A Rosalia-Kogelberg Natúrparkban hivatalosan is megnyílt a legújabb túraútvonal, az Eulenweg (Bagoly út). A bagoly jelképével ellátott, mintegy 87 kilométer hosszú túraútvonal részben akadálymentesített, és 12 natúrparki települést köt össze: Fraknónádasd (Rohrbach), Márcfalva (Marz), Szikra (Sieggraben), Fraknó (Forchtenstein), Savanyúkút (Bad Sauerbrunn), Pecsenyéd (Pöttsching), Siklósd (Sigleß), Petőfalva (Pöttelsdorf), Darufalva (Draßburg), Sopronkertes (Baumgarten), Somfalva (Schattendorf) és Lépesfalva (Loipersbach). Az útvonal jól megközelíthető közösségi közlekedéssel, 5 vasútállomáson vagy megállóhelyen is közvetlenül csatlakozhatunk hozzá.
Az Eulenweg célja, hogy bemutassa a régió természeti szépségeit, gasztronómiáját és helyi különlegességeit. Az útvonal különböző nehézségű szakaszokra van osztva, így minden túrázónak kínál lehetőséget. A Soproni-hegység magyar oldali turistaútjaival az Urak Asztalánál (Herrentisch) biztosít kapcsolatot.
Az Urak Asztala egyébként egy elég nagy csomópont a térség turista- és vándorútjai tekintetében: itt találkozik többek között az E4-es hosszútávú vándorút, a 07-es kelet-ausztriai vándorút, a Vasfüggöny túraútvonal (ha még létezik), az egyik Mária-út, a fürtösbodza tanösvény, a Soproni-hegység piros jelzés, a Naturwanderweg 4, és így tovább…. na meg persze mostantól az Eulenweg is!
(A cikk szövege részben mesterséges intelligencia segítségével íródott)
Az elmúlt hetekben a Rozália-hegységben és a Lajta-hegységben is farkas jelenlétére utaló nyomokat találtak. Először Fraknó (Forchtenstein) környékén figyelték meg az állatot, melyről fotók is készültek. Később Büdöskút (Steinbrunn) és Szárazvám (Müllendorf) környékén bukkantak több elhullott muflonra és vaddisznóra, a lakosság pedig többször is beszámolt arról, hogy farkast láttak. Az ugyanakkor nem biztos, hogy az elhullott állatokat a farkas ölte meg, lehet, hogy valamelyiket például autó gázolta el, a farkas pedig később evett belőle.
Fotó: PANNATURA
Az állattetemekből nemrég DNS mintát vettek, mely most bebizonyította: nem aranysakálról, vagy hasonló állatról, hanem ténylegesen egy farkasról van szó. David Simon, az erdőterületeket üzemeltető, Esterházy-csoporthoz tartozó PANNATURA GmbH. természetvédelmi vezetője szerint nincs ok pánikra, sőt, örülnek annak, hogy egy új vadfaj gazdagítja az élővilágot. A közlemény szerint a farkas általában nem jelent közvetlen veszélyt, mivel félénk, kerüli az embereket, és többnyire időben elhúzódik. Ugyanakkor fiatal, tapasztalatlan példányoknál előfordulhat, hogy kíváncsian közelebb merészkednek, ezért fontos az elővigyázatosság és a szabályok betartása az erdőben.
Fotó: PANNATURA
A BVZ információi szerintvadkamerás felvételek készülhettek egy farkaspárról, amelyeken egy vemhes nőstény is látható. Hivatalosan azonban ezeket az értesüléseket egyelőre nem erősítették meg. Ha viszont igaz, akkor nem kizárt, hogy farkas szaporulat is megjelenik térségünkben.
(A cikk szövege részben mesterséges intelligencia segítségével íródott)
Eddig több, mint ezer alkalommal szállt fel az ÖAMTC Christophorus 18-as mentőhelikoptere Bécsújhelyről. Szerda óta ez az egység már a Ferzőzugban állomásozik, az új boldogasszonyi (Frauenkirchen) telephely célja az átfogó és gyors orvosi ellátás további javítása Észak-Burgenlandban és az egész térségben. „Az idő tényezője döntő jelentőségű a sürgősségi orvosi ellátásban. Ennek megfelelően járunk el az új bázissal, amely kibővíti a légi mentés hálózatát, és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban elérjük a betegeket” – mondta a Kronen Zeitung beszámolója szerint Marco Trefanitz, az ÖAMTC légi mentőszolgálatának ügyvezető igazgatója. Hans Peter Doskozil tartományfőnök szerint az új mentőhelikopter bázis, illetve a gálosra tervezett klinika új szintre emeli az egészségügyi ellátást Észak-Burgenlandban. Hogy ez Győr-Moson-Sopron megyében is javítja-e a szolgáltatást, azt egyelőre nem tudni, azonban már régóta tervezik, hogy a határtérségben a mentőszolgálatok indokolt esetben átjárhassanak a határon.
Rettentő nagy az ingázó forgalom, így nem csoda, ha sok település korlátozásokat vezet be gépjárművek számára a saját lakosságának nyugalma érdekében. Ennek extrém példája talán Somfalva esete, ahol ugyebár a korábbi időbeli behajtási korlátozást süllyedő oszlop váltotta fel. Ez viszont nem működött sokáig, ugyanis hónapokkal ezelőtt megrongálták. Helyreállítása azóta sem történt meg, ezért most gyalogosokon és kerékpárosokon kívül gyakorlatilag senki nem tud azon az útszakaszon átjárni. Azért nem határátkelőt írtam, mert ez a csel: nem a határátkelőt zárták le, hanem egy önkormányzati tulajdonú útszakaszon korlátozták a forgalmat. Ilyen Sopronban is van, például a komplett belváros, ahová csak engedéllyel lehet bejutni. A cél viszont Somfalva esetében egyértelmű: csak azok közlekedjenek erre, akiknek tényleg itt van dolguk.
Erre lett volna (lesz?) megoldás majd az az engedély, amit egy kisebb összegért lehet kiváltani. Gondolná az ember, hogy egy egyszerű mobilapplikációban lehet megvenni, de nem: kifejezetten bonyolult a menete és nem is adják oda akárkinek. Pedig a somfalva megközelítése a magyar oldalról gépjárművel így meglehetősen nehézkes lett: a kelénpataki határátkelő túlterhelt, főleg most, az M85 átadása után. Sopronkertesnél nem lehet átjárni a földút, meg a tiltó tábla miatt, máshol pedig legközelebb Ilonaaknánál van határátkelő gépjárműveknek. Somfalva esete különösen kellemetlen, mert annak ellenére, hogy két vasútvonal két állomásában is benne van a neve (Loipersbach-Schattendorf és Baumgarten-Schattendorf), egyik sem a településen található.
Pedig amúgy milyen egyszerű lenne, ha Sopronból a Somfalvi úton végighaladva tényleg Somfalvára érhetne az ember. Ez most a magyar oldali út rossz minősége és az osztrák oldali lezárás miatt gyakorlatilag lehetetlen. A somfalvi polgármester ötlete a lezárással, illetve a forgalom kelénpataki határátkelőre való terelésével azért is volt kimondottan rossz döntés, mert így sokaknak sokkal nagyobb az út, nagyobb időveszteséggel, nagyobb stresszel, hosszabb úttal és ennek megfelelően magasabb károsanyag-kibocsájtással. De azért lássuk be, itt is, ahogy sok másik esetben is, néhány olyan ember miatt döntöttek a lezárás mellett, akik nem voltak képesek bizonyos szabályokat, például sebességkorlátozást betartani. Emiatt zárták le a 16-os út kelénpataki felhajtóját is, mert sokan állítólag nagy sebességgel száguldottak át a település Fő utcáján, amelynek ráadásul egy szakaszán 30km/h a megengedett legnagyobb sebesség.
Visszatérve a somfalvi határátkelőhöz: egészen nevetséges helyzet alakult ki, a nyugat-dunántúli oldalon rengeteg autó parkol össze-vissza, sőt, már magára hagyott autót is lehet találni. Eközben a burgenlandi oldalon a parkolást is lekorlátozták… Amúgy elgondolkodtam azon, milyen király is lenne, ha legalább a BAST telebuszok átjárnának akár Ágfalvára, akár Sopronba. Ezzel közvetlen kapcsolatot biztosítva az Észak-burgenlandi és a Győr-Moson-Sopron megyei buszhálózat között.
A Rozália-hegység szomszédságában, a Kogelberg környékén renaturációs projekt kezdődött nemrégiben, melynek nyertesei többek között a gyurgyalagok lesznek. A védett madárfaj a térségben több helyen is honos, a téli évszakra azonban Afrikába költöznek. A natúrparkban most az ő élőhelyüket rekonstruálják, hiszen a madaraknak meredek, bokroktól mentes falakra van szükségük, ahova 1,5-2 méter hosszú, alagútszerű üreg fészküket készítik. Az intézkedés célja a költőpárok számának növelése, hiszen 2019-ben még 90 költő pár volt itt, idén viszont már csak tíz.
A gyurgyalagok élőhelyének megteremtése egy nagyprojekt része a Rosalia-Kogelberg Natúrparkban, melyet az osztrák biodiverzitási alap forrásai mintegy 600.000 euróval támogatnak. A projekt egyébként még a régi gyümölcsösök revitalizálásától a biodiverzitást elősegítő virágsávok és holtfás sövények létrehozásán át, a vizes élőhelyek renaturációjáig és a kétéltűek ívóhelyeként szolgáló tavak létrehozásáig terjed.
