Elkezdték építeni a bécsújhelyi keleti elkerülőutat

A heves tiltakozások ellenére szeptember végén megkezdődtek a munkálatok, elkezdték építeni a bécsújhelyi (Wiener Neustadt) keleti elkerülőt. Az új útszakasz az S4-es gyorsforgalmi út bécsújhely-keleti lehajtóját, illetve a B53-as főutat köti majd össze a B21b, B60-as utak csomópontjával, a várost kelet-északkeleti irányból elkerülve. „Ringschlussként”, azaz körgyűrű zárásként is emlegetik ezt a fejlesztést, melytől azt várják, hogy jelentős forgalmat vesz majd le a belváros útjairól. Az új elkerülőút 2027-re készülhet el.

Fotó: Stadt Wiener Neustadt/Weller

„A mai nap egy nagyon szép nap Bécsújhely városának, de mindenekelőtt a Nestroystraße és a Grazer Straße lakói, valamint a többi utca számára, amelyek a körgyűrű lezárásának élvezhetik annak előnyeit. A körgyűrű lezárásának építési munkálatainak megkezdésével végre véget vetünk minden olyan találgatásnak és vitának, hogy ez a projekt, amelyre a zaj és a forgalom által sújtott emberek évtizedek óta várnak, sosem valósul meg. Most az a feladat, hogy az építkezést gyorsan és megfelelően, minden környezetvédelmi követelménynek megfelelően lefolytassuk. Ezzel egyidejűleg mi Bécsújhely városában is elvégezzük a „házi feladatunkat”, új és forgalomcsillapított módon tervezzük meg a Nestroy és a Grazer Straße-t, és a tartománnyal közösen megvalósítjuk a Bécsújhely és Lichtenwörth közötti új kerékpárút-összeköttetéseket is.”

-mondták el a város vezetői a WN24.at beszámolója szerint.

A beruházást már a tervezés során is sok kritika érte, főleg környezetvédelmi és mezőgazdasági aggályok miatt. A kritikusok szerint a projekt jelentősen hozzájárul termékeny mezőgazdasági területek megsemmisítéséhez, valamint a Fischa-patak menti ártéri erdő, illetve a patakhoz köthető vizes élőhelyek pusztításához is, amely komoly veszélyt jelent a helyi ökoszisztémára. Az ellenzők szerint a projekt a talaj további leburkolásával súlyosbítja a klímaváltozás hatásait, például a helyi hűvös légáramlások akadályozásával, ami a nyári hőhullámokat még elviselhetetlenebbé teheti​. A Vernunft statt „Ostumfahrung” Platform szerint ráadásul az új útnak köszönhetően nem hogy csökkenne, de még nőni is fog is a gépjárműforgalom a belvárosban.

The post Elkezdték építeni a bécsújhelyi keleti elkerülőutat appeared first on Ikvahír.

Kicsit még várhatunk a villamosításra

Jövőre kezdődik a Mattersburger Bahn, azaz a Bécsújhely-Sopron vasútvonal felújítása és villamosítása. Az ÖBB mintegy 100 millió eurót, azaz mai árfolyamon nagyjából 39,2 milliárd forintot fektet a vonal korszerűsítésébe, melynek során a pálya mellett megújulnak az állomások és megállóhelyek, villamosítják az egész vasútvonalat, számos szintebeli kereszteződést pedig alul- vagy felüljáróval váltanak ki. A korábbi tervek szerint a 2026-os menetrendváltásra már el is készülne a korszerűsítés, azonban nagyon úgy tűnik, hogy csak az országhatárig.

Látványterv Lépesfalva-Somfalva állomás felújításáról (ÖBB/Feuchtenhofer Architekten)

A vasútvonal magyarországi szakaszát ugyanis a GYSEV üzemelteti, az ORF Burgenland tegnap megjelent cikke szerint pedig itt legkésőbb 2030-ig vállalták a villamosítást. Kérdéses, hogy ez milyen forrásból valósul majd meg, illetve milyen többlet fejlesztés várható. Nemrég például Ágfalván kezdődött igényfelmérés annak érdekében, hogy ismét legyen vasúti megállóhely a községben. A vasútvonal felújítása remek apropót biztosítana ennek a megvalósítására, hiszen most 80-120 kilométer per órás sebességgel száguldanak el a vonatok közvetlenül a település házai mellett. Pedig Ágfalva az elmúlt másfél évtizedben robbanásszerű fejlődésen és lakosságszám-növekedésen esett át, ráadásul sokan Nagymarton, Bécsújhely, Bécs felé járnak dolgozni, iskolába. Evidens lenne tehát, hogy ismét megálljanak a vonatok a településen, amire egyébként utoljára a 60-as évek végén volt példa, akkor is csak a Sopron-Déli pályaudvar és Ágfalva között közlekedő vonatokat lehetett igénybe venni.

Látványterv Márcfalva-Fraknónádasd megállóhely felújításáról (ÖBB/Feuchtenhofer Architekten)

Apropó vasút: korábbi tervek szerint a GYSEV Sopron-Ebenfurt vonalát is erre húznák át, azaz Sopron-Déli pályaudvar után, a várost elhagyva ágazna ki Sopronkertes (Baumgarten) felé az a vonal, így megszűnne a két Kossuth utcai átjáróból az egyik, illetve a Jereván mögött sem robognának vonatok. Hogy ebből mikor lesz bármi, azt egyelőre nem lehet tudni. Hasonló tervek egyébként születtek a város keleti felén is, a Győr-Sopron vonal Fertőboz után lekanyarodna a szombathelyi vonalra, ami így Kópházán és Harkán keresztül érné el Sopront, ráadásul több vágányú pályán.

Vonat halad át az egykori Ágfalva állomáson (Fotó: Keszei László)

De visszatérve a cikk eredeti témájához: előáll az a helyzet, ami Szentgotthárdnál már másfél évtizede megvan, csak pont fordítva: az osztrák oldalon lesz villamosítva a vasútvonal, a magyar oldalon meg nem. Vagy ki tudja, a „legkésőbb 2030-ig” azért jelentheti azt is, hogy előbb megvalósul a villamosítás a vasútvonal magyar szakaszán is.

The post Kicsit még várhatunk a villamosításra appeared first on Ikvahír.

VÉGRE! Megnyitott az új strand a Fertőn

Fertőszéleskúton (Breitenbrunn) szerdán újra megnyitott a megújult strand. Az Esterházy Magánalapítvány az ORF magyar nyelvű cikke szerint 2019-ben vette át az üzemeltetést a település önkormányzatától, majd nem sokkal később meg is kezdődött a felújítás. Az összesen 53 millió eurós beruházás során az építkezés kevesebb, mint 2 évig tartott. A fejlesztés központi eleme a „Neuer Strand Neusiedler See” néven futó új kikötőépület, melynek felső szintjén a Libelle étterem kapott helyet, ezt pedig egy terasz köti össze a komplexum rendezvényközpontjával. A strandfürdő és a kikötő területére látogatókat egy strandbár is várja és egy regionális termékeket kínáló élelmiszerbolt is helyet kapott.

Fotó: Esterházy Ausztria

A modern fertőszéleskúti kikötőépület megépítését az Esterházy Magánalapítvány szerint intenzív megbeszélések előzték meg a Világörökség Tanácsadó Testülettel és az érdekcsoportokkal, amelyekből kialakultak az építészeti pályázat kritériumai. A pályázatot a Studio Hoffelner Schmid nyerte, míg a kültéri területet a korbwurf Landschaftsarchitektur tervezte. A belsőépítészeti tervezést a destilat Design Studio végezte. Az alapkőletétel 2022. október 3-án történt, és az épületet mintegy 20 hónap alatt fejezték be. A 2024. június 4-i hivatalos megnyitón kulturális, üzleti és politikai élet kiemelkedő személyei vettek részt, akiket dr. Ottrubay István, az Esterházy Vállalat felügyelőbizottság elnöke, valamint Matthias Grün és Michael Gröschl, az Esterházy Vállalat igazgatói köszöntöttek.

The post VÉGRE! Megnyitott az új strand a Fertőn appeared first on Ikvahír.

A város egyik legkirályabb fejlesztése…

…lehetett volna, de nem egészen így. A Virágvölgyben lakók, itteni telektulajdonosok régóta szerették volna, ha buszjárat közlekedik feléjük is. Ez egészen idáig csak a Virágvölgy, Tercia Hubertus étteremig volt megoldva, oda is csak időnként, az utóbbi menetrendi módosítás óta követhetetlen módon tértek be buszok. Május 1-től ez változik, ugyanis addigra elkészül az új buszforduló a Csőszház dűlőnél.

Persze ez leginkább akkor lenne jó, ha nem a 7-es buszcsaládot terjesztenék ki még erre is, hanem dedikált buszok közlekednének a város legfontosabb pontjai (autóbusz-állomás, GYSEV pályaudvar, esetleg valamelyik bevásárlóközpont, belváros) érintésével. Illetve a Hubertus és a Csőszház dűlő megállók között 1km távolság van, mindenképp szükséges lenne egy közbenső megállóra is, valahol a Scheibel dűlő magasságában.

De ez nem így lesz. A Volánbusz most kiadott közleménye szerint a 7B, 7E, 17, 27B, 27E járatok a Virágvölgyi úton tovább haladva állnak meg az új Csőszház dűlő megállóhelynél is. Közbenső megálló pedig egyelőre biztosan nem lesz. A 7-es buszcsalád járatainak menetrendje egyébként több ponton is módosul május 1-től, ezekről részletes információt itt lehet találni: Sopron – május 1-jétől változás a helyi közlekedésben (volanbusz.hu)

The post A város egyik legkirályabb fejlesztése… appeared first on Ikvahír.

Láthatóvá válik a legnagyobb forrás

Fertőbozon több forrás is folydogál a Fertőmelléki-dombság oldalából. A két legismertebb és a nagyközönség számára is hozzáférhető a Kis-forrás és az Óvodai-forrás. Kevésbé ismert a Nagy-forrás, melynek vizét a község vízvezeték-rendszerének kiépítésekor bekötötték a hálózatba. A falu központi helyén ezért létesült is egy kisebb víztározó. A forrás vizét ugyanakkor a 2000-es évek eleje óta már a vízvezeték-hálózatban nem hasznosítják, mivel a vízgyűjtő területen a mezőgazdasági munka szennyezte a vizet. A vízmű területe tehát gyakorlatilag kihasználatlanul állt a közelmúltig. Az egészen extrém módon bővízű forrás vize most gyakorlatilag teljes egészében a Fertő tóba folyik, a kifolyót meg is lehet tekinteni a „Fertőboz, Bozi Rozi csárda” buszmegállóban egy vízelvezető rács alatt.

A helyzet azonban hamarosan gyökeresen megváltozik. A település weboldalán található műszaki leírás szerint mivel a falunak nincs igazi központja, a cél az, hogy az egykori vízműtelep területét közhasználat céljára megnyissák, létrejöjjön egy közkert és fogadótér. A víztározó helyén dísztó létesül, a forrást pedig ismét a felszínre hozzák, ezt kis patak köti majd össze a tavacskával. A munkálatok már folynak, hogy mikorra készül el a beruházás, arról nem rendelkezünk információval.

The post Láthatóvá válik a legnagyobb forrás appeared first on Ikvahír.