Az első percekben a Falco ízelítőt adott abból, milyen szintű, intenzitású, keménységű játékhoz szokott hozzá a Bajnokok Ligájában, és gyorsan nagy előnyt szerzett. A szünetben 18 pontos előnye volt és a szombathelyiek a 3. negyed közepére el is döntötték a találkozót. Csapatunk bravúros elődöntőbeli Szolnok elleni sikerével minden előzetes várakozást messze felülmúlva, ezüstérmet szerzett a Magyar Kupában!

Sopron KC – Falco-Vulcano Energia KC Szombathely: 48-90 (15-28, 14-19, 13-24, 6-21)
Magyar Kupa, döntő – Budapest, Tüskecsarnok
Játékvezetők: Benczur Tamás, Cziffra Csaba Zsolt, Praksch Péter Árpád (Bodrogváry Iván József)
Sopron KC: Joseph 5, Jones 9/3, Valerio-Bodon 5, Barnett 11/3, Durham 9/3
Cs.: Molnár -, White 6, Supola -, Takács 3/3, Sitku, Csendes -, Schöll –
Szombathely: Pot 4, Kovács 9/9, Brown 13/9, Tiby 11/3, Keller 5
Cs.: Perl 15, Barac 6, Cowels 11/9, Krivacevic 9, Sövegjártó 2, Takács Zs. 5/3, Horváth 2
Vincent passzából Durham, ügyes duplával csapatunknak szerzett vezetést a szenzációs hangulatban induló fináléban, Tiby hármasával fordított ellenfelünk. Bár Kovács triplájára Barnett még felelt hármassal és Durham parádésan blokkolta Pot dobását a fonalat elkapó szombathelyiek triplákra, valamint Perl kosaraira építve egy 16-0-t „repesztett” ellenfelünk. Nem igazán tudtunk mit kezdeni a Falco „feszes”, nemzetközi szintű védekezésével. Hosszú kosárcsendünket White törte meg egy jó büntetővel, majd Vincent kétszer is villant, előbb duplával, majd 2+1-es akcióval. Barnett támadó pattanó után talált be, s egy kis 7-2-es „részhajrával” a 10 pontos lélektani határ közelébe kerültünk. A szakasz Krivacsevics duplájával és 13 pontos szombathelyi vezetéssel zárult.
Ahogy a meccs, a 2. etap is Durham duplájával kezdődött. Harcoljatok, harcoljatok, zengték szurkolóink. A srácok pedig ezt tették, de mindenre volt válasza a Falco csapatának, amely Perl és Cowels révén tartotta 10 és 15 pont közötti előnyét. Ez nőtt 16-ra Tiby duplájával, sajnos a szakasz közepén újra erőlködtünk támadásban, s ezt Kostas is érezte, így újból időt kért. Centerünk, Durham emelt be – tőle nem igazán megszokott módon – egy hármast, amelyre Cowels szintén triplával felel. Jones szerencsés palánkos hármasával próbáltunk kapaszkodni, de nem sikerült két egymást követő akciónkat kosárral befejezni, így állandósult egy 15 és 20 pont közötti szombathelyi vezetés. Ez nőtt 20-ra a félidő utolsó percében Perl kosarával. A félidő Jones szép kosarával és ellenfelünk 18 pontos vezetésével ért véget.
Perl duplájára Barnett felelt a második félidő elején. Váltva estek a kosarak, tartotta 20 pont körüli előnyét a Falco. A szakasz derekán Brown zsákolása után 23 pontra nőtt a különbség, Kostas talán egy utolsó nagy roham reményében kért időt. Semmi nem jött, illetve ment be, ritkán tudtuk feltörni a Falco remek védekezését. A szakasz hajrájában 25 pontosra nőtt a hátrány. A meccs eldőlt, de szurkolóink, úgy tűnt nem bánták, énekelve éltették, biztatták csapatunkat, amely a döntőig erőn felül teljesített, de a fináléban szembe találkoztunk a Falco-fallal, amelyen csak ritkán találtunk rést. A 33. percben egy szép alley-oop formájában Barnett volt az első és mint végül kiderült, az egyetlen játékosunk, aki túljutott a 10 ponton. A hajrában pedig Kostas részben a bajnoki rájátszásra gondolva, részben pedig, hogy fiataljaink is szokják egy finálé légkörét, leültette a kulcsjátékosokat. Lefújás után a szurkolók és a csapat kölcsönösen megtapsolták egymást és csapatunk hívei a Szép volt fiúk! rigmust kántálták, és bár a döntő nem sikerült, összességében teljesen igazuk van!
Kostas Flevarakis: Óriásit léptünk előre, bejutottunk a rájátszásba és a Magyar Kupa döntőjébe. Borzasztó erős, kemény héten vagyunk túl. Nyíregyházán kétszerit hosszabbításban nyeltünk, az Oroszlánnyal is nagy meccset játszottunk, a Szolnok még ezt is felül tudtuk múlni, de a döntőre sajnos elfogyott az energiánk. Nagyon fontos számunkra ez a győzelem! Külön öröm a számunkra, hogy szurkolóink szép számban elkísérték a csapatot és segítettek bennünket az ezüstérem megszerzésében.