Archives: magyar-oldalon

A lényeg, hogy az utak rendben vannak (nem)

Az S31-es gyorsforgalmi út egy része ugyebár autóút, egy része pedig autópálya. Az autóút abban különbözik, hogy a megengedett maximális sebesség ott 100km/óra, nincs leállósáv, illetve középen nincsen elválasztás, csak két felezővonal. Nemrég tűnt fel, hogy a két felezővonal között azt az üres részt bizonyos szakaszokon zöld színnel töltötték ki. Tehát a két záróvonal között zöld csík is van. Nagyjából így néz ki: Mérsékelten elkapott a röhögőgörcs, mert feltűnt valami. Valami, ami megint egy kicsit olyan magyar “országimázs” jellegű dolog… Mégpedig az, hogy a térségben, magyar oldalon se kétszer kétsávos autóút, se autópálya. Ez oké, hamarosan lesz (se). Viszont sávelválasztó zöld csík van, méghozzá BIO MEGOLDÁSSAL! Annyira szét van hasadva az aszfalt a 861-es út (Kópháza-országhatár) több szakaszán, hogy a két sáv két aszfaltrétege között kráter keletkezett, ahol már a növényzet is elkezdett megtelepedni. Vajon mikor nő majd itt ki egy fa? Egyébként a 861-es útra szerintem simán rámondhatjuk, hogy az ország szégyene. Itt van az a határátkelő, ahol talán a környéken leginkább lehet érezni a közutak állapotbeli különbségét Magyarországon és Ausztriában. Míg az Őrvidéken nagyjából évente festik újra az útburkolati jeleket, ahogy az történt az út folytatásaként a B62-es úton (értitek, a 861-es folytatása a B62), itt bizonyos utakon fel se lehet festeni, mert a kráter elnyelné a festéket. Ja, és azt szokták mondani, arra van mindenkinek pénze, amire akarja, hogy legyen. Hát akkor ezek szerint a Magyar Közút nem akarja, hogy az útjai rendben legyenek, a 861-es út különösen fekete báránynak tűnik. Pedig teherforgalom az van itt dögivel, ugyanis a kamionok erre közlekedhetnek a kelénpataki határátkelő helyett…

tovább:
A lényeg, hogy az utak rendben vannak (nem)

Együtt, közösen nem megy?

Trianon, Vasfüggöny. Két tényező, ami szétszakított egy térséget, pedig ami a földrajzi viszonyokat illeti, egy egységet képez. A Vasfüggönynek vége, a határoknak is (kvázi) vége, mégis, mintha nem is tudnánk a másikról. Jó, persze, a nyelv, meg a gazdaság, meg a többi tényező… De akkor is… Ausztria második legkedveltebb kerékpáros célpontja Burgenland. Ezt egy friss felmérés bizonyítja. Emellett persze rengeteg minden van az Őrvidéken, ami mágnesként vonzza a turizmust, termálfürdők, bor, Fertő tó, szép tájak, kulturális események, múzeum, szórakozás… És mi van a magyar oldalon? Ugyan ez, csak más néven. A Soproni járás négy burgenlandi járással is határos, a felsőpulyaival, a nagymartonival, a kismartonival, és a nezsiderivel is. Az Őrvidéket három részre szokás tagolni: Dél-Burgenland, Közép-Burgenland, Észak-Burgenland (Fertő régió). A Soproni járás ebből kettővel is határos. Földrajzilag pedig nem is határos, hanem egy egységet is képez. Gondoljunk csak arra, honnan ered az Ikva, mekkora a Soproni-hegység, honnan hová tart Fertőmelléki-dombság, milyen településeket fog közre a Fertő tó, vagy hol vannak a borvidékek… Mégis, a közös turisztikai népszerűsítés, a közös “jó hír öregbítés” valahogy hiányzik (kivétel erősíti a szabályt). A Ferienmesse Wien -en például külön standon, de még csak nem is egy csarnokban képviseltette magát az Őrvidék és a Sopron Régió. Pedig gondoljunk bele, ha valaki kerékpáros turistaként a Fertő tó térségébe érkezik, az biztos, hogy átnéz Sopronba is, hiszen mégiscsak a térség legnagyobb városa. Ha pedig valaki Sopronba vagy Hegykőre jön, biztos, hogy meg szeretné tekinteni Kismartont, vagy a Fertő tó mindkét oldalát. Sopronkeresztúrról pedig már csak egy kőhajítás Balf, ahol gyógyfürdő van. Érdekes, nem? Két ország, két közigazgatási egység, két nyelv, egy térség. De ha nem is a turizmusról beszélünk, beszélhetünk a helyi lakosok dolgairól is. Egy nagyszabású rétfalui (Wiesen) reggae fesztiválról miért nem lehet szinte semmilyen információhoz jutni a határ másik…

tovább:
Együtt, közösen nem megy?

Turistacsalogató gaztelep

A “Határkő-radír / Landmark-rubber” nevezetű projekt keretében 2013-ig bezárólag sok határokon átnyúló fejlesztés történt Zsira, Locsmánd, és Füles térségében. Elkészült például a Fülest a Zsira-Und közti úttal összekötő aszfaltozott út, valamint egy Zsirát elkerülő új útszakasz is. A környéken több EU-s projekt is zajlott, melynek keretein belül kerékpárúttal kötötték össze Zsirát és Répcevist, illetve egy új határátkelőhely is kialakításra került (volna). Ha a környéken jár az ember, azért észre lehet venni, az elmúlt pár év alatt rendesen leamortizálódtak a dolgok. Vagy még el sem készültek. Zsira és Locsmánd között azért volt szükség egy új határátkelőhelyre, mert bár jelenleg is van egy, ráadásul nyílegyenesen lehet átjutni egyik településről a másikra, ott “átmenő forgalom tilos” tábla van bizonyos kivételekkel, ezzel pedig a Sonnentherme fürdő és szállodakomplexum nyugalmát próbálták megőrizni. Helyette egy új átkelőt létesítettek, csak ez még eddig sajnos nem készült el. A magyar oldalon egészen a határig van széles aszfaltozott út, a határnál azonban vége. Onnantól a fürdő bejárati útjáig egy új elkerülő út készül majd valamikor, ott egy körforgalmat kialakítva. Persze az elkészült úton is vannak hiányosságok, úteligazító tábla, valamint több egyéb KRESZ táblát is elloptak már. Nagyobb térkép A Nikitsch-Und út torkolatában pedig kialakítottak egy tavat, hozzá parkot, sütögető helyet, fedett padokat, információs táblákat helyeztek ki. Na és akkor amiről ez a cikk szól, az nagyjából itt kezdődik. A környék ugyanis rendkívül gondozatlan. A fedett esőbeálló sarkában üres borosüvegek, tömérdek szemét van felhalmozva. Az egyik információs tábla alján található prospektustartó pedig már le van szakadva, de azért van benne két darázsfészek is, csak hogy kényelmesen érezhessük magunkat. A tó szép, a környezete azonban rendkívül elhanyagolt. A két betonszegély között végigvezetett makadám gyalogútból valahol szinte egyáltalán nem látszik semmi, annyira benőtte a nád, vagy egyéb növényzet. A padok jó állapotban vannak, azonban a …

tovább:
Turistacsalogató gaztelep