A sofőr az útra kitett gerendákat tette arrébb, amikor kezében egy fejszével elkezdett felé rohanni egy férfi.
Archives: amikor-kez
1921: Magyarok maradtunk! – 12. Ki hogyan dönt?
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
1921: Magyarok maradtunk! – 11. A nép szavaz. A nép dönt?
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 11. A nép szavaz. A nép dönt?
1921: Magyarok maradtunk! – 10. Háború a plakátokon. A propaganda
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 10. Háború a plakátokon. A propaganda
1921: Magyarok maradtunk! – 9. A nép szavaz. A nép dönt?
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 9. A nép szavaz. A nép dönt?
1921: Magyarok maradtunk! – 8. Nép-felség. Egy elpuskázott trónszerzés és a soproni népszavazás
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 8. Nép-felség. Egy elpuskázott trónszerzés és a soproni népszavazás
1921: Magyarok maradtunk! – 7. Spontán (?) felkelés a határon
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 7. Spontán (?) felkelés a határon
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 6. Mit tehet a magyar kormány? A „vissza Sopront” elv feltűnése
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 6. Mit tehet a magyar kormány? A „vissza Sopront” elv feltűnése
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 5. A név kötelez. Új osztrák tartomány, na de hogyan hívják…?
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 5. A név kötelez. Új osztrák tartomány, na de hogyan hívják…?
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 4. Nyugat-Magyarország és a német és szláv egység. Miért kap egyik vesztes a másiktól?
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 3. Ausztria születése. Mi szükséges az önálló élethez?
Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 3. Ausztria születése. Mi szükséges az önálló élethez?
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 2. Egy birodalom vége. Kell-e Európának Ausztria-Magyarország?
Decemberben lesz 90 éve, hogy Sopron és környéke lakói népszavazás során dönthettek arról, hogy: hol Ausztriához vagy Magyarországhoz szeretnének tartozni. A végkifejlet jól ismert. Sorozatunkban dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.
tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 2. Egy birodalom vége. Kell-e Európának Ausztria-Magyarország?
1921: ,Magyarok maradtunk!’ – 1. Az elveszített béke. Elvek és érdekek Párizs környékén
Decemberben kerek 90 éve lesz, hogy Sopron és környéke lakóit megkérdezték: hol kívánnak élni a jövőben. Ausztriát vagy Magyarországot tekintik-e hazájuknak? A végkifejlet jól ismert. Érdemes azonban összefoglalni, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja. Mik voltak a sorsfordító döntés előzményei, okai, hogyan alakult ki az eredmény és mik lettek a következmények. Erre próbálunk meg választ adni 15 részből álló sorozatunkban.
tovább:
1921: ,Magyarok maradtunk!’ – 1. Az elveszített béke. Elvek és érdekek Párizs környékén