Végre üzemel a Dalos-hegyi sípálya*

*csak a sífelvonó üzemképtelen, és síelők helyett szánkózók és egyéb eszközökkel csúszkálók használják a pályát. Minden évben írok erről cikket, minden évben felhúzom magam ezen. Persze, most is későn jött a tél, de végül megérkezett, és kiváló állagú a hó. Működő sífelvonó és karbantartott sípálya helyett viszont találtam ilyen EU-s támogatásos táblát… Örömteli viszont, hogy a Vasfüggöny Sífutópályák üzemelnek, nyomfektetés is történt a 20km pályából legalább 12 kilométeren. A rétfalui (Wiesen) sípályán is elégséges hó lett, plusz még hóágyúztak is, a sífelvonó pedig vasárnaptól üzemel.

tovább:
Végre üzemel a Dalos-hegyi sípálya*

Egy chips-el nyert egymilliót a sopronkövesdi család

A Chio akciójaként több chips-es zacskó is nyereményt rejt. Lehet az másik Chio-termékre jogosító kupon, vagy akár egymillió forint is. Ezutóbbiból összesen 5db lett elrejteve ilyen tasakokban Magyarországot, egy pedig egy sopronkövesdi családhoz került. A Chio finomságok Facebook oldal szerint Rákócziné Molnár Hajnalka a fiának vette a hagymás-tejfölös chipset, mivel nagyon szereti. Szerdán találták meg az egymilliós kupont, amiről először el sem akarták hinni, hogy tényleg igaz. Gratulálunk!

tovább:
Egy chips-el nyert egymilliót a sopronkövesdi család

Szeméthegyek a körgyűrűn túl

Sopron az elmúlt években számtalan fejlesztésen esett át, legyen szó a történelmi belváros megújításáról, a Várkerület korszerűsítéséről. Ezeken a helyeken általában jó már a hulladékgyűjtő-ellátottság, a Várkerületen konkrétan 15 méterenként van egy (sajnos nem szelektív) kuka, azonban valakiknek ez sem elég, megtalálják a módját, hogy szemeteljenek… A Várkerülettől kívül eső területek valahogy mindig kimaradnak a fejlesztésekből, valamiért ide újabb kukák sem kerülnek sosem. Ilyen például a “történelmi külváros” több közterülete is, a Rózsa utca, az Ikva sor és környéke, a Balfi utca, Halász utca, Botond utca… Eleve az Ikva patak, azaz hírblogunk névadója is elég hányattatott sorsot él át, az utóbbi 1-2 évtizedben mostohája lett a városnak a vízfolyás és környéke. Ezt leginkább abban lehet tetten érni, hogy szépen nyírt fű, jól karbantartott fák, pihenőpadok helyett kutyaürülék, minden elborító kommunális hulladék és gondozatlanság a jellemző. És ez bizony túlnyomórészt a lakosság bizonyos köreinek hibája. Nem sokkal jobb a helyzet a Halász utca, Balfi utca, Botond utca környékén sem. Több oktatási intézmény is található itt, ennek ellenére senki nem zavartatja magát azügyben sem, hogy a vízelvezető árokban halmozódik az eldobott szemét, mindenfelé vigyáznunk kell, hogy kutyagumiba ne lépjünk, az itt-ott elhagyott egykori karácsonyfákról már ne is beszéljünk, az pedig már csak hab a tortán, hogy a füvet sem nyírják, meg az is, hogy senkinek nem szúr szemet a Botond utca-Virág utca sarkán egy két hete véletlenszerűen feltűnt lakossági hulladékgyűjtő, ami ki tudja, kié, és természetesen nem ürítik. A külső városfalon kívül is akad hulladék bőven, a Mély út-Storno Ferenc út kereszteződésében, a temető oldalában történt meg velem az az eset, hogy egy szombati napon két férfit kérdőre vontam, mégis mit képzelnek, hogy oda rakják le a tolikocsijukon szállított fotelokat. Arra a kérdésre, hogy hova vigyék ehelyett, mondtam, hogy ott van a Pozsonyi úton a zöldudvar, de erre persze azt…

tovább:
Szeméthegyek a körgyűrűn túl

Hogyan törnek be a belváros lámpái?

A szűkebben vett soproni belváros autentikus közvilágítási lámpatestekkel lett felszerelve. Többet az elmúlt néhány évtizedben, többet pedig pár éve raktak ki a városfal felújításának kapcsán. Rejtélyes körülmények között ezek azonban rendre megrongálódnak. Leginkább olyan lámpatestekről van szó, melyek önálló oszlopon találhatóak, ház homlokzatára helyezett egységeknél kevésbé jellemző ez a probléma. Előbbieknél azonban egyszerűen nem tudom ép ésszel felfogni, mi történik az antik hatású lámpatestek üvegével? Magától ugyebár csaknem törnek be, arra tudok csak gondolni, hogy valakik szántszándékkal rongálják a lámpákat, és ezzel károsítják a város eszközparkját és a városképbe is belerondítanak. Emellett nyilván nem véletlenül zártak ezek a lámpatestek, az esővíz áztatása sincs az elektronikára túl jó hatással. Tényleg lehetséges lenne, hogy valakik egy olyan lámpa üvegét is kidobják, amin térfigyelő kamera található, vagy egyszerűen csak a szél mozgatja az üveglapokat, és ezért mennek tönkre?

tovább:
Hogyan törnek be a belváros lámpái?

Idén negyven éves Sopron művészeti antológiája, a Soproni Füzetek

Már készül a szerkesztőség a jubileumi szám kiadására. A néhai Sarkady Sándor költő bábáskodásával 1978-ban született, az 1998 óta minden évben megjelenő művészeti antológia, a Leghűségesebb város kulturális életét és az itt élő alkotók munkáit bemutató periodika. Az alapító főszerkesztő és Bősze Balázs költő, író (Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetségének elnöke, a Soproni Füzetek felelős kiadója) halála után, 2015-ben új szerkesztőség vállalta fel a cseppet sem könnyű örökséget. Soproni Füzetek könyvbemutató 2015. In memoriám Dr. Hegyi Ferenc a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetsége elnöke és Dr. Zentai László főszerkesztő hitet tettek arról, hogy a Soproni Füzetek továbbra is olyan kordokumentum és seregszemle lesz, amelyre méltán lehetnek büszkék, ugyanakkor kellő alázattal és bátorsággal vihetik tovább Sarkady Sándor és Bősze Balázs szellemi örökségét. Soproni Füzetek könyvbemutató 2015. Dr. Hegyi Ferenc és Dr. Zentai László Ennek jegyében az általuk fémjelzett, a város kulturális élete éves leltárának is nevezhető kiadvány ebben az esztendőben – fennállása során először – teljes egészében színesben jelent meg. Új rovatokat nyitottak, bemutatva a Petőfi Színház szerepét a város kulturális kínálatában, és külön helyet kaptak a városban tanuló, vagy a városhoz kötődő diákköltők, diákírók is. Idén azonban jubileumi számra készül a szerkesztőség, ezért kereste meg az IkvaHír Dr. Zentai László főszerkesztőt. Dr. Zentai László főszerkesztő Soproni Füzetek „Van egy új konkrét rovattervem, amely városunk XIX. és XX. századi irodalomtörténetét, irodalmi tevékenységét szeretné a mai soproniaknak, a kultúrát szerető embereknek feleleveníteni, a Frankenburg Irodalmi Társaságtól napjainkig. A meglévő rovatainkból, az In memóriám, a Vers és prózatermés, a Színházi élet rovat és a Kiállításmegnyitók rovata, ha nem is ezzel a címmel, de mindenképpen maradnak. Erősíteni szeretném a Diák költők, diákírók rovatot, hiszen ők viszik tovább a művészet lángját szűkebb és tágabb hazánkban, vagy a nagyvilágban.” – nyilatkozta Dr. Zentai László, majd portálunk, a borítóra vonatkozó kérdésére válaszolva elmondta: „A borító marad a…

tovább:
Idén negyven éves Sopron művészeti antológiája, a Soproni Füzetek