A szezon elején egy emlékezetes meccsen, Milos nagy játékával, hosszabbítás után győztük le a paksiakat. Holnap, 18 órától Szekszárdon, a paksi együttes ideiglenes, átmeneti otthonában csap össze újra a két gárda
Az újabban sikert sikerre halmozó csapatunk edzője, Kostas természetesen a holnapi szekszárdi, Paks elleni mérkőzésen is szeretné folytatni a sikersorozatot. Mint mondta, ehhez ugyanaz a koncentráció, tudatosság és akarat kell játékosaitól, mint amivel eddigi sikereiket elérték. Fontos a lepattanó labdák kontrollálása, támadásban pedig továbbra is saját játékunkat próbáljuk majd játszani.
Ami az ellenfelet illeti, Kostas szerint a szolnoki vereségét leszámítva egy az utóbbi hetekben igen jó formába lendülő, többek között Székesfehérváron, az Alba otthonában is diadalmaskodó együtteshez látogatunk. Görög mesterünk úgy látja, ahogy legutóbb a Szeged, úgy ma a Paks ellen is kulcsfontosságú, hogy az ellenfél játékának ritmusát meghatározó, két jó képességű amerikai hátvédjét, Brownt és Taylort “féken tartsák” fiai. Persze rajtuk kívül is vannak igen veszélyes, jó játékosai a paksi gárdának, egyértelműen kulcsember még Eilingsfeld, aki távolról, és a gyűrű közeléből is rendkívül veszélyes.
Help and recover – segítés és visszaváltás! Kedvenc sportágunkban létezik egy ilyen védekezési “manőver”, amely 1-1 mérkőzésen általában úgy 2 másodpercig tart. Csapatunknál szükség volt egy ilyen “védekező eljárásra”, amely azonban jóval hosszabb ideig, közel 3 hónapig tartott – és működött
Olvasóink, szurkolóink számára – akik folyamatosan figyelemmel kísérik csapatunk szereplését – nyilván ismertek voltak nehézségeink – sorozatos sérülések, vereségek – a szezon elején. Miután október 2-án egy saját maga és szurkolóink számára is emlékezetes Paks elleni mérkőzés végén, az akkor 36 pontjával csapatunkat győzelemre vezető Milos is megsérült, vezetőségünk lépni kényszerült – már csak azért is, mert már az is felvetődött, hogy olyan szinten “elfogyunk”, félő volt, hogy ki sem tudunk állni. Mondhatni külső segítségre – help – szorultunk.
Vezetőségünk segítségként megtalálta Quincy Diggs-t, akit év végéig, bő 2 hónapra, Milos remélt felépüléséig szerződtettünk.
Ideiglenesen szerződtetni valakit kicsit olyan, mint amikor egy meglévő, működő család felvállalja, hogy egy idegen, kívülről érkező gyereket is nevelni kezd, vállalva bizonyos buktatókat; például, hogy a jövevény nem nagyon tud beilleszkedni, “kilóg” a sorból, és egyéb nehézségek. Nos Diggs érkezése kezdetben nem hozott áttörést, majd jött az oroszlányi mérkőzés… A 2. negyed közepén 29-24-es hátrányban voltunk, amikor Diggy bedobott egy triplát. Nos, ez a kosár akkor egy 24-7-es rohamot indított útjára, s ebben ideiglenesen szerződtetett játékosunk volt az egyik főszereplő!
A történet azóta ismert és örömteli – gyakorlatilag megállíthatatlanok vagyunk, és Diggy eredményessége mellett védekezésével szépen kivette részét a sikerekből, sokat és hatékonyan segített. Azt is tudtuk: a klub- és szakvezetés, valamint a társak és a szurkolók által is érthetően megkedvelt Diggy esetében eljön majd az elválás, a búcsú nehéz pillanata.
Dramaturgiailag, ha véletlenül is, de tökéletesen jött ki a Szeged elleni mérkőzés előtt, a bemutatáskor, a legnagyobb mezszámot (51) viselő visszatérő Milos ment be utolsónak, s rögtön utána jutalmazta vezetőségünk – teljesen megérdemelten – Diggy-t, ezzel pedig sikerült “szinten tartani” a közönségkedvenc Milos visszatértekor felcsattanó vastapsot.
Közel 3 hónap kihagyás után Miloson érthetően érződött a hosszú kihagyás, de a hajrára “ledobta magáról” a (játék)rozsdás láncokat, s bedobott egy kulcs duplát, majd triplát, csapatunk pedig a nagy visszatérővel a soraiban folytatta a remek menetelést!
Diggy, köszönjük a segítséget, nem felejtjük, amit Sopronban letettél az asztalra! További sok sikert kívánunk a pályafutásod során! Még annyit hadd kérjünk, hogy ha úgy adódik, hogy szembekerülsz velünk, azért ne nagyon “rosszalkodj”… meg aztán ki tudja, alakulhatnak úgy a dolgok, hogy valamikor a közeljövőben újra SKC-mezt öltesz majd magadra…
Help and recover – segítés és visszaváltás! Kedvenc sportágunkban létezik egy ilyen védekezési “manőver”, amely 1-1 mérkőzésen általában úgy 2 másodpercig tart. Csapatunknál szükség volt egy ilyen “védekező eljárásra”, amely azonban jóval hosszabb ideig, közel 3 hónapig tartott – és működött
Olvasóink, szurkolóink számára – akik folyamatosan figyelemmel kísérik csapatunk szereplését – nyilván ismertek voltak nehézségeink – sorozatos sérülések, vereségek – a szezon elején. Miután október 2-án egy saját maga és szurkolóink számára is emlékezetes Paks elleni mérkőzés végén, az akkor 36 pontjával csapatunkat győzelemre vezető Milos is megsérült, vezetőségünk lépni kényszerült – már csak azért is, mert már az is felvetődött, hogy olyan szinten “elfogyunk”, félő volt, hogy ki sem tudunk állni. Mondhatni külső segítségre – help – szorultunk.
Vezetőségünk segítségként megtalálta Quincy Diggs-t, akit év végéig, bő 2 hónapra, Milos remélt felépüléséig szerződtettünk.
Ideiglenesen szerződtetni valakit kicsit olyan, mint amikor egy meglévő, működő család felvállalja, hogy egy idegen, kívülről érkező gyereket is nevelni kezd, vállalva bizonyos buktatókat; például, hogy a jövevény nem nagyon tud beilleszkedni, “kilóg” a sorból, és egyéb nehézségek. Nos Diggs érkezése kezdetben nem hozott áttörést, majd jött az oroszlányi mérkőzés… A 2. negyed közepén 29-24-es hátrányban voltunk, amikor Diggy bedobott egy triplát. Nos, ez a kosár akkor egy 24-7-es rohamot indított útjára, s ebben ideiglenesen szerződtetett játékosunk volt az egyik főszereplő!
A történet azóta ismert és örömteli – gyakorlatilag megállíthatatlanok vagyunk, és Diggy eredményessége mellett védekezésével szépen kivette részét a sikerekből, sokat és hatékonyan segített. Azt is tudtuk: a klub- és szakvezetés, valamint a társak és a szurkolók által is érthetően megkedvelt Diggy esetében eljön majd az elválás, a búcsú nehéz pillanata.
Dramaturgiailag, ha véletlenül is, de tökéletesen jött ki a Szeged elleni mérkőzés előtt, a bemutatáskor, a legnagyobb mezszámot (51) viselő visszatérő Milos ment be utolsónak, s rögtön utána jutalmazta vezetőségünk – teljesen megérdemelten – Diggy-t, ezzel pedig sikerült “szinten tartani” a közönségkedvenc Milos visszatértekor felcsattanó vastapsot.
Közel 3 hónap kihagyás után Miloson érthetően érződött a hosszú kihagyás, de a hajrára “ledobta magáról” a (játék)rozsdás láncokat, s bedobott egy kulcs duplát, majd triplát, csapatunk pedig a nagy visszatérővel a soraiban folytatta a remek menetelést!
Diggy, köszönjük a segítséget, nem felejtjük, amit Sopronban letettél az asztalra! További sok sikert kívánunk a pályafutásod során! Még annyit hadd kérjünk, hogy ha úgy adódik, hogy szembekerülsz velünk, azért ne nagyon “rosszalkodj”… meg aztán ki tudja, alakulhatnak úgy a dolgok, hogy valamikor a közeljövőben újra SKC-mezt öltesz majd magadra…
A 2021. november 17 – december 30. közötti időszak klubunk történetének egyik legjobb másfél hónapja. Az Oroszlány, a Szolnok, a Körmend, a Kaposvár és a Zalaegerszeg legyőzése után csapatunk a Szegedet is felülmúlta, gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratva az “évzárón”. Ellenfelünk a zárószakasz közepéig tartotta magát, de a hajrára felőröltük ellenállásukat, és helyenként egészen látványos, szép megoldásokkal kiszolgálva szurkolóinkat megszereztük zsinórban a 6. győzelmünket. A sorozatot jövőre Pakson nyújthatjuk tovább…
Sopron KC – Naturtex-SZTE-Szedeák: 95-77 (25-21, 27-19, 18-20, 25-17)
Sopron, NB IA, 1.300 néző
V.: Söjtöry, Goda, Makrai
SKC: MCGILL 20/3, MYERS 21/9, Sitku, FORD 16, MONTGOMERY 16
Cs.: Werner 2, Boriszov 5/3, HALÁSZ 7/3, FAZEKAS 5/3, Takács 3/3
Edző: Kosztasz Flevarakisz
Szeged: PERSONS 20/3, Cook 9/6, Szatmári 3/3, Bognár 6, ALSTON 18
Cs.: HUNT 18, Keller, Polányi, Balogh, Kerpel-Fronius 3/3
Edző: Simándi Árpád
Bemutatásakor nagy üdvrivalgás fogadta a sérüléséből felépülve közel 3 hónap után visszatérő Milost. A vastaps ezt követően sem ült el, hiszen ügyvezetőnk ajándékkal köszönte meg a fölöttébb hatékony segítséget a mérkőzést immár civilben a padról figyelő, lábadozása és felépülése alatt Borisovot helyettesítő Quincy Diggsnek.
E. J. pazar alley-oop zsákolására Szatmári révén triplával feleltek a vendégek, ám Ford hármasa egy remek, egységes csapatmunkával és látványos kosarakkal elért 7-0-s futást indított útjára csapatunktól. A folytatásban a Szeged centere, Alston révén a lépést, csapatunk pedig Ford és Montgomery jóvoltából az első percekben szerzett előnyt tartotta. A szakasz közepén Teyvon és Persons “váltott” triplát, majd megtört a lendület. Cook triplájával 1 pontra zárkóztak föl a vendégek. A szakasz hajrájában játékra jelentkezett Milos, csapatunk pedig a Ford-McGill kettős révén 4 pontos előnnyel zárta a nyitószakaszt.
A második negyed elején büntetőkből születtek a pontok. E. J. le, illetve felpattanó utáni zsákolását követően időt kért ellenfelünk. Ezt követően váltva estek a kosarak, E. J. és a bátor betörésből bravúros kosarat szerző Ákosnak köszönhetően, tartottuk az 5 pont körüli előnyt. A szakasz közepén Rickey McGill és E.J. jóvoltából egy 6-0-lal 10 ponttal megugrottunk. A Csabi által alapvetően jól őrzött Persons villant, ám fiatal játékosunk duplával, majd triplával vétette észre magát. A vendégeket a félidő hajrájában a Bognár-Alston centerkettős tartotta versenyben, ám Teyvon hármasával 10 fölé nőtt a különbség. A félidő végén Hunt villant többször a vendégeknél, ám Ford és McGill kosaraival tartottuk a “tízen túli” előnyt és 12 pontos vezetéssel fordultunk.
A második félidőt mi kicsit kapkodva kezdtük, ellenfelünk ezt kihasználva egy 6-2-es rohammal indított. Teyvon villant egy újabb hármassal, de nem játszottunk, pontosabban nem dobtunk jól, mert a helyzetek megvoltak, de kimaradtak. A szakasz közepén megfelezte hátrányát és 6-ra jött föl a Szeged, és Rickey a büntetőket is kihagyta. Időt is kért Kostas, majd e kritikus szituációban talált be Rickey ügyes átadásából Viktor,majd Ákos hármasa után ismét 10 fölé nőtt az előny. A szakasz végén váltva estek a kosarak, 10 pontos vezetéssel vártuk a 4. negyedet.
A záróetapot sem kezdtük jól, feljöttek 6 pontra a vendégek, több, mint másfél perc elteltével E. J. büntetőiből szereztük első pontjainkat. A vendéggárdát vállaira vevő Persons kosara után, fontos pillanatban talált be visszatérése után először Milos, majd nem sokkal később első hármasát is megszerezte +6-nál, tűzbe hozva a szurkolókat. A hangulatot csak fokozta E. J. szemet gyönyörködtető zsákolása a szakasz közepén, nem mellesleg újra 10 fölé nőtt az előny. Vendégidő után a sokat hibázó Cook dobott hármast, de Rickey keze ekkor nem remegett meg a vonalon. Teyvoné sem, Norbi szép akció végén bedobott hármasával pedig 3 perccel a befejezés előtt 15-re nőtt az előny. Innen már nem volt visszaút, s végül összevetésben is jobbak vagyunk a szegedieknél, hiszen a 17 pontos idegenbeli vereségre 18 pontos sikerrel feleltünk!
Kostas Flevarakis: Nagy győzelmet arattak a srácok! Egy olyan ellenféllel néztünk szembe, akik mindig nagyon veszélyesek, és mostanában volt néhány nagyszerű mérkőzésük. Ha egy csapat nem fut és nem koncentrál negyven percen keresztül a Szeged ellen, akkor bajba kerülhet, de mi a találkozó nagy részében tudtuk ezt tartani, és ennek köszönhető ez az eredmény. Ott voltunk fejben akkor is, amikor a Szeged elkezdett felzárkózni, fontos lepattanókat szereztünk és gólpasszokat adtunk, csapatként játszottunk. Ahogy már többször említettem, mindig más játékos lép elő, és ez most is fontos volt a győzelem szempontjából. Gratulálok a saját csapatomnak és a Szegednek is! Boldog új évet kívánok mindenkinek, és örülök, hogy ebben a vírusos helyzetben továbbra is tudunk mérkőzéseket játszani, azt csinálhatjuk, amit szeretünk, és ezzel örömet okozhatunk a szurkolóinknak, de a legfontosabb az, hogy egészségesek maradjunk!
Ötről hatra juthat – és akar is jutni – csapatunk a sorozatban elért győzelmek számát tekintve a holnap este, 18 órakor kezdődő Szeged elleni hazai összecsapáson
Edzőnk, Kostas, mint elmondta, az utóbbi napokban elég sokat videózta a remek formába lendülő szegedi gárda meccseit. Honlapunknak elárulta: karácsonykor leginkább a Tisza-parti társulat pécsi győzelmét elemezte, ahol a holnapi rivális 115 pontot szerzett, majd az utóbbi napokban már a Szolnok elleni hétfői fölényes, 81-57-es hazai sikerét vette “górcső alá”.
Görög szakvezetőnk hangsúlyozta: a Szegednek van egy a keretéhez, szerkezetéhez tökéletesen illő játéka, amelyet nagy hatékonysággal alkalmaz. Kostas három kulcsjátékost emelt ki ellenfelünktől, az irányító Personst, aki amellett, hogy rendkívül eredményes, a mezőnymunkából is kiveszi a részét, nagyon kreatív és remekül szervezi csapata játékát. A szintén amerikai játékos, a bedobó Cook, ha elkapja a fonalat, egészen elképesztő dolgokra lehet képes, Pécsett például 34 pontig jutott 8 triplával. Védekezésben kulcskérdés e két légiós megfékezése, valamint a belső pozícióban a kiváló évadot “futó”, a palánk alól és távolról egyaránt rendkívül veszélyes Bognár Kristóf megállítása. És persze a többi szegedi játékosra is figyelni kell, egyénileg és csapat szinten is próbáltak a srácok egy röpke karácsonyi pihenő után felkészülni a mai találkozóra.
Ami a támadójátékot illeti, Kostas azt fejtegette: szeretnénk az eddigi 5 mérkőzésen mutatott, a zsinórban 5 győzelmet hozó saját játékunkat játszani.
Kiemelte: a remek formában lévő szegediek ellen nagyon nagy szükség lesz a szurkolók egyre fokozódó támogatására, segítségére ahhoz, hogy ötről a hatra jussunk, azaz, hogy sikerrel zárjuk az évet!
A 4. negyed így már csak formalitás volt, gyakoroltunk kicsit alacsony szerkezetben, újabb McGill hármasokkal. A vendégek küzdöttek becsülettel és a palánkunk alatt visszatett lepattanókból szereztek kosarakat, de sima, magabiztos győzelmünket nem tudták kétségessé tenni.
Kostas Flevarakis: Az első félidőben egyik csapat sem játszott jó ritmusban, ezt mutatja a gólpasszok alacsony száma is, a második félidőben azonban teljesen másként jöttünk ki a pályára. Az ellenfelünk hét gólpasszal fejezte be a találkozót, mi tizenhattal, de ez mind nagyszerű a második félidei védekezésünknek köszönhető. Jól játszottunk a második félidőben, kitettük a szívünket a pályára, és csapatként működtünk. Jó látni, hogy minden mérkőzésen más-más játékosok vállalnak kulcsszerepet, mert mindig a csapat az, amely végül megnyeri a találkozót. Nehéz meccsre számítottam, és az első félidő bizonyította is, hogy a ZTE jobb, mint amit a tabella mutat.
Mindenkinek boldog karácsonyt, és ami a legfontosabb, jó egészséget kívánok!
Holnap este 19 órától a sereghajtó Zalaegerszeg gárdáját fogadja az eddig négyes győzelmi sorozatot építő csapatunk, Kostas Flevarakis és legénysége szeretné tovább nyújtani a sikerszériát
Ez azonban – bár a mai rivális ZTE utolsó 6 mérkőzését elveszítve 2-9-es mérleggel sereghajtó a tabellán – edzőnk szerint egyáltalán nem lesz könnyű. Kiemelte, hogy a bajnokság állásából sem a holnapi, sem pedig más mérkőzések kapcsán nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Rátérve a riválisra, azt fejtegette, hogy a ZTE a legutóbb például utolsó másodperces triplával kapott ki a második Szolnoktól, korábban hosszabbításban maradt alul a listavezető Falco ellen, és 6 veresége is 5 ponton belüli volt
Kostas szerint holnap este kulcskérdés lesz, hogy fiai “féken tartsák” a ZTE 3 gyors, egy az egy elleni játékban rendkívül hatékony, veszélyes légiós mezőnyjátékosát, hogy ne engedjék a ZTE-nek a gyors, lerohanásos játékát játszani. Magas, erős centereik vannak, erőcsatáruk, Barnett pedig kintről és a palánk alól egyaránt veszélyes. Kostas úgy véli: “védekezésben nagyon fontos lesz az egyéni felelősség, az egy-egy elleni védekezés, támadásban pedig szeretnénk a saját játékunkat játszani, és a ZTE által a mérkőzéseken időnként előszeretettel alkalmazott zónavédekezés ellen is készültünk.”
Edzőnk úgy látja, a szurkolók nagyra értékelik azt a munkát, teljesítményt, amelyet visszatérése óta nyújt a csapat, és reméli, hogy holnap este sokan látogatnak majd ki a Novomatic Arénába buzdítani a srácokat.
Csapatunkkal készül a 21 éves, 201 cm magas Hegedűs Dénes, aki gyermekkorában Tiszaújvárosban ismerkedett meg a kosárlabdázás alapjaival, majd a DEAC színeit erősítette egészen 13 éves koráig
Ekkor a családjával Kanadába költözött. Torontóban sem hagyott fel a kosárlabdázással, középiskolában bekerült a Team Ontario top 20 válogatottba, az egyetemi bajnokságban pedig a Lambton College Lions csapatában játszott három szezonon keresztül.
A tervek szerint a szezon hátralévő részében csapatunkkal készül, és a SMAFC-ban játszik majd, hogy a következő évadtól 23 éven aluli játékosként csapatunkat erősítse.