Archives: közlekedés

Körbe ér a körút

Múlt héten kezdődtek az útépítési munkálatok Sopronban, az Ipar körúton. Ennek során az AlphaPark csomópontjától a vámudvarig felmarták a régi aszfaltot, és újat fektetnek le. Jó hír, hogy az Ipar körút eddig még makadám/földút minőségű szakaszát is leaszfaltozzák, így végre tényleg körút lesz a körút. Ezzel némiképp csillapodhat a Győri út bizonyos szakaszainak forgalma is, hiszen elképzelhető, hogy aki a város felől tart a Tesco, Family Center felé, inkább a kevésbé forgalmas és lámpákkal nem taglalt Ipar körutat választja már az autómosónál. Következő lépésként végre végig aszfaltos lehetne a Lófuttató út is…

tovább:
Körbe ér a körút

Nem működött a mentősáv az autópályán

Közlekedési baleset történt ma reggel az A3-as autópályán, a kismartoni csomópont környékén, a Bécs felé vezető oldalon. Ráfutás következtében a belső sávban mozgásképtelenné vált egy autó, személyi sérülés azonban szerencsére nem történt. A baleset következtében az autópályán rövid időn belül 4 kilométeres torlódás keletkezett, mely megnehezítette a mentést. A Kismartoni Önkéntes Tűzoltóság tett közzé fotókat és videót a Facebookon, ahol látszik, nem sikerült mentősávot kialakítani a tűzoltók, illetve rendőrség számára, akik így csak nehezen tudtak a baleset helyszínére jutni. Kiemelt kép: Freiwillige Stadtfeuerwehr Eisenstadt.

tovább:
Nem működött a mentősáv az autópályán

A város, ahol tudják, hogy kell közlekedni

A környék egyik legjelentősebb városa nagyon távol került Soprontól, legalábbis ami a közlekedésfejlesztést illeti. Az elmúlt évtizedek fejlődése pedig töretlenül foytatódik tovább. Kismarton Sopron vármegyének mindig is fontos települése volt, fontossága azonban a Trianoni békeszerződés után értékelődött fel, ez lett ugyanis Burgenland tartomány székhelye. Lakossága mára megközelíti a tizenötezer főt, kiterjedése pedig a különböző lakóparkoknak, bevásárlóközpontoknak, ipari és oktatási létesítményeknek köszönhetően igencsak nyújtott lett. Annak ellenére, hogy Burgenland közlekedés szempontjából nem épp ideális helyzetben van, Kismarton, mint tartományi főváros különleges szerepet kapott. Innen indul az S31-es gyorsforgalmi út, ami ezen a szakaszon ráadásul autópálya. Innen indul az A3-as autópálya, amin Bécs vagy Grác felé is közlekedhetünk, hamarosan pedig, ha minden jól megy, Sopron illetve Győr felé is, az M85-öshöz való csatlakozással. A tömegközlekedést Kismartonban a taxitársaságok autói mellett busszal és vonattal oldják meg. Óránként/félóránként jár a vonat Vulkapordány és Kismarton, esetleg Bécs között, remek átszállási lehetőséget biztosítva például Sopronkeresztúr/Sopron felé is. A vonat ráadásul két helyen is megáll a városban, egyrészt a régi, “eredeti” vasútállomáson, másrészt a később létesült Kismarton-Iskola (Eisenstadt-Schule) megállóhelyen, ami a közeli oktatási intézmények miatt jött létre. A vasútvonalon kizárólag alacsonypadlós motorvonatok járnak, a megállók pedig mind akadálymentesítettek. A buszjáratokat néhány évvel ezelőttig a helyközi/távolsági buszok jelentették Kismartonban. A település ellátottsága ezáltal főként a főbb útvonalakra korlátozódott, ugyanakkor sűrűségük viszonylag jó volt. Az autóbusz-állomás ráadásul a város központjában, a Dóm téren helyezkedik el, innen indulnak a járatok Burgenlandba, Alsó-Ausztriába és Bécsbe. Egy új attrakció tavaly év végén jelent meg Kismartonban: a helyi járat. A város vásárolt több új midibuszt, és elindítottak 3 buszjáratot, melyek a városhoz köthető neveket kaptak: Georg, Martin és Vitus. Az új körjáratokkal új buszmegállók is létesültek, a három járat összességében 60 helyen áll meg. Egy út 1€-ba kerül, egy napijegyet 2€-ért lehet …

tovább:
A város, ahol tudják, hogy kell közlekedni

Ezt nem láttuk jönni: zebra lett a Balfi utcában

Ha van utca, ahova én is forgalomlassító bukkanót tettem volna, az a Balfi utca Végfordulat és Szeder utca közti szakasza, főleg a 30-as zónát teljes mértékben figyelmen kívül hagyó gépjárművezetők miatt. Épp ezért nyilvánvalóan itt nem lett forgalomlassító bukkanó, viszont lett egy zebra, méghozzá az Árvaház köz torkolatánál. Jó hír a kerékpárosoknak és a robogósoknak, hogy a zebrát kissé eltolták, így aki az Árvaház köz felől érkezik, nem kapásból a zebrára érkezik. A gyalogátkelőhely kialakítása miatt minden esetre 3 parkolóhely biztosan áldozatul esett. Plot twist: a zebra használói pedig már igénybe is vették annak szolgáltatásait… De legalább a sarkon le lettek vágva a térdig érő gyomok!

tovább:
Ezt nem láttuk jönni: zebra lett a Balfi utcában

170 éves Magyarország második vasútvonala

Idén augusztusban 170 éve, hogy megindult a vonatforgalom a Sopron – Bécsújhely (Wiener Neustadt) vasútvonalon, azaz a Mattersburger Bahnon. A jubileum alkalmából közös ünnepséget szervezett a soproni vasútállomáson a GYSEV Zrt., Sopron Megyei Jogú Város önkormányzata, a Soproni Városszépítő Egyesület, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör. Az osztrák fél üzemeltetője, azaz az ÖBB valamint Bécsújhely város képviselője valamilyen általam nem ismert okokból kifolyólag nem volt jelen az ünnepségen. Az biztos, hogy a vasútvonal megépítésére létrehozott Oedenburg–Wiener Neustädter Eisenbahn Gesellschaft, azaz Sopron–Bécsújhelyi Vasúttársaság 1845 márciusában tartotta meg alakuló közgyűlését. A Sopronban rendezett ülésen a társaság elnökévé Széchenyi Istvánt választották. Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója Nagymarton (Mattersburg) és Sopron között 1845 tavaszán, a Nagymarton – Savanyúkút (Sauerbrunn) közti szakaszon pedig 1845 júliusában kezdődött meg az építési munka. A korabeli források szerint több ezren kaptak munkalehetőséget a vasútvonal építésekor. 1846 végére három műtárgy kivételével csaknem az egész alépítmény elkészült. A vonal vasútépítési szempontból legjelentősebb, máig is látványos műtárgya a nagymartoni 20 nyílású viadukt. Az impozáns létesítmény 250 m hosszú, 8,85 m széles és 18 méter magas. Szerkezeti anyaga tégla, és terméskő, két éve pedig mi is beszámoltunk róla, hogy teljes egészében felújították . Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere A vasútvonal átadását anno azért kellett augusztusra halasztani, mert a viadukt előtt kialakított rézsű egy nagyobb eső után leszakadt, és a már elkészült pályatestet is maga alá temette. A soproniak 1847. augusztus 2-án láthattak először mozdonyt az új vasúti pályán. Az első próbamenetkor egy Weilburg mozdony három kocsival közlekedett. A 31,8 kilométer hosszúságú vasútvonalon 1847. augusztus 20-án indult meg a vonatközlekedés. A vasútvonal kiépítéséhez szükséges földterületeket többnyire megváltották. Sopron városa 22 hold földet bocsátott a vasúttársaság rendelkezésére. Ezzel a hozzájárulással a város hathatósan támogatta a vasút ügyét, amiből világosan kitűnik, hogy a város lakosai és vezetősége tudatában voltak azoknak a jelentős gazdasági előnyöknek, amelyeket az új közlekedési eszköztől várni lehetett. A vasútvonal…

tovább:
170 éves Magyarország második vasútvonala