Archives: közlekedés

Kérdéseket tettem fel a közmeghallgatáson, ezt a választ kaptam

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata minden évben decemberben tart közmeghallgatást, ahol a lakosság elmondhatja kritikáját, véleményeit, ötleteit a városvezetés tevékenységével, vagy akár konkrét ügyekkel kapcsolatban is. Erre lehetőség van előzetesen levélben/e-mailben, vagy a helyszínen személyesen. Én előbbi lehetőséget választottam. Több, mint egy hónap után pedig elérhetővé vált a jegyzőkönyv, amit Sopron weboldalán bárki elolvasható.

A következő üzenetet juttattam el a közmeghallgatásnak:

Tisztelt Önkormányzat, Tisztelt Közmeghallgatás!

Szeretnék néhány javaslatot felvetni én is a várossal, főleg a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatban.

A kerékpáros infrastruktúra hiányosságai egyre szembetűnőbbek. A korábban létrehozott kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak minősége egyre romlik, az útburkolat, a burkolati jelek egyre rosszabbak, a táblázás pedig egyre hiányosabb. Szükséges lenne a jelenlegi infrastruktúra felmérése és a hibák javítása, utána következhetne az újabb ötletek megvalósítása, szigorúan a Magyar Kerékpárosklub szakembereinek bevonásával. Ha szükséges, tudok konkrét javaslatokat is adni. 

Az egyirányú utcákkal kapcsolatban fontos lenne annak felülvizsgálata, hol lehetne a szembekerékpározást engedélyezni. Számos olyan egyirányú utca van a városban, mely megfelelően széles, új útburkolat is lett az elmúlt években, a kerékpárosok viszont semmit nem kaptak. Az újonnan bevezetett egyirányú utcáknál különösen problémás, hogy egyik napról a másikra a kerékpárosok sem hajthattak be az egyik irányból. Érdemes lenne ezeket mind felülvizsgálni (pl Uszoda utca, Balfi utca, Kőműves köz, Végfordulat, István bíró utca, Zsilip utca, Jókai utca, Wesselényi utca, Vadász utca, Szélmalom utca, Hátulsó utca, Pejáchevich köz, Semmelweis utca, Alsólővér utca, Handler Nándor utca, stb).

A város több pontján is látványosan tarthatatlan a parkolási helyzet (pl Aranyhegy, Halász utca), sokan kanyarban, forgalom elől elzárt területen, vagy akár körforgalomban, esetleg közvetlenül a megállni tilos tábla alatt parkolnak. Szükséges lenne ezek folyamatos ellenőrzése és szankcionálása, ugyanakkor felül kéne vizsgálni, hogy mindenhol szükséges-e a megállni tilos, nem lehetne például itt-ott a táblákat várakozni tilosra cserélni.

A buszközlekedéshez kapcsolódóan a jelenlegi, sovány buszmenetrend foltozgatása helyett az egészet újra kéne gondolni. Több átlós járatra lenne szükség, melyek a nap minden szakában ütemesen járnának, a csúcsidőkben sűrítve. Szükség lenne LEGALÁBB egy éjszakai járatra is, mely az éjfél körül, vagy az után beérkező vonatokhoz kapcsolódna. A burgenlandi közlekedésszervező Verkehrsbetriebe Burgenland közreműködésével Sopron felé kéne hozni legalább egy buszjáratot, mely Észak-Burgenlandot kötné össze Közép- (és Dél-)Burgenlanddal, illetve tárgyalásokat kellene kezdeményezni arról is, hogy a város területére bejöjjenek a BAST telebusz-rendszer járművei is (például Szentmargitbánya felől Sopronkőhidára, vagy Kelénpatak felől az autóbusz-állomásra, stb…)

A hivataltól a következő választ kaptam kérdéseimre, felvetéseimre:

A 2024. december 4-én érkezett, közmeghallgatásra írásban benyújtott felvetéseivel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom:

A meglévő kerékpárutak, kerékpáros útvonalak fenntartásához szükséges munkákat rendszeresen elvégeztetjük. Az útkarbantartások elvégzéséről, a burkolati jelek folyamatos frissítéséről, a jelzőtáblák cseréjéről és pótlásáról minden évben gondoskodunk.

A lakosság igényeinek megfelelő fejlesztési tervek elkészítésére törekszünk, ezért a közlekedési infrastruktúrák fejlesztései során, még a tervezési szakaszokban, minden esetben egyeztetünk az érintett civil szervezetekkel is.

Az egyirányú forgalmi rendek bevezetésével érintett útszakaszokkal kapcsolatban Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának álláspontja, hogy a szembejövő kerékpáros forgalom lehetővé tételére a tapasztalatok szerint a közlekedési kultúra még nem érett meg. A közlekedésbiztonság fenntartása érdekében a kerékpárosokra vonatkozóan különleges szabályok bevezetését ezért jelenleg nem támogatjuk.

A szabálytalan parkolások visszaszorítása érdekében a Rendőrhatóság, illetve a közterület-felügyelet járőrszolgálata teljesítése során a város teljes területét folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén pedig a szabálysértőkkel szemben eljár. A megállás tilalmát jelző táblák kihelyezését megelőzően minden esetben közlekedési szakember bevonására kerül sor, a táblák indokoltságát ennek ellenére folyamatosan figyelemmel kísérjük.

A vonatok a peremidőszakokban eltérő időfekvésekben érkeznek (Győr felől óra 0 perc és óra 10 perc között, Bécsújhely felől mindig óra 17 perckor, Sopronkeresztúr felől mindig óra 22 perckor, Bécs felől mindig óra 37 perckor, Szombathely felől ütemtelenül), ezért ütemes menetrendet feltételezve egyes irányokban a csatlakozások csak esetlegesek lennének.

Jelenleg a rendezvények idején indított járatok (például a SopronFest idején közlekedő SF1 vagy a Soproni Piknik idején közlekedő SP1) korlátozás nélkül igénybe vehetők. Tapasztalataink alapján azonban ilyenkor is csak nagyon kevesen veszik igénybe ezeket a járatokat a fesztivál vendégein kívül. Az éjszakai járatok kihasználtsága aránytalanul gazdaságtalan, mely a fordaszámot és a személyi állományt tekintve is többletköltséget jelentene.

Jelenleg a magyar személyszállítási törvény, az osztrák szövetségi személyszállítási törvény és a burgenlandi tartományi mobilitási törvény alapján semelyik fél nem tekinti feladatának a határon átnyúló személyszállítás biztosítását, azzal kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi követelményekről nem rendelkezik, így közforgalmú közlekedés biztosítása jelenleg egyik félnek sem előírt feladata.

A nemzetközi személyszállítás egyébként az EU-s irányelveknek megfelelően szabadpiac, abban külön megrendelés nélkül, saját nyereségre és kockázatra bármely vállalkozás beszállhat és indíthat ilyen járatot. A Verkehrsbetriebe Burgenland a kommunikációja szerint egyébként folyamatosan monitorozza az igényeket, 2024. november 29-től Szentgotthárdra már kiterjesztették. A további terjeszkedés az osztrák fél döntésén múlik.

The post Kérdéseket tettem fel a közmeghallgatáson, ezt a választ kaptam appeared first on Ikvahír.

Nem hiszed el: megálltak az alagútban fotózni a kocsit

Az M85-ös gyorsforgalmi utat is üzemeltető MKIF tett közzé egy videót arról, ami nemrég a Bécsi-dombi alagútban történt. A biztonsági kamera felvétele szerint egy fiatalokból álló csapat az alagútban megállt autójukkal, majd valaki kiszállt és elkezdte fotózni az autót. Mindezt úgy, hogy a forgalom zajlott, bár az igaz, hogy bármilyen forgalmi fennakadás esetén a közlekedési lámpák pirosra váltanak. Ez annak számít.

Na de miért is tilos megállni az alagútban?

  • A KRESZ 40. § (5) szerint tilos megállni hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
  • Nem csak a saját, hanem mások életét és biztonságát is veszélyeztetik,
  • Az alagútban található biztonsági rendszerek korlátozzák az alagút forgalmát (mert felismerik, hogy gyalogos van bent), akadályozva ezzel a többi közlekedőt.

The post Nem hiszed el: megálltak az alagútban fotózni a kocsit appeared first on Ikvahír.

Privatizálták a GYSEV Cargo nagyobb részét, de van itt más is

A NER-hez került a korábban a GYSEV 100%-os tulajdonában lévő vasúti fuvarozó cég 62,5 százaléka.

A GYSEV Cargo Zrt. többségi tulajdonosa immáron a Waberer’s International Nyrt., amelyben pedig Tiborcz István a többségi tulajdonos. A tranzakció részeként a Waberer’s további, mintegy 2 milliárd forintos tőkeemelést vállalt a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeként a részesedése 70%-ra nő a GYSEV Cargo-ban. A GYSEV Zrt. ugyanakkor a tőkeemelést követően 30%-os részesedéssel kisebbségi tulajdonos marad. A Waberer’s így Magyarország második legnagyobb vasúti fuvarozó cége lesz, ráadásul Magyarország mellett a Raaberbahn Cargo GmbH.-n keresztül immáron Ausztriában, és ettől függetlenül egy korábbi tranzakciónak köszönhetően Romániában is elláthat vasúti fuvarozási szolgáltatásokat.

Közben a GYSEV Zrt.-ben a Strabag kivásárlása után a magyar államnak már kétharmadot meghaladó tulajdonrésze is lett, Lázár János legutóbbi bejelentése szerint pedig tőkeemelésnek köszönhetően már négyötödös többséget is szereztek, így „szorítják ki” az osztrák államot, a GYSEV pedig magyar vasútvállalat lesz. Ez egyébként valamilyen szinten összecseng az új osztrák szélsőjobb-jobb kormány elképzeléseivel, a pletykák szerint ugyanis nem szeretnék előnyben részesíteni a közösségi közlekedést az autózással szemben. Reméljük, azért az osztrák állam nem válik meg a GYSEV-ben lévő megmaradt tulajdonrésztől. Mindenesetre a magyar kormány bizonyos tekintetben már átvette az irányítást a vasúti cégben, ugyanis a nemrég Lázár János által bejelentett tervek szerint a hamarosan érkező, KIFEJEZETTEN a Budapest-Sopron és Budapest-Szombathely közötti közlekedésre szánt GYSEV Stadler Flirt InterCity motorvonatok kisebb része Budapest és Belgrád között fog közlekedni. Emellett a GYSEV-nek nagyobb szerep jut majd Nyugat-Dunántúl, illetve Nyugat-Magyarország vasúti személyszállításának lebonyolításában. Lázár szerint a cél, hogy „a Dunától nyugatra a GYSEV legyen a szolgáltató”. Abból a szempontból ez jó is lehetne, hogy ahol eddig (Magyarországon) megjelent a GYSEV, ott a szolgáltatás színvonala is megnőtt. De ha tovább folytatódik a vasúttársaság „MÁVosítása”, a feladatköreik bővülése, az „osztrák minőség” elengedése, akkor kérdéses, hogy ez a továbbiakban is így lesz-e. A közlekedési miniszter szerint ugyanakkor „a burgenlandiak megnyugodhatnak, a szolgáltatási színvonal marad Ausztriában is, annak ellenére, hogy a GYSEV magyar vállalattá válik.” Hát ez bizony nagyon meggyőző volt (nem).

The post Privatizálták a GYSEV Cargo nagyobb részét, de van itt más is appeared first on Ikvahír.

Egészen nevetséges a helyzet a somfalvi határátkelőnél

Rettentő nagy az ingázó forgalom, így nem csoda, ha sok település korlátozásokat vezet be gépjárművek számára a saját lakosságának nyugalma érdekében. Ennek extrém példája talán Somfalva esete, ahol ugyebár a korábbi időbeli behajtási korlátozást süllyedő oszlop váltotta fel. Ez viszont nem működött sokáig, ugyanis hónapokkal ezelőtt megrongálták. Helyreállítása azóta sem történt meg, ezért most gyalogosokon és kerékpárosokon kívül gyakorlatilag senki nem tud azon az útszakaszon átjárni. Azért nem határátkelőt írtam, mert ez a csel: nem a határátkelőt zárták le, hanem egy önkormányzati tulajdonú útszakaszon korlátozták a forgalmat. Ilyen Sopronban is van, például a komplett belváros, ahová csak engedéllyel lehet bejutni. A cél viszont Somfalva esetében egyértelmű: csak azok közlekedjenek erre, akiknek tényleg itt van dolguk.

Erre lett volna (lesz?) megoldás majd az az engedély, amit egy kisebb összegért lehet kiváltani. Gondolná az ember, hogy egy egyszerű mobilapplikációban lehet megvenni, de nem: kifejezetten bonyolult a menete és nem is adják oda akárkinek. Pedig a somfalva megközelítése a magyar oldalról gépjárművel így meglehetősen nehézkes lett: a kelénpataki határátkelő túlterhelt, főleg most, az M85 átadása után. Sopronkertesnél nem lehet átjárni a földút, meg a tiltó tábla miatt, máshol pedig legközelebb Ilonaaknánál van határátkelő gépjárműveknek. Somfalva esete különösen kellemetlen, mert annak ellenére, hogy két vasútvonal két állomásában is benne van a neve (Loipersbach-Schattendorf és Baumgarten-Schattendorf), egyik sem a településen található.

Pedig amúgy milyen egyszerű lenne, ha Sopronból a Somfalvi úton végighaladva tényleg Somfalvára érhetne az ember. Ez most a magyar oldali út rossz minősége és az osztrák oldali lezárás miatt gyakorlatilag lehetetlen. A somfalvi polgármester ötlete a lezárással, illetve a forgalom kelénpataki határátkelőre való terelésével azért is volt kimondottan rossz döntés, mert így sokaknak sokkal nagyobb az út, nagyobb időveszteséggel, nagyobb stresszel, hosszabb úttal és ennek megfelelően magasabb károsanyag-kibocsájtással. De azért lássuk be, itt is, ahogy sok másik esetben is, néhány olyan ember miatt döntöttek a lezárás mellett, akik nem voltak képesek bizonyos szabályokat, például sebességkorlátozást betartani. Emiatt zárták le a 16-os út kelénpataki felhajtóját is, mert sokan állítólag nagy sebességgel száguldottak át a település Fő utcáján, amelynek ráadásul egy szakaszán 30km/h a megengedett legnagyobb sebesség.

Visszatérve a somfalvi határátkelőhöz: egészen nevetséges helyzet alakult ki, a nyugat-dunántúli oldalon rengeteg autó parkol össze-vissza, sőt, már magára hagyott autót is lehet találni. Eközben a burgenlandi oldalon a parkolást is lekorlátozták… Amúgy elgondolkodtam azon, milyen király is lenne, ha legalább a BAST telebuszok átjárnának akár Ágfalvára, akár Sopronba. Ezzel közvetlen kapcsolatot biztosítva az Észak-burgenlandi és a Győr-Moson-Sopron megyei buszhálózat között.

The post Egészen nevetséges a helyzet a somfalvi határátkelőnél appeared first on Ikvahír.

A soproni buszközlekedés anomáliái

Bevallom, nem utazom napi szinten busszal Sopronban. Azért hetente néhányszor igénybe veszem a mindenkori közösségiközlekedés-szolgáltató (az aktuális állami cég) kínálatát, ami az önkormányzat megrendelésének köszönhetően nem mindig a legjobb. 2012-ben, majd 2022-ben is nagy ritkításon estek át a buszvonalak, az azóta történt visszaállítás, toldozás-foltozás pedig nem sokat segített a buszok népszerűségén és a menetrend érthetőségén. Vannak azonban külön anomáliák, amik miatt az ember még inkább felhúzza a szemöldökét, hogy „ez most micsoda?”.

Az egyik ilyen az átlós járatok hiánya. Sopronban még mindig jellemző, hogy a buszok két helyről indulnak: az autóbusz-állomásról, vagy a Jereván lakótelepről. Ez persze nem kivétel nélkül igaz minden járatra, de a többségnél mégiscsak így van. Pedig vannak átlós járatok is, melyek a város egyik végpontjától a másik végpontjáig közlekednek, ezek viszont napi párszor járnak csak, egyfajta „munkásjáratként”. Az egyáltalán nem reprezentatív saját tapasztalatom alapján viszont ezek a buszok sincsenek tele. Hogy mire is gondolok? Például a 4-es járatra, mely az Ipar körút vámudvartól az Ágfalvi úti lakótelepig közlekedik és vissza, munkanapokon összesen háromszor. Vagyis hát még ez sem teljesen igaz, mert vissza csak a Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás megállóig. Ehhez nagyon hasonló járat a 22-es, mely viszont az Ágfalvi úti lakóteleptől az Ipar körút, vámudvarig közlekedik egyszer, csak oda és csak tanítási napokon, viszont a Rákóczi utca irányában. Apropó Kossuth utcai járatok: azt sem értem, mi alapján áll meg a 21-es, 22-es busz a villanyóra megállóhelyen, a 3-as és 4-es viszont ehelyett a Táncsics utca, templomnál. Miért nem állhat meg mindegyik busz mindkét megállóban?

Hasonló anomália a 4-es járathoz kapcsolódóan, hogy az autóbusz-állomás és a Terv utca között közvetlenül mögötte közlekedik egy helyközi járat (a városon belül) 7230-as jelzéssel, ami viszont nem áll meg minden megállóban és amit nem lehet igénybe venni helyi jeggyel vagy bérlettel.

Csak magamat tudom ismételni, de „nem értem” azt sem, hogy hétvégén, különösen vasárnap és munkaszüneti napokon miért kell a 3-as és a 21-es, 32-es járatokat is „kétóráztatni”, bár legalább azt már megoldották, hogy ne ugyanazokban az órákban maradjon ki előbbi két járat, ezzel egy komplett városrészt kikötve az autóbusz-hálózatból. Most ilyenekre már ki sem akarok térni, hogy a város lakossága kb 60-80-100 százalékkal nagyobb ahhoz képest, amikor én általános iskolás diák voltam, de a buszjáratok sokkal ritkábbak és az új városrészek meg lefedetlenek maradtak.

Nagyon szimpatikusnak tartom ugyanakkor azt a kezdeményezést, hogy a Virágvölgyet és Balfot is összekössük buszjárattal, ráadásul úgy, hogy közben a járat a belvárost és az autóbusz-állomást is érinti. Ugyanakkor szerintem a menetrend teljesen átláthatatlan lett, már-már burgenlandi szintű átláthatatlanságot sikerült elérni azzal, hogy valamelyik busz a Csőszház dűlőtől indul, valamelyik az autóbusz-állomástól, valamelyik a Széchenyi térig megy, valamelyik a Boldogasszonyi utcáig megy, vagy onnan indul, stb… De azért tisztázzunk valamit, a 15-ös busz egészen 2012-ig az Aranyhegyet kötötte össze a Lőverekkel, szóval lehet, hogy ez a szám egy baklövés volt. Az a régi járat meg hiányzik.

A helyi-helyközi integrált járatok is tök jók, csak még itt is extrém szélsőségek tapasztalhatóak a járatsűrűség tekintetében. Leginkább az 5T járatra gondolok, ennél ugyanis tanítási napokon van olyan óra, hogy 4-szer is indul ezzel a jelzéssel, viszont van olyan óra, amikor meg egyáltalán nincs is. Érdemes lenne talán több helyközi járatot is beintegrálni az 5T -be. Na és mi van eleve az 5-ös járatokkal? Van belőle 5, 5A, 5B, 5T, 5Y, de valamelyik az AWF-től indul, valamelyik csak a vámudvartól, és az 5 és 5A között konkrétan ennyi a különbség. Ráadásul szombaton 2 pár van belőlük, vasárnap pedig nem is járnak. Persze tudom, ezek is a tipikus munkásjáratok, de azért valljuk be őszintén, hogy bárki használhatja őket, akár bevásárlás céljából, akár egyéb ügyben. Az 5B meg megint egy nagyon király járat lenne, de ha már a vámudvartól indulva a Pihenőkereszten át közlekedik, miért nem létesítettek neki ott egy megállót a lakóparkban valahol?

Az is örömteli, hogy több, mint egy évtized(!) után ismét jár busz a Sopron Plazához, de ugyanakkor a 12-es járatból régebben csúcsidőben kettő is járt óránként, igaz, az egyik csak az autóbusz-állomástól. Hát ezt bizony nem sikerült visszasűríteni.

És ez csak néhány dolog abból, amit egyszerűen nem értek, mint ahogy azt sem, hogy hirtelen miért kellett több évtized után megszüntetni a Berkenye utca buszmegállót, vagy hogy az 5T jelzéssel miért nem lehet elmenni helyi jeggyel vagy bérlettel a Győri út, vízműtelep megállóig, ha az is Sopron közigazgatási területén belül található még. Ötletem persze rengeteg lenne, hogyan lehetne fejleszteni a városi közösségi közlekedést, talán egyszer meg is írom, de egyelőre inkább ráhagyom a szakemberekre, hátha kitalálnak valami jobbat. Azért a 4-es, 8-as járatokat sűríthetnék, meg hétvégén is járathatnák, hogy a szórakozóhelyeket is el lehessen érni busszal (Central Palace, Hangár). Na jó, abbahagyom.

The post A soproni buszközlekedés anomáliái appeared first on Ikvahír.