Olvasónktól kaptunk az alábbi üzenetet. Budapestre szakadt egyetemistaként minden egyes alkalommal elkeserít az, amit látok a városban, amikor hazajövök. A növekvő lakossággal és infrastrukturális igényekkel mit sem törődve az önkormányzat csakis a szűk belváros ügyeivel foglalkozik. A több milliárdos beruházások mellett nem jut pénz/energia egy szinte kizárólag idősek lakta, évtizedek óta elhanyagolt utca rendbetételre. A Szikla utcáról van szó, ahol, mint a mellékelt képeken látható, balkáni állapotok uralkodnak. Az utca egész hosszán 10-15 cm mély kátyúk vannak, amik nagy kellemetlenséget okoznak az ott lakóknak. Úgy gondolom, hogy egy-egy több százmilliós vagy milliárdos stadionlefedés vagy Várkerület-felújítás közé egy ilyen elenyésző beruházás is elférne. Azért írok Nektek (IkvaHír), mert az önkormányzat elérhetetlen, rengeteg hívásom legnagyobb része hangrögzítőn kötött ki, másik részében pedig olyan részlegek között kapcsolgattak át, amiknek semmi köze nem volt az útfenntartáshoz. Kérlek Titeket, segítsetek abban, hogy ez az utca ismét járható legyen és hogy az ügy nyilvánosságra kerüljö n. Mi most megpróbálunk segíteni, mégpedig azzal, hogy ezt a levelet közzétesszük, reméljük, eljut az illetékesekhez is, és pozitív változásra számíthatnak a Szikla utca lakói, és az utcán közlekedők. Fotók: olvasónk
Archives: közlekedés
Lámpák maradtak ki az infrastruktúrából
Emlékszünk még, milyen csinnadrattával adták át a Fertő-parti kerékpáros útvonal addig hiányzó szakaszait? Gondolok itt például a Balf külterületén áthaladó független kerékpárútra. Brendnyú aszfalt, szép festés, korlátok, miegymás. Kerültek ki közvilágítási lámpák is, amik elvileg abban segítenének, hogy az autóvezetők sötétben észre vegyék a kerékpárost, hogy a kerékpáros tudja követni az útirányt, illetve hogy olyan helyen is világítsanak, ahol korábban nem volt lámpa. De nem teszik… Hasonló a helyzet a Fertő utcáról nyíló kis mellékutcában. Itt ugye a zsákutca kerékpárútba torkollik, pár közvilágítási lámpát pedig itt is kihelyeztek. De hiába, mert ezek sem világítanak. Hogy akkor mi értelme volt egyáltalán kihelyezni őket, számomra nem világos. Szép lett volna, ha minden úgy működik, ahogy eltervezték… (a képek nem maiak, de akár ma is készülhettek volna)
Határon átnyúló infrastruktúrafejlesztés kezdődhet
Határon átnyúló osztrák-magyar infrastruktúrafejlesztésről szóló koncepciót mutatottak be a burgenlandi Pándorfaluban (Parndorf) szerdán. A CrossBorder Rail projekt 12,7 millió eurós beruházásból valósul meg. Ennek köszönhetően rövidülnek majd a menetidők, javul a közlekedés biztonsága és szépülnek a megállóhelyek a Nezsider (Neusiedl am See), Pomogy (Pamhagen) és Fertőszentmiklós közötti, határon átnyúló vasútvonalon. Hat új közúti kapcsolat is épül az osztrák-magyar határ mentén. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Nezsider és Fertőszentmiklós közötti vasúti útvonalon hamarosan konkrét munkálatokról is beszámolhatnak, valamint előkészítési fázisban van a Felsőőr (Oberwart) és Szombathely, valamint a Gyanafalva (Jennersdorf) és Szentgotthárd közötti vasúti kapcsolat. Két, legkésőbb 2022-ig megvalósuló autópálya összeköttetésen is dolgoznak, egyrészt a Sopron felől Ausztriába tartó autópálya szakaszon, másrészt a leendő M8-as autópálya Rábafüzesi határcsatlakozásának kiépítésén. Hans Niessl, Burgenlandi tartományfőnök, Magyar Levente álalmtitkár, Dr. Gerhard Gürtlich, a NSB igazgatója, Kövesdi Szilárd, a GYSEV/FHÉV vezérigazgatója. Forrás: Bgld. Landesmedienservice “Közvetlenül a határ menti falvakban élők számára pedig talán a legfontosabb, hogy hamarosan megkezdődhet hat kisléptékű közúti kapcsolat kivitelezése” – emelte ki. A fejlesztési projekt ismertető anyagából kiderül, hogy a Szentpéterfa és Nagysároslak (Moschendorf), Kőszeg és Rőtfalva (Rattersdorf), Zsíra és Locsmánd (Lutzmannsburg), Fertőrákos, Sopronpuszta és Szentmargitbánya (Sankt Margarethen), Várbalog, Albertkázmérpuszta és Féltorony (Halbturn), valamint Rajka és Németjárfalu (Deutsch Jahrndorf) települések közötti utak felújításával segítik a határ menti települések jobb összekapcsolását. Magyar Levente a fejlesztés bemutatását követően a burgenlandi-magyar együttműködés gördülékenységéről és magas színvonaláról beszélt, egyúttal kiemelte, hogy Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke soha nem hagyta, hogy a kétoldalú kapcsolatokban felmerülő nehézségek rányomják bélyegüket a közös munkára. Az államtitkár az MTI-nek adott interjújában kiemelte: a korábbi vitákat el tudták választani az együttműködés egyéb területeiről, így a közlekedésfejlesztésben töretlenül folyt a közös munka. Hans Niessl Európában egyedülállóan sikeres régiós kezdeményezésnek nevezte az együttműködést, egyúttal megköszönte a magyar kormány…
Vectron mozdonyokkal bővül a GYSEV flottája
A Siemens nyerte a GYSEV Zrt. mozdonyvásárlásra kiírt tenderét. A keretmegállapodás értelmében kilenc Vectron mozdonyt rendelhet a GYSEV, amelyek közül az elsőt várhatóan már idén nyáron használatba veheti a vasúttársaság. A mozdonyok megfelelnek a határokon átnyúló vasúti közlekedés követelményeinek, így a vasúttársaság a hazai személyszállítás mellett a nemzetközi árufuvarozásban vetheti be a Vectronokat. A vasúttársaság tavaly júliusban jelentette be, hogy sikeres előkészítő munka után aláírták az Európai Beruházási Bankkal a vállalat fejlesztési hitelszerződését, melynek keretében a GYSEV Zrt. 40 millió eurós hitelkerethez jutott. Ez biztosította a mozdonyok beszerzéséhez szükséges forrásokat. A GYSEV Zrt. mozdonyvásárlásra kiírt közbeszerzési eljárását a Siemens nyerte, a cég 9 darab Vectron típusú villamos mozdonyt szállíthat le a vasúttársaságnak. Az alapmegrendelés 2 db Diesel Power Module, vagyis dízel segédhajtással ellátott, kétáramnemű Vectron AC, valamint 3 db, háromáremnemű Vectron MS mozdonyról szól, emellett a szerződés része opcióként további 4 db, szintén kétáramnemű Vectron AC mozdony vásárlása. A mozdonyokat folyamatosan állítják forgalomba, az első járművek várhatóan már nyáron, a továbbiak pedig ősszel jelennek meg a GYSEV flottájában. A Vectronok számos európai országban közlekedhetnek, és ETCS L2 mozdonyfedélzeti berendezéssel vannak felszerelve, így az új mozdonyokat elsősorban a nemzetközi teherszállításban használhatja a vasúttársaság. Ugyanakkor az új vontatójárművek megjelennek majd a hazai InterCity-forgalmakban is. A belföldi utasok várhatóan a Sopron-Budapest, illetve a Szombathely-Budapest viszonylatban közlekedő IC vonatok élén találkozhatnak a GYSEV Vectronokkal. A fotón Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója, Dr. Mosóczi Lászlót, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, Dr. Ludvig László, a Siemens Zrt. divízió igazgatója, és Arnulf Wolfram, a Siemens AG Ausztria divízió igazgatója látható. „Vasúttársaságunk további, dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen volt a megfelelő vontatójárművek beszerzése. Nagyon komoly előkészítő munkát igényelt a szükséges források megteremtése, végül, az EIB-hitelkeret megállapodással rendkívül kedvező feltételekkel jutottunk hozzá a vásárláshoz szükséges összeghez. A közbeszerzés során fontos szempont volt, hogy a járművek rendelkezzenek vasútüzemi …
Sopron, a társasházváros
Vannak dolgok, amikről sokat beszélnek a városban, de valamiért cikk ritkán születik belőlük, felsőbb körökből pedig még kevesebb reakció érkezik rájuk. Egyike ezen témáknak a város növekedése, a mértéktelen társasház-építés. Az én korosztályomtól felfelé a legtöbben úgy emlékeznek Sopronra, hogy egy kellemes, csendes, 60 ezer fős kvázi-kisváros, ahol nyugalmat lehet lelni. Lakótelepek ugyan vannak, de azok az elmúlt évtizedekben épültek. Az utóbbi években azonban, lássuk be, változás történt. Magyarország Európai Uniós csatlakozása, a Schengeni övezetbe való bekapcsolódás, illetve Ausztria szabad munkaerő piaci nyitása beindított bizonyos folyamatokat. Az már korábban is szemmel látható folyamat volt, hogy sokan hagyják el Magyarországot, mert nyugatabbra jobb a bérszínvonal. Ez azóta is fennáll, és hiába “erősödik Magyarország”, a bérek csak szóban erősödnek, a valóság továbbra is az, hogy aki arra adja fejét, hogy nyugatabbra költözzön, “kicsit” kellemesebb fizetést kaphat, még akkor is, ha ott az élet is drágább. Aki nem költözik ki, az pedig ingázik. Térségünkben leginkább Magyarország és Ausztria között. És itt jön a képbe Sopron. Sokan ugyanis úgy gondolták, távolabbról érkezvén, hogy (bizonyos esetekben) 0 (nulla) közeli nyelvtudással, majd szépen letelepednek itt Sopronban, és innen járnak az Őrvidékre, Alsó-Ausztriába vagy akár Bécsbe. És ez így is történik, elég csak megnézni, milyenek a határátkelők reggel, és milyenek délután. Ez ám a munkaerő piaci áramlás. Munkahely egyébként Sopronban is akad rengeteg, és a távolról érkező, eddig kisebb pénzért dolgozókat ezek is csalogatják, hiszen Kelet-Magyarországhoz képest átlagban még Sopronban is jók a fizetések. Más kérdés, hogy ebből egy lakás bérleti díját fedezni már elég kétséges. Azzal, hogy sokan érkeztek, és most is érkeznek a városba, több dolog is megnőtt. Egyrészt megnőtt a város lélekszáma, a növekedés mértékét pedig nem is lehet konkrét számadattal bizonyítani, sokan ugyanis nem is jelentik be magukat ide a városba, de mégis itt laknak, például panzióban, munkásszállón. Egyesek…
tovább:
Sopron, a társasházváros