Zengett-zúgott a DEAC elleni meccsünk mérkőzés második félidejében a teltházas Novomatic Arénában a “riki-riki”. Ezt a “névre szóló eufóriát” szezon közben szerződtetett amerikai irányítónk, Rickey McGill váltotta ki szurkolóinkból, aki remekelt csapatunk két legutóbbi hazai mérkőzésén. Az idei első meccsen, a bajnok Falco legyőzéséből 19 pontos, 10 gólpasszos dupla-duplával vette ki részét a sikerből, legutóbb, a DEAC elleni fölényes siker alkalmával pedig 28 ponttal és 5 gólpasszal zárt. Ezek után nem meglepő, hogy szurkolótáborunk egyik új kedvence lett a szezon közben szerződtetett irányító. Őt próbáljuk most bemutatni szurkolóinknak

Jó háromnegyed órával a DEAC elleni parádé lefújása után két kissrác várta Rickey-t, hogy szelfit csináljanak vele. Ezt követően irányítónk készséggel állt honlapunk rendelkezésére.

– Mi volt az első gondolatod, amikor az észt Rapla játékosaként értesültél róla, hogy Magyarországról érdeklődnek irántad?
– Szakmailag nem volt semmi gond, ment is a játék Észtországban, de bizonyos személyes okok miatt örültem a megkeresésnek, az új lehetőségnek.

– Mielőtt csapatunkhoz szerződtél, mennyit tudtál a magyar bajnokságról?
– Bevallom, nem túl sokat. Amikor Angliában játszottam, egy amerikai ellenfelemmel, korábban az NB I-ben is játszó Dirk Williams-szel beszélgetve került szóba Magyarország és a liga. Ő mondta, hogy egy színvonalas, kiegyensúlyozott bajnokság, amely jó lehetőség a fejlődésre.

– Régebbről ismertél valakit a srácok közül, akikkel most együtt játszol a csapatban?
– Személyesen senkit, hírből hallottam Quincy Fordról és Teyvon Myers-ről.Nagyon örülök, hogy személyesen is megismerhettem őket, és persze a többieket is.

– A szezon közben, november elején érkeztél Sopronba. Akkor még elég gyengén álltunk, most viszont sorozatban kilenc győzelemnél tartunk. Hogy látod, milyen volt a csapat amikor megérkeztél, és mi változott azóta?
– Amikor megérkeztem, sok játékos sérült volt a csapatban, úgy tudom, engem is emiatt keresett meg a klub. A sérüléssorozatból sajnos vereségsorozat is lett. Emiatt elég feszült és görcsös volt a társaság, ezért nem játszottunk igazán csapatként. Jött az edzőváltás, és ahogy kezdtek felépülni a sérültek és meggyógyulni a betegek, már jobban megoszlottak a terhek és a percek, fokozatosan állt össze a játék. Elkezdtük nyerni a meccseket, fokozatosan nőtt az önbizalom, és a bizalom egymás iránt. Kialakult a stílusunk, egyre inkább igazi csapatként kezdtünk játszani.Most ott tartunk, hogy élvezzük a játékot, és úgy láttam, ezt szurkolóink is értékelik, és talán az is látszott, hogy a srácokkal a pályán és azon kívül is nagyon jól megértjük egymást.

– Hol születtél, nőttél föl?
– New York-ban.

– Akkor jól sejtjük, hogy a Knicks a kedvenc NBA-csapatod?
– Nem, most éppen a Los Angeles Lakers. A kedvenc játékosom, példaképem LeBron James, mindig neki és az ő csapatának szurkolok. Nagyon sokoldalúan játszik, eredményes, és a sok pont mellett sok lepattanót is szerez. Emellett, ha úgy látja jónak, a társait is kiszolgálja, gólpasszok tekintetében is jól teljesít. Ami miatt azonban nekem talán a legjobban tetszik a játéka az az, hogy nagyon sok csapattársa lett jobb, sokkal jobb játékossá azáltal, hogy vele játszik, James tette őket jobb kosarasokká!

– A kosárlabda az első és egyetlen sportág, amelyet kipróbáltál?
– Nem, a második. Előtte az amerikai futballt is kipróbáltam. Elkapó voltam, az is nagyon tetszett. Bár a kosárlabda mellett döntöttem, azóta is folyamatosan követem a profi bajnokságot, az NFL-t.

– Térjünk vissza a csapathoz, és a fényes diadalmenethez. Mit gondolsz, minek köszönhető ez a remek kilenc meccses győzelmi sorozat?
– Már említettem, hogy ahogy jöttek a győzelmek, egyre erősebb lett a bizalom. Jobban megismertük egymást, és nyugodtan mondhatom, hogy nagyon egységesek vagyunk a pályán és a pályán kívül egyaránt. Az edzések jók, színvonalasak, a hazai meccseken szurkolóink rengeteget segítenek. Egy sportolónak csodás érzés olyan légkörben játszani, amilyen a rendre teltházas hazai mérkőzéseinken van.

– Neked is nagyon jól megy a játék…
– Így van, megkapom a bizalmat, és próbálok is élni vele. A jó meccsek, a győzelmek, és hogy a szurkolóink ennyire szeretik a csapatot további önbizalmat adnak. De nem az egyes játékosok a fontosak, hanem, hogy csapatként kosárlabdázunk.

– Már jó néhány mérkőzésen pályára léptél, sok rivális ellen játszottál az NB I-ben. Hogy látod a csapat esélyeit, és a bajnokságot?
– Tényleg nagyon jó, magas színvonalú, kiegyenlített a bajnokság, amelyben szép eredményeket érhetünk el, ha ugyanilyen mentalitással dolgozunk és játszunk tovább.

– A szabadidődben mit csinálsz szívesen?
– Mint mondtam, nagyon jó társaság, közösség alakult ki itt a csapatban. Az edzéseken és meccseken kívül is szívesen vagyok együtt a fiúkkal. Emellett az internet segítségével tartom a kapcsolatot a családdal és a barátnőmmel, és persze szívesen játszom videójátékokat, és nézek filmeket, főként thrillereket, horrorfilmeket.

eredeti link

Szenzációs első negyedet produkáltunk, de a srácok a 3. negyedben ezt is felül tudták múlni, így helyenként örömjátékot bemutatva fölényesen vertük a debrecenieket, megszerezve sorozatban a 9. győzelmünket

Sopron KC – DEAC-Tungsram: 100-75 (29-15, 24-25, 36-15, 11-18)
Sopron, 2.000 néző
V.: Praksch, Török R., Balog Gy.

SKC: MCGILL 28/12, MYERS 19/9, Sitku, FORD 17/9, MONTGOMERY 11
Cs.: Werner, BORISZOV 10, Fazekas 5/3, HALÁSZ 7/3, Takács 3/3
Edző: Kostas Flevarakis

DEAC-Tungsram: THAMES 13/9, Hagins 9/9, Drenovac 17, Valerio-Bodon 5/3, ASKA 11
Cs.: Dzletovics 4, TÓTH Á. 12, Balázsi
Edző: Jorgos Vovoras

Telt ház és remek kiváló hangulat fogadta a két igen jó formában lévő csapatot. Valerio-Bodon triplájával a vendégek szereztek vezetést, Quincy szintén hármassal egalizált. Látványos volt a játék, váltva estek a kosarak, Drenovac bő 2 perc elteltével 2 személyinél járt. Teyvon és Rickey villanásaival, a szakasz közepén 13-8-ra elléptünk, hátvédjeink ügyesen használták ki, amikor magasabb, lassabb védőkkel kerültek szembe. Milos kosárral köszönt be előző csapatának, majd a centerek, Tóth Ádám és E. J. “váltottak” kosarat. Qincy labdát szerzett és zsákolt, a lelátókon pedig szinte elemi erővel harsant föl az “eskácé-eskácé” – 9 pontos vezetésünknél ellenfelünk időt kért. Zónára állt át a DEAC, McGill köszönte szépen és triplájával 10-re növelte az előnyt. Ezt fejelte meg Csabi egy hármassal, remekül játszottunk, a DEAC szinte csak büntetőkből talált be, 14-gyel nyertük az első etapot.

A kis szünet nem törte meg a lendületet. Miközben Ákos ügyesen szervezte a játékot, Milos két duplájával és Teyvon szinte a “terem búráját” súroló hármasával egy 7-2-vel indítva a 2. etapot 1 híján 20 pontosra növeltük az előnyt. Jött az újabb debreceni időkérés, majd egy szép tripla Thames-től. Ákos dobott igen szemtelen kosarat, alapvonali bedobásból ellenfele hátára pattintotta a labdát, amely visszapattant hozzá és értékesítette a ziccert. A szakasz közepén az addig szinte tökéletes játékba becsúszott pár hiba, egy Thames vezete 11-4-gyel közelített a DEAC, időt is kért Kostas. A félidő hajrájában jó és rossz megoldások váltogatták egymás csapatunknál, Teyvon vezetésével tartottuk a 10 és 15 pont közötti előnyt.

A második félidőben Rickey 3. triplája adott kiváló alaphangulatot, Quincy kosara és E. J. visszazsákolt lepattanója után pedig ezzel a 7-0-lal, 20-ra nőtt a különbség – szurkolóink pedig dalra fakadtak. A csapat pedig gálázott, Quincy is beemelt egy hármast, szédületes 12-1-gyel kezdtük a 2. félidőt és 24-gyel “mentünk” amikor Vovoras időt kért. Hagins beemelt 2 triplát, de Teyvon,vezetésével mindenre volt válaszunk. Öröm volt nézni, ahogy élvezték a játékot a fiúk, egyre csak nyílt az olló. E. J. zsákoló bemutatót tartott, Norbi és Ákos is beemelt 1-1 triplát, 30 fölé nőtt az előny, ebben a szakaszban a szédületes, 36-15-ös 3. negyeddel eldöntöttük a találkozót. A nagy előny birtokában a záróetapban csökkent kicsit a koncentráció, de másfél perccel a befejezés előtt az amúgy is örömmámorban úszó szurkolótáborunk utolsó kívánságát is teljesítve, Milos bedobta a 100. pontot.

Rickey McGill: – Ismét jól védekeztünk és csapatként játszottunk, főleg az első és a harmadik negyedben, ennek lett az eredménye az újabb győzelem, amelyet remek hangulatban harcoltunk ki.

Kostas Flevarakis: – Újabb nagyon szép győzelmet arattunk, a szervezett védekezés hozta meg a sikert, támadásban pedig harminc-harmincöt percig csapatként, remekül működtünk, nyolcvankilenc pontnál jártunk három negyed után. Szurkolóink ismét szenzációs hangulatot teremtettek, ma örülünk a sikernek, holnap pihenünk, aztán készülünk a következő mérkőzésre.

eredeti link

Holnap este 19 órától sorozatban 9. győzelmének megszerzéséért lép pályára csapatunk, amely a DEAC gárdáját fogadja. Rangadó lesz a javából, mindkét együttes 10 győzelemmel és 7 vereséggel áll

A mérkőzés pikantériája lesz, hogy görög sikeredzőnk Kostas Flevarakis, honfitársa Jorgos Vovoras ellen meccsel. Bár a debreceniek legutóbb otthonukban kikaptak a Szolnoktól, azt megelőzően egy ötös győzelmi sorozatot építettek, legyőzve többek között otthonukban a Falco csapatát és Székesfehérváron, az Alba otthonában diadalmaskodva.

Kostas, mint mondta, ismeri honfitársát és amikor találkoztak, Vovoras másodedző volt. Hangsúlyozta: lehet, hogy ez a kívülállóknak érdekes, de a történet nem az edzőkről, hanem a csapatokról, játékosokról szól, az edzők a vonalon kívülről segíthetik csapatukat a győzelem megszerzésében – Kostas a mi fiainkat a zsinórban a 9. diadal elérésében.
Szakvezetőnk az ellenféllel kapcsolatban azt taglalta, hogy egy újabb nagyon bő, mély rotációval rendelkező csapattal találkozunk amelynél nem 2-3 kulcsjátékosra kell kiemelten figyelni, hanem sok olyan játékosuk van, akik képesek mérkőzéseket eldönteni. Kiemelte: Dzeletovic az előző évadban parádézó Szegednek is a vezéregyénisége volt, ő és Drenovac közelről és távolról is rendkívül veszélyesek, Tóth Ádám és Aska személyében a bajnokság egyik legjobb, legerősebb center párosát vonultatják föl, a két amerikai kisember, Thames és Hagins pedig rendkívül gyors, jól bontja a védelmet, ráadásul remekül dobnak távolról, és Polyák László is sokat tud lendíteni a DEAC játékán.

Edzőnk hangsúlyozta: ezúttal is próbálta a stábbal a lehető legjobban feltérképezni az ellenfelet, s felkészülni a játékából. Kiemelten fontos, hogy fiai ne engedjék a rendezetlen védelem elleni játékot ellenfelüknek, és hogy nem hagyjanak túl sok második esélyt a támadópattanókat jól szedő debreceni legénységnek. Támadásban továbbra is próbálja saját játékát játszani csapatunk, bár Ford és Myers is bajlódott kisebb sérüléssel a héten.
Kiemelte: ezúttal is számít a buzdításával, lelkesedésével a csapatnak a bajnok Falco és több rivális hazai legyőzése alkalmával egyaránt rengeteget segítő szurkolótábor támogatására!

eredeti link

eredeti link

A 32. percben 8 pontos hátrányban voltunk, a játék irányítását addig kézben tartó bajnok Falco ellen. Utána azonban a srácok mind védekezésben, mind pedig támadásban szurkolóink segítségével káprázatos, szinte emberfeletti zárószakaszt produkálva a maguk javára fordították a találkozót! A szédületes, 30-15-ös 4. negyeddel megvertük a bajnok Falco csapatát és megszereztük sorozatban a 8. győzelmünket

Sopron KC – Falco-Volvo Alpok Autó Szombathely: 90-83 (21-26, 23-22, 16-20, 30-15)
Sopron, férfi NB I, 2000 néző
V.: Benczur, Fodor, Győrfy

SKC: MCGILL 19/9, MYERS 20/9, Sitku, FORD 9/3, MONTGOMERY 19
Cs.: Fazekas 2, BORISOV 16/12, Werner 2, Halász, Takács 3/3
Edző: Kostas Flevarakis

Falco: SOMOGYI 21/9, BENKE 17/9, CLARK 14/3, Golomán 6, Keller 7
Cs.: PERL 10, Barac 6, Kovács B., Verasztó
Edző: Milos Konakov

Telt ház előtt, kiváló hangulatban indult a találkozó, a vendégeknél nem állt rendelkezésre a csapatkapitány, Váradi Benedek. Bő 1 perc elteltével Keller a vendégeknek szerzett vezetést, majd Clark dobott triplát. 2 és fél perc elteltével Ricky szép hármasával közelítettünk a bajnokhoz, amelynek szervezett védekezése kezdetben bizony nem ízlett a srácoknak. E. J. 2+1-es játéka után átvettük a vezetést, majd a szakasz közepén váltva estek a kosarak. Teyvon is “bejelentkezett” egy triplával, de a Falco, a már hét közben Szolnokon is igen hatékonyan játszó Somogyi, valamint Clark révén ha szűken is, de vezetett. Légiósaink nem “engedték el” a bajnokot, sikerült egyenlíteni. A szakasz végén Somogyi hármasának és Perl betörésből szerzett kosarának köszönhetően, 5 ponttal a vendégek vezettek 10 perc után.

A fiatalok villantak a 2. etap elején, Verasztó büntetőire ügyes támadás végén Viktor felelt mutatós zsákolással. Quincy hármasa után labdát szereztünk az egyenlítéshez, ám elrontottuk a lerohanást, egál helyett 4, majd 6 pont lett ellenfelünknek, de E. J. zsákolásával zárkóztunk. Somogyi újabb hárompontos kosárral igazolta jó formáját, Rickey egy szerencsés támadás végén “annulálta” a fiatal szombathelyi hármasát egy szintén a sarokból beemelt triplával. Sajnos amikor igazán közel kerülhettünk volna a vasiakhoz, be-becsúszott 1-1 hiba, eladott labda és ezekből rendre könnyű kosarakat szerzett a Falco, felállt védelem ellen pedig bevetették a Perl-Keller a válogatottban is hatékony, látványos játékkapcsolatát. A félidő hajrájában 8 ponttal elléptek a vendégek, Csabi bátor betörésből, McGill pedig triplával majd labdaszerzéssel villant, de Golomán és Clark révén tartotta 5 és 10 pont közötti előnyét a Falco. A félidő végén Perl kapott előbb személyit, majd technikait, így szünetre 4 pontra visszajöttünk.

Perl ziccerével indult a 2. félidő, majd sorra hibázták el támadásaikat a csapatok. Jó 2 akciókosár nélküli perc után, Norbi emelt be a palánkról egy – valljuk meg – szerencsésnek tűnő triplát. Perl büntetői és Somogyi az NBA-ben is hármat érő triplája, majd 3 sikeres büntetője után 13-ra nőtt a hátrány a 2. félidőt 12-3-mal kezdő bajnokcsapat ellen. A negyed közepén Kostas érthető időkérése után Milos, majd McGill villant, E. J. pedig újabb nagyot “rántott” és egy 8-2-vel 7 -re jöttünk föl, s ekkor ellenfelünk kért időt. Nem tört meg a lendület, E. J.verte egy az egyben Kellert, szurkolóink pedig űzték-hajtották a srácokat, egy 11-2-vel 4-re zárkóztunk. A szakasz végén jött 1-2 hiba és Clark vezérletével 8-ra növelte előnyét a Falco.

Rickey betörésből szerzett kosarára hasonló módon felelt Benke. Váltva estek a kosarak, majd Milos hármasa adott nagy lökést csapatunknak. A védekezés is feljavult, Teyvon és Milos révén 2-re feljöttünk, amikor előbbi sajnos kihagyta a büntetőit, de a szakasz közepén Milos hármasával egy 11-2-es “száguldással” átvettük a vezetést – “robbant” a csarnok. Quincy “statisztikajavító” 3 visszaszerzett lepattanó után talált be – 3-mal “mentünk”, kár, hogy a bónusz büntető kimaradt. E. J. parádésan blokkolta Keller ziccerét, újabb megmozdulás, ami tűzbe-lába hozta közönségünket. Benke törte meg a bajnok hosszabb kosárcsendjét egy triplával, de Teyvon szédületes bravúrkosarat szerzett Keller szorításában, majd hármasával 5-re növelte előnyét csapatunk, bő 2 perccel a vége előtt. Benke a támadóidő utolsó pillanatában beemelt hármasa fokozta az izgalmakat. A záróetapra megtáltosodó Teyvon köszönt be duplával. A 4. negyed parádéját Milos a meccset végül eldöntő, majd Teyvon triplája zárta le, a 4. negyedben szintén parádézó Benke triplája már nem osztott-nem szorzott.
A bajnokot is legyőztük, megvan zsinórban a 8. diadal, érthető, hogy a srácok fülig érő szájjal mentek pacsizni az örömmámorban úszó, és a hihetetlen értékes győzelem kivívásában rengeteget segítő szurkolókkal!

Kostasz Flevarakis: Gratulálok a játékosaimnak és a szurkolóknak, mert nagyszerű mérkőzést játszottunk csodálatos hangulatban. Úgy gondolom, hogy a játékosok viszonozták azt a szeretetet, amelyet a szurkolóktól kaptunk. Egységesen, szívvel-lélekkel játszottunk. Volt húsz gólpasszunk, és mindössze öt labdát adtunk el egy olyan együttes ellen, akik nem csak Magyarországon, de a Bajnokok Ligájában is topcsapatnak számítanak. Továbbra is úgy gondolom, hogy nagy dolgokra lehetünk képesek, de most a következő edzésre, a következő mérkőzésre kell koncentrálnunk, és ha ezt tudjuk tartani, még sok győzelmet szerezhetünk. Szerénynek kell maradnunk, de egyúttal sikerre éhesnek is. Számomra ez a mai egy playoff-meccsel ért fel, mindkét csapat nagyszerűen teljesített. Akkor sem adtuk fel, amikor tizenhárom pontos hátrányban voltunk, és visszajöttünk a meccsbe, a szurkolóink segítségével pedig meg is nyertük a meccset!

eredeti link

eredeti link

Egészen a hajráig kézben tartottuk az irányítást Szekszárdon a Paks ellen, ám akkor jött egy hullámvölgy és fordított a rendkívül motivált hazai gárda. A végén azonban – ahogy a Paks ellen kiélezett végjátékokban szokta -, jött Milos, bevágott egy hármast és nyertünk. Immáron hetedszer zsinórban!

Atomerőmű SE – Sopron KC 82-83 (23-23, 20-26, 14-16, 24-18)
Szekszárd, férfi NB I, 400 néző
V.: Cziffra, Farkas G., Nyilas

ASE: BROWN 29/18, Taylor 10/3, Frank 5/3, GOINS 15/6, Buljevic 4
Cs.: Kovács Á. 5/3, Kis R., BRZOJA 14/12
Edző: Petar Mijovics

SKC: McGill 8, Myers 11/3, Sitku 3/3, FORD 11/3, MONTGOMERY 17
Cs.: BORISZOV 12/9, FAZEKAS 9/9, Werner 2, Halász 4/3, Takács 6/6
Edző: Kostasz Flevarakis

A hazaiak nem számíthattak az Achilles-ín problémákkal küszködő Eilingsfeldre, mégis Brown és Goins jóvoltából ők kezdtek jobban. Gyorsan ellépett 10-3-ra a hazai együttes, nálunk jó ideig csak E. J. bolt eredményes. Ahogy kicsit jobban megoszlottak a terhek, elkezdtünk felzárkózni, Marci jelentkezett egy remek triplával, Rickey McGill pedig egy szép szóló kosárral. A szakasz közepén 1 pontra feljöttünk, majd egy ideig tapadva ellenfelünkre a hajrájában Milos hármasával át is vettük a vezetést. A szakasz Brzoja triplájával és döntetlennel zárult.

Fiatalok triplaváltásával indult a második etap, Frank hármasára Csabi felelt, ráadásul ifjú titánunk kétszer is betalált távolról. Ez a többieknek is meghozta a kedvet: Milos csuklója is villant, s Ford büntetői után egy 11-0-s rohamot konstatálhattunk. A szakasz közepén a hazaiak Brown, Brzoja és Goins vezette felzárkózási kísérleteit Ford, majd Ákos révén triplákkal vertük vissza. A hazai időkérés után lerohanásokkal, Ford és McGill révén növeltük 10 fölé az előnyt. Brown tripláival próbált közelíteni az ASE, de mindig volt válasz: előbb Vitya szerzett ügyes center kosarat, majd Norbi is beemelt egy hármast. A félidő vége az alacsony szerkezetre váltó hazaiaké volt, akik 6 pontra feljöttek.

Nagy rohanással és sok hibával indult a 2. félidő. A hazaiak kaptak hamarabb lábra, Brown és Kovács triplájára csak egy jó Milos büntető volt a válaszunk, 1-re feljött ellenfelünk. A fordítást Teyvon és E.J. akadályozta meg, s sorait rendező csapatunknak nagyon jól jött Norbi hármasa, amely egy 10-3-as rohamunknak képezte “szerves” részét. Az így szerzett 8 pontos vezetés után a szakasz végéig, többek között Csabi 3. triplájával nem engedtük magunkhoz közel a hazaiakat.

A záróetap elején Quincy zsákolása csapatunk 6-2-es rohamát indította el, s újfent 10 pont fölé hizlaltuk a különbséget. Jót tett az időkérés a hazaiaknak, Brown és Brzoja újból beemelt 1-1 triplát, gyorsan 5-re zsugorodott az előny. Ebben a kiélezett szituációban kulcsfontosságú volt Teywon hármasa. Nem nyugodtunk meg, eladott labdáinkból a szakasz közepén 4-re jöttek föl az agresszív védekezésre váltó hazaiak. Újabb időkérésünket követően E. J. szerzett két szép center kosarat a 211 centis Buljevic szorításában. A hajrában azonban kapkodtunk, több labdát is eladtunk s Brown, Goins és Brzoja extra villanásai révén egy 10-0-lal fordított a Paks. A hihetetlen izgalmakat hozó utolsó perc elején aztán Milos “bevert” egy triplát, utána pedig kivédekeztük a hazai akciókat, így drámai csatában meglett zsinórban a 7. győzelmünk.

eredeti link