Idén augusztusban 170 éve, hogy megindult a vonatforgalom a Sopron – Bécsújhely (Wiener Neustadt) vasútvonalon, azaz a Mattersburger Bahnon. A jubileum alkalmából közös ünnepséget szervezett a soproni vasútállomáson a GYSEV Zrt., Sopron Megyei Jogú Város önkormányzata, a Soproni Városszépítő Egyesület, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör. Az osztrák fél üzemeltetője, azaz az ÖBB valamint Bécsújhely város képviselője valamilyen általam nem ismert okokból kifolyólag nem volt jelen az ünnepségen. Az biztos, hogy a vasútvonal megépítésére létrehozott Oedenburg–Wiener Neustädter Eisenbahn Gesellschaft, azaz Sopron–Bécsújhelyi Vasúttársaság 1845 márciusában tartotta meg alakuló közgyűlését. A Sopronban rendezett ülésen a társaság elnökévé Széchenyi Istvánt választották. Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója Nagymarton (Mattersburg) és Sopron között 1845 tavaszán, a Nagymarton – Savanyúkút (Sauerbrunn) közti szakaszon pedig 1845 júliusában kezdődött meg az építési munka. A korabeli források szerint több ezren kaptak munkalehetőséget a vasútvonal építésekor. 1846 végére három műtárgy kivételével csaknem az egész alépítmény elkészült. A vonal vasútépítési szempontból legjelentősebb, máig is látványos műtárgya a nagymartoni 20 nyílású viadukt. Az impozáns létesítmény 250 m hosszú, 8,85 m széles és 18 méter magas. Szerkezeti anyaga tégla, és terméskő, két éve pedig mi is beszámoltunk róla, hogy teljes egészében felújították . Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere A vasútvonal átadását anno azért kellett augusztusra halasztani, mert a viadukt előtt kialakított rézsű egy nagyobb eső után leszakadt, és a már elkészült pályatestet is maga alá temette. A soproniak 1847. augusztus 2-án láthattak először mozdonyt az új vasúti pályán. Az első próbamenetkor egy Weilburg mozdony három kocsival közlekedett. A 31,8 kilométer hosszúságú vasútvonalon 1847. augusztus 20-án indult meg a vonatközlekedés. A vasútvonal kiépítéséhez szükséges földterületeket többnyire megváltották. Sopron városa 22 hold földet bocsátott a vasúttársaság rendelkezésére. Ezzel a hozzájárulással a város hathatósan támogatta a vasút ügyét, amiből világosan kitűnik, hogy a város lakosai és vezetősége tudatában voltak azoknak a jelentős gazdasági előnyöknek, amelyeket az új közlekedési eszköztől várni lehetett. A vasútvonal…

tovább:
170 éves Magyarország második vasútvonala