Sopron, a társasházváros

Vannak dolgok, amikről sokat beszélnek a városban, de valamiért cikk ritkán születik belőlük, felsőbb körökből pedig még kevesebb reakció érkezik rájuk. Egyike ezen témáknak a város növekedése, a mértéktelen társasház-építés. Az én korosztályomtól felfelé a legtöbben úgy emlékeznek Sopronra, hogy egy kellemes, csendes, 60 ezer fős kvázi-kisváros, ahol nyugalmat lehet lelni. Lakótelepek ugyan vannak, de azok az elmúlt évtizedekben épültek. Az utóbbi években azonban, lássuk be, változás történt. Magyarország Európai Uniós csatlakozása, a Schengeni övezetbe való bekapcsolódás, illetve Ausztria szabad munkaerő piaci nyitása beindított bizonyos folyamatokat. Az már korábban is szemmel látható folyamat volt, hogy sokan hagyják el Magyarországot, mert nyugatabbra jobb a bérszínvonal. Ez azóta is fennáll, és hiába “erősödik Magyarország”, a bérek csak szóban erősödnek, a valóság továbbra is az, hogy aki arra adja fejét, hogy nyugatabbra költözzön, “kicsit” kellemesebb fizetést kaphat, még akkor is, ha ott az élet is drágább. Aki nem költözik ki, az pedig ingázik. Térségünkben leginkább Magyarország és Ausztria között. És itt jön a képbe Sopron. Sokan ugyanis úgy gondolták, távolabbról érkezvén, hogy (bizonyos esetekben) 0 (nulla) közeli nyelvtudással, majd szépen letelepednek itt Sopronban, és innen járnak az Őrvidékre, Alsó-Ausztriába vagy akár Bécsbe. És ez így is történik, elég csak megnézni, milyenek a határátkelők reggel, és milyenek délután. Ez ám a munkaerő piaci áramlás. Munkahely egyébként Sopronban is akad rengeteg, és a távolról érkező, eddig kisebb pénzért dolgozókat ezek is csalogatják, hiszen Kelet-Magyarországhoz képest átlagban még Sopronban is jók a fizetések. Más kérdés, hogy ebből egy lakás bérleti díját fedezni már elég kétséges. Azzal, hogy sokan érkeztek, és most is érkeznek a városba, több dolog is megnőtt. Egyrészt megnőtt a város lélekszáma, a növekedés mértékét pedig nem is lehet konkrét számadattal bizonyítani, sokan ugyanis nem is jelentik be magukat ide a városba, de mégis itt laknak, például panzióban, munkásszállón. Egyesek…

tovább:
Sopron, a társasházváros

Újabb szélerőművek épülhetnek a környéken

Harácsony (Horitschon) és Alsópéterfa (Unterpetersdorf) települések (településrészek) lakóit szeptember közepén közmeghallgatásra invitálták. A téma nem volt más, mint hogy szeretnének-e szélerőműveket a településeik határában, vagy sem.Magyarországgal ellentétben ugyanis Ausztria, azon belül is Burgenland tartomány igenis preferálja a megújuló energiaforrásokat, jelen esetben konkrétan a szélenergiát, amiből valljuk be, itt a környéken azért van elég. A tartomány energiaellátását már most 100%-ban szélenergiából biztosítják. A közmeghallgatáson az arra jogosult lakosság 41,77%-a vett részt, közülük pedig 76,6% voksolt igennel, ez azt jelenti, hogy 2020-ig bezárólag Alsópéterfa határában 6 új szélerőmű állhat szolgálatba. Hamarosan megkezdődik az állammal a telepítésre alkalmas terület kijelölése, környezeti tanulmányok, kisajátítások, meg a szokásos. Érdemes megnézni azt is, hogy Burgenlandban a szélerőműveket egy magyar nevű cég, a PÜSPÖK GROUP telepíti, miközben Magyarországon nemrég olyan szabályokat hoztak, aminek következtében az országban gyakorlatilag sehova nem lehet erőműveket telepíteni. Erről ennyit… (Kiemelt kép: IkvaHír archívum)

tovább:
Újabb szélerőművek épülhetnek a környéken

Alexander Van der Bellen lett Ausztria új szövetségi elnöke

Szoros küzdelemben versengett a második fordulóban Norbert Hofer, az FPÖ jelöltje, illetve Alexander Van der Bellen, a zöldek által támogatott független jelölt a szövetségi elnöki címért Ausztriában. A helyben leadott szavazatok mellett több százezren szavaztak levélben, ami végül döntőnek, sőt, sorsfordítónak bizonyult. Na, de kezdjük az elején. Az első fordulóban mindenki kiesett, akiben bíztak, több évtized után se az ÖVP, se az SPÖ nem ért el jelentősebb eredményt, de két független jelölt is kiesett, köztük az ismert vállalkozó, Richard Lugner (a legrosszabb eredménnyel egyébként). A második fordulóban Hofer és Van der Bellen küzdött meg egymással. (Ezzel gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy az évtizedek óta kormányzó tradícionális pártok hitelüket vesztették.) ABD0176_20160522 – WIEN – ÖSTERREICH: Präsidentschaftskandidat Alexander Van der Bellen am Sonntag, 22. Mai 2016, im Rahmen der Wahlfeier anl. der Bundespräsidentenwahl in Wien. – FOTO: APA/ROLAND SCHLAGER Hofer főként vidéken, Van der Bellen pedig a nagyvárosokban, tartományi székhelyeken diadalmaskodott. A levélszavazatok nélkül hajszálnyival, de a pinkafői (Pinkafeld) származású Norbert Hofer nyert, ám itt nem ért véget a dolog. Ma délutánra ugyanis összeszámolták a levélszavazatokat is, ami megfordította az állást. Alexander Van der Bellen 50,3%-ot, Norbert Hofer pedig 49,7%-ot ért el. Burgenland minden járásában Hofer lett a befutó, ez a regionalitástudatnak is köszönhető, Hofer ugyanis a Felsőőri járásból, Pinkafő városból származik. Kismarton, mint tartományi székhely az egyetlen, ahol ellenfele győzött, de csak a levélszavazatok összeszámlálása után. Érdekesség még, hogy az első fordulóhoz képest 4,3%-kal több választásra jogosult, azaz összesen mintegy 4.643.154 fő járult az urnákhoz, tehát a részvételi arány 72,7% lett. Az új szövetségi elnök hivatalosan júliusban lép majd Heinz Fischer helyébe. Részletes adatok tartományonként, járásonként, településenként itt!

tovább:
Alexander Van der Bellen lett Ausztria új szövetségi elnöke