Jövőre kezdődik a Mattersburger Bahn, azaz a Bécsújhely-Sopron vasútvonal felújítása és villamosítása. Az ÖBB mintegy 100 millió eurót, azaz mai árfolyamon nagyjából 39,2 milliárd forintot fektet a vonal korszerűsítésébe, melynek során a pálya mellett megújulnak az állomások és megállóhelyek, villamosítják az egész vasútvonalat, számos szintebeli kereszteződést pedig alul- vagy felüljáróval váltanak ki. A korábbi tervek szerint a 2026-os menetrendváltásra már el is készülne a korszerűsítés, azonban nagyon úgy tűnik, hogy csak az országhatárig.
Látványterv Lépesfalva-Somfalva állomás felújításáról (ÖBB/Feuchtenhofer Architekten)
A vasútvonal magyarországi szakaszát ugyanis a GYSEV üzemelteti, az ORF Burgenland tegnap megjelent cikke szerint pedig itt legkésőbb 2030-ig vállalták a villamosítást. Kérdéses, hogy ez milyen forrásból valósul majd meg, illetve milyen többlet fejlesztés várható. Nemrég például Ágfalván kezdődött igényfelmérés annak érdekében, hogy ismét legyen vasúti megállóhely a községben. A vasútvonal felújítása remek apropót biztosítana ennek a megvalósítására, hiszen most 80-120 kilométer per órás sebességgel száguldanak el a vonatok közvetlenül a település házai mellett. Pedig Ágfalva az elmúlt másfél évtizedben robbanásszerű fejlődésen és lakosságszám-növekedésen esett át, ráadásul sokan Nagymarton, Bécsújhely, Bécs felé járnak dolgozni, iskolába. Evidens lenne tehát, hogy ismét megálljanak a vonatok a településen, amire egyébként utoljára a 60-as évek végén volt példa, akkor is csak a Sopron-Déli pályaudvar és Ágfalva között közlekedő vonatokat lehetett igénybe venni.
Apropó vasút: korábbi tervek szerint a GYSEV Sopron-Ebenfurt vonalát is erre húznák át, azaz Sopron-Déli pályaudvar után, a várost elhagyva ágazna ki Sopronkertes (Baumgarten) felé az a vonal, így megszűnne a két Kossuth utcai átjáróból az egyik, illetve a Jereván mögött sem robognának vonatok. Hogy ebből mikor lesz bármi, azt egyelőre nem lehet tudni. Hasonló tervek egyébként születtek a város keleti felén is, a Győr-Sopron vonal Fertőboz után lekanyarodna a szombathelyi vonalra, ami így Kópházán és Harkán keresztül érné el Sopront, ráadásul több vágányú pályán.
Vonat halad át az egykori Ágfalva állomáson (Fotó: Keszei László)
De visszatérve a cikk eredeti témájához: előáll az a helyzet, ami Szentgotthárdnál már másfél évtizede megvan, csak pont fordítva: az osztrák oldalon lesz villamosítva a vasútvonal, a magyar oldalon meg nem. Vagy ki tudja, a „legkésőbb 2030-ig” azért jelentheti azt is, hogy előbb megvalósul a villamosítás a vasútvonal magyar szakaszán is.
A Kismartoni járásban június vége óta két brit rendszámú BMW, és két, szintén brit rendszámú AUDI követett el többször is jelentős sebességtúllépést. A BVZ információi szerint a britek üdülni érkeztek Burgenlandba, egy ruszti kempingben szálltak meg.
A fiatalok gyakorlatilag azzal szórakoztak, hogy ki tud nagyobb sebességgel elhaladni egy traffipax előtt, „mivel az Egyesült Királyság nem tagja az EU-nak, nehéz az ilyen bírságokat behajtani” -gondolták. A probléma csak az, hogy július 20-án, szombaton az egyik BMW M3 sofőrjét a sérci (Schützen) elkerülőn 100 km/h helyett 231 km/h sebességgel mérték be, és pont ezen a napon tartottak megerősített rendőri ellenőrzést is Burgenlandban.
Őt a B50-es főút kismartoni szakaszán ellenőrizték, mint kiderült, a több mint 400 lóerős, jobbkormányos BMW-t egy 18 éves brit vezette. Az autó ráadásul az apja nevén volt. A sofőr kezdetben nem fogadta el sebességtúllépés tényét, de amikor a rendőrség szembesítette őt különböző sebességmérő kamerák felvételeivel, elismerte cselekedetét. A jogosítványától és az autótól is a helyszínen búcsúzhatott, utóbbit ugyanis az érvényes törvényeknek megfelelően elkobozták. A gyorshajtónak ráadásul négyszámjegyű euróösszegű büntetést is fizetnie kellett.
Szombaton az A3-as autópályán egy Audira figyelt fel az autópálya-rendőrség járőre. Ezt az autót egy 21 éves, szintén brit sofőr vezette, aki az elmúlt napokban már 250 km/h sebességgel haladt az autópályán. Magas büntetés mellett ugyanakkor az ő autóját nem kobozták el, mert éppen akkor nem követett el jelentős sebességtúllépést. A sebességmérő kamerák két másik brit rendszámú autót is lefotóztak az elmúlt napokban, az autópályán 259 km/h, a sérci elkerülőn pedig 266 km/h (!) sebességgel. A rendőrök briteket ugyanakkor a ruszti kempingben már nem találták, valószínűsíthetően elhagyták az országot.
„Még ha a büntetőeljárás nehezebb is, az ilyen sebességtúllépéseket nem szabad büntetlenül elkövetni. Ilyen sebességnél a sofőröknek olyan szűk a rálátásuk az útra, hogy nagy a kockázata annak, hogy valami komolyabb történik” –mondta el a BVZ hetilapnak Andreas Stipsits, a közlekedési rendőrség vezetője, aki igyekszik eltántorítani minden, nem EU-tagállamból érkezőt, hogy hasonló dolgokkal próbálkozzon.
A fák kiöregedtek, veszélyessé váltak, így ki kellett vágni őket. Maradt a kanyargós kerékpárút a semmi közepén.
A régi balfi savanyúkutat (amit nemrég kitisztítottak, de kiderült, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan a vize) a falu központjából régen egy kis ösvényen lehetett megközelíteni a Fertő utcáról indulva. 2015-ben viszont a Fertő-menti kerékpáros útvonal egy új ágát erre vezették, így a nyomvonalon végig kerékpárút épült.
A fejlesztés egyik kontroverzális része a balfi fűzfasor között vezetett kerékpárút-szakasz volt, mely látványosan nem egyenesen, hanem kanyargósan haladt. Erről akkoriban megkérdeztük a tervező cég képviselőjét is, aki úgy nyilatkozott, hogya kanyarokra egyrészt a fák közelsége, másrészt az út „játékossá tétele” miatt volt szükség. Ennyi erővel akkor egy autópályát is „játékossá tehetnének”…
A fűzfák már akkor sem voltak túl jó állapotban, így igazából csak idő kérdése volt, mikor lesz velük probléma. Nem sokkal később lett is, több fáról óriási ágak törtek le, valamelyikben tűz keletkezett, de azért gyökereik felnyomták az aszfaltot is. A fákat sorban kivágták, viszont a „végső leszámolás” nemrég következett be: az összes fának mennie kellett. Maradt tehát a kanyargós kerékpárút a nyílegyenes töltésen, vajon ezt is felújítják és kapunk egy szintén nyílegyenes aszfaltcsíkot? Aligha… Reméljük, azért új fákat ültetnek majd.
A soproni Bojtorina Vegan Kitchen is bekerült Magyarország egyik legnépszerűbb gasztroportálja által összeállított Street Kitchen Guide 500 legjobb vendéglátóipari egységét felsorakoztató kiadványába. Exkluzív interjúnkban a tulajdonost, Bojtor Gyulát kérdeztük benyomásairól és éttermük jelenlegi helyzetéről.
Még nem vagytok kétévesek, s máris ekkora megtiszteltetés ért benneteket, hogy az ötszáz legjobb magyar étterem között helyet kaptatok.
Igen, augusztusban lesz 2 éve, hogy megnyitottuk a Bojtorina kapuit. Ez a különleges és megtisztelő elismerés bennünket is meglepett. Talán annyi kiegészítést tennék, hogy nem az 500 legjobb étteremről, hanem az 500 legjobb vendéglátóipari egységről van szó, amiből Magyarországon közel 40 000 hely létezik. Így azt mondhatjuk, hogy az ebben szereplő 500 vendéglátóipari hely a szakma legjobb 1%-ának tekinthető a Street Kitchen szerint, amely elismerés számunkra különösen fontos visszacsatolás a vendégekért tett mindennapi erőfeszítéseinkért.
A Bojtorina Vegan Kitchen a nagysikerű Street Kitchen Guide-ban
Sopronból mennyi vendéglátóipari hely került be ebbe a kiadványba?
Sopronból összesen 8 vendéglátóipari létesítmény került ebbe az illusztris társaságba, amiről nyugodtan elmondható, hogy mindenki igazán kiváló munkát végez a saját területén.
Ezen belül hány étterem?
Összesen két soproni éttermet ért az a megtiszteltetés, hogy bekerülhetett a Street Kitchen 500-as listájára. Az egyik Sopron vezető, többszörösen díjazott étterme, míg a másik a Bojtorina Vegan Kitchen.
A vegán szférából megtalálhatóak más vendéglátóipari egységek is ebben a kalauzban?
Legjobb tudásom szerint rajtunk kívül még kettő általunk is nagyra tartott étterem szerepel ebben a kiadványban, ami mindenféleképpen jövőbe mutató, mivel így a könyvben szereplő valamivel több mint 60 étteremből 3 vegán étterem is helyet kaphatott.
A Bojtorinában érdemes törzsvendégnek lenni, hiszen folyamatos újdonságokkal jelentkeznek – itt éppen a pisztáciás-málnás és a hagyományos ízvilágú, vegán, gluténmentes tiramisukat kaptuk lencsevégre
Mi a titkotok?
Azt gondolom, hogy semmiféle különleges titokról nem beszélhetünk, viszont nagyon elkötelezettek vagyunk néhány alapértékünk mellett. Már a tervezési szakaszban is egy harmonikus, családias és a fenntarthatóság jegyében működő éttermet álmodtunk meg, amely mind az étterem kialakításakor, mind a felszolgált ételek és italok megalkotásakor és kivitelezésekor igazán fontos szempont volt. Valamint ilyen például az egészséges, sőt mondhatnám gyógyító ételek készítése vendégeink számára, ahol nagy figyelmet fordítunk a felhasznált alapanyagokra és az elkészítés módjára.
Mennyire vagytok segítség azoknak az embereknek, akik nem vegánok, de ételérzékenységgel küzdenek?
Különös figyelmet szentelünk az ételintoleranciával küzdő emberek vendéglátására. A vegán étrend önmagában is megoldást nyújt bizonyos ételérzékenységekre. Ilyen például a laktóz- és tejfehérje-érzékenység, mivel a vegán étkezési kultúrában semmilyen állati eredetű termék nem kerülhet az alapanyagok közé, így a tej, illetve a tejtermékek sem. Ezen túlmenően szinte minden ételintoleranciával együtt élő emberre gondolunk és nyújtunk számukra segítséget. A gluténérzékenység tekintetében a napi menüink 90%-a gluténmentes alapanyagokból készül, míg az étlapunk többsége önmagában gluténmentes vagy gluténmentes opciókkal rendelkezik, illetve szinte minden édességünk gluténmentesen készül. Azoknak, akiknek a hagyományos cukorbevitel problémát jelent, különösen ajánljuk édességeinket, mivel édesítőként almarostot és datolyalevet használunk, a tortáink pedig bio gluténmentes zablisztből és bio barna rizslisztből készülnek.
Másik újításuk ez a sárgabarackkal töltött, mindenmentes „túró” rudi
Amikor felvesztek valakit, kikötés, hogy vegán legyen?
Az, hogy vegán legyen, nem kikötés, de örülünk neki, ha olyan munkatársaink vannak, akik elkötelezettek az egészséges étrend és életmód irányába. A kérdés egyébként nagyon aktuális, mert szeretnénk bővíteni csodálatos csapatunkat még egy szakáccsal, aki professzionalitásával jól tud illeszkedni magas követelményeinkhez. Továbbra is várjuk az elhivatott szakácsok jelentkezését a karrier@bojtorina.hu e-mail címen.
Indiai malai kofta vagy magyaros rakott kel? A Bojtorina a menüivel minden nap világkörüli ízuzatásra invitálják a betérő vendégeket
Mit jelent nektek a veganizmus?
Személy szerint a veganizmus szóhasználatot nem kedvelem és nem használom, mert meggyőződésem, hogy minden jó impulzus, ami a világban született, és később valamilyen „-izmussá” vált, abban megjelentek az eredeti szándéktól eltérő dogmatizmusok és elferdülések. De, hogy a kérdésre válaszoljak, mind a párom (Nagy Marina, az étterem vezetője), mind pedig saját részemről is hosszú évek, sőt évtizedek óta a vegán életmód, illetve étkezési kultúra mentén éljük az életünket, s így tapasztalatból mondhatom, hogy egy kiváló lehetőség a mai világ kihívásaival való szembenézés támogatására és az egészség megőrzésére, akár javítására is.
Mi az, amiben ti jobbak vagytok a többi étteremnél?
Persze kezdhetném úgy, hogy nem tartjuk semmivel jobbnak magunkat más éttermektől, de a riport tárgyát képező Street Kitchen által összeállított útikönyvbe Magyarországról 64 étterem került, így gyanítom, hogy ez a 64 étterem valamiben kiemelkedik a többségtől. Hogy a Bojtorina miben? Talán azzal, amivel az interjút is kezdtük: harmónia, családiasság, fenntarthatóság és a kiemelkedő kulináris élvezetekre való törekvés mind az optikai élmény, mind pedig az ízvilág tekintetében.
A Bojtorina vegán és gluténmentes desszertektől roskadozó pultja, változatos menüi és figyelemre méltó, különleges à la carte fogásai Titeket is vár minden nap hétfőtől szombatig. Részleteket a https://www.facebook.com/bojtorina oldalon találtok.
Pereszteg abban a kellemetlen helyzetben van, hogy két oldalról is vasút határolja, mégsem áll meg egyik helyen sem vonat. Pedig a Sopron-Szombathely vasútvonalon még megállóhelye is van, amit a vonalszakasz felújításakor teljesen újjá is építettek. A 2012-es menetrendváltással azonban Pereszteg mellett Nemeskér-Egyházasfalu és Balffürdő megállóhelyeken, valamint Harka állomáson sem állnak mega vonatok utasforgalmi célból.
Ezt persze lehet az alacsony utasforgalommal magyarázni, vagy azzal, hogy a megállási pontok távol esnek a lakott területtől (Balffürdő mondjuk a házak mellett van), de 12 év alatt sok minden történt. Például egy csomó megállóhelyen és állomáson P+R parkolót és B+R kerékpártárolót alakítottak ki, ami máris megkönnyíti a kényelmes eljutást, valahol pedig a vasúti megálló mellett van buszmegálló is, ezzel teremtve közvetlen átszállási lehetőséget. Két éve pedig bevezették a feltételes megállási rendet is, ami miatt azt hittem, hogy a 2012-ben bezárt megállókat is újranyitják, de nem ez történt. Pedig logikus lenne.
Főleg, mert a közvetlen közelből is tudunk olyan példát, ahol ez mind működik: Wiesen-Sigleß, azaz Rétfalu-Siklósd megállóhely a Sopron-Bécsújhely vasútvonalon. Mindkét településtől távol esik, de van buszmegálló, kerékpártároló, P+R parkoló, a személyvonatok pedig (elvileg) csak feltételesen állnak meg, azaz jelezni kell a leszállási szándékot. Viszont szinte mindig megállnak, mert mindig van fel- vagy leszálló utas. Ki érti ezt?
