Tagadhatatlan tény, hogy Sopronban egyre több az ember. Nincs ezzel semmi gond, migrációnak hívják, még akkor is, ha bizonyos médiumok e szót, mint negatív jelzőt próbálják sulykolni felénk. Sopronba azok jönnek, akik Kelet-Magyarországon nem találnak (megfelelően fizető) munkát, vagy azok, akik a Dunántúlról érkezvén Ausztriába járnak ki dolgozni, de Sopronban laknak. A vasfüggönyön túl ugyanis ugrásszerűen nő a bérezés, de már Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország között is óriási különbségek vannak, ha nem lennének, nem is jönnének ide. Ausztriából pedig az ottaniakhoz képest alacsony árak miatt költöznek a városba sokan, itt ugyanis az élelmiszerek, a közművek, a szolgáltatások is olcsóbbak (valamivel), mint abban az országban, mellyel egykor egy monarchiában voltunk. A cikkünk témája viszont most más. Sopronban egyre-másra épülnek a házak, minden talpalatnyi helyet kihasználnak társasház építésére, amikben a lakásokat aztán bődületesen magas áron próbálnak értékesíteni, bizony, néha meglehetősen rossz kvalitásokkal. És sikerül is, vagy olyannak, akinek tényleg van pénze, majd vásárlás után kiadja a lakást, vagy olyanoknak, akik hátrahagyva mindenüket, eladva mindenüket, ide költöznek. Alapvetően ezzel semmi probléma sem lenne, ha ezzel nem közelítettük volna meg azt az ingatlanpiaci szintet, mint Budapest, azaz hogy nagyon drágák a lakások/házak, és nagyon drágák az albérletek is. Erről korábban is írtunk Sopron, a társasházváros címmel. Az viszont szerény véleményem szerint már a városvezetés hibája, hogy ezeken az új lakóterületeken a szolgáltatások gyakorlatilag hiányoznak. Csak lakni lehet, semmi több. Nincs postahivatal, nincs gyógyszertár, nincs bankomat, nincs nagyobb élelmiszerbolt, nincs normális kerékpáros infrastruktúra, nincs értékelhető tömegközlekedés , ezáltal egész egyszerűen az ott lakók, az újonnan oda költözők rá vannak kényszerítve arra, hogy autóval járjanak. Kompromisszumkötésre meg elég kevesen képesek, és ez bizony probléma. A soproni városvezetés már többször, több platformon hangoztatta, hogy Sopronban egyre több az autó, ezzel azonban nem lehet mit kezdeni, ez ellen nem lehet tenni. És ez az, amivel…
Archives: nikon
Rongálásból nincs hiány a Bécsi-dombon sem
Feltehetőleg a közelmúltban találhatták meg vandálok az egykori Dunántúli Turista Egyesület emlékoszlopát a Bécsi-dombon. A néhány éve újrafestett felépítményre zöld festékszóróval fújtak neveket, illetve egyéb azonosítható és azonosíthatatlan motívumokat. Emellett a környéken, így a Reisch György Emlékhelynél is sok a szemét, például egy szétszakadt hulladékos zsák is rontja az összképet…
Határtalan vízvezeték, Teil 1.
Több szomszédos járás vízbázisát köti össze majd az a határtalan vízvezeték, melynek első szakaszát múlt héten avatták Lajtaszentmiklóson (Neudörfl). Az Aqua Burgenland Sopron első fázisa 2014 és 2017 között készült, és eddig 15 millió euróba került. Ennek keretében a lajtaszentmiklósi vízművet újították fel, illetve egy új, nagyobb kapacitású vízvezeték épült a magyar határ irányába, egyelőre Fraknónádasdig (Rohrbach). A projekt második szakasza már a határtérséget érintené, Európai Uniós források azonban a magyar oldalon nem állnak rendelkezésre, ezért kormányzati támogatásra lesz szükség. A burgenlandi vízvezetékrendszer Somfalva (Schattendorf), Pomogy (Pamhagen) és Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) mellett is csatlakozna a Sopron környéki hálózathoz. Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök az átadóünnepségen elmondta: a tartományi vezetés nagyon jó kapcsolatot ápol a magyar nagykövetséggel, de a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériummal közvetlen tárgyalások is folytak a múltban. A tartományfőnök biztos abban, hogy közösen megtalálják a megoldást, ahogy a korábbi közös projektek esetén is, írja az ORF magyar oldala.
tovább:
Határtalan vízvezeték, Teil 1.
KÉP: Így érkezett a hidegfront
89km/órás széllökéssel érkezett a hidegfront Sopron térségébe, mely csapadékot is hozott. Az előrejelzés szerint a következő napokban 20 foknál melegebb nem lesz.
tovább:
KÉP: Így érkezett a hidegfront
Kiszáradnak folyóvizeink
Sopron meghatározó pontja két legjelentősebb folyóvize, a Rák-patak és az Ikva. Ezutóbbi hírblogunk névadója is, a patak pedig végigfolyik az egész Soproni járáson. Sopronban járva azonban mostanában elég szokatlan jelenséget tapasztalhat az ember: a patakmeder sokfelé száraz. Nincs ez másként a Rák-patakkal sem, bizonyos részein körülbelül szivárgóvíz mennyiség csörgedezik, máshol sétálni lehet a mederben. A Sós-patakról és a Gida-patakról már ne is beszéljünk. Ez mind annak köszönhető, hogy az idei év az elmúlt idők egyik legszárazabb éve. Az általam üzemeltetett csapadékmérő állomáson a Virágvölgyben a következő havi adatok születtek: Május 36,2mm; Június 82,4mm; Július 87,2mm. Augusztusban a júliusinak körülbelül fele hullott térségünkre, ami brutálisan kevés. Az Ibolya-tó kifolyójából is alig csordogál valami, több Soproni-hegységbeli forrás is a kiszáradással küszködik, emellett a Béka-tó sem nyúlt túl bizalomgerjesztő látványt.
tovább:
Kiszáradnak folyóvizeink