A soproni szelektív hulladékgyűjtő szigetek egy-másfél évtizede nyújtanak kellemetlen látványt. Ez pedig leginkább azért van, mert egyesek MÉG MINDIG oda helyezik le a kommunális- vagy veszélyes hulladékot, vagy csak egyszerűen a már teli konténerek mellé helyezik a szelektíven gyűjtött szemetet. A REpont rendszer bevezetése némiképp enyhített a helyzeten, a hasonló rendszer ausztriai bevezetése pedig várhatóan jövőre még inkább tehermentesíti a konténereket. Ugyanakkor az egyéb hulladék illegális lerakása továbbra sem szűnt meg, pedig a szakemberek a hét MINDEN NAPJÁN ürítik a hulladékgyűjtőket.
Az egyik legproblémásabb hely egyértelműen a Végfordulaton volt, mellyel sokat foglalkozott az Ikvahír és az enyugatis. Most nagyon úgy tűnik, hogy pont került az ügy végére. A TESCO expressz előtti, a járdát teljes szélességében elfoglaló hulladékgyűjtő szigetet ugyanis megszüntették, pontosabban a kihelyezett konténereket áttelepítették az aranyhegyi parkolóba. A környéken egyébként is a zsákos hulladékgyűjtés a jellemző, a szétfolyó szemét pedig közegészségügyileg sem volt a legelőnyösebb, különösen egy szupermarket közvetlen szomszédságában.
Fotósunk még tavasszal készítette ezeket a fényképeket, két, egymással szomszédos településen és azok közvetlen környezetében. A perspektívát is megpróbálta nagyjából ugyanúgy belőni. Vajon melyik készült a Nyugat-Dunántúlon, és melyik Burgenlandban? Valószínűleg a kedves olvasó könnyen megfejtheti.
De felmerül a kérdés: miért ilyen egyszerűen megkülönböztethető a magyar és az osztrák rész, hogyha két, egymástól csak pár kilométerre lévő településről van szó? A tájegység és a domborzat is szinte teljesen ugyanolyan. Mi az, amiben egyértelműen nagy különbség van a képen látottak között? Egyáltalán melyik két településről lehet szó? Várjuk kommentben a véleményeket!
Az év elején több beruházás is kezdődött a Virágvölgyben. Az egyik ugye az új buszforduló volt, mely rendben el is készült, a buszok használják is már. A másik viszont egy ligetes park lett volna.
2024 márciusában
A Hubertusz út és a Poncichter utca kettéválásánál épült volna meg a ligetes park, melyet a közösségi médiában többen kritizáltak is. Nem véletlenül, hiszen a szomszédságában konkrétan erdő van, de a Virágvölgy/Bécsidomb városrész eleve meglehetősen ligetes.
Nem tudjuk, mi történhetett a projekttel, mindenesetre a területet munkagépekkel kitisztították, elplanírozták, csak a nagyobb fákat hagyták meg. És nagyjából ennyi, már az „Itt ligetes parkot alakítunk ki” táblák is eltűntek. De talán jobb is. A természet pedig már el is kezdte visszavenni azt, ami az övé.
Vagy ez már a kész ligetes park? Akkor én kérek elnézést.
Jövőre kezdődik a Mattersburger Bahn, azaz a Bécsújhely-Sopron vasútvonal felújítása és villamosítása. Az ÖBB mintegy 100 millió eurót, azaz mai árfolyamon nagyjából 39,2 milliárd forintot fektet a vonal korszerűsítésébe, melynek során a pálya mellett megújulnak az állomások és megállóhelyek, villamosítják az egész vasútvonalat, számos szintebeli kereszteződést pedig alul- vagy felüljáróval váltanak ki. A korábbi tervek szerint a 2026-os menetrendváltásra már el is készülne a korszerűsítés, azonban nagyon úgy tűnik, hogy csak az országhatárig.
Látványterv Lépesfalva-Somfalva állomás felújításáról (ÖBB/Feuchtenhofer Architekten)
A vasútvonal magyarországi szakaszát ugyanis a GYSEV üzemelteti, az ORF Burgenland tegnap megjelent cikke szerint pedig itt legkésőbb 2030-ig vállalták a villamosítást. Kérdéses, hogy ez milyen forrásból valósul majd meg, illetve milyen többlet fejlesztés várható. Nemrég például Ágfalván kezdődött igényfelmérés annak érdekében, hogy ismét legyen vasúti megállóhely a községben. A vasútvonal felújítása remek apropót biztosítana ennek a megvalósítására, hiszen most 80-120 kilométer per órás sebességgel száguldanak el a vonatok közvetlenül a település házai mellett. Pedig Ágfalva az elmúlt másfél évtizedben robbanásszerű fejlődésen és lakosságszám-növekedésen esett át, ráadásul sokan Nagymarton, Bécsújhely, Bécs felé járnak dolgozni, iskolába. Evidens lenne tehát, hogy ismét megálljanak a vonatok a településen, amire egyébként utoljára a 60-as évek végén volt példa, akkor is csak a Sopron-Déli pályaudvar és Ágfalva között közlekedő vonatokat lehetett igénybe venni.
Apropó vasút: korábbi tervek szerint a GYSEV Sopron-Ebenfurt vonalát is erre húznák át, azaz Sopron-Déli pályaudvar után, a várost elhagyva ágazna ki Sopronkertes (Baumgarten) felé az a vonal, így megszűnne a két Kossuth utcai átjáróból az egyik, illetve a Jereván mögött sem robognának vonatok. Hogy ebből mikor lesz bármi, azt egyelőre nem lehet tudni. Hasonló tervek egyébként születtek a város keleti felén is, a Győr-Sopron vonal Fertőboz után lekanyarodna a szombathelyi vonalra, ami így Kópházán és Harkán keresztül érné el Sopront, ráadásul több vágányú pályán.
Vonat halad át az egykori Ágfalva állomáson (Fotó: Keszei László)
De visszatérve a cikk eredeti témájához: előáll az a helyzet, ami Szentgotthárdnál már másfél évtizede megvan, csak pont fordítva: az osztrák oldalon lesz villamosítva a vasútvonal, a magyar oldalon meg nem. Vagy ki tudja, a „legkésőbb 2030-ig” azért jelentheti azt is, hogy előbb megvalósul a villamosítás a vasútvonal magyar szakaszán is.
A fák kiöregedtek, veszélyessé váltak, így ki kellett vágni őket. Maradt a kanyargós kerékpárút a semmi közepén.
A régi balfi savanyúkutat (amit nemrég kitisztítottak, de kiderült, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan a vize) a falu központjából régen egy kis ösvényen lehetett megközelíteni a Fertő utcáról indulva. 2015-ben viszont a Fertő-menti kerékpáros útvonal egy új ágát erre vezették, így a nyomvonalon végig kerékpárút épült.
A fejlesztés egyik kontroverzális része a balfi fűzfasor között vezetett kerékpárút-szakasz volt, mely látványosan nem egyenesen, hanem kanyargósan haladt. Erről akkoriban megkérdeztük a tervező cég képviselőjét is, aki úgy nyilatkozott, hogya kanyarokra egyrészt a fák közelsége, másrészt az út „játékossá tétele” miatt volt szükség. Ennyi erővel akkor egy autópályát is „játékossá tehetnének”…
A fűzfák már akkor sem voltak túl jó állapotban, így igazából csak idő kérdése volt, mikor lesz velük probléma. Nem sokkal később lett is, több fáról óriási ágak törtek le, valamelyikben tűz keletkezett, de azért gyökereik felnyomták az aszfaltot is. A fákat sorban kivágták, viszont a „végső leszámolás” nemrég következett be: az összes fának mennie kellett. Maradt tehát a kanyargós kerékpárút a nyílegyenes töltésen, vajon ezt is felújítják és kapunk egy szintén nyílegyenes aszfaltcsíkot? Aligha… Reméljük, azért új fákat ültetnek majd.
