Archives: rom-nyelven

Ismét van egy Zöld kő Sopron utcáin

Kuslics Péter lokálpatrióta polgár kereste meg az önkormányzatot ötletével, hogy helyezzék ki a Zöld kő másolatát nem messze az eredeti kő eredeti helyétől. A Zöld kő másolatát saját költségén készíttette el, macskakő formátumban. A soproni Előkapuban (Vorderes Tor) ugyanis volt régen egy kő, melyhez egy legenda kapcsolódik. A legenda szerint az, aki Sopronban járt, úgy tudta bizonyítani ittjártát, hogy megkérdezték tőle, hol van a Zöld kő. Ha nem tudta, nem hitték el neki, hogy a városban járt. Az eredeti követ a városháza rekonstrukciója idején vették ki eredeti helyéről, és a Soproni Múzeumba került, ahol mindmáig megtalálható. Tegnap azonban kitelepült a kő, és megmutatta magát új társával, mely ezentúl az Előkapuban látható. Felette pedig kis tábla hirdeti három nyelven, mi is ez, de pont annyi információt nyújt, amitől a legenda nem veszíti el eredeti mivoltát. A kő egyébként egy, a Soproni-hegységben található ritka kőzetfajtából készült. Az új kő bemutatását követően a résztvevők egy rövid várostörténeti sétán vehettek részt.

tovább:
Ismét van egy Zöld kő Sopron utcáin

1921: Magyarok maradtunk! – 12. Ki hogyan dönt?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 12. Ki hogyan dönt?

1921: Magyarok maradtunk! – 11. A nép szavaz. A nép dönt?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 11. A nép szavaz. A nép dönt?

1921: Magyarok maradtunk! – 10. Háború a plakátokon. A propaganda

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 10. Háború a plakátokon. A propaganda

1921: Magyarok maradtunk! – 9. A nép szavaz. A nép dönt?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 9. A nép szavaz. A nép dönt?

1921: Magyarok maradtunk! – 8. Nép-felség. Egy elpuskázott trónszerzés és a soproni népszavazás

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 8. Nép-felség. Egy elpuskázott trónszerzés és a soproni népszavazás

1921: Magyarok maradtunk! – 7. Spontán (?) felkelés a határon

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 7. Spontán (?) felkelés a határon

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 6. Mit tehet a magyar kormány? A „vissza Sopront” elv feltűnése

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 6. Mit tehet a magyar kormány? A „vissza Sopront” elv feltűnése

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 5. A név kötelez. Új osztrák tartomány, na de hogyan hívják…?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 5. A név kötelez. Új osztrák tartomány, na de hogyan hívják…?

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 4. Nyugat-Magyarország és a német és szláv egység. Miért kap egyik vesztes a másiktól?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 4. Nyugat-Magyarország és a német és szláv egység. Miért kap egyik vesztes a másiktól?

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 3. Ausztria születése. Mi szükséges az önálló élethez?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 3. Ausztria születése. Mi szükséges az önálló élethez?

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 2. Egy birodalom vége. Kell-e Európának Ausztria-Magyarország?

Decemberben lesz 90 éve, hogy Sopron és környéke lakói népszavazás során dönthettek arról, hogy: hol Ausztriához vagy Magyarországhoz szeretnének tartozni. A végkifejlet jól ismert. Sorozatunkban dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 2. Egy birodalom vége. Kell-e Európának Ausztria-Magyarország?

1921: ,Magyarok maradtunk!’ – 1. Az elveszített béke. Elvek és érdekek Párizs környékén

Decemberben kerek 90 éve lesz, hogy Sopron és környéke lakóit megkérdezték: hol kívánnak élni a jövőben. Ausztriát vagy Magyarországot tekintik-e hazájuknak? A végkifejlet jól ismert. Érdemes azonban összefoglalni, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja. Mik voltak a sorsfordító döntés előzményei, okai, hogyan alakult ki az eredmény és mik lettek a következmények. Erre próbálunk meg választ adni 15 részből álló sorozatunkban.

tovább:
1921: ,Magyarok maradtunk!’ – 1. Az elveszített béke. Elvek és érdekek Párizs környékén