Hetek, hónapok, évek óta téma Sopron gyorsforgalmi úthálózatba való bekapcsolása. Bár a környéken több autópálya és gyorsforgalmi út is van, konkrétan a várost eddig nem érte el egyik sem. Márpedig ez éppen megvalósítás alatt van, ha több éves késéssel is, jövő évre elkészül az M85 Csorna-Sopron szakasza. De mi lesz a folytatással?
Az M85 Sopron környékén nagyon látványosan készül. A környéken autózók időszakos forgalomkorlátozásokkal, sárral, indokolatlan sebességkorlátozó táblákkal kell, hogy számoljanak a környéken élők számára pedig mindennapos lett a por, a nagy teherforgalom és a munkagépek keltette zaj. A térség gazdasági fejlődéséhez ugyanakkor két dologra szükség van: jó vasútra és jó közutakra. Ez utóbbi érdekében is épül most a gyorsforgalmi, meg persze azért is, hogy levegye a terhet a 85-ös útról, illetve a 84-es út egy szakaszáról. Tapasztalatból mondom, ahol már elkészült a gyorsforgalmi a sima főúttal párhuzamosan, ott a “régi” főút teljesen kiürült, nézzük csak meg a 85-ös Csorna és Győr közötti szakaszát, de vethetünk pillantást a 86-osra is Csorna és Szombathely között. Kellemesen, értelmes tempóban lehet közlekedni, a buszok és kerékpárosok is nyugodtabban vehetik igénybe az utat.
Fotó: K.M.
Ami az út folytatását illeti, legutóbbi céldátum a “Fertőrákos forgalmi csomópont” és az országhatár közötti szakaszra 2024 volt. Ezene a szakaszon egyébként még konkrét munka nem is folyik, a régészeti feltárásokat viszont megkezdték. A burgenlandi úthálózathoz való csatlakozással lehetnek még problémák, ugyanis újra feléledt az a kezdeményezés, mely szerint a környező települések, így Vulkapordány, Cinfalva, Kelénpatak nem szeretnék, hogy egy, az A4-eshez hasonló tranzitútvonal jöjjön létre. Pont az elmúlt hetekben tiltották ki az áthaladó nagy tehergépjárműveket a környékről, igazából egy ilyen tiltásnak nem lenne semmi akadálya egy újonnan létesült gyorsforgalmi úton sem.
A települések azonban azt akarják elérni, hogy az A3-as autópálya meghosszabbítása Sopron felé véglegesen kerüljön le a napirendről. A burgenlandi tartományi kormány pedig kikötötte, ha az összes érintett település nem egyezik bele, akkor nem is lesz megépítve az autópálya folytatása. A probléma egyébként elég sokrétű. Fent említettem már, milyen pozitív hozománya lehet egy ilyen gyorsforgalmi útnak, ugyanakkor nem beszéltünk a negatívumokról. Először is, megépítése rendkívül nagy környezeti károkozással jár. Erdőket, legelőket semmisítenek meg, a soproni választási kampányban pedig az egyik ellenzéki csoportosulás részéről szóba került az is, hogy ha megépül az alagút a Bécsi-domb alatt, az mindkét felén úgy fog füstölni, mint egy “gyárkémény”. Mindezt Natura 2000-es övezetben, bár tény, hogy eleve azért lesz alagút, hogy a dombot ne kelljen teljesen letarolni.
Fotó: K.M.
Egy másik negatív hozománya lehet az új gyorsforgalmi összeköttetésnek az, hogy még többen érkeznek a térségbe. Sokakat ugyanis jelenleg az tart vissza az ingázástól, vagy egyáltalán a Sopronba vagy Burgenlandba költözéstől, hogy nem közelíthető meg kényelmesen és gyorsan, idióta autósok miatti gyomorgörcs nélkül.
A közösségi médiában egyébként felmerült, hogy esetleg az M85 nem az A3-hoz kellene, hogy csatlakozzon, hanem inkább az S31-eshez Kismartonnál, vagy az S4-eshez Borbolyánál. Hogy ezek valós alternatívaként is léteznek-e, egyelőre nem tudni.
– A szezont a PAOK csapatánál kezdte a szezont, de hamar távozott. Mi történt pontosan?
Sabáli Balázs három kritikus időszakban is vezette a csapatot. Három éve ő maga mondott le, két éve átvette az együttest, most pedig közös megegyezéssel távozott. Mint mondta, mindegyik eset más és más volt. Három éve az történt, hogy miután Patonay Imre távoztával az utánpótlás csapatot is vezetnie kellett, nagyon elfáradt, úgy gondolta, lemondásával segíti a legtöbbet. Két éve mielőtt átvette volna a csapatot, már korábban is felkérték kétszer. Attól a feladattól nagyon tartott, mint mondta, aki nem élte át, el nem tudja képzelni, milyen stressz és nyomás alsóházban playout-ot játszani – a lényeg a végeredmény volt, bennmaradtunk.
Sabáli tudja magáról: olyan ember, amilyen, ami a szívén, az a száján. Hibázni lehet nála, nyilván ő maga is hibázott sokat. Kiemelte: “Ha mersz önmagad lenni, biztos lehetsz benne,hogy nem fogsz mindenkinek tetszeni”. Ha valamire “ugrik”, vagy ha úgy tetszik “robban” az az, ha megbeszélt, gyakorolt, videón elemzett dolgokat nem úgy csinálnak, ahogy kellene. Tudja, ez nem mindig szerencsés, de ő ilyen! Azt is tudja, illetve valószínűnek tartja: volt, hogy megsértett játékost, de ezt mindig annak érdekében tette, hogy jobb legyen a csapat, személyében senkit nem akart megalázni. Ennek kapcsán elárulta, a legtöbb alkalommal tavaly, a hátvéd Brynton Lemar-t “marta le” – a kosaras azonban tisztában volt vele, azért tette, hogy jobb legyen ő is és a csapat is, nem megsértődött ezen, hanem beállt a sorba, s próbálta minél jobban tenni a dolgát. Hozzáállás tekintetében Ryan Watkins, a playout-it játszó csapat centere is ilyen volt, átlagos tehetség – hatalmas szívvel. “Lemar, Watkins, Bavcic és Borisov a legjobb példái annak hogy edző és játékos között is tud lenni baráti viszony, több évvel a közös munka után is. Számomra ezek a visszajelzések és kommunikációk jelentik azt, hogy respektálják az elvégzett munkát.” Többen érdeklődtek nála korábbi soproni játékosai közül, például egy régebbi időszakból Edin Bavcic.
Rizvic betörésből dobott kosarára Jones felelt közelről. Gyorsan jöttek az első magyar pontok is, Illés triplája után Supi volt eredményes betörésből. Itt sajnos “megálltunk”, ritmust vesztettünk támadásban, kapkodni kezdtünk és a higgadtabban, pontosabban kosarazó Oroszlány egy 7-0-lal ellépett, érthető volt stábunk időkérése. Centerünk, Eric villanásával faragtunk a hátrányon és volt esély tovább csökkenteni, de eladott labdából könnyű ziccert kaptunk. A padról érkező Bernard jóvoltából, aki duplával, majd ügyes támadás végén triplával jelentkezett, 3-ra feljöttünk. A fellángolás sajnos csak rövid ideig tartott, a szakasz hajrája egyénieskedő, erőlködő játékot hozott a részünkről. Szerencsére ezúttal “hátul”, azaz védekezésben rendben voltunk, így Abell vezette ellenfelünk nem tudta ezt kihasználni. A szakasz végén labdaszerzés után Molnár Marcell volt eredményes, 3 pontos hátránnyal zártuk az első 10 percet.
Bár Jones gyönyörűen szerelte Bozovicot, Mohácsi a második etap elején triplával megduplázta ellenfelünk előnyét, bő 2 perc elteltével pedig 8 pontosra nőtt a hátrány, újból időt kellett kérnünk. Újra a magát “összekapni próbáló” Bernard villant, de az OSE-nak mindenre volt válasza. Miközben újra eladtuk a labdákat, a szakasz közepén 12 pontosra nőtt, az ekkor Bozovic és Abell vezette Oroszlány előnye. Sajnos egy jó megmozdulásra általában 3 rossz jutott, így aztán az önbizalom is elillant több játékosunknál. Ez abban nyilvánult meg, hogy tiszta dobóhelyzetekből a labdával együtt a felelősséget is tovább passzolták, bár a szurkolók próbálták buzdítani a srácokat. A félidő hajrájában Pitts és Thompson büntetőivel 10 ponton belülre kerültünk, de a végén újra jöttek a hibák elől és hátul. Hiába dobott bravúrkosarat Supi, az erőlködő Pitts technikaija utáni büntetővel csapatunk tetemes, 14 pontos hátránnyal és némi füttyszó kíséretében vonult az öltözőbe. Az első félidőben 5 gólpasszra volt 10 eladott labdánk, triplamutatónk pedig 1/11 volt.
Abban bízhattunk, ennél csak jobb jöhet… ehhez képest Bozovic pöcijével indult a második félidő és ez egy 6-0-s vendég rohamot indított útjára, amellyel 20 pontos lett a hátrány és időt kértünk. Pitts szerezte első kosarunkat, könnyedén felelt rá Hayes. Pitts ellen sportszerűtlen hibát ítéltek és mivel volt már egy technikaija, a kiállítás sorsára jutott. Az oroszlányi zónát Supi ugyan átdobta triplával, ám a Illés-Rizvic-Bozovic trió révén a szakasz közepén 24 pontosra nőtt az újonc előnye. Bernard amolyan “egyszemélyes kommandóként”, ügyes egyéni akciókkal és büntetőkkel egy 10-0-s rohamot vezényelt, időt kértek a vendégek, de megjött szurkolóink hangja. Valamit megéreztünk, Molnár Marci újra villant. Az Oroszlány hosszabb kosárcsendjének Washington vetett véget egy 2+1-es játékkal. A szakasz végén sajnos több tiszta helyzet is kimaradt. A szakasz Supi büntetőivel és 13 pontos OSE-vezetéssel zárult, bár egy ponttal megnyertük a negyedet.
A negyediket eladott labdákkal kezdtük, ellenfelünk köszönte szépen, Mohácsi és Bozovic révén egy 6-0-lal kezdve közel 20 pontosra hizlalta előnyét. 2 és fél perc elteltével az ezúttal abszolút vezérré előlépő Supi szerezte első pontjainkat a szakaszban, majd egy tripla formájában a 34. perc elején Demetre saját első pontjait. Időt kértek a vendégek, a remekül játszó Illés pedig a szakasz közepén egy triplával, majd egy duplával eldöntötte a meccset. A végén mindkét csapatban a cserék játszottak, Schöll Ricsi személyében újoncot avattunk. Lefújáskor szurkolóink rövid, de kemény kritikát fogalmaztak meg.
