Szurkolóink bizonyára sokan emlékeznek az előző évad meglehetősen feszült légkörben befejeződő utolsó, az Alba elleni negyeddöntő záró, 3. szűk vereségünkkel záruló összecsapására. A mérkőzés végén kiállították edzőnket, Kostast, aki eltiltást kapott, így nem ülhet a kispadon a holnapi DEAC elleni találkozón. Ennek ellenére görög szakvezetőnk bizakodó, megpróbálta a lehető legjobban felkészíteni csapatát, amelyet a DEAC ellen segítője, Bors Miklós dirigál majd a kispadról

Kostas Flevarakis kiemelte: a jelentősen átalakított csapat, amelybe hét új, meghatározó játékos is érkezett, kemény munkát végezve szépen halad, de még azért van hová fejlődni. Mivel nem túl régóta van együtt a teljes keret, azért kell még idő, hogy teljesen összeszokjon a társaság, összeálljon a játék.
Ami a holnapi rivális DEAC-ot illeti, ott is jelentős változások történtek, de – mint azt vezetőedzőnk hangsúlyozta: “együtt maradt a Polyák-Drenovac-Tóth Ádám tengely. A már említett Polyák és Tóth mellett a frissen igazolt Mócsán, valamint veszélyes fiataljaik erős, jó magyar magot alkotnak. Drenovac mellett új légiósai is vannak a DEAC-nak, új edzőjük pedig nyilván új filozófia szerint építi a csapatát. Mindent egybevetve egy erős, jó ellenfél látogat hozzánk a szezonnyitón”.
Az esélyek kapcsán Kostas azt hangsúlyozta, egy szezonnyitó mindig izgalmas. Két jelentősen átalakított, és feltehetően játékában még nem “teljesen kész” gárda csap össze, így Kostas szerint jelentős szerepük lesz a mentális tényezőknek. Mint kifejtette: az előző évadokban sok szép estét éltek meg együtt a soproni közönséggel, szurkolótáborral, az évadnyitón is óriási szükség lesz a szurkolók segítségére.
“Keményen dolgoztunk, de az utóbbi napokban már a frissítésre is figyeltünk, hogy nagy intenzitással tudjunk játszani. A csapatnak 40 percen át maximális akarattal és koncentrációval kell teljesíteni a pályán, és ebben úgy a kritikus szituációkban, mint a pozitív, szép pillanatokban egyaránt nagy szüksége lesz csapatának a segítségre, a buzdításra a lelátóról. Napról napra fejlődünk, és abban is bízom, hogy hamarosan már látványos, szép játékot tudunk nyújtani. Most azonban még nem tart itt a társaság, ezért fokozott jelentősége lesz annak, ami amúgy is alapvető: a küzdésnek, harcosságnak, agresszivitásnak, koncentrációnak.”

Az első félidő végén nagyon “elengedtük” a Brno csapatát a Göcsej-kupa bronzmeccsén, majd térfélcsere után bár többször is felzárkóztunk, a kritikus pillanatokban rendere újított ellenfelünk, amelynek többször is volt 10 pont fölötti előnye. A hajrában addig gyengén triplázó csapatunk játékosai 3 hármast “beverve” szorossá tették a találkozót, de megfordítani már nem tudták

SKC – Brno 83-86 (20-22, 19-26, 19-20, 23-16)
Göcsej-kupa, Zalaegerszeg, bronzmeccs

SKC: Joseph 9/3, JONES 20/12, VALERIO-BODON 6, BARNETT 16, Durham 11
Cs.: CSENDES 5/3, Molnár 4, Sitku 4, Takács, SUPOLA 6

“Beragadtunk” a kezdésnél, 5-0-ra, 10-4-re, majd 17-7-re is vezetett a Brno, csapatunkból ekkor leginkább Valerio-Bodon volt veszélyes. A szakasz közepén Jones triplájára építve egy 7-0-lal zárkóztunk, sőt Jones újabb hármasával és Barnett kosaraival fordítani is sikerül, de végül 2 pontos hátránnyal fejeztük be a nyitóetapot.
A második etap elején cserejátékosaink, a bátran, ügyesen játszó Csendes Péter, valamint Sitku Marci villanásaival tartottuk a lépést az ellenféllel, majd a szakasz közepén centerünk, Durham 2+1-es akciójával a vezetést is átvettük. Kaptunk 2 triplát, a félidő végét pedig elrontottuk, hibáinkat büntetve szünetre 9 pontos előnyt szerzett ellenfelünk.

A 2. félidő cseh kosárral indult, 10 pont fölé nőtt a különbség. A Barnett-Jones duó vezetésével vettük üldözőbe a Brnót, volt, hogy feljöttünk 3-4 pontra, de ekkor mindig újított, és a záróetapot 10 pontos vezetésről várhatta az ellenfél. Volt már 13 is a Brno előnye, a szakasz közepén Supi kosaraival 7-re még visszajöttünk, de úgy tűnt, nem tudjuk kétségessé tenni a cseh sikert. A végjátékban aztán Jones két triplájával 5 pontra csökkentettük a hátrányt, majd egy jó cseh büntető után Joseph triplájával alakult ki a végeredmény, 3 ponttal győzött a Brno.

4 légióssal felálló, alakulófélben lévő csapatunk a 3. negyed közepéig tudta tartani a lépést a nálunk láthatóan előrébb tartó ZTE-vel

ZTE-SKC 87-72 (21-24, 30-19, 21-23, 15-6)
Zalaegerszeg, Göcsej-kupa, felkészülési torna

SKC: Joseph 12, Jones 6, Valerio-Bodon, Barnett 12/6, Durham 10
Cs.: MOLNÁR 15, Sitku 2, SUPOLA 6, Takács 6/6, CSENDES 3/3

Sokkal jobban, pontosabban kezdtek a hazaiak (12-4), de Kostas egy határozott időkéréssel rendezte a sorokat. Padról beszálló rutinos játékosaink, Marci, Supi és az újfent triplával jelentkező Takács Norbi révén egy 9-2-vel 1 pontra feljöttünk. A negyed hajrájában Csendes Péter triplája egy 6-2-es rohamot indított, 3 ponttal nyertük a szakaszt. A második etap elején centerünk, Durham kosarával 5 ponttal elléptünk. Keller Iván triplájára még ex-egerszegi játékosunk, Barnett felelt egy hármassal, de Keller alaposan “megszórt” minket, sorra szórta a triplákat, s egy 14-2-es rohamot vezényelt. A félidő hajrája nagy dobópárbajt hozott, amelyből csapatunkból leginkább irányítónk vette ki részét. Szünetben 8 ponttal vezetett a ZTE.

Térfélcsere után feljöttünk 4 pontra, majd állandósult az 5 pont körüli hazai vezetés. A szakasz hajrájában 1 pontra megközelítettük ellenfelünket, amely ekkor 6-tal ellépett. Norbi újabb triplája éltette újra reményeinket, de erre a negyed végén kaptunk egy hármast. Ez úgy tűnt, megtörte a csapatot, a hazaiak egy 7-0-lal kezdték a záró etapot, s 13 ponttal megugrottak. A 4. negyedre szétestünk, végül biztosan nyert a ZTE. A hazaiak elsősorban jobb, közel 50%-os (13/27) triplamutatójuknak köszönhették győzelmüket, játékosainknak nem igazán (5/22) ment távolról.

Fotók: Bálizs Zsuzsanna

Klubunk véglegesítette a meghosszabbított próbajátékon lévő kanadai irányító, Yasiin Joseph szerződését, ám egy légiós mégis távozik csapatunkból

A szakmai stáb úgy ítélte meg, hogy mindkét fél számára az lesz a legjobb megoldás, ha klubunk és a Puerto-Rico-i hátvéd, Eric Ayala útjai elválnak. Klubunk és a játékos közös megegyezéssel már fel is bontotta a szerződést. Ericnek köszönjük a csapatnál a felkészülés eddigi részében a csapattal elvégzett munkáját, és sok sikert kíván neki pályafutásához!
Vezetőségünk most azon dolgozik, hogy mezőnyposztra megtalálja a hiányzó, meghatározó tudású légióst.

Amellett, hogy Ayala távozik, hír még csapatunk háza tájáról, hogy végül véglegesítettük a meghosszabbított próbajátékon lévő kanadai irányítónk, Yasiin Joseph szerződését, így ő  lesz az első számú játékmester a csapatunk számára október 1-én induló szezonban.

Szünetre már közel 30 pontos előnyt szerezve, könnyedén vertük a Klosterneuburgot

SKC – Klosterneuburg 96-63 (24-9, 25-11, 27-19, 20-24)
Sopron, nemzetközi felkészülési mérkőzés

SKC: JOSEPH 15/6, Jones 10, Valerio-Bodon 9/6, BARNETT 21/3, Durham 7
Cs.: Molnár 4, TAKÁCS 9/9, Supola 1, SITKU 13/3, Csendes 5/3, Csátaljay 2, Schöll

Joseph és Barnett vezérletével lendületesen, jól kezdtünk és magabiztosan vezettünk. Takács Norbi tripláival tovább “nyílt az olló”, szünetben 1 híján 30 pont volt az előny a kevéske ellenállást tanúsító osztrák csapat ellen.

Szünet után továbbra is nagy fölényben játszottunk, ekkor elsősorban Sitku Marci és Barnett volt elemében, 13-4-re nyertük a 3. negyed első felét. Ezt követően az utolsó 15 perc kiegyenlítettebb játékot hozott, fiataljaink is meg-megvillantak.

Pénteken rendezi meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Kosárlabda Szövetség, a Krasznai Ferenc Emlékmérkőzést a soproni Novomatic Arénában. Csapatunk 18 órakor lép pályára, a Budapest Honvéd ellen.

 A Krasznai Ferenc Emlékmérkőzésen a Sopron KC ellenfele a Budapest Honvéd csapata lesz. Az összecsapás 18 órakor kezdődik.

Belépő:
felnőttjegy: 1.500 Ft.
diákjegy: 1.000 Ft.

Az emléktorna a  Győr-Moson-Sopron Megyei Kosárlabda Szövetség szervezésében valósul meg.

A hétvégén, az MVM Bányász Kupán lép pályára az SKC legénysége Oroszlányban. Az első mérkőzésen, pénteken 15.30 órakor a Kométa Kaposvári KK  lesz csapatunk ellenfele

Az MVM Bányász Kupára korlátozott darabszámban állnak rendelkezésre belépőjegyek, amelyek 2200 Ft-os áron  vásárolhatóak meg, az X-Computer üzletében (Juharfa u. 5.). Mindkét napra külön jegyet kell váltani előzetesen, helyi jegyértékesítés nem lesz!

Jegyvásárlás, csak elővételben: 09.08-án és 9-én 9-17 óráig, 09.10-én 9-11 óráig

Szoros első félidő után, a másodikban fokozatosan nagy fölénybe kerültünk és 21 ponttal nyertünk

BBC Nord Dragon – SKC 59-80 (15-23, 17-13, 15-23, 12-21)
Eisenstadt, felkészülési mérkőzés

SKC: Joseph 6, AYALA 17/6, Valerio-Bodon 2, BARNETT 20/3, MOLNÁR M. 12
Cs.: Supola 6/3, Sitku 4, Jones 8/3, Takács 3/3, Csendes, Csátaljay

Kifejezetten jól kezdte első edzőmeccsét csapatunk, amely a nyitóetap közepén 14-6-ra elhúzott, majd tartotta előnyét. A második etapban megtört a lendület, az osztrák élvonal újonca megfelezte hátrányát. A második félidőt 12-6-tal kezdve elléptünk 10 ponttal, majd fokozatosan egyre nagyobb fölénybe kerülve végül biztosan győztünk.

Rutinos, itthon is ismert amerikai kosarassal lett teljes a mezőnysorunk, csapatunk szerződtette a 32 éves, több mezőnyposzton is bevethető amerikai, de honosítottként a szlovák válogatottban is szereplő Andre Jones-t

A pályafutása során nagyon sok helyen megforduló (Finnország, Grúzia, Mexikó, Olaszország, Szlovákia) Jones legeredményesebb szezonját Szolnokon “futotta”, ahol a koronavírus járvány miatt félbeszakadt 2019/20-as évadban 20.1 pontot, 4,5 lepattanót és 2,6 gólpasszt átlagolt. Azóta 2 szezont az olasz másodosztályban töltött, az előző évadban pedig az osztrák GGMT Wien csapatában, azaz a bécsi gárdában bő 26 percet a pályán töltve 13,9 ponttal, 2,1 lepattanóval és 2,8 gólpasszal segítette csapatát meccsenként átlagban. Ott egyébként csapattársa volt korábbi játékosunknak, Tauras Jogelának és megnyerték az osztrák bajnokságot.
Jones honosított játékosként a szlovák válogatottban is szerepelt Eb-selejtezőkön. Jones Bécsben él, de már átköltözött Sopronban és edzésbe is állt csapatunknál.
A vezetőség a kiszemelt középjátékos felé is elküldte ajánlatát, s reméljük, a hét végén, a jövő hét elején már teljes lesz a keret.

Rutinos, itthon is ismert amerikai kosarassal lett teljes a mezőnysorunk, csapatunk szerződtette a 32 éves, több mezőnyposzton is bevethető amerikai, de honosítottként a szlovák válogatottban is szereplő Andre Jones-t

A pályafutása során nagyon sok helyen megforduló (Finnország, Grúzia, Mexikó, Olaszország, Szlovákia) Jones legeredményesebb szezonját Szolnokon “futotta”, ahol a koronavírus járvány miatt félbeszakadt 2019/20-as évadban 20.1 pontot, 4,5 lepattanót és 2,6 gólpasszt átlagolt. Azóta 2 szezont az olasz másodosztályban töltött, az előző évadban pedig az osztrák GGMT Wien csapatában, azaz a bécsi gárdában bő 26 percet a pályán töltve 13,9 ponttal, 2,1 lepattanóval és 2,8 gólpasszal segítette csapatát meccsenként átlagban. Ott egyébként csapattársa volt korábbi játékosunknak, Tauras Jogelának és megnyerték az osztrák bajnokságot.
Jones honosított játékosként a szlovák válogatottban is szerepelt Eb-selejtezőkön. Jones Bécsben él, de már átköltözött Sopronban és edzésbe is állt csapatunknál.
A vezetőség a kiszemelt középjátékos felé is elküldte ajánlatát, s reméljük, a hét végén, a jövő hét elején már teljes lesz a keret.

Hat év után tért vissza csapatunkhoz a szurkolóink által annak idején is kedvelt kemény, harcos középjátékos, Molnár Marci. Visszatérése utáni első benyomásai mellett emlékeiről is beszélt

– Milyen újra az SKC-ban edzeni?
– Köszönöm, jó újra itt, bár sok az új, de nem ismeretlen arc. Csak Takács Norbival játszottam együtt, Supola Zolit és Sitku Marcit ellenfélként ismerem. Vincenttel nyaranta gyakoroltunk együtt, és még kis tíz-tizenkét éves srác volt, amikor megismertem Csátaljay Petit, akinek az édesapja, Gábor annak idején az SKC-ban, tagja volt a szakmai stábnak.

– Elkerülve Sopronból, hol volt neked a legjobb?
– Szerintem a székesfehérvári volt a legjobb szezonom, de sajnos az a vírus miatt félbeszakadt. Eredményesség tekintetében a debreceni volt a legsikeresebb, többek között egy Magyar Kupa ezüstéremmel.

– Szurkolóink nyilván örülnek, hogy újra az SKC-t erősíted. Minek volt ez köszönhető?
– Elsősorban annak, hogy a vezetőedző, Kostas Flevarakis személyesen hívott és keresett, hogy szeretné ha a Sopronban játszanék. Ez nekem nagyon fontos volt!

– Nézted a magyar-litván vb-selejtezőt?
– Persze! Nagyon jó meccs volt és kár, hogy nem sikerült megnyerni, bár remekül játszott a csapat. Ez is egy nagyon szép eredmény a világ egyik legjobb válogatottja ellen, és nem álltak messze a srácok egy igazán nagy bravúrtól. Kis szerencsével ez is sikerülhetett volt, akadt egy-két érdekes fújás, de nagyon jó a válogatott. És persze eszembe jutott az első, és eddigi egyetlen válogatottságom, szintén pont a litvánok ellen a Tüskecsarnokban, az egy sokkal simább meccs volt. Ezzel együtt, bár csak az utolsó két-három percben játszottam, felejthetetlen élmény maradt remek hangulatban pályára lépni a nemzeti csapatban.

– Szép emlékekből Sopronhoz, az SKC-hoz is kötődhet néhány…
– Leginkább nem is egy soproni, hanem egy kaposvári meccs ugrik be. A bronzcsata utolsó, hosszabbításos mérkőzése! Sérültjeink is voltak, akadtak, akik kipontozódtak, így a végjátékban és a hosszabbításban is a pályán voltam. Sikerült pár lepattanót visszatéve néhány kosarat is dobnom. És ezek után a “hab a tortán” a késő esti hazatérés volt Sopronba. A Fő téren rengeteg szurkoló várt és ünnepelt minket, ez is egy gyönyörű, örök emlék.

– Mennyiben más játékos a most visszatérő Molnár Marci, mint aki hat éve távozott Sopronból?
– A mentalitása, harcossága semmit nem változott. Viszont azóta több helyen is játszottam, sok tapasztalatot szereztem, érettebb, rutinosabb lettem. Remélem, küzdő szellememmel, a megszerzett tapasztalatommal nagy hasznára leszek majd a csapatnak.

Csapatunk új, fiatal játékosa már bő egy héttel a felkészülés hivatalos kezdete előtt leköltözött Sopronba – no, nem mintha túl sokat kellene ismerkednie a környezettel. Tisztáztuk “soknevűségét”, kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, hogy gyerekként, kamaszként bizony “nehéz eset” volt, de mára már “benőtt a feje lágya”…

Valerio-Bodon Vincent

– Üdvözlünk az SKC-ban! Olvasva a híreket rólad, aki nem ismer, nem nagyon tudta hova tenni azt  a sok nevet… Tisztázzuk csak, mi a vezeték, és a mi a keresztneved?
– Először mondom a teljes nevemet: Valerio-Bodon Vincent László. Ebből a László “felejtős”, hivatalosan ugyan ott van, de nem használom. Az első kettő, tehát Valerio-Bodon a vezetéknevem. Dominikai köztársaságbeli édesapám neve Ramon Antonio Valerio Bonilla, édesanyám vezetékneve pedig Bodon – ennek egyfajta “egyvelegéből” jött a vezetéknevem: Valerio-Bodon.

– Hol születtél, hogy alakult a gyermekkorod?
– Dominikán, egészen pontosan a Dominikai Köztársaságban. Hat éves koromig éltem a fővárosban, Santo Domingo-ban. Akkor Magyarországra költözött a család, azóta itt élek.

– A kosárlabda volt az első sportágad?
– Nem, hanem a jégkorong. Körülbelül két hétig. Nem igazán tetszett. Sok mindent kipróbáltam, volt foci, úszás, atlétika, majd jött a kosárlabda.

– Honvéd nevelés vagy, ha jól tudjuk…
– Annak tartom magam, mégis az első csapat, ahová elmentem az a MAFC volt, mert a bátyám is oda járt. Akkor azonban még nagyon kicsi voltam, ott még inkább játékok, sorversenyek voltak. Iskolába viszont egy ének-testnevelés szakos suliba jártam, gyakorlatilag a Honvéd-pályával szemben, így aztán észszerű volt, hogy ott folytatom. Éveken át ott játszottam, tizennyolc évesen bekerültem a felnőtt keretbe.

– Nagyon nagy tehetségnek tartanak, kinek köszönheted a legtöbbet abban, hogy ide jutottál?
– Először is a honvédos időszak kapcsán őszintén el kell, hogy mondjam, elég nehéz gyerek, kamasz voltam.

– Túlsúlyos?
– Nem, nem szó szerint értve. Nagyon makacs, önfejű, öntörvényű voltam, nehéz dolguk volt velem edzőimnek. Tizenkét éves koromban eldöntöttem, hogy NBA-játékos leszek, de persze az egy kissrác álmodozása volt, fogalmam sem volt róla, mennyi áldozattal, lemondással jár előrelépni, fejlődni, magas szintre jutni a sportban. Szóval sokszor hazazavartak edzésről, vagy nem engedtek a meccseken játszani. Akkoriban óriási igazságtalanságnak gondoltam az egészet. Így utólag kicsit többet tapasztalva belátom, igazuk lehetett az edzőimnek, sőt ezek a döntések segítettek lélekben megerősödni.

– Ez a “nehéz” srác ,eddigi edzői közül kinek köszönhet a legtöbbet?
– A Honvédban két edzőt emelnék ki: Losonczy Dánielt és Pálfi Jenőt, ők nagyon sokat tettek azért, hogy mostanra oda jussak, ahol tartok.

– Tehetségedet jól mutatja: elég korán felkerültél az NB I-be, méghozzá Paksra. Mennyire volt ez nagy váltás Budapest és az utánpótlás után?
– Több szempontból is nagyon éles váltás volt! Az élet szempontjából megszokni, hogy az ember távol kerül a családtól, a barátoktól – nem ment egyik napról a másikra. Kosárlabdában pedig óriási a különbség a felnőtt NB I és akár az utánpótlás, akár az NB I B irama, keménysége között.

– Akkor azért az a két-három év, amelyet már az NB I-ben töltöttél, azért már “felvértezett” némi tapasztalattal. Milyenek voltak az eddigi szezonjaid a felnőttek között?
– Pakson két évet töltöttem Dzsunicsnál, a másodikban vezették be a fiatalszabályt, az az évadom azért jobb volt, mint az első. Ami Debrecent illeti, mind a csapatnak, mind pedig nekem elég zaklatott volt a szezon. Három edzőnk is volt az évad során, ez már önmagában elég nehéz helyzet, én pedig úgy érzem, nem léptem előre, megakadtam, ezért úgy döntöttem, az a legjobb, ha váltok – bár a középszakaszban volt egy huszonöt pontos meccsem Kecskeméten.

– Végül miért éppen csapatunk, az SKC mellett döntöttél?
– A soproni érdeklődést éreztem a leginkább pozitívnak, a vezetőedzővel is beszélgettem telefonon.

– A tavalyi soproni U20-as Challenger torna is közrejátszott a döntésedben, amelyen te lettél a sorozat MVP-je, legértékesebb játékosa?
– Egy nagyon szép emlék, egy jól sikerült torna volt, és azért korábbról más kellemes emlékeim is vannak Sopronból. Két nyáron is itt töltöttem pár hetet Szegedi Róbert erőnléti edzőnél, hogy fizikailag erősödjek, előre lépjek, hogy a felnőttek között is hatékonyan, jól játszhassak.

– Ez amellett, hogy nagyon pozitív, elég “meredek” szemléletváltás a korábbi “nehéz gyerektől”…
– Említettem, volt egy álmom, hogy NBA-játékos legyek. Ezt az álmomat nem is tervezem feladni, akkor sem ha most már látom, hogy milyen áldozatokkal, mennyi – adott esetben – külön munkával  jár. Mivel ez egy olyan cél, amit én még kiskoromban tűztem ki, bármi van, ha sikerül ha nem, ezért teszek mindent nap, mint nap, hogy a magam maximumát kihozzam.

– Mennyire ismered leendő csapattársaidat csapatunkban?
– Személyesen a két Mártont, Sitkut és Molnárt ismerem. Egy évvel fiatalabbként tagja voltam annak az U18-as keretnek, amelyben Sitku Marci is játszott, jóban voltunk. Molnár Mártonnal pedig éppen egy egyéni külön edzésprogram – ez nem erőnléti, inkább taktikai jellegű volt – találkoztam. Közös ismerősünktől hallottam jókat Csendes Péterről, a tapasztaltabbakkal pedig a meccseken ellenfélként találkoztam, a felkészülés során személyesen is ismerkedünk egymással.

– Mit vársz, szeretnél elérni Sopronban az SKC-ban?
– Egyértelmű, hogy szeretnék fejlődni, előrelépni, és ennek köszönhetően a csapatnak hasznos tagja lenni.

– Ha már az NBA, van kedvenc játékosod, ha úgy tetszik, példaképed?
– Kyrie Irving játékát nagyon szeretem, a kivételes labdakezelését, és ahogy alacsony termete ellenére a centerek között is megoldja a helyzeteit a gyűrű közeléből.

– A játékosok többnyire a saját posztjukon játszó szupersztárok a példaképei. Ez a te esetedre nem igazán áll…
– Lehet, hogy meglepő, de tizennégy éves koromig egyértelműen irányítót játszottam, majd miután nőni kezdtem, tizennyolc éves koromig is előfordult, de tizennégy és tizennyolc között az egyestől a négyesig voltam minden… De, ha jobban belegondolok, az utánpótlás korosztályokban töltött éveim alatt a legtöbbet irányítóként küldtek pályára edzőim.

– Zárjuk a beszélgetést ugyanúgy a nevedhez kapcsolódóan, ahogy kezdtük. Van beceneved?
– Debrecenben többet is adtak. Voltam Vinny, Vili, Vinny a Villamos, vagy, ahogy Amerikában divat egyszerűen csak Ví (ahogy a V betűt angolul ejtik).

Reggel orvosi vizsgálatokkal, majd felmérésekkel csapatunk – egyelőre a magyar állománnyal – megkezdte a felkészülést a 2022-23-as évadra

A reggeli orvosi vizsgálaton keretünk magyar játékosai – Csátaljay Péter, – a nyári sérülése után rehabilitációját végző, de a vizsgálaton megjelenő – Csendes Péter, továbbá Molnár Marci, Schöll Ricsi, Supi, Sitku Marci, Takács Norbi és Valerio-Bodon Vincent vettek részt.
Az SKC az első napokban az új erőnléti edző, az előző években Oroszlányban dolgozó szlovén Luka Steblaj, valamint Bors Miklós másodedző irányításával készül. Ezúton is szeretnénk megköszönni Pető Edinának, az előző két szezonban a csapat mellett erőnléti edzőként végzett alapos, magas szintű munkáját. Csapatunk vezetőedzője, Kosztasz – akivel természetesen a stáb tagjai egyeztették az első napok feladatait, programját – a hét második felében tér vissza Sopronba.
Csapatunk három már meglévő légiósa, a Puerto Rico-i hátvéd, Eric Ayala, az amerikai erőcsatár, Jordan Barnett, valamint a kanadai irányító Yasiin Joseph várhatóan a jövő héten kapcsolódik be a munkába. A klub és a szakvezetés pedig további játékost, játékosokat keres.

Csapatunk tervezett edzőmeccsei, felkészülési tornái:
Szeptember 3.: Eisenstadt – SKC
Szeptember 7.: SKC – Körmend (zártkapus)
Szeptember 9-10.: Felkészülési torna (Oroszlány)
Szeptember 16.: SKC – Bp. Honvéd
Szeptember 20.: SKC – Klosterneuburg
Szeptember 23-24.: Göcsej-kupa (Zalaegerszeg)

Megtaláltuk légiós irányítónkat a következő évadra, csapatunkat a 26 éves, 185 centi magas kanadai Yasiin Joseph mozgatja majd

Leendő játékosunk a 2020-21-es évadban a holland élvonalban, a Landstede Hammmers együttesében játszott meccsenként 26,5 percet, és 11,7 pont mellett átlagban 4,9 lepattanóval és 4 gólpasszal segítette csapatát. Joseph az előző szezont Ukrajnában kezdte, és a háború kitöréséig a Zaporizzsja csapatában játszotta az élvonalban, majd a francia másodosztályú Quimper együtteséhez igazolt.
Az ukrán Szuperligában szereplő csapatában február közepéig abszolút meghatározó játékos volt, 26 találkozón lépett pályára, és meccsenként átlagban csaknem 33 percet a pályán töltve 16,6 pontos, 6 lepattanós és 6,1 gólpasszos átlagot ért el. Francia együttesében márciustól bő félidőnyit játszva 7,6 pontot, 2,4 lepattanót és 2,9 gólpasszt átlagolt.
Érdekesség, hogy, ahogy másik új játékosunkhoz, Ayalához hasonlóan Puerto Rico-i kosarasunk is volt, Joseph egy honfitársa is – aki amellett, hogy kanadai, ráadásul szintén irányító – megfordult csapatunkban, Hernst Laroche személyében a 2015-16-os szezonban.

Videó ITT>>>

Fotó: Béliers de Kemper/www.letelegramme.fr

A legjobb dobója és a teljesítmény-indexek alapján – hogy kicsit “hazabeszéljünk” – a legértékesebb játékosa lett a Romániában a múlt héten befejeződő B-divziós U18-as Európa-bajnokságon a 14. helyen végző korosztályos válogatottunknak Csátaljay Péter. Fiatal játékosunknak ez volt az első “fellépése” nemzetközi szinten, a torna kapcsán beszélgettünk vele

– Milyen céllal utaztatok ki az Eb-re?
– Első lépésben szerettünk volna a csoportból továbbjutni.

– Az első két meccset szoros küzdelemben kettő, majd négy ponttal vesztettétek el..
– Rosszul játszottunk, nem az ellenfelek győztek le, mi vertük meg saját magunkat Ezen a két egylabdás meccsen olyan hibákat vétettünk,  – volt, hogy ki nem kényszerítetteket – amelyek korábban, az edzőmeccseken abszolút nem voltak jellemzőek a csapatra.

– Viszont…nem estetek szét, a két szoros, és ahogy mondod, nyilván bosszantó vereség után sikerült nyerni…
– Akkor az a szlovákok elleni meccs volt az utolsó esély arra, hogy matematikailag még elérjük a célt, meg nyilván magunknak is szerettünk volna bizonyítani. Nagyon összezártunk, összefogtunk és küzdöttünk a szlovákok ellen.

– Az esély megmaradt, de a lettek ellen elszálltak…
– Úgy gondolom, az egységgel, a csapaton belüli hangulattal a vereségek ellenére nem volt gond, a szakmai stáb  szerintem nagyon jól kezelte az éppen aktuális helyzetet. A lettek jobbak voltak, az utolsó Svájc elleni csoportmeccsen pedig már az volt a tét, hogy ne a mezőny legalsó harmadába kerüljünk, hanem a kilencedik helyért játszhassunk.

– Soproni csapattársad, Csendes Péter sajnos még a felkészülés során megsérült. Ő, az ő játéka mennyire hiányzott ?
– Eredetileg Péter volt a csapatkapitány. Amíg velünk készült, nagyon jól összefogta a csapatot, igazi vezér volt. Emellett ráadásul a szoros mérkőzéseken, a végjáték is talán másként alakult volna, ha ő játszhatott volna – sajnos ez már nem derül ki.

– Az ő kiválása mellett a torna során is vesztett játékosokat a csapat…
– Igen, hárman is megsérültek, az utolsó két meccsre,  illetve nagyjából az utolsó előtti mérkőzés második félidejére és az utolsóra, kilencen maradtunk.

– A statisztikák alapján te lettél a csapat legjobb dobója és a teljesítmény-indexek alapján is a legjobb játékosa. Ez mennyire vigasztal, hogyan hat rád, egyénileg hogyan értékeled a saját játékodat?
– Nyilván jobb lett volna, ha jobban, sokkal jobban szerepelünk. Mint minden társam, én is próbáltam mindent megtenni – ennyit sikerült. Összességében talán az a pozitívum, hogy a torna során szerintem végig hoztam egy stabil, kiegyensúlyozott játékot.

– Szerkezetileg milyen volt a csapat az ellenfelekhez képest?
– Magasságban nagyjából hasonlóak voltunk a többi csapathoz, de súlyban, erőben érezhetően riválisaink jobbak, és ezt az erőfölényt ki is használták.

– Itthonról mennyire követték a szerepléseteket?
– Ahogy láttam, elég sokan. Ami engem illet, szülőktől, barátoktól sok pozitív üzenetet kaptam, ami sokat segített.

– Ez volt az első nemzetközi fellépésed. Milyen tapasztalatokat szerezve tértél haza az Eb-ről?
– Más volt az Európa-bajnokságon a játék, mint itthon. Az ellenfelek sokkal agresszívebbek, más az intenzitás, nagyobb az iram, és, mint már mondtam, fizikailag erősebbek a riválisok. Ami nekem a legfontosabb tanulság volt, az az, hogy ezen a szinten a figyelem, a koncentráció egy pillanatra sem lankadhat, vagy hagyhat ki, mert azt az ellenfelek azonnal kíméletlenül megbüntetik.

Fotók: fiba.basketball

Megvan csapatunk második idegenlégiósa a következő évadra. Erőcsatár posztra, az előző évadban is a magyar bajnokságban szereplő amerikai kosarast igazoltunk a 27 éves, 203 centi magas Jordan Barnett személyében, tehát egy már itthon is ismert, bizonyított játékossal erősödtünk

Legújabb légiósunk az előző évadban, a Zalaegerszeg csapatának volt meghatározó játékosa, alapembere. A ZTE színeiben a 4-es poszton 14,5 pontot, valamint 6,75 lepattanót átlagolt és ezzel a teljesítménnyel, ő volt a zalai gárda második legeredményesebb, és második legjobb pattanózója, teljesítmény-index tekintetében pedig 18,8-as átlaggal a legértékesebb kosarasa. Barnett távolról és közelről egyaránt eredményesen játszott, szerződtetése tekintetében abszolút egyetértés volt a klub- és a szakvezetés között. Csapatunk augusztus 15-én kezdi a felkészülést, és Barnett reményeink szerint az első napokban megérkezik és edzésbe is áll csapatunknál.

Megsérült, a vádliján szenvedett izomszakadást Csendes Péter, az SKC fiatal irányítója az U18-as válogatott edzőtáborában Székesfehérváron

Csendesnek a következő évadban Sopronban a tervek szerint jóval jelentősebb szerepet szánna a szakvezetés, mint az előzőben, ráadásul a B-divíziós Európa-bajnokságon valószínűleg ő lett volna a korosztályos nemzeti együttes első számú játékmestere.
Csendes Pétert nem kellett megoperálni, a fiatal játékost  Sopronban kezelik és itt végzi a rehabilitációt. Felépülése várhatóan két hónapot vesz igénybe, az SKC reményei szerint majd szeptemberben kezdhet edzeni.

Megvan csapatunk első idegenlégiósa a 2022-23-as évadra. A 23 éves Puerto Rico-i Eric Ayala egyetemi évei után, Európában újoncként, rookie-ként csatlakozik majd csapatunkhoz

A 23 éves, 196 centi magas, 91 kilós, jó alkatú kosaras elsősorban hátvéd, de adott esetben irányító poszton is bevethető. A szakvezetőnk, Kosztasz Flevarakisz szorgalmazására szerződtetett játékos utolsó egyetemi évében a jónevű Maryland egyetemen az előző évadban – amely neki az utolsó egyetemi szezonja volt – 14,7 pontot, 4,7 lepattanót és 2,1 gólpasszt átlagolt. A Maryland egyetemről korábban is jó néhány NBA-játékos került ki, a jelenlegiek – négyen vannak – közül, talán az Atlantából nyáron Sacramentóba igazoló bedobó, Kevin Huerter a legismertebb.
Csapatunknak egyébként volt már Puerto Rico-i játékosa, a valamivel idősebb szurkolók, úgy véljük összességében jó emlékekkel gondolhatnak vissza leendő játékosunk másfél évtizede csapatunkban megforduló, és egyébként mind a mai napig aktív irányító-honfitársára, Alvin Cruzra.

Összefoglaló új játékosunk megmozdulásiból ITT>>>

Fotó: https://delawarelive.com

Két érkező és három távozó játékossal “összeállt” csapatunk magyar állománya a következő évadra

Korábbi közönségkedvenc középjátékosunk Molnár Marci visszatéréséről már tájékoztattuk szurkolóinkat.
A másik új fiú egy fiatal játékos, az egyik legtehetségesebbnek tartott ifjú reménység, a 2001-es születésű, tehát “bőven” U23-as korosztályú, elsősorban a 3-as poszton bevethető 207 centi magas, mozgékony, dinamikus Valerio-Bodon Vincent. A Dominikán született, magyar-dominikai állampolgárságú magasbedobó az előző évadban Debrecenben játszott, ahol meccsenként 18 percet a pályán töltve 5,4 pontot és 3,1 lepattanót átlagolt, a középszakaszban Kecskeméten 25 pontot szerzett. Sopron pedig amúgy kedves lehet a számára, hiszen a tavaly, a Novomatic Arénában rendezett U20-as Challenger tornán 16 pontos, 7 lepattanós és közel 3 gólpasszos – két utóbbi kategóriában válogatottunk legjobbja volt – átlagával őt választották a mezőny legértékesebb játékosának.

Ami a távozókat illeti, három az előző években csapatunkat erősítő játékos lesz, aki már nem Sopronban kezdi meg a felkészülést.
A szurkolóink által méltán kedvelt Fazekas Csabával közös megegyezéssel bontottuk fel a következő évi szerződésünket. Edzőnkkel Kosztasszal egyeztetve a klubvezetés úgy látta jobbnak, ha Csabát, a fejlődése érdekében új impulzusok érik. Csabi, köszönjük, amit csapatunkért tettél, és további sikereket kívánunk, mint ahogy a csupa szív Halász Ákosnak, valamint Werner Vityának.

Magyar állományunkban nem kevesebb, mint 5 – a fiatalszabálynak megfelelő – ifjú tagja lesz: Csátaljay Péter, Csendes Péter, Schöll Ricsi, Sitku Marci, valamint Valerio Vincent személyében, a rutint pedig Molnár Marci, Supola Zoli és Takács Norbi képviseli majd.

Klubunk ügyvezetője, Pojbics Szabolcs honlapunknak elmondta: a következő lépés a légiós kontingens kialakítása lesz, edzőnk a következő évadra is szívesen megtartaná a két magas embert, Quincy Fordot és E. J. Montgomeryt.

Hétfőn Pécsett – Schöll Ricsivel a keretben – megkezdi a felkészülést a július közepétől Grúziában, a B-divíziós Európa-bajnokságon szereplő U20-as válogatottunk – csapatunk másodedzőjének, Bors Miklósnak az irányításával

– Milyen érzésekkel, gondolatokkal vágsz bele első válogatottbeli munkádba?
– Nagy megtiszteltetés ez a felkérés, ugyanakkor nagyon nagy kihívás is egyben, amelyben van sok megoldandó nehézség is, de megpróbáljuk ezeket a legjobb tudásunk szerint leküzdeni.

– Mit értesz nehézségek alatt?
– Például, – ami valahol persze jó is – hogy a bajnoki végjátékban érintett mind a négy csapatban, tehát a döntő és a bronzcsata résztvevőinél egyaránt vannak kerettagjaink, így ők csak később tudnak bekapcsolódni, attól függően, meddig tart a döntő és a bronzcsata. A többi kerettag számára viszont már hetekkel ezelőtt befejeződött az idény. Velük vagy személyesen, vagy klubjaikon, másod- vagy erőnléti edzőjükön keresztül már egyeztettem és mindenki kapott edzéstervet, hogy felkészülten érkezzen Pécsre, ahol az első dolgunk egy fizikai felmérés lesz. Az NB I élcsapataiban szereplő kerettagok jó része azért nem meghatározó a saját csapatában, az egyik fontos feladatunk lesz lehetőleg minél előbb azonos szintre hozni a kerettagokat.

– A felkészülési program összeállt már?
– Igen, a jövő héten Pécsett kezdünk, ahol egy hetet töltünk. Ezután pedig egészen a grúziai tornáig Székesfehérváron készülünk, ahol a tervek szerint július 1-én és 2-án játszunk két edzőmeccset a szlovákokkal, majd a következő héten – itt még a pontos játéknapok szervezés alatt állnak – Irán U19-es csapatával játszunk szintén két meccset.

– Milyen céllal vágtok neki a munkának – már ami magát az Eb-szereplést illeti?
– A miénk az Eb-n az egyetlen négycsapatos csoport,a másik háromban öt-öt csapat szerepel. A bolgárokkal, az írekkel és a lettekkel vagyunk együtt, az első két helyezett jut tovább, első lépésben innen szeretnénk továbblépni. Magunk elé azt tűztük ki, hogy hozzuk ki a társaságból a maximumot, aztán meglátjuk ez mire lesz elég.

– Mennyire “van képben” a szakmai stáb, az ellenfeleket illetően?
– Elég nehéz dolog ez most, mert a koronavírus miatt nem voltak Eb-k az előző években, bár tavaly rendeztek Challenger-tornákat. Szerintem ez most kicsit mindenkinek fejesugrás lesz az ismeretlenbe, de kapcsolatban állunk más országokból edző kollégákkal, szakemberekkel, és próbálunk anyagokat szerezni az ellenfelekről.

– Szerkezetileg milyen lehet az U20-as válogatott?
– Maradjunk annyiban, vannak posztok, amelyeken nagy harc lehet a csapatba kerülésért, és sok fejtörést okozhat, ki kerüljön az utazó keretbe, de olyan is, ahol azért kevesebb a válogatási lehetőség.

– Az U20-as válogatott, az már valahol a felnőtt nemzeti csapat amolyan előszobája…
– Igen, és stábunk tagja Váradi Kornél – aki egyrészt az U18-as csapatot vezeti, másrészt a felnőtt válogatott szakmai stábjában is ott van – aki segíti az átmenetet a korosztályos válogatottak és a felnőtt csapat között.

Hosszú “országjárás” után, és több, mint fél évtized után tér vissza csapatunkhoz Molnár Marci, aki még az előző sikerkorszak idején volt tagja csapatunknak

A tőlünk távol töltött évei – 3 szezont Kecskeméten, majd Székesfehérváron, Debrecenben és Oroszlányban szerepelt – során a válogatottba is bekerülő center annak idején, még fiatalon szerepelt csapatunkban. Harcosságát, keménységét, elszántságát akkor is kedvelték szurkolóink – nos Marci a következő szezontól újra az SKC-t erősíti.
Korábbi és leendő centerünk az előző évadban az Oroszlány csapatában szerepelt. A bajnokság elején megsérült, volt egy hosszabb kihagyása. Abban viszont már jelentős szerepe volt, hogy az OSE remekül menetelt a középházi középszakaszban. Az immáron 28 esztendős, 205 centi magas kosaras a bajnokság ezen fázisában, meccsenként nem egészen 14 percet játszva átlagban 7 ponttal és közel 4,5 lepattanóval járult hozzá, hogy az Oroszlány 7 győzelem mellett mindössze egyetlen vereséget elszenvedve bejusson a rájátszásba. Ott, a Körmend ellen 3-1-re elveszített párharcban meccsenként közel egy félidőt – 18 percet – a pályán töltve 6 pontot és 6,3 lepattanót átlagolt. Legjobb meccse, a Kaposvár ellen Oroszlányban fölényesen megnyert középszakaszbeli találkozó volt, amelyen egy félidőnyit játszva, 11 pontot dobott 4/7-es mezőnymutatóval, mindhárom büntetőjét értékesítette, leszedett 4 lepattanót és 3 “sapkát” is kiosztott, azaz volt 3 blokkja.
Üdv újra, az SKC-ban, Marci!

Fotó: Oroszlány Sport Egylet hivatalos oldala (FB)

Bár pályaelőnyből kezdtük a rájátszást, nem jutott be az elődöntőbe csapatunk. Tavaly novemberben – amikor Kostas Flevarakis átvette a gárda irányítását – az alsóházban “tengődve” nem is nagyon gondolhattunk a playoff-ra. Görög szakvezetőnket arra kértük, hogy értékelje az évadot és szóljon pár szót jövőbeli terveiről

– Kostas, amikor novemberben átvetted a szakmai munka irányítását, Neked vagy esetleg a vezetőségnek eszébe jutott, hogy májusban azon bosszankodunk, hogy nem sikerült bejutni a legjobb négy közé?
– Á, dehogy – nevetett fel a felvetésre, a nyári pihenőre már Görögországba hazatérő szakvezető -, első lépésben szerettünk volna elkerülni a veszélyzónából.

– Ez olyan jól sikerült, hogy zsinórban aratott tizenhárom győzelemmel három hónap után az élmezőnyben találták magukat…
– Először is ez a magyar bajnokság már nem ugyanaz, mint amilyen akár csak három éve is volt, amikor először a klubhoz kerültem. A szituáció hasonló volt, akkor is a mezőny hátsó részében voltunk. A még most is zajló évadra azonban nagyon megerősödött és kiegyenlített lett a mezőny, minden csapatban remek játékosokkal. Amikor munkába álltam, lefektettünk bizonyos szabályokat, mind a védekezés, mind pedig atámadójáték területén, és volt egy hosszabb válogatott-szünet is, ami akkor nagyon jól jött nekünk. Az elvek, szabályok működtek, jöttek a sikerek és ez egyre nagyobb és nagyobb önbizalmat adott a társaságnak. Nyertünk sorozatban tizenhárom mérkőzést, hazai meccseink teltházasok voltak, egymásra talált a csapat és közönsége. Tizenhárom mérkőzést sorozatban nyerni szerintem minden bajnokságban óriási dolog, nem hinném, hogy akár például a Barcelona, vagy az Euroliga-győztes Efes is képes lenne ilyesmire hazája bajnokságában.

– A nagy menetelést az alapszakasz végén és a középszakasz elején megtorpanás követte, úgy, hogy közben volt egy kényszerű váltás irányító poszton…
– Rickey McGill nemcsak a csapatot mozgatta, a játékot szervezte remekül, hanem hatalmas szerepe volt a csapat egységének és a társaságon belüli jó “kémiának” a megteremtésében. Pótolni pedig mindig egy irányítót a legnehezebb, hiszen ő irányít támadásban és védekezésben egyaránt. A helyére érkező Myles Mack más adottságú játékos és más személyiség, aki úgy gondolom, szintén minden tőle telhetőt megtett a csapatért, ezért nem lenne fair összefüggést keresni a kényszerű váltás és a visszaesés. Mint a csapatok többségének, nekünk is voltak nehézségeink a szezon közben. Sitku Marci a szezon során egyértelműen szintet lépett de rutinos magyar játékosaink közül, érdemben – többször is – csak Takács Norbi tudott hatékonyan a csapat segítségére lenni. Supi hónapokig sérült volt, Halász Ákosnak pedig nagyon balszerencsés szezonja volt – betegség, orrtörés, ujjtörés – és mire formába lendülhetett volna mindig történt vele valami, és sajnos a tehetségét meg-megvillantó Fazekas Csabával is kicsit hasonló volt a helyzet. Montgomery személyében egy Európában gyakorlatilag újonc – az előző szezonban nagyon keveset játszott Litvániában – centerrel szerepeltünk, akinek nem is igazán volt egyenrangú társa úgy az edzéseken, mint a kispadon, míg az élcsapatok azért két kitűnő, magas erős középjátékost tudhattak a keretükben. Emellett nem nagyon beszéltünk róla, de a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy gyúrónk, Falk Richárd beteg lett. Egy ideig bíztunk, reménykedtünk benne, hogy visszatér, de nagy bánatunkra elhunyt. Nem csak a gyakorlatban, a mindennapokban elvégzett munkája, de a személyisége, egyénisége is nagyon hiányzott a szezon végén az erőltetett menetben. Ilyenkor azért felvetődik bennem a kérdés, mit is számít a hatodik hely… Mégis, rövidre zárva, azt kell mondjam, a körülményekhez és az aktuális állapotához képest, mindenki kiadta magából a maximumot.

– A Soproni Sportiskola junior csapata, benne két fiatal játékosunkkal – Csendes és Csátaljay Péterrel -, megnyerte a korosztályos bajnokságot…
– Gratulálok nekik és a csapatnak, örülök, hogy kifizetődött a folyamatos kemény munkájuk. Ugyanígy ilyen alázattal, elszántsággal kell folytatniuk, és akkor idővel a felnőtt csapatban is stabil játékosok lehetnek.

– Mi a terve a jövőre nézve?
– Mivel a következő évadra is van szerződésem a klubbal, természetesen elkezdünk dolgozni a csapat kialakításán, napi kapcsolatban maradok a vezetőséggel és segítőmmel, Bors Miklóssal. Megszerettem a közeget, jó a kapcsolat a vezetőséggel, a szurkolókkal, szeretnénk a következő évadra egy hasonló szintű csapatot.

Már első csapatunkban is átesett a tűzkeresztségen, múlt hétvégén pedig a Soproni Sportiskola csapata által veretlenül megnyert junior országos döntő legértékesebb játékosa lett Csátaljay Péter. Az U18-as finálé MVP-jével beszélgettünk

– Gratulálunk Péter! A csapatnak a bajnoki címhez, neked pedig azon túl a különdíjadhoz. Veretlenül nyertétek a tornát, belülről hogy érezted, mikor gondoltad úgy, hogy sikerülhet?
– Azzal tisztában voltunk, hogy mi vagyunk az egyik esélyes csapat, de ez abszolút nem nyomásként nehezedett ránk. Úgy láttam és éreztem, hogy egyrészt erre a nyolcas döntőre, mint csapat nagyon jól összeálltunk. Ami a játékot illeti, szerintem meccsről meccsre lett jobb és pontosabb, úgyhogy ahogy jöttek a mérkőzések és a győzelmek, úgy nőtt az önbizalmunk.

– A korosztályt jól ismerők úgy vélték, tulajdonképpen az NKA Pécs elleni elődöntő volt az igazi döntő…
– Ők azonban a csoportban kikaptak a Honvédtól, így másodikként jutottak tovább, így már a döntőbe jutásért találkoztunk velük.

– Ellenük az elődöntőt harmincegy-kilenccel, a Vasas elleni finálét pedig tizenhárom-kettővel kezdtétek. Mennyire volt tudatos és fontos a jó kezdés a két utolsó, a torna két legfontosabb találkozóján?
– Köszönhetően annak, hogy veretlenek voltunk, megvolt a kellő önbizalmunk. Próbáltunk koncentráltan, jól kezdeni, és előnyt szerezni. Nagyon fontos volt, hogy sikerült, mert ezeken a mérkőzéseken tulajdonképpen a jó kezdésből “éltünk”. A mérkőzések későbbi szakaszaiban ugyanis voltak hullámvölgyeink, az ellenfelek feljöttek, szorossá tették a meccseket, ám ez a felzárkózás, a hátrányuk lefaragása azért sok energiájukba került, így a kritikus, kiélezett pillanatokban mindig sikerült újítani. Hozzátenném, ami nagyon fontos, hogy a tornán ilyen szituációkban szinte mindig más és más lépett elő, ez is a csapat erejét, egységét mutatja.

– A döntőt az ellen a Vasas ellen játszottátok, amelyet a csoportban már megvertetek. Ez mennyit jelentett a fináléban?
– A tudat, hogy tudtuk azt, hogy meg tudjuk verni őket nagy önbizalmat adott, és úgy érzem, valahol ennek is volt köszönhető az a jó kezdés, amely a végső győzelmet megalapozta.

– A Debrecenben mutatott játékoddal, Te érdemelted ki a döntő legértékesebb játékosa, az MVP-címet. Milyen érzés volt átvenni a díjat?
– Természetesen nagyon jó, de a pályán, a mérkőzéseken egy pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy az egyéni elismerésért játsszak. Végig azt próbáltam tenni, amiről úgy éreztem, a csapatnak a legjobb, a leginkább hasznára lehetek.

– Van példaképed?
– Amikor először kapcsolatba kerültem a kosárlabdával, édesapám a Falco csapatánál volt másodedző Szombathelyen. Akkor nagyon magával ragadott Kálmán László játéka, elsősorban azért szerettem bele a kosárlabdába, amit ő mutatott a pályán, és ezért is játszom nyolcas mezben.

– És a nemzetközi kosárlabdában?
– Dallas-“fan” vagyok, a közelmúltban Dirk Nowitzki volt a kedvencem, most pedig Luka Doncic.

– Mi a terv a közeljövőre, MVP-ként hazatérve Debrecenből?
– Ami a tanulmányokat illeti, jövőre fogok érettségizni, ami pedig a kosárlabdát, egy-két nap pihenés után újra elkezdek edzeni, dolgozni, a célom eléréséhez ugyanis – hogy stabil NB I-es játékos lehessek – még nagyon sok munkára lesz szükségem.

Minden negyedet megnyerve, végig vezetve nyerte meg a Soproni Sportiskola az U18-as bajnokság döntőjét. A fiú junior országos bajnokság döntőjének MVP-je az SKC fiatal játékosa Csátaljay Péter lett, az All-Star csapatban pedig a soproni srácok közül Csátaljay Péter mellett Csendes Péter is helyet kapott

“Szokásukhoz híven” pazarul (13-2) kezdtek a srácok, majd a folytatásban többször is felzárkóztak a fővárosiak, de a kritikus pillanatokban mindig volt valaki, aki villant és átlendítette a holtponton a társaságot, a végére pedig a Vasas belefáradt a soproni fiatalok üldözésébe.

SSI KA SKC A – Vasas Akadémia 76-63 (20-17, 17-12, 18-14, 21-20)
SSI: Tóth D., CSENDES 13/3, CSÁTALJAY 27/3, SZABÓ D. 15/9, FLASÁR 13
Cs.:Lakatos 4, Bőhm 3/3, Nyikos. Keller, Woditsch, Pokker 1
Edző: Carlos Vallejo

A fináléban az a Vasas várt U18-as együttesünkre, amelyet a csoportkörben már legyőztek fiataljaink. A Vasas egy a mi elődöntőnkhöz hasonló forgatókönyv alapján íródó elődöntő után jutott a fináléba, csak ott a végkifejlet volt más: az első negyedet 21-5-re nyerte a Honvéd, ám végül 60-58-ra a Vasas győzött.

Flasár szerzett vezetést fiataljainknak, majd Csátaljay triplájával és 2+1-es játékával, bő másfél perc alatt 8-0-ra léptek el fiataljaink. Bár betaláltak a fővárosiak, csapatunk lendületben maradt, Szabó D. tripláját és Csendes betörés utáni szép kosarát követően 13-2-re vezettünk, s nem egészen 4 perc elteltével időt kért ellenfelünk. A szakasz második felében tartottuk 8 és 10 pont közötti előnyüket a fiúk, de a negyed végén a fővárosiak kellemetlen letámadó zónája ellen, eladott labdákból egy 7-0-lal 3 pontra feljött ellenfelünk.
Vasas duplával indult a 2. etap, Flasár egy jó büntetővel felelt, s ezzel zónára átálló csapatunk egy 10-0-s rohamot indított útjára. Ekkor dobott egy triplát ellenfelünk, majd a félidő hajrájában mindkét csapat több akciót elrontott. Flasár villant, majd egy támadásunk után visszaindított minket ellenfelünk. A félidő végén váltva estek a kosarak, Csátaljay emelt be egy triplát, 8 pontos előnnyel fordulhattak fiataljaink.

Ügyes Csendes-Csátaljay akcióval, s utóbbi szép kosarával indult a 2. félidő. A rendkívül agresszív védekezésre váltó fővárosiak ugyan betaláltak betörésből és triplát is dobtak, de fiataljainknak Flasár és Csátaljay révén mindenre volt válaszuk. A szakasz közepén utóbbi villanásaival a 3. etap közepén 10 pont fölé nőtt az előny, amely Szabó ügyes akció végén dobott hármasával és ziccerével 16-ra hízott. Ekkor egy 11-2-t “repesztettek” a srácok. A negyed végén 12-re feljött a Vasas.
Ennek elején másfél percig nem esett kosár, majd két újabb duplával 10 ponton belülre került a szívósan küzdő Vasas. Első pontunkat Csátaljay dobta büntetőből, de ellenfelünk tovább zárkózott. Megálltunk támadásban, erőlködünk, kapkodtunk, egy 10-1-gyel 3-ra felzárkózott a Vasas, rövid időn belül kétszer is időt kért Carlos Vallejo. Első akciókosarunkat 4 perc és egy támadó pattanó után dobta Lakatos Levi. Felelt rá a Vasas, majd Csendes 6 rontott triplakísérlet után +3-nál beemelte első hármasát a döntőben. Ez óriási lökést adott a srácoknak, Szabó betörésből villant, majd triplát dobott, egy 9-1-et “futva” 3 és fél perccel a vége előtt újra 10 pont fölötti volt az előny. Időkérés után triplát szerzett a Vasas, Csátaljay remek szólóval felelt. Az utolsó 2 percnek 9 pontos előnyről vágtak neki a srácok, A palánkok alatt domináló Flasár Botond 2+1-es játékával elérte a dupla-duplát (13 pont, 12 lepattanó), majd Csátaljay duplájával 78 másodperccel a befejezés előtt 14 ponttal vezettek a srácok és megnyerték a bajnokságot.

Szinte hihetetlen bő másfél negyedet produkálva, az első félidő hajrájában már 29 ponttal vezetett U18-as csapatunk a végső győzelem egyik legnagyobb esélyesének tartott pécsi gárda ellen. A folytatásban magára talált ellenfelünk és a záróetapban 10 ponton belülre került, ám a kritikus pillanatokban mindig volt aki hozzátette a magáét, s a győzelem lényegében nem is forgott veszélyben. A holnapi döntőben, a Vasas csapata lesz az ellenfelük

SSI KA SKC A – NKA Pécs 81-73

SSI: TÓTH D. 8/6, CSENDES 19/9, CSÁTALJAY 29, SZABÓ D 16/6. Flasár
Cs: Nyikos, LAKATOS 7/3, Bőhm, Woditsch

Kitűnően, 10-4-gyel kezdték az elődöntőt a srácok, majd feljött 12-9-re a pécsi együttes. Ezt követően azonban a Csátaljay-Csendes, Szabó trió vezetésével szinte hibátlan, “álomjátékot” produkáltak fiataljaink, akik egy őrületes 19-0-lal a negyed hajrájában 20 pont fölötti előnyre tettek szert.
A 2. etap elején váltva estek a kosarak, majd a szakasz közepén Csátaljay kosaraira és a rendkívül hatékony, szervezett védekezésre építve úgy növelte 29 pontosra az előnyt a társulat, hogy Csendes és Szabó egyaránt pihent. A félidő hajrájában egy 9-0-lal 20-ra jött föl az NKA, de a 2. negyed Csátaljay 2 jó büntetőjével, Lakatos ügyes kosarával és 24 pontos soproni vezetéssel zárult.

A második félidőt hihetetlen elszántsággal és 9-0-lal kezdték a pécsiek, míg fiataljaink sorra adták el a labdákat. A hullámvölgyön – vezéregyéniséghez méltó módon Csendes lendítette át a csapatot, duplája, majd triplája után 20 pontosra nőtt az előny. A folytatásban úgy tartották 15 és 20 pont közötti előnyüket a srácok, hogy 5 büntetőből csak egyet értékesítettek. A szakasz egy 8-1-es pécsi rohammal és fiataljaink 10 pontos vezetésével ért véget.
A 4. negyed 4 pécsi ponttal kezdődött, 6 pontos vezetésünknél Tóth D. dobott 2 fontos triplát és 10-re nőtt az előny. Ekörül “billegett a meccs, 7-re visszajött a Pécs, amikor 2 és fél perccel a vége előtt Lakatos Levente – akinek nem ez a specialitása – emelt be egy triplát, újra 10 pontosra növelve az előnyt. Az utolsó percre 6 pontos előnnyel fordulhattak a srácok, amikor Szabó keze nem remegett meg a büntetővonalon. Kaptunk egy triplát, de 10 másodperccel a vége előtt Lakatos két büntetőjével eldőlt, döntősök a srácok.

Fotó: SSKA/ Facebook

Három negyeden át jól játszva kézben tartottuk a játék irányítását és 14 pontos előnnyel mentünk neki a 4. negyednek. A záróetapban azonban elbizonytalanodtunk, ellenfelünk viszont magára talált és extra dobóformát mutatva fordított, majd feszült légkörű végjátékban csapatunk fölé kerekedett, így – bár sokáig nyerésre álltunk – nem sikerült győzelemmel ünnepelni edzőnk 53. születésnapját

Sopron KC – Alba Fehérvár 85-92 (27-23, 25-17, 23-21, 10-31)
Sopron, férfi NB I, rájátszás, 3. mérkőzés, 1200 néző
V.: Papp P., Tóth C., Makrai

Sopron: MACK 22/6, Fazekas 2, Borisov 12/3, FORD 10/3 , MONTGOMERY 11
Cs.: Sitku, Supola 4, Myers 15/3, Werner, Halász, TAKÁCS N. 9/9
Edző: Kostas Flevarakis

Alba: PONGÓ 15/3, VOJVODA 22/9, Lukács 2, FAKUADE 17, Davis 7/3
Cs.: STARK 10, Smith 9/3, Szabó Zs. 2, Omenaka 5, Takács M. 3/3
Edző: Matthias Zollner

Pongó 2+1-es akciójára Milos felelt betörés és némi forgolódás után. Ez szervezett védekezésünknek is köszönhetően egy rutinos montenegrói bedobónk vezette 6-0-s rohamnak “ágyazott meg”. Szép szóló formájában Csabi is megvillant, a fehérváriakat Pongó szinte egymaga tartotta versenyben. Mack és Vojvida triplaváltása után újra Milos lépett elő vezérré, Smith bravúros triplájára is hármassal felelt. Mack és a frissen beszálló Supola révén a szakasz hajrájában 6 ponttal elléptünk, s volt labdánk növelni az előnyt. Ekkor sajnos azt csináltuk, amit korábban is többször a párharc során: eladtuk a labdát, végül 4 ponttal nyertük a szakaszt.

A 2. negyed sok hibával tarkított játékkal indult. E. J. növelte az előnyt, de a palánkunk alatt visszaszerzett lepattanók utáni kosarakkal tartotta a lépést csapatunkkal az Alba. Mi pedig az 5 pont körüli előnyt, egészen a szakasz közepéig, amikor eladott labdáink után 1-re feljöttek a fehérváriak – időt is kért születésnapos szakvezetőnk. Az ünnepelt tanácsait megfogadva egy Mack vezette 6-0-lal elléptünk, sőt a félidő végén Norbi és Mack triplájával 10 pont fölé hizlaltuk az előnyt.

Eladott labdánkkal és fehérvári kosárral indult a 2. félidő, Quincy szép hármassal felelt rá. Fakuade triplájával 10 ponton belülre került az Alba. A szakasz közepén Norbi hármasával ismét “tízen túli” előnyünknek örülhettek szurkolóink. A negyed végén Fakuade-t nem tudtuk tartani, szerencsére nálunk Mack, Teyvon és egy újabb triplával Norbi is megvillant, így 14 pontos vezetésről várhattuk a 4. negyedet.

Ezt azonban kapkodva kezdtük, nem úgy új erőre kapó ellenfelünk szerencsére 2 és fél perc elteltével Teyvon triplájával újra 10 fölé nőtt az előny. Türelmetlenül játszottunk, s az Alba Vojvoda triplájával egy 11-3-as 4 perccel 6-ra feljött. Elkapták a fonalat a vendégek, mi pedig “megálltunk” támadásban, Vojvodát pedig nem tudtuk tartani, egy 19-5-ös 6 és fél perccel ledolgozta hátrányát ellenfelünk. A végjátékban pontosabban, tudatosabban játszottak a vendégek, ráadásul 6 másodperccel a vége előtt egy Teyvon ellen ítélt lépéshiba után hátvédünk egy, edzőnk 2 technikait kapott, s a kiállítás sorsára jutott, az Alba pedig – ismerjük el – parádés 4. negyedbeli játékával fordított és bejutott az elődöntőbe.

Kostas Flevarakis: A mérkőzésről nem mondok semmit, csak annyit, hogy nagyon büszke vagyok a csapatra mindazért, amit a novemberi érkezésem óta tettek. Olyan helyzetben voltunk, hogy senki nem hitt bennünk, mégis bizonyítottuk, hogy erős csapat tudunk lenni, annak ellenére, hogy jobb csapatok ellen játszottunk, akiknek nagyobb a költségvetése, és mélyebb a kerete. Szeretnék a csapat minden tagjának gratulálni a teljes idényért, és mindenkinek, aki közel állt hozzánk, főképp a szurkolóknak, a hihetetlen támogatásukért, nem találok rá szavakat. Úgy gondolom, hogy a Sopron jó irányba halad, és az a legfontosabb, hogy olyan csapatot építsenek, amely az utolsó pillanatig tud küzdeni.

A 2. negyed közepéig tudtuk tartani a lépést az Albával, a playoff párharc második mérkőzésén. Ellenfelünk a 2. és a 3. etap közepe közötti időszakban sajnos szinte átrohant rajtunk, és ekkor gyakorlatilag el is döntötte a találkozót, hiába “kozmetikáztunk” a végén

Alba Fehérvár – Sopron KC 87-72 (19-13, 31-20, 26-19, 11-20)
Székesfehérvár, férfi NB I, 1000 néző
V.: Kapitány, Praksch, Farkas

Alba Fehérvár: PONGÓ 12/3, VOJVODA 17/6, LUKÁCS 15, FAKUADE 9, Davis 4
Cs.: Omenaka 6, Stark 7/3, Smith 4, Szabó Zs. 7/3, Takács M. 6/6, Kass
Edző: Matthias Zollner

SKC: Myers 10/3, FAZEKAS 7/3, Borisov 11/6, FORD 20, MONTGOMERY 9
Cs.: Mack 9/3, Sitku, Supola 3/3, Werner, Halász, Takács N.
Edző: Kostas Flevarakis

Két helyen változtatott kezdőjén Kostas, Mack és Marci helyett bekerült Milos és Csabi. Lukács és Vojvoda révén 6-0-lal indított az Alba. Első kosarunkat E. J. szerezte, majd Csabi is villant, de ez nem törte meg az Alba lendületét, amely Vojvoda vezérletével egy 8-0-s rohammal 14-4-re elhúzott. Mack villanásaival és Teyvon triplájával egy 9-0-lal 1-re feljöttünk, de a szakasz 5 hazai ponttal, Vojvoda triplával, és 6 egységnyi hazai előnnyel zárult.

Ahogy a meccset, a 2. etapot is az Alba kezdte jobban, s egy 8-3-mal 10 pont fölé növelte előnyét. E. J. tartotta versenyben csapatunkat, majd a szakasz közepén Csabi hármasával csillant fel a remény. Sajnos újra eladott labdák és hazai kosarak következtek, s egy 15-3-as rohammal a szakasz közepén közel 20 pontosra nőtt a hátrány. Szünetig maradt a 15 és 20 pont közötti fehérvári vezetés, félidőben 50-33-ra “ment” az Alba.

A második félidő elején váltva estek a kosarak, majd a hazai Takács hármasával 20 pontosra nőtt a hátrány. Ráadásul ez a találat egy 7-0-s hazai rohamot indított útjára a szakasz közepén. Az időkérés sem segített, kár szépíteni, szétestünk és Szabó triplájával 30 pont fölé nőtt a hátrány. A szakasz hajrájában Supi és Milos 1-1 triplájára építve egy 10-0-lal a 20 pont közelébe kerültünk, de az etap hazai hármassal és 24 pontos Alba-vezetéssel zárult.

A 4. negyed formalitás volt,Quincy és Milos jóvoltából “tisztesre kozmetikáztuk” vereségünket, de a 3. negyed közepétől nem volt esélyünk szorossá tenni a találkozót. Kedden az “életben maradásért” játszunk otthon.
A párharc állása: 2-0

Holnap délután 17 órától, Székesfehérváron próbáljuk meg visszaszerezni a szerdán Sopronban hosszabbítás után elveszített pályaelőnyt

Edzőnk, Kostas szerint szerdán Sopronban elsősorban a játék éppen azon szegmenseiben maradtunk el az elvártaktól, amelyekről a párharcot megelőzően szó volt. 16 lepattanóval szedtek többet a fehérváriak, és eladott labdáinkból 23 pontot dobtak indítás után.
Görög edzőnk kiemelte: nagyobb koncentrációval, akarással ezeken lehet, sőt kell is javítani, az más kérdés, hogy szerdán emellett nem is fogtak ki jó dobóformát a srácok, sok tiszta helyzetet hibáztak el.
Kostas az elveszített pályaelőny kapcsán azt taglalta, fontos a pályaelőny, de azért nem minden. Az évad során az Alba és kétszer nyert Sopronban, de csapata is tudott kétszer győzni Székesfehérváron. Szerdán Sopronban apróságok, mégis nagyon fontos apróságok, 1-1 védekezés, lepattanó, büntető döntött. Nem kizárt, hogy a holnapi meccs is ilyen lesz, de egy újabb fehérvári sikerhez amellett, hogy jobban kell figyelni a srácoknak a lepattanókra -főleg a saját palánknál-, valamint az eladott labdákra, egyértelmű, hogy a szerdainál jobb dobóformára lesz szükség. Ennek érdekében az edzéseken a stáb próbálta frissíteni a társaságot.
Kostas hangsúlyozta: csapata nyerni, a pályaelőnyt visszaszerezni utazik Székesfehérvárra.

A mérkőzés nagy részében görcsösen kosarazva, de óriási szívvel küzdve szinte végig futottunk az eredmény és az Alba után, a playoff nyitó mérkőzésén. Teyvon bravúros triplájával mentettük hosszabbításra a meccset, ott már 4 ponttal is “mentünk”, de végül drámai küzdelemben alulmaradtunk

Sopron KC – Alba Fehérvár 90-91 (18-25, 21-15, 15-23, 24-15, 12-13)
Sopron, férfi NB I, rájátszás, 1. mérkőzés, 1500 néző
V.: Földházi, Győrffy, Goda

SKC: MACK 18/12, MYERS 23/3, SITKU 8/6, FORD 10, MONTGOMERY 22
Cs.: Borisov 5/3, Werner, Halász, Supola 2, Takács N.
Edző: Kostas Flevarakis

Alba: PONGÓ 4, VOJVODA 16/9, Lukács 4, FAKUADE 12, DAVIS 18/6
Cs.: SMITH 16/6, Omenaka 2, Stark 13/3, Szabó Zs 5., Takács M.
Edző: Matthias Zollner

Lukács lerohanásból a vendégeknek szerzett vezetést, Teyvon rögtön felelt szép duplával. Pongó büntetői után Mack dobott szép hármast, átvettük a vezetést, sőt Marci is bevágott egy hármast. Felpörgött a meccs, sűrűn estek a kosarak. A vendégeknél Davis villogott, de a nagyot zsákoló E. J. révén nálunk volt az előny. A szakasz közepén elkezdtünk kapkodni, rosszul dobtunk, ellenfelünk egy 12-0-lal elhúzott. A közel 5 perces kosárcsendünket a szakasz hajrájában Teyvon megtörte, de így is 7 pontos hátrányból várhattuk a 2. etapot.

Ennek elején a védekezésen szigorítva és labdákat szerezve, 3 pontra felzárkóztunk. Eladott labdák következtek, gyorsan visszaállt az első negyed utáni 7 pontos különbség. E. J. és Teyvon révén a félidő hajrájában ledolgoztuk a hátrányt. Smith triplájával és zsákolásával újra ellépett ellenfelünk. Ugyanezt megtette E. J. is szép támadás végén, a félidő Teyvon büntetőivel és 1 pontos vendég vezetéssel zárult.

Tompán kezdtük a 2. félidőt, nem úgy jól dobó és agresszív ellenfelünk, amely egy 14-4-es 3 és fél perccel 10 pont fölötti előnyt szerzett, csapatunkból ekkor csak Mack volt veszélyes a kosárra. Az időkérés sem segített, görcsösen kosarazó játékosaink sorra dobták mellé a tiszta helyzeteket. Távolról nem ment, de agresszív védekezésből labdákat szerezve indításokból egy 6-0-lal zárkóztunk, szurkolóink űzték-hajtották a srácokat. Az Alba időkérése viszont megtörte a lendületüket, “visszaadta” a 6-0-t, s újra 10 fölötti előnyt szerzett ellenfelünk. A negyed végén Mack 9 méteres triplájával kerültünk 10 ponton belülre.

A 4. negyed úgy indult, ahogy az előző végződött: Mack triplával. Marci “sapkázta le” korábbi játékosunkat, Szöszit, új erőt adva ezzel szurkolóinknak. Sajnos sem a buzdítás, sem a néhány apró jó momentum nem tudta kirángatni a csapatot a “görcsölésből”, tartotta 5 és 10 pont közötti előnyét az Alba. A szakasz közepén E. J. 2+1-es játékával 3-ra jöttünk föl. Igazi katlan hangulat uralkodott az Arénában, Milos első sikeres hármasával egyenlítettünk, Teyvon büntetőivel pedig egy 9-0-t bemutatva fordítottunk. Sajnos Milos újabb triplái nem ültek, visszavette a vezetést és egy 6-0-lal megugrott ellenfelünk. Büntetőkkel 17 másodperccel a vége előtt, 2 pontra zárkóztunk föl. Starks egy jó büntetőjével 3-ra nőtt az Alba előnye, de Teyvon a dudaszó pillanatában “kifacsart” helyzetből dobott bravúros triplájával hosszabbításra mentette a meccset.

Kihagyott vendégbüntetők után E. J. nekünk szerzett vezetést. Vojvoda fordítást érő bravúros triplájára Mack felelt hármassal. A ráadás közepén Marci rutinos öreg rókákat megszégyenítő módon dobott újabb triplát. Vojvoda is a ráadásra tartogatta tripláit, s másfél perccel a hosszabbítás letelte előtt Szabó ziccerével újra ellenfelünknél volt az előny. Visszavettük a vezetést, s a nem sokkal korábban remek triplát “vágó” Marci dobhatott büntetőket. Sajnos kihagyta őket, Starks pedig 7 másodperccel a befejezés előtt megszerezte ellenfelünknek a győztes kosarat.

Kostas Flevarakis: Jó mérkőzés volt, amelyet bárki megnyerhetett volna. Ha lett volna még egy nagy dobásunk, egy extra büntetőnk, vagy eggyel kevesebbet hibázunk védekezésben, más lett volna a végeredmény. Két célunk volt erre a találkozóra, az egyik az volt, hogy jobban figyeljünk a labdára, és mégis sok pontot ajándékoztunk nekik eladott labdákból és gyorsindításokból. A második a lepattanózás, amelyben szintén alulmaradtunk, így pedig természetesen sokkal kevesebb esélyünk volt a győzelemre. Mostantól a következő összecsapásra készülünk. Már legutóbb is mondtam, hogy nem tudom, mennyire fontos a hazai pálya előnye, hiszen az Alba másodszor nyert itt, és mi is nyertünk az ő pályájukon. Ezért mondom azt, hogy a hazai pálya számít, de nem minden. Idegenben sokkal jobban kell teljesítenünk abban a két szegmensben, amelyeket korábban említettem, és a kis dolgokban is javulnunk kell, mint például büntetőzésben.

Holnap 18 órától leendő playoff ellenfelének, az Alba Fehérvárnak az otthonában játssza csapatunk az utolsó mérkőzését, a felsőházi középszakaszban. A székesfehérvári összecsapás tétje nem kisebb, mint a playoff-pályaelőny

Edzőnk, Kostas már egy amolyan “nulladik playoff meccsként” készül a holnapi találkozóra, mert, mint kifejtette a következő hetekben 4-6 meccset vív majd egymással a két gárda. A holnapi eredmény ugyan még nem számít bele a rájátszásba, de az, hogy melyik csapatnál lesz a pályaelőny, sokat számíthat. Az pedig annál a csapatnál lesz, amelyik a holnap győztesen hagyja el a fehérvári csarnokot.
Kostas szerint mivel a két gárda már remekül ismeri egymást, nagy szerepük lehet a mentális, lélektani dolgoknak. A motiváció és a koncentráció az alap, emellett fegyelmezetten kell játszani. A fehérváriak gyakran alkalmazott letámadása ellen nem szabad eladni a labdákat, mert az Alba villámgyorsan megy át védekezésből támadásba és szerez könnyű kosarakat. Amiben még nagyon erősek a fehérváriak, az a támadó lepattanók visszaszerzése. Ezzel egyes időszakokban – nem tagadta edzőnk – voltak nehézségei a csapatnak, most kulcsfontosságú lesz erre is nagyon figyelni. Holnap este támadásban, amellett, hogy nem szabad eladott labdákkal lendületbe hozni az ellenfelet, meghatározó lehet, milyen napot fognak ki a kulcsjátékosok, de mindenkire szükség lesz.
Zárszavában edzőnk azt emelte ki: a két együttes utolsó 2 találkozóján, az alapszakaszban Székesfehérváron, majd a középszakaszban Sopronban az ő csapata győzött – bízik benne, hogy ez holnap is így lesz…

Az Alba Fehérvár elleni mérkőzésre, szerdán 12 óráig lehet megvásárolni a belépőjegyeket, az XComputer soproni üzletében.(Sopron, Juharfa u. 5.)

Az első negyed közepén elhúzott ezúttal elég enerváltnak tűnő csapatunktól a tartalékos Falco, amely sokáig tartotta a 10 pont körüli előnyét. A 3. negyedben volt egy remek időszakunk, egy 12-0-lal 1 pontra felzárkóztunk, de ezzel gyakorlatilag “ellőttük a puskaporunkat”. Jövő héten Székesfehérváron, ennél jóval több kell

Sopron KC – Falco Volvo Alpok Autó Szombathelyi KC: 70-81 (18-28, 20-16, 15-17, 17-20)
Sopron, férfi NB I, középszakasz, felsőház, 1400 néző
V.: Papp P., Nagy V., Goda

SKC: Mack 3/3, MYERS 22/6, Sitku, FORD 13/3, MONTGOMERY 10
Cs.: Fazekas 4, Borisov 7/3, Supola 2, Csendes 3/3, Schöll, Takács N. 6/6
Edző: Kostas Flevarakis

Falco: SOMOGYI 10/6, PERL 25/6, Sövegjártó 5/3, GOLOMÁN 12, Keller 10/6
Cs.: CLARK 13/9, Hawkins 6, Verasztó, Takács Zs., Horváth Á.
Edző: Milos Konakov

A vendégektől a Barac-Benke-Váradi trió hiányzott, csapatunkból pedig két beteg játékos, Ákos és Viktor.
Szép kosárral indult a meccs, sajnos nem dobtuk, hanem kaptuk – Keller zsákolt. Kezdetben Golomán vezérletével a vendégek vezettek, Mack triplájával egalizáltunk, de jött egy újabb Keller “húzás”. E. J. vezetésével tapadtunk ellenfelünkre, a szakasz közepén Teyvon kosarával átvettük a vezetést. Clark és Somogyi 1-1 triplájára építve egy 10-2-vel megugrott a bajnok, ráadásul Teyvon 3 személyinél járt. Csapatunkat Csabi próbálta versenyben tartani, de eladott labdáinkból – 5 ilyen volt az első 10 percben – Perl vezérletével indulva, a negyed végére 10 pontosra nőtt a hátrány.

“Csikócsapattal”,- Csendes Péterrel és Schöll Ricsivel a pályán – lelkesen, de pontatlanul kezdtük a második szakaszt, de Csendes triplájával 10-en belülre kerültünk – amelyre azonnal felelt Somogyi hármassal. Sok hibával tarkított játék mellett tartotta előnyét a Falco. A szakasz közepéhez közeledve Milos triplájával kerültünk 10-en belülre. A negyed második fele Perl és Teyvon dobópárbajával indult, majd a félidő hajrájában Norbi és Teyvon 1-1 hármasával 6 pontra küzdöttük vissza magunkat.

Golomán zsákolásával kezdődött a 2. félidő és vezérletével 9-2-vel indított szünet után, és ismét 10 pont fölötti előnyre tett szert ellenfelünk. Érthető időkérésünk után egy 6-0-lal közelítettünk, ekkor a Falco kért időt. Határozottabban védekeztünk és Quincy triplájával 4-re, Teyvon 2+1-es akciójával pedig 12-0-t “repesztve”, 1 pontra jöttünk föl. A bajnok kosárcsendjét Hawkins törte meg. A felzárkózás sokat kivett csapatunkból, egy 8-1-es vendég rohammal és 8 pontos vendég vezetéssel zárult a szakasz.

Perl duplája és Keller hármasa után ismét 10 pont fölé nőtt a bajnok előnye. Büntetőkkel 10-en belülre kerültünk, ám 2 triplával ismét a lélektani határon túli előnyre tett szert a Falco. E. J. mutatott be szenzációs szerelést Golomán dobásánál. Állandósult a 10 pont körüli Falco-vezetés, és ellenfelünk a hajrában is visszavert minden felzárkózási kísérletet, mi pedig belefáradtunk ellenfelünk üldözésébe.

Kostas Flevarakis: Gratulálok a Falcónak, megérdemelten nyertek. A csapatomat is dicséret illeti, hiszen vissza tudtunk jönni a meccsbe, és még a végjátékban is volt esélyünk a győzelemre. Nem könnyű úgy játszani, ha tizenegy perc után két kulcsember, Ford és Myers is három-három hibával áll, Néha meg kell értenünk, hogy ami az egyik mérkőzésen támadóhiba, az a másikon nem az. Számomra az a legfontosabb, hogy néhány kulcsjátékosom, akik a szezon során nagyon motiváltak voltak és jól játszottak, újra megtalálják a motivációt a középszakasz utolsó meccsére az Alba ellen, és a rájátszásra. Ha ez megtörténik, akkor még mindig jó esélyekkel várhatjuk a folytatást. Mindkét csapat szurkolóinak köszönjük a nagyszerű hangulatot, amit teremtettek a csarnokban!

Holnap 18 órától, a bajnoki címvédő és – a középszakaszból hátralévő mérkőzések eredményeitől függetlenül – a rájátszást az élről kezdő Falco csapata látogat hozzánk

A Falco számára nincs igazán tétje az összecsapásnak. Csapatunk a 4. helyért küzd a középszakaszban, hogy pályaelőnyből kezdhesse majd a rájátszást és ebből a szempontból az igazán fontos “ütközet”, az az egy hét múlva a középszakasz utolsó fordulójában, Székesfehérváron rendezendő ütközet lesz.
Görög szakvezetőnk, Kostas Flevarakis szerint csapata legutóbbi 3 mérkőzése, az Alba és a Szolnok elleni diadal, valamint a Körmenden szoros csatában elveszített összecsapás azt mutatja, hogy jó irányba tartunk. A Falco együttesével kapcsolatban ezúttal nem akart belemenni részletes szakmai elemzésbe, hiszen, mint kiemelte, a csapatok már nagyon jól ismerik egymást.
Edzőnk kiemelte: szurkolóink számára mindig is kiemelten fontos a szombathelyiek elleni összecsapás, ráadásul az ő irányításával Sopronban még nem kaptunk ki a Falco gárdájától. Reméli, hogy ez a sorozat holnap sem szakad meg, és természetesen ezúttal is bízunk a szurkolók támogatásában.
Hangsúlyozta a csapatmunka fontosságát, mind védekezésben, mind pedig támadásban. Egy nagy bravúr a Falco ellen már csak azért is jönne nagyon jól, mert a bajnok és listavezető esetleges legyőzése nagy önbizalmat adhat csapatunknak a jövő szerdai, székesfehérvári találkozó előtt.

Megilletődötten kezdtünk Körmenden, hamar 10 pont fölötti előnyt szerzett ellenfelünk. Ezt követően kiegyenlítetté tettük a játékot, s a félidő hajrájában remekelve szünetig ledolgoztuk a hátrányt. Sajnos a 3. etap közepén 2 erősen véleményes technikáival kulcsjátékosunk, az előző forduló MVP-je, Teyvon kivált a játékból. Ennek ellenére megfogyatkozva is volt tartásunk, többször is szorossá tettük a meccset, de fordítani nem sikerült

Egis Körmend – Sopron KC 86-79 (24-14, 15-25, 27-19, 20-21)
Körmend, férfi NB I, középszakasz, felsőház, 1.500 néző
V.: Cziffra, dr. Mészáros, Ádám

Körmend: STOKES 19/15, White 16, Takács K. 6, Szavics 9/3, HENRY 11
Cs.: GORDON 12, Martinez 2, FERENCZ 11/6, Durázi, Kiss M.
Edző: Antonis Constantinides

SKC: MACK 21/3, Myers 10/3, Sitku, Ford 7, MONTGOMERY 15
Cs.: FAZEKAS 6/6, BORISOV 20, Werner, Halász, Takács N.
Edző: Kostas Flevarakis

Henry és a fiatal Takács K. vezetésével jóval határozottabban, pontosabban egy 15-4-gyel el kezdtek a hazaiak – mi pedig elég megilletődötten, több labdát is eladva. Érthető volt Kostas időkérése bő 4 perc elteltével, amely után védekezésben valamivel agresszívebbek lettünk, támadásban pedig büntetőkből “araszolgattunk” , majd Milos szerzett hosszú idő után mezőnykosarat csapatunkból. A Körmend a mi palánkunk alatt visszaszerző lepattanókból volt eredményes, nálunk Csabi villant 3 pontért. A szakasz végén pedig Ferencz, 10 pontos hazai vezetéssel zárult az első 10 perc.

Közel másfél perc elteltével Quincy szerezte a 2. etap első kosarát, a palánk alatt üresen hagyott Szavics felelt rá. Küzdelmes, ám elég sok hibával tarkított játék mellett volt centerünk, Wesley Gordon 2+1-es akcióival tartotta 10 pont körüli előnyét a Körmend, majd ez Stokes triplájával 15-re nőtt – jött az újabb időkérés edzőnktől. Próbáltuk letámadással lassítani az akciókat, s egy 5-0-lal 10-re visszajöttünk. Távolró Csabin kívül egyszerűen más nem talált be. A szakasz közepén azonban ifjú játékosunk saját és csapatunk második tripláját is beemelte, s ez óriási lökést adott a srácoknak. Összeállt a védekezés, labdákat szereztünk, jobb ritmusban támadtunk, Teyvon is betalált távolról, s a félidő hajrájában egy szédületes 17-2-vel ledolgoztuk a tetemes hátrányt, s egálról fordultunk. Sajnos a szünetben az egyik ítéletet vitátó Ákos technikait kapott, így hazai büntetővel kezdődhetett a 2. félidő.

Ezt Ferencz értékesítette, majd White dobott duplát, E. J. felelt rá közelről. Ekkor Teyvon kapott elég szigorú technikait színészkedésért – Ferencz ismét büntetett, ráadásul Szavics hármast is dobott. Csataunkat ekkor E. J tartotta versenyben. Stokes és Ferencz hármasaira Milos felelt duplákkal. A szakasz közepén Stokes újabb triplájával 10-re nőtt a különbség, majd Teyvon – a mi támadásunknál, ki tudja miért – újabb technikait kapott, s mivel ez már a második volt neki, sajnos kiállt a játékból. 13 pontos hátránynál Kostas újból időt kért. Mack lépett elő, E. J.. mellett, s egy 9-2-vel 6-ra feljöttünk. A szakasz White kosarával, s 8 pontos körmendi vezetéssel zárult.

A 4. etap Quincy 6-ból 5 jó büntetővel indult, 3 pontra zárkóztunk föl – időt kértek a hazaiak. Volt labdánk még szorosabbá tenni de hibáztunk, Ferencz viszont közelről betalált. Gordon is megvillant, de Milos nem engedte el jobban ellenfelünket, hanem egy duplával és 2 büntetővel visszahozta 3-ra csapatunkat. A hajrában fáradni látszott megfogyatkozó csapatunk, Stokes és Szavics villanásaival 9-cel ellépett ellenfelünk. Ezúttal sem törtünk meg, hanem Milos büntetőivel és kosarával, valamint Mack szerencsés triplájával 2 perccel a vége egy 7-0-lal előtt 2 pontra visszajöttünk. Henry 2+1-es akciója után Milos és Mack dobása kimaradt, így a Körmend győzött.

Kostas Flevarakis: – Ez nem kosárlabda, pedig szerettünk volna játszani és nyerni. Nagyon sok problémánk volt a mérkőzésen, ám mindezek ellenére nagyot küzdöttek és egy pillanatra sem adták föl a srácok, gratulálok mindenkinek a csapatból.

A fotók a március 12-i mérkőzésen készültek.

Több, mint két évtizeden át gyúrta, masszírozta a pontokat a kezekbe és lazította, tette fittebbé, frissebbé játékosaink lábait csapatunk tegnap reggel váratlanul elhalálozó gyúrója, Falk Richárd, Ricsi

Októberben lett volna 53 esztendős ez a csendes, halk szavú, tiszta szívű masszőr, aki hosszú esztendőkön át – leszámítva 2010 környékén egy bő egy éves kitérőt – csendben, de nagy-nagy alázattal és hozzáértéssel tette a dolgát, úgy Sopronban az Arénában a dolgos hétköznapokon, mint adott esetben Zalaegerszegtől Nyíregyházáig hétvégente az idegenbeli bajnokikon.
Ricsi nem az a nagyhangú, harsány mókamester-masszőr volt, ám nyitott szemmel járta az öltözőket a csarnokokat, látogatta az edzéseket. Mindenről volt kialakult véleménye, de önmagától ezt nem nagyon hangoztatta. Viszont ha valaki leült vele beszélgetni, láthatta, egy sok mindenre fogékony, érzékeny, éles szemű, jó megfigyelővel van dolga, aki a maga csendes, szerény módján egészen különleges, finom humorérzékkel is rendelkezett.
Falk Ricsi halálával nagy űrt hagyott maga után csapatunk öltözőjében, az SKC-család régi, oszlopos tagja távozott körünkből, sajnos fájdalmasan korán.
Klubunk őszinte részvétét nyilvánítja a családnak.

Az április 27-i mérkőzés előtt, a játékosok és az SKC stábja, egy szál rózsával búcsúzott a hajnalban elhalálozó gyúrónktól, Falk Richárdtól, Ricsitől.

Sokkoló esemény, gyúrónk, Falk Richárd hajnalban tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után fogadtuk és győztük le a tartalékos kupagyőztest.
A 3. negyed végéig kézben tartva az irányítást győztük le a 4 meghatározó játékosát – Kovács, Subotic, Young, Taivo – is nélkülöző kupagyőztes Szolnokot. A 4. negyedben ugyan volt némi kapkodás, a hajrában 5 pontra feljött tartalékos ellenfelünk, de végül a 30 pont fölé jutó Teyvon és E. J. vezérletével “behúztuk a győzelmet

A bemutatásnál játékosaink egy szál rózsával búcsúztak a hajnalban tragikus hirtelenséggel elhalálozó gyúrónktól, Falk Richárdtól, Ricsitől.

Sopron KC – Szolnoki Olajbányász 97-90 (26-17, 27-22, 22-20, 22-31)
Sopron, férfi NB I, középszakasz, felsőház, 1.200 néző
V.: Kapitány, Tőzsér, Minár

SKC: MACK 18/9, MYERS 32/3, SITKU 7/3, Ford 6/3, MONTGOMERY 18
Cs.: Borisov 4, Csendes, Halász, Werner, FAZEKAS 9/3 Takács 3/3, Supola
Edző: Kostas Flevarakis

Szolnok: Pongó 6, Badzim 14/3, PALLAI 10, RUDNER 14/12 CAKARUN 19
Cs.: CUMMINGS 22/9, Sebők, Vincze 3/3, Arabo, Csornai
Edző: Gasper Potocnik

Két vendég dupla után Marci villant, majd a Quincynek adott ügyes átadása után sikerült kiegyenlíteni. Védekezésben elég álmosan kezdtünk, de Teyvon 2+1-es akciójával átvettük a vezetést, s hátvédünk ezt egy triplával is megfejelte. Marci és Mack és Milos jóvoltából 8 ponttal elléptünk. A szakasz hajrájában Mack újabb 2 triplájával 10 fölé nőtt előnyünk, végül 9-cel nyertük a negyedet.

A 2. szakaszt 3 fiatallal – Csabi, Csendes Peti, Vitya – kezdtük, a rutint pedig Ákos és Milos képviselte. Előbbi bravúros kosárral köszönt be a kupagyőztesnek. A kis pihenő után visszatérő Teyvon és Mack villanásaival a 2. negyed közepén 15 pontosra nőtt az előny, szurkolóink jó hangulatát pedig csak fokozta E. J. zsák plusz büntetős akciója, valamint Csabi triplája. A vendégeknél főleg Cakarun és időnként Rudner hozta a pontokat, állandósult 15 és 20 pont közötti vezetésünk. A félidő hajrájában zónára váltott a Szolnok, Teyvon betörése után E. J. zsákolt hatalmasat. A vendégeknél Cummings-nak voltak villanásai, Teyvon a térdét fájlalva cserét kért, majd Norbi dobott szép triplát. A félidő Badzim 3 jó büntetőjével, s csapatunk 14 pontos vezetésével zárult.

Szünet után maradt a zóna az Olajnál, amely ellen elég pontatlanul, bizonytalanul játszottunk, és egy 5-0-lal 10-en belülre került ellenfelünk, jól jött Marci hármasa. Milos is villant, ellenfelünk visszaállt emberfogásra, amely ellen Teyvon talált be, s faultot reklamált, s kapott technikait. Hátvédünk szép duplával, majd gólpasszal tette túl magát a történteken, utóbbiból Quincy dobott triplát. E. J is villant kétszer, s 19-re nőtt az előny, a vendégeknél Cummings és Pallai tartotta 20 ponton belül, 16 pontos vezetéssel várhattuk a 4. negyedet.

Ez Rudner két triplájával indult, majd E. J. talált be némi szerencsével. Cummings hármasával ismét 10 ponton belülre kerültek a vendégek, időt kért Kostas. E. J., majd Teyvon próbálta átlendíteni a csapatot a holtponton. A túloldalon Cummings “elkapta a fonalat”. A szakasz közepén állandósult a 10 pont körüli előny, majd a hajrában elkezdtünk kapkodni. 2 perccel a vége előtt Badzim bravúr hármasával 8-ra csökkent az előny, de Teyvon extra duplával felelt. A végjátékban kapkodtunk, 5-re feljött a Cakarun-Cummings duó vezette Olaj, de végül Teyvon büntetőivel nyertünk.

Kostas Flevarakis: Újabb nagy győzelem volt ez Sopron számára, és szeretnénk megköszönni a szurkolók támogatását. Minden játékos küzdött már a mérkőzés elejétől fogva, de ki kell derítenünk, hogy miért nem tudjuk szépen befejezni a találkozóinkat az utóbbi időben.
A mai mérkőzést és a győzelmet a gyúrónknak, Falk Richárdnak ajánljuk, aki a családunk tagja, és már most nagyon hiányzik. Úgy gondolom, hogy ma nem a kosárlabda volt a legfontosabb, hiszen Sopron elveszítette egy családtagját. Ő volt azon kevesek egyike, aki mindenhová velünk tartott, segített mindenben, amiben szükségünk volt rá.
Nyugodj békében, Ricsi! Ahogy már mondtam, a kosárlabda ma másodlagos. Örülök, hogy megismerhettem egy ilyen nagyszerű embert itt Sopronban.

Csapatunk holnap 18 órától, a közelmúltban a Magyar Kupát elhódító Szolnoki Olajbányász gárdáját fogadja. Egy hete, legutóbbi mérkőzésünkön az Alba Fehérvár ellen megszereztük első győzelmünket a felsőházi középszakaszban. E tekintetben szeretnénk egyről a kettőre lépni

Fiaink görög sikeredzője, Kostas úgy érzi, javuló formát mutat csapata, ami annak is köszönhető, hogy a sérülésekből, betegségekből felépülő játékosai az edzések hatására fokozatosan nyerik vissza formájukat.
A holnapi összecsapásra rátérve kiemelte: a bajnokság ezen szakaszában már nincsenek nagy titkok, a csapatok jól ismerik egymás erősségeit és így készülnek föl az aktuális riválisból. A Szolnokról annyit mondott: kiváló együttes látogat hozzánk holnap, amely a Magyar Kupa elnyerésével is bizonyította erejét és tudását. Kostas hozzátette: a felsőházban szereplő csapatokat úgy építették föl, hogy a bajnokság hajrájában ott legyenek a legjobbak, minimum a legjobb négy között. Mindez – tette hozzá – azért az ő csapatára, az SKC-ra nem feltétlenül igaz, de ha már itt vagyunk a felsőházban, szeretnék bizonyítani, hogy nem érdemtelenül jutottunk el ide.
A múlt heti, első felsőházi siker után holnap szeretnénk újabb bravúrt bemutatni, már csak azért is, mert egy esetleges siker jól jöhet a 4. helyért vívott küzdelemben, hogy a rájátszást pályaelőnyből kezdhesse majd a csapat. Kostas bízik játékosaiban, és természetesen szurkolóink segítéségében.

Holnap 18 órától, az Alba Fehérvár csapatát fogadják a felsőházi középszakaszban az első győzelmükre hajtó fiaink

Legutóbbi mérkőzésünkön, mint ismeres, szoros első félidő után nagy verésbe szaladtunk bele Szombathelyen. Csapatunkra ráfért a – minden bizonnyal aktív – hétvége, míg ellenfelünk, az Alba szombaton nagy diadalt aratva Székesfehérváron legyőzte a Szolnokot.
Kostas, a csapatunkat felsőházba vezető görög szakvezető honlapunk érdeklődésére kifejtette: a társaság a szombathelyi mérkőzés utolsó tizenöt-tizenhat percét leszámítva partiban volt ellenfeleivel, és igazolta, hogy helye van a legjobbak között. A szombathelyi találkozót sérülés miatt kihagyó amerikai irányítónk Mack már harcra kész, de a napokban betegségek hátráltatták a felkészülést, Milos, Fazekas Csabi és Halász Ákos is hagyott ki edzéseket, de edzőnk reményei szerint teljes kerettel áll ki a holnapi összecsapásra csapata.
A soproni gárda szakvezetője hangsúlyozta, nagyon fontos találkozó előtt állnak a srácok, akik pont a fehérváriakkal vannak nagy csatában a 4-5. helyért. Ha holnap nyernek, tennének egy kis lépést a 4. hely megszerzése felé, ami pályaelőnyt jelentene a rájátszásban.
Az ellenféllel kapcsolatban Kostas azt fejtegette, hogy az egyik legjobb magyar állománnyal, rutinos válogatottakkal – Vojvoda, Szabó, Pongó – és rendkívül energikus, tehetséges fiatalokkal rendelkező gárda látogat hozzánk. Ráadásul a fehérváriak – ellentétben a középszakasz első meccseivel – már csaknem teljes kerettel tudnak felállni. Ezzel együtt Kostas nagyon reméli, hogy a két legutóbbi drámai, hosszabbításos hazai vereség után, holnap itthon végre győzelemmel örvendeztetik meg fiai a nekik mindig rengeteget segítő, sok erőt, energiát adó szurkolótábort – amelynek segítségében, hangerejében most is nagyon bízik.

Csapatunk harmadik mérkőzését is elveszítette a középszakaszban, miután a Falco a térfélcsere után valósággal lejátszotta a pályáról a soproni együttes

A mérkőzés előtt tudni lehetett már, hogy irányítónk, Myles Mack, aki kisebb sérüléssel bajlódik, nem vesz részt a találkozón, így nem a legjobb előjelekkel vártuk az összecsapást.

Falco-Volvo Alpok Autó Szombathely – Sopron KC 102-56 (23-15, 20-26, 31-7,28-8)
Szombathely, NB I, középszakasz, felsőház, 3. forduló
V.: Praksch, Tóth C., Török

Falco-Volvo Alpok Autó Szombathely: Váradi 22/15, Somogyi 3/3, Clark 11/3, Golomán 10, Keller 9
Cs.: Hawkins 10/6, Perl 16/3, Kovács 3/3, Barac 9, Verasztó 7/3, Sövegjártó –

Sopron KC: Fazekas 5/3, Myers 16, Borisov 13/6, Ford 14/6, Montgomery 4
Cs.: Halász, Takács -, Werner -, Sitku -, Supola 2, Halász 2

Keller és Golomán pontjaival a Falco szerezte meg a vezetést, majd Teyvon révén mi is megkezdtük a pontgyártást. A hazaiak Golomán 2+1-es akciójával tovább növelték az előnyüket, azonban Milos trojkája után már nálunk volt az előny. A szombathelyiek ezután négy pontot szereztek válasz nélkül, majd EJ értékesített kettőből egy büntetőt (5. perc 10-8). Nem sokkal később Csabi triplájával egy pontra zárkóztunk, ezután azonban ráléptek a gázra a hazaiak, és egy 11-4-es futással megnyugtató előnyre tettek szert az első játékrész végére (10. perc 23-15).

EJ és Perl kosárváltásával kezdődött a második etap, majd centerünk egy büntetőt is a helyére küldött. 27-18 után két sikeres soproni támadás következett, Ford szép betörése után pedig időt kértek a hazaiak (13. perc 27-22). A rövid tanácskozást követően előbb Váradi emelt be egy triplát, majd Barac dobott egy kettest, ekkor pedig már vezetőedzőnknek kellett időt kérnie, hiszen a különbség elérte a tíz pontos határt (32-22). A következő percekben tíz egység körül állandósult a differencia, bő négy perccel a nagyszünet előtt azonban újfent időt kellett kérnie a soproni kispadnak (16. perc 39-26). A megbeszélés után egy 5-0-s futással közelebb kerültünk a Falcóhoz, majd Perl jelentkezett egy 2+1-es akcióval. A túloldalon Quincy hintett egy távolit, amellyel egy nagy futást indított el, amikor pedig már csak öt pont maradt a Falco korábbi kétszámjegyű előnyéből, időt kértek a hazaiak (43-38). Az utolsó percekben Milos büntetőjével tovább csökkent a hátrányunk, aki ezután egy középtávolit is bedobott, ezzel egy kosárnyira csökkentve a differenciát a felek között a nagyszünetre (20. perc 43-41).

„Supi” ziccerével kiegyenlítettünk a fordulás után, Barac két büntetőjét követően pedig Milos egy triplával a vezetést is megszerezte csapatunknak. Ezután Váradi dobott két hármast, amellyel ismét a szombathelyiek jártak előrébb, majd Perl is feltett öt pontot a táblára, jött is a következő időkérésünk (24. perc 55-46). Ez sem állította meg a hazai rohamokat, két perccel később, amikor a Falco futása már 17-0-ig nyúlt, ismét időt kértünk (61-46). Ebben a játékrészben a Falco a pálya mindkét oldalán dominált, bő két perccel az utolsó szünet előtt már 26 dobott pontnál tartottak válasz nélkül (70-46). Ekkor Milos révén mi is feliratkoztunk a táblára, a vasi hengert azonban nem tudtuk megállítani, a hazaiak további kosarakat szeretek, és még magabiztosabbá tették a vezetésüket az utolsó negyed előtt (30. perc 74-48).

A záróetapban szűk három percig egyik fél sem tudott betalálni, a jeget pedig a hazaiak törték meg, Hawkins triplája után a különbség már a harminc pontot közelítette, az amerikai játékos újabb két pontjával pedig át is lépte azt (34. perc 79-48). Az első soproni pontokra öt percig kellett várni, amikor Quincy tett vissza egy támadó lepattanót, majd két büntetőt is értékesített. Ennek ellenére az utolsó percekben már csak a végső különbség volt a kérdés, az sajnos nem, hogy a Falco könnyed játékkal győzte le irányítóját nélkülöző csapatunkat (40. perc 102-56).

Kostas Flevarakis: Ez a csapat mindig nagy küzdő volt. Nem csak a nagyszerű szériánk alkalmával, amikor sorra nyertük a mérkőzéseket, hanem most is, amikor egylabdás meccseket veszítünk, vagy épp hosszabbításban maradunk alul, a csapat az utolsó másodpercig harcol, ennél többet pedig nem kérhetünk tőlük. Hogy mi történt az utolsó tizenöt percben, miután átvettük a vezetést? Mindenkitől elnézést kérek ezért, a szurkolóktól, és mindenkitől, mert mi egyáltalán nem ilyenek vagyunk. Igen, hiányzott az irányítónk, de ott volt rengeteg magasemberünk, úgyhogy sokkal keményebben kellett volna próbálkoznunk. Az utolsó tizenöt perc szörnyű volt, és ez nem fordulhatna elő. Tudom, hogy tettünk nagy dolgokat a szezon során, de mindenkinek tudnia kell, hogy a mostani helyzetünk nem könnyű. Remélem, hogy az idény hátralévő részében tudunk jobbak is lenni. A Falcónak gratulálok és sok sikert kívánok nekik a folytatásra!

A fotók a Falco elleni hazai mérkőzésen készültek.

A középszakasz aktuális fordulójában csapatunk idegenben, Szombathelyen lép pályára azzal a céllal, hogy megszakítsa immár hat mérkőzés óta tartó nyeretlenségi sorozatát.

Kostas először megemlítette, hogy gratulál a Sopron Basket csapatának, akik első magyar csapatként megnyerték a női Euroligát.

A Falco elleni mérkőzés kapcsán vezetőedzőnk elmondta, az lesz a legfontosabb, hogy minél kevesebb ki nem kényszerített hibával játszunk, valamint a játékosok minden helyzetben segítsék egymást. Ha ez megvalósul, akkor egy jó mérkőzést játszhatunk a szombathelyiekkel, és megörvendeztethetjük a csapatot elkísérő szurkolókat egy győzelemmel. Az előző találkozókon sok támadólepattanót engedtünk ellenfeleinknek, és az eladott labdák száma is nagyon magas volt. Azt viszont nem lehet a játékosok szemére vetni, hogy ne játszanánk egységes csapatként, hiszen például a Körmend elleni találkozón együttesünk kétszer annyi gólpasszt osztott ki, mint ellenfelünk, akik végül így is megnyerték a meccset.
Továbbra is sérülések és betegségek hátráltatják a munkát, amelyek ráadásul a legrosszabb pillanatokban jöttek, de Kostas bízik benne, hogy játékosai minél hamarabb újra száz százalékos állapotban lesznek, és ismét megindulhatunk felfelé. Ennek ellenére eddig is megvolt az esélyünk a győzelemre mindkét középszakaszbeli mérkőzésünkön, azonban a végjátékokban rossz döntéseket hoztunk, és ez vezetett a vereségekhez. Edzőnk ezt a mentális fáradtság számlájára írja, amely abból fakad, hogy már a szezon vége felé járunk, és mindenkinek rengeteg mérkőzés van a lábában.
Vezetőedzőnk gondolatait azzal zárta, hogy mélyről jött fel a csapat november óta, nagy utat tettek meg a srácok, de még mindig  éhesek a sikerre, nem elégednek meg azzal, amit eddig elértek, hanem tovább küzdenek a minél jobb pozíciókért a rájátszásra.

JEGYVÁSÁRLÁS
A Falco-Volvo Alpok Autó Szombathely elleni mérkőzésre, a belépőjegyeket a helyszínen lehet megvásárolni. A vendégpénztár 17 órától áll szurkolóink rendelkezésére.

Remek hangulatban zajló, végig szoros, kiélezett és feszült légkörű találkozón a rendes játékidő nagyobb részében mi vezettünk, ám a végén E.J. nekünk mentette hosszabbításra a találkozót. A ráadásban mindkét csapat sokat hibázott, végül 10 másodperccel a “túlóra” lejárta előtt Savic triplája ellenfelünk javára döntött, de nagyot küzdő csapatunk a vereség ellenére megérdemelte a nagy tapsot

Sopron KC – Egis Körmend 89-90 (19-20, 24-19, 19-24, 21-20, 6-7)
Sopron, NB I, középszakasz, felsőház, 2. forduló, 2.000 néző
V.: Földházi, Győrfy, Makrai

Sopron KC: MACK 13/9, Myers 9/3, SITKU 5, FORD 12/3, MONTGOMERY 18
Cs.: BORISOV 21/3, Fazekas, Halász 4, Takács N. 7/6, Werner
Edző: Kostas Flevarakis

Egis Körmend: White 13, STOKES 14/3, Takács K., SAVIC 16/9, GORDON 18
Cs.: FERENCZ 9/9, Martinez, Henry 8/6, DURÁZI 12/3
Edző: Antonis Constantinides

A mérkőzés gyászszünettel kezdődött a mérkőzés előtti napon tragikus hirtelenséggel elhalálozó korábbi játékvezető és ellenőr Gorka Szabolcs emlékére.
Támadópattanó után korábbi játékosunk, Wesley Gordon ellenfelünknek szerzett vezetést. E.J. remek ütemű belépésből egalizált, jelezve: egészséges, harcra kész. Marci is hamar beköszönt egy támadópattanó után, de a vasiak kezdtek frissebben, jobban, pontosabban, nálunk nem ültek a triplák, sőt egy eladott labda után, az induló Stokes-t “lefékező” Marci sportszerűtlen hibát kapott. Sorra adtuk el a labdákat, ellenfelünk Gordon és Savic vezérletével 15-4-re elhúzott, érthető, hogy időt kért Kostas. Milos két szép duplája egy jórészt általa vezetett, egyenlítést érő 13-2-es rohamot indított útjára, benne egy Mack triplával. Henry triplával törte meg a körmendi kosárcsendet, 1 pontos vendégvezetéssel zárult a nyitóetap.

A második Ákos kihagyott büntetői után Milos triplájával indult, de erre egy 7-0-lal, benne egy Ferencz triplával reagált és újból ellépett ellenfelünk. E. J. és Quincy révén a negyed közepén “visszaadtuk” a 7-0-t és visszavettük a vezetést. Ahogy fordítottunk, megzavarodtunk és újabb labdákat adtunk el, így ismét futhattunk az eredmény és ellenfelünk után. Szerencsére ezúttal nagyon nem engedtük el őket, Mack és Norbi triplájával újra nálunk volt az előny. A triplák után ügyes támadás végén E. J zsákolt, majd Marci mutatott be ügyes és bátor 2+1-es akciót, a Körmendet büntetőkből Stokes tartotta versenyben, 4 ponttal vezettünk szünetben.

Savic felezte meg közelről előnyünket a 2. félidő elején. majd Stokes sportszerűtlen hibája után Mack büntetett, de sajnos a labdabirtoklással nem tudtunk élni. Milos és E. J. révén tartottuk a szűk előnyt a Stokes-White duó vezette Körmend ellen. Jött egy kis “kollektív ámokfutás”, majd Teyvon triplája. Sűrűn potyogtak a kosarak, a vendégeknél Ferencz, majd Henry is triplát dobott, nálunk pedig Teyvon lépett elő vezérré. A szakasz hajrájában White egalizált, nagyon jól jött Mack hármasa, majd ziccere. A két remek megmozdulás tűzbe hozta szurkolóinkat, Gordon azonban visszahozta 1-re ellenfelünket. A szakasz Ferencz triplájával, majd Ákos – sajnos 3-ból – 1 jó büntetőjével és 1 pontos vendégvezetéssel zárult.

A 4. negyed Ákos remek passza után Quincy zsákolásával indult, kár, hogy a bónusz kimaradt, nem úgy Norbi hármasa. Ellenfelünket volt játékosunk, Gordon tartotta versenyben, majd Durázi triplájával a szakasz közepéhez közeledve egalizált. Jól jött Ákos 2+1-es akciója. Mack a már megszerzett labdát “adta vissza”, s White 2+1-es akciója után ismét a Körmend vezetett, egészen Savic bravúros triplájáig. White újabb találata után 3-mal “ment” ellenfelünk. 101 másodperccel a rendes játékidő letelte előtt, Quincy triplával egalizált. Savic újra a vendégeket juttatta előnyhöz, de E.J. 15 másodperccel a befejezés előtt hosszabbításra mentette a találkozót.

A ráadás Gordon zsákolásával indult, majd mindkét csapat sokat hibázott. Közel 3 percig nem esett kosár. E.J. büntetőkből egyenlített, de Durázi újra ellenfelünket juttatta előnyhöz. Körmendi támadásnál Durázi ellen sportszerűtlen hibát ítéltek, Quincy büntetett. Sajnos E. J dobása leperdült a gyűrűről, 10 másodperccel a vége előtt Savic vagy 8 méterről dobott triplát. Milos betörésből ugyan betalált, de utána nem tudtunk szabálytalankodni, nyert a Körmend, de nagyot küzdő csapatunk is megérdemelte a vastapsot.

Kostas Flevarakis: Kemény mérkőzés volt, és egy nehéz helyzet. Úgy gondolom, hogy a csapat azt nyújtja, amit ígért, keményen küzdünk minden meccsen. Természetesen vannak problémáink, sérülések, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a legjobb formánkat nyújtsuk, de ez normális. Ma is több olyan eset volt, amikor olyan játékos kért cserét, akit nem akartam lecserélni. Végül csak az számít, hogy a legjobb ötben vagyunk és küzdünk. Ismét elveszítettünk egy találkozót, hosszabbításban, de ahogy eddig, most is a végsőkig hajtottunk. Amikor egy szoros mérkőzésen gyorsindítást csinálunk, és az irányítónak megfájdul a combja, majd az ellenfél megszerzi a labdát, és betalál, ezek kritikus helyzetek egy szoros meccsen. A srácok mindent megtettek, és azt akarom, hogy továbbra is minden meccsen küzdjenek. Természetesen van, akitől elvárjuk, hogy feljavuljon, mert ez már a szezon vége, áprilisban vagyunk, már nem decemberben, és még mindig minden megtörténhet az első ötben. Örülök, hogy a Sopron eljutott idáig ebben a szezonban, és még mindig úgy gondolom, hogy tudunk ennél jobbak is lenni.

Remekül kezdtünk Szolnokon a felsőházi középszakasz első mérkőzésén, ám a negyed hajrájában fordított a Szolnok. Ezt követően üldözőverseny jelleget öltött a találkozó, szívósan küzdő és helyenként jól játszó csapatunk, egészen a hajráig többször is felzárkózott 2-3 pontra, de a kiélezett, kritikus helyzetekben rendre a hazaiak hoztak jobb döntéseket, így nyertek, de egészen a végjátékig tapadtunk rájuk, alaposan megnehezítve a dolgukat

Szolnoki Olajbányász – Sopron KC 91-80 (24-21, 25-20, 22-22, 20-17)
Szolnok, férfi NB I, középszakasz, felsőház, 1000 néző
V.: Győrffy, Nagy V., Nyilas

Szolnoki Olajbányász: Pongó 6/3, BADZIM 20/9, Kovács P., Subotic 13/6, Taiwo 4
Cs.: YOUNG 19/3, Cakarun 10, Pallai 2, CUMMINGS 17/9, Rudner
Edző: Gasper Potocnik

Sopron KC: Mack 12/3, MYERS 16/3, Sitku 6, FORD 20/6, MONTGOMERY 13
Cs.: Fazekas, Borisov 9/3, Halász 4, Takács
Edző: Kostas Flevarakis

Teyvon egy eladott labdát visszaszerezve juttatta előnyhöz csapatunkat, majd ezt “fejelte meg” szépen, tiszta helyzetig játszott támadás végén, a korábban Szolnokon szép sikereket elérő Quincy egy triplával. A friss kupagyőztes első kosarát Badzim szerezte. Jobban, pontosabban kezdtünk, Quincy zsákolásával 9-2-re mentünk, bő 2 perc elteltével időt kért Gasper Potocnik. A folytatásban “kupagyőztes üzemmódba” kapcsolt a Szolnok, amely Young vezérletével 2 pontra feljött, miközben több labdát eladtunk. Ekkor Kostas kért időt és kisembereink – Teyvon, valamint a labdát és könnyű kosarat szerző Mack – révén újra elléptünk. Ákos bátor betörésből szerzett kosárral tért vissza hosszabb kényszerpihenő után, a hazaiakat Cakarun és a triplát szerző Badzim tartotta versenyben. A negyed hajrájában Ákos ellen – talán túl szigorúan – sportszerűtlen hibát ítéltek és ez “feldobta” a hazaiakat, akik egy 8-0-s rohamot bemutatva 3 pontos előnnyel zárta a nyitóetapot.

A második negyed elején Cummings duplájára Quincy révén hármassal feleltünk. Bár akadtak villanásaink, ellenfelünk játszott stabilabban és eladott labdáinkat büntetve 9 ponttal ellépett. Kostas újra időt kért, majd Marci olyan támadás végén szerzett kosarat, amelynek során háromszor szedtük vissza a lepattanót a hazai palánk alatt. Sajnos nem hozott áttörést, Taiwo és Young jóvoltából 10 pont fölé nőtt a hátrány. Ezt követően azonban Quincy és Marci is betalált, ráadásul hosszabb idő után kivédekeztünk 1-2 hazai akciót. 7-e visszajöttünk, de még mielőtt igazán lendületbe jöhettünk volna, időt kért a kupagyőztes. A félidő hajrájában Marci és Quincy tartotta versenyben csapatunkat, szünetben 8 ponttal vezettek a hazaiak.

Újabb eladott labdánkat Pongó büntette triplával a 2. félidő elején. Mi kettesével dobtuk, ellenfelünk hármasával szerezte a pontokat, ugyanis Cummings is betalált távolról. Büntetőkkel visszajöttünk 6-ra, amikor Subotic legyintett a játékvezetőkre, technikaiért. 8-0-t futva 4-re feljöttünk és volt labdánk tovább zárkózni, de nem tudtunk élni vele. A szakasz közepén az E. J. kosara előtt támadóhibát eljátszani próbáló Cummings is technikait kapott, 3-ra feljöttünk. Badzim duplázta meg a hazai előnyt egy triplával, ami átlendítette a holtponton a hazaiakat, akik 8-cal megugrottak, de Quincy egy 6-0-t “vezényelve” 2-re felhozta csapatunkat. Volt labdánk egyenlíteni is, ám a negyed végén 2 eladott labdánkból Subotic 2 triplát is bevert, 8 pontos hátrányból kezdtük a zárószakaszt.

Ezen faragott Teyvon triplával, s Young kosara után Milos is hármassal jelentkezett, majd Ákos ügyes ziccerrel 2-re hozta föl csapatunkat. Ahogy eddig, kritikus szituációkban megint újított a Szolnok és 7 ponttal ellépett, Kostas pedig időt kért. Rendezte a sorokat, Quincy és E.J. 3-ra visszahozta csapatunkat a negyed közepén, ám E.J. a kosara után szerencsétlenül ért talajt, nem is tudta saját lábán elhagyni a pályát. Cummings triplája adott újabb lökést a Szolnoknak. Az addig hibátlanul büntetőző Teyvon mindkét dobását elrontotta a vonalról. Szerencsére E.J. másfél perc elteltével visszatérhetett, ám technikait kaptunk. Badzim keze nem remegett meg, 9-cel ellépett a Szolnok. Mack hármasa keltette életre reményeinket, de jött egy újabb eladott labda, újabb hazai kosarak. Végül 11 ponttal nyert a Szolnok, de csapatunknak újfent volt tartása, s a kupagyőztes otthonában bizonyította, hogy ott a helye a legjobbak között.

Nagyot küzdve, de hullámzó teljesítményt nyújtva, igazán jól csak a 2. félidő elején játszva, a lepattanó harcot 47-27-re elveszítve drámai küzdelemben 1 ponttal kikaptunk Zalaegerszegen

Zalakerámia ZTE KK – Sopron KC 85-84 (23-21, 20-20, 24-23, 18-20)
Zalaegerszeg, férfi NB I, 1000 néző
V.: Praksch, Tőzsér, Pozsonyi

ZTE: WILSON 27/6, Takács M., DE COSEY 19/9, BARNETT 14/3, Horti 2
Cs.: Parks 15/3, HOLTON 8, Révész, Németh Á.
Edző: Emir Mutapcic

SOPRON KC: Mack 13/6, MYERS 19/3, SITKU 5/3, FORD 12/6, Montgomery 10
Cs.: Borisov 16/3, FAZEKAS 6/6, Takács N. 3/3, Supola
Edző: Kostas Flevarakis

A mérkőzés elején fiaink Teyvon büntetői, Mack betöréses kosara és Quincy ziccere révén kettesével, a hazaiak Wilson tripláinak köszönhetően hármasával szerezték a pontokat. Aztán a hazai irányító két duplát is “bevert”, 4 perc elteltével az is állhatott volna az eredményjelzőn: Wilson-SKC 10-6. Szép akció végén E. J. zsákolt nagyot, majd Marci dobott egy szép triplát, Milos pedig egy betöréses duplával “szállt be”, egy 7-2-vel visszavettük a vezetést és közben Montgomerytől egy látványos szerelésre is futotta. Hazai időkérés után De Cosey dobott triplát. A negyed hajrája nagy dobópárbajt hozott, 2 ponttal a hazaiak nyerték a nyitóetapot.

Látványos játékkal indult a 2. etap, bár Barnett hármasától szívesen eltekintettünk volna, Marci viszont szép zsákolással igazolta, hogy egyre inkább kezdi felvenni az élvonal ritmusát. Hazai oldalon Parks lépett elő, hármasára Quincy felelt triplával, tartotta pár pontos előnyét a ZTE. Ez a szakasz közepén Wilson szerencsés kosarával 7-re nőtt, amin Csabi egy szép triplával faragott. A srácok próbáltak kicsit szigorítani a védekezésen, ami bizonyos fokig működött is, de ahogy egy hete a Kaposvár, most a ZTE játékosai is több lepattanót visszaszereztek a mi palánkunk alatt. Csapatunkat ekkor E. J. tartotta versenyben. A félidő hajrájában Csabi újabb hármasával 2-re zárkóztunk. De Cosey is beemelt egy hármast, bő 20 másodperccel a félidő vége előtt. Erre Kostas időt kért és felküldött egy “lilliputi” ötöst – Mack, Teyvon, Csabi, Norbi és Milos. Az egy akcióra bevetett szokatlan, alacsony szerkezet bejött, a félidő ugyanis Norbi hármasával ért véget.

Wilson duplájára Mack révén hármassal feleltünk a 2. etap elején, majd Teyvon erőszakos betörés utáni kosarával fordítottunk. Mack újabb hármasa után időt kért a hazai szakvezetés, remek 8-2-es másfél percet “repesztettünk”, és ez a srácokat elkísérő szurkolóinknak is jól hallhatóan tetszett. Hazai időkérés után Quincy is betalált távolról, ezek a percek, a játék, a dobóforma a 13-as sikersorozatban nyújtott játékra emlékeztetett. Teyvon betöréseivel nem tudtak mit kezdeni a hazaiak, akiknél leginkább De Cosey jeleskedett. A szakasz közepén 2 eladott labdánk után 1 pontra feljöttek a hazaiak. Teyvon főszereplővé vált, újabb kosarat szerzett, majd a túloldalon személyit és ezt vitatva – talán kissé szigorúan – technikait is kapott, ráadásul ez a 4. hibája volt. Ellenfelünk fordított, de Mack révén próbáltunk tapadni a ZTE-re, kár, hogy 2 büntetőt is kihagyott. A szakasz végén is több pattanót szedtek vissza a hazaiak a palánkunk alatt, Parks és Barnett révén 5 ponttal elléptek. A negyed E. J. zsákolásával és 3 pontos hazai vezetéssel zárult.

A záróetap elején támadásban egyénieskedtünk, a hazai betöréseket pedig nem tudtuk megállítani, 8 ponttal elléptek az egyre magabiztosabb hazaiak. Milos próbált “ébresztőt fújni” egy vagy 9 méteres triplával, de újabb ZTE támadópattanó és fault következett, s egy technikai Kostasnak. A szakasz közepén pontatlanokká váltak a hazaiak, s ekkor a lepattanókat is megkaparintottuk. Sőt Quincy a támadóoldalon is szedett egyet és 3-ra hozta vissza a csapatot, Teyvon pedig 3 büntetőt értékesítve egyenlített. De Cosey triplájánál “nyelte be” a labdát a hazai gyűrű, a hajrára “feltámadó” Milos 1-re visszahozta csapatunkat 2 perccel a vége előtt. De Cosey-t nem tudtuk tartani, Teyvon viszont 38 másodperccel a rendes játékidő letelte előtt triplával egalizált. Újabb hazai támadópattanók után, 9 másodperccel a befejezés előtt Horti dobhatott büntetőket, de csak a másodikat dobta be, Kostas időt kért. Mack dobása kimaradt, így a ZTE győzött.

A legelején és a legvégén vezetett csupán, de hosszabbításos csatában nyerni tudott otthonunkban a Kaposvár. Helyenként kifejezetten tetszetősen játszva a 3. negyed közepén már 16 ponttal is vezettünk, de talán ezt követően kezdte éreztetni hatását, hogy több játékosunk is betegeskedett a héten. A kaposváriak vérszemet kaptak, remekül dobtak és hosszabbításra mentették a találkozót. A ráadás nagy részében is mi vezettünk, de a végén ők játszottak pontosabban és maradtak higgadtabbak, s talán jobban is bírták erővel, így fölénk kerekedtek

Sopron KC – Kaposvári KK 92-94 (25-18, 21-17, 19-24, 20-26)
Sopron, 2.000 néző
V.: Papp P., Fodor A., Lengyel

Sopron KC: Mack 9/3, MYERS 24/9, BORISOV 20/12, SITKU 8/3, MONTGOMERY 22
Cs.: Werner, Supola 2, Fazekas, Q. Ford 7/3
Edző: Kostas Flevarakis

Kaposvári KK: HILLARD 19/6, PRICE 32/18, Plézer, X. FORD 29, Martin 6
Cs.: Krnjajski, Puska, BOGDÁN 3/3
Edző: Nikola Lazics

Csapatunkból a kapitány, Takács Norbi, valamin Ákos hiányzott, az ellenféltől pedig a Novomatic Arénát meglehetősen jól ismerő Diggy, azaz Quincy Diggs, valamint Csorvási és Hendlein.
A kaposvári Ford ellenfelünknek szerzett vezetést, E. J. előbb közelről egalizált, majd egy hatalmas blokkot mutatott be. Marci büntetőivel 2 perc után átvettük a vezetést majd rendezetlen védelem ellen Mack fellöbbölt labdáját E. J. vágta a gyűrűbe, óriási üdvrivalgást kiváltva szurkolóinkból. A hangulatot Marci erőszakosan, agresszíven szerzett támadópattanója után estében szerzett kosara fokozta. Milos is beköszönt, zengett-zúgott az eskácé-eskácé, 10-2-nél ellenfelünk időt kért. Hillard törte meg a somogyi kosárcsendet, ám Milos azonnal felelt rá egy triplával. A szakasz közepén váltva estek a kosarak, Teyvon hármasával 10 pont ra nőtt az előny. A szakasz hajrájában jött egy hullámvölgy kihagyott ziccerekkel, elsietett akciókkal, s a megállíthatatlan Ford révén 5 pontra felzárkózott a Kaposvár. Milos triplával és 2 jó büntetővel próbálta kirángatni a csapatot a gödörből, 7 ponttal nyertük a nyitóetapot.

A 2. etap elején másfél percig nem esett kosár, majd Ford újabb találatára Teyvon révén hármassal feleltünk. Hillard villogott a vendégeknél, míg nálunk Supi talált be rendezetlen védelem ellen. Sok hibával tarkított játék mellett tartottuk az 5 és 10 pont közötti előnyt az ekkor Price találataira támaszkodó somogyiak ellen. Ez nőtt 11-re a szakasz közepén Milos újabb hármasával. Újabb somogyi időkérés után, Teyvon kötött a játéktérről kiesve igen közeli ismeretséget a szokás szerint akció közelben dolgozó fotósunkkal. A félidő hajrájában ő és Milos nyitotta tovább az ollót. Ami némi gondot okozott, hogy E. J. megkapta a 3. hibáját. Szünet előtt 1-2 hibánkat kihasználva 11 pontra visszajött a Kaposvár.

A 2. félidő elején a “mi Fordunk” “vette kezelésbe” a szünetig 20 pont fölé jutó kaposvárit, a játék pedig Marci 1 jó büntetőjével, majd hármasával indult, kapta is a biztató Marci-Marci rigmust a lelátóról – nem mellesleg 15-tel elléptünk. “Fordunk” triplát is dobott, majd a szakasz közepén jött egy hullámvögy, és Price két hármasára építve egy 8-0-lal 10 ponton belülre került ellenfelünk – érthető, hogy Kostas időt kért. Az addig inkább a társak kiszolgálásában jeleskedő Mack próbálta átlendíteni a csapatot a holtponton, de Hillard hármasával 5-re csökkent az előny. Price és Hillard révén a szakasz hajrájában is tapadt ránk ellenfelünk, de Teyvon azért tett róla, hogy a kocka ne forduljon, 6 pontos előnyt szereztünk a 4. negyedre.
Ez Hillard kosarával indult, amelyre ügyes akció végén Mack révén triplával feleltünk. Váltva estek a kosarak, tartottuk a szűk előnyt, miközben Marci nagyon hasznos labdaszerzésekkel vétette észre magát. A faultproblémákkal küzdő E. J. “szólt hozzá” a játékhoz hosszabb hallgatás és Teyvon passza után egy nagy zsákolás formájában. Majd Quincy is “húzott” egy jókorát, úgy, hogy előtte ő szerzett labdát, még a mi térfelünkön, így elléptünk 10-zel és időt kért ellenfelünk. A szakasz közepén a nagyot küzdő és játszó Marci kipontozódott, s Price újrakezdte a “triplavetést”, EJ. pedig a zsákolgatást. Szívós ellenfelünk továbbra is tapadt ránk, s bő perccel a befejezés előtt 2 pontra zárkózott föl. E. J kosarával, majd Teyvon 1 jó büntetőjével jutottunk kis lélegzethez és bő fél perccel a vége előtt 5 pontos előnyhöz. Ez villámgyorsan elolvadt, X. Ford büntetői, majd a letámadás ellen eladott labdából kapott Bogdán tripla után. Egy támadásnyi időnk volt megszerezni a győztes kosarat. Elvesztettük, majd visszaszereztük a labdát, de végül Milos nem talált be, így jöhetett a hosszabbítás.

Ez E. J találatával indult, de Price büntetőből egyenlített. Egymás hibáiból éltek a csapatok, majd Teyvon dobott triplát támadóidőnk utolsó pillanatában. Hillard egy, Mack 2 büntetőt dobott be, majd bő perccel a hosszabbítás lejárta előtt Hillard hármasával 1 pontra jött fel ellenfelünk és elvesztettük a labdát. Price 20 másodperccel a hosszabbítás lejárta előtt bedobta a 6. tripláját, és ezzel fordított a Kaposvár. Az egyenlítést jelentő duplára mentünk rá, de elveszítettük a labdát, így drámai csatában ellenfelünk győzött.

Kostas Flevarakis:
Bár most nagyon szomorúak vagyunk, én mégis büszke vagyok a játékosokra. Ez a harmadik szezonom itt, és a mai volt az első olyan vereségünk, amelyről nem tudok rosszat mondani, mert ez egy olyan mérkőzés volt, amit egy olyan hét után, amilyenen mi túl vagyunk, a többi magyar csapat húsz ponttal elveszített volna. Egész évben ez történt, amikor más csapatoknak a miénkhez hasonló problémái voltak. Sitku jó munkát végzett, de nagyon hiányzott Halász és Takács játéka. Supola próbálkozott, de nyilvánvalóan még nem áll készen egy ilyen mérkőzésre. Fazekas is beteg volt, és Mack sem volt száz százalékos állapotban, rólam pedig ne is beszéljünk. Volt esélyünk megnyerni a találkozót, ha megszerzünk két kulcsfontosságú lepattanót, amelyekből triplákat dobtak, és ezért is vagyunk szomorúak. Én nem a védekezésben látom a kulcsot, hanem a pontszerzésben, hiszen idén a legjobb csapatok sem dobtak itt kilencvennégy pontot.
Remélem, nemsokára mindenki visszatér és készen leszünk a szezon legfontosabb részére. A szurkolóknak ismételten köszönjük a biztatást, sokat segítettek!

Közel egy hónap után folytatódik a férfi kosárlabda NB I, amelyben csapatunk holnap 17 órától tévés rangadót játszik Körmenden.

Együttesünk szédületes 13 mérkőzéses győzelmi sorozata a szünet előtt Kecskeméten megszakadt, és holnap Körmenden is nehéz csata vár a srácokra.
Edzőnk, Kostas Flevarakis a a holnapi körmendi találkozó kapcsán először azt taglalta, hogy a hosszú szünet után minden csapat számára kérdéses lesz, hogy milyen formában fogja lejátszani az első mérkőzést. Mint mondta, egész Európában a magyar élvonalban volt a leghosszabb a szünet a vb-selejtezők miatt. Ennek elején Kostas közel egy hét pihenőt adott a srácoknak, hogy feltöltődjenek, hiszen a nagy menetelés, a 3 hónapos “csúcsra járatás” után azért érződött a fiúkon a fizikai és a mentális fáradtság.

Csapatunk szakvezetője hangsúlyozta, a csapat következő célja, hogy biztosítsa helyét a felsőházi középszakaszban. Ehhez az első lépést Körmenden tehetik meg Takács Norbiék, de ez nagyon nehéz lesz. Kostas kiemelte: a Körmend a bajnokság egyik topcsapata. Gyors, egy az egy elleni játékban kiváló hátvédekkel, rutinos bedobókkal, és többek között a korábban Sopronban is kiválóan teljesítő Gordon személyében egy remek centerrel a soraiban. Edzőnk hozzátette, a körmendiek különösen saját pályájukon erősek és veszélyesek, ott nyerni óriási bravúr lenne.
Ahhoz, hogy sikerüljön, alapvetően fontos lesz, hogy a srácok kontrollálják a játék ritmusát, ne hagyják az ellenfélnek a saját gyors, lerohanásokra épülő játékát játszani. Fontos, hogy a lepattanókra kiemelten figyeljen a társaság, s ne engedjen sok második esélyt a pontszerzésre a Körmendnek.

2022. március 5-től egyedülálló sportműsorral találkozhatnak a nézők a Tippmix újonnan induló YouTube-csatornáján és a legnagyobb podcast szolgáltató felületeken. A Mester2es névre keresztelt, labdarúgás és sportfogadás fókuszú sorozatban Berkesi Judit sportriporter és László Ági, a Kislány, nagyfoci blog alapítója nyújt új perspektívát és exkluzív információkat a sport világáról.

A Szerencsejáték Zrt. árbevételének 54%-át a sportfogadás adja, amelyből a legnagyobb szeletet a futball hasítja ki. A felmérések azt mutatják, hogy a milliós méretű sportfogadói kör tagjai előzetesen és folyamatosan széleskörűen tájékozódnak a fogadásokkal kapcsolatos olyan információkról, amelyek segítik őket a piacok jobb megismerésében és a sikeresebb eredményekben. A Szerencsejáték Zrt. új műsorának elindításával ebben kíván szakmai segítséget és teljesebb körű szolgáltatást adni szórakoztató formában, hazánkban egyedülálló formátumban.

Rendhagyó módon a Mester2es-ben két női műsorvezető segíti a fogadókat, azonban a hölgyeket senkinek sem kell bemutatni: Juditot a televízióból ismerheti minden futballrajongó, Ági az online platformok egyik legismertebb és legaktívabban alkotó bloggere, aki otthonosan mozog a sportfogadás világában is. Judit szakterülete elsősorban a hazai és női labdarúgás, Ági pedig a nemzetközi futball szakértője, így a páros tökéletesen kiegészíti egymást.

A műsor adásai tervezetten havonta minimum két alkalommal lesznek láthatóak először a Tippmix Youtube-csatornáján, majd a megjelenést követően a legnépszerűbb podcast streaming felületeken (pl.: Spotify, Apple Podcasts) és a Szerencsejáték Zrt. saját közösségi felületén is hallgathatóvá, illetve visszanézhetővé válnak a különböző részek.

Az első alkalommal a Mester2es rögtön dupla adás várja a nézőknek, amelynek vendége Marco Rossi szövetségi kapitány volt. A beszélgetés során többek között a közelgő Nemzetek Ligája mérkőzésekkel kapcsolatos elvárásokról is faggattuk a mestert.

Ha kíváncsivá tettünk, nem kell mást tenned, mint megnézni adásunkat: https://youtu.be/vy28HQllEpU

Amennyiben tetszett az első rész, iratkozz fel és kövesd a Tippmix Youtube-csatornáját vagy hallgasd vissza az adásokat a legnépszerűbb podcast streaming felületek valamelyikén!
Hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk!

A hosszú, közel 1 hónapos bajnoki szünet elején, a kecskeméti mérkőzés után játékosaink 1 hét pihenőt kaptak Kostastól

Edzőnk elmondta: a srácok, az előző 3 hónapban folyamatosan “csúcsra járatva” mutatták be azt a 13 győzelmet számláló sorozatot, amelyre nehéz szavakat, jelzőket találni. Ez szakadt meg Kecskeméten és Kostas érezve, látva a csapaton a fáradtságot, rendelte el a hosszabb pihenőt.

Azt követően újra edzésbe állt a társaság, munkához láttak a srácok – köztük immáron Supola Zoltán is, aki mint ismeretes, még szeptember végén, Szombathelyen szenvedett súlyos sérülést, bokatörést.
Mint mondta, már két hete edz és napról napra egyre jobban és jobban érzi magát a pályán. A csapattal való tréninget fizikailag nem a nulláról, hanem már aránylag jó állapotban kezdte, hiszen az utóbbi hónapokban azért rendszeresen edzett, kondizott, tekerte a konditermi kerékpárt és kardiózott.
Supi a sérülése miatt a kispadról figyelte, kísérte végig a parádés győzelmi sorozatot. Erről így vélekedett: – Sokkal jobb volt jól játszani és nyerni látni a srácokat, mint a sérülésem utáni első hetekben szenvedni őket a pályán. Remek érzés lehetett a srácoknak olyan hangulatban játszani, mint a hazai mérkőzéseken. Ezért szeretnék minél előbb visszatérni, hogy ilyen élmények aktív részese lehessek a pályán, úgy érzem, hasznára tudok lenni a csapatnak.

Supi annyit még hozzátett: az operáció után a bokáját hét csavarral rögzítették. A sérülés már a múlté, viszont a csavarokat elvileg a műtét után egy évvel ki kell venni. Supi azonban reméli, sikerül ezt egy kicsit előbbre hozni és akár már a nyáron megejteni, mert a csavarok kiszedése okozta beavatkozás majd újabb (nagyjából egy hónapos) kihagyással jár.