Megfogyva bár, de verve nem

A jó első negyedet követően, inkább a Falco csapatánál  volt az előny a múlt heti szombathelyi meccs visszavágóján, ám csapatunk nem “engedte el” a szombathelyieket és a végén döntetlenre mentette a találkozót. Hosszabbítást nem játszottak. A második félidő elején, sajnos Wesley Gordon bokasérülést szenvedett
SKC-Falco KC 74-74 (19-16, 18-22, 19-19, 18-17)
Sopron, felkészülési mérkőzés, 600 néző. V: Pálla, Boros, Kulcsár.
SKC: WARNER 23, LEMAR 13/3, GILBERT 11/9, Dénes, Gordon 6.
Cs.: WIGGINS 14/6, SUPOLA 6/3, Molnár, WERNER.

Csapatunkból e meccsen sérülés miatt Élő, Farkas és Takács hiányzott, a Falcóból pedig Váradi. A két csapat, másfél hét múlva Sopronban egymás ellen kezdi bajnoki szereplését.

Ennek megfelelően túl sok taktikai elemet nem lehetett látni, az első negyedben Brynton Lemar villanásaira építve jobbára mi vezettünk, ellenfelünket Norfleet tartotta versenyben.

A második etap Alan Wiggins kosarával kezdődött, erre azonban egy 13-2-es “száguldással” felelt ellenfelünk, ekkor úgy tűnt, a tegnapi, Révkomárom elleni meccs fáradtsága kiütközött a srácokon. A dobások nem sikerültek, eladott labdák is becsúsztak, védekezésben pedig le-lekéstek a fiúk, és ezt a Falco könyörtelenül büntette. A félidő hajrájában legújabb légiósunk, Lawrence Gilbert, valamint Angelo Warner jó megmozdulásaival sikerült felzárkózni.

Légiós ötössel és zónával kezdtük a második félidőt, azonban Wesley Gordon szünet után hamarosan bokasérülést szenvedett – első látásra rándulásnak tűnik. A közjáték megzavarta csapatunkat, ellépett a Falco. A szakasz hajrájában a révkomáromiak ellen – finoman fogalmazva – nem brillírozó Alan Wiggins vette vállaira, de Supola Zoli és Brynton villanásai is jól jöttek.
A záró etapban továbbra is a vendégek vezettek, de Gilbert, Wiggins és Warner révén nem “engedtük el” ellenfelünket. A végjátékban Werner Vitya szerzett kulcsfontosságú lepattanót, majd Dénes Gabival “kooperálva” labdát, és a  végén Warner 2+1-es akciójával döntetlenre mentettük a meccset.

Világbajnoki selejtező: bravúr a javából

Szinte végig kézben tartva a mérkőzést, ott tudott nyerni világbajnoki selejtezőt férfi válogatottunk a kvalifikációs mérkőzések második körének nyitányán, ahol sem az olaszoknak, sem a horvátoknak nem termett babér: Hollandiában
Hollandia – Magyarország 59-74 (13-21, 21-20, 11-13, 14-20)
Magyarország: GOVENS 7/3, VOJVODA 23/12, BENKE 7/3, Golomán 3/3, KELLER 6/3.
Cs.: PERL 18/3 JUHOS 4, EILINGSFELD 6/6, Ruják, Horti.
Govens osztogatott, Keller zsákolt, Vojvoda pedig “termelte” a pontokat, remekül, 10-4-gyel kezdett válogatottunk a selejtezők első körében, az olasz és a horvát válogatottat is legyőző hollandok otthonában. Ezt követően ugyan kiegyenlített lett a játék, de a negyed hajrájában Eilingsfeld két triplájával 8 ponttal elhúztak legjobbjaink. Sajnos a paksiak játékosa a negyed végén megsérült, és kivált a játékból.
A második negyed elején feljöttek 4 pontra a hazaiak, ám ezt követően Perl Zoltán vezérletével újított csapatunk és vezetett már 11 ponttal is. A félidő  végén 7 pontra feljöttek a hazaiak.

A második félidő Benke Szilárd hármasával kezdődött, Vojvoda kosarával pedig 12 pontra nőtt az előny. Ekkor jött egy hullámvölgy, és a szakasz közepére megfelezte hátrányát Hollandia. A kritikus helyzetben Perl lépett elő, visszaverte az ellenfél felzárkózási kísérletét válogatottunk.
A záró etapban is a kiélezett pillanatokban mindig akadt valaki, aki egy-egy kisebb holtponton át tudta lendíteni a csapatot, amely végül bravúros és egyben magabiztos győzelmet aratott, és így, megnövekedett önbizalommal fogadhatja hétfőn az olaszokat Debrecenben.

Fotó: fiba.com

Nyertünk Szombathelyen

A révkomáromi mérkőzést követő napon Szombathelyen, az ezüstérmes Falco otthonában lépett pályára csapatunk, és 4 ponttal győzött

Falco KC – SKC 74-78 (19-17, 11-22. 24-23, 20-16)
SKC: WARNER 15/6, LEMAR 25/3, Supola 7/3, Dénes 5/3, GORDON 15.
Cs.: Wiggins 4, Takács 5/3, Molnár 2, Werner.

 

Bár a második napon a második edzőmeccset játszották a srácok, ma Szombathelyen sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtottak, mint tegnap, Révkomáromban.
Az ezúttal nagyobb hullámvölgyek nélkül játszó csapatunk, remek második negyedet produkálva, megnyerte a találkozót a bajnoki ezüstérmes Falco otthonában. Wesley Gordon (15 pont, 12 lepattanó) ismét dupla-duplát ért el.

Videó: J.Sz.

Remek kezdés után vereség

Révkomáromban pazar első negyedet produkált és sokáig vezetett csapatunk, ám a 3. negyed második felében jött egy rövidzárlat, s végül alulmaradtunk

MBK Rieker Komárno – SKC 75-69 (13-26, 23-12, 18-10, 21-21)
Komárno, nemzetközi felkészülési mérkőzés

SKC: Warner 15/3, Lemar 9/3, Takács 6/6, WIGGINS 12/3, GORDON 12.
Cs.: SUPOLA 13/9. Dénes, Molnár M. 2, Buzsáki. Werner.

 

Kiválóan kezdtünk és a két amerikai “kisember”, Warner és Lemar vezérletével jelentős előnyt szereztek a srácok. A második negyedben megtört a lendület, magukra találtak a hazaiak, fel is zárkóztak.
A második félidő kiegyenlített játékkal kezdődött, Supola, Wiggins és a 12 pontos, 11 lepattanós dupla-duplával záró Gordon jóvoltából tartottuk a szűk előnyt. A harmadik negyed második felében jött egy hosszú, mély hullámvölgy és egy 11-1-es rohammal fordítottak a hazaiak. A záró etapban a Komárno tartotta 5 pont körüli előnyét.

Videó: J.Sz.

Francia kapcsolat

Az előző évadban a francia másodosztályban kosarazott, és ott két csapatban is megfordult csapatunk amerikai hátvédje, Brynton Lemar. A felsőőri edzőmeccsen 17 pontig jutó játékosunkkal, a vele Franciaországban történetekről is beszélgettünk

– Hogy látod, melyik a jobb bajnokság, a francia másodosztály, vagy az amerikai, egyetemi? – kérdeztük “bemelegítésként” Bryntont.
– Úgy gondolom, a francia – felelt hátvédünk. Nagy iramú a játék, mint az amerikai egyetemi bajnokságban, de amíg az NCAA-ban fiatal amatőr egyetemisták játszanak, addig Franciaországban, már a másodosztályban is sok a tapasztalt, rutinos profi kosaras, akik a játékot már jobban átlátják.

– Franciaországban két csapatban is játszottál, előbb a Nancy, majd a Caen együttesében. Hogy alakult ez így?
– A Nancy elnöke egy nappal azután, hogy aláírtam a klubhoz a szerződést, elhunyt. Elkezdtük a szezont, nem is ment rosszul a játék, de az új vezetőség tapasztaltabb játékosokat szeretett volna a csapatban látni, ezért a helyemre egy harminckét éves játékost vittek. Pedig jól, nyolc győzelemmel és három vereséggel álltunk. Jókor jött nekem a Caen megkeresése, a szezon második felét ott töltöttem. Úgy érzem, minden szempontból nagyon sokat tanultam a francia másodosztályban.

– Hogy érzed, milyen fizikai állapotban érkeztél Sopronba?
– Nem “hagytam el” magam, folyamatosan edzettem. Volt, hogy egyedül, erőnléti munkát, vagy dobógyakorlatokat végezve és volt, hogy több profi kosarassal együtt játszottunk, így úgy érzem, jó állapotban vagyok.

– Az NBA-ben van kedvenc csapatod, játékosod?
– Csapatom van, mégpedig a Lakers. San Diego-ban élek, amelyhez az NBA-városok közül Los Angeles van a legközelebb. Sajnos az utóbbi években nem igazán ment neki, a város másik együttese, a Clippers sikeresebb volt. Ennek ellenére a hagyományai miatt is a Lakers a népszerűbb. Most ráadásul, hogy LeBron James is a Lakershez igazolt, nagy reményekkel várom az NBA-szezont.

– A szabadidődben mivel szeretsz foglalkozni?
– Imádok filmeket nézni, és e tekintetben “mindenevő” vagyok. Szeretem a horrort, a sci-fi-t a vígjátékokat és az akciófilmeket is.

Fotó: gunners.at

Elsőre jó volt

Győzelemmel kezdte csapatunk a felkészülési mérkőzések sorozatát.

Oberwart Gunners – SKC 61-80 (14-14, 21-26, 14-19, 12-21)
SKC: WARNER 17/12, LEMAR 18/3, Takács 6/6, Wiggins 2, GORDON 9.
Cs.: SUPOLA 8/3, MOLNÁR M. 2, Dénes 5, Werner 4, Buzsáki 7/3.

Angelo Warner 17 pontos, 10 gólpasszos dupla-duplával zárta az osztrákok elleni összecsapást, amelyen a kiegyenlített első negyed után fokozatosan elhúzva az ellenféltől, közel 20 pontos győzelmet arattak a srácok. Wesley Gordon 9-9 pontig és lepattanóig jutott – 4 blokkal, és magyar játékosaink is hozzátették a magukét.

 

Fotó: gunners.at

Centerünk LeBron James rajongó

Az előző évadban Ausztriában kosarazott, most előző – és egyben első európai – állomáshelyének szinte a szomszédságába tért vissza kontinensünkre csapatunk új középjátékosa, Welsey Gordon. A fiatal, 24 éves, az előző évadban Ausztriában, a Fürstenfeld csapatában dupla-duplát (15,7 pont, 12,3 lepattanó) átlagoló kosarast próbáljuk bemutatni szurkolóinknak

Wesley Gordon csak a rúdon “lóg”, az előírt gyakorlatokat fegyelmezetten végzi

– Az előző volt az első profi évadod Európában. Nagy a különbség az amerikai egyetemi bajnokság és az osztrák élvonal között?
– Úgy vélem elég nagy, mind az edzésmunkában, mind a játék iramában és intenzitásában, mind pedig a játékvezetői felfogásban.

– Mennyire volt nehéz “belerázódnod”, átállnod az európai stílusra?
– Az egyetemi bajnokságban Amerikában óriási az iram a meccseken, Ausztriában nem volt akkora. Amit mégis a legnehezebb volt megszokni, az a játékvezetői felfogás. Kezdetben bizony eléggé zavart, hogy kevésbé engedik a fizikális, test-test elleni játékot, és az is, hogy a lépéshibát mennyivel szigorúbban ítélik meg. Kellett bő egy, másfél hónap, amíg megszoktam.

– Példaképed, esetleg kedvenc NBA-csapatod van?
– Kedvenc játékosom LeBron James, elsősorban neki szorítok, no meg persze annak a csapatnak, amelyikben ő játszik… így az előző években a Cleveland Cavaliers-nek, most pedig a Los Angeles Lakers-nek.

– Milyenek az első benyomásaid csapatunknál?
– Csak pár napja vagyok itt. Kedvesek a játékostársak és úgy látom, nagyon profi, jól megtervezett a szakmai munka a csapatnál, úgyhogy eddig minden rendben van.

– A szabadidődet mivel töltöd a legszívesebben?
– Szeretek a természetben sétálni, mászkálni, kisebb hegyekre felmászni. Ezen kívül, mint a fiatalok többsége én is szívesen töltöm a szabadidőmet a barátaimmal.

 

 

 

Három edzőmeccs idegenben, három itthon

Elkészült csapatunk felkészülési programja, megvannak az edzőmeccsek játéknapjai. A bajnokság szeptember 29-i rajtja előtt, együttesünk a tervek szerint összesen hat edzőmeccset játszik, az első hármat idegenben, majd hármat hazai környezetben. A pontos kezdési időpontokról időben tájékoztatjuk szurkolóinkat

A tervezett program:
Szeptember 8.: Oberwart – SKC
Szeptember 11.: Komárno – SKC
Szeptember 12.: Falco – SKC (zárt kapuk mögött)
Szeptember 18.: SKC – Komárno
Szeptember 19.: SKC – Falco
Szeptember 22.: SKC – Körmend (Krasznai emlékmérkőzés)

 

 

Erősítés a mezőnyposztokra

Újabb játékos szerződtetéséről kapott hírt honlapunk, klubunk vezetőségétől. Leigazoltuk az egyes és a kettes poszton bevethető Molnár Marcellt

Legújabb játékosunk Nyíregyházán nevelkedett, 24 éves és 183 centi magas. A 2015-16-os szezonig szülővárosa csapatában játszott, majd a MAFC-hoz igazolt, a legutóbbi évadot pedig Jászberényben töltötte. Az ő szerződtetésével teljesnek tekinthető csapatunk felnőtt korú magyar magja a következő évadra, egy tehetséges, utánpótlás korú középjátékossal egyeztet még a vezetőség.

A jelenlegi keret a 2018-19-es szezonra:
Dénes Gábor, Élő Bálint, Farkas Attila, Molnár Marcell, Supola Zoltán,Takács Norbert, Werner Viktor.

Szakvezetésünk amellett, hogy a hazai állomány kialakításán dolgozott, már keresi a külföldi kosarasokat is a következő évadra.

Fotó: www.jkse.hu

Bővült a szakmai stáb

Változás történt csapatunk szakmai stábjában, amely egy fiatal szakemberrel bővült

Szakmai igazgatóként továbbra is Sterbenz László fogja össze, koordinálja és felügyeli a szakmai munkát, csapatunk szakvezetője pedig Sabáli Balázs marad.


Segítőjének érkezik a fővárosból, a MAFC-tól Bors Miklós, aki a nagy múltú fővárosi együttesnél előbb az utánpótlásban dolgozott, majd a felnőtt együttesnél segítette a vezetőedző munkáját.Horváth Szabolcs teszi teljessé a szakmai stábot, aki erőnléti edzőként dolgozik csapatunknál.
Hír még csapatunk háza tájáról, hogy a következő évadban nem indítunk U23-as csapatot az NB I B-ben.

 

Fotó: pbs.twimg.com

Erősítés Pécsről – Supola az SKC-ben

Farkas Attila után, újabb tapasztalt magyar játékos szerződtetéséről adott hírt klubunk vezetősége. A 2018-19-es évadban, csapatunkat erősíti az előző két évadban Pécsett kosarazó Supola Zoltán

A 30 éves, 191 centi magas, elsősorban hátvédként, azaz a kettes poszton bevethető rutinos kosaras, az előző évadban 8,3 pontot és 3,3 lepattanót átlagolt Pécset. Ellenünk Sopronban 13, Pécsett pedig 10 pontig jutott.
Supola Székesfehérváron lett élvonalbeli kosaras, legújabb szerzeményünk mielőtt Pécsre szerződött volna, az Alba csapatában kosarazott, leszámítva azt a 4 szezont, 2007 és 2011 között, amíg Angliában tanult.

Fotó: www.pvsk-panthers.hu

Két távozó, egy érkező

Zajlik az élet csapatunknál, újabb változásokról adott hírt szakvezetésünk. Két újabb játékos távozott csapatunktól, viszont az első új igazolásunk is megvan

Tóth Geri 6, Kántor Olivér pedig 4 Sopronban töltött évad után távozik csapatunktól. Gerinek korábban voltak kimondottan jó szezonjai csapatunkban, ám amint szakvezetésünk fogalmazott, mindkét fél úgy látta: szerencsésebb, ha külön utakon folytatják. Olivér 4 esztendőt töltött Sopronban, az ő esetében is hasonló volt a helyzet, mint Geriében. A klub vezetősége mindkettejüknek köszöni az elmúlt években a csapatért végzett munkáját és sok sikert kíván nekik.

Az új szerzeményünk a rutinos, az elsősorban négyes, de adott esetben ötös poszton is bevethető Farkas Attila, aki az előző évadban a DEAC játékosaként, az alapszakaszban debreceni győzelemmel végződő soproni találkozón, sok borsot tört orrunk alá. A 31 esztendős, 208 centis kosaras korábban az Egyesült Államokban tanult. Magyarországon mielőtt Debrecenbe szerződött, jó néhány klubban – köztük több élcsapatban – megfordult, játszott Nyíregyházán, az Albacomp együttesében, Pakson és hosszabb ideig Körmenden is.

Fotó: www.facebook.com/pg/deackosarlabda/photos/

Mészáros Máté távozik

Bár a vezetőség szívesen hosszabbított volna vele, távozik csapatunktól Mészáros Máté

A tavaly nyáron Kecskemétről igazolt hátvéd távozásáról ügyvezetőnk, Pojbics Szabolcs tájékoztatta honlapunkat. Kifejtette: az előző évadban Máté egyike volt a csapat azon kevés játékosának, akinek mind hozzáállásával, mind pedig a teljesítményével elégedett volt a klub és a szakvezetés. Éppen ezért több alkalommal is kísérletet tett arra, hogy maradásra bírja a kosarast, de ő a távozás mellett döntött. Ügyvezetőnk hozzátette, a kosaras elmondta neki, nem szakmai oka van távozásának. Zárszóként ügyvezetőnk annyit mondott, sajnálja, de elfogadja Máté döntését.

Maga a kosaras távozása kapcsán honlapunknak annyit mondott, szeretett csapatunkban játszani, végig büszkén viselte a soproni mezt. Az utolsó mérkőzés utolsó pillanatáig próbálta tudása legjavával segíteni a csapatot. Mészáros Máté kifejtette: úgy érzi, ebben a sikertelen évadban is nagyon sokat tanult, köszöni a lehetőséget és a bizalmat a klub vezetésének és a szakmai stábnak. Az utolsó, budapesti mérkőzésen kivívott győzelem után – köszönhetően a csapatot a MAFC otthonába a playout meccsen is elkísérő szurkolók által teremtett hangulatnak, – jó érzésekkel távozik csapatunktól. Távozása kapcsán Máté megerősítette, hogy nem a gyenge szereplés és nem szakmai okok miatt távozik, annak oka meglehetően összetett – ennél többet nem árult el.
Máté, köszönjük, amit az SKC-ért tettél, további pályafutásodhoz pedig sok sikert kívánunk!
Sopronban mindig szívesen látunk.

Így látja az ügyvezető

Pár napja, a csapatunk szakmai irányítását a szezon közben átvevő korábbi sikeredzőnk Sabáli Balázs értékelte a hosszabbításos fővárosi győzelmünkkel, az élvonalban való bennmaradásunkkal záruló évadot. Most a klubunkat hét esztendeje irányító ügyvezetőnkkel, Pojbics Szabolccsal beszélgettünk kicsit a közelmúltról, a magunk mögött hagyott évadról és a jövőt is érintettük

– Pár éve még meghatározó csapatnak számítottunk kupadöntővel, bajnoki bronzzal. Az utolsó három évadban viszont a 6., a 10. és a 13. helyen végzett csapatunk. Egyértelműen hanyatló a tendencia, de erősebb megfogalmazásban zuhanórepülésnek is nevezhetnénk. Mielőtt a most befejeződött évadot kezdenénk boncolgatni, arra lennénk kíváncsiak, van-e összefüggés a gyengébb és gyengébb eredmények között, vagy minden szezon külön értékelendő?
– Még mielőtt rátérnék a válaszra, úgy érzem, először elnézést kell kérnem szurkolóinktól a nemrég befejeződött évadban nyújtott szereplésért – minden tekintetben elmaradtunk a várakozástól. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, azért tudni kell, hogy két éve, amióta a Dömperrel kötött szerződésünk lejárt, főtámogató nélkül működik a klub. Az anyagi lehetőségeink beszűkültek, és ez egyértelműen visszaköszön az eredményekben, pontosabban az eredménytelenségben. Ezt egyébként már korábban többször is jeleztem a tulajdonosi kör felé, hogy ez az út ide vezethet. Azt gondolom, az önkormányzat a lehetőségeihez képest próbálta, próbálja segíteni a klubot, de úgy gondolom, mint minden téren, ezen is jelentős előrelépésre lenne szükség. Ilyen kondíciókkal, mint amilyenekkel a most befejeződött évadot lejátszotta a csapat, nem szabad nekivágni az élvonalnak. Ezzel kapcsolatban zajlanak az egyeztetések a többségi tulajdonos önkormányzattal. Reméljük, ezen megbeszélések sikeresek lesznek, ahogy szurkolóink, úgy mi vezetők sem szeretnénk még egy ilyen évadot. Vezetésünk a többségi tulajdonossal egyetemben nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Dömper kiesésével keletkező “űrt” betöltsük. A régióban már szinte mindenkit megkerestünk, célunk ezzel, hogy a következő évadban már egy gazdaságilag érezhetően stabilabb lábakon álló SKC szerepeljen – remélhetőleg a nemrég befejeződöttnél sokkal jobban – a bajnokságban.

– Egyértelmű: beragadtunk a rajtnál. Ez minek volt betudható, és a tabella alján elfoglalt pozíciónknak milyen hatása volt a szereplésre, a szezon második felében?
– Váradi Kornél szerződtetését én szorgalmaztam, úgy éreztem, hatékony, működőképes lehet a felállás egy fiatal, ambiciózus vezetőedzővel és mögötte Sterbenz László személyében, egy tapasztalt szakmai igazgatóval. Anyagi lehetőségeinket figyelembe véve a légiósok kiválasztását, ahogy az előző években is egyértelműen a szakmára, a szakvezetésre bízta a klub vezetése, voltak évadok, amikor ez működött. Azért ragaszkodtunk ehhez, mert érdemben a szakma a saját maga által kiválasztott játékosoktól követelhet, a vezetőség pedig akkor kérhet számon a szakmától, ha a keret kialakítását meghagyja neki, az ő privilégiumának. Sajnos az öt légiós közül hármat, Lamb Autrey-t, Josh Greenet és az ugyan ponterősen játszó, de emberileg és mentálisan csalódást okozó Európa-bajnok, Sasa Zagoracot – akinek egyértelműen vezér szerepet szántunk – el kellett küldeni, le kellett cserélni. Az új edzőnek három új játékossal nagyon nehéz lélektani helyzetben, a tabella alján veszélyeztetett pozícióban, bizonyos fokig új csapatot kellett megpróbálni építenie…

– Három légióst és edzőt váltottunk szezon közben. E váltások mennyire jöttek be?
– Elképzelhető, ha nem lépjük meg e változtatásokat, akkor most a beszélgetés vége egészen másról szólna, mint hogy a következő évadra hogyan próbálunk ütőképesebb, az A-csoportban versenyképesebb csapatot kialakítani.. Az egyéni képességek alapján jobban is bejöhetett volna. Ennek voltak jelei néhány mérkőzésen, ám összességében, ahogy értékelésében vezetőedzőnk is elmondta, rossz volt a “kémia” a csapaton belül. Ő is megemlítette, s a tényszerűség kedvéért hadd csatlakozzam, hozzá: bizonyos fokig azért ebben a gyenge szereplésben azért közrejátszott az a sérüléshullám is, amely a csapatot sújtotta. Nem szívesen hivatkozom erre, hiszen más csapatoknál is voltak sérülések, de volt, hogy hetekig Watkins szinte egyedül volt két méteren felüli bevethető játékosunk, és nem, vagy alig volt olyan mérkőzésünk, amelyeken a teljes kerettel tudtunk felállni.

– Az “igényeket” egyre lejjebb és lejjebb adtuk: az eredeti nyolcba kerülés helyett először az alsóházi rájátszást, majd a playoutot próbáltuk elkerülni, végül egyetlen célt sikerült megvalósítani, a bennmaradást. Ez sikerült, hogy tetszett a lefújást követő szurkolói eufória, a szinte bajnokcsapatnak kijáró ünnepléshez?
– Az évad közben nyilván az eredmények alakulásának tükrében fogalmazódtak meg és változtak az elvárások. A playout-ig az előbb említett okok és folyamat miatt, semelyik célt nem tudtuk elérni, pedig valóban egyre lejjebb és lejjebb adtuk…  Szerencsére a végén ez a valóban – finoman fogalmazva – nem igazán egységes társaság azért a playout-ban megpróbált egy irányba húzni, és ezt a szurkolók, akik ellátogattak Budapestre, a drámai végjátékban kivívott győzelem és bennmaradás után nagyra értékelték. Ennek akkor, abban a pillanatban valóban lehetett örülni, de az odáig vezető utat – nyilván szurkolóinkkal együtt – a jövőben  inkább elkerülnénk…

– Hogyan, merre tovább SKC, egyeztettek-e már a szakmai stábbal a jövőről, van-e terv megtartani valakit a keretből a légiósok közül?
– Az nem titok, hogy Sabáli Balázzsal a kispadon képzeljük el a folytatást, ő pedig már említette, hogy a légiósok közül egyedül Watkinst tartaná meg. Ebben egyetértünk és támogatjuk, valóban Ryan volt, akinek mind teljesítményével, mind pedig sportemberi hozzáállásával maximálisan elégedettek lehetünk. Emellett először a magyar magot kellene összeállítani. A klub vezetősége tisztában van vele, hogy a magyar állomány frissítésre, erősítésre szorul. Ez nem újkeletű dolog, erre az előző szezonokban is tettünk kísérleteket, ám ezek – többnyire anyagi, de volt, hogy más okokból – rendre meghiúsultak. Most e tekintetben a tulajdonosi kör, az önkormányzat támogatásával mindenképpen érdemi eredményeket akarunk elérni. Abban pedig a korábban említett okok miatt következetes marad a vezetés, hogy a keret kialakítását – természetesen az anyagi lehetőségek figyelembe vételével – a szakmai stábra bízza.

Bennmaradás: minimumban a maximum

Minden jó, ha a vége jó tartja a mondás. Nos, bár az SKC férfi kosárlabdacsapatának kedden Budapestre ellátogató szurkolói, szinte bajnokokként kijáró ünneplésben részesítették az NB I-ben való bennmaradást a MAFC otthonában hosszabbításos győzelemmel kiharcoló soproni gárdát, a szurkolóknak túl sok örömre nem volt okuk. Sabáli Balázzsal, a csapatunk irányítását a szezon közben átvevő szakvezetővel értékeltük a csapat szereplését

– Sereghajtó pozícióban vetted át a csapatot. Ez mentálisan mennyire érződött a játékosokon, és ennek mekkora szerepe volt a folytatásban?
– Először is irányítót kellett keresni és a szezon közepén meglévő szűkös piaci lehetőségek mellett, Parker tűnt a legjobb megoldásnak. A kérdésre felelve leginkább letörtséget, csalódottságot éreztem a játékosokon, mert a szezon elején nem úgy jöttek az eredmények, ahogy remélték. Mégsem ez volt a legnagyobb gond, hanem, hogy nem sokkal azután hogy átvettem a csapatot, szinte magas játékos nélkül maradtunk. Dénes Gabit operálni kellett, Zagorac edzésen Achilles-sérülést szenvedett, Geri pedig a ZTE ellen a második percben a vádliján sérült meg. Zagoracról először azt mondták két hét múlva már játszhat, majd ez módosult hat hétre, így lépnünk kellett. Maradt bevethető palánk alatti játékosként Watkins és a fiatal Bagó, Takács Norbinak, sőt, volt még, hogy Mészáros Máténak is négyest kellett játszani. Egyéb nehézségeink is voltak, de érdemes lenne megnézni, az egész évad során összesen hány alkalommal tudtunk a teljes kerettel felállni – nem jönne ki túl nagy szám.

– Jött a Körmend elleni hazai parádé, majd egy győzelem a MAFC ellen – mégsem követte igazán jó folytatás, miért?
– Felcsillant egy kis reménysugár, a Körmed ellen tényleg jó dobóformával, a MAFC otthonában pedig egységes, harcos játékkal nyertünk. Nem sokkal ezután jött a körmendi visszavágó, ahol egy nagy pofonba futottunk bele. Jött Henderson, voltak ugyan jó meccseink Kaposváron, vagy Szombathelyen, de túl nagy lett a hátrány ahhoz, hogy megcsípjük a középházi középszakaszt. Ez egyrészt önmagában is frusztráló, ráadásul – és ez bizony néha meccseken is látszott – nem igazán volt jó a “kémia”, nem volt nagy összhang, egység a csapaton belül. Akadtak bizony légiósok, akik – némi túlzással persze – csak a támadó térfélen akarták elvégezni a munkát… Régen rossz, ha az amerikaiak – finoman fogalmazva – nem kedvelik egymást… Próbáltuk, de nem volt könnyű kezelni a helyzetet.

– Az alsóházi középszakasz előtt volt egy-két biztató eredmény, győzelem Debrecenben, vagy a biztos siker a Jászberény ellen itthon, a középszakasz mégsem úgy sikerült, ahogy a klubnál remélték. Miért?
– Szerettük volna elkerülni a playout-ot, de azok után, hogy Debrecenben kikaptunk, ráadásul két kiállítással, Watkins hiányát nem tudtuk pótolni, így a Jászberény elleni hazai vereség után lényegében biztossá vált, hogy a MAFC-cal játsszuk a playout-ot. Nagyon nyomasztó érzés fokozta a feszültséget.

– Milyen volt a playout párharc, amelyet 2-0-ra megnyertünk?
– Ha már a playout-ig jutottunk, a soproni meccsel elégedettek lehettünk, koncentrált, jó kezdéssel végig kézben tartottuk a mérkőzést. A fővárosi találkozón – pedig előtte nyilván jeleztük, hogy ugyanolyan koncentráltan kell kezdeni, mint Sopronban – tompák, dekoncentráltak voltunk, korántsem olyan élesek, mint az első összecsapáson. Szerencsére a második félidő elején sikerült javítani, aztán, hogy hogyan az most már történelem, de sikerült kivívni a bennmaradást. Összességében azonban ez egyértelműen egy nagy csalódást keltő évad volt, amelynek okai nagyon összetettek, benne volt a sérüléssorozattól kezdve a rossz “kémián” át, jó néhány a remélttől elmaradó egyéni teljesítmény.

– Hogyan, merre tovább SKC, kit tartanál meg a légiósok közül?
– Egyedül a már hazatérő amerikai center Ryan Watkinst, aki annyit mondott: nem zárkózik el a folytatással kapcsolatos egyeztetésektől.

Nemcsak a meccset, Gerit is elveszítettük

Balszerencsés vereséget szenvedtük a Zalaegerszegtől, ugyanis rögtön a meccs elején Tóth Geri is megsérült, így csatlakozott Dénes Gabihoz és Sasa Zagorachoz, akik eleve maródiak voltak. A találkozón pillanatokra vezettünk, a kritikus szituációkban a ZTE pontosabb, higgadtabb volt, kézben tartotta a meccset és legyőzte nagyot küzdő, de igen balszerencsés együttesünket Sopron KC – ZTE 84-91 (19-22, 20-19, 19-25, 26-25) Sopron, férfi kosárlabda NB I 1200 néző. V.: Cziffra, Ádám, Fodor. SKC: PARKER 19/3, Duvnjak 5/3, El-Amin 14/6, Tóth G., WATKINS 31. Cs.: Takács 6/6, Élő, Mészáros 6, Kántor 3/3. Edző: Sabáli Balázs. ZTE: VAUGHN 9, KINNEY 14/6, BENKE 18/9, Szabó Zs. 5/3, RADIC 34/3. Cs.: Jeffers 3, Horváth Á. 2, Mohácsi 6/6, Doktor. Edző: Bencze Tamás. Két sérült kulcsjátékosunk, Dénes Gabi és Sasa Zagorac civilben üldögélt a padon, csapatunk Takács Norbi vezetésével futott ki bemelegíteni. Remek hangulatban kezdődött az összecsapás, Zalaegerszegről vagy 100-150 drukker érkezett. Idegesen kezdtünk, ráadásul bő 2 perc elteltével Radic és Benke kosarai után Tóth Geri is csatlakozott sérültjeinkhez, a többiek támogatták le a vádliját fájlaló játékosunkat. 6-0-s ZTE vezetés után centerünk, Ryan emelt be egy triplát. Sajnos nem hozott áttörést, Radic vezérletével 10-3-ra ellépett a ZTE, Sabáli pedig időt kért. A 6. percben Parker büntetői voltak az első olyan pontjaink, amelyeket nem Ryan jegyzett. Ezt követően szépen végigjátszott akciónk végén Parker triplát dobott, tapsra ragadtatva táborunkat. Feljöttünk 3-ra de ismét rossz ütemű vállalások következtek és a palánk alatt rendre ügyesen megjátszott Radic révén, ismét ellépett 7-tel a ZTE, így nagyon kellett El-Amin találata. Átlendültünk a holtponton, Norbi triplájával egalizáltunk, sőt a szakasz végén volt labdánk a vezetéshez, ám El-Amin nem talált be, nem úgy a túloldalon Kinney, akinek a negyed végét jelző dudaszó pillanatában dobott triplájával, hárommal ment a szakasz végén a ZTE. Parker duplájára a tisztán hagyott Mohácsi révén, hármassal feleltek a vendégek. Máté bedobás figura után dobott duplájával tapadtunk a ZTE-re, sőt rendezetlen védelem ellen El-Amin hármasával újra egalizáltunk. Több labdánk…

tovább:
Nemcsak a meccset, Gerit is elveszítettük

“Lepattantunk” a bajnokcsapatról

Az első negyed után még vezettünk a bajnok Alba Fehérvár otthonában, ám a félidő hajrájában, majd a harmadik negyed közepén volt egy hullámvölgyünk és ezeket könyörtelenül büntetve, biztosan győzött a lepattanó harcot nagy fölénnyel nyerő címvédő Alba Fehérvár – Sopron KC 96-72 (26-27, 28-14, 22-20, 20-11) Székesfehérvár, 1200 néző. V.: Kapitány, Frányó, Hervay. Alba: Hill 5/3, HARRIS 19/3, Simpson 7/3, LÓRÁNT 28/3, KELLER Á.10. Cs.: Horton 2, MOHAMMED 13/6, Filipovics 8/3, Keller I. 4, Varga M., Brbalkics. Edző: Dzunics Braniszlav. Sopron KC: PARKER 20/6, Duvnjak 10/6, El-Amin 9/3, Zagorac 9/3, WATKINS 13. Cs.: Tóth G. 5/3, Mészáros 3/3, Takács N.3/3, Buzsáki. Edző: Sabáli Balázs. Több, mint 1 perc elteltével El-Amin, az öt légiósával kezdő csapatunknak megszerezte a vezetést. Hill révén egalizált az Alba, majd Sasa triplát “vágott”. Sűrűn potyogtak a kosarak, Ryan villant és Parker is hamar megszerezte első pontjait csapatunkban, de Lóránt triplával egyenlített. Az 5. perc elején Uros is betalált, így kezdő ötösünk minden tagja szerzett pontot. A szakasz közepén Lóránt kosaraival és Simpson hármasával egy 7-0-t bemutatva fordított a Fehérvár. Sabáli időkérése után két cserejátékos villant, Mohammad triplájára Geri felelt hármassal, és távoli találata csapatunk 10-2-es rohamának kezdetét jelentette, melyet ő és új játékosunk, Parker vezetett. Ennek köszönhetően a kosarakban és fordulatokban gazdag első 10 perc után 1 ponttal vezettünk. Ryan kosarával kezdődött a második etap. Hullámzó volt a játék, fordított a Fehérvár, majd Parker, Sasa és Ryan révén egy 6-0-lal visszaszereztük vezetést. A szakasz hajrája a lepattanóknál domináló bajnokcsapaté volt, amely “leolvadó” csapatunkkal szemben egy 19-4-es futást bemutatva, 10 pont fölötti előnyt szerzett a szünetre. Ahogy a pontok (54-41), úgy a lepattanók (25-12) vonatkozásában is 13 egységnyi volt a hátrányunk a félidőben. Parker vezérletével 7-2-vel kezdtünk és hamar 10 ponton belülre kerültünk szünet után. Újított és egy 11-0-lal közel 20 pontosra növelte előnyét a bajnok, majd Takács Norbi több, mint 3 perces kosárcsendünknek vetett véget egy triplával. A szakasz második felében állandósult a 15 és 20 pont közötti hazai vezetés, Ryan valamint…

tovább:
“Lepattantunk” a bajnokcsapatról

Sabáli Balázs, a bajnok otthonában tér vissza

Szombaton este Székesfehérváron, a bajnok Alba Fehérvár otthonában tér vissza bajnoki mérkőzésen csapatunk vezetőedzőjeként Sabáli Balázs. A jelenleg a sereghajtó pozícióban lévő együttesünk, a bajnokságot gyengén kezdő, de azóta magára találó fehérváriak otthonában próbál javítani Csapatunk régi-új vezetőedzője, Sabáli Balázs honlapunk érdeklődésére elmondta, az utóbbi hetekben történtek változások a keretben és nyilván némi időre van szükség, amíg az utóbbi hetekben érkező kosarasokkal kialakul a játék. A tréningeken, mint Sabáli taglalta, jó hozzáállással dolgozott a társaság, de az edzéseken mutatott teljesítményben volt némi hullámzás. Edzőnk bízik benne, a mérkőzéseken kiegyensúlyozott játékot nyújt majd a gárda. Gond, az amúgy is van bőven. Csapatunk közelmúltban operált kapitányára, Dénes Gabira még egy ideig nem számíthatunk. Takács Norbi az achillesével bajlódott, ő szerda óta teljes intenzitással edz, El-Amin kisebb bokasérülés miatt egy edzést kihagyott, Élő Bálint pedig beteg. Ami az Albát és a stratégiát illeti, ami sikerre vezethet ellene, arról szakvezetőnk a következőket mondta: A bajnokcsapat – mivel sérüléshullám söpört végig keretén -, a szezon elején nagyon gyengén indította az évadot. A sérültek azóta felépültek, és a játék összeállt a fehérváriaknál. Atletikus játékosaival, lendületes, gyors kosárlabdára törekszik az Alba, éppen ezért nagyon fontos a gyors visszarendeződés, valamint, hogy ne engedjük játékosait lepattanókat szerezni a mi palánkunk alatt. A védekezés tehát az alap, nemcsak egyénileg, hanem csapatszinten is. Ami támadásban nagyon fontos, az a helyes dobáskiválasztás, mégpedig azért, hogy elkerüljük azt, hogy elkapkodott, felelőtlen kísérletek után visszaindítson, tehát a saját játékát tudja játszani az Alba. A fehérváriak hét közben Minszkben játszottak Európa-kupa mérkőzést, és részben az azon látottakból készült az SKC a szombati összecsapásra. A minszki mérkőzésből szakvezetőnk azt szűrte le, hogy látszott, hogy a fehérváriaknak van tartása, hiszen kétszer is nagyobb hátrányból jöttek vissza, és tették szorossá az összecsapást. Az előző, a nemzetközi porondon eltöltött évadok alapján Sabáli Balázs kifejtette: egy nemzetközi kupameccsre…

tovább:
Sabáli Balázs, a bajnok otthonában tér vissza

Az első benyomások

Néhány napja már csapatunkkal edz új irányítónk, Adonte Joshua Parker. Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs számolt be az új irányítónkkal kapcsolatos első benyomásairól Szakvezetőnk kifejtette: az első benyomások ugyan egyértelműek kedvezőek Parkerrel kapcsolatban, de a puding próbája az evés, azaz az edzés szituáció nem ugyanaz, mint a tétmérkőzés. Igazi, érdemi “szakvéleményt” Sabáli Balázs tehát csak a mérkőzésen látottak után tud majd mondani Parkerről, akinél szerdán érezhető volt egy kis fásultság, ám ez érthető, hiszen akkor “tetőzött” nála az időeltolódás hatása. A tréningeken úgy tűnik mind játékban, mind pedig emberileg is illeszkedhet csapatunkba. Edzőnk bízik benne: Parker ezt a bajnoki meccseken igazolni is tudja majd.  

tovább:
Az első benyomások