Az elmúlt hetekben a Rozália-hegységben és a Lajta-hegységben is farkas jelenlétére utaló nyomokat találtak. Először Fraknó (Forchtenstein) környékén figyelték meg az állatot, melyről fotók is készültek. Később Büdöskút (Steinbrunn) és Szárazvám (Müllendorf) környékén bukkantak több elhullott muflonra és vaddisznóra, a lakosság pedig többször is beszámolt arról, hogy farkast láttak. Az ugyanakkor nem biztos, hogy az elhullott állatokat a farkas ölte meg, lehet, hogy valamelyiket például autó gázolta el, a farkas pedig később evett belőle.
Fotó: PANNATURA
Az állattetemekből nemrég DNS mintát vettek, mely most bebizonyította: nem aranysakálról, vagy hasonló állatról, hanem ténylegesen egy farkasról van szó. David Simon, az erdőterületeket üzemeltető, Esterházy-csoporthoz tartozó PANNATURA GmbH. természetvédelmi vezetője szerint nincs ok pánikra, sőt, örülnek annak, hogy egy új vadfaj gazdagítja az élővilágot. A közlemény szerint a farkas általában nem jelent közvetlen veszélyt, mivel félénk, kerüli az embereket, és többnyire időben elhúzódik. Ugyanakkor fiatal, tapasztalatlan példányoknál előfordulhat, hogy kíváncsian közelebb merészkednek, ezért fontos az elővigyázatosság és a szabályok betartása az erdőben.
Fotó: PANNATURA
A BVZ információi szerintvadkamerás felvételek készülhettek egy farkaspárról, amelyeken egy vemhes nőstény is látható. Hivatalosan azonban ezeket az értesüléseket egyelőre nem erősítették meg. Ha viszont igaz, akkor nem kizárt, hogy farkas szaporulat is megjelenik térségünkben.
(A cikk szövege részben mesterséges intelligencia segítségével íródott)
Hat év után újra látogatható partszakasz nyílt meg a Fertő tó magyar oldalán. Elkészült ugyanis az északi kikötő, melyet csütörtök délelőtt adtak át. A rendezvényen részt vettek a helyi politika képviselői, a Soproni járás környékbeli településeinek polgármesterei, illetve Barcza Attila, a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, Sopron és térsége országgyűlési képviselője, valamint Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Ágh Péter, az átadón elmondta, az itt élők régóta várják, hogy újra megnyíljon a Fertő-part, azzal, hogy Barcza Attila miniszteri biztosként kezébe vette a fejlesztés folytatását, reméli, hogy nem csak most, de jövőben is sínre kerül a Fertő tó ügye, és a kikötő után a terület újabb és újabb részeit adhatják vissza az embereknek.
Az északi kikötő átadásával most a part egy része újra látogatható és használható lett, visszatérhetnek a vitorlázók és a horgászok, elkezdhet élettel megtelni a Fertő tó magyar oldala. A kikötő meder a beruházás korábbi szakaszában készült el, a mélyépítési és vízépítési munkák részeként. Az államtitkár néhány konkrét számadatot is említett: a szárazkotrással kialakított új öbölben mintegy 35.000 négyzetméter új vízfelület jött létre, mely egy 3 méter szélességű mólószárral van elválasztva és védve a nyílt víztől. 421 hajó számára biztosított hely, az úszó mólórendszert, ami igazodik a vízálláshoz, Fa Nándor vállalkozása készítette. Elhelyeztek egy kikötői darut is, az ideiglenes infrastruktúrában pedig egyelőre konténerekkel oldják meg a szükséges szolgáltatásokat, a parkolót ökogreen burkolattal látták el. Ágh Péter kiemelte, az ÉKM minden partnerséget megad a jövőben is ahhoz, hogy ez a terület szolgálja az itt élők és ide érkezők kikapcsolódását. Reméli, hogy tovább folytatódhat a beruházás, természetesen olyan módon és olyan mértékben, amit az itt élő emberek szeretnének.
Barcza Attila beszédében hangsúlyozta, Sopron és a Fertő-táj nem csak a térség, hanem egész Magyarország egyik legértékesebb természeti és kulturális kincse. Mint elmondta, a világörökségi helyszínen zajló beruházások célja, hogy újra birtokba vehessék a helyiek a tavat, és olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hosszú távon szolgálják a közösséget.
A fertőrákosi vízitelep a hatvanas években mesterségesen kialakított szárazulatként jött létre, azzal a céllal, hogy a magyar oldalon is legyen egy turisztikai központ. A fejlesztési elképzelések többször is előkerültek az elmúlt évtizedekben, de a valódi lendületet 2015-ben kapta meg a projekt tervezése. 2019-ben kezdődött a munka, az azóta eltelt hat év alatt – a világjárvány, az energiaválság, a háború és a gazdasági nehézségek ellenére – sikerült elérni, hogy mára egy fontos állomáshoz, az északi kikötő átadásához érkezzünk. A Fertő Tavi Vitorlás Szövetség már birtokba vette a területet, az üzemeltetés elindult.
Miniszteri biztosként a fejlesztés kapcsán azt a feladatot kaptam, hogy teremtsünk BÉKÉT: párbeszéddel, kommunikációval, együttműködéssel, közösen tudjuk meghatározni a fejlesztés további irányát. Néhány hónapon nem múlhat az, hogy civilekkel, a terület korábbi használóival, szakmai szervezetekkel lefolytassunk egy konzultációt, és olyan módon tudjuk folytatni a fejlesztés további irányait, hogy az megfeleljen a többség elképzeléseinek.
-mondta Barcza.
Elmondása szerint az a cél, hogy ezen a területen nemzetközi hajókikötő is létrejöjjön, hogy újra be tudjunk kapcsolódni a fertőmeggyesi, ruszti hajóvonalakba. Nagyon várják a soproniak, fertőrákosiak, hogy újra le lehessen jönni a Fertőre strandolni. A déli kikötő munkáinak jelentős része is elkészült, fontos lenne azt is mielőbb megnyitni. A 12 hektáros ökopark megnyitása is kiemelten fontos, de közösen, közös koncepció alapján kell meghatározni azokat az irányokat, ami alapján a beruházást folytatják, a lehető legkisebb beépítéssel, legnagyobb zöldfelülettel, környezetbarát anyagokkal.
Barcza Attila szerint jó példa, hogy az osztrák oldalon rendezett strandok és parti létesítmények működnek, és Fertőrákoson is hasonló, igényes környezet kialakítására van szükség – természetesen szoros együttműködésben az osztrák féllel.
Úgy véli, bár a határ elválasztja a két országot, valójában inkább összeköti őket, hiszen földrajzilag, kulturálisan és turisztikailag is egy egységet alkot a térség. A cél, hogy a Fertő Part fejlesztése valóban az itt élők érdekeit szolgálja.
Az új kikötő ennek az első lépése: már most le lehet jönni, kisétálni a mólóra, élvezni a tájat – a munka pedig folytatódik.
(A cikk szövege részben mesterséges intelligencia segítségével íródott)
Aki a Felsőpulyai járásban, a B47-es kerékpáros útvonalon közlekedik, több újdonsággal is találkozhat. A Verein Römische Bernsteinstraße, azaz a Római Borostyánút Egyesület ugyanis nem csak felújította a kihelyezett tájékoztató pultokat, hanem ezeket QR kóddal is ellátta. Aki ezeket a kódokat beolvassa, az egyesület új honlapján találhatja magát, ahol német, magyar, horvát és angol nyelven is olvashat részleteket a borostyánkő útról, és a Római-korról. A Répcemicskén (Strebersdorf) található tábláról például megtudhatjuk, hogy azon a környéken volt a mai Burgenland területén található legnagyobb római-kori település, mondta el Oswald Gruber, az egyesület elnöke.
A cseresznyevirágzás idején csodásan mutatott a fasor Haracsonyban, a Kőszegi utcában (Günser Straße). Vegyesen japáncseresznye és normális cseresznyefák, valamint juharfák sorakoznak az utcában. Nemrég viszont sajnos kicsit megritkították ezeket, ugyanis nagyjából 15 fát vágtak ki, pont akkor, amikor kezdtek volna virágozni. Nem vagyok szakember, de a kivágott fák tönkjei egészségesnek tűnnek. Vajon miért kerülhetett sor a kivágásukra?
Csütörtökön újabb helyen ütötte fel a fejét a ragadós száj- és körömfájás betegség Győr-Moson-Sopron megyében. Rábapordányban, egy állattartó telepen igazolták a vírus jelenlétét, a teljes állomány, mintegy 600 tejelő tehén felszámolása folyamatban van. Tegnap este robbant a hír, hogy a tetemeket a burgenlandi határtól mintegy 5km-re, Pereszteg közelébe szállítják. A 80-as évek óta ugyanis itt van kijelölt állattemető, egy régi téglagyár helyén. A lakosság ugyanakkor tiltakozását fejezte ki, ugyanis az előkészítő munkákat végző teherautók csütörtök késő este jelentek meg a településen rendőri kísérettel. Sellei Tamás, Pereszteg polgármestere sem kapott előzetes tájékoztatást a döntésről, a helyszínen lévő szakemberektől azonban informálódott.
A szomszédos Sopronkövesd önkormányzata és a polgármester közösségi oldalukon fejezték ki tiltakozásukat. A tetemek elszállítása, mely várhatóan 2-3 napot vesz igénybe, az M85-ös gyorsforgalmi útról Pereszteg település Fő utcáján, majd a Petőfi utcán és a Berki utcán keresztül történik a telep bejáratáig. A kiinduló és fogadó telepen minden járművet és berendezést fertőtlenítenek, a járművek hermetikusan zártak.
Ausztriában és így Burgenlanban egyelőre nem jelent meg a ragadós száj- és körömfájás, a nyitva lévő, nagyobb határátkelőkön továbbra is fertőtlenítő szőnyegen kell áthaladni az arra közlekedőknek. A tartomány vezetése ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az intézkedések a száj- és körömfájás kitörésének megelőzése érdekében Ausztriában húsvét után is érvényben maradnak. Burgenland minden járásában az országhatár közelében ellenőrzéseket végez a rendőrség.
