Privatizálták a GYSEV Cargo nagyobb részét, de van itt más is

A NER-hez került a korábban a GYSEV 100%-os tulajdonában lévő vasúti fuvarozó cég 62,5 százaléka.

A GYSEV Cargo Zrt. többségi tulajdonosa immáron a Waberer’s International Nyrt., amelyben pedig Tiborcz István a többségi tulajdonos. A tranzakció részeként a Waberer’s további, mintegy 2 milliárd forintos tőkeemelést vállalt a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeként a részesedése 70%-ra nő a GYSEV Cargo-ban. A GYSEV Zrt. ugyanakkor a tőkeemelést követően 30%-os részesedéssel kisebbségi tulajdonos marad. A Waberer’s így Magyarország második legnagyobb vasúti fuvarozó cége lesz, ráadásul Magyarország mellett a Raaberbahn Cargo GmbH.-n keresztül immáron Ausztriában, és ettől függetlenül egy korábbi tranzakciónak köszönhetően Romániában is elláthat vasúti fuvarozási szolgáltatásokat.

Közben a GYSEV Zrt.-ben a Strabag kivásárlása után a magyar államnak már kétharmadot meghaladó tulajdonrésze is lett, Lázár János legutóbbi bejelentése szerint pedig tőkeemelésnek köszönhetően már négyötödös többséget is szereztek, így „szorítják ki” az osztrák államot, a GYSEV pedig magyar vasútvállalat lesz. Ez egyébként valamilyen szinten összecseng az új osztrák szélsőjobb-jobb kormány elképzeléseivel, a pletykák szerint ugyanis nem szeretnék előnyben részesíteni a közösségi közlekedést az autózással szemben. Reméljük, azért az osztrák állam nem válik meg a GYSEV-ben lévő megmaradt tulajdonrésztől. Mindenesetre a magyar kormány bizonyos tekintetben már átvette az irányítást a vasúti cégben, ugyanis a nemrég Lázár János által bejelentett tervek szerint a hamarosan érkező, KIFEJEZETTEN a Budapest-Sopron és Budapest-Szombathely közötti közlekedésre szánt GYSEV Stadler Flirt InterCity motorvonatok kisebb része Budapest és Belgrád között fog közlekedni. Emellett a GYSEV-nek nagyobb szerep jut majd Nyugat-Dunántúl, illetve Nyugat-Magyarország vasúti személyszállításának lebonyolításában. Lázár szerint a cél, hogy „a Dunától nyugatra a GYSEV legyen a szolgáltató”. Abból a szempontból ez jó is lehetne, hogy ahol eddig (Magyarországon) megjelent a GYSEV, ott a szolgáltatás színvonala is megnőtt. De ha tovább folytatódik a vasúttársaság „MÁVosítása”, a feladatköreik bővülése, az „osztrák minőség” elengedése, akkor kérdéses, hogy ez a továbbiakban is így lesz-e. A közlekedési miniszter szerint ugyanakkor „a burgenlandiak megnyugodhatnak, a szolgáltatási színvonal marad Ausztriában is, annak ellenére, hogy a GYSEV magyar vállalattá válik.” Hát ez bizony nagyon meggyőző volt (nem).

The post Privatizálták a GYSEV Cargo nagyobb részét, de van itt más is appeared first on Ikvahír.

Fejlesztik a vulkapordányi vasútállomást

Gyalogos aluljárót, valamint még több P+R parkolót kap a vulkapordányi vasútállomás. A GYSEV osztrák székhelyén, Wulkaprodersdorfban november 26-án végezték el az első szimbolikus kapavágást, a munkálatok pedig hamarosan kezdődnek is. Az első kapavágáson részt vett Perényi János, a GYSEV igazgatóságának elnöke, Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója, Riba Katalin, a GYSEV vezérigazgató-helyettese, Ulrich Flamm, a klímavédelmi minisztérium infrastruktúra szakértője, Heinrich Dorner, közlekedésért felelős tartományi tanácsos, Fritz Zarits, Vulkapordány polgármestere, Frank Wiemer, Selegszántó polgármestere, valamint Rene Pint, Vulkapordány alpolgármestere. A mintegy 16,2 millió eurós fejlesztésnek köszönhetően a jelenlegi P+R parkoló fejlesztésén kívül létrehoznak még egyet, ahol a jelenlegi 230 mellett további 170 gépkocsi tárolására nyílik majd lehetőség. Meghosszabbítják a két vonatfogadó peront, és mindegyiket aluljáróval kötik majd össze a régi és az új parkolókkal.

Fotó: Landesmedienservice Burgenland
Látványterv: Raaberbahn / Copyright WWW.OLN.AT
Látványterv: Raaberbahn / Copyright WWW.OLN.AT

The post Fejlesztik a vulkapordányi vasútállomást appeared first on Ikvahír.

Fejlesztik a vulkapordányi vasútállomást

Gyalogos aluljárót, valamint még több P+R parkolót kap a vulkapordányi vasútállomás. A GYSEV osztrák székhelyén, Wulkaprodersdorfban november 26-án végezték el az első szimbolikus kapavágást, a munkálatok pedig hamarosan kezdődnek is. Az első kapavágáson részt vett Perényi János, a GYSEV igazgatóságának elnöke, Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója, Riba Katalin, a GYSEV vezérigazgató-helyettese, Ulrich Flamm, a klímavédelmi minisztérium infrastruktúra szakértője, Heinrich Dorner, közlekedésért felelős tartományi tanácsos, Fritz Zarits, Vulkapordány polgármestere, Frank Wiemer, Selegszántó polgármestere, valamint Rene Pint, Vulkapordány alpolgármestere. A mintegy 16,2 millió eurós fejlesztésnek köszönhetően a jelenlegi P+R parkoló fejlesztésén kívül létrehoznak még egyet, ahol a jelenlegi 230 mellett további 170 gépkocsi tárolására nyílik majd lehetőség. Meghosszabbítják a két vonatfogadó peront, és mindegyiket aluljáróval kötik majd össze a régi és az új parkolókkal.

Fotó: Landesmedienservice Burgenland
Látványterv: Raaberbahn / Copyright WWW.OLN.AT
Látványterv: Raaberbahn / Copyright WWW.OLN.AT

The post Fejlesztik a vulkapordányi vasútállomást appeared first on Ikvahír.

Kicsit még várhatunk a villamosításra

Jövőre kezdődik a Mattersburger Bahn, azaz a Bécsújhely-Sopron vasútvonal felújítása és villamosítása. Az ÖBB mintegy 100 millió eurót, azaz mai árfolyamon nagyjából 39,2 milliárd forintot fektet a vonal korszerűsítésébe, melynek során a pálya mellett megújulnak az állomások és megállóhelyek, villamosítják az egész vasútvonalat, számos szintebeli kereszteződést pedig alul- vagy felüljáróval váltanak ki. A korábbi tervek szerint a 2026-os menetrendváltásra már el is készülne a korszerűsítés, azonban nagyon úgy tűnik, hogy csak az országhatárig.

Látványterv Lépesfalva-Somfalva állomás felújításáról (ÖBB/Feuchtenhofer Architekten)

A vasútvonal magyarországi szakaszát ugyanis a GYSEV üzemelteti, az ORF Burgenland tegnap megjelent cikke szerint pedig itt legkésőbb 2030-ig vállalták a villamosítást. Kérdéses, hogy ez milyen forrásból valósul majd meg, illetve milyen többlet fejlesztés várható. Nemrég például Ágfalván kezdődött igényfelmérés annak érdekében, hogy ismét legyen vasúti megállóhely a községben. A vasútvonal felújítása remek apropót biztosítana ennek a megvalósítására, hiszen most 80-120 kilométer per órás sebességgel száguldanak el a vonatok közvetlenül a település házai mellett. Pedig Ágfalva az elmúlt másfél évtizedben robbanásszerű fejlődésen és lakosságszám-növekedésen esett át, ráadásul sokan Nagymarton, Bécsújhely, Bécs felé járnak dolgozni, iskolába. Evidens lenne tehát, hogy ismét megálljanak a vonatok a településen, amire egyébként utoljára a 60-as évek végén volt példa, akkor is csak a Sopron-Déli pályaudvar és Ágfalva között közlekedő vonatokat lehetett igénybe venni.

Látványterv Márcfalva-Fraknónádasd megállóhely felújításáról (ÖBB/Feuchtenhofer Architekten)

Apropó vasút: korábbi tervek szerint a GYSEV Sopron-Ebenfurt vonalát is erre húznák át, azaz Sopron-Déli pályaudvar után, a várost elhagyva ágazna ki Sopronkertes (Baumgarten) felé az a vonal, így megszűnne a két Kossuth utcai átjáróból az egyik, illetve a Jereván mögött sem robognának vonatok. Hogy ebből mikor lesz bármi, azt egyelőre nem lehet tudni. Hasonló tervek egyébként születtek a város keleti felén is, a Győr-Sopron vonal Fertőboz után lekanyarodna a szombathelyi vonalra, ami így Kópházán és Harkán keresztül érné el Sopront, ráadásul több vágányú pályán.

Vonat halad át az egykori Ágfalva állomáson (Fotó: Keszei László)

De visszatérve a cikk eredeti témájához: előáll az a helyzet, ami Szentgotthárdnál már másfél évtizede megvan, csak pont fordítva: az osztrák oldalon lesz villamosítva a vasútvonal, a magyar oldalon meg nem. Vagy ki tudja, a „legkésőbb 2030-ig” azért jelentheti azt is, hogy előbb megvalósul a villamosítás a vasútvonal magyar szakaszán is.

The post Kicsit még várhatunk a villamosításra appeared first on Ikvahír.

Miért nem áll itt meg a vonat?

Pereszteg abban a kellemetlen helyzetben van, hogy két oldalról is vasút határolja, mégsem áll meg egyik helyen sem vonat. Pedig a Sopron-Szombathely vasútvonalon még megállóhelye is van, amit a vonalszakasz felújításakor teljesen újjá is építettek. A 2012-es menetrendváltással azonban Pereszteg mellett Nemeskér-Egyházasfalu és Balffürdő megállóhelyeken, valamint Harka állomáson sem állnak meg a vonatok utasforgalmi célból.

Ezt persze lehet az alacsony utasforgalommal magyarázni, vagy azzal, hogy a megállási pontok távol esnek a lakott területtől (Balffürdő mondjuk a házak mellett van), de 12 év alatt sok minden történt. Például egy csomó megállóhelyen és állomáson P+R parkolót és B+R kerékpártárolót alakítottak ki, ami máris megkönnyíti a kényelmes eljutást, valahol pedig a vasúti megálló mellett van buszmegálló is, ezzel teremtve közvetlen átszállási lehetőséget. Két éve pedig bevezették a feltételes megállási rendet is, ami miatt azt hittem, hogy a 2012-ben bezárt megállókat is újranyitják, de nem ez történt. Pedig logikus lenne.

Főleg, mert a közvetlen közelből is tudunk olyan példát, ahol ez mind működik: Wiesen-Sigleß, azaz Rétfalu-Siklósd megállóhely a Sopron-Bécsújhely vasútvonalon. Mindkét településtől távol esik, de van buszmegálló, kerékpártároló, P+R parkoló, a személyvonatok pedig (elvileg) csak feltételesen állnak meg, azaz jelezni kell a leszállási szándékot. Viszont szinte mindig megállnak, mert mindig van fel- vagy leszálló utas. Ki érti ezt?

The post Miért nem áll itt meg a vonat? appeared first on Ikvahír.