A fák kiöregedtek, veszélyessé váltak, így ki kellett vágni őket. Maradt a kanyargós kerékpárút a semmi közepén.
A régi balfi savanyúkutat (amit nemrég kitisztítottak, de kiderült, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan a vize) a falu központjából régen egy kis ösvényen lehetett megközelíteni a Fertő utcáról indulva. 2015-ben viszont a Fertő-menti kerékpáros útvonal egy új ágát erre vezették, így a nyomvonalon végig kerékpárút épült.
A fejlesztés egyik kontroverzális része a balfi fűzfasor között vezetett kerékpárút-szakasz volt, mely látványosan nem egyenesen, hanem kanyargósan haladt. Erről akkoriban megkérdeztük a tervező cég képviselőjét is, aki úgy nyilatkozott, hogya kanyarokra egyrészt a fák közelsége, másrészt az út „játékossá tétele” miatt volt szükség. Ennyi erővel akkor egy autópályát is „játékossá tehetnének”…
A fűzfák már akkor sem voltak túl jó állapotban, így igazából csak idő kérdése volt, mikor lesz velük probléma. Nem sokkal később lett is, több fáról óriási ágak törtek le, valamelyikben tűz keletkezett, de azért gyökereik felnyomták az aszfaltot is. A fákat sorban kivágták, viszont a „végső leszámolás” nemrég következett be: az összes fának mennie kellett. Maradt tehát a kanyargós kerékpárút a nyílegyenes töltésen, vajon ezt is felújítják és kapunk egy szintén nyílegyenes aszfaltcsíkot? Aligha… Reméljük, azért új fákat ültetnek majd.
A soproni Bojtorina Vegan Kitchen is bekerült Magyarország egyik legnépszerűbb gasztroportálja által összeállított Street Kitchen Guide 500 legjobb vendéglátóipari egységét felsorakoztató kiadványába. Exkluzív interjúnkban a tulajdonost, Bojtor Gyulát kérdeztük benyomásairól és éttermük jelenlegi helyzetéről.
Még nem vagytok kétévesek, s máris ekkora megtiszteltetés ért benneteket, hogy az ötszáz legjobb magyar étterem között helyet kaptatok.
Igen, augusztusban lesz 2 éve, hogy megnyitottuk a Bojtorina kapuit. Ez a különleges és megtisztelő elismerés bennünket is meglepett. Talán annyi kiegészítést tennék, hogy nem az 500 legjobb étteremről, hanem az 500 legjobb vendéglátóipari egységről van szó, amiből Magyarországon közel 40 000 hely létezik. Így azt mondhatjuk, hogy az ebben szereplő 500 vendéglátóipari hely a szakma legjobb 1%-ának tekinthető a Street Kitchen szerint, amely elismerés számunkra különösen fontos visszacsatolás a vendégekért tett mindennapi erőfeszítéseinkért.
A Bojtorina Vegan Kitchen a nagysikerű Street Kitchen Guide-ban
Sopronból mennyi vendéglátóipari hely került be ebbe a kiadványba?
Sopronból összesen 8 vendéglátóipari létesítmény került ebbe az illusztris társaságba, amiről nyugodtan elmondható, hogy mindenki igazán kiváló munkát végez a saját területén.
Ezen belül hány étterem?
Összesen két soproni éttermet ért az a megtiszteltetés, hogy bekerülhetett a Street Kitchen 500-as listájára. Az egyik Sopron vezető, többszörösen díjazott étterme, míg a másik a Bojtorina Vegan Kitchen.
A vegán szférából megtalálhatóak más vendéglátóipari egységek is ebben a kalauzban?
Legjobb tudásom szerint rajtunk kívül még kettő általunk is nagyra tartott étterem szerepel ebben a kiadványban, ami mindenféleképpen jövőbe mutató, mivel így a könyvben szereplő valamivel több mint 60 étteremből 3 vegán étterem is helyet kaphatott.
A Bojtorinában érdemes törzsvendégnek lenni, hiszen folyamatos újdonságokkal jelentkeznek – itt éppen a pisztáciás-málnás és a hagyományos ízvilágú, vegán, gluténmentes tiramisukat kaptuk lencsevégre
Mi a titkotok?
Azt gondolom, hogy semmiféle különleges titokról nem beszélhetünk, viszont nagyon elkötelezettek vagyunk néhány alapértékünk mellett. Már a tervezési szakaszban is egy harmonikus, családias és a fenntarthatóság jegyében működő éttermet álmodtunk meg, amely mind az étterem kialakításakor, mind a felszolgált ételek és italok megalkotásakor és kivitelezésekor igazán fontos szempont volt. Valamint ilyen például az egészséges, sőt mondhatnám gyógyító ételek készítése vendégeink számára, ahol nagy figyelmet fordítunk a felhasznált alapanyagokra és az elkészítés módjára.
Mennyire vagytok segítség azoknak az embereknek, akik nem vegánok, de ételérzékenységgel küzdenek?
Különös figyelmet szentelünk az ételintoleranciával küzdő emberek vendéglátására. A vegán étrend önmagában is megoldást nyújt bizonyos ételérzékenységekre. Ilyen például a laktóz- és tejfehérje-érzékenység, mivel a vegán étkezési kultúrában semmilyen állati eredetű termék nem kerülhet az alapanyagok közé, így a tej, illetve a tejtermékek sem. Ezen túlmenően szinte minden ételintoleranciával együtt élő emberre gondolunk és nyújtunk számukra segítséget. A gluténérzékenység tekintetében a napi menüink 90%-a gluténmentes alapanyagokból készül, míg az étlapunk többsége önmagában gluténmentes vagy gluténmentes opciókkal rendelkezik, illetve szinte minden édességünk gluténmentesen készül. Azoknak, akiknek a hagyományos cukorbevitel problémát jelent, különösen ajánljuk édességeinket, mivel édesítőként almarostot és datolyalevet használunk, a tortáink pedig bio gluténmentes zablisztből és bio barna rizslisztből készülnek.
Másik újításuk ez a sárgabarackkal töltött, mindenmentes „túró” rudi
Amikor felvesztek valakit, kikötés, hogy vegán legyen?
Az, hogy vegán legyen, nem kikötés, de örülünk neki, ha olyan munkatársaink vannak, akik elkötelezettek az egészséges étrend és életmód irányába. A kérdés egyébként nagyon aktuális, mert szeretnénk bővíteni csodálatos csapatunkat még egy szakáccsal, aki professzionalitásával jól tud illeszkedni magas követelményeinkhez. Továbbra is várjuk az elhivatott szakácsok jelentkezését a karrier@bojtorina.hu e-mail címen.
Indiai malai kofta vagy magyaros rakott kel? A Bojtorina a menüivel minden nap világkörüli ízuzatásra invitálják a betérő vendégeket
Mit jelent nektek a veganizmus?
Személy szerint a veganizmus szóhasználatot nem kedvelem és nem használom, mert meggyőződésem, hogy minden jó impulzus, ami a világban született, és később valamilyen „-izmussá” vált, abban megjelentek az eredeti szándéktól eltérő dogmatizmusok és elferdülések. De, hogy a kérdésre válaszoljak, mind a párom (Nagy Marina, az étterem vezetője), mind pedig saját részemről is hosszú évek, sőt évtizedek óta a vegán életmód, illetve étkezési kultúra mentén éljük az életünket, s így tapasztalatból mondhatom, hogy egy kiváló lehetőség a mai világ kihívásaival való szembenézés támogatására és az egészség megőrzésére, akár javítására is.
Mi az, amiben ti jobbak vagytok a többi étteremnél?
Persze kezdhetném úgy, hogy nem tartjuk semmivel jobbnak magunkat más éttermektől, de a riport tárgyát képező Street Kitchen által összeállított útikönyvbe Magyarországról 64 étterem került, így gyanítom, hogy ez a 64 étterem valamiben kiemelkedik a többségtől. Hogy a Bojtorina miben? Talán azzal, amivel az interjút is kezdtük: harmónia, családiasság, fenntarthatóság és a kiemelkedő kulináris élvezetekre való törekvés mind az optikai élmény, mind pedig az ízvilág tekintetében.
A Bojtorina vegán és gluténmentes desszertektől roskadozó pultja, változatos menüi és figyelemre méltó, különleges à la carte fogásai Titeket is vár minden nap hétfőtől szombatig. Részleteket a https://www.facebook.com/bojtorina oldalon találtok.
Pereszteg abban a kellemetlen helyzetben van, hogy két oldalról is vasút határolja, mégsem áll meg egyik helyen sem vonat. Pedig a Sopron-Szombathely vasútvonalon még megállóhelye is van, amit a vonalszakasz felújításakor teljesen újjá is építettek. A 2012-es menetrendváltással azonban Pereszteg mellett Nemeskér-Egyházasfalu és Balffürdő megállóhelyeken, valamint Harka állomáson sem állnak mega vonatok utasforgalmi célból.
Ezt persze lehet az alacsony utasforgalommal magyarázni, vagy azzal, hogy a megállási pontok távol esnek a lakott területtől (Balffürdő mondjuk a házak mellett van), de 12 év alatt sok minden történt. Például egy csomó megállóhelyen és állomáson P+R parkolót és B+R kerékpártárolót alakítottak ki, ami máris megkönnyíti a kényelmes eljutást, valahol pedig a vasúti megálló mellett van buszmegálló is, ezzel teremtve közvetlen átszállási lehetőséget. Két éve pedig bevezették a feltételes megállási rendet is, ami miatt azt hittem, hogy a 2012-ben bezárt megállókat is újranyitják, de nem ez történt. Pedig logikus lenne.
Főleg, mert a közvetlen közelből is tudunk olyan példát, ahol ez mind működik: Wiesen-Sigleß, azaz Rétfalu-Siklósd megállóhely a Sopron-Bécsújhely vasútvonalon. Mindkét településtől távol esik, de van buszmegálló, kerékpártároló, P+R parkoló, a személyvonatok pedig (elvileg) csak feltételesen állnak meg, azaz jelezni kell a leszállási szándékot. Viszont szinte mindig megállnak, mert mindig van fel- vagy leszálló utas. Ki érti ezt?
Ugyan nem május 1-re, de végre elkészült az új buszforduló Sopronban, a Virágvölgy városrészben. A Csőszház dűlő és a Virágvölgyi út keresztezésében található új buszmegálló fedett esőbeállót is kapott, járdáról közelíthető meg amihez zebra is vezet. A buszforduló közepén pedig kis parkot létesítettek, ahova cserjéket és fákat is ültettek. A megállóhelyet a 7B, 7E, 17, 27B, 27E járatok érintik, de nem minden órában, hétvégente pedig kifejezetten kevés járat közlekedik erre. Furcsa még, hogy a Tercia Hubertusnál nem lehet felszállni a buszra, ha valaki a Csőszház dűlőig akar közlekedni, csak akkor, ha a másik irányba megy a busz.
Tizenöt évvel ezelőtt, 2009-ben még középiskolásként gondoltam arra, hogy amit látok a városban, esetleg megosztom másokkal is. Ekkor hoztam létre az Ikvahír – Soproni hírblogot, mely eleinte tényleg csak városi dolgokkal foglalkozott. Egy frissen felbontott utca, egy új buszjárat, egy új falfestmény. Ezekről szólt az Ikvahír első néhány éve. Miután többen csatlakoztak hozzám, úgy gondoltuk, ideje komolyabban csinálni az oldalt, elindult az ikvahir.eu, majd miután a sors úgy hozta, hogy a határ túloldalán is aktív lettem, megérkezett a ma is ismert szlogen: „Határtalan hírblog”.
A cél az volt, hogy olyan témákról is írjunk, melyekről mások nem írnak, és beszámoljunk a határ mindkét oldalán történt eseményekről, magyar nyelven. Az Ikvahírt pedig ekkor sokan megismerték, tudósíthattunk soproni és környékbeli eseményekről, fesztiválokról, rendezvényekről, átadásokról. Persze sokaknak már akkor sem tetszett, sőt, most sem tetszik a kritikus hangnem, amit néha megütünk. Nekem az az elvem, hogy csak azt lehet kritizálni, aki csinál is valamit.
Persze mi sosem vaktában kritizáltunk, általában volt valami megoldási javaslatunk is. Sokszor előfordult, hogy a mi egyik cikkünk után történt pozitív változás valamilyen témában. A csapatunk ugyanakkor az évek során szétszéledt, az oldal pedig egy időre kicsit takaréklángra került. Ez viszont már csak a múlt. Újult erővel és nagy tervekkel vágunk bele a következő 15 évbe, hiszen alapvető célunk, hogy továbbra is biztosítsuk a kritikus hangnemet és a határtalanságot.
Soproni és környékbeli híroldalak jöttek-mentek. Sokan indultak, aztán meg is szűntek, valaki még talpon van, valaki zombiüzemmódban, valaki pedig már csak propagandacélokat szolgál. De úgy tűnik, mi egy fix pont vagyunk a Sopron környékén élők hírforrásai között. 15 évvel ezelőtt, június 9-én indult az Ikvahír, köszönjük, hogy velünk vagytok.
