Kultúrközpontot kap Nezsider

A település első kulturális centruma a strandon kap helyet, de a környezetvédőknek nem kell aggódnia, nem épül be zöldterület. Egy régi étterem helyén lesz a létesítmény. Ugyanakkor egyesek szerint ennek nem a strandon lenne a helye, hanem a belvárosban.

Múlt héten mutatták be az új nezsideri (Neusiedl am See) kultúrközpont terveit. A vízi telepen, a strandon ugyanis évek óta üresen áll az egykori Seerestaurant épülete, melyből most valami új születik meg. A projekt célja, hogy egy olyan létesítményt hozzanak létre, mely fenntartható, természetközeli és multifunkcionális, egyben pedig a kultúra, a természet, a közösségi találkozások és az oktatás színtere is lehet.

Render: LIB – Landesimmobilien Burgenland GmbH

Mivel Natura 2000-es, illetve világörökségi helyszínről van szó, a tervezés során szoros egyeztetés történt a természetvédelmi hatóságokkal és az UNESCO Welterbe Fertő-Neusiedler See egyesülettel. A fejlesztés során nem építenek be új területet. A mintegy 2500 négyzetméteres, kétszintes épületben egy többfunkciós, 400-450 férőhelyes rendezvényterem, mobil színpad is helyet kap. Lesz még több terem workshopok, kiállítások megtartásához, valamint az épület korábbi funkciója is részben visszakerül, hiszen egy 80 fős bisztrót is kialakítanak, terasszal. A központ a tervek szerint egész évben nyitva tart és a Fertő tó világörökségi és természeti értékeinek bemutatására is szolgál majd, modern installációkkal, infóponttal és szabadtéri programokkal. Hans Peter Doskozil tartományfőnök azzal számol, hogy az építkezés 2027-ben kezdődhet, 2028-ban pedig már vendégeket is fogadhat az új kulturális központ. A beruházás során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az eredeti épült külső megjelenése ne változzon jelentősen, az építés során pedig olyan anyagokat használnak, melyek illeszkednek a Fertő tó természetes környezetéhez.

Render: LIB – Landesimmobilien Burgenland GmbH

Nem mindenki ért egyet

Ezek egyelőre a tervek, ugyanakkor a május 20-i városi közgyűlésen politikai botrány alakult ki, miután az ÖVP az első napirendi pont során kivonult a teremből. Ez a napirendi pont pedig épp a kultúrközpont bemutatója volt. Sabine Nyikos, az ÖVP alpolgármestere kifejtette, hogy pártja támogatja egy kulturális központ létrehozását, de nem a strand területén, hanem inkább a városközpontban. Kritikával illette, hogy az SPÖ mindössze hat nappal a projekt első bemutatása után már a szerződések jóváhagyását sürgeti. Ez ellen tiltakozva hagyták el az üléstermet az ÖVP képviselői, ami miatt megszakadt a közgyűlés. A vita egyik fő pontja egyébként egy zöldterület, amelyet a tervek szerint Burgenland tartománynak adnának át 1€-ért, és itt valósulhatna meg egy szabadtéri színpad.

Render: LIB – Landesimmobilien Burgenland GmbH
(A cikk szövege részben mesterséges intelligencia segítségével íródott)

The post Kultúrközpontot kap Nezsider appeared first on Ikvahír.

Újra van Fertő-part: megnyílt az északi kikötő Fertőrákoson

Hat év után újra látogatható partszakasz nyílt meg a Fertő tó magyar oldalán. Elkészült ugyanis az északi kikötő, melyet csütörtök délelőtt adtak át. A rendezvényen részt vettek a helyi politika képviselői, a Soproni járás környékbeli településeinek polgármesterei, illetve Barcza Attila, a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, Sopron és térsége országgyűlési képviselője, valamint Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Ágh Péter, az átadón elmondta, az itt élők régóta várják, hogy újra megnyíljon a Fertő-part, azzal, hogy Barcza Attila miniszteri biztosként kezébe vette a fejlesztés folytatását, reméli, hogy nem csak most, de jövőben is sínre kerül a Fertő tó ügye, és a kikötő után a terület újabb és újabb részeit adhatják vissza az embereknek.

Az északi kikötő átadásával most a part egy része újra látogatható és használható lett, visszatérhetnek a vitorlázók és a horgászok, elkezdhet élettel megtelni a Fertő tó magyar oldala. A kikötő meder a beruházás korábbi szakaszában készült el, a mélyépítési és vízépítési munkák részeként. Az államtitkár néhány konkrét számadatot is említett: a szárazkotrással kialakított új öbölben mintegy 35.000 négyzetméter új vízfelület jött létre, mely egy 3 méter szélességű mólószárral van elválasztva és védve a nyílt víztől. 421 hajó számára biztosított hely, az úszó mólórendszert, ami igazodik a vízálláshoz, Fa Nándor vállalkozása készítette. Elhelyeztek egy kikötői darut is, az ideiglenes infrastruktúrában pedig egyelőre konténerekkel oldják meg a szükséges szolgáltatásokat, a parkolót ökogreen burkolattal látták el. Ágh Péter kiemelte, az ÉKM minden partnerséget megad a jövőben is ahhoz, hogy ez a terület szolgálja az itt élők és ide érkezők kikapcsolódását. Reméli, hogy tovább folytatódhat a beruházás, természetesen olyan módon és olyan mértékben, amit az itt élő emberek szeretnének.

Barcza Attila beszédében hangsúlyozta, Sopron és a Fertő-táj nem csak a térség, hanem egész Magyarország egyik legértékesebb természeti és kulturális kincse. Mint elmondta, a világörökségi helyszínen zajló beruházások célja, hogy újra birtokba vehessék a helyiek a tavat, és olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hosszú távon szolgálják a közösséget.

A fertőrákosi vízitelep a hatvanas években mesterségesen kialakított szárazulatként jött létre, azzal a céllal, hogy a magyar oldalon is legyen egy turisztikai központ. A fejlesztési elképzelések többször is előkerültek az elmúlt évtizedekben, de a valódi lendületet 2015-ben kapta meg a projekt tervezése. 2019-ben kezdődött a munka, az azóta eltelt hat év alatt – a világjárvány, az energiaválság, a háború és a gazdasági nehézségek ellenére – sikerült elérni, hogy mára egy fontos állomáshoz, az északi kikötő átadásához érkezzünk. A Fertő Tavi Vitorlás Szövetség már birtokba vette a területet, az üzemeltetés elindult.

Miniszteri biztosként a fejlesztés kapcsán azt a feladatot kaptam, hogy teremtsünk BÉKÉT: párbeszéddel, kommunikációval, együttműködéssel, közösen tudjuk meghatározni a fejlesztés további irányát. Néhány hónapon nem múlhat az, hogy civilekkel, a terület korábbi használóival, szakmai szervezetekkel lefolytassunk egy konzultációt, és olyan módon tudjuk folytatni a fejlesztés további irányait, hogy az megfeleljen a többség elképzeléseinek.

-mondta Barcza.

Elmondása szerint az a cél, hogy ezen a területen nemzetközi hajókikötő is létrejöjjön, hogy újra be tudjunk kapcsolódni a fertőmeggyesi, ruszti hajóvonalakba. Nagyon várják a soproniak, fertőrákosiak, hogy újra le lehessen jönni a Fertőre strandolni. A déli kikötő munkáinak jelentős része is elkészült, fontos lenne azt is mielőbb megnyitni. A 12 hektáros ökopark megnyitása is kiemelten fontos, de közösen, közös koncepció alapján kell meghatározni azokat az irányokat, ami alapján a beruházást folytatják, a lehető legkisebb beépítéssel, legnagyobb zöldfelülettel, környezetbarát anyagokkal.

Barcza Attila szerint jó példa, hogy az osztrák oldalon rendezett strandok és parti létesítmények működnek, és Fertőrákoson is hasonló, igényes környezet kialakítására van szükség – természetesen szoros együttműködésben az osztrák féllel.

Úgy véli, bár a határ elválasztja a két országot, valójában inkább összeköti őket, hiszen földrajzilag, kulturálisan és turisztikailag is egy egységet alkot a térség. A cél, hogy a Fertő Part fejlesztése valóban az itt élők érdekeit szolgálja.

Az új kikötő ennek az első lépése: már most le lehet jönni, kisétálni a mólóra, élvezni a tájat – a munka pedig folytatódik.

(A cikk szövege részben mesterséges intelligencia segítségével íródott)

MÉG TÖBB FOTÓ ITT

The post Újra van Fertő-part: megnyílt az északi kikötő Fertőrákoson appeared first on Ikvahír.

Lesz még mit fejleszteni a soproni elkerülőn

December óta járható teljes hosszában a soproni új elkerülő. Az M85-ös gyorsforgalmi út, illetve a 8647-es számú mellékút északról és nyugatról kerüli el a várost, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a teherforgalmat levegye a belvárosról. Azonban pár dolog az építés során kimaradt, ami hagy némi hiányérzetet az emberben.

Az egyik az a záportározók kérdése. A korábbi tervek szerint ebből kettő is létesült volna, az egyik a Sós-patakon, a másik pedig az Ikván, mindkettő nagyjából egy vonalban a Nyugati-majorral. Igaz, már a korábbi térképen is „ZÁPORTÁROZÓ KÜLÖN terv szerint” felirat szerepelt.

A másik a vadátjárók kérdése. Egész konkrétan Nagycenk és az országhatár között egyetlen vadátjáró sem létesült, amit esetleg lehet arra fogni, hogy nincsen mindenhol az út mindkét oldalán erdő. Ez tény, de így például a Dudlesz-erdőt és a Szárhalmi-erdőt teljesen elvágták egymástól, ami meg is látszik: a vaddisznók, őzek a Virágvölgy lakott, illetve zártkertes területein járkálnak, egész egyszerűen azért, mert nem tudnak eljutni az erdőbe.

Ami pedig a zajvédelmet illeti: pont a Virágvölgy, illetve a Tómalom utca környéke járt a legrosszabbul, a gyorsforgalmi út ugyanis jelentős zajterhelést ró a környezetre, zajvédő fal pedig nem épült, csak az alagút közvetlen szomszédságában.

The post Lesz még mit fejleszteni a soproni elkerülőn appeared first on Ikvahír.

Mire lenne szükség a városban? Íme pár ötlet

A különböző soproni kérdezz-felelek közösségi csoportokban időnként felbukkan egy kérdés, mire lenne szükség Sopronban. Mármint, hogy milyen üzletre, milyen szolgáltatásra. Íme néhány az én ötleteim közül.

  • Egy nemzetközi újságos, ahol az osztrák újságok mellett például New York Times, vagy BILD is kapható.
  • Egy különleges snack bolt, ahol importált chipsek, üdítők, édességek kaphatóak.
  • Néhány ismertebb gyorsétterem/kávézólánc: például Subway, Zing Burger, Starbucks.
  • Jöhetne végre még egy Meki, vagy Burger King is, lehetőleg a belvárosba.
  • Olyan vendéglátóhely, ahonnan éjjel is lehet rendelni.
  • Lemezbolt, CD-kkel, vinyl lemezekkel.
  • Még egy nagyobb barkácsáruház, lehetőleg nem ott, ahol az Obi is van.
  • Egy klasszik thrift shop, használt cuccokkal, de NEM CSAK RUHA, hanem pl műszaki is.
  • CBA, Coop, Príma, Tom Market, vagy valamelyik másik magyar üzletlánc.

Ez persze csak néhány ötlet, a listát viszont folyamatosan tervezem bővíteni, ahogy feltűnik, hogy valami hiányzik a városból.

The post Mire lenne szükség a városban? Íme pár ötlet appeared first on Ikvahír.

Magasperon épül a kapuvári vasútállomáson

Jelentős munkálatok zajlanak idén a kapuvári vasútállomás területén: a vágányhálózatot teljesen átépítik, illetve 55 cm-es magasperon és átjáró is épül. Ezzel jóval komfortosabb lesz a közlekedés az utasok számára. A több fázisban zajló átalakítási munkálatokat már megkezdte a GYSEV Zrt., a magasperont a tervek szerint ősszel adják át az utazóközönségnek.

A kapuvári állomásépület teljes átalakítása és felújítása 2021-re készült el: megtörtént a külső szigetelés és festés, térkövezés, új burkolatot kapott a váróterem, új vizesblokk várja az utasokat. Jelentős változás volt továbbá, hogy az állomás mellett teljesen új parkoló készült, amely a korábbi 50 helyett 67 gépjármű számára biztosít parkolási lehetőséget.

A GYSEV Zrt. idén folytatja a létesítmény felújítását: több ütemben történik meg a vágányhálózat és a peronok átalakítása. A munkálatok egyik legfontosabb eleme, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a kapuvári vasútállomáson is magasperon várja majd az utasokat, jelentősen javítva ezzel az utazás feltételeit.

A munkálatok első fázisát már februárban megkezdte a vasúttársaság: ennek keretében az állomás I. vágányának egyik oldalát megszűntetik, a másik oldala pedig csonkavágányként funkcionál tovább. A megszűntetett I-es vágány helyét így a II-es vágány veszi át. Az így kialakított vágánygeometriának megfelelően a II. és III. vágányok közé az állomásépülettől Győr irányába magasperon épül.

Az I-es vágány bontása után márciusban a IV-es vágány átépítését kezdik meg. Erre azért van szükség, mert a magasperon építése és az azt megelőző bontási munkálatok idejére a III-as és a IV-es vágányok között ideiglenes peron és átjáró fog épülni.

A munkálatok miatt 2025. május 8-a és május 22-e között teljes vágányzár lép életbe, tehát ebben az időszakban vonatok nem közlekednek Kapuvár állomáson. Ebben a két hétben készül majd el az ideiglenes peron és az ahhoz vezető átjáró.

Ezt követően május végétől kezdődik a II-es és III-as vágányok között kialakított új magasperon megépítése, amelynek elkészültéig az ideiglenes peront tudják igénybe venni az utasok.

Az új magasperon őszi átadása jelentősen komfortosabbá teszi a vonatokra a fel- és leszállást: az alacsonypadlós járművekbe csak be kell lépni, de a nem alacsonypadlós vasúti kocsikba is könnyebb lesz fel- vagy leszállni az 55 cm-es magasperonnak köszönhetően.

A GYSEV Zrt. a kivitelezési munkálatok alatt kizárólag a saját üzemi területeit veszi igénybe anyagok, vagy munkagépek tárolására, így a gépjármű parkoló területét nem érintik a munkálatok.

The post Magasperon épül a kapuvári vasútállomáson appeared first on Ikvahír.