sitku Marci bátor játéka előbb betörés után 4 pontot hozott a konyhára: előbb ő maga fejezte be sikeresen az akciót, majd irányítókhoz méltó ügyességgel hozta helyzetbe Durhamet, aki szép zsákolással köszönte ezt meg. Amúgy ifjú irányítónk “nevéhez méltón” csendesen csordogált a meccs, tartottuk a 20 pont körüli előnyt, a hajrában már mindkét oldalon többnyire a fiatalok voltak a pályán.A végjátékban a Takácsok “váltottak” triplákat, Sitku Marci pedig mindkét oldalon villogott, s végül 80-61-re nyertünk.

Annak ellenére, hogy eddig csak egy légióssal játszott, már 2 győzelmet is aratott az NB I B-ből feljutó újonc Budapesti Honvéd, amely holnap Sopronba látogat és 18 órától összecsap csapatunkkal

Edzőnk, Kostas Flevarakis a holnapi rivális kapcsán kiemelte: – Roppant veszélyes ellenfél érkezik csapatunkhoz, amelyet óriási hiba lenne lebecsülni. Nem is tesszük, tehetjük ezt, hiszen tiszteljük a Honvédot, ahogy összes ellenfelünket. A budapesti együttesnek volt jó néhány szoros mérkőzése és két nagy győzelmet is aratott már. A Honvéd egy mentálisan nagyon erős együttes, játékosai önbizalmát növelhették a korábbi bravúros győzelmei. Kulcsemberei évek óta együtt játszanak, nagyon összeszokott gárda, szervezetten tudatosan játszó ellenfél, maximális koncentrációra van szükség ahhoz, hogy le tudjuk győzni, és természetesen szurkolóink segítségére is szükségünk lesz.
Saját csapatával kapcsolatban edzőnk azt fejtegette, hogy a közelmúltban kisebb sérülések, betegségek miatt edzéseket kihagyó játékosok egyre jobb állapotban vannak, amire szükség is lesz, nemcsak a Honvéd elleni találkozó miatt, hanem azért is, mert meglehetősen erőltetett menet vár a társaságra a közeljövőben. Kostas bízik a fiúkban, az elvégzett munkában és reméli, hogy fiai újabb hazai győzelemmel örvendeztetik meg a csapat szurkolókat!

A kosarakban gazdag nyitóetap után még vezettünk, de a másodikban nagyon “elengedtük” a fehérváriakat, akik a 2. félidő elején közel 20 pontos előnyre tettek szert. A 3. negyed hajrájában egy remek sorozattal szorossá tettük a meccset és nem adtuk olcsón a bőrünket, de a záróetapban a kritikus pillanatokban a hazaiak hoztak jobb döntéseket, így ők nyertek, de volt tartásunk és igencsak megnehezítettük az Alba dolgát

Alba Fehérvár – SKC 91-85 (25-26, 27-16, 16-22, 23-21)
Székesfehérvár NB I, 1.200 néző
V.: Földházi, dr. Mészáros, Pozsonyi

Alba: Pongó 8, SOMOGYI 13/6 DECOSEY 12/9, Ford 6, PHILMORE 25/6
Cs.: VOJVODA 18/9, Szabó Zs. 5/3, Takács M.
Edző: Matthias Zollner

SKC: Joseph 8/3, Jones 15/3, Valerio-Bodon 3/3, BARNETT 23/9, Durham 4
Cs.: Csendes, SHINE 19/15, MOLNÁR M. 10, Sitku, Supola 3/3, Takács N.
Edző: Kostas Flevarakis

DeCosey triplájára Jones révén középtávoli duplával feleltünk. Sajnos volt játékosunk, Quincy Ford is hamar beköszönt nekünk, ezúttal nem bántuk, hogy a bónusz büntetőt kihagyta. DeCosey-t újra szabadon hagytuk és megint triplát dobott. Hogy nagyon ne szakadjunk le, arról lendületes belépés után Barnett gondoskodott 2+1-gyel. Barnett újabb betörésből villant, majd 8-7-es hazai vezetés után, a szakasz közepén mindkét gárda sokat hibázott. Az Alba letámadását szépen átjátszva, egy alley-oop végén Durham zsákolásával átvettük a vezetést. Növelhettük volna az előnyt, de bekövetkezett, amire Kostas előzetesen is felhívta a figyelmet: eladtuk a labdát, és leindított minket az Alba. Megzavarodtunk, jöttek az eladott labdák, s ezt könyörtelenül büntetve egy 7-0-lal elléptek a hazaiak. A szakasz hajrájában a triplát és labdát is szerző Shine, valamint Molnár Marci hozta vissza 2-re a csapatot. A negyed nagy dobópárbajjal, s Joseph triplájának köszönhetően csapatunk 1 pontos vezetésével zárult.

Rosszul, eladott labdákkal kezdtük a második etapot, s ezt kihasználva egy 8-0-lal indította az etapot az Alba, érthető, hogy Kostas időt kért. Molnár Marci villant támadópattanót visszapöckölve. Csak átmeneti fellángolás volt, szétestünk, rossz ritmusban játszottunk, a szakasz első felét 16-2-re nyerték és 10 ponttal elléptek a hazaiak. Edzőnk újra kénytelen volt időt kérni. Kosárcsendünknek Barnett vetett véget büntetőkből, de a fehérvári center, Philmore triplával nyitotta tovább az ollót. Valerio-Bodon szép hármasa adott némi lendületet csapatunknak, amely 10-en belülre került – egészen Vojvoda triplájáig. Ahogy az első, a második etap vége is nagy dobópárbajt hozott. Bár Shine és Jones is dobott 1-1 triplát, 10 pontos hátránnyal vonultunk pihenőre, s ebben főszerepe volt 12 eladott labdánknak.

Somogyi vezérletével 7-0-lal indította a 2. félidőt az Alba, több, mint 2 perc elteltével Joseph szerezte első pontjainkat szünet után. Molnár Marci is villant, majd amikor a 10 pontos lélektani határ közelébe kerülhettünk volna, sajnos kihagyta büntetőit. Philmore 2+1-gyel “távolított el” ettől minket. A szakasz közepén váltva estek a kosarak, állandósult a 15 pont körüli hazai vezetés. A negyed hajrájában Barnett és Jones kosaraival, valamint Supi triplájával, egy 11-4-es rohammal 10 ponton belülre kerültünk. Hazai időkérés után Barnett triplával faragta 6-ra a hátrányt, ráadásul a szakasz Durham zsákolásával és csupán 4 pontos Alba vezetéssel zárult.

Philmore kosara után Barnett szerencsés triplájával, 3-ra csökkent a hátrány. Ezt duplázta meg, Vojvoda egy hármassal. Jones újabb találata után azonban sajnos elkezdtünk egyénieskedni, s ezt Philmore vezetésével egy 9-2-vel büntetve, újra elléptek 10 ponttal a hazaiak. Kostas technikait kapott, Shine két hármassal 5 pontra hozta föl csapatunkat, s volt labdánk még közelebb jönni. Jött két újabb akció, amelyet elkapkodtunk és Vojvoda és Somogyi révén büntetett az Alba, s végül, ha nehezen is, de legyőzte jól küzdő csapatunkat.

A fotók korábbi hazai mérkőzéseken készültek.

Holnap délután 16 órától tévés bajnokit játszik csapatunk az Alba otthonában, Székesfehérváron. A fehérváriak jelenleg a 2. helyen állnak a tabellán, mi a hetedikek vagyunk

Hét közben az Alba Kaposváron tudott nyerni nagy hajrával 103-95-re, míg mi egész héten készülhettünk és készültünk is a holnapi összecsapásra.
Edzőnk, Kostas nem foglalkozik azzal, milyen hatása lehet a fehérváriak hétközi bajnokijának a holnap délutáni meccsre: – Nagy hiba lenne, ha egy esetlegesen fáradt ellenfélre számítanánk, a legjobb formában lévő Albára készültünk a héten.
És, hogy milyen is ez a legjobb formában lévő Alba? Nos, a holnapi ellenfélről így vélekedett szakvezetőnk:- A bajnokság egyik legerősebb együtteséhez látogatunk, amelynek akár külső, akár belső posztokon sok fegyvere, jó játékosa van. Somogyi és Pongó, amellett, hogy hatékonyan szervezi az Alba játékát, adott esetben nagyon eredményes is lehet. Vojvoda az egyik legjobb magyar játékos, de DeCosey is egy nagyon veszélyes dobó. Magas embereik pedig – köztük a tőlünk az Albához igazoló Quincy Ford – pedig kívülről, és pozícióból a palánk alól is eredményes, hatékony játékra képesek. Egy nagyon jól támadó csapatról van szó, Kaposváron száz pont fölött dobtak, de összességében is kilencven fölött átlagolnak.

A két csapatnak a tabellán elfoglalt pozíciója alapján egyértelműen a fehérvári gárda tűnik esélyesnek, Kostas azonban meglepetésben reménykedik. Arról, mire lehet szükség egy bravúrhoz a következőket mondta: – Úgy látom, elindultunk egy jó úton, kezd összeállni az új csapat játéka. Ezzel együtt holnap fontos lesz a hatékony, szervezett védekezés, valamint, hogy az Alba által gyakran alkalmazott agresszív letámadás ellen vigyázzunk a labdára, ne adjuk azt el túl sokszor. Holnapi riválisunk ugyanis, sok pontot dob labdaszerzések utáni lerohanásokból. Mint említettem, kezd összeállni a játék, de amiben azért még nagyot kell lépnünk előre az a védőlepattanók megszerzése, mert hiába védekezik jól a csapat, ha engedi, hogy a palánkja alatt az ellenfél rendre visszaszerezze a labdát, és második, esetleg harmadik esélyt is kapjon. Támadásban csapatként kell megpróbálni játszani, szeretnénk meglepetést okozni, és újra örömet szerezni szurkolóinknak.

Valahol, részben az egészen kiváló, 95%-os (21/22) büntetőzésünknek is köszönhettük szegedi győzelmünket. Ebből fiatal játékosunk, a csapatunknál immáron a 3. szezonját töltő Sitku Marci is kivette a részét 4/4-gyel. Vele beszélgettünk – többek között a büntetőkről is

– Kívülről figyelve a csapat mérkőzéseit, úgy tűnik folyamatos, töretlen a fejlődésed. Te is így érzed?
– Igen! Szerintem a tavalyi szezonban nagyot léptem előre. Voltak mérkőzések amikor sokat játszottam, gyakran voltam a kezdő ötös tagja, és úgy éreztem, voltak mérkőzések, amelyeken tényleg a csapat hasznára lehettem. Idén szeretnék egyrészt még előrébb lépni, többet nyújtani, másrészt pedig – és valahol ez is az előrelépés része – kiegyensúlyozottabbá, stabilabbá tenni a játékomat.

– Most viszont ezt többnyire a padról kell megtenned, hiszen Vincent kezd…
– Nincs ezzel semmi gond, ő is egy dolgos, edzeni szerető srác, próbáljuk egymást is “húzni” és segíteni. Remélem, ebből a csapat is profitál.

– Szegeden négyből négy büntetőt értékesítettél, biztos kézzel. Az előző évadban viszont volt egy meccs…
– Ne is folytasd, sejtem miről akarsz kérdezni, az Alba elleni első rájátszás meccsről, amikor a végén kihagytam a büntetőket. Az önmagában amellett, hogy ezzel elúszott a győzelem, nekem azért volt bosszantó, mert akkor egyébként jól ment a játék, addig talán az egyik legjobb soproni meccsem volt, de ezzel gyakorlatilag lenulláztam. NB I-es mérkőzésen először voltam ilyen helyzetben. Azóta nagyon nagy hangsúlyt fektetek a büntetőkre, külön is sokat gyakorlom.

– Az általad említett meccs után, milyenek voltak a reakciók?
– A körülményekhez képest nagyon jók, a társak, a szurkolók is próbáltak vigasztalni, biztos vagyok benne, hogy senki nem haragudott rám, én viszont nagyon mérges voltam magamra.

– Szerencsére, úgy tűnik teljesen túltetted magad rajta. Hogy látod az idei csapat esélyeit, összehasonlítva a tavalyi csapattal. Az előző évadban ugye volt egy gyenge kezdés, majd jött egy szédületes menetelést…
– Az előző szezonban az a tizenhárom győzelmes sorozat óriási volt, szerintem világszinten ritkaságszámba megy egy ilyen. Akkor tényleg minden összejött, mindig volt több jó egyéni teljesítmény, egyszer-kétszer szerencsénk is volt. Most kicserélődött a teljes légiós sor, és a magyar állományban is elég jelentős volt a mozgás. Más egyéniségek, karakterek alkotják most a csapatot, mint az előző szezonban, a játék is más. Ugyanakkor, amit nagyon fontosnak tartok, hogy most is egy igen jó szellemiségű, mentalátású társaság állt össze. Úgy érzem, a szerepléssel sincs különösebb gond, kikaptunk két top csapattól, a Falcótól és a Szolnoktól, valamint a ZTE-től, tehát az első négy helyezettből háromtól, ugyanakkor akiket reálisan volt esélyünk legyőzni, őket megvertük, ráadásul kétszer idegenben sikerült nyernünk. Jó úton haladunk, de azért van még munka bőven.  Azon dolgozunk keményen nap, mint nap, hogy igazán azt tudjuk játszani ami bennünk van, mert képességek tekintetében szerintem ez is egy jó kis társaság.

Az első negyedben gyengén védekezve, de a két középső szakaszban egyértelműen irányítva a játékot, értékes győzelmet aratott csapatunk a nagyot hajrázó és a végjátékot izgalmassá tevő Szeged otthonában

Felnőtt és U20-as csapatunk is győztesen hagyta el a pályát.

Naturtex-SZTE-Szedeák – Soproni KC 80-82 (28-20, 15-25, 12-22, 25-15)
NBI A., 7. forduló
Szeged, Városi Sportcsarnok
Vezette: Praksch Péter Árpád, Söjtöry Tamás, Rácz Zsolt Róbert (Bogárdi János)

Szeged: Washington 12/6, Polányi 11/9, Starovlah 14/6, Bognár 8/6, Roberson 25
Cs.: Mayer 2, Person 8/3, Balogh S. -, Filipovics -, Kovács Ád –

Sopron KC: Joseph 16/6, Jones 22/9, Valerio-Bodon 2, Barnett 15/6, Durham 13
C.: Sitku 6, Supola -, Shine 4, Takács -, Molnár 4

Érződött mindkét csapaton a hosszabb kihagyás, eladott labdánkból a fiatal Polányi a Szegednek szerzett vezetést, de Durham duplájával, majd rendezetlen védelem ellen Joseph szép triplájával fordítottunk. A kezdeti bizonytalanságot nagy dobópárbaj váltotta. Fej-fej mellett haladtak a csapatok, tőlünk Jones, szegedi részről Starovlah villogott. A szegedi magasbedobó nem egészen 8 perc alatt 12 pontig jutott, s vezetésével a negyed hajrájában 5 ponttal elléptek, a palánkunk alatt több lepattanót visszaszerző hazaiak. A szakasz Person triplájával és 8 pontos hazai vezetéssel zárult.

Shine kosarára, ismét egy palánkunk alatt visszaszerezve a lepattanót feleltek a hazaiak. Elég esetleges, egyénieskedő volt a támadójáték, szerencsére a hazaiak lerohanást rontottak. Az első félidőben remekül dobó hazaiak már rosszabbul céloztak és azért védekezésben is jobban “ott voltunk” , s egy 6-0-lal – benne Sitku Marci lerohanásból szerzett kosarával – 2-re feljöttünk. Időt kértek a hazaiak, Joseph büntetőivel egyenlítettünk. Roberson sorra szedte vissza a pattanókat a palánkunk alatt, újra a hazaiakat juttatta vezetéshez, de szerencsénkre a büntetőit kihagyta, nem úgy Barnett, aki ráadásul zsákolás után állhatott a vonalra. Egyértelműen átvettük az irányítást és egységes játékkal a vezetést is, volt 5 pontos is az előny. A félidő hajrájában 1-2 elsietett akciónk után Roberson villanásaival 1 pontra feljöttek a hazaiak. Úgy fordultunk 2 pontos előnnyel, hogy a lepattanó csatában 20-9-re vezettek a hazaiak, akik a palánkunk alatt sajnos több pattanót (8) szereztek meg, mint mi (7), bár ezt az eladott labdákkal valahol kompenzáltuk, hiszen míg mi csak 4, addig a hazaiak 11 alkalommal vesztették el a játékszert.

A 2. félidő centerünk, Durham 2+1-es játékával kezdődött, majd Roberson újabb pattanót szedett a palánkunk alatt, s ezúttal a büntetőket is bedobta. Jones előbb 3 büntetőt, majd Joseph triplája után hármast dobott, 12-2-es 3 és fél perccel indítottuk a második félidő és 12-vel elléptünk. Hazai időkérés után Bognár triplájával próbált zárkózni a Szeged. Valerio-Bodon remekül őrizte az első negyedben parádézó Starovlah-t. A hazaiak továbbra is a palánkunk alatt visszaszerzett lepattanókból “éltek” és maradtak látótávolságon belül. Jól jött Barnett triplája, de Roberson 2+1-gyel felelt rá. A szakasz végén Sitku Marci büntetői és Jones hármasa után 12 egységnyi előnnyel várhattuk a 4. negyedet.

Ez Person 3 jó büntetőjével indult, majd Molnár Marci dobott szép centerkosarat Robersonról. Sikerült leindítani a Szegedet, Joseph ziccere után 13-ra nőtt előnyünk. Agresszívebb védekezéssel próbált faragni a Szeged. A szakasz közepén egy 7-0-lal – benne a fiatal Polányi triplájával 6 pontra zárkóztak föl a hazaiak, időt is kért Kostas. Megálltunk támadásban, egyre fogyott az előny, több, mint 7 perc alatt mindössze 6 pontot szereztünk. Hosszú kosárcsendünket Barnett törte meg ráadásul triplával. Washington másfél perccel a vége előtt,  vagy 9 méterről dobott triplával tette izgalmassá a végjátékot. Válaszul egy Joseph-Durham alley-oop következett, de a végén a fonalat kapó Polányi újabb triplájával 3 pontra jött föl a Szeged, ráadásul el is adtuk a labdát. Ekkor azonban nem találtak be a hazaiak, 24 másodperccel a vége előtt Polányi szabálytalankodott Jones-szal, de nem volt bónusz. Folyamatosan faultolgattak a hazaiak, 8 másodperccel a vége előtt Joseph dobhatott büntetőket, nem remegett meg a keze. vezetésünknél támadhattunk és nyertük meg a mérkőzést.

Kostas Flevarakis: – Összességében megérdemelten nyertünk, bár volt két nagy problémánk: a lepattanók és az, hogy kicsit szétestünk a negyedik negyedben. Ez utóbbi oka, hogy volt, aki betegeskedett, és akadtak, akik még nem teljesen épültek fel a sérülésükből,   így a végére kicsit elfáradtunk. Viszont nagy szívvel, csapatként és sokáig okosan  játszottunk. A második értékes idegenbeli győzelmünket arattuk, ha jól tudom, Szegeden hosszú évek óta nem tudott nyerni a csapat. Külön szeretném megköszönni a buzdítást annak a néhány szurkolónak, aki ilyen messzire is elutazott, az ő segítségük is kellett ehhez a győzelemhez.

A hosszabb bajnoki szünet után holnap Szegeden folytatja bajnoki szereplését csapatunk. Vendéglátónk mindössze egy győzelemmel áll a bajnoki tabella alsó harmadában, edzőnk Kostas azonban úgy véli, nagy hiba lenne csak a tabellából kiindulni

– Nagy bizony – fejtegette szakvezetőnk, majd hozzátette: – a Szegednek egyrészt eddig elég nehéz sorsolása volt, másrészt előfordult, hogy sérülések miatt kulcsjátékost, meghatározó embereket voltak kénytelenek nélkülözni. Erejüket viszont mutatja, hogy még így is hosszabbításos meccset tudtak játszani az Alba otthonában, tehát egy nagy erős, jó és veszélyes Szegedre készülünk.
Csapatunkkal kapcsolatban Kostas elmondta: kis pihenő után keményen dolgozott a társaság, folytatódott a csapat építése, a szakmai stáb próbálta “csiszolni”, letisztázni, pontosabbá tenni a taktikai repertoárt. Emellett persze – főleg a szünet vége felé – kiemelt figyelmet fordítottak a szegedi csapat játékára, amelyet Washington mozgat, akinek a megállítását, féken tartását edzőnk kulcsfontosságúnak tartja. A szegedi irányító nemcsak bontja a védelmet és távolról is veszélyes, de rendkívül hatékonyan is szervezi a Szeged játékát. Persze rajta kívül is vannak veszélyes légiós dobói a holnapi riválisnak, Bognár Kristóf pedig egy rutinos, távolról és a palánk alól is veszélyes játékos, Roberson pedig egy roppant erős felépítésű középjátékos. A védekezés, az egy az egyben való védekezés, és az elzárás-leválások hatékony védése lesz tehát edzőnk szerint a kulcs, támadásban pedig csapatként kell játszani, jó döntésekkel és néhány jó egyéni teljesítménnyel. A társaság már ma, edzés után útra kel Szegedre, ahonnan már csak azért is szeretne győzelemmel hazatérni, mert edzőnk szerint ebben a nagyon kiegyensúlyozott bajnokságban, minden idegenbeli siker szinte duplán számít.

Jegyvásárlásra csak a helyszínen van lehetőség a sportcsarnokban.
Kassza nyitás: 17 óra
Jegyárak:
felnőtt: 2.000 Ft
diák/nyugdíjas: 1.000 Ft

Jobb kezdésének és jobb hajrájának köszönhetően, a ZTE nyerte meg a két csapat Sopronban rendezett edzőmeccsét. Csapatunk csak a 3. negyedben volt igazán hatékony

SKC-ZTE 79-84 (21-25, 23-20,21-16, 14-23)
Sopron, felkészülési mérkőzés

SKC: Joseph 5, Jones 9/3, Valerio-Bodon 1, BARNETT 20, DURHAM 16
Cs.: SHINE 15/3, Takács 5/3, MOLNÁR M. 8, Sitku, Supola

A vendégek kezdtek jobban, s a nyitóetap közepén 5 ponttal elléptek. A szakasz második fele kiegyenlített játékot hozott, a második etap közepére pedig 1 pontra megközelítettük a zalaiakat. Ez a minimális hátrány szünetre is megmaradt.
Szünet után fej-fej mellett haladtak a felek, a 3. etap közepén átvettük a vezetést, és a meccsen a legjobb negyedünket produkálva 4 pontos előnyt szereztünk a záróetap előtt. Itt azonban újból inkább a ZTE akarata érvényesült, s végül 5 pontos vendégsiker született. Ami a vereség ellenére biztató, az Durham 16 pontos, 12 lepattanós dupla-duplája volt.

Csütörtökön este, 19 órától, nagyjából a hosszú, 3 hetes bajnoki szünet közepén csapatunk edzőmeccset játszik a Novomatic Arénában

Kostas legénysége éppen azt a Zalaegerszeget látja vendégül, amely a legutóbbi fordulóban nagy küzdelemben legyőzte csapatunkat.

Mármint megnyerni a soron következő bajnoki mérkőzésünket. A válogatott vb-selejtezői miatt a jövő héttől három hetes szünet következik a bajnokságban. “‘Fiaink” a szünet előtti utolsó mérkőzést Zalaegerszegen, a ZTE otthonában játsszák

A bajnokságban mindkét gárda 3-2-es győzelem-vereség mutatóval áll. Görög szakvezetőnk, Kostas a következőket mondta az ellenfélről: – A ZTE, ahogy eddigi eredményei is mutatják, egy jó, saját pályáján pedig kifejezetten erős csapat, így nehéz dolgunk lesz, ha nyerni akarunk. Mi viszont ezt szeretnénk, azért utazunk Zalaegerszegre, mert győzelemmel akarjuk zárni a szünet előtti időszakot.
Ehhez, úgy vélekedett elsősorban arra lenne szükség, hogy csapata le tudja lassítani ellenfele játékát. Hangsúlyozta: – fontos lenne, hogy féken tudjuk tartani a ZTE hátvédjeit, távolról jól dobó játékosait, valamint, hogy lepattanózásban – amivel eddig azért akadtak gondjaink, de már apránként e téren is kezdünk előrelépni – felvegyük a versenyt a ZTE-vel, sőt lehetőség szerint felül is múljuk őket e tekintetben.
Ami a támadójátékot illeti, annak kapcsán Kostas így vélekedett: – Támadásban továbbra is a csapatjáték az első, a labda járatása tiszta helyzetekig, de jó egyéni teljesítmények, néhány játékos jó dobóformája nélkül nincs siker.
Ami gondot jelent, az az amerikai center, Durham edzésen elszenvedett bokasérülése. Edzőnk reméli, hogy szombaton már rendelkezésére állhat, az Oroszlány ellen nem kevesebb, mint 4 dobást blokkoló középjátékos.

A hétközi Falco elleni hazai vereség után holnap 18 órától az OSE Lions, azaz az “oroszlányi oroszlánok” ellen próbál szintén hazai környezetben javítani csapatunk

Holnap este egy fölöttébb szeszélyes, kétarcú együttes látogat Sopronba. Az Oroszlány a nyitányon legyőzte a Körmendet, majd közel 70 (!) ponttal kikapott az Alba Fehérvár otthonában, majd talán ennél is nagyobb meglepetésre odahaza maradt alul az újonc Honvéd ellen. Legutóbb viszont 100 pont fölé jutva simán verte azt a Kaposvárt, amely korábban a Falco otthonában is nyerni tudott.
Edzőnk, Kostas ennek kapcsán azt fejtegette, hogy a szezon elején a nagy mértékben átalakuló csapatoknál még gyakori a hullámzó teljesítmény. Az Alba, a Falco és a Szolnok állt aránylag hamar össze, a Kecskemét pedig azért jó, mert a csapat gerince együtt maradt. A többi csapatnál még idő kell, hogy amellett, hogy összeálljon a játék, kiegyensúlyozott legyen a teljesítmény.
Mindenesetre csapata most a legjobb, legerősebb Oroszlány ellen készül. Görög edzőnk elmondta: több, távolról nagyon jól dobó játékosa van az Oroszlánynak, a múlt hét végén a Kaposvár ellen nem kevesebb, mint 16 triplát dobott az OSE. Kulcskérdés, hogy védekezésben ne engedjék a srácok, hogy az Oroszlány “dobógépei” elkapják a fonalat. Hozzátette: a védekezéssel tulajdonképpen a Falco ellen nem volt gond, 81 pontot dobott a bajnok, amely egy spanyol élcsapat, a Murcia otthonában is nyerni tudott a Bajnokok Ligájában. Támadásban viszont kétségtelenül több kell a szerdán mutatottnál, nem lesz elég két átlag feletti egyéni teljesítmény. Kostas azt reméli, hogy csapatként játszva több játékosa is jó napot fog majd ki.
A hét második felében az oroszlányiak elleni taktikai felkészülés mellett a játékosok frissítése játszotta a főszerepet. Holnap ugyanis 6 nap alatt, már a harmadik mérkőzést játszák a srácok. Kostas hangsúlyozta: már csak ezért is nagy szükségük lesz játékosainak a szurkolók buzdítására, akik annak ellenére is, hogy – és ezért külön köszönetet is mondott nekik – szerdán nem ment a játék, végig buzdították a csapatot. Reméli, segítségükkel holnap csapatának sikerül győzelemmel elhagyni a pályát.

Bár kimondottan ígéretesen, biztatóan kezdtük a Falco elleni találkozót, az első negyed közepétől a nemzetközi szinten is jegyzett és láthatóan pihentebb ellenfelünk, ránk tudta kényszeríteni akaratát és biztosan győzött

SKC – Falco: 63-81 (12-17, 13-21, 17-26, 21-17)
Sopron, férfi NB IA, 2000 néző
V.: Tőzsér, Söjtöry, Major

SKC: JOSEPH 20/6, Jones 9/3, Valerio-Bodon, BARNETT 11, Molnár M.
Cs.: Shine 2, Durham 12, Sitku 6, Supola 2, Takács N., Csendes 1, Schöll
Edző: Kostas Flevarakis

Falco: POT 13, Kovács B. 3/3, Brown 9, TIBY, 15/3 Keller 3
Cs.: Perl 6, BARAC 11/3, COWLES 18/9, Verasztó, Takács Z., Horváth A., Sövegjártó 3/3
Edző: Milos Konakov

Pot gyorsan vezetést szerzett a vendégeknek, Barnett büntetőivel egyenlítettünk, Joseph vezetést jelentő triplája pedig valóságos hangrobbanást idézett elő a lelátón – egy 7-0-s rohamot vágtunk ki. A bajnokot az első percekben Pot tartotta versenyben. A szakasz közepén elkapkodtunk néhány lerohanást, ledolgozta hátrányát ellenfelünk, sőt a fiatal Kovács triplájával fordított is. Durham ugyan zsákolt egy nagyot, de a negyed második fele ellenfelünké volt, amely BL-szintűre szigorította védekezését. Ezzel nem igazán tudtunk mit kezdeni, amikor pedig nagy nehezen sikerült helyzeteket kialakítani, azok kimaradtak, így 5 pontos vendég vezetéssel zárult a nyitóetap.

A gyűrűt, amelyre támadtunk, a 2. etap elején is “bedeszkázták”, azaz továbbra se találtunk be. Bár Shine egy ragyogó blokkot mutatott be, tovább nőtt a különbség. Bár nem ment a játék, szurkolóink látva a küzdést és az akarást, űzték-hajtották a srácokat. 9 pontos vendégvezetésnél Kostas időt kért. A hosszú kosárcsendet Barnett törte meg támadópattanó után, majd jött két dupla, egy zsákolás és egy szép középtávoli tempó Durham-től, a 6-0-s részhajránk”után időt kért a Falco. Eladott labdák és a palánkunk alatt az ellenfélnek “engedett” lepattanók miatt, hamarosan újra 10 fölé nőtt a Falco-előny, ekkor ismét Kostas kért időt. Joseph “büntetett”, majd Barnett is villant, kár, hogy a bónusz büntetőt kihagyta. Szurkolóink körében az váltott ki némi elégedetlenséget, hogy a játékvezetők több ízben is szabálytalannak látták a lepattanóért küzdő játékosainkat. A félidő végén állandósult a 10 pont körüli különbség. Rosszul végződött számunkra a félidő, Tiby támadópattanó utáni 2+1-es akcióját követően, 13 pontos hátránnyal térhettünk pihenőre.

A 2. félidő elején Joseph még próbálta versenyben tartani csapatunkat, de Cowels triplái, valamint 1-2 bosszantó hiba, a saját palánk alatt megszerzett, de az ellenfélnek visszaadott labda után sajnos elkezdett nőni a különbség. Frissebbnek, pontosabbnak tűnt a Falco, amely a negyed hajrájában Tiby duplája, majd Barac triplája után 20 pont fölé növelte előnyét. A szakasz Cowels újabb hármasával és 22 pontos vendég vezetéssel zárult.

A záróetap elején Tiby hármasa után 25-re nőtt a hátrány. Ekkor Kostas vélhetően már a szombati, Oroszlány elleni meccsre gondolva a csapat több kulcsjátékosát is leültette, és a fiataloknak is lehetőséget adott. Az utolsó percek már izgalommentesen zajlottak, a Falco – igazolva, miért is nemzetközi szinten, a Bajnokok Ligájában jegyzett csapat – magabiztosan győzött, bár a végén fiataljaink Sitku Marci vezetésével valamit csökkentettek a hátrányon.

Kostas Flevarakis: Ez egy olyan mérkőzés volt, ahol tudtuk, hogy egy nagyon jó csapat az ellenfelünk, akik a múlt héten legyőztek egy nagyon magasan jegyzett európai csapatot, a Murciát, és ez nem a véletlennek vagy a szerencsének volt köszönhető, az egy nagyon jó mérkőzés volt a számukra. A szombati mérkőzésünkön nagy energiával játszottunk, hogy le tudjuk győzni a Paksot idegenben. Azoknak a csapatoknak, amelyeknek kevesebb fegyvere van, meg kell találniuk a módját, hogy kifárasszák az ellenfelet, de a Falco ma sokkal frissebb volt, mint mi. Próbáltunk a védekezésünkre támaszkodva küzdeni, és egy ilyen meccsen a nyolcvan kapott pont jó eredmény, de az egész mérkőzés során a legnagyobb problémánk a támadás volt. Az előző két meccsen a Falco száz pont körül dobott, és egy ilyen rossz meccsen sikerült nekünk nyolcvan körül tartani őket. Ha megnézzük a dobószázalékokat, főleg a hárompontost, akkor láthatjuk, hogy ma nem számíthattunk sok jóra. Úgy gondolom, hogy a szezonnak ebben a szakaszában a Falco sokkal jobb csapat nálunk, és megérdemelték a győzelmet. Nekünk most az a fontos, hogy tovább dolgozzunk, van még egy nagy meccsünk szombaton az Oroszlány ellen, ezért mostantól csak arra koncentrálhatunk. Persze, néhány játékostól többet várunk, de ennyi idő alatt nem lehet sok mindenen változtatni. Úgy gondolom, hogy most az előttünk álló feladatra kell koncentrálnunk, és hamarosan újra azon a szinten leszünk, hogy felvegyük a versenyt olyan csapatokkal is, mint a Falco.

Holnap este, 19 órától az utóbbi évek legjobb, legsikeresebb magyar csapata, a bajnoki címvédő Falco látogat hozzánk. Mindkét csapat győzelemmel hangolt az északnyugati rangadóra

Görög mesterünk, Kostas a holnapi ellenfélről szólva kiemelte: : nagyon jó hetet zárt a Falco. Előbb nemzetközi porondon egy kiváló spanyol együttes, a Murcia otthonában ért el bravúrt, majd szombaton – egy nappal tehát korábban, mint amikor mi arattunk Pakson szintén bravúrosnak mondható győzelmet, – 100 pont fölé jutva verte a Nyíregyházát. Bár jelentősen átalakult, továbbra is nagyon erős csapat a Falco. Az edzőt és filozófiáját a korábbi évek sikercsapatából a csapatnál maradó Keller és Perl – akik a válogatottal az Európa-bajnokságon világsztárok ellen edződtek, fejlődtek – jól ismerik, az új játékosok pedig könnyen beilleszkedtek a rendszerbe. Sok a távolról jól dobó játékosuk, főleg légiósaik, ráadásul ilyen a magas, alapvetően belső posztokon játszó Tiby is. A külső, mezőnypozíciókban pedig a posztokhoz képest magas, erős játékosaik gyakran bemennek a palánk alá pozíciójátékot játszani.
Kostas azt taglalta: ahhoz, hogy legyen esély egy újabb bravúrra a hagyományosan remek hangulatú Sopron-Falco meccsen a játékosok lelátóról történő buzdítása, támogatása mellett leginkább a szervezett, jó védekezésre lesz szükség. Meg kell próbálni lassítani a Falco játékát, nem lenne szabad engedni, hogy jókezű játékosai elkapják a fonalat.
Saját csapatáról azt mondta Flevarakisz: örömmel látja, hogy a sok új játékos egyre inkább kezdi megismerni egymást, és azt a játékfilozófiát, rendszert, amelyben játszatni szeretné a társaságot. Kostas hangsúlyozta, nem volt sok idő felkészülni a Falco csapatából, egy nappal kevesebb, mint az ellenfélnek a meccsre, ráadásul fiai egy nagy iramú, kemény találkozót játszottak, míg a szombathelyiek szombaton sokat pihentethették kulcsjátékosaikat, mert a kiegészítő embereik is jól játszottak a bajnokin. A taktikai felkészítés mellett a fizikai frissítésen volt a hangsúly, mert ahhoz, hogy újabb bravúrt érjünk el, nem valószínű, hogy elég lesz két-három átlagon felüli egyéni teljesítmény. Továbbra is nagy energiával, sokat futva, teljes erőbedobással csapatként kell működni, mind támadásban, mind védekezésben, és akkor esetleg sikerülhet ismét együtt örülni a szurkolókkal, ami a DEAC elleni diadal után óriási élmény volt az új játékosoknak!

Hullámzó, fordulatos mérkőzésen jól kezdtünk, de az első félidőben akadtak gyengébb periódusok játékunkban. Tartottuk a lépést a hazaiakkal, akik úgy vezettek 6-tal félidőben, hogy mindkét negyed végén, dudaszóra dobtak triplát. A második félidőt remekül kezdtük, fordítottunk, de újra erőre kapott az “Atom”. A záróetap is izgalmas volt, sokáig váltott vezetéssel haladtak a felek, de a hajrában, a kritikus helyzetekben mi voltunk higgadtabbak, pontosabbak, így bravúros és értékes győzelemmel térhetünk haza Paksról

ASE – SKC 75-80 (22-15, 15-16, 21-22, 17-27)
Paks, férfi NB IA, 800 néző
V.: Papp P., Ádám, Rácz

ASE: EDWIN 18/6, Pajor, Green 8/6, EILINGSFELD 18/3, ATKINSON 11
Cs.: Frank 3/3, Kovács Á. 8/3 GRUBOR 9/9 Taiwo
Edző: Csirke Ferenc

SKC: JOSEPH 19/6, JONES 19/3, VALERIO-BODON 9/3, Barnett 5/3, Molnár 2
Cs.: Shine 10, DURHAM 14, Sitku, Supola 2, Takács
Edző: Kostas Flevarakis

Barnett rendezetlen védelem ellen beemelt szép triplájával szereztünk vezetést. Jól védekeztünk, az Eilingsfeld vezette hazaiaknak többször is gondjuk adódott 24 másodperc alatt kosárra dobni, egységes csapatjátékkal 9-4-re elléptünk a negyed közepén. Ekkor megtört a lendület, támadásban egyénieskedtünk, erőlködtünk. A negyed második fele egyértelműen a hazaiaké volt, akik egy 15-4-gyel fordítottak, és Green a negyed végét jelző dudaszóra dobott triplájával 7 pontos előnnyel zárták a szakaszt.

Hazai duplára Jones triplájával feleltünk a 2. etap elején. Supi ügyes passzából Durham zsákolt szépen. Sikerült védekezésben kiszorítani a hazaiakat, s Jones, valamint a palánk alatt ügyesen megjátszott Durham találataival a szakaszt 9-3-mal kezdve a negyedet 1 pontra feljöttünk, időt kért a hazai gárda. Eilingsfeld hármasára, Supi felelt bátor betörés utáni kosárral. Nem, tudtuk tartani a hazaiak válogatott erőcsatárát, aki tripláját követően támadópattanóból is eredményes volt, de tapadtunk a paksiakra. A szakasz hajrájában újra jött egy kis kapkodás, szerencsére Valerio-Bodon szép triplájával nagyon nem engedtük el ellenfelünket, ám ahogy az első, úgy a 2. negyed is hazai hármassal zárult, ezúttal a fiatal Frank talált be, így 6 pont hátrányban voltunk szünetben.

A 2. félidő Jones és Durham szép alley-oop akciójával kezdődött, s ez a látványos akció egy Jones vezette parádés, fordítást érő bő másfél perces 8-0-s rohamunk kezdetét jelentette. Az érthető hazai időkérést Edwin triplája követte, ám erre két kisemberünk révén 1-1 szép duplával reagáltunk. A szakasz közepén váltva estek a kosarak, tartottuk szűk előnyünket, sőt Durham pöcijével 6-tal elléptünk. A 3. negyed hajrájában pontatlanokká váltunk támadásban, s egy 13-2-vel visszaszerezte a vezetést az ASE, amelyet újra Eilingsfeld vett széles vállaira.

A záróetap – amelynek vége előtt nem sokkal Molnár Marci kipontozódott – 5 pontos hazai vezetésről indult. Ennek elején váltva estek a kosarak, majd Joseph eredményességére és gólpasszaira építve, egy 9-0-lal átvettük a vezetést. A látványosságról Durham zsákolással, a szezonbeli messze legjobb meccsét játszó Valerio-Bodon  pedig egy szép alley-oop pöci formájában gondoskodott. Hazai időkérés után a csere-légiós, Grubor lépett elő vezérré, s miközben mi kicsit kapkodtunk, két triplájával visszavette a vezetést a Paks. A második félidőre nagyon javuló Joseph is triplával jelentkezett, váltott vezetéssel haladtak a felek. Átmenetileg alacsony, center nélküli szerkezetre álltunk át, egy ideig egyik oldalon sem esett kosár, tartottuk szűk előnyünket. Ez Edwin triplájával 1-re zsugorodott, majd Joseph szerzett szép duplát. Tapadt ránk a Paks, de a kritikus helyzetekben Jones és Joseph keze nem remegett meg, 17,4 másodperccel a vége előtt 4 ponttal “mentünk”. Elhibázott hazai hármas után Durham szerzett lepattanót, 1 büntetőt bedobott, így NYERTÜNK!

Kostas Flevarakis: – Nagy mérkőzés, szép győzelem volt, amelyet elsősorban a jó védekezésünknek köszönhettünk, főleg az első három negyedben. A negyedikben már a támadás is működött, az új játékosok lassan kezdik megismerni egymást és játékunk filozófiáját, de azért még kell idő. Egy jó, az otthonában mindig erős Paks otthonában nyertünk, de szerdán jön a Falco, mostantól arra készülünk.

Vasárnap 18 órától Pakson lép pályára az eddig “kétarcú” csapatunk, amely javítani próbál a múlt hétvégi súlyos szolnoki vereség után

Kostas Flevarakis, együttesünk görög edzője azt fejtegette, hogy a bajnokság elején még elég hullámzó a csapatok formája, sok együttesnél történtek jelentős változások a keretben, így még nem mindig kiegyensúlyozott a teljesítmény. A görög szakvezető kiemelte: az egyik legtöbb változás éppen nálunk történt, ahová hét új játékos érkezett, néhányan nem is olyan régen.
A héten folytatódott a csapat építése, a játékosok összeszoktatása. Kostas bízik benne, hogy a saját pályáján különösen erős Atomerőmű otthonában játékosai jobban “megbecsülik” a labdát, kevesebbet adnak el, mint tették Szolnokon. Ez már csak azért is kulcskérdés, mert az ASE atletikus légiósai révén nagyon szeret gyorsan, rendezetlen védelem ellen játszani. A labdaeladások számának minimalizálásával viszont kontrollálni lehet a játék ritmusát. Az ellenféltől kiemelte Eilingsfeldet, aki rendkívüli fizikai erejével tűnik ki, támadásban és védekezésben is alappillére a paksi gárdának, amelyben Kovács rutinja is sokat számít.
Edzőnk abban is bízik, hogy fiai nagyot javulnak abban is, ami a múlt hétvégi súlyos vereség alkalmával a legtöbb gondot, nehézséget jelentette: a lepattanók megszerzésében. Amennyiben mindezt sikerül megvalósítani, lehet esély egy jó eredményre, egy idegenbeli bravúrra.

Minden tekintetben, de különösen az első félidőben lepattanózásban alaposan felülmúlt minket a Szolnok. Messze nem tudtuk megismételni múlt hétvégi játékunkat, így nagy vereségbe szaladtunk bele a kupagyőztes otthonában. Ez a mérkőzés rávilágított, miben kell fejlődni

Szolnoki Olajbányász – SKC 90-57 (21-10, 28-17, 20-16, 21-14)
Szolnok, férfi NB I, 1300 néző. V.: Cziffra, Makrai, Pozsonyi

Szolnok: Durham 8, PALLAI 15/9, Barnes 3/3, SZUBOTICS 14/3, WILLIAMSON 11
Cs.: LUKÁCS 11/3, Gavin 8/6, RÉVÉSZ 13/3, Pongó 4, Rudner 3/3
Edző: Gasper Potocnik

Sopron: Joseph 6, Jones 9, Valerio-Bodon, Barnett 8/3, Durham 7
Cs.: Molnár 6, Sitku 2, SHINE 14/3, Supola 2, Takács 3/3
Edző: Kostas Flevarakis

Bő másfél perc elteltével Subotic a hazaiaknak szerzett vezetést. Nem találtunk be, s egy már megszerzett labdát is visszaadtunk ellenfelünknek és kaptunk egy zsákolást. Első kosarunkat 6-0 és 4 perc után centerünk, Durham szerezte. A Tiszaligetet jól ismerő Jones villanásaival feljöttünk 8-6-ra. Sajnos rövid fellángolás volt, jött egy Révész vezette újabb 6-0-s hazai roham, időt is kért Kostas. A nyitányon remeklő Shine 1 jó büntetővel “jelentkezett be”. Révész 3.duplája után megszületett első triplánk, Joseph kiosztásából Barnett talált be. Rossz dobásaik után rendre visszaszerezték a lepattanókat a hazaiak, a szakasz végén Gavin triplájával 10 fölé nőtt a hátrány.

Egy jó hazai büntetőt követően lerohamnásból Sitku Marci zsákolt nagyot, majd Joseph dobott könnyed ziccert – időt kért a Szolnok. Rendezték soraikat a hazaiak, akik villámgyorsan bemutattak egy 7-0-t csapatunk ellen – 29-14-nél Kostas ismét kénytelen volt időt kérni. A szakasz közepén váltva estek a kosarak, állandósult a 10 és 15 pont közötti hazai előny, de pattanózásban továbbra is nyomasztó volt a hazai fölény. Csapatunkból Shine és Jones jelentett veszélyt a hazai gyűrűre, Joseph pedig megcsinálta a helyzeteit, de a ziccert kétszer is elhibázta. Ezeket büntetve 20 fölé növelték előnyüket a hazaiak. A 22 pontos hátrány fő oka az volt, hogy lepattanózásban 26-8-ra múlt fölül minket az Olaj.

Barnett zsákolására Barnes révén triplával felelt az Olaj . Voltak villanásaink, de Szubotics és Pallai révén tovább nőtt a különbség, 27 pontos hátrányban ismét időt kért Kostas. Hasonlóan egyoldalú volt a játék, mint egy hete otthon a DEAC ellen, csak sajnos most mi játszottunk alárendelt szerepet, nem nagyon tudtuk megbontani a Szolnok agresszív szolnoki védelmét. Kostas “magasított”, egyszerre volt fent Molnár és Durham. Egy-egy szerzett labdából tudtunk indulni – így maradtunk 30-on belül. A zárószakasz izgalommentesen zajlott, simán kikaptunk, a meccs rávilágított, bizony van miben kell fejlődni.

A fotók az október -i DEAC elleni mérkőzésen készültek.

Óriási kihívás vár a bajnokságot remek játékkal és nem várt, fölényes győzelemmel kezdő csapatunkra szombaton este. Kostas Flevarakis legénysége Szolnokon, a Magyar Kupa győztes Olajbányász otthonában lép pályára

Edzőnk, Kostas a csapattal kapcsolatban kiemelte: eddig végig jó hangulatban készült a társaság, és ezt csak fokozta a fölényes DEAC elleni diadal a szezonnyitón. A héten tovább folytatódott a csapat építése, hogy a játékosok még inkább megszokják, megismerjék egymást.
A görög szakvezető hangsúlyozta, a Szolnok az utóbbi években a magyar kosárlabdának  egyértelműen a meghatározó, élcsapata, ráadásul saját pályáján rendkívül erős. Az előző évadban inkább délvidéki, szerb és horvát légiósokra épített, akik közül csak Szubotics maradt, most a többi külföldi amerikai. A játéka kicsit változott a Szolnoknak, amely most egy rendkívül atletikus gárda, nagyon sok “veszélyes fegyverrel”: gyors ponterős irányító, távolról remekül dobó bedobó, erőteljes, a palánk alatti fizikai erejét érvényesítő center. Taktikailag is széles a Szolnok repertoárja, van, hogy váltogatják a védekezési formákat, az emberfogást és a zónát. Az alapvető filozófia viszont maradt, mivel az edző ugyanúgy Potocnik, mint eddig.
Ahhoz, hogy Szolnokon jó mérkőzést játszunk és jó eredményt, netán bravúrt érjünk el, egyrészt nagy energiával és lendülettel, másrészt fegyelmezetten és koncentráltan, csapatként kell játszani, mind támadásban, mind pedig védekezésben, és mint mindig, kulcskérdés lehet a lepattanók megszerzése.

Szurkolóink bizonyára sokan emlékeznek az előző évad meglehetősen feszült légkörben befejeződő utolsó, az Alba elleni negyeddöntő záró, 3. szűk vereségünkkel záruló összecsapására. A mérkőzés végén kiállították edzőnket, Kostast, aki eltiltást kapott, így nem ülhet a kispadon a holnapi DEAC elleni találkozón. Ennek ellenére görög szakvezetőnk bizakodó, megpróbálta a lehető legjobban felkészíteni csapatát, amelyet a DEAC ellen segítője, Bors Miklós dirigál majd a kispadról

Kostas Flevarakis kiemelte: a jelentősen átalakított csapat, amelybe hét új, meghatározó játékos is érkezett, kemény munkát végezve szépen halad, de még azért van hová fejlődni. Mivel nem túl régóta van együtt a teljes keret, azért kell még idő, hogy teljesen összeszokjon a társaság, összeálljon a játék.
Ami a holnapi rivális DEAC-ot illeti, ott is jelentős változások történtek, de – mint azt vezetőedzőnk hangsúlyozta: “együtt maradt a Polyák-Drenovac-Tóth Ádám tengely. A már említett Polyák és Tóth mellett a frissen igazolt Mócsán, valamint veszélyes fiataljaik erős, jó magyar magot alkotnak. Drenovac mellett új légiósai is vannak a DEAC-nak, új edzőjük pedig nyilván új filozófia szerint építi a csapatát. Mindent egybevetve egy erős, jó ellenfél látogat hozzánk a szezonnyitón”.
Az esélyek kapcsán Kostas azt hangsúlyozta, egy szezonnyitó mindig izgalmas. Két jelentősen átalakított, és feltehetően játékában még nem “teljesen kész” gárda csap össze, így Kostas szerint jelentős szerepük lesz a mentális tényezőknek. Mint kifejtette: az előző évadokban sok szép estét éltek meg együtt a soproni közönséggel, szurkolótáborral, az évadnyitón is óriási szükség lesz a szurkolók segítségére.
“Keményen dolgoztunk, de az utóbbi napokban már a frissítésre is figyeltünk, hogy nagy intenzitással tudjunk játszani. A csapatnak 40 percen át maximális akarattal és koncentrációval kell teljesíteni a pályán, és ebben úgy a kritikus szituációkban, mint a pozitív, szép pillanatokban egyaránt nagy szüksége lesz csapatának a segítségre, a buzdításra a lelátóról. Napról napra fejlődünk, és abban is bízom, hogy hamarosan már látványos, szép játékot tudunk nyújtani. Most azonban még nem tart itt a társaság, ezért fokozott jelentősége lesz annak, ami amúgy is alapvető: a küzdésnek, harcosságnak, agresszivitásnak, koncentrációnak.”

Az első félidő végén nagyon “elengedtük” a Brno csapatát a Göcsej-kupa bronzmeccsén, majd térfélcsere után bár többször is felzárkóztunk, a kritikus pillanatokban rendere újított ellenfelünk, amelynek többször is volt 10 pont fölötti előnye. A hajrában addig gyengén triplázó csapatunk játékosai 3 hármast “beverve” szorossá tették a találkozót, de megfordítani már nem tudták

SKC – Brno 83-86 (20-22, 19-26, 19-20, 23-16)
Göcsej-kupa, Zalaegerszeg, bronzmeccs

SKC: Joseph 9/3, JONES 20/12, VALERIO-BODON 6, BARNETT 16, Durham 11
Cs.: CSENDES 5/3, Molnár 4, Sitku 4, Takács, SUPOLA 6

“Beragadtunk” a kezdésnél, 5-0-ra, 10-4-re, majd 17-7-re is vezetett a Brno, csapatunkból ekkor leginkább Valerio-Bodon volt veszélyes. A szakasz közepén Jones triplájára építve egy 7-0-lal zárkóztunk, sőt Jones újabb hármasával és Barnett kosaraival fordítani is sikerül, de végül 2 pontos hátránnyal fejeztük be a nyitóetapot.
A második etap elején cserejátékosaink, a bátran, ügyesen játszó Csendes Péter, valamint Sitku Marci villanásaival tartottuk a lépést az ellenféllel, majd a szakasz közepén centerünk, Durham 2+1-es akciójával a vezetést is átvettük. Kaptunk 2 triplát, a félidő végét pedig elrontottuk, hibáinkat büntetve szünetre 9 pontos előnyt szerzett ellenfelünk.

A 2. félidő cseh kosárral indult, 10 pont fölé nőtt a különbség. A Barnett-Jones duó vezetésével vettük üldözőbe a Brnót, volt, hogy feljöttünk 3-4 pontra, de ekkor mindig újított, és a záróetapot 10 pontos vezetésről várhatta az ellenfél. Volt már 13 is a Brno előnye, a szakasz közepén Supi kosaraival 7-re még visszajöttünk, de úgy tűnt, nem tudjuk kétségessé tenni a cseh sikert. A végjátékban aztán Jones két triplájával 5 pontra csökkentettük a hátrányt, majd egy jó cseh büntető után Joseph triplájával alakult ki a végeredmény, 3 ponttal győzött a Brno.

4 légióssal felálló, alakulófélben lévő csapatunk a 3. negyed közepéig tudta tartani a lépést a nálunk láthatóan előrébb tartó ZTE-vel

ZTE-SKC 87-72 (21-24, 30-19, 21-23, 15-6)
Zalaegerszeg, Göcsej-kupa, felkészülési torna

SKC: Joseph 12, Jones 6, Valerio-Bodon, Barnett 12/6, Durham 10
Cs.: MOLNÁR 15, Sitku 2, SUPOLA 6, Takács 6/6, CSENDES 3/3

Sokkal jobban, pontosabban kezdtek a hazaiak (12-4), de Kostas egy határozott időkéréssel rendezte a sorokat. Padról beszálló rutinos játékosaink, Marci, Supi és az újfent triplával jelentkező Takács Norbi révén egy 9-2-vel 1 pontra feljöttünk. A negyed hajrájában Csendes Péter triplája egy 6-2-es rohamot indított, 3 ponttal nyertük a szakaszt. A második etap elején centerünk, Durham kosarával 5 ponttal elléptünk. Keller Iván triplájára még ex-egerszegi játékosunk, Barnett felelt egy hármassal, de Keller alaposan “megszórt” minket, sorra szórta a triplákat, s egy 14-2-es rohamot vezényelt. A félidő hajrája nagy dobópárbajt hozott, amelyből csapatunkból leginkább irányítónk vette ki részét. Szünetben 8 ponttal vezetett a ZTE.

Térfélcsere után feljöttünk 4 pontra, majd állandósult az 5 pont körüli hazai vezetés. A szakasz hajrájában 1 pontra megközelítettük ellenfelünket, amely ekkor 6-tal ellépett. Norbi újabb triplája éltette újra reményeinket, de erre a negyed végén kaptunk egy hármast. Ez úgy tűnt, megtörte a csapatot, a hazaiak egy 7-0-lal kezdték a záró etapot, s 13 ponttal megugrottak. A 4. negyedre szétestünk, végül biztosan nyert a ZTE. A hazaiak elsősorban jobb, közel 50%-os (13/27) triplamutatójuknak köszönhették győzelmüket, játékosainknak nem igazán (5/22) ment távolról.

Fotók: Bálizs Zsuzsanna

Klubunk véglegesítette a meghosszabbított próbajátékon lévő kanadai irányító, Yasiin Joseph szerződését, ám egy légiós mégis távozik csapatunkból

A szakmai stáb úgy ítélte meg, hogy mindkét fél számára az lesz a legjobb megoldás, ha klubunk és a Puerto-Rico-i hátvéd, Eric Ayala útjai elválnak. Klubunk és a játékos közös megegyezéssel már fel is bontotta a szerződést. Ericnek köszönjük a csapatnál a felkészülés eddigi részében a csapattal elvégzett munkáját, és sok sikert kíván neki pályafutásához!
Vezetőségünk most azon dolgozik, hogy mezőnyposztra megtalálja a hiányzó, meghatározó tudású légióst.

Amellett, hogy Ayala távozik, hír még csapatunk háza tájáról, hogy végül véglegesítettük a meghosszabbított próbajátékon lévő kanadai irányítónk, Yasiin Joseph szerződését, így ő  lesz az első számú játékmester a csapatunk számára október 1-én induló szezonban.

Szünetre már közel 30 pontos előnyt szerezve, könnyedén vertük a Klosterneuburgot

SKC – Klosterneuburg 96-63 (24-9, 25-11, 27-19, 20-24)
Sopron, nemzetközi felkészülési mérkőzés

SKC: JOSEPH 15/6, Jones 10, Valerio-Bodon 9/6, BARNETT 21/3, Durham 7
Cs.: Molnár 4, TAKÁCS 9/9, Supola 1, SITKU 13/3, Csendes 5/3, Csátaljay 2, Schöll

Joseph és Barnett vezérletével lendületesen, jól kezdtünk és magabiztosan vezettünk. Takács Norbi tripláival tovább “nyílt az olló”, szünetben 1 híján 30 pont volt az előny a kevéske ellenállást tanúsító osztrák csapat ellen.

Szünet után továbbra is nagy fölényben játszottunk, ekkor elsősorban Sitku Marci és Barnett volt elemében, 13-4-re nyertük a 3. negyed első felét. Ezt követően az utolsó 15 perc kiegyenlítettebb játékot hozott, fiataljaink is meg-megvillantak.

Pénteken rendezi meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Kosárlabda Szövetség, a Krasznai Ferenc Emlékmérkőzést a soproni Novomatic Arénában. Csapatunk 18 órakor lép pályára, a Budapest Honvéd ellen.

 A Krasznai Ferenc Emlékmérkőzésen a Sopron KC ellenfele a Budapest Honvéd csapata lesz. Az összecsapás 18 órakor kezdődik.

Belépő:
felnőttjegy: 1.500 Ft.
diákjegy: 1.000 Ft.

Az emléktorna a  Győr-Moson-Sopron Megyei Kosárlabda Szövetség szervezésében valósul meg.

A hétvégén, az MVM Bányász Kupán lép pályára az SKC legénysége Oroszlányban. Az első mérkőzésen, pénteken 15.30 órakor a Kométa Kaposvári KK  lesz csapatunk ellenfele

Az MVM Bányász Kupára korlátozott darabszámban állnak rendelkezésre belépőjegyek, amelyek 2200 Ft-os áron  vásárolhatóak meg, az X-Computer üzletében (Juharfa u. 5.). Mindkét napra külön jegyet kell váltani előzetesen, helyi jegyértékesítés nem lesz!

Jegyvásárlás, csak elővételben: 09.08-án és 9-én 9-17 óráig, 09.10-én 9-11 óráig

Szoros első félidő után, a másodikban fokozatosan nagy fölénybe kerültünk és 21 ponttal nyertünk

BBC Nord Dragon – SKC 59-80 (15-23, 17-13, 15-23, 12-21)
Eisenstadt, felkészülési mérkőzés

SKC: Joseph 6, AYALA 17/6, Valerio-Bodon 2, BARNETT 20/3, MOLNÁR M. 12
Cs.: Supola 6/3, Sitku 4, Jones 8/3, Takács 3/3, Csendes, Csátaljay

Kifejezetten jól kezdte első edzőmeccsét csapatunk, amely a nyitóetap közepén 14-6-ra elhúzott, majd tartotta előnyét. A második etapban megtört a lendület, az osztrák élvonal újonca megfelezte hátrányát. A második félidőt 12-6-tal kezdve elléptünk 10 ponttal, majd fokozatosan egyre nagyobb fölénybe kerülve végül biztosan győztünk.

Rutinos, itthon is ismert amerikai kosarassal lett teljes a mezőnysorunk, csapatunk szerződtette a 32 éves, több mezőnyposzton is bevethető amerikai, de honosítottként a szlovák válogatottban is szereplő Andre Jones-t

A pályafutása során nagyon sok helyen megforduló (Finnország, Grúzia, Mexikó, Olaszország, Szlovákia) Jones legeredményesebb szezonját Szolnokon “futotta”, ahol a koronavírus járvány miatt félbeszakadt 2019/20-as évadban 20.1 pontot, 4,5 lepattanót és 2,6 gólpasszt átlagolt. Azóta 2 szezont az olasz másodosztályban töltött, az előző évadban pedig az osztrák GGMT Wien csapatában, azaz a bécsi gárdában bő 26 percet a pályán töltve 13,9 ponttal, 2,1 lepattanóval és 2,8 gólpasszal segítette csapatát meccsenként átlagban. Ott egyébként csapattársa volt korábbi játékosunknak, Tauras Jogelának és megnyerték az osztrák bajnokságot.
Jones honosított játékosként a szlovák válogatottban is szerepelt Eb-selejtezőkön. Jones Bécsben él, de már átköltözött Sopronban és edzésbe is állt csapatunknál.
A vezetőség a kiszemelt középjátékos felé is elküldte ajánlatát, s reméljük, a hét végén, a jövő hét elején már teljes lesz a keret.

Rutinos, itthon is ismert amerikai kosarassal lett teljes a mezőnysorunk, csapatunk szerződtette a 32 éves, több mezőnyposzton is bevethető amerikai, de honosítottként a szlovák válogatottban is szereplő Andre Jones-t

A pályafutása során nagyon sok helyen megforduló (Finnország, Grúzia, Mexikó, Olaszország, Szlovákia) Jones legeredményesebb szezonját Szolnokon “futotta”, ahol a koronavírus járvány miatt félbeszakadt 2019/20-as évadban 20.1 pontot, 4,5 lepattanót és 2,6 gólpasszt átlagolt. Azóta 2 szezont az olasz másodosztályban töltött, az előző évadban pedig az osztrák GGMT Wien csapatában, azaz a bécsi gárdában bő 26 percet a pályán töltve 13,9 ponttal, 2,1 lepattanóval és 2,8 gólpasszal segítette csapatát meccsenként átlagban. Ott egyébként csapattársa volt korábbi játékosunknak, Tauras Jogelának és megnyerték az osztrák bajnokságot.
Jones honosított játékosként a szlovák válogatottban is szerepelt Eb-selejtezőkön. Jones Bécsben él, de már átköltözött Sopronban és edzésbe is állt csapatunknál.
A vezetőség a kiszemelt középjátékos felé is elküldte ajánlatát, s reméljük, a hét végén, a jövő hét elején már teljes lesz a keret.

Hat év után tért vissza csapatunkhoz a szurkolóink által annak idején is kedvelt kemény, harcos középjátékos, Molnár Marci. Visszatérése utáni első benyomásai mellett emlékeiről is beszélt

– Milyen újra az SKC-ban edzeni?
– Köszönöm, jó újra itt, bár sok az új, de nem ismeretlen arc. Csak Takács Norbival játszottam együtt, Supola Zolit és Sitku Marcit ellenfélként ismerem. Vincenttel nyaranta gyakoroltunk együtt, és még kis tíz-tizenkét éves srác volt, amikor megismertem Csátaljay Petit, akinek az édesapja, Gábor annak idején az SKC-ban, tagja volt a szakmai stábnak.

– Elkerülve Sopronból, hol volt neked a legjobb?
– Szerintem a székesfehérvári volt a legjobb szezonom, de sajnos az a vírus miatt félbeszakadt. Eredményesség tekintetében a debreceni volt a legsikeresebb, többek között egy Magyar Kupa ezüstéremmel.

– Szurkolóink nyilván örülnek, hogy újra az SKC-t erősíted. Minek volt ez köszönhető?
– Elsősorban annak, hogy a vezetőedző, Kostas Flevarakis személyesen hívott és keresett, hogy szeretné ha a Sopronban játszanék. Ez nekem nagyon fontos volt!

– Nézted a magyar-litván vb-selejtezőt?
– Persze! Nagyon jó meccs volt és kár, hogy nem sikerült megnyerni, bár remekül játszott a csapat. Ez is egy nagyon szép eredmény a világ egyik legjobb válogatottja ellen, és nem álltak messze a srácok egy igazán nagy bravúrtól. Kis szerencsével ez is sikerülhetett volt, akadt egy-két érdekes fújás, de nagyon jó a válogatott. És persze eszembe jutott az első, és eddigi egyetlen válogatottságom, szintén pont a litvánok ellen a Tüskecsarnokban, az egy sokkal simább meccs volt. Ezzel együtt, bár csak az utolsó két-három percben játszottam, felejthetetlen élmény maradt remek hangulatban pályára lépni a nemzeti csapatban.

– Szép emlékekből Sopronhoz, az SKC-hoz is kötődhet néhány…
– Leginkább nem is egy soproni, hanem egy kaposvári meccs ugrik be. A bronzcsata utolsó, hosszabbításos mérkőzése! Sérültjeink is voltak, akadtak, akik kipontozódtak, így a végjátékban és a hosszabbításban is a pályán voltam. Sikerült pár lepattanót visszatéve néhány kosarat is dobnom. És ezek után a “hab a tortán” a késő esti hazatérés volt Sopronba. A Fő téren rengeteg szurkoló várt és ünnepelt minket, ez is egy gyönyörű, örök emlék.

– Mennyiben más játékos a most visszatérő Molnár Marci, mint aki hat éve távozott Sopronból?
– A mentalitása, harcossága semmit nem változott. Viszont azóta több helyen is játszottam, sok tapasztalatot szereztem, érettebb, rutinosabb lettem. Remélem, küzdő szellememmel, a megszerzett tapasztalatommal nagy hasznára leszek majd a csapatnak.

Csapatunk új, fiatal játékosa már bő egy héttel a felkészülés hivatalos kezdete előtt leköltözött Sopronba – no, nem mintha túl sokat kellene ismerkednie a környezettel. Tisztáztuk “soknevűségét”, kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, hogy gyerekként, kamaszként bizony “nehéz eset” volt, de mára már “benőtt a feje lágya”…

Valerio-Bodon Vincent

– Üdvözlünk az SKC-ban! Olvasva a híreket rólad, aki nem ismer, nem nagyon tudta hova tenni azt  a sok nevet… Tisztázzuk csak, mi a vezeték, és a mi a keresztneved?
– Először mondom a teljes nevemet: Valerio-Bodon Vincent László. Ebből a László “felejtős”, hivatalosan ugyan ott van, de nem használom. Az első kettő, tehát Valerio-Bodon a vezetéknevem. Dominikai köztársaságbeli édesapám neve Ramon Antonio Valerio Bonilla, édesanyám vezetékneve pedig Bodon – ennek egyfajta “egyvelegéből” jött a vezetéknevem: Valerio-Bodon.

– Hol születtél, hogy alakult a gyermekkorod?
– Dominikán, egészen pontosan a Dominikai Köztársaságban. Hat éves koromig éltem a fővárosban, Santo Domingo-ban. Akkor Magyarországra költözött a család, azóta itt élek.

– A kosárlabda volt az első sportágad?
– Nem, hanem a jégkorong. Körülbelül két hétig. Nem igazán tetszett. Sok mindent kipróbáltam, volt foci, úszás, atlétika, majd jött a kosárlabda.

– Honvéd nevelés vagy, ha jól tudjuk…
– Annak tartom magam, mégis az első csapat, ahová elmentem az a MAFC volt, mert a bátyám is oda járt. Akkor azonban még nagyon kicsi voltam, ott még inkább játékok, sorversenyek voltak. Iskolába viszont egy ének-testnevelés szakos suliba jártam, gyakorlatilag a Honvéd-pályával szemben, így aztán észszerű volt, hogy ott folytatom. Éveken át ott játszottam, tizennyolc évesen bekerültem a felnőtt keretbe.

– Nagyon nagy tehetségnek tartanak, kinek köszönheted a legtöbbet abban, hogy ide jutottál?
– Először is a honvédos időszak kapcsán őszintén el kell, hogy mondjam, elég nehéz gyerek, kamasz voltam.

– Túlsúlyos?
– Nem, nem szó szerint értve. Nagyon makacs, önfejű, öntörvényű voltam, nehéz dolguk volt velem edzőimnek. Tizenkét éves koromban eldöntöttem, hogy NBA-játékos leszek, de persze az egy kissrác álmodozása volt, fogalmam sem volt róla, mennyi áldozattal, lemondással jár előrelépni, fejlődni, magas szintre jutni a sportban. Szóval sokszor hazazavartak edzésről, vagy nem engedtek a meccseken játszani. Akkoriban óriási igazságtalanságnak gondoltam az egészet. Így utólag kicsit többet tapasztalva belátom, igazuk lehetett az edzőimnek, sőt ezek a döntések segítettek lélekben megerősödni.

– Ez a “nehéz” srác ,eddigi edzői közül kinek köszönhet a legtöbbet?
– A Honvédban két edzőt emelnék ki: Losonczy Dánielt és Pálfi Jenőt, ők nagyon sokat tettek azért, hogy mostanra oda jussak, ahol tartok.

– Tehetségedet jól mutatja: elég korán felkerültél az NB I-be, méghozzá Paksra. Mennyire volt ez nagy váltás Budapest és az utánpótlás után?
– Több szempontból is nagyon éles váltás volt! Az élet szempontjából megszokni, hogy az ember távol kerül a családtól, a barátoktól – nem ment egyik napról a másikra. Kosárlabdában pedig óriási a különbség a felnőtt NB I és akár az utánpótlás, akár az NB I B irama, keménysége között.

– Akkor azért az a két-három év, amelyet már az NB I-ben töltöttél, azért már “felvértezett” némi tapasztalattal. Milyenek voltak az eddigi szezonjaid a felnőttek között?
– Pakson két évet töltöttem Dzsunicsnál, a másodikban vezették be a fiatalszabályt, az az évadom azért jobb volt, mint az első. Ami Debrecent illeti, mind a csapatnak, mind pedig nekem elég zaklatott volt a szezon. Három edzőnk is volt az évad során, ez már önmagában elég nehéz helyzet, én pedig úgy érzem, nem léptem előre, megakadtam, ezért úgy döntöttem, az a legjobb, ha váltok – bár a középszakaszban volt egy huszonöt pontos meccsem Kecskeméten.

– Végül miért éppen csapatunk, az SKC mellett döntöttél?
– A soproni érdeklődést éreztem a leginkább pozitívnak, a vezetőedzővel is beszélgettem telefonon.

– A tavalyi soproni U20-as Challenger torna is közrejátszott a döntésedben, amelyen te lettél a sorozat MVP-je, legértékesebb játékosa?
– Egy nagyon szép emlék, egy jól sikerült torna volt, és azért korábbról más kellemes emlékeim is vannak Sopronból. Két nyáron is itt töltöttem pár hetet Szegedi Róbert erőnléti edzőnél, hogy fizikailag erősödjek, előre lépjek, hogy a felnőttek között is hatékonyan, jól játszhassak.

– Ez amellett, hogy nagyon pozitív, elég “meredek” szemléletváltás a korábbi “nehéz gyerektől”…
– Említettem, volt egy álmom, hogy NBA-játékos legyek. Ezt az álmomat nem is tervezem feladni, akkor sem ha most már látom, hogy milyen áldozatokkal, mennyi – adott esetben – külön munkával  jár. Mivel ez egy olyan cél, amit én még kiskoromban tűztem ki, bármi van, ha sikerül ha nem, ezért teszek mindent nap, mint nap, hogy a magam maximumát kihozzam.

– Mennyire ismered leendő csapattársaidat csapatunkban?
– Személyesen a két Mártont, Sitkut és Molnárt ismerem. Egy évvel fiatalabbként tagja voltam annak az U18-as keretnek, amelyben Sitku Marci is játszott, jóban voltunk. Molnár Mártonnal pedig éppen egy egyéni külön edzésprogram – ez nem erőnléti, inkább taktikai jellegű volt – találkoztam. Közös ismerősünktől hallottam jókat Csendes Péterről, a tapasztaltabbakkal pedig a meccseken ellenfélként találkoztam, a felkészülés során személyesen is ismerkedünk egymással.

– Mit vársz, szeretnél elérni Sopronban az SKC-ban?
– Egyértelmű, hogy szeretnék fejlődni, előrelépni, és ennek köszönhetően a csapatnak hasznos tagja lenni.

– Ha már az NBA, van kedvenc játékosod, ha úgy tetszik, példaképed?
– Kyrie Irving játékát nagyon szeretem, a kivételes labdakezelését, és ahogy alacsony termete ellenére a centerek között is megoldja a helyzeteit a gyűrű közeléből.

– A játékosok többnyire a saját posztjukon játszó szupersztárok a példaképei. Ez a te esetedre nem igazán áll…
– Lehet, hogy meglepő, de tizennégy éves koromig egyértelműen irányítót játszottam, majd miután nőni kezdtem, tizennyolc éves koromig is előfordult, de tizennégy és tizennyolc között az egyestől a négyesig voltam minden… De, ha jobban belegondolok, az utánpótlás korosztályokban töltött éveim alatt a legtöbbet irányítóként küldtek pályára edzőim.

– Zárjuk a beszélgetést ugyanúgy a nevedhez kapcsolódóan, ahogy kezdtük. Van beceneved?
– Debrecenben többet is adtak. Voltam Vinny, Vili, Vinny a Villamos, vagy, ahogy Amerikában divat egyszerűen csak Ví (ahogy a V betűt angolul ejtik).

Reggel orvosi vizsgálatokkal, majd felmérésekkel csapatunk – egyelőre a magyar állománnyal – megkezdte a felkészülést a 2022-23-as évadra

A reggeli orvosi vizsgálaton keretünk magyar játékosai – Csátaljay Péter, – a nyári sérülése után rehabilitációját végző, de a vizsgálaton megjelenő – Csendes Péter, továbbá Molnár Marci, Schöll Ricsi, Supi, Sitku Marci, Takács Norbi és Valerio-Bodon Vincent vettek részt.
Az SKC az első napokban az új erőnléti edző, az előző években Oroszlányban dolgozó szlovén Luka Steblaj, valamint Bors Miklós másodedző irányításával készül. Ezúton is szeretnénk megköszönni Pető Edinának, az előző két szezonban a csapat mellett erőnléti edzőként végzett alapos, magas szintű munkáját. Csapatunk vezetőedzője, Kosztasz – akivel természetesen a stáb tagjai egyeztették az első napok feladatait, programját – a hét második felében tér vissza Sopronba.
Csapatunk három már meglévő légiósa, a Puerto Rico-i hátvéd, Eric Ayala, az amerikai erőcsatár, Jordan Barnett, valamint a kanadai irányító Yasiin Joseph várhatóan a jövő héten kapcsolódik be a munkába. A klub és a szakvezetés pedig további játékost, játékosokat keres.

Csapatunk tervezett edzőmeccsei, felkészülési tornái:
Szeptember 3.: Eisenstadt – SKC
Szeptember 7.: SKC – Körmend (zártkapus)
Szeptember 9-10.: Felkészülési torna (Oroszlány)
Szeptember 16.: SKC – Bp. Honvéd
Szeptember 20.: SKC – Klosterneuburg
Szeptember 23-24.: Göcsej-kupa (Zalaegerszeg)

Megtaláltuk légiós irányítónkat a következő évadra, csapatunkat a 26 éves, 185 centi magas kanadai Yasiin Joseph mozgatja majd

Leendő játékosunk a 2020-21-es évadban a holland élvonalban, a Landstede Hammmers együttesében játszott meccsenként 26,5 percet, és 11,7 pont mellett átlagban 4,9 lepattanóval és 4 gólpasszal segítette csapatát. Joseph az előző szezont Ukrajnában kezdte, és a háború kitöréséig a Zaporizzsja csapatában játszotta az élvonalban, majd a francia másodosztályú Quimper együtteséhez igazolt.
Az ukrán Szuperligában szereplő csapatában február közepéig abszolút meghatározó játékos volt, 26 találkozón lépett pályára, és meccsenként átlagban csaknem 33 percet a pályán töltve 16,6 pontos, 6 lepattanós és 6,1 gólpasszos átlagot ért el. Francia együttesében márciustól bő félidőnyit játszva 7,6 pontot, 2,4 lepattanót és 2,9 gólpasszt átlagolt.
Érdekesség, hogy, ahogy másik új játékosunkhoz, Ayalához hasonlóan Puerto Rico-i kosarasunk is volt, Joseph egy honfitársa is – aki amellett, hogy kanadai, ráadásul szintén irányító – megfordult csapatunkban, Hernst Laroche személyében a 2015-16-os szezonban.

Videó ITT>>>

Fotó: Béliers de Kemper/www.letelegramme.fr

A legjobb dobója és a teljesítmény-indexek alapján – hogy kicsit “hazabeszéljünk” – a legértékesebb játékosa lett a Romániában a múlt héten befejeződő B-divziós U18-as Európa-bajnokságon a 14. helyen végző korosztályos válogatottunknak Csátaljay Péter. Fiatal játékosunknak ez volt az első “fellépése” nemzetközi szinten, a torna kapcsán beszélgettünk vele

– Milyen céllal utaztatok ki az Eb-re?
– Első lépésben szerettünk volna a csoportból továbbjutni.

– Az első két meccset szoros küzdelemben kettő, majd négy ponttal vesztettétek el..
– Rosszul játszottunk, nem az ellenfelek győztek le, mi vertük meg saját magunkat Ezen a két egylabdás meccsen olyan hibákat vétettünk,  – volt, hogy ki nem kényszerítetteket – amelyek korábban, az edzőmeccseken abszolút nem voltak jellemzőek a csapatra.

– Viszont…nem estetek szét, a két szoros, és ahogy mondod, nyilván bosszantó vereség után sikerült nyerni…
– Akkor az a szlovákok elleni meccs volt az utolsó esély arra, hogy matematikailag még elérjük a célt, meg nyilván magunknak is szerettünk volna bizonyítani. Nagyon összezártunk, összefogtunk és küzdöttünk a szlovákok ellen.

– Az esély megmaradt, de a lettek ellen elszálltak…
– Úgy gondolom, az egységgel, a csapaton belüli hangulattal a vereségek ellenére nem volt gond, a szakmai stáb  szerintem nagyon jól kezelte az éppen aktuális helyzetet. A lettek jobbak voltak, az utolsó Svájc elleni csoportmeccsen pedig már az volt a tét, hogy ne a mezőny legalsó harmadába kerüljünk, hanem a kilencedik helyért játszhassunk.

– Soproni csapattársad, Csendes Péter sajnos még a felkészülés során megsérült. Ő, az ő játéka mennyire hiányzott ?
– Eredetileg Péter volt a csapatkapitány. Amíg velünk készült, nagyon jól összefogta a csapatot, igazi vezér volt. Emellett ráadásul a szoros mérkőzéseken, a végjáték is talán másként alakult volna, ha ő játszhatott volna – sajnos ez már nem derül ki.

– Az ő kiválása mellett a torna során is vesztett játékosokat a csapat…
– Igen, hárman is megsérültek, az utolsó két meccsre,  illetve nagyjából az utolsó előtti mérkőzés második félidejére és az utolsóra, kilencen maradtunk.

– A statisztikák alapján te lettél a csapat legjobb dobója és a teljesítmény-indexek alapján is a legjobb játékosa. Ez mennyire vigasztal, hogyan hat rád, egyénileg hogyan értékeled a saját játékodat?
– Nyilván jobb lett volna, ha jobban, sokkal jobban szerepelünk. Mint minden társam, én is próbáltam mindent megtenni – ennyit sikerült. Összességében talán az a pozitívum, hogy a torna során szerintem végig hoztam egy stabil, kiegyensúlyozott játékot.

– Szerkezetileg milyen volt a csapat az ellenfelekhez képest?
– Magasságban nagyjából hasonlóak voltunk a többi csapathoz, de súlyban, erőben érezhetően riválisaink jobbak, és ezt az erőfölényt ki is használták.

– Itthonról mennyire követték a szerepléseteket?
– Ahogy láttam, elég sokan. Ami engem illet, szülőktől, barátoktól sok pozitív üzenetet kaptam, ami sokat segített.

– Ez volt az első nemzetközi fellépésed. Milyen tapasztalatokat szerezve tértél haza az Eb-ről?
– Más volt az Európa-bajnokságon a játék, mint itthon. Az ellenfelek sokkal agresszívebbek, más az intenzitás, nagyobb az iram, és, mint már mondtam, fizikailag erősebbek a riválisok. Ami nekem a legfontosabb tanulság volt, az az, hogy ezen a szinten a figyelem, a koncentráció egy pillanatra sem lankadhat, vagy hagyhat ki, mert azt az ellenfelek azonnal kíméletlenül megbüntetik.

Fotók: fiba.basketball

Megvan csapatunk második idegenlégiósa a következő évadra. Erőcsatár posztra, az előző évadban is a magyar bajnokságban szereplő amerikai kosarast igazoltunk a 27 éves, 203 centi magas Jordan Barnett személyében, tehát egy már itthon is ismert, bizonyított játékossal erősödtünk

Legújabb légiósunk az előző évadban, a Zalaegerszeg csapatának volt meghatározó játékosa, alapembere. A ZTE színeiben a 4-es poszton 14,5 pontot, valamint 6,75 lepattanót átlagolt és ezzel a teljesítménnyel, ő volt a zalai gárda második legeredményesebb, és második legjobb pattanózója, teljesítmény-index tekintetében pedig 18,8-as átlaggal a legértékesebb kosarasa. Barnett távolról és közelről egyaránt eredményesen játszott, szerződtetése tekintetében abszolút egyetértés volt a klub- és a szakvezetés között. Csapatunk augusztus 15-én kezdi a felkészülést, és Barnett reményeink szerint az első napokban megérkezik és edzésbe is áll csapatunknál.

Megsérült, a vádliján szenvedett izomszakadást Csendes Péter, az SKC fiatal irányítója az U18-as válogatott edzőtáborában Székesfehérváron

Csendesnek a következő évadban Sopronban a tervek szerint jóval jelentősebb szerepet szánna a szakvezetés, mint az előzőben, ráadásul a B-divíziós Európa-bajnokságon valószínűleg ő lett volna a korosztályos nemzeti együttes első számú játékmestere.
Csendes Pétert nem kellett megoperálni, a fiatal játékost  Sopronban kezelik és itt végzi a rehabilitációt. Felépülése várhatóan két hónapot vesz igénybe, az SKC reményei szerint majd szeptemberben kezdhet edzeni.

Megvan csapatunk első idegenlégiósa a 2022-23-as évadra. A 23 éves Puerto Rico-i Eric Ayala egyetemi évei után, Európában újoncként, rookie-ként csatlakozik majd csapatunkhoz

A 23 éves, 196 centi magas, 91 kilós, jó alkatú kosaras elsősorban hátvéd, de adott esetben irányító poszton is bevethető. A szakvezetőnk, Kosztasz Flevarakisz szorgalmazására szerződtetett játékos utolsó egyetemi évében a jónevű Maryland egyetemen az előző évadban – amely neki az utolsó egyetemi szezonja volt – 14,7 pontot, 4,7 lepattanót és 2,1 gólpasszt átlagolt. A Maryland egyetemről korábban is jó néhány NBA-játékos került ki, a jelenlegiek – négyen vannak – közül, talán az Atlantából nyáron Sacramentóba igazoló bedobó, Kevin Huerter a legismertebb.
Csapatunknak egyébként volt már Puerto Rico-i játékosa, a valamivel idősebb szurkolók, úgy véljük összességében jó emlékekkel gondolhatnak vissza leendő játékosunk másfél évtizede csapatunkban megforduló, és egyébként mind a mai napig aktív irányító-honfitársára, Alvin Cruzra.

Összefoglaló új játékosunk megmozdulásiból ITT>>>

Fotó: https://delawarelive.com

Két érkező és három távozó játékossal “összeállt” csapatunk magyar állománya a következő évadra

Korábbi közönségkedvenc középjátékosunk Molnár Marci visszatéréséről már tájékoztattuk szurkolóinkat.
A másik új fiú egy fiatal játékos, az egyik legtehetségesebbnek tartott ifjú reménység, a 2001-es születésű, tehát “bőven” U23-as korosztályú, elsősorban a 3-as poszton bevethető 207 centi magas, mozgékony, dinamikus Valerio-Bodon Vincent. A Dominikán született, magyar-dominikai állampolgárságú magasbedobó az előző évadban Debrecenben játszott, ahol meccsenként 18 percet a pályán töltve 5,4 pontot és 3,1 lepattanót átlagolt, a középszakaszban Kecskeméten 25 pontot szerzett. Sopron pedig amúgy kedves lehet a számára, hiszen a tavaly, a Novomatic Arénában rendezett U20-as Challenger tornán 16 pontos, 7 lepattanós és közel 3 gólpasszos – két utóbbi kategóriában válogatottunk legjobbja volt – átlagával őt választották a mezőny legértékesebb játékosának.

Ami a távozókat illeti, három az előző években csapatunkat erősítő játékos lesz, aki már nem Sopronban kezdi meg a felkészülést.
A szurkolóink által méltán kedvelt Fazekas Csabával közös megegyezéssel bontottuk fel a következő évi szerződésünket. Edzőnkkel Kosztasszal egyeztetve a klubvezetés úgy látta jobbnak, ha Csabát, a fejlődése érdekében új impulzusok érik. Csabi, köszönjük, amit csapatunkért tettél, és további sikereket kívánunk, mint ahogy a csupa szív Halász Ákosnak, valamint Werner Vityának.

Magyar állományunkban nem kevesebb, mint 5 – a fiatalszabálynak megfelelő – ifjú tagja lesz: Csátaljay Péter, Csendes Péter, Schöll Ricsi, Sitku Marci, valamint Valerio Vincent személyében, a rutint pedig Molnár Marci, Supola Zoli és Takács Norbi képviseli majd.

Klubunk ügyvezetője, Pojbics Szabolcs honlapunknak elmondta: a következő lépés a légiós kontingens kialakítása lesz, edzőnk a következő évadra is szívesen megtartaná a két magas embert, Quincy Fordot és E. J. Montgomeryt.

Hétfőn Pécsett – Schöll Ricsivel a keretben – megkezdi a felkészülést a július közepétől Grúziában, a B-divíziós Európa-bajnokságon szereplő U20-as válogatottunk – csapatunk másodedzőjének, Bors Miklósnak az irányításával

– Milyen érzésekkel, gondolatokkal vágsz bele első válogatottbeli munkádba?
– Nagy megtiszteltetés ez a felkérés, ugyanakkor nagyon nagy kihívás is egyben, amelyben van sok megoldandó nehézség is, de megpróbáljuk ezeket a legjobb tudásunk szerint leküzdeni.

– Mit értesz nehézségek alatt?
– Például, – ami valahol persze jó is – hogy a bajnoki végjátékban érintett mind a négy csapatban, tehát a döntő és a bronzcsata résztvevőinél egyaránt vannak kerettagjaink, így ők csak később tudnak bekapcsolódni, attól függően, meddig tart a döntő és a bronzcsata. A többi kerettag számára viszont már hetekkel ezelőtt befejeződött az idény. Velük vagy személyesen, vagy klubjaikon, másod- vagy erőnléti edzőjükön keresztül már egyeztettem és mindenki kapott edzéstervet, hogy felkészülten érkezzen Pécsre, ahol az első dolgunk egy fizikai felmérés lesz. Az NB I élcsapataiban szereplő kerettagok jó része azért nem meghatározó a saját csapatában, az egyik fontos feladatunk lesz lehetőleg minél előbb azonos szintre hozni a kerettagokat.

– A felkészülési program összeállt már?
– Igen, a jövő héten Pécsett kezdünk, ahol egy hetet töltünk. Ezután pedig egészen a grúziai tornáig Székesfehérváron készülünk, ahol a tervek szerint július 1-én és 2-án játszunk két edzőmeccset a szlovákokkal, majd a következő héten – itt még a pontos játéknapok szervezés alatt állnak – Irán U19-es csapatával játszunk szintén két meccset.

– Milyen céllal vágtok neki a munkának – már ami magát az Eb-szereplést illeti?
– A miénk az Eb-n az egyetlen négycsapatos csoport,a másik háromban öt-öt csapat szerepel. A bolgárokkal, az írekkel és a lettekkel vagyunk együtt, az első két helyezett jut tovább, első lépésben innen szeretnénk továbblépni. Magunk elé azt tűztük ki, hogy hozzuk ki a társaságból a maximumot, aztán meglátjuk ez mire lesz elég.

– Mennyire “van képben” a szakmai stáb, az ellenfeleket illetően?
– Elég nehéz dolog ez most, mert a koronavírus miatt nem voltak Eb-k az előző években, bár tavaly rendeztek Challenger-tornákat. Szerintem ez most kicsit mindenkinek fejesugrás lesz az ismeretlenbe, de kapcsolatban állunk más országokból edző kollégákkal, szakemberekkel, és próbálunk anyagokat szerezni az ellenfelekről.

– Szerkezetileg milyen lehet az U20-as válogatott?
– Maradjunk annyiban, vannak posztok, amelyeken nagy harc lehet a csapatba kerülésért, és sok fejtörést okozhat, ki kerüljön az utazó keretbe, de olyan is, ahol azért kevesebb a válogatási lehetőség.

– Az U20-as válogatott, az már valahol a felnőtt nemzeti csapat amolyan előszobája…
– Igen, és stábunk tagja Váradi Kornél – aki egyrészt az U18-as csapatot vezeti, másrészt a felnőtt válogatott szakmai stábjában is ott van – aki segíti az átmenetet a korosztályos válogatottak és a felnőtt csapat között.

Hosszú “országjárás” után, és több, mint fél évtized után tér vissza csapatunkhoz Molnár Marci, aki még az előző sikerkorszak idején volt tagja csapatunknak

A tőlünk távol töltött évei – 3 szezont Kecskeméten, majd Székesfehérváron, Debrecenben és Oroszlányban szerepelt – során a válogatottba is bekerülő center annak idején, még fiatalon szerepelt csapatunkban. Harcosságát, keménységét, elszántságát akkor is kedvelték szurkolóink – nos Marci a következő szezontól újra az SKC-t erősíti.
Korábbi és leendő centerünk az előző évadban az Oroszlány csapatában szerepelt. A bajnokság elején megsérült, volt egy hosszabb kihagyása. Abban viszont már jelentős szerepe volt, hogy az OSE remekül menetelt a középházi középszakaszban. Az immáron 28 esztendős, 205 centi magas kosaras a bajnokság ezen fázisában, meccsenként nem egészen 14 percet játszva átlagban 7 ponttal és közel 4,5 lepattanóval járult hozzá, hogy az Oroszlány 7 győzelem mellett mindössze egyetlen vereséget elszenvedve bejusson a rájátszásba. Ott, a Körmend ellen 3-1-re elveszített párharcban meccsenként közel egy félidőt – 18 percet – a pályán töltve 6 pontot és 6,3 lepattanót átlagolt. Legjobb meccse, a Kaposvár ellen Oroszlányban fölényesen megnyert középszakaszbeli találkozó volt, amelyen egy félidőnyit játszva, 11 pontot dobott 4/7-es mezőnymutatóval, mindhárom büntetőjét értékesítette, leszedett 4 lepattanót és 3 “sapkát” is kiosztott, azaz volt 3 blokkja.
Üdv újra, az SKC-ban, Marci!

Fotó: Oroszlány Sport Egylet hivatalos oldala (FB)

Bár pályaelőnyből kezdtük a rájátszást, nem jutott be az elődöntőbe csapatunk. Tavaly novemberben – amikor Kostas Flevarakis átvette a gárda irányítását – az alsóházban “tengődve” nem is nagyon gondolhattunk a playoff-ra. Görög szakvezetőnket arra kértük, hogy értékelje az évadot és szóljon pár szót jövőbeli terveiről

– Kostas, amikor novemberben átvetted a szakmai munka irányítását, Neked vagy esetleg a vezetőségnek eszébe jutott, hogy májusban azon bosszankodunk, hogy nem sikerült bejutni a legjobb négy közé?
– Á, dehogy – nevetett fel a felvetésre, a nyári pihenőre már Görögországba hazatérő szakvezető -, első lépésben szerettünk volna elkerülni a veszélyzónából.

– Ez olyan jól sikerült, hogy zsinórban aratott tizenhárom győzelemmel három hónap után az élmezőnyben találták magukat…
– Először is ez a magyar bajnokság már nem ugyanaz, mint amilyen akár csak három éve is volt, amikor először a klubhoz kerültem. A szituáció hasonló volt, akkor is a mezőny hátsó részében voltunk. A még most is zajló évadra azonban nagyon megerősödött és kiegyenlített lett a mezőny, minden csapatban remek játékosokkal. Amikor munkába álltam, lefektettünk bizonyos szabályokat, mind a védekezés, mind pedig atámadójáték területén, és volt egy hosszabb válogatott-szünet is, ami akkor nagyon jól jött nekünk. Az elvek, szabályok működtek, jöttek a sikerek és ez egyre nagyobb és nagyobb önbizalmat adott a társaságnak. Nyertünk sorozatban tizenhárom mérkőzést, hazai meccseink teltházasok voltak, egymásra talált a csapat és közönsége. Tizenhárom mérkőzést sorozatban nyerni szerintem minden bajnokságban óriási dolog, nem hinném, hogy akár például a Barcelona, vagy az Euroliga-győztes Efes is képes lenne ilyesmire hazája bajnokságában.

– A nagy menetelést az alapszakasz végén és a középszakasz elején megtorpanás követte, úgy, hogy közben volt egy kényszerű váltás irányító poszton…
– Rickey McGill nemcsak a csapatot mozgatta, a játékot szervezte remekül, hanem hatalmas szerepe volt a csapat egységének és a társaságon belüli jó “kémiának” a megteremtésében. Pótolni pedig mindig egy irányítót a legnehezebb, hiszen ő irányít támadásban és védekezésben egyaránt. A helyére érkező Myles Mack más adottságú játékos és más személyiség, aki úgy gondolom, szintén minden tőle telhetőt megtett a csapatért, ezért nem lenne fair összefüggést keresni a kényszerű váltás és a visszaesés. Mint a csapatok többségének, nekünk is voltak nehézségeink a szezon közben. Sitku Marci a szezon során egyértelműen szintet lépett de rutinos magyar játékosaink közül, érdemben – többször is – csak Takács Norbi tudott hatékonyan a csapat segítségére lenni. Supi hónapokig sérült volt, Halász Ákosnak pedig nagyon balszerencsés szezonja volt – betegség, orrtörés, ujjtörés – és mire formába lendülhetett volna mindig történt vele valami, és sajnos a tehetségét meg-megvillantó Fazekas Csabával is kicsit hasonló volt a helyzet. Montgomery személyében egy Európában gyakorlatilag újonc – az előző szezonban nagyon keveset játszott Litvániában – centerrel szerepeltünk, akinek nem is igazán volt egyenrangú társa úgy az edzéseken, mint a kispadon, míg az élcsapatok azért két kitűnő, magas erős középjátékost tudhattak a keretükben. Emellett nem nagyon beszéltünk róla, de a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy gyúrónk, Falk Richárd beteg lett. Egy ideig bíztunk, reménykedtünk benne, hogy visszatér, de nagy bánatunkra elhunyt. Nem csak a gyakorlatban, a mindennapokban elvégzett munkája, de a személyisége, egyénisége is nagyon hiányzott a szezon végén az erőltetett menetben. Ilyenkor azért felvetődik bennem a kérdés, mit is számít a hatodik hely… Mégis, rövidre zárva, azt kell mondjam, a körülményekhez és az aktuális állapotához képest, mindenki kiadta magából a maximumot.

– A Soproni Sportiskola junior csapata, benne két fiatal játékosunkkal – Csendes és Csátaljay Péterrel -, megnyerte a korosztályos bajnokságot…
– Gratulálok nekik és a csapatnak, örülök, hogy kifizetődött a folyamatos kemény munkájuk. Ugyanígy ilyen alázattal, elszántsággal kell folytatniuk, és akkor idővel a felnőtt csapatban is stabil játékosok lehetnek.

– Mi a terve a jövőre nézve?
– Mivel a következő évadra is van szerződésem a klubbal, természetesen elkezdünk dolgozni a csapat kialakításán, napi kapcsolatban maradok a vezetőséggel és segítőmmel, Bors Miklóssal. Megszerettem a közeget, jó a kapcsolat a vezetőséggel, a szurkolókkal, szeretnénk a következő évadra egy hasonló szintű csapatot.

Már első csapatunkban is átesett a tűzkeresztségen, múlt hétvégén pedig a Soproni Sportiskola csapata által veretlenül megnyert junior országos döntő legértékesebb játékosa lett Csátaljay Péter. Az U18-as finálé MVP-jével beszélgettünk

– Gratulálunk Péter! A csapatnak a bajnoki címhez, neked pedig azon túl a különdíjadhoz. Veretlenül nyertétek a tornát, belülről hogy érezted, mikor gondoltad úgy, hogy sikerülhet?
– Azzal tisztában voltunk, hogy mi vagyunk az egyik esélyes csapat, de ez abszolút nem nyomásként nehezedett ránk. Úgy láttam és éreztem, hogy egyrészt erre a nyolcas döntőre, mint csapat nagyon jól összeálltunk. Ami a játékot illeti, szerintem meccsről meccsre lett jobb és pontosabb, úgyhogy ahogy jöttek a mérkőzések és a győzelmek, úgy nőtt az önbizalmunk.

– A korosztályt jól ismerők úgy vélték, tulajdonképpen az NKA Pécs elleni elődöntő volt az igazi döntő…
– Ők azonban a csoportban kikaptak a Honvédtól, így másodikként jutottak tovább, így már a döntőbe jutásért találkoztunk velük.

– Ellenük az elődöntőt harmincegy-kilenccel, a Vasas elleni finálét pedig tizenhárom-kettővel kezdtétek. Mennyire volt tudatos és fontos a jó kezdés a két utolsó, a torna két legfontosabb találkozóján?
– Köszönhetően annak, hogy veretlenek voltunk, megvolt a kellő önbizalmunk. Próbáltunk koncentráltan, jól kezdeni, és előnyt szerezni. Nagyon fontos volt, hogy sikerült, mert ezeken a mérkőzéseken tulajdonképpen a jó kezdésből “éltünk”. A mérkőzések későbbi szakaszaiban ugyanis voltak hullámvölgyeink, az ellenfelek feljöttek, szorossá tették a meccseket, ám ez a felzárkózás, a hátrányuk lefaragása azért sok energiájukba került, így a kritikus, kiélezett pillanatokban mindig sikerült újítani. Hozzátenném, ami nagyon fontos, hogy a tornán ilyen szituációkban szinte mindig más és más lépett elő, ez is a csapat erejét, egységét mutatja.

– A döntőt az ellen a Vasas ellen játszottátok, amelyet a csoportban már megvertetek. Ez mennyit jelentett a fináléban?
– A tudat, hogy tudtuk azt, hogy meg tudjuk verni őket nagy önbizalmat adott, és úgy érzem, valahol ennek is volt köszönhető az a jó kezdés, amely a végső győzelmet megalapozta.

– A Debrecenben mutatott játékoddal, Te érdemelted ki a döntő legértékesebb játékosa, az MVP-címet. Milyen érzés volt átvenni a díjat?
– Természetesen nagyon jó, de a pályán, a mérkőzéseken egy pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy az egyéni elismerésért játsszak. Végig azt próbáltam tenni, amiről úgy éreztem, a csapatnak a legjobb, a leginkább hasznára lehetek.

– Van példaképed?
– Amikor először kapcsolatba kerültem a kosárlabdával, édesapám a Falco csapatánál volt másodedző Szombathelyen. Akkor nagyon magával ragadott Kálmán László játéka, elsősorban azért szerettem bele a kosárlabdába, amit ő mutatott a pályán, és ezért is játszom nyolcas mezben.

– És a nemzetközi kosárlabdában?
– Dallas-“fan” vagyok, a közelmúltban Dirk Nowitzki volt a kedvencem, most pedig Luka Doncic.

– Mi a terv a közeljövőre, MVP-ként hazatérve Debrecenből?
– Ami a tanulmányokat illeti, jövőre fogok érettségizni, ami pedig a kosárlabdát, egy-két nap pihenés után újra elkezdek edzeni, dolgozni, a célom eléréséhez ugyanis – hogy stabil NB I-es játékos lehessek – még nagyon sok munkára lesz szükségem.

Minden negyedet megnyerve, végig vezetve nyerte meg a Soproni Sportiskola az U18-as bajnokság döntőjét. A fiú junior országos bajnokság döntőjének MVP-je az SKC fiatal játékosa Csátaljay Péter lett, az All-Star csapatban pedig a soproni srácok közül Csátaljay Péter mellett Csendes Péter is helyet kapott

“Szokásukhoz híven” pazarul (13-2) kezdtek a srácok, majd a folytatásban többször is felzárkóztak a fővárosiak, de a kritikus pillanatokban mindig volt valaki, aki villant és átlendítette a holtponton a társaságot, a végére pedig a Vasas belefáradt a soproni fiatalok üldözésébe.

SSI KA SKC A – Vasas Akadémia 76-63 (20-17, 17-12, 18-14, 21-20)
SSI: Tóth D., CSENDES 13/3, CSÁTALJAY 27/3, SZABÓ D. 15/9, FLASÁR 13
Cs.:Lakatos 4, Bőhm 3/3, Nyikos. Keller, Woditsch, Pokker 1
Edző: Carlos Vallejo

A fináléban az a Vasas várt U18-as együttesünkre, amelyet a csoportkörben már legyőztek fiataljaink. A Vasas egy a mi elődöntőnkhöz hasonló forgatókönyv alapján íródó elődöntő után jutott a fináléba, csak ott a végkifejlet volt más: az első negyedet 21-5-re nyerte a Honvéd, ám végül 60-58-ra a Vasas győzött.

Flasár szerzett vezetést fiataljainknak, majd Csátaljay triplájával és 2+1-es játékával, bő másfél perc alatt 8-0-ra léptek el fiataljaink. Bár betaláltak a fővárosiak, csapatunk lendületben maradt, Szabó D. tripláját és Csendes betörés utáni szép kosarát követően 13-2-re vezettünk, s nem egészen 4 perc elteltével időt kért ellenfelünk. A szakasz második felében tartottuk 8 és 10 pont közötti előnyüket a fiúk, de a negyed végén a fővárosiak kellemetlen letámadó zónája ellen, eladott labdákból egy 7-0-lal 3 pontra feljött ellenfelünk.
Vasas duplával indult a 2. etap, Flasár egy jó büntetővel felelt, s ezzel zónára átálló csapatunk egy 10-0-s rohamot indított útjára. Ekkor dobott egy triplát ellenfelünk, majd a félidő hajrájában mindkét csapat több akciót elrontott. Flasár villant, majd egy támadásunk után visszaindított minket ellenfelünk. A félidő végén váltva estek a kosarak, Csátaljay emelt be egy triplát, 8 pontos előnnyel fordulhattak fiataljaink.

Ügyes Csendes-Csátaljay akcióval, s utóbbi szép kosarával indult a 2. félidő. A rendkívül agresszív védekezésre váltó fővárosiak ugyan betaláltak betörésből és triplát is dobtak, de fiataljainknak Flasár és Csátaljay révén mindenre volt válaszuk. A szakasz közepén utóbbi villanásaival a 3. etap közepén 10 pont fölé nőtt az előny, amely Szabó ügyes akció végén dobott hármasával és ziccerével 16-ra hízott. Ekkor egy 11-2-t “repesztettek” a srácok. A negyed végén 12-re feljött a Vasas.
Ennek elején másfél percig nem esett kosár, majd két újabb duplával 10 ponton belülre került a szívósan küzdő Vasas. Első pontunkat Csátaljay dobta büntetőből, de ellenfelünk tovább zárkózott. Megálltunk támadásban, erőlködünk, kapkodtunk, egy 10-1-gyel 3-ra felzárkózott a Vasas, rövid időn belül kétszer is időt kért Carlos Vallejo. Első akciókosarunkat 4 perc és egy támadó pattanó után dobta Lakatos Levi. Felelt rá a Vasas, majd Csendes 6 rontott triplakísérlet után +3-nál beemelte első hármasát a döntőben. Ez óriási lökést adott a srácoknak, Szabó betörésből villant, majd triplát dobott, egy 9-1-et “futva” 3 és fél perccel a vége előtt újra 10 pont fölötti volt az előny. Időkérés után triplát szerzett a Vasas, Csátaljay remek szólóval felelt. Az utolsó 2 percnek 9 pontos előnyről vágtak neki a srácok, A palánkok alatt domináló Flasár Botond 2+1-es játékával elérte a dupla-duplát (13 pont, 12 lepattanó), majd Csátaljay duplájával 78 másodperccel a befejezés előtt 14 ponttal vezettek a srácok és megnyerték a bajnokságot.

Szinte hihetetlen bő másfél negyedet produkálva, az első félidő hajrájában már 29 ponttal vezetett U18-as csapatunk a végső győzelem egyik legnagyobb esélyesének tartott pécsi gárda ellen. A folytatásban magára talált ellenfelünk és a záróetapban 10 ponton belülre került, ám a kritikus pillanatokban mindig volt aki hozzátette a magáét, s a győzelem lényegében nem is forgott veszélyben. A holnapi döntőben, a Vasas csapata lesz az ellenfelük

SSI KA SKC A – NKA Pécs 81-73

SSI: TÓTH D. 8/6, CSENDES 19/9, CSÁTALJAY 29, SZABÓ D 16/6. Flasár
Cs: Nyikos, LAKATOS 7/3, Bőhm, Woditsch

Kitűnően, 10-4-gyel kezdték az elődöntőt a srácok, majd feljött 12-9-re a pécsi együttes. Ezt követően azonban a Csátaljay-Csendes, Szabó trió vezetésével szinte hibátlan, “álomjátékot” produkáltak fiataljaink, akik egy őrületes 19-0-lal a negyed hajrájában 20 pont fölötti előnyre tettek szert.
A 2. etap elején váltva estek a kosarak, majd a szakasz közepén Csátaljay kosaraira és a rendkívül hatékony, szervezett védekezésre építve úgy növelte 29 pontosra az előnyt a társulat, hogy Csendes és Szabó egyaránt pihent. A félidő hajrájában egy 9-0-lal 20-ra jött föl az NKA, de a 2. negyed Csátaljay 2 jó büntetőjével, Lakatos ügyes kosarával és 24 pontos soproni vezetéssel zárult.

A második félidőt hihetetlen elszántsággal és 9-0-lal kezdték a pécsiek, míg fiataljaink sorra adták el a labdákat. A hullámvölgyön – vezéregyéniséghez méltó módon Csendes lendítette át a csapatot, duplája, majd triplája után 20 pontosra nőtt az előny. A folytatásban úgy tartották 15 és 20 pont közötti előnyüket a srácok, hogy 5 büntetőből csak egyet értékesítettek. A szakasz egy 8-1-es pécsi rohammal és fiataljaink 10 pontos vezetésével ért véget.
A 4. negyed 4 pécsi ponttal kezdődött, 6 pontos vezetésünknél Tóth D. dobott 2 fontos triplát és 10-re nőtt az előny. Ekörül “billegett a meccs, 7-re visszajött a Pécs, amikor 2 és fél perccel a vége előtt Lakatos Levente – akinek nem ez a specialitása – emelt be egy triplát, újra 10 pontosra növelve az előnyt. Az utolsó percre 6 pontos előnnyel fordulhattak a srácok, amikor Szabó keze nem remegett meg a büntetővonalon. Kaptunk egy triplát, de 10 másodperccel a vége előtt Lakatos két büntetőjével eldőlt, döntősök a srácok.

Fotó: SSKA/ Facebook

Három negyeden át jól játszva kézben tartottuk a játék irányítását és 14 pontos előnnyel mentünk neki a 4. negyednek. A záróetapban azonban elbizonytalanodtunk, ellenfelünk viszont magára talált és extra dobóformát mutatva fordított, majd feszült légkörű végjátékban csapatunk fölé kerekedett, így – bár sokáig nyerésre álltunk – nem sikerült győzelemmel ünnepelni edzőnk 53. születésnapját

Sopron KC – Alba Fehérvár 85-92 (27-23, 25-17, 23-21, 10-31)
Sopron, férfi NB I, rájátszás, 3. mérkőzés, 1200 néző
V.: Papp P., Tóth C., Makrai

Sopron: MACK 22/6, Fazekas 2, Borisov 12/3, FORD 10/3 , MONTGOMERY 11
Cs.: Sitku, Supola 4, Myers 15/3, Werner, Halász, TAKÁCS N. 9/9
Edző: Kostas Flevarakis

Alba: PONGÓ 15/3, VOJVODA 22/9, Lukács 2, FAKUADE 17, Davis 7/3
Cs.: STARK 10, Smith 9/3, Szabó Zs. 2, Omenaka 5, Takács M. 3/3
Edző: Matthias Zollner

Pongó 2+1-es akciójára Milos felelt betörés és némi forgolódás után. Ez szervezett védekezésünknek is köszönhetően egy rutinos montenegrói bedobónk vezette 6-0-s rohamnak “ágyazott meg”. Szép szóló formájában Csabi is megvillant, a fehérváriakat Pongó szinte egymaga tartotta versenyben. Mack és Vojvida triplaváltása után újra Milos lépett elő vezérré, Smith bravúros triplájára is hármassal felelt. Mack és a frissen beszálló Supola révén a szakasz hajrájában 6 ponttal elléptünk, s volt labdánk növelni az előnyt. Ekkor sajnos azt csináltuk, amit korábban is többször a párharc során: eladtuk a labdát, végül 4 ponttal nyertük a szakaszt.

A 2. negyed sok hibával tarkított játékkal indult. E. J. növelte az előnyt, de a palánkunk alatt visszaszerzett lepattanók utáni kosarakkal tartotta a lépést csapatunkkal az Alba. Mi pedig az 5 pont körüli előnyt, egészen a szakasz közepéig, amikor eladott labdáink után 1-re feljöttek a fehérváriak – időt is kért születésnapos szakvezetőnk. Az ünnepelt tanácsait megfogadva egy Mack vezette 6-0-lal elléptünk, sőt a félidő végén Norbi és Mack triplájával 10 pont fölé hizlaltuk az előnyt.

Eladott labdánkkal és fehérvári kosárral indult a 2. félidő, Quincy szép hármassal felelt rá. Fakuade triplájával 10 ponton belülre került az Alba. A szakasz közepén Norbi hármasával ismét “tízen túli” előnyünknek örülhettek szurkolóink. A negyed végén Fakuade-t nem tudtuk tartani, szerencsére nálunk Mack, Teyvon és egy újabb triplával Norbi is megvillant, így 14 pontos vezetésről várhattuk a 4. negyedet.

Ezt azonban kapkodva kezdtük, nem úgy új erőre kapó ellenfelünk szerencsére 2 és fél perc elteltével Teyvon triplájával újra 10 fölé nőtt az előny. Türelmetlenül játszottunk, s az Alba Vojvoda triplájával egy 11-3-as 4 perccel 6-ra feljött. Elkapták a fonalat a vendégek, mi pedig “megálltunk” támadásban, Vojvodát pedig nem tudtuk tartani, egy 19-5-ös 6 és fél perccel ledolgozta hátrányát ellenfelünk. A végjátékban pontosabban, tudatosabban játszottak a vendégek, ráadásul 6 másodperccel a vége előtt egy Teyvon ellen ítélt lépéshiba után hátvédünk egy, edzőnk 2 technikait kapott, s a kiállítás sorsára jutott, az Alba pedig – ismerjük el – parádés 4. negyedbeli játékával fordított és bejutott az elődöntőbe.

Kostas Flevarakis: A mérkőzésről nem mondok semmit, csak annyit, hogy nagyon büszke vagyok a csapatra mindazért, amit a novemberi érkezésem óta tettek. Olyan helyzetben voltunk, hogy senki nem hitt bennünk, mégis bizonyítottuk, hogy erős csapat tudunk lenni, annak ellenére, hogy jobb csapatok ellen játszottunk, akiknek nagyobb a költségvetése, és mélyebb a kerete. Szeretnék a csapat minden tagjának gratulálni a teljes idényért, és mindenkinek, aki közel állt hozzánk, főképp a szurkolóknak, a hihetetlen támogatásukért, nem találok rá szavakat. Úgy gondolom, hogy a Sopron jó irányba halad, és az a legfontosabb, hogy olyan csapatot építsenek, amely az utolsó pillanatig tud küzdeni.

A 2. negyed közepéig tudtuk tartani a lépést az Albával, a playoff párharc második mérkőzésén. Ellenfelünk a 2. és a 3. etap közepe közötti időszakban sajnos szinte átrohant rajtunk, és ekkor gyakorlatilag el is döntötte a találkozót, hiába “kozmetikáztunk” a végén

Alba Fehérvár – Sopron KC 87-72 (19-13, 31-20, 26-19, 11-20)
Székesfehérvár, férfi NB I, 1000 néző
V.: Kapitány, Praksch, Farkas

Alba Fehérvár: PONGÓ 12/3, VOJVODA 17/6, LUKÁCS 15, FAKUADE 9, Davis 4
Cs.: Omenaka 6, Stark 7/3, Smith 4, Szabó Zs. 7/3, Takács M. 6/6, Kass
Edző: Matthias Zollner

SKC: Myers 10/3, FAZEKAS 7/3, Borisov 11/6, FORD 20, MONTGOMERY 9
Cs.: Mack 9/3, Sitku, Supola 3/3, Werner, Halász, Takács N.
Edző: Kostas Flevarakis

Két helyen változtatott kezdőjén Kostas, Mack és Marci helyett bekerült Milos és Csabi. Lukács és Vojvoda révén 6-0-lal indított az Alba. Első kosarunkat E. J. szerezte, majd Csabi is villant, de ez nem törte meg az Alba lendületét, amely Vojvoda vezérletével egy 8-0-s rohammal 14-4-re elhúzott. Mack villanásaival és Teyvon triplájával egy 9-0-lal 1-re feljöttünk, de a szakasz 5 hazai ponttal, Vojvoda triplával, és 6 egységnyi hazai előnnyel zárult.

Ahogy a meccset, a 2. etapot is az Alba kezdte jobban, s egy 8-3-mal 10 pont fölé növelte előnyét. E. J. tartotta versenyben csapatunkat, majd a szakasz közepén Csabi hármasával csillant fel a remény. Sajnos újra eladott labdák és hazai kosarak következtek, s egy 15-3-as rohammal a szakasz közepén közel 20 pontosra nőtt a hátrány. Szünetig maradt a 15 és 20 pont közötti fehérvári vezetés, félidőben 50-33-ra “ment” az Alba.

A második félidő elején váltva estek a kosarak, majd a hazai Takács hármasával 20 pontosra nőtt a hátrány. Ráadásul ez a találat egy 7-0-s hazai rohamot indított útjára a szakasz közepén. Az időkérés sem segített, kár szépíteni, szétestünk és Szabó triplájával 30 pont fölé nőtt a hátrány. A szakasz hajrájában Supi és Milos 1-1 triplájára építve egy 10-0-lal a 20 pont közelébe kerültünk, de az etap hazai hármassal és 24 pontos Alba-vezetéssel zárult.

A 4. negyed formalitás volt,Quincy és Milos jóvoltából “tisztesre kozmetikáztuk” vereségünket, de a 3. negyed közepétől nem volt esélyünk szorossá tenni a találkozót. Kedden az “életben maradásért” játszunk otthon.
A párharc állása: 2-0

Holnap délután 17 órától, Székesfehérváron próbáljuk meg visszaszerezni a szerdán Sopronban hosszabbítás után elveszített pályaelőnyt

Edzőnk, Kostas szerint szerdán Sopronban elsősorban a játék éppen azon szegmenseiben maradtunk el az elvártaktól, amelyekről a párharcot megelőzően szó volt. 16 lepattanóval szedtek többet a fehérváriak, és eladott labdáinkból 23 pontot dobtak indítás után.
Görög edzőnk kiemelte: nagyobb koncentrációval, akarással ezeken lehet, sőt kell is javítani, az más kérdés, hogy szerdán emellett nem is fogtak ki jó dobóformát a srácok, sok tiszta helyzetet hibáztak el.
Kostas az elveszített pályaelőny kapcsán azt taglalta, fontos a pályaelőny, de azért nem minden. Az évad során az Alba és kétszer nyert Sopronban, de csapata is tudott kétszer győzni Székesfehérváron. Szerdán Sopronban apróságok, mégis nagyon fontos apróságok, 1-1 védekezés, lepattanó, büntető döntött. Nem kizárt, hogy a holnapi meccs is ilyen lesz, de egy újabb fehérvári sikerhez amellett, hogy jobban kell figyelni a srácoknak a lepattanókra -főleg a saját palánknál-, valamint az eladott labdákra, egyértelmű, hogy a szerdainál jobb dobóformára lesz szükség. Ennek érdekében az edzéseken a stáb próbálta frissíteni a társaságot.
Kostas hangsúlyozta: csapata nyerni, a pályaelőnyt visszaszerezni utazik Székesfehérvárra.

A mérkőzés nagy részében görcsösen kosarazva, de óriási szívvel küzdve szinte végig futottunk az eredmény és az Alba után, a playoff nyitó mérkőzésén. Teyvon bravúros triplájával mentettük hosszabbításra a meccset, ott már 4 ponttal is “mentünk”, de végül drámai küzdelemben alulmaradtunk

Sopron KC – Alba Fehérvár 90-91 (18-25, 21-15, 15-23, 24-15, 12-13)
Sopron, férfi NB I, rájátszás, 1. mérkőzés, 1500 néző
V.: Földházi, Győrffy, Goda

SKC: MACK 18/12, MYERS 23/3, SITKU 8/6, FORD 10, MONTGOMERY 22
Cs.: Borisov 5/3, Werner, Halász, Supola 2, Takács N.
Edző: Kostas Flevarakis

Alba: PONGÓ 4, VOJVODA 16/9, Lukács 4, FAKUADE 12, DAVIS 18/6
Cs.: SMITH 16/6, Omenaka 2, Stark 13/3, Szabó Zs 5., Takács M.
Edző: Matthias Zollner

Lukács lerohanásból a vendégeknek szerzett vezetést, Teyvon rögtön felelt szép duplával. Pongó büntetői után Mack dobott szép hármast, átvettük a vezetést, sőt Marci is bevágott egy hármast. Felpörgött a meccs, sűrűn estek a kosarak. A vendégeknél Davis villogott, de a nagyot zsákoló E. J. révén nálunk volt az előny. A szakasz közepén elkezdtünk kapkodni, rosszul dobtunk, ellenfelünk egy 12-0-lal elhúzott. A közel 5 perces kosárcsendünket a szakasz hajrájában Teyvon megtörte, de így is 7 pontos hátrányból várhattuk a 2. etapot.

Ennek elején a védekezésen szigorítva és labdákat szerezve, 3 pontra felzárkóztunk. Eladott labdák következtek, gyorsan visszaállt az első negyed utáni 7 pontos különbség. E. J. és Teyvon révén a félidő hajrájában ledolgoztuk a hátrányt. Smith triplájával és zsákolásával újra ellépett ellenfelünk. Ugyanezt megtette E. J. is szép támadás végén, a félidő Teyvon büntetőivel és 1 pontos vendég vezetéssel zárult.

Tompán kezdtük a 2. félidőt, nem úgy jól dobó és agresszív ellenfelünk, amely egy 14-4-es 3 és fél perccel 10 pont fölötti előnyt szerzett, csapatunkból ekkor csak Mack volt veszélyes a kosárra. Az időkérés sem segített, görcsösen kosarazó játékosaink sorra dobták mellé a tiszta helyzeteket. Távolról nem ment, de agresszív védekezésből labdákat szerezve indításokból egy 6-0-lal zárkóztunk, szurkolóink űzték-hajtották a srácokat. Az Alba időkérése viszont megtörte a lendületüket, “visszaadta” a 6-0-t, s újra 10 fölötti előnyt szerzett ellenfelünk. A negyed végén Mack 9 méteres triplájával kerültünk 10 ponton belülre.

A 4. negyed úgy indult, ahogy az előző végződött: Mack triplával. Marci “sapkázta le” korábbi játékosunkat, Szöszit, új erőt adva ezzel szurkolóinknak. Sajnos sem a buzdítás, sem a néhány apró jó momentum nem tudta kirángatni a csapatot a “görcsölésből”, tartotta 5 és 10 pont közötti előnyét az Alba. A szakasz közepén E. J. 2+1-es játékával 3-ra jöttünk föl. Igazi katlan hangulat uralkodott az Arénában, Milos első sikeres hármasával egyenlítettünk, Teyvon büntetőivel pedig egy 9-0-t bemutatva fordítottunk. Sajnos Milos újabb triplái nem ültek, visszavette a vezetést és egy 6-0-lal megugrott ellenfelünk. Büntetőkkel 17 másodperccel a vége előtt, 2 pontra zárkóztunk föl. Starks egy jó büntetőjével 3-ra nőtt az Alba előnye, de Teyvon a dudaszó pillanatában “kifacsart” helyzetből dobott bravúros triplájával hosszabbításra mentette a meccset.

Kihagyott vendégbüntetők után E. J. nekünk szerzett vezetést. Vojvoda fordítást érő bravúros triplájára Mack felelt hármassal. A ráadás közepén Marci rutinos öreg rókákat megszégyenítő módon dobott újabb triplát. Vojvoda is a ráadásra tartogatta tripláit, s másfél perccel a hosszabbítás letelte előtt Szabó ziccerével újra ellenfelünknél volt az előny. Visszavettük a vezetést, s a nem sokkal korábban remek triplát “vágó” Marci dobhatott büntetőket. Sajnos kihagyta őket, Starks pedig 7 másodperccel a befejezés előtt megszerezte ellenfelünknek a győztes kosarat.

Kostas Flevarakis: Jó mérkőzés volt, amelyet bárki megnyerhetett volna. Ha lett volna még egy nagy dobásunk, egy extra büntetőnk, vagy eggyel kevesebbet hibázunk védekezésben, más lett volna a végeredmény. Két célunk volt erre a találkozóra, az egyik az volt, hogy jobban figyeljünk a labdára, és mégis sok pontot ajándékoztunk nekik eladott labdákból és gyorsindításokból. A második a lepattanózás, amelyben szintén alulmaradtunk, így pedig természetesen sokkal kevesebb esélyünk volt a győzelemre. Mostantól a következő összecsapásra készülünk. Már legutóbb is mondtam, hogy nem tudom, mennyire fontos a hazai pálya előnye, hiszen az Alba másodszor nyert itt, és mi is nyertünk az ő pályájukon. Ezért mondom azt, hogy a hazai pálya számít, de nem minden. Idegenben sokkal jobban kell teljesítenünk abban a két szegmensben, amelyeket korábban említettem, és a kis dolgokban is javulnunk kell, mint például büntetőzésben.

Holnap 18 órától leendő playoff ellenfelének, az Alba Fehérvárnak az otthonában játssza csapatunk az utolsó mérkőzését, a felsőházi középszakaszban. A székesfehérvári összecsapás tétje nem kisebb, mint a playoff-pályaelőny

Edzőnk, Kostas már egy amolyan “nulladik playoff meccsként” készül a holnapi találkozóra, mert, mint kifejtette a következő hetekben 4-6 meccset vív majd egymással a két gárda. A holnapi eredmény ugyan még nem számít bele a rájátszásba, de az, hogy melyik csapatnál lesz a pályaelőny, sokat számíthat. Az pedig annál a csapatnál lesz, amelyik a holnap győztesen hagyja el a fehérvári csarnokot.
Kostas szerint mivel a két gárda már remekül ismeri egymást, nagy szerepük lehet a mentális, lélektani dolgoknak. A motiváció és a koncentráció az alap, emellett fegyelmezetten kell játszani. A fehérváriak gyakran alkalmazott letámadása ellen nem szabad eladni a labdákat, mert az Alba villámgyorsan megy át védekezésből támadásba és szerez könnyű kosarakat. Amiben még nagyon erősek a fehérváriak, az a támadó lepattanók visszaszerzése. Ezzel egyes időszakokban – nem tagadta edzőnk – voltak nehézségei a csapatnak, most kulcsfontosságú lesz erre is nagyon figyelni. Holnap este támadásban, amellett, hogy nem szabad eladott labdákkal lendületbe hozni az ellenfelet, meghatározó lehet, milyen napot fognak ki a kulcsjátékosok, de mindenkire szükség lesz.
Zárszavában edzőnk azt emelte ki: a két együttes utolsó 2 találkozóján, az alapszakaszban Székesfehérváron, majd a középszakaszban Sopronban az ő csapata győzött – bízik benne, hogy ez holnap is így lesz…

Az Alba Fehérvár elleni mérkőzésre, szerdán 12 óráig lehet megvásárolni a belépőjegyeket, az XComputer soproni üzletében.(Sopron, Juharfa u. 5.)

Az első negyed közepén elhúzott ezúttal elég enerváltnak tűnő csapatunktól a tartalékos Falco, amely sokáig tartotta a 10 pont körüli előnyét. A 3. negyedben volt egy remek időszakunk, egy 12-0-lal 1 pontra felzárkóztunk, de ezzel gyakorlatilag “ellőttük a puskaporunkat”. Jövő héten Székesfehérváron, ennél jóval több kell

Sopron KC – Falco Volvo Alpok Autó Szombathelyi KC: 70-81 (18-28, 20-16, 15-17, 17-20)
Sopron, férfi NB I, középszakasz, felsőház, 1400 néző
V.: Papp P., Nagy V., Goda

SKC: Mack 3/3, MYERS 22/6, Sitku, FORD 13/3, MONTGOMERY 10
Cs.: Fazekas 4, Borisov 7/3, Supola 2, Csendes 3/3, Schöll, Takács N. 6/6
Edző: Kostas Flevarakis

Falco: SOMOGYI 10/6, PERL 25/6, Sövegjártó 5/3, GOLOMÁN 12, Keller 10/6
Cs.: CLARK 13/9, Hawkins 6, Verasztó, Takács Zs., Horváth Á.
Edző: Milos Konakov

A vendégektől a Barac-Benke-Váradi trió hiányzott, csapatunkból pedig két beteg játékos, Ákos és Viktor.
Szép kosárral indult a meccs, sajnos nem dobtuk, hanem kaptuk – Keller zsákolt. Kezdetben Golomán vezérletével a vendégek vezettek, Mack triplájával egalizáltunk, de jött egy újabb Keller “húzás”. E. J. vezetésével tapadtunk ellenfelünkre, a szakasz közepén Teyvon kosarával átvettük a vezetést. Clark és Somogyi 1-1 triplájára építve egy 10-2-vel megugrott a bajnok, ráadásul Teyvon 3 személyinél járt. Csapatunkat Csabi próbálta versenyben tartani, de eladott labdáinkból – 5 ilyen volt az első 10 percben – Perl vezérletével indulva, a negyed végére 10 pontosra nőtt a hátrány.

“Csikócsapattal”,- Csendes Péterrel és Schöll Ricsivel a pályán – lelkesen, de pontatlanul kezdtük a második szakaszt, de Csendes triplájával 10-en belülre kerültünk – amelyre azonnal felelt Somogyi hármassal. Sok hibával tarkított játék mellett tartotta előnyét a Falco. A szakasz közepéhez közeledve Milos triplájával kerültünk 10-en belülre. A negyed második fele Perl és Teyvon dobópárbajával indult, majd a félidő hajrájában Norbi és Teyvon 1-1 hármasával 6 pontra küzdöttük vissza magunkat.

Golomán zsákolásával kezdődött a 2. félidő és vezérletével 9-2-vel indított szünet után, és ismét 10 pont fölötti előnyre tett szert ellenfelünk. Érthető időkérésünk után egy 6-0-lal közelítettünk, ekkor a Falco kért időt. Határozottabban védekeztünk és Quincy triplájával 4-re, Teyvon 2+1-es akciójával pedig 12-0-t “repesztve”, 1 pontra jöttünk föl. A bajnok kosárcsendjét Hawkins törte meg. A felzárkózás sokat kivett csapatunkból, egy 8-1-es vendég rohammal és 8 pontos vendég vezetéssel zárult a szakasz.

Perl duplája és Keller hármasa után ismét 10 pont fölé nőtt a bajnok előnye. Büntetőkkel 10-en belülre kerültünk, ám 2 triplával ismét a lélektani határon túli előnyre tett szert a Falco. E. J. mutatott be szenzációs szerelést Golomán dobásánál. Állandósult a 10 pont körüli Falco-vezetés, és ellenfelünk a hajrában is visszavert minden felzárkózási kísérletet, mi pedig belefáradtunk ellenfelünk üldözésébe.

Kostas Flevarakis: Gratulálok a Falcónak, megérdemelten nyertek. A csapatomat is dicséret illeti, hiszen vissza tudtunk jönni a meccsbe, és még a végjátékban is volt esélyünk a győzelemre. Nem könnyű úgy játszani, ha tizenegy perc után két kulcsember, Ford és Myers is három-három hibával áll, Néha meg kell értenünk, hogy ami az egyik mérkőzésen támadóhiba, az a másikon nem az. Számomra az a legfontosabb, hogy néhány kulcsjátékosom, akik a szezon során nagyon motiváltak voltak és jól játszottak, újra megtalálják a motivációt a középszakasz utolsó meccsére az Alba ellen, és a rájátszásra. Ha ez megtörténik, akkor még mindig jó esélyekkel várhatjuk a folytatást. Mindkét csapat szurkolóinak köszönjük a nagyszerű hangulatot, amit teremtettek a csarnokban!

Holnap 18 órától, a bajnoki címvédő és – a középszakaszból hátralévő mérkőzések eredményeitől függetlenül – a rájátszást az élről kezdő Falco csapata látogat hozzánk

A Falco számára nincs igazán tétje az összecsapásnak. Csapatunk a 4. helyért küzd a középszakaszban, hogy pályaelőnyből kezdhesse majd a rájátszást és ebből a szempontból az igazán fontos “ütközet”, az az egy hét múlva a középszakasz utolsó fordulójában, Székesfehérváron rendezendő ütközet lesz.
Görög szakvezetőnk, Kostas Flevarakis szerint csapata legutóbbi 3 mérkőzése, az Alba és a Szolnok elleni diadal, valamint a Körmenden szoros csatában elveszített összecsapás azt mutatja, hogy jó irányba tartunk. A Falco együttesével kapcsolatban ezúttal nem akart belemenni részletes szakmai elemzésbe, hiszen, mint kiemelte, a csapatok már nagyon jól ismerik egymást.
Edzőnk kiemelte: szurkolóink számára mindig is kiemelten fontos a szombathelyiek elleni összecsapás, ráadásul az ő irányításával Sopronban még nem kaptunk ki a Falco gárdájától. Reméli, hogy ez a sorozat holnap sem szakad meg, és természetesen ezúttal is bízunk a szurkolók támogatásában.
Hangsúlyozta a csapatmunka fontosságát, mind védekezésben, mind pedig támadásban. Egy nagy bravúr a Falco ellen már csak azért is jönne nagyon jól, mert a bajnok és listavezető esetleges legyőzése nagy önbizalmat adhat csapatunknak a jövő szerdai, székesfehérvári találkozó előtt.

Megilletődötten kezdtünk Körmenden, hamar 10 pont fölötti előnyt szerzett ellenfelünk. Ezt követően kiegyenlítetté tettük a játékot, s a félidő hajrájában remekelve szünetig ledolgoztuk a hátrányt. Sajnos a 3. etap közepén 2 erősen véleményes technikáival kulcsjátékosunk, az előző forduló MVP-je, Teyvon kivált a játékból. Ennek ellenére megfogyatkozva is volt tartásunk, többször is szorossá tettük a meccset, de fordítani nem sikerült

Egis Körmend – Sopron KC 86-79 (24-14, 15-25, 27-19, 20-21)
Körmend, férfi NB I, középszakasz, felsőház, 1.500 néző
V.: Cziffra, dr. Mészáros, Ádám

Körmend: STOKES 19/15, White 16, Takács K. 6, Szavics 9/3, HENRY 11
Cs.: GORDON 12, Martinez 2, FERENCZ 11/6, Durázi, Kiss M.
Edző: Antonis Constantinides

SKC: MACK 21/3, Myers 10/3, Sitku, Ford 7, MONTGOMERY 15
Cs.: FAZEKAS 6/6, BORISOV 20, Werner, Halász, Takács N.
Edző: Kostas Flevarakis

Henry és a fiatal Takács K. vezetésével jóval határozottabban, pontosabban egy 15-4-gyel el kezdtek a hazaiak – mi pedig elég megilletődötten, több labdát is eladva. Érthető volt Kostas időkérése bő 4 perc elteltével, amely után védekezésben valamivel agresszívebbek lettünk, támadásban pedig büntetőkből “araszolgattunk” , majd Milos szerzett hosszú idő után mezőnykosarat csapatunkból. A Körmend a mi palánkunk alatt visszaszerző lepattanókból volt eredményes, nálunk Csabi villant 3 pontért. A szakasz végén pedig Ferencz, 10 pontos hazai vezetéssel zárult az első 10 perc.

Közel másfél perc elteltével Quincy szerezte a 2. etap első kosarát, a palánk alatt üresen hagyott Szavics felelt rá. Küzdelmes, ám elég sok hibával tarkított játék mellett volt centerünk, Wesley Gordon 2+1-es akcióival tartotta 10 pont körüli előnyét a Körmend, majd ez Stokes triplájával 15-re nőtt – jött az újabb időkérés edzőnktől. Próbáltuk letámadással lassítani az akciókat, s egy 5-0-lal 10-re visszajöttünk. Távolró Csabin kívül egyszerűen más nem talált be. A szakasz közepén azonban ifjú játékosunk saját és csapatunk második tripláját is beemelte, s ez óriási lökést adott a srácoknak. Összeállt a védekezés, labdákat szereztünk, jobb ritmusban támadtunk, Teyvon is betalált távolról, s a félidő hajrájában egy szédületes 17-2-vel ledolgoztuk a tetemes hátrányt, s egálról fordultunk. Sajnos a szünetben az egyik ítéletet vitátó Ákos technikait kapott, így hazai büntetővel kezdődhetett a 2. félidő.

Ezt Ferencz értékesítette, majd White dobott duplát, E. J. felelt rá közelről. Ekkor Teyvon kapott elég szigorú technikait színészkedésért – Ferencz ismét büntetett, ráadásul Szavics hármast is dobott. Csataunkat ekkor E. J tartotta versenyben. Stokes és Ferencz hármasaira Milos felelt duplákkal. A szakasz közepén Stokes újabb triplájával 10-re nőtt a különbség, majd Teyvon – a mi támadásunknál, ki tudja miért – újabb technikait kapott, s mivel ez már a második volt neki, sajnos kiállt a játékból. 13 pontos hátránynál Kostas újból időt kért. Mack lépett elő, E. J.. mellett, s egy 9-2-vel 6-ra feljöttünk. A szakasz White kosarával, s 8 pontos körmendi vezetéssel zárult.

A 4. etap Quincy 6-ból 5 jó büntetővel indult, 3 pontra zárkóztunk föl – időt kértek a hazaiak. Volt labdánk még szorosabbá tenni de hibáztunk, Ferencz viszont közelről betalált. Gordon is megvillant, de Milos nem engedte el jobban ellenfelünket, hanem egy duplával és 2 büntetővel visszahozta 3-ra csapatunkat. A hajrában fáradni látszott megfogyatkozó csapatunk, Stokes és Szavics villanásaival 9-cel ellépett ellenfelünk. Ezúttal sem törtünk meg, hanem Milos büntetőivel és kosarával, valamint Mack szerencsés triplájával 2 perccel a vége egy 7-0-lal előtt 2 pontra visszajöttünk. Henry 2+1-es akciója után Milos és Mack dobása kimaradt, így a Körmend győzött.

Kostas Flevarakis: – Ez nem kosárlabda, pedig szerettünk volna játszani és nyerni. Nagyon sok problémánk volt a mérkőzésen, ám mindezek ellenére nagyot küzdöttek és egy pillanatra sem adták föl a srácok, gratulálok mindenkinek a csapatból.

A fotók a március 12-i mérkőzésen készültek.

Több, mint két évtizeden át gyúrta, masszírozta a pontokat a kezekbe és lazította, tette fittebbé, frissebbé játékosaink lábait csapatunk tegnap reggel váratlanul elhalálozó gyúrója, Falk Richárd, Ricsi

Októberben lett volna 53 esztendős ez a csendes, halk szavú, tiszta szívű masszőr, aki hosszú esztendőkön át – leszámítva 2010 környékén egy bő egy éves kitérőt – csendben, de nagy-nagy alázattal és hozzáértéssel tette a dolgát, úgy Sopronban az Arénában a dolgos hétköznapokon, mint adott esetben Zalaegerszegtől Nyíregyházáig hétvégente az idegenbeli bajnokikon.
Ricsi nem az a nagyhangú, harsány mókamester-masszőr volt, ám nyitott szemmel járta az öltözőket a csarnokokat, látogatta az edzéseket. Mindenről volt kialakult véleménye, de önmagától ezt nem nagyon hangoztatta. Viszont ha valaki leült vele beszélgetni, láthatta, egy sok mindenre fogékony, érzékeny, éles szemű, jó megfigyelővel van dolga, aki a maga csendes, szerény módján egészen különleges, finom humorérzékkel is rendelkezett.
Falk Ricsi halálával nagy űrt hagyott maga után csapatunk öltözőjében, az SKC-család régi, oszlopos tagja távozott körünkből, sajnos fájdalmasan korán.
Klubunk őszinte részvétét nyilvánítja a családnak.

Az április 27-i mérkőzés előtt, a játékosok és az SKC stábja, egy szál rózsával búcsúzott a hajnalban elhalálozó gyúrónktól, Falk Richárdtól, Ricsitől.

Sokkoló esemény, gyúrónk, Falk Richárd hajnalban tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után fogadtuk és győztük le a tartalékos kupagyőztest.
A 3. negyed végéig kézben tartva az irányítást győztük le a 4 meghatározó játékosát – Kovács, Subotic, Young, Taivo – is nélkülöző kupagyőztes Szolnokot. A 4. negyedben ugyan volt némi kapkodás, a hajrában 5 pontra feljött tartalékos ellenfelünk, de végül a 30 pont fölé jutó Teyvon és E. J. vezérletével “behúztuk a győzelmet

A bemutatásnál játékosaink egy szál rózsával búcsúztak a hajnalban tragikus hirtelenséggel elhalálozó gyúrónktól, Falk Richárdtól, Ricsitől.

Sopron KC – Szolnoki Olajbányász 97-90 (26-17, 27-22, 22-20, 22-31)
Sopron, férfi NB I, középszakasz, felsőház, 1.200 néző
V.: Kapitány, Tőzsér, Minár

SKC: MACK 18/9, MYERS 32/3, SITKU 7/3, Ford 6/3, MONTGOMERY 18
Cs.: Borisov 4, Csendes, Halász, Werner, FAZEKAS 9/3 Takács 3/3, Supola
Edző: Kostas Flevarakis

Szolnok: Pongó 6, Badzim 14/3, PALLAI 10, RUDNER 14/12 CAKARUN 19
Cs.: CUMMINGS 22/9, Sebők, Vincze 3/3, Arabo, Csornai
Edző: Gasper Potocnik

Két vendég dupla után Marci villant, majd a Quincynek adott ügyes átadása után sikerült kiegyenlíteni. Védekezésben elég álmosan kezdtünk, de Teyvon 2+1-es akciójával átvettük a vezetést, s hátvédünk ezt egy triplával is megfejelte. Marci és Mack és Milos jóvoltából 8 ponttal elléptünk. A szakasz hajrájában Mack újabb 2 triplájával 10 fölé nőtt előnyünk, végül 9-cel nyertük a negyedet.

A 2. szakaszt 3 fiatallal – Csabi, Csendes Peti, Vitya – kezdtük, a rutint pedig Ákos és Milos képviselte. Előbbi bravúros kosárral köszönt be a kupagyőztesnek. A kis pihenő után visszatérő Teyvon és Mack villanásaival a 2. negyed közepén 15 pontosra nőtt az előny, szurkolóink jó hangulatát pedig csak fokozta E. J. zsák plusz büntetős akciója, valamint Csabi triplája. A vendégeknél főleg Cakarun és időnként Rudner hozta a pontokat, állandósult 15 és 20 pont közötti vezetésünk. A félidő hajrájában zónára váltott a Szolnok, Teyvon betörése után E. J. zsákolt hatalmasat. A vendégeknél Cummings-nak voltak villanásai, Teyvon a térdét fájlalva cserét kért, majd Norbi dobott szép triplát. A félidő Badzim 3 jó büntetőjével, s csapatunk 14 pontos vezetésével zárult.

Szünet után maradt a zóna az Olajnál, amely ellen elég pontatlanul, bizonytalanul játszottunk, és egy 5-0-lal 10-en belülre került ellenfelünk, jól jött Marci hármasa. Milos is villant, ellenfelünk visszaállt emberfogásra, amely ellen Teyvon talált be, s faultot reklamált, s kapott technikait. Hátvédünk szép duplával, majd gólpasszal tette túl magát a történteken, utóbbiból Quincy dobott triplát. E. J is villant kétszer, s 19-re nőtt az előny, a vendégeknél Cummings és Pallai tartotta 20 ponton belül, 16 pontos vezetéssel várhattuk a 4. negyedet.

Ez Rudner két triplájával indult, majd E. J. talált be némi szerencsével. Cummings hármasával ismét 10 ponton belülre kerültek a vendégek, időt kért Kostas. E. J., majd Teyvon próbálta átlendíteni a csapatot a holtponton. A túloldalon Cummings “elkapta a fonalat”. A szakasz közepén állandósult a 10 pont körüli előny, majd a hajrában elkezdtünk kapkodni. 2 perccel a vége előtt Badzim bravúr hármasával 8-ra csökkent az előny, de Teyvon extra duplával felelt. A végjátékban kapkodtunk, 5-re feljött a Cakarun-Cummings duó vezette Olaj, de végül Teyvon büntetőivel nyertünk.

Kostas Flevarakis: Újabb nagy győzelem volt ez Sopron számára, és szeretnénk megköszönni a szurkolók támogatását. Minden játékos küzdött már a mérkőzés elejétől fogva, de ki kell derítenünk, hogy miért nem tudjuk szépen befejezni a találkozóinkat az utóbbi időben.
A mai mérkőzést és a győzelmet a gyúrónknak, Falk Richárdnak ajánljuk, aki a családunk tagja, és már most nagyon hiányzik. Úgy gondolom, hogy ma nem a kosárlabda volt a legfontosabb, hiszen Sopron elveszítette egy családtagját. Ő volt azon kevesek egyike, aki mindenhová velünk tartott, segített mindenben, amiben szükségünk volt rá.
Nyugodj békében, Ricsi! Ahogy már mondtam, a kosárlabda ma másodlagos. Örülök, hogy megismerhettem egy ilyen nagyszerű embert itt Sopronban.

Csapatunk holnap 18 órától, a közelmúltban a Magyar Kupát elhódító Szolnoki Olajbányász gárdáját fogadja. Egy hete, legutóbbi mérkőzésünkön az Alba Fehérvár ellen megszereztük első győzelmünket a felsőházi középszakaszban. E tekintetben szeretnénk egyről a kettőre lépni

Fiaink görög sikeredzője, Kostas úgy érzi, javuló formát mutat csapata, ami annak is köszönhető, hogy a sérülésekből, betegségekből felépülő játékosai az edzések hatására fokozatosan nyerik vissza formájukat.
A holnapi összecsapásra rátérve kiemelte: a bajnokság ezen szakaszában már nincsenek nagy titkok, a csapatok jól ismerik egymás erősségeit és így készülnek föl az aktuális riválisból. A Szolnokról annyit mondott: kiváló együttes látogat hozzánk holnap, amely a Magyar Kupa elnyerésével is bizonyította erejét és tudását. Kostas hozzátette: a felsőházban szereplő csapatokat úgy építették föl, hogy a bajnokság hajrájában ott legyenek a legjobbak, minimum a legjobb négy között. Mindez – tette hozzá – azért az ő csapatára, az SKC-ra nem feltétlenül igaz, de ha már itt vagyunk a felsőházban, szeretnék bizonyítani, hogy nem érdemtelenül jutottunk el ide.
A múlt heti, első felsőházi siker után holnap szeretnénk újabb bravúrt bemutatni, már csak azért is, mert egy esetleges siker jól jöhet a 4. helyért vívott küzdelemben, hogy a rájátszást pályaelőnyből kezdhesse majd a csapat. Kostas bízik játékosaiban, és természetesen szurkolóink segítéségében.

Holnap 18 órától, az Alba Fehérvár csapatát fogadják a felsőházi középszakaszban az első győzelmükre hajtó fiaink

Legutóbbi mérkőzésünkön, mint ismeres, szoros első félidő után nagy verésbe szaladtunk bele Szombathelyen. Csapatunkra ráfért a – minden bizonnyal aktív – hétvége, míg ellenfelünk, az Alba szombaton nagy diadalt aratva Székesfehérváron legyőzte a Szolnokot.
Kostas, a csapatunkat felsőházba vezető görög szakvezető honlapunk érdeklődésére kifejtette: a társaság a szombathelyi mérkőzés utolsó tizenöt-tizenhat percét leszámítva partiban volt ellenfeleivel, és igazolta, hogy helye van a legjobbak között. A szombathelyi találkozót sérülés miatt kihagyó amerikai irányítónk Mack már harcra kész, de a napokban betegségek hátráltatták a felkészülést, Milos, Fazekas Csabi és Halász Ákos is hagyott ki edzéseket, de edzőnk reményei szerint teljes kerettel áll ki a holnapi összecsapásra csapata.
A soproni gárda szakvezetője hangsúlyozta, nagyon fontos találkozó előtt állnak a srácok, akik pont a fehérváriakkal vannak nagy csatában a 4-5. helyért. Ha holnap nyernek, tennének egy kis lépést a 4. hely megszerzése felé, ami pályaelőnyt jelentene a rájátszásban.
Az ellenféllel kapcsolatban Kostas azt fejtegette, hogy az egyik legjobb magyar állománnyal, rutinos válogatottakkal – Vojvoda, Szabó, Pongó – és rendkívül energikus, tehetséges fiatalokkal rendelkező gárda látogat hozzánk. Ráadásul a fehérváriak – ellentétben a középszakasz első meccseivel – már csaknem teljes kerettel tudnak felállni. Ezzel együtt Kostas nagyon reméli, hogy a két legutóbbi drámai, hosszabbításos hazai vereség után, holnap itthon végre győzelemmel örvendeztetik meg fiai a nekik mindig rengeteget segítő, sok erőt, energiát adó szurkolótábort – amelynek segítségében, hangerejében most is nagyon bízik.

Csapatunk harmadik mérkőzését is elveszítette a középszakaszban, miután a Falco a térfélcsere után valósággal lejátszotta a pályáról a soproni együttes

A mérkőzés előtt tudni lehetett már, hogy irányítónk, Myles Mack, aki kisebb sérüléssel bajlódik, nem vesz részt a találkozón, így nem a legjobb előjelekkel vártuk az összecsapást.

Falco-Volvo Alpok Autó Szombathely – Sopron KC 102-56 (23-15, 20-26, 31-7,28-8)
Szombathely, NB I, középszakasz, felsőház, 3. forduló
V.: Praksch, Tóth C., Török

Falco-Volvo Alpok Autó Szombathely: Váradi 22/15, Somogyi 3/3, Clark 11/3, Golomán 10, Keller 9
Cs.: Hawkins 10/6, Perl 16/3, Kovács 3/3, Barac 9, Verasztó 7/3, Sövegjártó –

Sopron KC: Fazekas 5/3, Myers 16, Borisov 13/6, Ford 14/6, Montgomery 4
Cs.: Halász, Takács -, Werner -, Sitku -, Supola 2, Halász 2

Keller és Golomán pontjaival a Falco szerezte meg a vezetést, majd Teyvon révén mi is megkezdtük a pontgyártást. A hazaiak Golomán 2+1-es akciójával tovább növelték az előnyüket, azonban Milos trojkája után már nálunk volt az előny. A szombathelyiek ezután négy pontot szereztek válasz nélkül, majd EJ értékesített kettőből egy büntetőt (5. perc 10-8). Nem sokkal később Csabi triplájával egy pontra zárkóztunk, ezután azonban ráléptek a gázra a hazaiak, és egy 11-4-es futással megnyugtató előnyre tettek szert az első játékrész végére (10. perc 23-15).

EJ és Perl kosárváltásával kezdődött a második etap, majd centerünk egy büntetőt is a helyére küldött. 27-18 után két sikeres soproni támadás következett, Ford szép betörése után pedig időt kértek a hazaiak (13. perc 27-22). A rövid tanácskozást követően előbb Váradi emelt be egy triplát, majd Barac dobott egy kettest, ekkor pedig már vezetőedzőnknek kellett időt kérnie, hiszen a különbség elérte a tíz pontos határt (32-22). A következő percekben tíz egység körül állandósult a differencia, bő négy perccel a nagyszünet előtt azonban újfent időt kellett kérnie a soproni kispadnak (16. perc 39-26). A megbeszélés után egy 5-0-s futással közelebb kerültünk a Falcóhoz, majd Perl jelentkezett egy 2+1-es akcióval. A túloldalon Quincy hintett egy távolit, amellyel egy nagy futást indított el, amikor pedig már csak öt pont maradt a Falco korábbi kétszámjegyű előnyéből, időt kértek a hazaiak (43-38). Az utolsó percekben Milos büntetőjével tovább csökkent a hátrányunk, aki ezután egy középtávolit is bedobott, ezzel egy kosárnyira csökkentve a differenciát a felek között a nagyszünetre (20. perc 43-41).

„Supi” ziccerével kiegyenlítettünk a fordulás után, Barac két büntetőjét követően pedig Milos egy triplával a vezetést is megszerezte csapatunknak. Ezután Váradi dobott két hármast, amellyel ismét a szombathelyiek jártak előrébb, majd Perl is feltett öt pontot a táblára, jött is a következő időkérésünk (24. perc 55-46). Ez sem állította meg a hazai rohamokat, két perccel később, amikor a Falco futása már 17-0-ig nyúlt, ismét időt kértünk (61-46). Ebben a játékrészben a Falco a pálya mindkét oldalán dominált, bő két perccel az utolsó szünet előtt már 26 dobott pontnál tartottak válasz nélkül (70-46). Ekkor Milos révén mi is feliratkoztunk a táblára, a vasi hengert azonban nem tudtuk megállítani, a hazaiak további kosarakat szeretek, és még magabiztosabbá tették a vezetésüket az utolsó negyed előtt (30. perc 74-48).

A záróetapban szűk három percig egyik fél sem tudott betalálni, a jeget pedig a hazaiak törték meg, Hawkins triplája után a különbség már a harminc pontot közelítette, az amerikai játékos újabb két pontjával pedig át is lépte azt (34. perc 79-48). Az első soproni pontokra öt percig kellett várni, amikor Quincy tett vissza egy támadó lepattanót, majd két büntetőt is értékesített. Ennek ellenére az utolsó percekben már csak a végső különbség volt a kérdés, az sajnos nem, hogy a Falco könnyed játékkal győzte le irányítóját nélkülöző csapatunkat (40. perc 102-56).

Kostas Flevarakis: Ez a csapat mindig nagy küzdő volt. Nem csak a nagyszerű szériánk alkalmával, amikor sorra nyertük a mérkőzéseket, hanem most is, amikor egylabdás meccseket veszítünk, vagy épp hosszabbításban maradunk alul, a csapat az utolsó másodpercig harcol, ennél többet pedig nem kérhetünk tőlük. Hogy mi történt az utolsó tizenöt percben, miután átvettük a vezetést? Mindenkitől elnézést kérek ezért, a szurkolóktól, és mindenkitől, mert mi egyáltalán nem ilyenek vagyunk. Igen, hiányzott az irányítónk, de ott volt rengeteg magasemberünk, úgyhogy sokkal keményebben kellett volna próbálkoznunk. Az utolsó tizenöt perc szörnyű volt, és ez nem fordulhatna elő. Tudom, hogy tettünk nagy dolgokat a szezon során, de mindenkinek tudnia kell, hogy a mostani helyzetünk nem könnyű. Remélem, hogy az idény hátralévő részében tudunk jobbak is lenni. A Falcónak gratulálok és sok sikert kívánok nekik a folytatásra!

A fotók a Falco elleni hazai mérkőzésen készültek.

A középszakasz aktuális fordulójában csapatunk idegenben, Szombathelyen lép pályára azzal a céllal, hogy megszakítsa immár hat mérkőzés óta tartó nyeretlenségi sorozatát.

Kostas először megemlítette, hogy gratulál a Sopron Basket csapatának, akik első magyar csapatként megnyerték a női Euroligát.

A Falco elleni mérkőzés kapcsán vezetőedzőnk elmondta, az lesz a legfontosabb, hogy minél kevesebb ki nem kényszerített hibával játszunk, valamint a játékosok minden helyzetben segítsék egymást. Ha ez megvalósul, akkor egy jó mérkőzést játszhatunk a szombathelyiekkel, és megörvendeztethetjük a csapatot elkísérő szurkolókat egy győzelemmel. Az előző találkozókon sok támadólepattanót engedtünk ellenfeleinknek, és az eladott labdák száma is nagyon magas volt. Azt viszont nem lehet a játékosok szemére vetni, hogy ne játszanánk egységes csapatként, hiszen például a Körmend elleni találkozón együttesünk kétszer annyi gólpasszt osztott ki, mint ellenfelünk, akik végül így is megnyerték a meccset.
Továbbra is sérülések és betegségek hátráltatják a munkát, amelyek ráadásul a legrosszabb pillanatokban jöttek, de Kostas bízik benne, hogy játékosai minél hamarabb újra száz százalékos állapotban lesznek, és ismét megindulhatunk felfelé. Ennek ellenére eddig is megvolt az esélyünk a győzelemre mindkét középszakaszbeli mérkőzésünkön, azonban a végjátékokban rossz döntéseket hoztunk, és ez vezetett a vereségekhez. Edzőnk ezt a mentális fáradtság számlájára írja, amely abból fakad, hogy már a szezon vége felé járunk, és mindenkinek rengeteg mérkőzés van a lábában.
Vezetőedzőnk gondolatait azzal zárta, hogy mélyről jött fel a csapat november óta, nagy utat tettek meg a srácok, de még mindig  éhesek a sikerre, nem elégednek meg azzal, amit eddig elértek, hanem tovább küzdenek a minél jobb pozíciókért a rájátszásra.

JEGYVÁSÁRLÁS
A Falco-Volvo Alpok Autó Szombathely elleni mérkőzésre, a belépőjegyeket a helyszínen lehet megvásárolni. A vendégpénztár 17 órától áll szurkolóink rendelkezésére.

Remek hangulatban zajló, végig szoros, kiélezett és feszült légkörű találkozón a rendes játékidő nagyobb részében mi vezettünk, ám a végén E.J. nekünk mentette hosszabbításra a találkozót. A ráadásban mindkét csapat sokat hibázott, végül 10 másodperccel a “túlóra” lejárta előtt Savic triplája ellenfelünk javára döntött, de nagyot küzdő csapatunk a vereség ellenére megérdemelte a nagy tapsot

Sopron KC – Egis Körmend 89-90 (19-20, 24-19, 19-24, 21-20, 6-7)
Sopron, NB I, középszakasz, felsőház, 2. forduló, 2.000 néző
V.: Földházi, Győrfy, Makrai

Sopron KC: MACK 13/9, Myers 9/3, SITKU 5, FORD 12/3, MONTGOMERY 18
Cs.: BORISOV 21/3, Fazekas, Halász 4, Takács N. 7/6, Werner
Edző: Kostas Flevarakis

Egis Körmend: White 13, STOKES 14/3, Takács K., SAVIC 16/9, GORDON 18
Cs.: FERENCZ 9/9, Martinez, Henry 8/6, DURÁZI 12/3
Edző: Antonis Constantinides

A mérkőzés gyászszünettel kezdődött a mérkőzés előtti napon tragikus hirtelenséggel elhalálozó korábbi játékvezető és ellenőr Gorka Szabolcs emlékére.
Támadópattanó után korábbi játékosunk, Wesley Gordon ellenfelünknek szerzett vezetést. E.J. remek ütemű belépésből egalizált, jelezve: egészséges, harcra kész. Marci is hamar beköszönt egy támadópattanó után, de a vasiak kezdtek frissebben, jobban, pontosabban, nálunk nem ültek a triplák, sőt egy eladott labda után, az induló Stokes-t “lefékező” Marci sportszerűtlen hibát kapott. Sorra adtuk el a labdákat, ellenfelünk Gordon és Savic vezérletével 15-4-re elhúzott, érthető, hogy időt kért Kostas. Milos két szép duplája egy jórészt általa vezetett, egyenlítést érő 13-2-es rohamot indított útjára, benne egy Mack triplával. Henry triplával törte meg a körmendi kosárcsendet, 1 pontos vendégvezetéssel zárult a nyitóetap.

A második Ákos kihagyott büntetői után Milos triplájával indult, de erre egy 7-0-lal, benne egy Ferencz triplával reagált és újból ellépett ellenfelünk. E. J. és Quincy révén a negyed közepén “visszaadtuk” a 7-0-t és visszavettük a vezetést. Ahogy fordítottunk, megzavarodtunk és újabb labdákat adtunk el, így ismét futhattunk az eredmény és ellenfelünk után. Szerencsére ezúttal nagyon nem engedtük el őket, Mack és Norbi triplájával újra nálunk volt az előny. A triplák után ügyes támadás végén E. J zsákolt, majd Marci mutatott be ügyes és bátor 2+1-es akciót, a Körmendet büntetőkből Stokes tartotta versenyben, 4 ponttal vezettünk szünetben.

Savic felezte meg közelről előnyünket a 2. félidő elején. majd Stokes sportszerűtlen hibája után Mack büntetett, de sajnos a labdabirtoklással nem tudtunk élni. Milos és E. J. révén tartottuk a szűk előnyt a Stokes-White duó vezette Körmend ellen. Jött egy kis “kollektív ámokfutás”, majd Teyvon triplája. Sűrűn potyogtak a kosarak, a vendégeknél Ferencz, majd Henry is triplát dobott, nálunk pedig Teyvon lépett elő vezérré. A szakasz hajrájában White egalizált, nagyon jól jött Mack hármasa, majd ziccere. A két remek megmozdulás tűzbe hozta szurkolóinkat, Gordon azonban visszahozta 1-re ellenfelünket. A szakasz Ferencz triplájával, majd Ákos – sajnos 3-ból – 1 jó büntetőjével és 1 pontos vendégvezetéssel zárult.

A 4. negyed Ákos remek passza után Quincy zsákolásával indult, kár, hogy a bónusz kimaradt, nem úgy Norbi hármasa. Ellenfelünket volt játékosunk, Gordon tartotta versenyben, majd Durázi triplájával a szakasz közepéhez közeledve egalizált. Jól jött Ákos 2+1-es akciója. Mack a már megszerzett labdát “adta vissza”, s White 2+1-es akciója után ismét a Körmend vezetett, egészen Savic bravúros triplájáig. White újabb találata után 3-mal “ment” ellenfelünk. 101 másodperccel a rendes játékidő letelte előtt, Quincy triplával egalizált. Savic újra a vendégeket juttatta előnyhöz, de E.J. 15 másodperccel a befejezés előtt hosszabbításra mentette a találkozót.

A ráadás Gordon zsákolásával indult, majd mindkét csapat sokat hibázott. Közel 3 percig nem esett kosár. E.J. büntetőkből egyenlített, de Durázi újra ellenfelünket juttatta előnyhöz. Körmendi támadásnál Durázi ellen sportszerűtlen hibát ítéltek, Quincy büntetett. Sajnos E. J dobása leperdült a gyűrűről, 10 másodperccel a vége előtt Savic vagy 8 méterről dobott triplát. Milos betörésből ugyan betalált, de utána nem tudtunk szabálytalankodni, nyert a Körmend, de nagyot küzdő csapatunk is megérdemelte a vastapsot.

Kostas Flevarakis: Kemény mérkőzés volt, és egy nehéz helyzet. Úgy gondolom, hogy a csapat azt nyújtja, amit ígért, keményen küzdünk minden meccsen. Természetesen vannak problémáink, sérülések, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a legjobb formánkat nyújtsuk, de ez normális. Ma is több olyan eset volt, amikor olyan játékos kért cserét, akit nem akartam lecserélni. Végül csak az számít, hogy a legjobb ötben vagyunk és küzdünk. Ismét elveszítettünk egy találkozót, hosszabbításban, de ahogy eddig, most is a végsőkig hajtottunk. Amikor egy szoros mérkőzésen gyorsindítást csinálunk, és az irányítónak megfájdul a combja, majd az ellenfél megszerzi a labdát, és betalál, ezek kritikus helyzetek egy szoros meccsen. A srácok mindent megtettek, és azt akarom, hogy továbbra is minden meccsen küzdjenek. Természetesen van, akitől elvárjuk, hogy feljavuljon, mert ez már a szezon vége, áprilisban vagyunk, már nem decemberben, és még mindig minden megtörténhet az első ötben. Örülök, hogy a Sopron eljutott idáig ebben a szezonban, és még mindig úgy gondolom, hogy tudunk ennél jobbak is lenni.

Remekül kezdtünk Szolnokon a felsőházi középszakasz első mérkőzésén, ám a negyed hajrájában fordított a Szolnok. Ezt követően üldözőverseny jelleget öltött a találkozó, szívósan küzdő és helyenként jól játszó csapatunk, egészen a hajráig többször is felzárkózott 2-3 pontra, de a kiélezett, kritikus helyzetekben rendre a hazaiak hoztak jobb döntéseket, így nyertek, de egészen a végjátékig tapadtunk rájuk, alaposan megnehezítve a dolgukat

Szolnoki Olajbányász – Sopron KC 91-80 (24-21, 25-20, 22-22, 20-17)
Szolnok, férfi NB I, középszakasz, felsőház, 1000 néző
V.: Győrffy, Nagy V., Nyilas

Szolnoki Olajbányász: Pongó 6/3, BADZIM 20/9, Kovács P., Subotic 13/6, Taiwo 4
Cs.: YOUNG 19/3, Cakarun 10, Pallai 2, CUMMINGS 17/9, Rudner
Edző: Gasper Potocnik

Sopron KC: Mack 12/3, MYERS 16/3, Sitku 6, FORD 20/6, MONTGOMERY 13
Cs.: Fazekas, Borisov 9/3, Halász 4, Takács
Edző: Kostas Flevarakis

Teyvon egy eladott labdát visszaszerezve juttatta előnyhöz csapatunkat, majd ezt “fejelte meg” szépen, tiszta helyzetig játszott támadás végén, a korábban Szolnokon szép sikereket elérő Quincy egy triplával. A friss kupagyőztes első kosarát Badzim szerezte. Jobban, pontosabban kezdtünk, Quincy zsákolásával 9-2-re mentünk, bő 2 perc elteltével időt kért Gasper Potocnik. A folytatásban “kupagyőztes üzemmódba” kapcsolt a Szolnok, amely Young vezérletével 2 pontra feljött, miközben több labdát eladtunk. Ekkor Kostas kért időt és kisembereink – Teyvon, valamint a labdát és könnyű kosarat szerző Mack – révén újra elléptünk. Ákos bátor betörésből szerzett kosárral tért vissza hosszabb kényszerpihenő után, a hazaiakat Cakarun és a triplát szerző Badzim tartotta versenyben. A negyed hajrájában Ákos ellen – talán túl szigorúan – sportszerűtlen hibát ítéltek és ez “feldobta” a hazaiakat, akik egy 8-0-s rohamot bemutatva 3 pontos előnnyel zárta a nyitóetapot.

A második negyed elején Cummings duplájára Quincy révén hármassal feleltünk. Bár akadtak villanásaink, ellenfelünk játszott stabilabban és eladott labdáinkat büntetve 9 ponttal ellépett. Kostas újra időt kért, majd Marci olyan támadás végén szerzett kosarat, amelynek során háromszor szedtük vissza a lepattanót a hazai palánk alatt. Sajnos nem hozott áttörést, Taiwo és Young jóvoltából 10 pont fölé nőtt a hátrány. Ezt követően azonban Quincy és Marci is betalált, ráadásul hosszabb idő után kivédekeztünk 1-2 hazai akciót. 7-e visszajöttünk, de még mielőtt igazán lendületbe jöhettünk volna, időt kért a kupagyőztes. A félidő hajrájában Marci és Quincy tartotta versenyben csapatunkat, szünetben 8 ponttal vezettek a hazaiak.

Újabb eladott labdánkat Pongó büntette triplával a 2. félidő elején. Mi kettesével dobtuk, ellenfelünk hármasával szerezte a pontokat, ugyanis Cummings is betalált távolról. Büntetőkkel visszajöttünk 6-ra, amikor Subotic legyintett a játékvezetőkre, technikaiért. 8-0-t futva 4-re feljöttünk és volt labdánk tovább zárkózni, de nem tudtunk élni vele. A szakasz közepén az E. J. kosara előtt támadóhibát eljátszani próbáló Cummings is technikait kapott, 3-ra feljöttünk. Badzim duplázta meg a hazai előnyt egy triplával, ami átlendítette a holtponton a hazaiakat, akik 8-cal megugrottak, de Quincy egy 6-0-t “vezényelve” 2-re felhozta csapatunkat. Volt labdánk egyenlíteni is, ám a negyed végén 2 eladott labdánkból Subotic 2 triplát is bevert, 8 pontos hátrányból kezdtük a zárószakaszt.

Ezen faragott Teyvon triplával, s Young kosara után Milos is hármassal jelentkezett, majd Ákos ügyes ziccerrel 2-re hozta föl csapatunkat. Ahogy eddig, kritikus szituációkban megint újított a Szolnok és 7 ponttal ellépett, Kostas pedig időt kért. Rendezte a sorokat, Quincy és E.J. 3-ra visszahozta csapatunkat a negyed közepén, ám E.J. a kosara után szerencsétlenül ért talajt, nem is tudta saját lábán elhagyni a pályát. Cummings triplája adott újabb lökést a Szolnoknak. Az addig hibátlanul büntetőző Teyvon mindkét dobását elrontotta a vonalról. Szerencsére E.J. másfél perc elteltével visszatérhetett, ám technikait kaptunk. Badzim keze nem remegett meg, 9-cel ellépett a Szolnok. Mack hármasa keltette életre reményeinket, de jött egy újabb eladott labda, újabb hazai kosarak. Végül 11 ponttal nyert a Szolnok, de csapatunknak újfent volt tartása, s a kupagyőztes otthonában bizonyította, hogy ott a helye a legjobbak között.