Egyre több helyen gondolják úgy, hogy a gépjárműforgalom lassításával lehet biztonságosabbá tenni a közlekedést. Felsőpulyán is ez történt: a fő- és mellékutakon kívül az egész város 30-as övezetbe került. Bár a járási székhelyen már így is számos utcán volt 30-as sebességkorlátozás, vagy 30-as zóna, a képviselő-testület év elején arról döntött, hogy az egész városra kiterjesztik a korlátozást. Az intézkedés célja, hogy a városlakóknak jobb életkörülményeket, biztonságosabb közlekedést biztosítsanak, kiemelten védve a kerékpáros- és gyalogos forgalmat is. A táblákat már ki is helyezték, ugyanakkor több út is kivételt képez: ezek a B50 és B61 főutak, valamint az L229, L339 és L340-es mellékutak.
Hogy a Felsőpulya miért rövid ö-vel van, azt nem tudjuk, az újabb táblákon már így, hibásan szerepel.
„A közösségi közlekedés ne csak olcsóbb legyen, de jobb is!” – ez a célja a Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter által – még az év elején – megfogalmazott 10 vállalásnak.
Az IC-k indulástól érkezésig biztosított takarításán, a pályaudvari mosdók felújításán, a mozdonyflotta erősítésén, az új applikáció bevezetésén vagy épp a június elsejével elindított késési biztosításon túl a 10 vállalás egyike volt az is, hogy érdemben növekszik a GYSEV Zrt. magyarországi szolgáltatási területe, az így felszabaduló mávos erőforrások egy részét pedig a keleti országrészbe csoportosítják át.
A vonalátadás-átvétel előkészítése utolsó fázisához érkezett 2025. július 1-től a GYSEV 752 km vasúti pálya üzemeltetését veszi át a MÁV-csoporttól.
Fontos hangsúlyozni, hogy a két vasúttársaság közötti munkamegosztás változása az utasok részéről semmilyen alkalmazkodást nem igényel: az észak-dunántúli utasok július 1-jét követően is ugyanazokkal a járatokkal számolhatnak, mint korábban.
A vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átkerülését, ugyanakkor hosszú évek után végre megoldódik az ún. tarifatörés problémája, azaz július 1-jét követően immár a GYSEV-es járatok igénybevétele esetén sem kerül majd többe az utazás, mintha ugyanazt a távolságot kizárólag a MÁV-csoport által üzemeltetett járatokkal tennék meg az utasok.
A januári, miniszteri bejelentést követően azonnal megkezdődtek és jelenleg is folyamatosak az egyeztetések a MÁV-csoport és a GYSEV szakemberei között a vonalátadás-átvételről. A két vasúttársaság szakembereinek egyik kiemelten fontos feladata volt, hogy véglegesítsék átadás-átvétellel érintett vasútvonalak pontos határait. Ez meg is történt, az alábbiak szerint:
a 10-es vonal Győrszabadhegy–Celldömölk szakasza,
a 11-es vonal Győrszabadhegy–Veszprém szakasza,
a 13-as vonal Veszprémvarsány–Franciavágás szakasza,
a 14-es vonal Pápa–Csorna szakasza,
a 17-es vonal Zalaszentiván–Nagykanizsa szakasza,
a 20-as vonal Porpác–Székesfehérvár szakasza (Székesfehérvár állomás már nem),
a 23-as vonal Zalaegerszeg–Rédics szakasza,
a 24-es vonal Zalabér–Batyk–Zalaszentgrót szakasza,
a 25-ös vonal Boba–Őriszentpéter–országhatár szakasza,
a 26-os vonal Ukk–Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem),
a 27-es vonal Hajmáskér–Csajág szakasza (Csajág állomás már nem),
a 30-as vonal Murakeresztúr országhatár–Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem),
a 41-es vonal Murakeresztúr–Gyékényes–országhatár szakasza
A 752 kilométer vasúti pálya üzemeltetése komoly szakmai kihívás, hiszen jelentős méretű vasúti pályáról, illetve az ahhoz tartozó ingatlanok, pl. állomásépületek, kiszolgáló létesítmények pontos átadásáról, átvételéről is egyeztetni kell a MÁV-csoportnak és a GYSEV Zrt.-nek.
A vasúttársaságok szakemberei többféle munkacsoportban hetente egyeztetik a különböző aktuális feladatokat. A cél mind a MÁV-csoport, mind pedig a GYSEV részéről az, hogy a vonalátadás-átvétel zökkenőmentesen valósuljon meg, ami az utasok részéről semmilyen alkalmazkodást nem igényel: az ő életükben nem jelent változás, a két vasúttársaság közötti munkamegosztás újragondolása.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átkerülését: 2025. július 1-jétől a GYSEV Zrt. egy vonalszakaszon, Zalaegerszeg és Celldömölk között vesz át személyszállítási közszolgáltatási feladatokat.
A többi érintett szakasz esetében a személyszállítási tevékenységet a rendelkezésre álló járművek függvényében, fokozatosan veszi át a GYSEV.
Május 21-étől véget érnek a ragadós száj- és körömfájás miatt bevezetett korlátozó intézkedések az osztrák-magyar határon. Ausztria Szlovákiával és Magyarországgal (Győr-Moson-Sopron megyével) közös határszakaszán vezetett be intézkedéseket április elején, mellyel azt akarták megakadályozni, hogy a fertőzés Ausztriában is megjelenjen. Mivel szerencsére nem jelent meg a betegség, és Magyarországon, illetve Szlovákiában is több hete diagnosztizálták a legutóbbi eseteket, a segélynyújtó bevetéseket, valamint a határellenőrzéseket megszüntetik, feltéve, hogy addig nem észlelnek újabb fertőzést. Ezzel Észak- és Közép-Burgenlandban is megnyílnak újra a kisebb határátkelők, járhatóvá válnak a nemzetközi kerékpáros- és túraútvonalak. Anja Haider-Wallner, Burgenland tartományfőnök-helyettese az ORF beszámolója szerint „óvatos optimizmussal” nyilatkozott a helyzetről. Kiemelte, hogy bár a járványügyi helyzet javul, a jövőben is elengedhetetlen a szigorú higiéniai szabályok és biobiztonsági előírások betartása annak érdekében, hogy ne alakuljon ki újabb fertőzési hullám.
December óta járható teljes hosszában a soproni új elkerülő. Az M85-ös gyorsforgalmi út, illetve a 8647-es számú mellékút északról és nyugatról kerüli el a várost, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a teherforgalmat levegye a belvárosról. Azonban pár dolog az építés során kimaradt, ami hagy némi hiányérzetet az emberben.
Az egyik az a záportározók kérdése. A korábbi tervek szerint ebből kettő is létesült volna, az egyik a Sós-patakon, a másik pedig az Ikván, mindkettő nagyjából egy vonalban a Nyugati-majorral. Igaz, már a korábbi térképen is „ZÁPORTÁROZÓ KÜLÖN terv szerint” felirat szerepelt.
A másik a vadátjárók kérdése. Egész konkrétan Nagycenk és az országhatár között egyetlen vadátjáró sem létesült, amit esetleg lehet arra fogni, hogy nincsen mindenhol az út mindkét oldalán erdő. Ez tény, de így például a Dudlesz-erdőt és a Szárhalmi-erdőt teljesen elvágták egymástól, ami meg is látszik: a vaddisznók, őzek a Virágvölgy lakott, illetve zártkertes területein járkálnak, egész egyszerűen azért, mert nem tudnak eljutni az erdőbe.
Ami pedig a zajvédelmet illeti: pont a Virágvölgy, illetve a Tómalom utca környéke járt a legrosszabbul, a gyorsforgalmi út ugyanis jelentős zajterhelést ró a környezetre, zajvédő fal pedig nem épült, csak az alagút közvetlen szomszédságában.
A Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Dél-Szlovákiában tomboló ragadós száj- és körömfájás fertőzések miatt az osztrák belügyminisztérium úgy határozott, hogy a vírusfertőzés terjedésének megakadályozása érdekében ideiglenesen több kisebb határátkelőt is lezárnak. Az intézkedés április 6-étől előreláthatólag május 20-áig lesz hatályban.
