BKF TV néven indult, SchauTV lett belőle, majd megvette a KURIER napilap, akik Kurier TV néven üzemeltetik. Ez a Kelet-ausztriai régió legnagyobb TV csatornája, mely Burgenlandból, Alsó-Ausztriából és persze Bécsből is szállít helyi híreket, illetve a napilaphoz és a közélethez kapcsolódó magazinműsorokat és szórakoztató, informatív tartalmat. A TV csatorna egészen eddig szabadon hozzáférhető volt műholdon, az Astra 19,2° pozíciójában. A terjesztés azonban drágának bizonyult, ezért december 31-étől a csatorna lekerült műholdról. Emellett pedig Bécs környékén lekerült DVB-T2-ről, azaz a földi sugárzásból is. Maradtak a kábelhálózatok Ausztriában, valamint a csatorna élő műsora, és on-demand tartalmai is tovább követhetőek a kurier.tv oldalon. A műholdon egyébként van még egy R9 nevű csatorna, ami elvileg a 9 tartomány csatornáinak műsoraiból válogat, a partnercsatornák között pedig szerepel is a Kurier TV, azonban a műsorrendben már nem. Viszont az alsó-ausztriai NÖN TV, valamint a WNTV igen.
A NER-hez került a korábban a GYSEV 100%-os tulajdonában lévő vasúti fuvarozó cég 62,5 százaléka.
A GYSEV Cargo Zrt.többségi tulajdonosa immáron a Waberer’s International Nyrt., amelyben pedig Tiborcz István a többségi tulajdonos. A tranzakció részeként a Waberer’s további, mintegy 2 milliárd forintos tőkeemelést vállalt a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeként a részesedése 70%-ra nő a GYSEV Cargo-ban. A GYSEV Zrt. ugyanakkor a tőkeemelést követően 30%-os részesedéssel kisebbségi tulajdonos marad. A Waberer’s így Magyarország második legnagyobb vasúti fuvarozó cége lesz, ráadásul Magyarország mellett a Raaberbahn Cargo GmbH.-n keresztül immáron Ausztriában, és ettől függetlenül egy korábbi tranzakciónak köszönhetően Romániában is elláthat vasúti fuvarozási szolgáltatásokat.
Közben a GYSEV Zrt.-ben a Strabag kivásárlása után a magyar államnak már kétharmadot meghaladó tulajdonrésze is lett, Lázár János legutóbbi bejelentése szerint pedig tőkeemelésnek köszönhetően már négyötödös többséget is szereztek, így „szorítják ki” az osztrák államot, a GYSEV pedig magyar vasútvállalat lesz. Ez egyébként valamilyen szinten összecseng az új osztrák szélsőjobb-jobb kormány elképzeléseivel, a pletykák szerint ugyanis nem szeretnék előnyben részesíteni a közösségi közlekedést az autózással szemben. Reméljük, azért az osztrák állam nem válik meg a GYSEV-ben lévő megmaradt tulajdonrésztől. Mindenesetre a magyar kormány bizonyos tekintetben már átvette az irányítást a vasúti cégben, ugyanis a nemrég Lázár János által bejelentett tervek szerint a hamarosan érkező, KIFEJEZETTEN a Budapest-Sopron és Budapest-Szombathely közötti közlekedésre szánt GYSEV Stadler Flirt InterCity motorvonatok kisebb része Budapest és Belgrád között fog közlekedni. Emellett a GYSEV-nek nagyobb szerep jut majd Nyugat-Dunántúl, illetve Nyugat-Magyarország vasúti személyszállításának lebonyolításában. Lázár szerint a cél, hogy „a Dunától nyugatra a GYSEV legyen a szolgáltató”. Abból a szempontból ez jó is lehetne, hogy ahol eddig (Magyarországon) megjelent a GYSEV, ott a szolgáltatás színvonala is megnőtt. De ha tovább folytatódik a vasúttársaság „MÁVosítása”, a feladatköreik bővülése, az „osztrák minőség” elengedése, akkor kérdéses, hogy ez a továbbiakban is így lesz-e. A közlekedési miniszter szerint ugyanakkor „a burgenlandiak megnyugodhatnak, a szolgáltatási színvonal marad Ausztriában is, annak ellenére, hogy a GYSEV magyar vállalattá válik.” Hát ez bizony nagyon meggyőző volt (nem).
Rettentő nagy az ingázó forgalom, így nem csoda, ha sok település korlátozásokat vezet be gépjárművek számára a saját lakosságának nyugalma érdekében. Ennek extrém példája talán Somfalva esete, ahol ugyebár a korábbi időbeli behajtási korlátozást süllyedő oszlop váltotta fel. Ez viszont nem működött sokáig, ugyanis hónapokkal ezelőtt megrongálták. Helyreállítása azóta sem történt meg, ezért most gyalogosokon és kerékpárosokon kívül gyakorlatilag senki nem tud azon az útszakaszon átjárni. Azért nem határátkelőt írtam, mert ez a csel: nem a határátkelőt zárták le, hanem egy önkormányzati tulajdonú útszakaszon korlátozták a forgalmat. Ilyen Sopronban is van, például a komplett belváros, ahová csak engedéllyel lehet bejutni. A cél viszont Somfalva esetében egyértelmű: csak azok közlekedjenek erre, akiknek tényleg itt van dolguk.
Erre lett volna (lesz?) megoldás majd az az engedély, amit egy kisebb összegért lehet kiváltani. Gondolná az ember, hogy egy egyszerű mobilapplikációban lehet megvenni, de nem: kifejezetten bonyolult a menete és nem is adják oda akárkinek. Pedig a somfalva megközelítése a magyar oldalról gépjárművel így meglehetősen nehézkes lett: a kelénpataki határátkelő túlterhelt, főleg most, az M85 átadása után. Sopronkertesnél nem lehet átjárni a földút, meg a tiltó tábla miatt, máshol pedig legközelebb Ilonaaknánál van határátkelő gépjárműveknek. Somfalva esete különösen kellemetlen, mert annak ellenére, hogy két vasútvonal két állomásában is benne van a neve (Loipersbach-Schattendorf és Baumgarten-Schattendorf), egyik sem a településen található.
Pedig amúgy milyen egyszerű lenne, ha Sopronból a Somfalvi úton végighaladva tényleg Somfalvára érhetne az ember. Ez most a magyar oldali út rossz minősége és az osztrák oldali lezárás miatt gyakorlatilag lehetetlen. A somfalvi polgármester ötlete a lezárással, illetve a forgalom kelénpataki határátkelőre való terelésével azért is volt kimondottan rossz döntés, mert így sokaknak sokkal nagyobb az út, nagyobb időveszteséggel, nagyobb stresszel, hosszabb úttal és ennek megfelelően magasabb károsanyag-kibocsájtással. De azért lássuk be, itt is, ahogy sok másik esetben is, néhány olyan ember miatt döntöttek a lezárás mellett, akik nem voltak képesek bizonyos szabályokat, például sebességkorlátozást betartani. Emiatt zárták le a 16-os út kelénpataki felhajtóját is, mert sokan állítólag nagy sebességgel száguldottak át a település Fő utcáján, amelynek ráadásul egy szakaszán 30km/h a megengedett legnagyobb sebesség.
Visszatérve a somfalvi határátkelőhöz: egészen nevetséges helyzet alakult ki, a nyugat-dunántúli oldalon rengeteg autó parkol össze-vissza, sőt, már magára hagyott autót is lehet találni. Eközben a burgenlandi oldalon a parkolást is lekorlátozták… Amúgy elgondolkodtam azon, milyen király is lenne, ha legalább a BAST telebuszok átjárnának akár Ágfalvára, akár Sopronba. Ezzel közvetlen kapcsolatot biztosítva az Észak-burgenlandi és a Győr-Moson-Sopron megyei buszhálózat között.
Nemrég írtuk, hogy Észak-Burgenlandban is elindul a BAST telebusz szolgáltatás. A Verkehrsbetriebe Burgenland azonban nem csak itt tartogat újdonságot, hanem egész délen is. A Nyugat.hu ugyanis utánajárt, és kiderült, hogy november 29-től már Szentgotthárdon is igénybe lehet venni a szolgáltatást. A BAST mikrobuszok a vasútállomás előtt állnak meg, a portál kérdésére pedig a BAST közölte, hogy a telebuszt a +43 800 500 805-ös telefonszámon lehet foglalni, a szentgotthárdi megállóhelyet indulásokra és érkezésekre egyaránt lehet használni. Jelenleg ugyanakkor nincs tervben, hogy a szolgáltatást további magyar településekre vagy területekre terjesztik ki, de az igényeket folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik. Mindenesetre mi itt Sopron környékén nagyon tudnánk értékelni, ha ezzel is fejleszteni lehetne a határon átnyúló kapcsolatokat, és egyben csökkenteni az egyre elviselhetetlenebbé váló gépjárműforgalmat.
Gyalogos aluljárót, valamint még több P+R parkolót kap a vulkapordányi vasútállomás. A GYSEV osztrák székhelyén, Wulkaprodersdorfban november 26-án végezték el az első szimbolikus kapavágást, a munkálatok pedig hamarosan kezdődnek is. Az első kapavágáson részt vett Perényi János, a GYSEV igazgatóságának elnöke, Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója, Riba Katalin, a GYSEV vezérigazgató-helyettese, Ulrich Flamm, a klímavédelmi minisztérium infrastruktúra szakértője, Heinrich Dorner, közlekedésért felelős tartományi tanácsos, Fritz Zarits, Vulkapordány polgármestere, Frank Wiemer, Selegszántó polgármestere, valamint Rene Pint, Vulkapordány alpolgármestere. A mintegy 16,2 millió eurós fejlesztésnek köszönhetően a jelenlegi P+R parkoló fejlesztésén kívül létrehoznak még egyet, ahol a jelenlegi 230 mellett további 170 gépkocsi tárolására nyílik majd lehetőség. Meghosszabbítják a két vonatfogadó peront, és mindegyiket aluljáróval kötik majd össze a régi és az új parkolókkal.
