Átadták a Fertő menti kerékpárút hiányzó szakaszát

Bár még teljesen nem készült el, ma délelőtt átadták a Fertő menti kerékpárút (EV13, B10) eddig hiányzó szakaszát Fertőrákos és Sopron-Balf között. Kerékpározni eddig is lehetett, csak lent a 8526-os számú úton, most azonban egy “Güterweg” jellegű új szakaszt adtak át, melyről egyébként mi is cikkeztünk korábban. Balfról érkezve az új út a Fertő utcán leágazik, majd a kertek alatt, a régi savanyúkút mellett tér vissza a közúthoz, ahol aztán független kerékpárútként egy darabig azzal párhuzamosan, majd felkanyarodva vegyesen mezőgazdasági útként folytatódik tovább. Az új nyomvonal keresztezi a Fehér utat, egy darabig pedig a Nemeskúti út szakaszán halad. Az új útvonal végig aszfaltos, leszámítva egy kisebb szakaszt Fertőrákos közelében, a Szárhalmi-erdő alatt, mely zúzottköves lett. Az átadón részt vett Fazekas Sándor, Magyarország földművelésügyi minisztere, aki elmondta, a Fertő tó mentén 1,3 milliárdos fejlesztés valósult meg, amelynek révén megismerhető a borvidék, bejárhatók a történelmi falvak és városok. Első körben 450 millió, a második körben uniós pályázatból 805 millió forint állt rendelkezésre, ebből készült el az új szakasz is. Elsősorban turisztikai szempontok fogalmazódtak meg a kerékpárút átadásakor, hogy ez hivatásforgalomra mennyire használható, arról szó nem esett, minden esetre kerékpárral munkába járóknak nem feltétlenül a legoptimálisabb a fel-le emelkedés-ereszekedés, főleg ha egy nemzetközi kerékpárútról beszélünk (Eurovelo 13). Ezenkívül a fejlesztésbe bekerült néhány vitatott dolog is, például az az össze-vissza kanyargó aszfaltos rész, mely a balfi régi savanyúkúthoz vezető fűzfasor fái(nak maradványai) közt kanyarog. Itt véleményem szerint pont érdemesebb lett volna makadám/zúzottköves megoldást alkalmazni, de persze lett itt jópár derékszögű kanyar, és felesleges akadály is. Kollégáink vasárnap, még az átadás, kitáblázás előtt végigjárták a szakaszt, melyről videó is készült.

tovább:
Átadták a Fertő menti kerékpárút hiányzó szakaszát

Logikátlankodás Kismarton vasútállomásán

Kismarton (Eisenstadt) tartományi főváros, Burgenland székhelye. Méretéből következik, hogy nem rendelkezik túl nagy vasútállomással, ám annál nagyobb forgalmat bonyolít azon. A városon keresztül a Pannoniabahn halad, a vasútállomás pedig a városmagtól délre fekszik, ami a lakóvárosrészt és az iparnegyedet választja el egymástól. Több vágánnyal rendelkezik, ebből három az, ami fogad és indít vonatokat. A néhány évvel ezelőtti felújításkor úgy képezték ki a 2. és 3. vágány közti peront, hogy csak a felvételi épület felé, azaz a város irányában lehet fel- és lejönni róla. A peron végén tiltó tábla jelzi, hogy arról a másik irányba szabadna menni, ám ez teljesen logikátlan. A város délkeleti részén, az iparnegyedben van ugyanis több iskola, így az FH Burgenland, a Pädagogische Hochschule, stb., amelyek hallgatói közül is jócskán van olyan, aki vonattal érkezik. Annak pedig papíron meg kell kerülnie az egész állomást, majd vagy a körforgalomnál, vagy a PENNY-BIPA parkolóján keresztül visszafordulnia. Na most ezt persze senki nem csinálja, több kis ösvény vezet az – egyébként a peronokkal párhuzamos – útra. Próbálták szalagokkal is korlátozni az itt való közlekedést; hiába. A legjobb megoldás az lenne, ha szépen csinálnának akár betonból egy járdát, a sínek közé pedig fából átjárhatóságot, mint amilyen amúgy is vezet a középperonhoz. A tiltó táblákat pedig már el is lehetne takarítani. Amíg ez meg nem történik, marad a vágányokon való átbukdácsolás.

tovább:
Logikátlankodás Kismarton vasútállomásán

Dugóban áll a város

Várkerület-felújítás, autós ingázás, szűk közlekedési útvonalak, “wc-re is autóval járás”, inkorrekt közlekedésszervezés… Ezek együttesen okozzák azt a kellemetlen helyzetet, ami minden hétköznap (és már hétvégén is) délután tapasztalható Sopron tágabban vett belvárosában. Most, hogy némi csapadékhullás is tapasztalható, pedig hatványozottan érződik a város vérkeringésében az akadozás. Az újabban kialakult helyzetet mérsékelten orvosolni fogja, ha elkészül a Várkerület. Azonban mivel ennek is leszűkítették az áteresztőképességét, a probléma részben továbbra is fenn fog állni. A másik kritikus útszakasz a 84-es főút városon belüli szakasza, ezt már nem fogja megváltani a Várkerület SE. Forgalmi adatok hétköznap 17 óra környékén Mi lehetne tehát a megoldás? Erre nálam képzettebb emberkék is csak keresik a választ… Néhány javaslatom azért lenne: Az “egyedül egy autóban” jellegű ingázás HELYETT járjanak többen egy kocsival/telekocsival , vagy válasszák a vasutat (komolyan, Bécsbe, Bécsújhelyre, Sopronkeresztúrra, Szombathelyre, Győrbe óránként jár vonat, ez sem elég?) Városon belüli ügyek intézésére nem feltétlenül kell mindig autó . Járnak a buszok , amik akkor is járnak, ha nem ül rajtuk senki, a város domborzata kiválóan alkalmas kerékpáros közlekedésre , ahogy a gyalogos közlekedés sem jelenthet akadályt, hiszen “Sopronban nincsenek távolságok” A Csengery utca tehermentesítésében pedig nagy szerepet kaphatna a Béke út/Felsőbüki Nagy Pál tengely nagyobb kihasználása Ezzel nem csak jobban közlekedhető lenne a város, de környezetvédelmi szempontból is fontos lenne, hogy kevesebb robbanómotoros jármű járjon, magyarán szólva: nem lenne annyira környezetszennyező .

tovább:
Dugóban áll a város

Emléktáblát avattak a GYSEV pályaudvaron

A Sopron-Szombathely/Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak szerda reggel a soproni GYSEV pályaudvar 1. vágányának peronján. A vasútvonal a Déli vasúttársaság üzemeltetésében 1850-ben került átadásra a Bécs-Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal részeként, 3 évvel a Sopron-Bécsújhely vasútvonal megnyitását követően. Sopron és Szombathely között a vonalat 2001 óta, Szombathely-Zalaszentiván között 2011 óta üzemelteti a GYSEV Zrt, Zalaszentiván-Nagykanizsa között a MÁV az üzemeltető. Az eseményen jelen volt Dormán Miklós Alfonz, Zalaszentiván polgármestere, Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere, Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője, valamint Kövesdi Szilárd, a GYSEV magyarországi üzletágának vezérigazgatója. A táblaavató után különvonat indult Nagykanizsára.

tovább:
Emléktáblát avattak a GYSEV pályaudvaron

Koronák és gyökerek

A Castanea Környezetvédelmi Egyesület közleményt juttatott el hozzánk a Gyóni Géza utcában zajló munkálatokkal kapcsolatban, melyet a csatolt illusztrációkkal együtt változtatás nélkül közlünk. A fák törzse két hasonló elágazó rendszert köt össze: a fénybe terebélyesedő koronát, és a földbe kapaszkodó, vizet kereső gyökérzetet. Ha szabadon nőlhet, éppen addig ér a gyökér csúcsa, ahová a levélzet az esővizet levezeti, ezért ezt a nagy kört “csurgónak” nevezik, hiszen így öntözi magát a fa. Minél nagyobb tehát a korona, annál nagyobb gyökérzet is kell hozzá, hogy elég vizet szállíthasson és megtartsa a föld fölötti részt. Ezt még ma is sokszor elfelejtik az út- és közműtervezők, kivitelezők, és ha kivételesen szerencsés nagy gyökerű fákat találnak, azokról is levágnak csaknem minden kisebb-nagyobb gyökeret. Pedig most már a szigorú műszaki szabvány is legalább 2,25m2 szabad felületet ír elő minden fa körül, ami persze nagyon kevés, és éppen a korona esernyője alá esik, ahová alig jut csapadék, ráadásul le is tapossák a földjét. Bámulatos, hogy az így körbeburkolt utcafák mégis milyen sokáig bírják az autók között! Látjuk ezt például a Deák téren, a Várkerületen, és most a Gyóni Géza utcában is, ahol “nyertünk 5 parkolót”, de vesztettünk 5 fát. A két holding-divízió közül az egyik csak a föld alatti, a másik csak a föld feletti résszel foglalkozik, pedig a fa egyetlen, oszthatatlan élőlény! Lássuk egybe a Világot! És szeressük a fákat…

tovább:
Koronák és gyökerek