Sopron környéke speciális helyzetben van. Nagyon sokan járnak át a határon napi szinten, akár munka, akár bevásárlás, szórakozás, ügyintézés céljából. Ugyanakkor úgy tűnik, Magyarország és Ausztria, avagy Nyugat-Dunántúl és Burgenland egymással határos települései mintha az utóbbi időben elhidegültek volna egymástól. Az emberek fejében pedig még mindig ott van az a bizonyos virtuális vasfüggöny. Vajon miért? Minden bizonnyal vastagon benne van a politika, a határ mindkét oldalán. Legutóbbi videómban ezt a témát feszegetem, megemlítve jó és rossz példákat, Magyarországról és Ausztriából is. Megköszönöm, ha megtekinted és leírod véleményedet is.
A különböző soproni kérdezz-felelek közösségi csoportokban időnként felbukkan egy kérdés, mire lenne szükség Sopronban. Mármint, hogy milyen üzletre, milyen szolgáltatásra. Íme néhány az én ötleteim közül.
Egy nemzetközi újságos, ahol az osztrák újságok mellett például New York Times, vagy BILD is kapható.
Egy különleges snack bolt, ahol importált chipsek, üdítők, édességek kaphatóak.
Néhány ismertebb gyorsétterem/kávézólánc: például Subway, Zing Burger, Starbucks.
Jöhetne végre még egy Meki, vagy Burger King is, lehetőleg a belvárosba.
Olyan vendéglátóhely, ahonnan éjjel is lehet rendelni.
Lemezbolt, CD-kkel, vinyl lemezekkel.
Még egy nagyobb barkácsáruház, lehetőleg nem ott, ahol az Obi is van.
Egy klasszik thrift shop, használt cuccokkal, de NEM CSAK RUHA, hanem pl műszaki is.
CBA, Coop, Príma, Tom Market, vagy valamelyik másik magyar üzletlánc.
Ez persze csak néhány ötlet, a listát viszont folyamatosan tervezem bővíteni, ahogy feltűnik, hogy valami hiányzik a városból.
Bevallom, nem utazom napi szinten busszal Sopronban. Azért hetente néhányszor igénybe veszem a mindenkori közösségiközlekedés-szolgáltató (az aktuális állami cég) kínálatát, ami az önkormányzat megrendelésének köszönhetően nem mindig a legjobb. 2012-ben, majd 2022-ben is nagy ritkításon estek át a buszvonalak, az azóta történt visszaállítás, toldozás-foltozás pedig nem sokat segített a buszok népszerűségén és a menetrend érthetőségén. Vannak azonban külön anomáliák, amik miatt az ember még inkább felhúzza a szemöldökét, hogy „ez most micsoda?”.
Az egyik ilyen az átlós járatok hiánya. Sopronban még mindig jellemző, hogy a buszok két helyről indulnak: az autóbusz-állomásról, vagy a Jereván lakótelepről. Ez persze nem kivétel nélkül igaz minden járatra, de a többségnél mégiscsak így van. Pedig vannak átlós járatok is, melyek a város egyik végpontjától a másik végpontjáig közlekednek, ezek viszont napi párszor járnak csak, egyfajta „munkásjáratként”. Az egyáltalán nem reprezentatív saját tapasztalatom alapján viszont ezek a buszok sincsenek tele. Hogy mire is gondolok? Például a 4-es járatra, mely az Ipar körút vámudvartól az Ágfalvi úti lakótelepig közlekedik és vissza, munkanapokon összesen háromszor. Vagyis hát még ez sem teljesen igaz, mert vissza csak a Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás megállóig. Ehhez nagyon hasonló járat a 22-es, mely viszont az Ágfalvi úti lakóteleptől az Ipar körút, vámudvarig közlekedik egyszer, csak oda és csak tanítási napokon, viszont a Rákóczi utca irányában. Apropó Kossuth utcai járatok: azt sem értem, mi alapján áll meg a 21-es, 22-es busz a villanyóra megállóhelyen, a 3-as és 4-es viszont ehelyett a Táncsics utca, templomnál. Miért nem állhat meg mindegyik busz mindkét megállóban?
Hasonló anomália a 4-es járathoz kapcsolódóan, hogy az autóbusz-állomás és a Terv utca között közvetlenül mögötte közlekedik egy helyközi járat (a városon belül) 7230-as jelzéssel, ami viszont nem áll meg minden megállóban és amit nem lehet igénybe venni helyi jeggyel vagy bérlettel.
Csak magamat tudom ismételni, de „nem értem” azt sem, hogy hétvégén, különösen vasárnap és munkaszüneti napokon miért kell a 3-as és a 21-es, 32-es járatokat is „kétóráztatni”, bár legalább azt már megoldották, hogy ne ugyanazokban az órákban maradjon ki előbbi két járat, ezzel egy komplett városrészt kikötve az autóbusz-hálózatból. Most ilyenekre már ki sem akarok térni, hogy a város lakossága kb 60-80-100 százalékkal nagyobb ahhoz képest, amikor én általános iskolás diák voltam, de a buszjáratok sokkal ritkábbak és az új városrészek meg lefedetlenek maradtak.
Nagyon szimpatikusnak tartom ugyanakkor azt a kezdeményezést, hogy a Virágvölgyet és Balfot is összekössük buszjárattal, ráadásul úgy, hogy közben a járat a belvárost és az autóbusz-állomást is érinti. Ugyanakkor szerintem a menetrend teljesen átláthatatlan lett, már-már burgenlandi szintű átláthatatlanságot sikerült elérni azzal, hogy valamelyik busz a Csőszház dűlőtől indul, valamelyik az autóbusz-állomástól, valamelyik a Széchenyi térig megy, valamelyik a Boldogasszonyi utcáig megy, vagy onnan indul, stb… De azért tisztázzunk valamit, a 15-ös busz egészen 2012-ig az Aranyhegyet kötötte össze a Lőverekkel, szóval lehet, hogy ez a szám egy baklövés volt. Az a régi járat meg hiányzik.
A helyi-helyközi integrált járatok is tök jók, csak még itt is extrém szélsőségek tapasztalhatóak a járatsűrűség tekintetében. Leginkább az 5T járatra gondolok, ennél ugyanis tanítási napokon van olyan óra, hogy 4-szer is indul ezzel a jelzéssel, viszont van olyan óra, amikor meg egyáltalán nincs is. Érdemes lenne talán több helyközi járatot is beintegrálni az 5T -be. Na és mi van eleve az 5-ös járatokkal? Van belőle 5, 5A, 5B, 5T, 5Y, de valamelyik az AWF-től indul, valamelyik csak a vámudvartól, és az 5 és 5A között konkrétan ennyi a különbség. Ráadásul szombaton 2 pár van belőlük, vasárnap pedig nem is járnak. Persze tudom, ezek is a tipikus munkásjáratok, de azért valljuk be őszintén, hogy bárki használhatja őket, akár bevásárlás céljából, akár egyéb ügyben. Az 5B meg megint egy nagyon király járat lenne, de ha már a vámudvartól indulva a Pihenőkereszten át közlekedik, miért nem létesítettek neki ott egy megállót a lakóparkban valahol?
Az is örömteli, hogy több, mint egy évtized(!) után ismét jár busz a Sopron Plazához, de ugyanakkor a 12-es járatból régebben csúcsidőben kettő is járt óránként, igaz, az egyik csak az autóbusz-állomástól. Hát ezt bizony nem sikerült visszasűríteni.
És ez csak néhány dolog abból, amit egyszerűen nem értek, mint ahogy azt sem, hogy hirtelen miért kellett több évtized után megszüntetni a Berkenye utca buszmegállót, vagy hogy az 5T jelzéssel miért nem lehet elmenni helyi jeggyel vagy bérlettel a Győri út, vízműtelep megállóig, ha az is Sopron közigazgatási területén belül található még. Ötletem persze rengeteg lenne, hogyan lehetne fejleszteni a városi közösségi közlekedést, talán egyszer meg is írom, de egyelőre inkább ráhagyom a szakemberekre, hátha kitalálnak valami jobbat. Azért a 4-es, 8-as járatokat sűríthetnék, meg hétvégén is járathatnák, hogy a szórakozóhelyeket is el lehessen érni busszal (Central Palace, Hangár). Na jó, abbahagyom.
Mit ígértek megválasztott városvezetőink az öt vagy éppen tíz évvel ezelőtti választási kampány során? Mi valósult meg ezekből és mi nem? Hogyan néznek ki ezek a fejlesztések napjainkban? A 2024-es önkormányzati kampány véghajrájában az elmúlt egy évtized választási ígéreteit járjuk körbe.
Az idei önkormányzati választások eredményétől függően nagykorúságba léphet a Fidesz pártcsalád Sopronban, hiszen immáron 18 éve ők adják az önkormányzat többségét. A megvalósult számtalan fejlesztések ténye elvitathatatlan, olykor tényleg évtizedes álmok teljesültek a város és térség lakóinak legnagyobb örömére. Fontos azonban megvizsgálni azt is, hogy miképpen bánik az önkormányzat a jellemzően uniós vagy kormányzati -akár milliárdos- költségvetésből megvalósult fejlesztések utólagos üzemeltetése során? Azaz mi történik a díszes szalagátvágó ünnepségek után egy-egy útszakasszal, közparkkal, épülettel a dolgos, szürke hétköznapokban? A problémát tetézheti, hogy ugyan a tervezők viszonylag szabad kezet kaphatnak egy-egy ilyen nagy költségvetésű projektnél, azonban a megvalósult infrastruktúra üzemeltetése jellemzően az önkormányzat hatásköre lesz, amely éves költségvetése arányaiban jóval szerényebb egy-egy uniós vagy kormányzati programcsomag összköltségvetésénél. Elég csak példaként a 2021-ben átadott új soproni uszodára gondolni, ahol hamar kiderült az energiaválság során, hogy a kifűtése egy ekkora létesítménynek túl nagy terhet jelenthet egy 60 ezres város lehetőségeihez képest. Szerencsére ezúttal segítségére sietett az állam az önkormányzatnak és egy kiegészítő beruházásként gondoskodtak további megújuló energiaforrások létesítéséről az uszodaépület tetején. Mindjárt gondolhatnánk, hogy nincs akkor itt semmi baj, hiszen az önkormányzat és a kormány kölcsönösen jó kapcsolata révén nem maradhat Sopron városa az út szélén. Azonban rögtön eszünkbe juthat szintén az energiaválság kapcsán, hogy nem volt az uszodához hasonló szerencsés helyzetben a közvilágítás, a közösségi közlekedés és a kulturális élet ügye. A lekapcsolt közvilágítási lámpák, a mai napig ritkított buszjáratok és a bezárt GYIK miatt elmaradó iskolabálok emlékképe sokáig emlékeztethetnek még minket, hogy mindent a „végtelennek tűnő” állami költségvetés se tud megoldani, igenis fontos átgondoltan, XXI. századi módon végrehajtani azokat a fejlesztéseket amik sokszor akár a következő száz esztendőre határozzák meg a városképet. A fentiek szellemében válogattunk néhány kampányígéretet, megvalósult (vagy éppen meg nem valósult) fejlesztést a soproni önkormányzat által 2014-ben és 2019-ben kiadott hírleveleiből.
Közparkok megújítása
Rögtön egy olyan példával kezdenénk, ami azt bizonyítja, hogy nem csak az idő vas foga tud kifogni egy-egy fejlesztésen, hanem az már a megvalósítás pillanatában hibás koncepciók mentén kerülhet kialakításra. 2017 februárjában egy lakossági fórum keretében mutatta be még az előző polgármester, dr. Fodor Tamás az árpád utcai parkolóház és a Paprét látványterveit. Utóbbi kapcsán a jelenlévők szűk köre szinte egyöntetűen jelezte, hogy ugyan gyönyörű szépek a tervek, azonban a valóság egy fontos tényezőjével nem számolnak: a varjak évtizedes jelenlétével. A civilek már akkor tűpontosan megjósolták a várható jövőképet, amire a budapesti székhelyű tervezőirodában látszólag nem is gondoltak: madárürülékkel ellepett úttest és padok. A figyelmeztetésnek mindhiába, a park felújítása az eredeti tervek szerint valósult meg: szépen kialakított sétautakkal, rengeteg köztéri paddal. Csupán a megpihenő, korzózó emberek hiányoznak, a fenti okokból kifolyólag… Természetesen nem azt mondjuk, hogy a térhez hozzá se szabadott volna nyúlni, még azon radikálisabb véleményeket se osztanánk, amely szerint a madarakat kéne különféle módszerekkel elűzni. Csupán a helyi adottságoknak megfelelően, helyi lakosok ötleteinek mentén kellett volna rendezni a teret. Tucatnyi köztéri pad kihelyezése helyett például olyan sétány kialakítására kellett volna koncentrálni, ami elkerüli a matuzsálem platánfák „veszélyzónáját”.
Nem szívesen sétálna, ücsörögne itt bárki is…
A meg nem valósult ígéretek közé sorolhatjuk a Széchenyi tér és a Kisvárkerület megújítását. Ezen terek látványterveivel a 2019-es önkormányzati hírlevélben találkozhatunk, azonban a megvalósítás eddig forráshiány miatt elmaradt.
Tömegközlekedés korszerűsítése
Először 2011-ben 370 millió forint, majd 2014-ben 372 millió forint összértékben fejlesztették Sopron helyi közösségi közlekedési rendszerét. A projekt első fejlesztési elemében alapvetően a helyi közlekedésre összepontosítva felszerelésre kerültek az összes akkori állományban lévő soproni helyi autóbuszra külső és belső audiovizuális utastájékoztató eszközök, különféle utasszámláló berendezések. 10-10 db autóbusz megállóhelyen jegyautomata és ún. „totemoszlopok”, azaz digitális utastájékoztató berendezések. 2014-ben ez a program került kibővítésre a Sopron környéki helyközi autóbuszokra, amely keretében a Lackner Kristóf utcai autóbusz állomáson új diszpécser központ is épült. Namost utóbbi épület talán még a legbiztosabb pont a projekt utóélete kapcsán, a többi, az akkori sajtótájékoztatókon „hightechnek” beállított, valójában már 2011-ben is eléggé elavultnak számító digitális eszközök működésük a mai napig elég bizonytalan, illetve részben már egyáltalán nem is léteznek. Például leszerelésre került a sorozatos meghibásodások okán az összes jegyautomata, annak ellenére, hogy nagy népszerűségnek örvendtek az utasok körében. A buszokon lévő fedélzeti utastájékoztató berendezések is elég felemás megjelentést mutatnak: vannak olyan újabb buszok, amikre nem is került felszerelésre ez a berendezés, van amelyiken részben, rengeteg hibával üzemel jelenleg.
A totemoszlopok száma is folyamatosan csökken, legutóbb például a GYSEV pályaudvarról kellett elszállítani, mivel az már életveszélyessé vált, miután teljesen elkorrodált a rögzítése.
Az egyik legpraktikusabb projekt elem pedig már évek óta nem is működik. Kevesen tudják, hogy a 2011-es fejlesztés kapcsán öt darab rendőrlámpás csomópontba is ún. zöldkérő rendszer került telepítésre, ami GPS technológia segítségével az autóbuszoknak automatikusan elsőbbséget adott lámpaprogramban, ezzel előnyben részesítve a közösségi közlekedést használókat és csökkentve a jellemzően csúcsidei torlódások miatt kialakuló késéseket. A 2014-es „Közös eredményeink” c. kiadványban még büszkén számolt be a Városháza erről a fejlesztésről, de azóta már kevés szó esik erről az amúgy drága, de hasznos projekt széthullásáról. Jellemző a projektre, hogy tökéletesen sose üzemelt, még az átadás pillanatában sem, de az idő múlásával egyre kevésbé van gazdája és szép lassan minden elemét visszafejlesztették.
Útépítési programok
Összességében rengeteg felújított útszakaszt említ meg a két önkormányzati kiadvány, szép, az átadás pillanatában készült képekkel illusztrálva. Ma már sajnos nem a szebbik oldalát mutatja Csengery utca, ami egészen biztos, hogy nem csak az ott keresztül haladó nagy forgalom miatt ment idő előtt újra tönkre: a felújítás óta már számos alkalommal kellett megvágni az aszfaltot, hogy különféle föld alatti közműveket cseréljenek. Kérdés, hogy ezt nem lehetett volna átgondoltabban, összehangoltabban megoldani? Ilyen és ehhez hasonló példákat pedig valószínűleg városszerte tudnak még Olvasóink felsorolni.
Épületfelújítások
Érdekes és egyben ironikus pályaívet írhat le a Russ-villa felújítása. A 2019-es önkormányzati hírlevélben egy látványtervvel találkozhatunk még (mellette a Lenck-villa látványtervével, ami azóta megvalósult). Azóta, szintén az energiaválság kapcsán felmerült az épület értékesítése az önkormányzat részéről. Felújításra szoruló nagy múltú épületekből és rendezetlen területekből amúgy sincs hiány a városban, elég csak a Szent Imre kollégiumra, a Lokomotív szállóra vagy éppen a volt Hotel Marónira gondolni (csak, hogy állami tulajdonú példákat említsünk).
Új inkubátorház
Érdemes összevetni egy-egy fejlesztés korábbi látványtervét a ténylegesen megvalósult fejlesztésekkel is: bizonyos esetekben nagy eltéréseket figyelhet meg a szemfüles választópolgár. Jó példa erre a 2019-es önkormányzati hírlevélben Innovációs és Technológiai Centrumként emlegetett fejlesztés, ami a város keleti határában 2023-ban valóban átadásra került. Az könnyedén megállapítható, hogy a látványterv és a véglegesen kialakított épület köszönő viszonyban sincs egymással.
A 2019-es látványtervek még teljesen más kinézetet és jóval nagyobb alapterületet vízionáltak. Kérdés, hogy mi történt ezekkel a tervekkel a megvalósítás szakaszáig? Mennyi plusz költséget jelentett a többszöri újratervezés? Alsó kép forrása: Szalay Károly – kisalfold.hu
Fertő tavi vízitelep fejlesztése
Ikonikusabb meg nem valósult fejlesztést talán országos szinten se lehetne találni, mint amilyen a Fertő tavi vízitelep példája. A teljes „fejlődési ívet” és a politikai adok-kapok vitákat jelen írásban -terjedelmi okokból- lehetetlenség is lenne átfogóan összefoglalni, ezért csupán egy rövid visszatekintést adnánk. A Fertő-tavi vízitelepet a 2017-es nyári szezonban lehetett utoljára megközelíteni, azt követően indult meg nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, amely hazánk legnagyobb turisztikai célú fejlesztéseként volt beharangozva. A területen konkrétan eldózerolásra került minden, beleértve a jelképé vált nádfedeles cölöpházakat is. Mindez a nagy nyilvánosságtól elzárva, a nádas magányában történt. A soproniaknak első ízben 2023 januárjában volt ismételten lehetőségük lemenni a fejlesztési terület „kapujához” miután a fejlesztést koordináló minisztérium a beruházás felfüggesztéséről döntött. Az ok, kimondatlanul is a további forráshiány.
2019-ben még közös eredményünk volt, a mostani választási kampányban inkább nem is szeretnének róla beszélni.
Jelen cikkünk szempontjából a Fertő-part azért is érdekes lehet, hiszen amíg a 2014-es és 2019-es önkormányzati hírlevelek büszkén prezentálják a fejlesztések grandiózus látványterveit, addig az idei kiadványban már említés szintjén se találkozunk a Fertő-part ügyével. Mindez általánosságban is igaz a jelenlegi önkormányzat kampány-tematizálásában: a tavaly nyári Farkas – Lázár fertőrákosi közös sajtótájékoztató óta érdemi kommunikáció nem történt a kormánypárt és önkormányzat részéről. Mindez valószínűleg nem véletlen, fényt az alagút végén ez ügyben valószínűleg jelenlegi honatyáink se látják még. Így hát ami biztos: egyhamar még nem fogunk a vízparton sétálni, majd egy lángost majszolni az egyik tóparti büfében. Habár igencsak lerobbant állapotban leledzett a bezárást megelőzően a Fertő egyetlen magyar oldali vizitelepe, azonban a fenti tevékenységekre (nem említve a vízisportokat) még éppen alkalmas volt és sok soproninak biztosított kikapcsolódási lehetőséget.
Természetesen a fenti példák csak egy szűk kivonat. További észrevételeiket várjuk a kommentszekcióban.
Januárban mi is megírtuk, hogy Burger King gyorsétterem nyílik Sopronban. Akkor már ki is derült, hol fog megvalósulni az étterem: az AlphaPark bevásárlóközpont mellett, közvetlenül a KFC-vel szemben, a Győri út túloldalán épül majd az új étkezde. A Cyberpress most azt írja, hogy a 2020. július 27-i kifüggesztés szerint az eljáró hatóság 2020. július 23-án indította meg az étterem kiszolgálását biztosító belső utak, parkolók és járdák útépítési engedélyezését.
Sokan várták már, hogy végre Burger King is nyíljon a városban, hiszen a McDonald’s és a KFC mellet ez az egyik legnépszerűbb nemzetközi étteremlánc, Sopronhoz pedig legközelebb Kismartonban, Bécsújhelyen és Szombathelyen található. Az viszont azt hiszem, érthető, hogy sokan elégedetlenkednek a helyválasztás miatt. Hiszen tény, három bevásárlóközpont, egy lakberendezési- és egy barkácsáruház is található a közelében, viszont ezáltal nem javul a város különböző területeinek ellátottsága. Persze azt senki nem kívánja, hogy az Aranyhegy egyik társasházának a garázsában legyen Burger King, de mutatunk három helyet, ami szerintünk optimálisabb lenne a városban.
Színház utca 6.: frekventált helyen van, tömegközlekedéssel és keréképárral is könnyen megközelíthető, ráadásul egy köpésre van a vidéki buszpályaudvar. Legutóbb a upc ügyfélszolgálata működött itt, de korábban volt kínai áruház és zálogház is. A múlt évszázad elején pedig Peck János Kávéháza működött itt, tehát volt már itt vendéglátóhely korábban is.
Balfi út / 84-es út kereszteződése: a körforgalom érdekessége, hogy 4 helyett 5 kiágazása van, viszont ezek közül egy nem vezet sehova. Állítások szerint egy benzinkút lett volna itt, de sosem valósult meg. A hely tökéletes lenne egy gyorsétteremnek, hiszen forgalmas főút mellett helyezkedik el, az M85-ös elkészülte után pedig (ismét) a Balfi út lesz a város egyik fő bevezető útja. A közelben ráadásul 3 lakópark és lakótelep is található, ahonnan akár el is lehetne idáig sétálni. A közelben buszmegálló és gyalogkerékpárút is van.
Hajnal tér 1.: Az egykori Bánfalvi Áruház, ÁFÉSZ, Coop tavaly év végén zárt be végleg, azóta kiadó az ingatlan. Sopronbánfalva központi helyén található, könnyen megközelíthető gyalog vagy akár busszal. Igaz, a városközponttól már valamelyest távol esik, de nem lehet különösebb probléma akár kerékpárral, akár tömegközlekedéssel eljutni ide. Parkolási lehetőség viszont gyakorlatilag nincs, de 2020-ban az környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás jegyében ez már nem is egy elvárható szempont.
