Újabb edzőmeccs. újabb győzelem

Minden negyedet megnyerve, 12 ponttal győztük le edzőmeccsen a ZTE gárdáját
SKC-ZTE KK 93-81 (25-23, 19-17, 26-24, 13-17)
Sopron, felkészülési mérkőzés, zárt kapuk mögött.

SKC: KINNEY 9/9, THOMPSON 16/9, TAKÁCS 15/15, Rivers 13/6, CARTER 16.
Cs.: SUPOLA 10/6, JOGELA 12/3, Fazekas, Molnár 2, Werner, Schöll.

Nagy iramú, helyenként kifejezetten színvonalas edzőmeccset játszott a két csapat, a Novomatic Aréna új termében. Csapatunk egységes, időnként kifejezetten szellemes, jó támadójátékkal. de védekezésben sokat hibázva győzte le az egerszegi legénységet. Örömteli, hogy  csapatunk kapitánya, Takács Norbi remek, 5/7-es  triplamutatóval, 15 ponttal zárta a találkozót.

12 pontos siker az osztrák második otthonában

A 3. negyedet leszámítva, az irányítást kézben tartva nyertünk edzőmeccset Ausztriában
Klosterneuburg – SKC 77-89 (13-16, 15-27, 26-18, 23-28)
Klosterneuburg, nemzetközi felkészülési mérkőzés
SKC: KINNEY 17/9, Thompson 7/3, TAKÁCS 11/9, RIVERS 14/6, Carter 9.
Cs.: JOGELA 15/9, Supola 2, FAZEKAS 6, Molnár 4, Werner 2.
A küzdelmes első szakasz végén 3 ponttal “mentünk”, majd a második negyedben előbb Kinney, majd Tauras is “megszórta” triplákkal az osztrák bajnokság 2. helyén álló Klosterneuburgot. Fazekas Csabi is ügyesen játszott, így 15 pontos előnnyel fordultunk.

Szünet után, főleg védekezésben csökkent a koncentráció, ezt kihasználva szorossá tette a meccset a hazai együttes. A záró etap elején Norbi, a hajrában pedig Demetre dobott jól időzített hármasokat és ezeknek köszönhetően végül 12 ponttal nyertünk.

A fotó, korábbi hazai mérkőzésen készült.

Edzőnk nemcsak a srácok, hanem a saját kondijára is figyel

Egy hét pihenő után, a hét elejétől újra edzésbe állt csapatunk. Görög vezetőedzőnk, Kostas Flevarakis is szülőhazájából való visszatérés után vezet újra edzéseket Takács Norbiéknak. A soproni szurkolók által megkedvelt görög edzővel beszélgettünk – elsősorban önmagáról
– Mikor és hogyan került kapcsolatba a kosárlabdával?
– Szaloniki közelében felnőve, kisgyerekként nagyon sokat, órákon át kosaraztunk, nem ritkán szabadtéren is. Szervezetté, rendszeressé és komollyá ez úgy tíz-tizenkét éves koromban vált, amikor több néhány gyerekkori barátommal együtt bekerültem a PAOK korosztályos csapatába, ahol végigjártam a korosztályokat. Felnőtt szinten nem mondhatom magam élvonalbeli játékosnak, másod- és harmadosztályú csapatokban játszottam, de már nagyon korán eldöntöttem, hogy edző leszek.

– Nyilván a tanulmányait is ebben az irányban folytatta…
– Jól tanultam, a középiskola befejezése után két lehetőség között vacilláltam: orvosi vagy testnevelési egyetemre menjek. A család némi meglepetésére és nem feltétlenül legnagyobb örömére a sport vonalat, a testnevelési egyetemet választottam. Oda már azzal az egyértelmű szándékkal, hogy kosárlabdaedző legyek.

– Akkor csak a sportág körül forgott az élete…
– Így van, már húsz évesen amellett, hogy tanultam és magam is játszottam nálam alig fiatalabbakal, 17-18 éveseket edzettem, huszonöt évesen pedig  a PAOK szakmai stábjában találtam magam. Dolgoztam szerb és francia vezetőedző, valamint két igazán ismert szakember, a jugoszláv válogatottat olimpiai ezüstéremig és világbajnoki címre vezető horvát Petar Skansi, és az NBA-ben is edzősködő amerikai Scott Skiles mellett. Rengeteget tanultam ebben az időszakban. Sok mindent meg lehet tanulni könyvekből, de nekem rengeteget jelentett az a sok tapasztalat – volt jó, de akadt rossz is – amit másodedzőként szereztem. Ma már sok-sok szakmai anyaghoz hozzá lehet jutni az internetről, akkoriban ez még nem így volt, de ez nem is baj, a személyes tapasztalatszerzésnél nincs jobb iskola.  Aztán huszonkilenc évesen kineveztek a PAOK vezetőedzőjének, minden idők legfiatalabbjaként erre a posztra kerülve hazámban, ahol ez, ha jól tudom, azóta is rekord… Harminc évesen pedig trófeát, jelesül Görög Kupát is nyertem a csapatommal.

– Bő harminc éve, 1987-ben hazája válogatottja elég nagy meglepetésre Európa-bajnokságot nyert, még a híres Gallisz, Jannakisz-Fasszulasz féle csapattal. Mit jelentett ez a görög kosárlabdának?
– Nem túlzás azt állítani, hogy a válogatott Európa-bajnoki címe forradalmi változást, áttörést jelentett a görög kosárlabdának. Az Európa-bajnokság megnyerése előtt, klubcsapataink szinte “sehol nem voltak” nemzetközi szinten. Azt követően viszont sorra jöttek a klubsikerek és lett meghatározó európai klub az Arisz, az AEK, az Olympiakosz és a PAOK.

– Egy hetet otthon töltött, mivel telt az idő görög földön?
– A családommal töltöttem, a feleségemmel, valamint a két lányommal. Az idősebb tizennyolc éves, s ha én nem is lettem orvos, ő annak készül. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy szeresse amit csinál. Egyébként a játékosaimnak is ezt mondom, próbálják élvezni, örülni annak, hogy azt csinálhatnak, abból élhetnek, amit szeretnek. És én is így vagyok az edzősködéssel, bár van, hogy néha “telítődöm”, de alapvetően imádom ezt csinálni és minden mást is, ami ezzel jár.

– Már minden csapat ellen meccselt egyszer a soproni kispadon. Ez alapján, hogy látja a magyar bajnokságot?
– Nagyon erős, jó a liga. Sok a korábban európai top-bajnokságokban is szereplő, éppen a legjobb korban lévő légiós az NB I-ben, az ő játékuk mindenképpen emeli a színvonalat. Akad sok képzett, kitűnő magyar kosaras is a ligában, és pár külföldön kosarazó, kiemelkedő játékosa is van Magyarországnak, azt gondolom, a válogatottnak is van esélye “elkapni” az Eb-selejtezőn az Eb-cím védőjét, az NBA-játékosai nélkül érkező szlovén csapatot. A további fejlődéshez a fiatal hazai játékosok előrelépésére lenne szükség, ehhez pedig a szürke hétköznapokon való sok és kemény munka mellett két dolog nagyon fontos: hogy a játékosok bízzanak magukban, és edzőik bízzanak bennük. Nálunk úgy látom, ha csak lassan, apránként is, de Werner Vitya és Fazekas Csabi is lépésről lépésre, de folyamatosan fejlődik.

– A szabad idejében mivel foglalkozik a legszívesebben?
– Ahhoz, hogy a mérkőzéseken jól végezzem a munkámat, hogy fejben friss legyek, nekem is szükségem van némi fizikai állóképességre. Éppen ezért a konditerembe magam is lejárok, többnyire futni, ezen kívül pedig nagyon szeretek sétálgatni. Ezen túlmenően sok kosárlabda mérkőzést nézek, a mieink és ellenfeleink mellett más bajnokságokat is figyelemmel kísérek, így az NBA-t, természetesen a görög, valamint többek között a német bajnokságot. Világszerte sok barátom van a sportágból, vannak, akikkel tartom a kapcsolatot.

Két edzőmeccs a héten

A héten két edzőmérkőzést is játszik csapatunk. Szakvezetésünk érthetően nem szeretné, ha a hosszú bajnoki szünetben teljesen “berozsdásodjék” a gépezet, azaz, hogy érződjön a srácokon a mérkőzés-, a játékhiány.

Csütörtökön 18 órától, az osztrák bajnokság 2. helyén álló – csapatunk korábbi középjátékosát, a bosnyák Edin Bavcicot is foglalkoztató -, Klosterneuburg otthonában lépnek pályára Takács Norbiék.
A második edzőmeccsre, vasárnap 17 órától kerül sor, a zárt kapus meccsen, a Novomatic Aréna új kistermében a Zalaegerszeget fogadják.

Közlemény

Az Oroszlány elleni mérkőzésen történt rendbontás mielőbbi kivizsgálása céljából, kéréssel fordulunk szurkolóinkhoz

Amint azt előző cikkünkben megírtuk, sajnos a hétvégi Oroszlány elleni idegenben elveszített találkozót követően összecsapás történt a szurkolóink és a helyi biztonságiak között, amelynek sérültjei is voltak.
A történteket a Komárom-Esztergom és a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség egyaránt vizsgálja. E vizsgálatok lezárta és eredményei után pedig várhatóan majd a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Fegyelmi Bizottsága is tárgyalni fogja.

Az oroszlányi klub délután kiadott sajtóközleménye szurkolói rendbontásra és rasszista megnyilvánulásokra utal. Klubunk vezetése – amely mind a szurkolói rendbontást, mind pedig a rasszizmust mélységesen elítéli – most azon dolgozik, hogy a történtekkel kapcsolatban minél előbb beszerezze a hivatalos felvételeket, dokumentumokat, emiatt már felvettük a kapcsolatot az OSE Lions vezetőségével. Miután ezek eljutottak klubunkhoz és vezetőségünk tanulmányozta azokat, a tartalmuk ismeretében teszi majd meg a szükséges lépéseket.

Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk mindazokhoz, akik bármilyen fotóval vagy videófelvétellel rendelkeznek az Oroszlány elleni mérkőzésen történt rendbontásról, azt mielőbb juttassák el klubunknak.

Kapcsolatfelvétel:
Email
– Messenger

 

 

 

Pihenő és rendőrségi vizsgálat

A hétvégén megrendezett bajnoki forduló után, az Európa-bajnoki selejtezők miatt egy hónapos szünet lesz a férfi NB I-ben

Csapatunk vezetőedzője, Kostas Flevarakis a tavalyi év igencsak erőltetett menetben zajló utolsó, valamint az idei meglehetősen sűrű és mozgalmas első hetei után egy hét pihenőt adott csapatának. Kétségtelen, hogy egy győzelem – egy idegenbeli bravúr – után, jobb hangulatban térhettek volna rövid pihenőre játékosaink. Szakvezetőnk, valamint légiósaink közül Carter, Jogela és Kinney is hazautazott, a csapat jövő hétfőn áll újra edzésbe.

Sajnos az Oroszlány elleni találkozót követően is zajlott egy összecsapás a szurkolóink és a helyi biztonságiak között, amelynek sérültjei is voltak. Klubunktól azt az információt kaptuk, hogy a történteket most a Komárom-Esztergom és a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség egyaránt vizsgálja. E vizsgálatok lezárta és eredményei után, pedig várhatóan majd a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Fegyelmi Bizottsága is tárgyalni fogja.
A fotó a január 18-i SKC-DEAC mérkőzésen készült.

“Lefagytunk” a 4. negyed elején

Időnként kifejezetten jól játszva, a 3. negyed után még döntetlenre álltunk, az előző fordulóban a bajnok Falco csapatát is legyőző Oroszlány otthonában. A zárószakasz első felében aztán, az addig látottak alapján érthetetlen módon szétesett a játékunk. A hazaiak ezt egy extra egyéni teljesítményre építve kíméletlenül megbüntették, és egy 17-3-as rohammal eldöntötték a maguk javára a találkozót.
OSE Lions – SKC  91-75 (24-22, 18-23, 20-17, 29-13)
Oroszlány, 1600  néző.
V.: Földházi, Tóth C., Balog.
OSE: WASHINGTON 26/12, ABELL 14/6, RIZVIC 17/9, Zsíros, BOZOVIC 16
Cs.: Hayes 6, Mohácsi 2, Garamvölgyi 3/3, Illés 7/3, Demeter, Kucsora, Anda
Edző: Sebastjan Krasovec
SKC: KINNEY 17/9, THOMPSON 15/9, Takács 5/3, Rivers 6, CARTER 14
Cs.: Jogela 14/3, Supola 2, Werner 2, Fazekas
Edző: Kostas Flevarakis
Eric ügyes centerkosarával mi szereztük meg a vezetést, “párja” Bozovic egalizált. Az első percekben szinte minden támadás kosárral zárult, fej-fej mellett haladtak a csapatok, 7-6-os hazai vezetésnél aztán “megálltak”. A Kaposvár elleni meccshez hasonlóan, Eric ezúttal is hamar beszedett két hibát. A szakasz közepén Washington büntetőivel a hazaiak mozdultak el a holtpontról. Leragadtunk 6 pontnál, Rizvic triplájával 7 pontosra nőtt hátrányunk. Hosszabb kosárcsendünket Kinney törte meg triplával  és irányítónk a következő akciónkat is hármassal fejezte be, 1 pontra feljöttünk. Hazai pillanatok után Tauras verte ügyesen 1-1-ben a nála jóval magasabb Hayes-t, nem sokkal később pedig hármasával egyenlítettünk. A negyed vége triplaparádét hozott, Garamvölgyi, majd Norbi is betalált távolról. A szakasz Illés kosarával és 2 pontos hazai vezetéssel zárult.Bernard szerencsésen beeső és egyenlítést érő duplájával indult a második etap. Bár volt labdánk a fordításhoz, ez nem sikerült, kimaradtak a tiszta helyzetek. Keményen, jól védekeztünk, nem tudott ellépni az OSE, majd amikor Bernard triplája beesett, átvettük a vezetést. Villant Tauras, majd jó leválás után Vitya is, egy 7-0-t “repesztettünk” és 5-tel elléptünk. Hazai időkérés után Hayes talált be Vitya mellől, de Taurast nem tudták tartani a hazaiak. Csapatként működtünk, Kinney betörés után volt eredményes, Bernard újabb hármast dobott, 8 ponttal elléptünk. Pár perces nézőtéri közjáték után, a félidő hajrájában Rizvic hármasával közelítettek a hazaiak. A félidő végén kapkodtunk, 3 pontra feljött az OSE.

Ahogy a meccs, a második félidő is Bozovic és Eric kosárváltásával indult. Centerünk találataival tartottuk szűk előnyünket, egy 2+1-et is bemutatott Carter, a hazaiak Washington révén “tapadtak” csapatunkra, ráadásul a szakasz közepén Kinney megkapta a 4. személyijét. Annyiból szerencsénk volt, hogy az amúgy jól játszó Bozovic sorra rontotta el a büntetőit. A szakasz hajrájában Hayes és Abell villanásaival egy 7-0-t bemutatva fordítottak a hazaiak, míg sajnos mi egyénieskedni kezdtünk – érthető  volt, hogy edzőnk időt kért. A negyed végén zónára váltottunk és labdát szereztünk. A Hayes sportszerűtlen hibájáért megítélt büntetőket Demetre bedobta, majd Eric bravúros centerkosarával egyenlítettünk, döntetlenről indult a 4. negyed.

Tauras egy jó büntetőjével mi szereztünk vezetést. Az extázisban játszó Washington és Abell révén – rendezetlen védelem ellen – egy 8-0-t “repesztett” az Oroszlány. A szakaszban az első akciókosarunkat közel 3 perc elteltével Kinney szerezte, ám erre Bozovic 2+1-gyel felelt, Washington pedig újabb két hármast emelt be. A szakasz első bő 4 percét 17-3-ra nyerve, megnyugtató előnyt szerzett a hazai együttes. A mi hármasaink nem ültek, Rizvicé igen. Szétestünk. Bernard újabb hosszú kosárcsendünknek vetett véget egy triplával, de ez csak halvány szépségtapasz volt, a büntetőket sem dobtuk jól, így bár a zárószakasz előtt még úgy tűnt, lehet esély a bravúrra, sajnos végül simán kikaptunk.

 

Információk az OSE elleni mérkőzésről

Tisztelt Szurkolóink!

Információ az OSE elleni mérkőzésre történő helyszíni jegyvásárlásról és a bejutásról:

  • A csarnok címe: Oroszlány, Haraszthegyi u. 2.
  • A helyszínen, a vendégszektornál lévő pénztár 17-18 óráig tart nyitva. Még 60 jegy vásárlására van lehetőség.
  • A vendégparkoló a Városi Uszoda előtti területen helyezkedik el, amely legkönnyebben a Rákóczi Ferenc útról a Haraszthegyi útra kanyarodva érhető el.
  • Büfé a vendégszektor mellett üzemel.

“Vigyázni a labdára” a bajnokverő újoncnál

Szombaton 18 órától az újonc, ám a legutóbbi fordulóban a bajnok Falco csapatát legyőző OSE Lions otthonában, Oroszlányban lép pályára csapatunk bajnoki mérkőzésen
A bajnokverésből nyilván nagy önbizalmat merített az OSE, de természetesen a mi játékosaink lelkivilágának is jót tett a Kaposvár elleni kétszeres hosszabbításos győzelem. Edzőnk, Kostas Flevarakis, a Sopron görög mestere érdekes találkozóra számít. Kiemelte: ahogy az előző hetekben, most ismét egy közvetlen rivális, egy olyan csapat ellen játszunk, amelyhez közel állunk a tabellán, s amelynek hasonló a célja, mint nekünk. Nagyon jó hangulatú csarnokban játszik az Oroszlány, a szurkolók nagyon sokat tudnak segíteni a csapatnak, amely legutóbb szép, fényes győzelmet aratott.
Edzőnk érdekességként megemlítette, ha van csapat, amelyet sokszor látott videón, az épen az OSE csapata. Együttese ugyanis az oroszlányiaktól kapta az ellenfeleket és mivel mindig igyekezett “naprakész” lenni az aktuális ellenfélből, rendre azoknak a csapatunk elleni összecsapását megelőző utolsó, az Oroszlány elleni meccseit nézte. Coach Kostas, azaz Kostas edző hangsúlyozta: jelen helyzetben csapata számára sokkal fontosabbak a közvetlen riválisok elleni mérkőzések, mint az élcsapatokkal szembeni összecsapások, így az oroszlányi egy kulcsfontosságú találkozó lesz. Az ellenfél kapcsán kiemelte: az Oroszlány nagyon erős a palánkok alatt, magas jó felépítésű centerei vannak, s közöttük akadnak, akik távolról is képesek veszélyeztetni. Emellett, ha lendületbe jön az OSE, elképesztő, remek időszakokat, igen hatékony pár perces nagy rohamokat képes produkálni. Csapatunk vezetőedzője szerint kulcskérdés lesz a védőpalánk alatt a lepattanók megszerzése, valamint, hogy a srácok ne hagyják lendületbe jönni az ellenfelet, ne engedjék az Oroszlánynak saját gyors, lendületes játékát játszani. Ezt pedig a labdára “vigyázva” érheti el együttese, azaz, ha nem ad el sok labdát és nagyon figyel a támadásból védekezésbe való visszarendeződésre, nem engedve az Oroszlányt túl gyakran rendezetlen védelem ellen játszani.

Tauras Jogela: MVP a kispadunkról

Sokáig felejthetetlen, kétszeres hosszabbításos csatában győzte le múlt hét végén csapatunk a Kaposvárt. A találkozó hőse, a kispadunkról beszállva 28 pontig jutó litván kosarasunk, Tauras Jogela volt, aki pontjai mellett lekapott 5 pattanót és ugyanennyi gólpasszt osztott ki társainak. Remek teljesítményével, ő érdemelte ki a bajnokságban a 18. forduló legértékesebb Játékosa (MVP) címet

– Gratulálunk a Kaposvár elleni remek játékodhoz. Kezdjük az elején:  centerünk, Eric az első negyed közepe táján megkapta a harmadik hibáját, jönnöd kellett a padról. Milyen utasításokkal küldött be edzőnk, Kostas Flevarakis?
– Köszönöm, és természetesen a csapatnak is jár az elismerés. Mielőtt beküldött az edző azt mondta: gyere, ötös, azaz center poszton kell játszanom és arra kért, próbáljam meg a legjobbamat nyújtani…

– Sikerült…
– Igen, és ezért sok-sok köszönettel tartozom a társaknak, akik akár pozícióban, akár indításoknál sokat passzoltak nekem, volt bőven lehetőségem a pontszerzésre. Igaz időm is, hiszen negyven percet töltöttem a pályán a kétszeres hosszabbításos meccsen, s ennek úgy a felét center poszton. Soha nem játszottam még ennyit ötösként, tapasztalatszerzésre remek volt! Legtöbbször a nálam jóval magasabb és vagy húsz kilóval nehezebb Laliccsal kerültem szembe, és bizony volt, hogy védekezésben nem tudtam mit kezdeni vele. Támadásban viszont próbáltam kihasználni, hogy mozgékonyabb vagyok.

–  Pár nap távlatából, hogy emlékszel vissza a szombati mérkőzésre?
– Kívülről borzasztó izgalmas lehetett a mérkőzés, belülről pedig hihetetlenül nehéz, kemény, hosszú és fárasztó csata volt. A fáradalmakért azonban bőven kárpótolt, hogy végül győztünk és nagy-nagy örömöt szereztünk a szurkolóinknak. A siker értékét növeli, hogy nem játszottunk igazán jól, többször is nagy hátrányból tudtunk feljönni.

– Hogy tetszik a hangulat a csapat eddigi meccsein?
– Visszagondolva arra, eddig hol játszottam, a korábbi csapataimhoz képest itt Sopronban vannak a – jó értelemben véve – legőrültebb szurkolóink, olyan, mint a Zalgirisé. A hazai meccseink légkörét a litván csúcsrangadó, a Zalgiris-Lietuvos Rytas meccsek hangulatához tudnám hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy a Zalgiris csarnoka jóval nagyobb. Itt sokkal közelebb vannak hozzánk a szurkolók, így pedig jobban érzékelhető, ahogy buzdítanak minket. A feleségem szerint, szintén itt van a legjobb szurkolótábor azon csapatok közül, amelyekben eddig megfordultam. Nem először fordult elő, ami múlt szombaton, hogy hátrányba kerültünk, de végül mégis nyertünk – szurkolóink nélkül ez nem nagyon menne.

– Milyennek látod a magyar bajnokságot?
– Nagyon szeretem! Nincs előre lefutott mérkőzés, kiegyensúlyozott és nagyon erős a liga, minden ellenfél ellen – álljon akárhol is a bajnokságban – teljes erőbedobással és koncentrációval kell játszani ahhoz, hogy nyerni tudjunk. Úgy vélem, az, hogy ilyen erős a bajnokság, jó hatással lehet a magyar kosárlabda fejlődésére, a bajnokság pedig hamarosan felzárkózhat a legerősebb ligák mellé.

– Volt már több jó meccsed csapatunk színeiben. Otthonról, a litván szövetségből esetleg a válogatott kapcsán nem kerestek?
– Sajnos eddig még nem! Elég bonyolult a helyzet, hosszú ideje nem otthon játszom, kevésbé vagyok szem előtt. Amúgy is nehéz bekerülni, sok remek játékosunk van. De bízom magamban, azért is dolgozom, hogy a litván válogatottnál is felfigyeljenek rám, mert minden vágyam, hogy bekerüljek a nemzeti csapatba.

50 perces dráma, gyönyörű happy enddel

A találkozó nagy részében hátrányban játszva, sokáig felejthetetlen drámai csatában, hihetetlen tartásról és küzdőszellemről tanúbizonyságot téve, jó két és fél órás gigászi ütközetben, kétszeri hosszabbítás után legyőztük a Kaposvárt
Sopron KC – Kaposvári KK  101-96 (20-25, 22-20, 12-18, 19-10, 14-14, 14-9 – kétszeri hosszabbítás után)
Sopron, 1.800 néző
V.: Kapitány, Minár, Kovács N.

SKC: KINNEY 20/3, THOMPSON 26/6, Takács 6/3, Rivers 11, Carter 8.
Cs.: JOGELA 28, Supola 2, Werner, Fazekas
Edző: Kostas Flevarakis

Kaposvári KK: Krnjajski 6/3, NORFLEET 27/18, Ponjavic 4/3, DRAMICANIN 16/3, LALIC 15
Cs.: Hendlein 2, Davis 13/3, Baki 8/6,  Bogdán 5
Szakmai igazgató: Ivkovic Stojan

Lalic a palánkunk alatt szerzett lepattanó utáni büntetőivel kezdődött a meccs. Feszülten kezdtünk, több, mint másfél perc és 0-5 után, Kinney büntetőkből szerezte első pontjainkat. Nem lendítette át a srácokat a görcsösségen és  szerencsénk sem volt: Demetre látványos blokkja után visszapattant a labda Krnjajskihoz, aki köszönte és bedobta. Első mezőnykosarunkra 3 percet kellett várni, Norbi dobott szép triplát.  Bernard “rázta meg” magát, előbb szép középtávoli kosarat szerzett, majd tripla közben szabálytalankodtak ellene és 3 bedobott büntetőjével átvettük a vezetést. A szakasz közepén felforrósodott a hangulat, Eric megkapta a 3. hibáját. A helyére érkező Tauras ellen Lalic szabálytalankodott, kispadunk pedig technikait kapott. Zaklatott, vontatott volt a játék, Demetre tett vissza szépen egy pattanót. A túloldalon Norfleet villant, majd Kinney hát mögötti “zsugájából” Tauras mutatott be 2+1-es akciót, váltott vezetéssel haladtak a felek. A szakasz hajrájában Baki triplája adott nagy lökést a vendégeknek, akik egy 6-0-lal elléptek. A szakasz végén Norfleet is triplát szerzett, mi 4 büntetőből kettőt dobtunk be, 5 pontos vendég vezetéssel zárult az igen vontatott első 10 perc.
Eladott labdánk után, Lalic növelte közelről a vendégelőnyt. Őt nem tudtuk tartani de kosaraira a szakasz elején Tauras és Kinney révén még feleltünk. Minden somogyi akció kosárral zárult, Norfleet hármasa és Dramicanin távoli duplája után 12 pontos hátrányba kerültünk, érthető volt edzőnk időkérése. “Kalandos” akció végén Kinney dobott hármast, majd a szakasz közepén büntetőkből Eric is megszerezte első pontjait. Magunkra találtunk, Tauras mozgékonyságát kihasználva szépen verte 1-1-ben Lalicot, majd az amúgy hasznosan játszó vendégcenter támadóhibát vétett litván légiósunkkal szemben. Hosszabb “hallgatás” után Bernard is  “szólásra jelentkezett”, s egy 11-2-vel 3 pontra feljöttünk. Lalic 2+1-es akciójánál Eric  megkapta a 4. hibáját, de Bernard vállaira vette csapatunkat és jóvoltából tapadtunk a Carter nélküli védelmünk ellen a palánk alatti fölényére építő Kaposvárra. A félidő Kinney 2+1-es játékával és 3 pontos vendég vezetéssel zárult.
Bernard valószínűleg az NBA-ben is hármat, itt egyenlítést érő triplájával indult a 2. félidő. A vezetést nem tudtuk átvenni, Hendlein közelről, Dramicanin távolról villant. Kinney labdaszerzése után Tauras zsákolt nagyot, büntetőinkből azonban ekkor rendre csak egyet-egyet dobtunk be. Kinney betöréséből aztán a szakasz közepéhez közeledve, sikerült átvenni a vezetést. Ez az állapot sajnos nem sokáig tartott, kapkodni kezdtünk, pontatlanokká váltunk, zsinórban 7 pontot szerzett és újra ellépett a Kaposvár. Hosszabb kosárcsendünknek Demetre vetett véget, de továbbra is a somogyiak vezettek. A szakasz végén zónára váltottunk, amit Krnjajski dobott át hármassal, 9 pontos hátrányból mentünk neki a záróetapnak.
Szép centerjáték után a visszatérő Eric, majd mindhárom büntetőjét értékesítve Demetre faragott a hátrányon a záróetap elején. Szurkolóink űzték, hajtották a srácokat, Supi bravúros támadó pattanója és remek átadása után, Eric egy triplányira hozta föl csapatunkat. Hármast azonban Norfleet dobott, megduplázva a vendégelőnyt. Ez megtörte a lendületet, Dramicanin is betalált, Flevarakis pedig 8 pontos hátránynál időt kért. Jót tett, Kinney és Demetre is betalált, de a szakasz közepén Eric kipontozódott. Szurkolóink próbálták belehajszolni a fiúkat a győzelembe és Kinney és Tauras újabb kosaraival, 3 perccel a rendes játékidő vége előtt egy remek 8-0-lal ledolgoztuk a hátrányt. Vendég időkérés után újabb támadó pattanó után Dramicanin villat. Váltva estek a kosarak, miközben Supi illetve Hendlein is kipontozódott. Tauras büntetőivel 53 másodperccel a vége előtt 73-73-ra állt a meccs. Lejárt a kaposvári támadóidő. Sem Demetre, sem Norfleet nem talált be, jöhetett a hosszabbítás.
Ez Lalic duplájával indult, Tauras büntetőkből egalizált, Dramicanin kipontozódott. Bernard betörésből megszerezte a vezetést csapatunknak, a hosszabbítás közepén a két ideges csapat több támadást is elrontott és a Jogela-Lalic “ütközetnél” előbb a vendégek, majd a mi játékosunk szabálytalankodott, utóbbi sportszerűtlenül. A büntetők mindkét oldalon beestek, Davis hármasával pedig újra fordult a kocka. Mi büntetőkből, a Kaposvár Norfleet révén triplákból szerezte pontjait. Lalic is kipontozódott, s bár az utolsó percre egállal fordultak a felek, a vendégek balkezes légiósának újabb hármasával, ismét a vendégek vezettek. Egy már-már elveszett labdát visszaszerezve Tauras 1-re hozta föl csapatunkat, Ponjavic 1 büntetőt értékesített. 15 másodpercünk maradt, Norbi befutásból közelről betalált, újabb hosszabbításra mentve a partit.

Ez Bernard ügyes kosarával indult. Növelhettük volna az előnyt, ám elsietett akciónk után Bogdán büntetőkkel egyenlített. Bernard keze sem remegett meg a vonalon, ám Baki hármasával újra a vendégeknél volt az előny. Az addig oly’ biztos kezű Norfleet csak 1 büntetőt dobott be, Tauras mindkettőt, így a második hosszabbítás közepén ismét egál volt. Kinney 1 büntetőt dobott be, majd bő perccel a vége előtt Bernard a sarokból talált be, 3 pontos előnnyel fordultunk az utolsó percre. Ennek elején Bernard is kipontozódott, de labdaszerzés után Kinney 5-re növelte az előnyt. Norfleet “beverte” 6. hármasát, ám Tauras egy lepattanót visszazsákolva tette fel a koronát remek teljesítményére, így végül HATALMASAT HARCOLVA GYŐZTÜNK!

Kostas Flevarakis: Sok ilyen mérkőzést játszottunk mostanában, és ezek egyik csapat számára sem könnyűek. Azon múlt, hogy ki küzdött jobban a sikerért. Fejben dőlt el. Különös mérkőzés volt, a legfontosabb az volt, hogy jól tudtunk reagálni olyan helyzetekre, amelyekre előzetesen nem készültünk, mint Carter első félidőben összegyűjtött négy hibája. Gratulálok mindkét csapatnak és a szurkolóknak, kitettek magukért. Van még egy meccsünk a szünet előtt, és ha ott is jó eredmény születik, a következő körben is összekerülhetünk a Kaposvárral.

40 perc koncentráció

Szombaton 18 órától a Kaposvár csapatát fogadjuk. A somogyi gárda 7 győzelemmel a 9., csapatunk pedig 6-tal a 12. helyen áll a tabellán

Vezetőedzőnk, Kostas Flevarakis elmondta, megnézte csapatunk kaposvári mérkőzésének felvételét, amelyet végül 87-59-re nyert holnapi ellenfelünk. Mint kifejtette: azóta mindkét csapatnál jelentős változások történtek.
Az ellenfél kapcsán azt fejtegette, hogy egy nagyon veszélyes csapat a Kaposvár olyan magas játékosokkal, akik amellett, hogy a palánk alatti pozíciójátékban jártasak, távolról is jól dobnak. Mezőnyben a két amerikai hátvéd, Davis és Norfleet igen kreatívak, ügyesen szervezik a játékot és emellett nagyon eredményesek. Mindezek tükrében Flevarakis a védekezést érzi kulcskérdésnek, azon belül pedig a lepattanók kontrollálását. Fontos, hogy a srácok ne hagyjanak túl sok támadópattanót, s azzal együtt második esélyt a Kaposvárnak. Amit még edzőnk kiemelt, hogy a sikerhez a 40 perc maximális koncentráció kell, nem szabad, hogy olyan kihagyások legyenek, mint voltak legutóbb Zalaegerszegen az első félidőben.
Ezúton is köszönetet mond a szurkolóknak, hogy Zalaegerszegen is mindent megpróbáltak, s reméli, hogy szombaton ismét űzni-hajtani fogják a fiúkat. Ha mindemellett végig csapatunk diktálja a tempót, szabja meg a játék ritmusát elérhetjük a célt, legyőzhetjük a Kaposvárt!

Közel álltunk a bravúrhoz

Az első félidőben ezen a szinten talán kissé “puhán” védekezve, s közel 50 pontot kapva 12 ponttal “elengedtük” a ZTE csapatát. A második félidőben jóval agresszívebb védekezésre váltva ledolgoztuk a hátrányt, sőt volt, hogy sikerült a vezetést is átvennünk, az izgalmas végjátékból azonban a jól büntetőző hazaiak kerültek ki győztesen

Zalakerámia ZTE KK – SKC 82-78 (24-18, 23-17, 11-19, 24-24)
Zalaegerszeg, férfi NB I
V.: Cziffra, Frányó, Lengyel

ZTE: BIBBINS 20/6, JOHNSON 18/3, Williams 11, Szabó 6, AGAFJONOV 14
Cs.: DJURICS 10/6, Gulyás, Simon 3/3, Doktor
Edző: Ante Nazor

SKC: Kinney 6, THOMPSON 25/15, TAKÁCS 5/3, RIVERS 19/3, CARTER 16
Cs.: Jogela 4, Supola 1, Werner 2, Fazekas, Molnár
Edző: Kostas Flevarakis

Nagy taps fogadta a bemutatásnál a korábban Zalaegerszegen is megforduló játékosainkat, Bernardot és Kinney-t. Mindketten helyet kaptak kezdő ötösünkben, ám a vezetést Demetre révén szereztük meg. Williams egalizáló kosara után Bernard szép hármassal jelezte: emlékszik még az egerszegi gyűrűre. Befutás után újra Demetre villant és 7-2-re elléptünk. A szakasz közepén megtört a lendület, eladtunk pár labdát és a dobások sem sikerültek. Néhány könnyű, lerohanásos kosárra épített 12-2-es rohammal fordítottak a hazaiak, érthető volt Flevarakis időkérése. Bernardnak használt a pihenő, rögtön utána beemelt egy hármast, ám sajnos a következő támadásnál Djuric is megtette ugyanezt. A negyed hajrájában váltva estek a kosarak, 6 pontos hazai vezetéssel zárult az első szakasz.

A második Djuric hármasával indult, Kinney remek passza után Vitya felelt szép pöci kosárral. Elkapták a fonalat az hazaiak, Simon és Bibbins is bevert egy hármast, miközben mi kapkodtunk, létszámfölényes helyzeteket rontottunk és egyénieskedtünk el. A szakaszt 9-2-vel kezdve 13-mal ellépett a ZTE. A szakasz közepén, hosszabb idő után Eric révén dobtunk újra akciókosarat és a találat csapatunktól egy 6-0-s roham kezdetét jelentette, amellyel 10 ponton belülre kerültünk, időt kért a hazaiak új edzője. Ez jót is tett a ZTE-nek, amely Johnson majd Bibbins révén két triplával büntette nem elég agresszív védekezésünket – ismét a mi szakvezetőnk kért időt – Bernard pedig ahogy az első etapban, most is bevágott utána egy hármast. A félidő végén váltva estek a kosarak. Pár másodperccel a szünet előtt, padunk ellen technikait ítéltek a játékvezetők, 12 pontos ZTE vezetéssel tértek pihenőre a felek.

Bernard vezérletével agresszíven védekezve, egy pazar 9-0-lal kezdtük a második félidőt, a roham szerves részét képezte egy távoli dupla is Norbitól, szurkolóink űzték-hajtották a srácokat. Hazai időkérés után Agafjonov törte meg a csaknem 3 és fél perces hazai kosárcsendet egy, a támadóidő utolsó pillanatában szerzett duplával. Ezzel sajnos a mi lendületünk is megtört picit, ám szerencsére a szakasz közepén az első percek óta elég “csendes” Demetre egy triplával tett róla, hogy nagyon ne engedjük el a hazaiakat. Bernard újabb hármasával egyetlen pontra csökkent a hátrány, Demetre visszapöckölt pattanóból szerzett pontjaival pedig átvettük a vezetést. Ez sajnos nem hatott nyugtatólag a srácokra. A negyed végén jött pár sikertelen egyéni akció, ráadásul a hazaiak több pattanót is visszaszereztek a palánkunk alatt, így a negyed 4 pontos ZTE vezetéssel zárult.

A zárószakaszt Bernard vezérletével 6-2-vel kezdve 2 és fél perc alatt ledolgoztuk a hátrányt, ám újra ellépett 4-gyel a ZTE – időt kértünk. Az újabb hármast “vágó” Bernard és Demetre révén tapadtunk a ZTE-re, sőt a szakasz közepén Eric center kosarával ismét nálunk volt az előny. Bibbins villant, de Norbi triplájával bő 3 és fél perccel a vége előtt mi “mentünk” 2-vel, Agafjonov kosara után pedig igazi “hetvenkedős” (70-70) állást mutatott az eredményjelző. A végjátékban is fej-fej mellett haladtak a felek. Az utolsó percben Johnson kosarára nem tudtunk felelni, Szöszi büntetőivel fél perccel a vége előtt 4-gyel elléptek a hazaiak, s bár a végjátékban mindent megpróbáltunk, Bibbins biztos kézzel értékesített büntetőivel a ZTE nyert.

Debütáló új edzőjével várja csapatunkat a ZTE

Vasárnap 18 órától Zalaegerszegen lép pályára együttesünk, ahol a 10. ZTE fogadja a 12. helyen álló csapatunkat. Ellenfelünknél ezen a mérkőzésen debütál az új edző, a Bencze Tamást váltó horvát Ante Nazor. Ősszel itthon egy jó első félidő után, a másodikban már 2 meghatározó játékosunk nélkül játszva kikaptunk – itt a lehetőség a visszavágásra

Edzőnk, Kostas Flevarakis annak kapcsán, hogy vasárnap először irányítja az új szakvezető riválisunkat azt fejtegette: az ellenfélnél nyilván minden játékos próbál majd bizonyítani az új edzőnek, tehát egy rendkívül motivált csapathoz utazunk. Hangsúlyozta: egy támadásban rendkívül erős alakulathoz látogat együttese, amit az is alátámaszt, hogy két legutóbbi mérkőzésén egyaránt 100 pont fölött dobtak az egerszegiek – igaz, 100 fölött is kaptak.
Flevarakis úgy látja, a ZTE-nek nagyon jó a kezdő ötöse, amelyben a külső játékosok kiválóak az egy-egy elleni játékban és remekül dobnak távolról. A két magas ember, Szabó és Agafjonov is roppant veszélyes játékosok, s ők sem csak a gyűrű közeléből hatékonyak. A padról érkező ZTE-játékosok jól ismerik a rendszert, nekik sem szabad engedni, hogy elkapják a fonalat. Ahhoz, hogy fel tudjuk venni a versenyt a Zalaegerszeggel, edzőnk szerint kulcsfontosságú lesz a kemény, határozott egy-egy elleni védekezés, valamint a lepattanók megszerzése, nem szabad túl sok második esélyt adni a hazaiaknak. Támadásban a saját, az előző időszakban többnyire sikerekre vezető saját játékot kell játszani, tudatosan, okosan, egy-egy adott szituációban az annak leginkább megfelelő ritmusban kosárlabdázva.

Negatív leletek, pozitív születésnap

A DEAC elleni összecsapás 4. negyedének elején, egy ütközést követően elterült a Novomatic Aréna parkettáján litván erőcsatárunk, Tauras Jogela.

Légiósunkat dr. Sztancs György csapatorvos és Falk Richárd gyúró támogatta el a kispadunkig. A találkozó lefújása után kivizsgálásra kórházba vitték a kosarast. Az őt oda elkísérő technikai vezetőnktől megtudtuk: a fejét alaposan beverő kosarasnak szerencsére minden lelete negatív, az orvosok 2-3 nap pihenést javasoltak neki, tehát várhatóan keddtől már bekapcsolódhat az edzésmunkába.
Pozitív tehát, hogy Tauras leletei negatívak, és a közelmúltban sérüléssel bajlódó, ám a jelek szerint tökéletesen felépülő hátvédünk Bernard játéka is abszolút pozitív volt.


Amint arról nyilatkozatában edzőnk is megemlékezett, csapatunk Bernard Thompson a születésnapján – szám szerint a 27-en – győzte le a debreceni gárdát. Bár az ünnepelt kipontozódott, nagyon sokat tett azért, hogy a születésnapja mellett értékes diadalt is ünnepelhessen. Nem adott el labdát, közel 50%-os találati aránnyal dobott 15 pontot, úgy, hogy az első félidő végén ő “indította be” azt a képzeletbeli ébresztőórát, amelynek “megszólaltával” az ő 3 szép duplájával, egy 9-0-s rohammal 180 fokos fordulatot vett csapatunk játéka, és azért arról se feledkezzünk el, hogy kipontozódásáig gyakorlatilag “kivette” a játékból a DEAC virtuóz irányítóját, Moodyt.
Ha kis késéssel is, de Happy Birthday, Bernard!

Értékes és nehéz diadal, parádés harmadik negyeddel

18 percig erőlködve, görcsösen játszva, de a félidő hajrájában felzárkózva, a szünetben még 3 pontos hátrányban voltunk a Milost nélkülöző DEAC-cal szemben, ám szédületes, ritkán látható, 40 pontos harmadik negyedet produkálva, kiváló csapatmunkával legyőztük az utolsó pillanatig szívósan küzdő vendégeket
SKC-DEAC 98-85  (21-25, 18-17, 40-17, 19-26)
Sopron, 1.600 néző. V.: Tőzsér, Söjtöry, Balog
SKC: KINNEY 12/3, THOMPSON 15, Takács, RIVERS 22/12, CARTER 14
Cs.: SUPOLA 17 JOGELA 18/3, Werner, Fazekas
Edző: Kostas Flevarakis
DEAC: Moody 12/3, Somogyi, MANIGAT 22/15, Drenovac 4, TÓTH Á. 23/3
Cs.: BOGNÁR 8/3, Polyák, HARRISON 16/6
Edző: Kovács AdriánBoriszovot, csapatunk korábbi kiválóságát bármikor szívesen látják Sopronban szurkolóink és vezetőink, ezzel együtt ezúttal nem bántuk, hogy derékbántalmai miatt nem tudott eljönni. Ezúton is jobbulást és mielőbbi felépülést kívánunk neki.

Kapkodva kezdett mindkét csapat, Tóth Ádám támadópattanó utáni kosarára Kinney révén triplával feleltünk. Váltott vezetéssel haladtak a felek, amíg nálunk szépen megoszlottak a pontok, a DEAC első 6 pontját Tóth szerezte centerből. A szakasz közepén, szemre is tetszetős támadásokat vezetve Kinney vezérletével és Eric látványos zsákolásával,  egy 6-0-lal megugrottunk. A debreceniek a remek sorozatot “elkapó” Manigat 4 triplájával tapadtak ránk. A szakasz végén támadásban elkapkodtunk pár támadást, a DEAC Tóth büntetőivel és Harrison triplájával fordított.

Tóth duplájára bravúros betörésből Kinney felelt, majd Tauras is megvillant, ám Harrison újabb hármast “hintett”. Görcsösen játszottunk, egy-két dobásnál szerencsénk sem volt, ráadásul Eric a 13. percben megkapta a 3. személyijét. Rosszul dobtunk, ritmustalanul játszottunk, a szakasz közepén 10 pont fölé nőtt a hátrány, nagyon kellett ekkor Demetre triplája, de sajnos csak röpke felvillanás volt. Bognár előbb blokkolt, majd zsákolt, edzőnk pedig kénytelen volt időt kérni. Jót tett, Bernard két duplája és Tauras hármasa révén – miközben szurkolóink űzték-hajtották a srácokat – 5 pontra jöttünk föl a félidő utolsó percére. DEAC-időkérés következett, ám Bernard újabb kosarával 3 pontosra csökkent szünetre a vendégelőny.

Demetre szép duplájával kezdődött a második félidő. Védekezésben zónára váltottunk, és ez nagyon megzavarta a DEAC-ot, pazar 8-0-s 2 és fél perccel indítottuk a második félidőt. Maningat beemelte 5. hármasát, ám ekkor Tauras lépett elő, két 2+1-es akcióval Demetre is magára talált, triplájával 10 pontosra nőtt a második félidő első felét 19-6-ra nyerő csapatunk előnye. A vendégek érthető időkérése sem törte meg a lendületet,  s igazi katlan-hangulat uralkodott el az arénában, zengett-zúgott az eskácé-eskácé. Supi lépett elő, többnyire labdaszerzések utáni lerohanásokból zsinórban 9 pontot dobott – az egyik akciója 2+1-es volt! Technikait is kaptak a vendégek, az érte járó Bernard-büntetővel 20 pontosra nőtt az előny, szédületes, 29-6-os 7 percet “repesztettek” a srácok. A vendégek hosszú kosárcsendjének, Bognár vetett véget triplával. A szakasz hajrájában Eric megkapta a 4. hibáját. A Supola-parádé folytatódott, a szakasz nagy dobópárbajjal és csapatunk 20 pontos vezetésével zárult – szinte hihetetlen, de 40 pontot “vágtunk” ebben az etapban.

Tauras szép duplájával indult a második etap, amely után a vendégek talán legjobbja, Manigat kapott technikait. Nem sokkal később, az ismét remeklő Tauras terült el egy ütközés után a parkettán, orvosunk és gyúrónk vastaps közepette támogatta le a pályáról litván légiósunkat. Ez megzavart minket, sorra adtuk el a labdákat, hiába kért kétszer is időt edzőnk, a szakasz közepén 10 ponton belülre került a Debrecen. Demetre próbálta átlendíteni a csapatot a holtponton, de a hajrában Norbi ellen faultot, majd technikait is ítéltek a játékvezetők. Fokozatosan olvadt az előny, Tóth triplájával az utolsó percben 5 pontos vezetéssel mentünk bele. Ekkor azonban előbb Ericnek, majd Supinak volt a helyén az esze és a szíve, mindketten bedobták büntetőiket, majd a kegyelemdöfést Demetre bravúros hármasa adta meg.


Kostas Flevarakis: – Gratulálok a csapatnak a győzelemhez és a Debrecennek is, mert kiváló ellenfél volt, és nem utolsósorban szurkolóinknak, akik rengeteget segítettek a győzelem kivívásában. Gyengén kezdtünk, nagyon fontos volt, hogy a félidő végén, egy kilenc-nullal szoros állással mehettünk pihenőre. A félidő végén szerencsére “megszólalt az ébresztőóra” és a harmadik negyedben összeállt a védekezésünk. Ettől a támadójátékunk is igen jó ritmusú lett, elsősorban ennek köszönhettük a győzelmet, amelynek értékét növeli, hogy egy szívósan küzdő, kitűnő ellenfél ellen értük el, amelyben Tóth Ádám mindkét oldalon remek munkát végzett. Ericnek és Bernardnak korán faultproblémái voltak. Nagyon remélem, a meccs után kórházba szállított Taurasnak nincs komoly baja, örülök, hogy Bernard győzelemmel ünnepelhette születésnapját. Dolgozunk tovább, nagyon erős, kiegyenlített bajnokság a magyar.

Jön a DEAC – folytassuk a hazai sorozatot

A múlt hét végén Körmenden ugyan megszakadt a remek, négy mérkőzéses győzelmi szériánk, ám holnap itthon a DEAC ellen, egy másik sorozatot folytathat csapatunk, amely nem más, mint a jelenleg három meccses hazai győzelmi sorozat. Ennek folytatásához a Szeged, az Alba, majd a Jászberény legyőzése után szombaton a középmezőnyben található DEAC-ot kellene legyőzni, ez pedig korántsem ígérkezik egyszerűnek.
Edzőnk, Kostas Flevarakis kiemelte: ahhoz, hogy újabb győzelmet tudjunk “behúzni” hazai pályán, a legfontosabb a szervezett, kemény védekezés. A görög szakember kifejtette: a DEAC már 8 meccset megnyert, jelenleg playoff pozícióban áll, ami mindenképpen elismerésre, tiszteletre méltó teljesítmény.
Szakvezetőnk az ellenfél kapcsán kiemelte: a DEAC legnagyobb erőssége a Moody-Boriszov-Tóth Ádám tengely. Az amerikai irányító amellett, hogy betörései nagyon veszélyesek, azaz jól bontja a védelmet, távolról, sőt adott esetben egészen messziről is remekül szórja a triplákat. Milos, azaz Boriszov rendkívül tapasztalt kosaras, remekül látja át a játékot, távolról s pozícióból is veszélyes, a válogatott Tóth Ádám pedig talán az egész mezőny egyik legerősebb középjátékosa. E “tengelyen” nyugszik a DEAC játéka, ennek az átlagban együtt közel 60 pontot “termelő” triónak a hatékonyságát, nagyon fontos lenne minél jobban lecsökkenteni. Flevarkis hozzátette: a DEAC kerete nagyon erős és mély, Tóth mellett még vannak veszélyes, jó képességű magyar játékosai. Az előbb említett három kiváló kosaras mellett tehát, a többi debreceni játékosra is nagyon oda kell figyelni, hiba lenne engedni nekik, hogy “elkapják a fonalat”. Edzőnk úgy véli, a jó védekezés az alap, a támadójáték kapcsán pedig két dolgot emelt ki: a dobóhelyzetek jó megválasztását, valamint a játék ritmusának egy adott szituációban az annak megfelelő “szabályozását”, azaz adott esetben a felpörgetését, vagy éppen a lassítását.

Megszenvedett ellenünk a Körmend

Megszakadt győzelmi sorozatunk, de alaposan megszenvedett ellenünk az ezüstérmes, s jelenleg is a második helyen álló Körmend. Csapatkapitányunk, Norbi nélkül felállva remekül kezdtünk, sokszor vezettünk, volt, hogy nagyobb hátrányból is sikerült fordítani, de Varnado és a záró szakaszban 4 triplát is beemelő Ferencz vezérletével, óriási küzdelemben végül hazai siker született

Egis Körmend – SKC 76-71 (13-11, 21-21, 19-19, 23-20)
Körmend, férfi NB I, 2000 néző
V.: Kapitány, Farkas, Török

Körmend: TURNER 10/3, EDWARDS 12, Takács K. 3/3, VARNADO 26/12, Taylor 4.
Cs.: FERENCZ 15/15, Németh 2, Durázi 4.
Edző: Matthias Zollner

SKC: KINNEY 8/6, Supola 2, RIVERS 21/9, JOGELA 13/6, CARTER 19.
Cs.: Thompson 8, Werner, Molnár M.
Edző: Kostas Flevarakis

Kiváló hangulatban kezdődött a találkozó, amint az várható volt, négyes győzelmi sorozatot felépítő fiainkat sok szurkolónk kísérte el a bajnokság egyik élcsapatának otthonába. Pontosan 1 perc telt el, amikor Eric szép lefordulás után, látványos zsákolással nekünk szerzett vezetést. Demetre szerette volna megismételni a mutatványt, ám ügyes akció végén nem a gyűrűbe, hanem a gyűrűre húzta a labdát, amely messzire vágódott. Tauras pedig 1-1-ben ügyesen verve Varnadót, tovább növelte az előnyt. Jó védekezésünk mellett hazai oldalon volt 1-2 ki nem kényszerített hiba is, s egy pazar Kinney-Carter akció után 6-0-ra “mentünk”. Több, mint 5 percet kellett várni az első hazai találatra, Varnado triplával felezte meg a előnyünket, ám erre Kinney révén azonnal feleltünk egy hármassal. A szakasz hajrája a hazaiaké volt, akik több pattanót is visszaszedve, a mi palánkunk alatt támadásban elbizonytalanodó csapatunkkal szemben, egy 9-0-lal fordítottak.

Az első szakasz hajrájában “elvesztett” fonalat a második elején sem sikerült megtalálni, bár megvoltak a helyzetek, nem sikerült azokat pontokra váltani. Hosszú-hosszú kosárcsendünknek Eric vetett véget. A hazaiak is sokat hibáztak, így nem tudtak elhúzni, sőt a szakasz közepén Tauras triplájával visszaszereztük a vezetést. Ha korábban a zsákolásnál nem is, Demetre-nek a triplánál sikerült megismételni társa nem sokkal korábbi mutatványát. Újra nálunk volt az előny, a hazaiakat Varnado gyakorlatilag egymaga tartotta versenyben. A félidő hajrájában a fiatal Takács hármasával ismét fordult a kocka, újra a Körmendnél volt az előny. Edwards is “éledezett”, ám egy szemet gyönyörködtető támadás végén, Kinney hát mögötti “zsugáját” Eric vágta a gyűrűbe, centerünkkel nem tudtak mit kezdeni a vasiak. A félidő hajrájában sajnos Tauras megkapta a 3. hibáját. Az első 20 perc Taylor kosarával és 2 pontos hazai vezetéssel zárult.

Ahogy a meccset, a második félidőt is mi kezdtük jobban. Demetre gyorsan egyenlített a második félidő elején, majd egy triplát is bevágott, s máris nálunk volt az előny. Hazai részről Turner egy, Varnado pedig két triplával jelentkezett, így hiába villant Bernard, fordítottak a hazaiak. Nagy küzdelemben tapadtunk a hazaiakra, a szakasz hajrájában úgy látták a játékvezetők, hogy Tauras színészkedett. Az ezért kapott technikai nagyon nem jött jól 3 pontos Körmend-vezetésnél. Légiósunknak ez volt a 4. hibája, 6-tal elléptek a hazaiak, majd Kinney felezte hátrányunkat hármassal. A negyed végén Durázi támadópattanó utáni kosarára Tauras sikeres első büntetővel felelt, a második után pedig Bernard szemfüles találatával 2 pontra jöttünk föl.. így várhattuk a záró etapot.

Amely úgy kezdődött, ahogy a 3. végződött: Bernard duplájával. A rutinos Ferencz lépett elő vezérré, rutinja és zsinórban beemelt 3 triplája sokat segített a hazaiaknak, akik 9 ponttal elléptek. Érthető időkérésünk után Tauras és Demetre egy-egy csodás hármasára építve, egy szédületes 10-0-t “repesztve” visszavettük a vezetést. A legjobb körmendi, Varnado törte meg a hosszú hazai kosárcsendet. A hajrában váltott vezetéssel haladtak a felek, éppen “mentünk” eggyel, amikor jött egy újabb Ferencz tripla, amely egy 7-0-s hazai rohamot indított útjára – ismét kénytelenek voltunk időt kérni. Hősiesen harcolva 3 pontra még visszajöttünk, sőt labdánk is volt az egyenlítéshez, ám Bernard dobása 4 másodperccel a vége előtt leperdült a gyűrűről, így nyert a Körmend, megszakadt a győzelmi sorozatunk, de emelt fővel térhetünk haza. Szurkolóink a vereség ellenére nagy tapssal jutalmazták a küzdést, a hajtást és a helyenként jó játékot.

Mikor, ha nem most?

Csapatunk szombaton este 18 órától, a bajnokság egyik élcsapatának otthonában, Körmenden folytathatja remek menetelését, a négy mérkőzés óta tartó győzelmi sorozatát
Emberemlékezet óta nem nyert Körmenden a soproni gárda, és ha a bajnoki tabellát vesszük alapul, abból az derül ki, most sem mi számítunk favoritoknak. A bajnoki tabella 2. helyén tanyázó Körmend, a 12. pozícióban található csapatunkat fogadja.
Görög edzőnk, Kostas Flevarakis  természetesen tisztában van mindezzel, azonban úgy véli: fiai négyes győzelmi sorozattal a hátuk mögött egészséges önbizalommal utazhatnak Körmendre, ráadásul, mint hallotta, sok soproni szurkoló is készül buzdítani a csapatot, ami szintén segíthet egy esetleges bravúr elérésében. A múlt hét végi Jászberény elleni mérkőzést bokasérülése miatt kihagyó Bernard, csütörtökön vett részt először az edzésen öt-öt elleni játékban, a csapatkapitány, Takács Norbi pedig a vádlijával bajlódik. Edzőnk bízik benne: mindkettejükre számíthat Körmenden.
A Körmend hét közben Hollandiában hosszabbítás után, értékes győzelmet aratott a FIBA Európa-kupában. Flevarakis szerint nagy hiba lenne egy fáradt Körmendre számítani, ráadásul szombati vendéglátónk saját pályáján jóval hatékonyabban, jobban teljesít, mint idegenben.
Edzőnk hangsúlyozta, a stáb a legjobb, legerősebb Körmend ellen próbálta felkészíteni a srácokat. A Turner-Edwards hátvédpár tagjai egy az egyben is nagyon erősek, és a társak számára is ügyesen alakítanak ki helyzeteket, valamint a két csapat őszi, soproni meccsén remeklő, távolról és palánk alatti pozíciójátékban egyaránt rendkívül hatékony Varnadót is, a Körmend játékát alapvetően meghatározó játékosnak tartja.
Szakvezetők szerint amivel esély lehet egy jó meccset játszani a szezon során saját pályáján még veretlen vasiak otthonában, az a szervezett jó védekezés mellett a nyugodt, türelmes játék a kemény, agresszív körmendi egészpályás letámadás ellen, minél kevesebb eladott labdával.

Az egyensúly embere

Amióta balkezes játékmesterünk, a 29 esztendős James Kinney II. mozgatja, irányítja a csapatot, kétségtelenül stabilabb a játék, jönnek a győzelmek. A rutinos, korábban több magyar csapatban is – Kecskemét, ZTE, Szolnok – megforduló irányítóval – aki pár éve a Kecskeméttel még bajnoki és kupadöntőt is játszott – beszélgettünk
– Hogy van, hogy te vagy James Kinney – a második?
– Az első édesapám, a harmadik pedig a másfél év körüli kisfiam – felelte mosolyogva irányítónk.
– És Amerikán belül, honnan származol?
– Chicagóból.
– Akkor nyilván egy Bulls-fanatikussal van dolgunk…
– Az édesapám valóban az volt, én még elég kicsi voltam, amikor a Bulls az NBA sztárcsapatának számított. Én Kobe Bryant-fanatikus voltam, s ha játékban nem is tudtam, külsőségekben próbáltam követni. Amikor nagy haja, amolyan “mikrofon” frizurája volt, én is olyan növesztettem, amikor levágatta – én is.
– Pedig gyakran van, hogy a balkezes játékosoknak balkezes a kedvencük…
– A jelenleg is aktív játékosok közül nekem is: James Harden.
– A Sopron már a negyedik magyar csapatod, ismered a ligát. Milyen érzésekkel csatlakoztál hozzánk?
– Tudtam, hogy egy mindössze egyetlen győzelemmel álló társasághoz érkezem, így azt vártam, hogy egy eléggé fásult, lehangolt, rossz hangulatú közegbe kerülök. Nagyon kellemes meglepetés volt, hogy ehhez képest egy abszolút pozitív szemléletű, előre tekintő együtteshez kerültem.
– Amely legutóbbi négy meccsét megnyerte…
– Az első meccsem a Falco otthonában volt. Korábbi csapataimmal is sokat játszottam már Szombathelyen. Úgy látom, a mostani egy nagyon erős – talán azon csapatai közül, amikor Magyarországon játszottam -, a legerősebb Falco. Mi pedig a tabella alján állva, azért eléggé megnehezítettük a dolgukat – erre azért lehetett építeni. Úgy érzem, minden sikernek megvan a maga értéke. Persze lehet mondani, hogy egy tartalékos Pécs otthonában nyertünk, de az nagyon sima volt, ami úgy érzem, áttörést jelentett. A Szeged pont úgy állt, mint mi, őket nemcsak hogy simán, hanem jól is játszva győztük le. Azt gondolom, e két siker nélkül nem tudtuk volna az igazán értékesnek tartott sikert, az Alba elleni hosszabbítás után kivívott diadalt sem elérni, örülök, hogy a közönségünk is “vevő” valóban javuló játékunkra.
– Irányítóként, mit tartasz a legfontosabb feladatodnak feljövő csapatunkban?
– Mint minden játékos, így én is nagyon szeretek kosarat dobni. Ugyanakkor irányítóként a legfontosabb megtalálni és megpróbálni megteremteni az egyensúlyt, hogy a csapatnak a legjobb legyen.
– A saját eredményességed és a játék szervezése közötti egyensúlyt?
– Részben. Irányítóként egyértelműen a csapat hatékonyságára kell figyeljek. Úgy az ideális a játékot szervezni, hogy a többiek a nekik leginkább megfelelő helyekről, az ő “komfortzónájukból” dobhassanak. Egyensúly alatt, akár a közelről és a távolról szerzett kosarak egyensúlyát is érthetjük, ebben is nagy szerepe lehet az irányítónak. Szeretek kosarat dobni, de ennél jóval fontosabb, hogy a csapat egységként működjön. Erre természetesen támadásban lehet nagyobb ráhatásom, a védekezésben jóval több az egyéni felelősség. Viszont ha az szervezett és működik, és tudunk indulni, akkor az én dolgom is könnyebb rendezetlen védelem ellen, mondjuk létszámfölényben a legjobb helyzetet kiválasztani.
– A szezon hátralévő részét tekintve nézel távolabb is, mint a következő meccs?
– Szerintem valahol legbelül a csapatnál mindenki néz, de mélyről indultunk, most valahol tartunk, de egy esetleges magasabb célt csak lépésről lépésre haladva lehet elérni…

Négyesre bővítettük a győzelmi sorozatot

Bár többször is visszaengedtük nagyobb előnyről a Jászberényt, újabb győzelmünk egy pillanatig sem forgott veszélyben. Az újabb diadal értékét növeli, hogy sérült légiósunk, Bernard nélkül vertük meg összességében simán a sereghajtót

SKC – Jászberényi KSE 91-66 (24-19, 25-21, 16-16, 26-10)
Sopron, 1.600 néző
V.: Benczur, Nagy V., Hervay

SKC: KINNEY 13/9, SUPOLA 12/6, Takács 3/3, RIVERS 22/9, CARTER 13
Cs.: JOGELA 23/3, Werner 2, Molnár M., Fazekas 3/3, Schöll.
Edző: Kostas Flevarakis

JKSE: NELSON 24/9, Miller 4, Mészáros 3/3, ALEKSANDROV 13/6, Pantelic 8.
Cs.: BRBAKLIC 12/3, Peringer 2, Buzás, Ruják B., Szigedi.
Edző: Lo el Hadji Malick

Eric ügyes centerkosarával mi szereztünk vezetést. A duplával és triplával jelentkező Demetre jóvoltából kezdetben ellenfelünk előtt jártunk, ám a jászságiak szépen elosztva a pontokat tapadtak ránk. Kinney hármasával és az 5 perc alatt 10 pontig jutó Demetre találataival, egy 8-0-t “kivágva” elléptünk ellenfelünktől. Időkérés után Nelson hozta föl egy duplával majd egy triplával 3 pontra a vendégeket, nagyon jól jött Supi előnyt duplázó hármasa. A félidő hajrájában váltva estek a kosarak, Tauras látványosan “ültette hintába” a Jászberény mindkét szerb centerét. Sajnos a végén két eladott labda csúszott a játékba, 5 pont előnnyel zártuk a nyitóetapot.

Három honfitársunkkal – Marci, Supi, Vitya – kezdtük a második etapot, s ez utóbbi két büntetővel felelt Brbaklic hasonló módon szerzett pontjaira. Alaposan “felpörögtünk” és labdaszerzések utáni könnyű kosarakkal Tauras vezérletével egy 14-0-t “repesztettünk, különösen Demetre, mint feladó és Tauras, mint végrehajtó alley-oop játéka volt szemet gyönyörködtető. A szakasz közepén megtört a lendület, Pantelic villanásaival közelítettek a vendégek, majd Tauras triplájával sikerült átlendülni a kisebb hullámvölgyön és állandósult a 10 és 15 pont közötti vezetésünk. Ahogy az első, a második negyed végén is becsúsztak ki nem kényszerített módon eladott labdák, s a Brbaklic-Nelson kettős révén egy 6-0-lal, 10 ponton belülre kerültek a vendégek.

Nelson 4 jó büntetőjével indult a második félidő, nem találtuk a berényi zóna ellen a ritmust, a srácok a pontok helyett a személyiket gyűjtögették, másfél perc alatt hármat. Több, mint 2 perc elteltével szereztük szünet után első pontjainkat, kellett kapitányunk, Norbi triplája. Nem igazán nyugodtunk meg, az apró termetű Nelsont képtelenek voltunk tartani, Demetre triplájára is ő felelt hármassal. 4 pontra feljött ellenfelünk, időt kértün és mi is zónára álltunk át. Úgy tűnt, bejön a váltás. Eric előbb két büntetőt értékesített, majd egy labdaszerzést követő lerohanást fejezett be zsákolással – ekkor ellenfelünk kért időt. Nem tört meg a lendület, ismét Tauras lépett elő vezérré, s egy 8-0-lal újra 10 fölé nőtt az előny. A negyed Aleksandrov 2+1-es akciójával és csapatunk 9 pontos vezetésével zárult.

A záróetap elején Kinney blokkolta remek ütemben felugorva, a nála vagy 20-25 centivel magasabb Aleksandrov dobását. Eric, majd Supi is az ő indításából szerzett könnyű 2 pontot, Aleksandrov hozta vissza hármassal 10 pontra a Jászberényt, de erre nagy mezőnymunkát végző irányítónk két hármassal felelt. Majd Supi is bevágott egyet és ezzel megtört, a 35 percig jól küzdő vendégek ellenállása. A közönség vastapsa mellett, a végén még Csabi és Demetre is beemelt egy-egy hármast.

Kostas Flevarakis: – Gratulálok csapatomnak az újabb győzelemhez. A neves csapatok ellen nagyobb szokott lenni a motiváció, mi viszont ezt nem engedhetjük meg magunknak, minden ellenfél ellen ugyanolyan alázattal, intenzitással kell játszani. Gondot okozott Thompson hiánya -főleg a védekezésben-, és emberfogás ellen Nelson remekül teljesített, neki ehhez külön is gratulálok. Amikor átálltunk zónára, sikerült megtörni ellenfelünk lendületét, tíz eladott labdára huszonnégy gólpasszunk volt, és ez jónak mondható. Ellenfelünk lassítani próbálta a játékot, s hogy így sikerült kilencven pont fölé jutnunk, az dicséretes. Ismét szeretném kiemelni közönségünket, amely rengeteget segített, amikor hullámvölgyben voltunk.

Saját karakterünk és szurkolóink segítségével nyerhetünk

Szombaton este 19 órától a sereghajtó Jászberény csapatát fogadjuk, az utóbbi hetek eredményei alapján, esélyesekként. Edzőnk szerint viszont, ezzel nem szabad foglalkozniuk a srácoknak

Annak kapcsán, hogy a sereghajtó Jászberényt fogadjuk, edzőnk azt taglalta, hogy a szakmai stáb, mint minden ellenfél, így a jelen pillanatban a bajnoki tabella utolsó helyén álló Jászberény játékából is próbálta a lehető legalaposabban felkészíteni a csapatot. Kiemelte: nem szabad, hogy a zsinórban megnyert három meccs elbizakodottá tegye a társaságot, ugyanazzal az elszántsággal, alázattal kell pályára lépni, ahogy azt az előző összecsapásokon tették fiai.  Közülük Bernard kisebb bokasérülés miatt edzéseket hagyott ki, de edzőnk reményei szerint szombaton este ő is hadra fogható lesz.


Ugyanakkor azt is hozzátette: a három megnyert mérkőzés, s különösen az Alba elleni hosszabbításos diadal egészséges önbizalmat, magabiztosságot kell adjon. Érezhetően meccsről meccsre fejlődik, javul a játék, kezd kirajzolódni a csapat karaktere, arculata, stílusa. Amit még kiemelt Flevarakis az az, hogy a két megnyert hazai győzelem alkalmával fokozatosan egymásra talált a csapat és a szurkolótábor, ez pedig szerinte kiemelten fontos. Mégpedig azért, mert saját csapatát nehéz helyzetekben átlendítheti a holtponton a szurkolók buzdítása, egy jó periódus esetén pedig, akár meg is törheti az aktuális riválist.
Még visszatérve a fehérváriak elleni meccsre, Kostas azt emelte ki, hogy 45 perc alatt 82 pontot tudták tartani a meccsenként átlagban 90 pont fölött “termelő” Albát, valamint, hogy a 45 perc alatt csupán 5 labdát adtak el játékosai.
Mindent egybevetve edzőnk szerint úgy folytathatjuk a sikersorozatot, ha a csapatnak sikerül érvényre juttatni saját stílusát, karakterét a szombati mérkőzésen és továbbra is “megbecsülik” a labdát a srácok.
Reméli, a szurkolók a sereghajtó ellen is megtöltik majd az Arénát és újabb győzelembe hajszolják bele csapatát.

 

Mámorító győzelem, hosszabbításos diadal az Alba ellen

Megvan zsinórban a 3. győzelem! Bár a kezdésnél “beragadtak” a srácok, a nyitóetap végén már vezettek! A folytatásban ugyan többnyire a vendégeknél volt az előny, de időnként át-átvettük a vezetést, majd a rendes játékidő végén, mi mentettük hosszabbításra a partit. A ráadás ugyan fehérvári kosárral indult, de erre 5-0-lal feleltünk és attól kezdve nem volt megállás!

SKC – Alba Fehérvár 88-82 (22-21, 15-18, 16-17, 22-19, 13-7)
Sopron, férfi NB I, 1.800 néző
V.: Földházi, dr. Mészáros, Fodor

SKC: Kinney 9, THOMPSON 15/9, Takács N. 3/3, RIVERS 20/3, CARTER 21
Cs.: JOGELA 14/3, Supola 6, Werner, Molnár Marcell
Edző: Kostas Flevarakis

Alba: LJUBICIC 17/9, Guyton 11/3, Markovic 8, MCDUFFIE 12/6, Csorvási 5
Cs.: MOLNÁR MÁRTON 10, GOVENS 14/3, Cupkovic 5/3, Lukács, Takács Milán, Takács Márton
Edző: Jesus Ramirez

A vendégek kezdtek jobban, remekül dobtak a találkozó elején és 12-5-re elléptek. Csapatunkat az első percekben centerünk, Eric próbálta versenyben tartani. A többiek ügyesen hozták helyzetbe és  a negyed közepén egy 8-2-vel, 1 pontra megközelítettük a fehérváriakat. Sőt, amikor a többiek és kezdték “betenni” pontjaikat a közösbe, Bernard egy triplával, Demetre pedig egy labdaszerzést követő zsákolással, át is vettük a vezetést. A szakasz hajrájában váltott vezetéssel haladtak a felek, a negyed végén az “utolsó szó” Tauras duplájával a miénk volt.

Az első negyed litván légiósunk duplájával zárult, a második az ő hármasával indult, majd az fehérváriak korábban nálunk kosarazó Molnár Marcija, valamint Cupkovic villanásaival gyorsan fordított a Fehérvár. Irányítónk, Kinney zsákolása tolt egyet a szekéren, Taurast pedig nem tudták tartani a vendégek. Hogy milyen erős a Fehérvár, azt jól mutatta, hogy a szakasz második felében a másik centerpáros, a Csorvási-McDuffie duó révén tudott “tapadni” ránk. A félidő végén sok volt a pontatlanság mindkét oldalon, Ljubicic kosarával és Markovic 1 jó büntetőjével, fordítottak a vendégek. Volt esély az egyenlítésre, de sajnos Eric kihagyta a büntetőket, így 2 pontos fehérvári vezetéssel fordultak a felek.


Ahogy a meccset Guyton dupláival, a második félidőt is a vendégek kezdték jobban. Demetre triplával felezte a hátrányt, majd váltva estek a kosarak. Eric és Demetre révén próbáltunk “tapadni” az Albára, ám a vendégek, hol Guyton, hol Marci, hol pedig McDuffie pontjaival tartották 5 pont körüli előnyüket. Sajnos távolról, távolról sem dobtak olyan jól a srácok, mint a Szeged ellen, igaz ezúttal jóval nehezebb is volt tisztán helyzetbe kerülni. Szerencsére hosszú idő után Bernard újra villant egy hármassal, a fehérvári pad pedig technikait kapott, ám a büntetőket elég “bőkezűen” hagyták kihasználatlanul a srácok. A védekezés összeállt és Tauras keze nem remegett meg a vonalon, átvettük a vezetést. Ahogy a túloldalon Markovicé sem, ráadásul ő 4-ből 4-et emelt be, így 3 pontos vendég előnnyel fordulhattak a záróetapra a felek.


A hátrányt Eric és Bernard révén hamar ledolgoztuk, sőt Demetre 3 sikeres büntetőjével át is vettük a vezetést. A legjobbkor “emelte be” első tripláját Norbi, kisebb “hangrobbanást” előidézve a lelátón: egy 11-4-es 4 perccel kezdve a 4. negyedet, 4 ponttal megléptünk. Fehérvári időkérés után Ljubicic triplája fokozta az izgalmakat. Eric blokkolta Csorvási dobását, de Govens révén a szakasz közepén visszaszerezte a vezetést az Alba. A drámai hajrában váltva vezettek a felek: villant Supi, Bernard triplát dobott, de a túloldalon Ljubicic is megtette ugyanezt. Az utolsó percre Eric büntetőivel mi fordultunk minimális előnnyel, ám 19 másodperccel a befejezés előtt, Guyton triplát dobott. Időt kértünk, 8 másodperccel a vége előtt Demetre büntetőzhetett és nem remegett meg a keze. Govens dobhatott a vendégek sikeréért, ami kimaradt, így jöhetett a hosszabbítás.

Ennek elején Govens a vendégeknek szerzett vezetést, ám Demetre büntetői, majd Supi pazar 2+1-es játéka után, mi “mentünk” 3-mal. Govens triplával egalizált, majd Bernard újfent nekünk szerzett vezetést. Bő fél perccel a vége előtt, Demetre kosarával 4 pontos lett az előny, 8 másodperccel a hosszabbítás letelte előtt pedig, Eric büntetőkkel bebiztosította a hősies csatában kivívott győzelmet.

Kostas Flevarakis: Jó meccs volt, jó hangulatban! Nagy csapat ellen játszottunk, hiszen az Alba az egyik olyan csapat a ligában, akiket mindenhol ismernek. Gratulálok a játékosaimnak és a szurkolóknak is!
A játékosaim napról napra fejlődnek, egyre jobb az önbizalmuk.
Hosszabbításos meccset nyertünk az Alba ellen és ez a legfontosabb!

Csak így tovább, fiúk!

A két legutóbbi bajnoki megnyerése után, megnövekedett önbizalommal várhatják játékosaink a következő bajnoki mérkőzést. Csapatunk vasárnap 18 órától, az Alba Fehérvár együttesét fogadja

A fehérváriak a 6. helyen állnak a bajnokságban, legutóbb saját pályájukon 99-88-ra verték a Kaposvárt.
Edzőnk, Kostas Flevarakis, megítélése szerint egy igen erős kerettel rendelkező, több igen jó egyéni képességekkel megáldott játékos alkotta gárda látogat hozzánk. Stábunk alapos elemzésnek vetette alá a holnapi rivális játékát. Szakvezetőnk kiemelte: a fehérvári külső sor egy-egy elleni játékban igen hatékony, emellett a játékot jól szervező kosarasok játszanak, a négyes poszton van erős, atletikus, valamint távolról jól dobó játékosa egyaránt, a két magyar válogatott középjátékos pedig érzi a kettő-kettő játékot.
Kostas úgy véli: ahhoz, hogy csapatának legyen esélye, kulcsfontosságú lesz a jó védekezés, úgy egyénileg, mint csapatszinten, erre nagy hangsúlyt fektettek az edzéseken.  Flevarakis reméli, meglesz az eredménye annak, hogy a társaság gyakorlatilag végigdolgozta a karácsonyt. Ami a támadójátékot illeti, az alakul, folyamatosan javul, de jó ritmusban leginkább hatékony védekezés után játszhat a társaság.
Görög edzőnk hangsúlyozta: a Szeged elleni győzelem alkalmával ő és a társaság is megérezte, tapasztalta, menyit segíthet a szurkolótábor, és mennyire hálás egy győzelem alkalmával.
Nem titkolta, ezt az érzést ő és játékosai most vasárnap is szívesen átélnék…

Karácsonyi parádé – megvan az első hazai győzelem

Parádés teljesítménnyel kedveskedtünk karácsony előtt szurkolóinknak. Szünetig sikerült helyenként igen jó játékkal, 13 pontos előnyt szerezni a hozzánk hasonlóan 2 győzelemmel álló szegediek ellen, majd a parádés 3. negyeddel ezt még megfejelve eldöntöttük a meccset, magabiztos győzelmet aratva szereztük meg az évad első hazai győzelmét.

SKC – Naturtex SZTE Szedeák 94-70 (25-18, 23-17, 32-18, 14-17)
Sopron, 1.300 néző
V.: Praksch, Balog, Csabai-Kaskötő

SKC: Kinney 7 /3, Thompson 9/3, TAKÁCS 9/9, RIVERS 24/12, CARTER 14
Cs.: JOGELA 10, SUPOLA 13/9, WERNER 6, Fazekas, Molnár M. 2
Edző: Kostas Flevarakis

Szeged: Milislavljevic 6, Wirth 4, BALMAZOVIC 20/15, Krapic 2, ASBURY 18
Cs.: VÁGVÖLGYI 9/3, Kerpel-Fronius G. 4, Olasz 4, Mayer, Polányi 3/3, Balogh
Edző: Szrecsko Szekulovics


A találkozó előtt klubunk és a Soproni Sportiskola vezetősége, ajándékokkal kedveskedett törzsszurkolónknak, Kovács Péternek.
Demetre triplájával mi szereztünk vezetést, s kezdetben nálunk volt az előny. A két center, Eric, illetve a társai által többször is ügyesen megjátszott Asbury pontpárbaját láthatta a közönség. A szakasz közepéhez közeledve kicsit kapkodtunk, 4 ponttal ellépett ellenfelünk, miközben Eric kapott egy szigorúnak tűnő technikait. A negyed második fele,  aztán igazi csapatmunkával bemutatott parádés játékot hozott. Norbi és Kinney is “bevert” egy-egy hármast, Vitya pedig a negyed végén, miután remek védekezést mutatott be Asburyn, duplát is dobott. Egy szédületes, 15-1-es rohamot repesztettünk és 7 pontos előnnyel zártuk a nyitóetapot.


A második elején Tauras villanásaival 10 fölé nőtt az előny, majd jött egy kis megtorpanás, hullámvögy eladott labdákkal, s egy Balmazovic vezette 8-0-lal 4 pontra feljöttek a vendégek. Csapatunkat Demetre és Tauras lendítette át a holtponton és egy 8-2-vel, ismét 10 pontosra nőtt az előny. Magyar triplák következtek, Vágvölgyi hármasára Eric okos átadása után, Supi felelt a sarokból triplával. Demetre hátul is hatékony volt, gyönyörűen blokkolta Miloslavljevic ziccerét. A félidőt egy 6-0-s rohammal és 13 pontos előnnyel zártuk.

Norbi hármasával indult a második félidő. Némi grundkosárlabda után Balmazovic is beemelt egy hármast, de jött újra csapatkapitányunk. A kosárra törő Rivers-t állította meg Balmazovic, sportszerűtlen hibáért. Demetre egy büntetőt dobott be, majd maradt nálunk a labda, ügyes akció végén Eric zsákolt óriásit – közel 20 pontosra nőtt az előny. A vendégeket Balmazovic próbálta triplákkal versenyben tartani, egy 7-0-lal 12-re feljöttek a vendégek, kellett Norbi remek ütemű átadása után Supi hármasa. Ez egy parádés rohamunkat indította el, Demetre főszereplésével, aki tett még bele két szép duplát és két remek hármast, így 20 pont fölé nőtt az előny. Balmazovic újabb hármassal próbálta megtörni a lendületet, de nagyon elkapták a fonalat a srácok. Az addig “vaktöltényekkel” lövő Bernard, majd Supi is beemelt egy távolit, 19-6-ot “repesztettünk”. A szakasz Vitya két duplájával zárult, az első előtt Fazekas Csabi, a másodiknál Tauras adta a remek gólpasszt. Tetemes, 27 pontos előnnyel várhattuk a záró etapot.

Ez szépen, csendben “lecsorgott”, tartottuk a biztos, 25 pont körüli előnyt, és közönségünket helyenként parádés játékkal kiszolgálva, megszereztük első hazai győzelmünket.

Kostas Flevarakis: – Gratulálok a csapatnak, mindenki hozzátett valamit ehhez a szép győzelemhez. A védekezés volt a kulcs, több lepattanót szereztünk, több volt a gópasszunk és a szerzett labdánk és kevesebb az eladott, az utolsó két meccsen érezhetően sokat javult a játékunk. Nagyon jó érzés volt látni, milyen örömöt szereztünk a remek hangulatot teremtő szurkolóinknak.
Nekik boldog karácsonyt, ellenfelünknek pedig sok sikert kívánok!

 

 

A védekezés lehet a kulcs az első hazai győzelemhez

Vasárnap 18 órától a Szeged együttesét fogadjuk. Mind a két fél megnyerte legutóbbi bajnokiját, s mindkét gárdának az volt a második győzelme. Edzőnkkel, Kostas Flevarakis-szal latolgattuk az esélyeket

– Kostas, hogyan hatott a hangulatra a csapatnál a pécsi diadal?
– Úgy érzem, a körülményekhez képest a pécsi győzelem előtt is jó hangulatban zajlottak az edzések. Nyilván egy siker, egy értékes idegenbeli győzelem ezt tudta fokozni. Érződött a fiúkon, hogy jót tett nekik a sikerélmény, amelynek hatására az egység mellett, talán a a munkába vetett hitük is erősödött.

-Vasárnap a szezon során az első hazai győzelmet szerezhetjük meg. Lehet, lesz nyomás a társaságon?
– Egy olyan csapat lesz az ellenfél, amely velünk azonos mérleggel áll, ráadásul legutóbb, ahogy mi nyertünk, a Szeged is győzött. Minden mérkőzést szeretnénk megnyerni – így ezt a valóban kiemelten fontos vasárnapi találkozót is. Nem ezzel foglalkozunk, a játékban próbálunk tovább javulni.

– Mivel lehet a Szeged fölé kerekedni?
– Úgy látom, hozzánk hasonlóan a Szeged csapata is javuló formát mutat. Amellett, hogy vannak vezérei, csapatként is kezd összállni a játéka. Nekünk is csapatként kell játszani, ahogy Pécsett tettük. Bár nagyon fontos lesz a lepattanók kontrollálása, valamint, hogy minél kevesebb labdát adjunk el, a kulcskérdés a csapatvédekezés lesz. Bár Pécsett voltak igen jó teljesítmények támadásban – s remélem, vasárnap is lesznek -, a sikert elsősorban a szervezett, hatékony védekezésének köszönhettük. Vasárnap is elsősorban ez vezethet sikerre…

Egyről kettőre – magabiztos pécsi győzelemmel

Remek kezdés után, egy-két kisebb megingást leszámítva, helyenként kifejezetten okosan kosárlabdázva, gyakorlatilag végig kézben tartva a játék irányítását, magabiztos és roppant értékes győzelmet arattunk Pécsett és ezzel egyről kettőre jutottunk a győzelmek számát tekintve. Tudtuk, hogy a Pécs tartalékos lesz, de mi is ilyenek voltunk, a győzelem értékét nagyban növeli, hogy a sérült Supi nélkül sikerült győzni a bronzérmes PVSK otthonában

PVSK-Veolia – SKC 73-91 (18-29, 20-20, 16-25, 19-17)
Pécs, férfi NB I, 1.800 néző
V.: Cziffra, Ádám, Söjtöry

PVSK: Pongó 5/3, Smith 10/3, Diggs 2, Budimir 6, Horti 5.
Cs.: CIRIC 20/3 , Ruják 7/3, ANTÓNI 12/6, Bíró 2, Dragasevic 2, Kocsis 2.
Edző: Csirke Ferenc

SKC: Kinney 9, THOMPSON 29/12, TAKÁCS 6/6, Rivers 9/3, CARTER 26.
Cs.: Jogela 8/3, Fazekas, WERNER 4, Molnár M.
Edző: Kostas Flevarakis

Eric szép centerkosarával szereztünk vezetést, majd két mezőnyemberünk, Bernard és labdaszerzés után, Kinney is ‘beköszönt”. A hazaiak távolról próbálkoztak, sikertelenül. Bernard szép triplája után, nem egészen 2 perc elteltével, 9-0-s “álomkezdésünk” után időt kért Csirke Ferenc. Negyedik légiósunk, Demetre is beköszönt. Több, mint 3 perc elteltével Diggs szerezte az első hazai pontokat. Egy 8-3-mal zárkóztak a hazaiak. Norbi, majd Bernard hármasa lendítette át csapatunkat a kisebb hullámvölgyön, hazai részről Ciric villant távolról. Eric ügyes, helyenként látványos centerjátékával tartottuk a 10 pont körüli előnyt.

Bernard triplájára Antóni felelt hármassal a második etap elején, majd Vitya váltotta pontokra közelről Kinney remek átadását. Irányítónk büntetőivel 15 pontosra nőtt az előny. Folytatódott az Antóni-Thompson triplapárbaj. Smith villant hazai oldalon – szerencsére a büntetőket nem dobta jól -, nálunk pedig Demetre is bevert egy hármast. A szakasz közepén kicsit “túlpörögtünk”, időt kért edzőnk. Ruji és Horti villanásaival a 10 pontos lélektani határ közelébe került ellenfelünk, kellett Eric és Bernard újabb kosara. Ciric 2+1-es akciójával 10 pontra jött föl a Pécs és támadhatott. Kinney labdát, majd kosarat is szerzett és a bónusz büntetőt is bedobta. A félidő sok hibával tarkított játék mellett Ciric távoli duplájával, s csapatunk 11 pontos vezetésével zárult.

Eric két szép duplájával kezdődött a második félidő, majd Bernard is betalált kétszer, 19 pontosra nőtt az előny. Időt kért Csirke Ferenc, de Eric újabb találatával 20 pont fölé nőtt előnyünk. Több, mint 3 perc elteltével Ciric szerezte az első hazai pontokat, 2+1-es akcióval jelentkezve. Zónára állt át és ezzel megtörte csapatunk lendületét a PVSK, egy 7-0-s hazai roham után időt kért Flevarakis. Bernard betörésből törte meg kosárcsendünket, ám kezdtek belejönni a hazaiak, akik Ciric és a triplát szerző Ruji révén egy 12-2 vel, a 10 pontos lélekatani határ közelébe kerültek. Demetre és Eric azonban nem engedte ezen belülre a hazaiakat, Tauras ügyes betörése után pedig ismét 15 pontosra nőtt előnyünk. Ruji előbb személyi, majd technikai hibát kapott, litván légiósunk pedig a dupla után, egy hármast is bevágott. A szakasz Vitya támadópattanó utáni kosarával és csapatunk 20 pontos előnyével zárult, kellett a 9-0-s roham a szakasz végén.

A záró etap 4 hazai ponttal kezdődött, majd ismét Tauras villant egy 2+1-gyel. Jött egy kis kapkodás, majd Norbi újabb hármasa nyugtatólag hatott, Bernard ziccere után ismét 20 lett közte és ezzel eldőlt a mérkőzés.
A meccs csendben “lecsorgott”, biztosan győztünk, a javuló játék ezúttal eredményességgel is párosult, 42-25-re nyertük a lepattanó csatát és ez a siker, önbizalmat adhat a közelgő hazai meccsekre.

Koncentrálni, 40 percen át

Holnap este Pécsett, a PVSK Veolia otthonában lép pályára csapatunk, amely bravúrra készül
Edzőnk, Kostas Flevarakis természetesen pontosan tisztában van vele, hogy legénysége a bajnokság egyik élcsapatához látogat. A pécsi együttes azonban hullámvölgybe került.
Csapatunk szakvezetője azt fejtegette, hogy az évad ezen szakaszában gyakori, hogy egy-egy csapat teljesítménye hullámzó. Holnapi ellenfelünk ugyanakkor, a nemzetközi porondon edződött igen erős társaság. Abban, hogy újabban kevésbé jönnek náluk az eredmények, sérülések is közrejátszottak. Ami a sérüléseket illeti, nálunk Supi bajlódik a lábfejével, de edzőnk reméli, Zoli segítségünkre lesz holnap. Hozzátette: amellett, hogy a szakmai stáb próbálta a lehető legalaposabban feltérképezni a Pécs játékát jelenlegi összetételében, azért elsősorban továbbra is a csapat saját játékának további javításán volt a hangsúly.
Ennek kapcsán Flevarakis kiemelte: abban mindenképpen előre kell még lépni, hogy legénysége 40 percen át folyamatosan képes legyen magas szinten koncentrálva játszani, legyen fent akármilyen összetételben is a társaság. Ez a védekezésre és a támadójátékra egyaránt igaz, erre készültek is. Kétségtelenül történt előrelépés az eladott labdák számának a csökkenésében, de a védekezés hatékonyságában, szervezettségében, a lepattanók nagyobb arányú megszerzésében még van min javítani.
Kostas Flevarakis nem titkolta: bravúrra készülünk, amihez amellett, hogy mindenkinek – akár 5, akár 35 percet játszik -, a lehető legtöbbet kell hozzátennie a csapat teljesítményéhez, egy az eddig látottnál jobb dobóformára is szükség lenne…

A játék javult, a győzelem még várat magára

Fordulatos mérkőzésen három negyedig helyenként jól játszva és védekezve, 30 perc után még 3 ponttal vezettünk Kecskeméten. A záró etapban azonban a remekül dobó, koncentráltan kosarazó hazai csapat a maga javára fordította a találkozót

KTE-Duna Aszfalt – SKC 90-80 (18-26, 30-19, 14-20, 28-15)
Kecskemét, férfi NB I A
V.: Tőzsér, Nagy V., Török.

Kecskemét: WITTMANN 25/12, THOMAS 13/9, DJERASZIMOVICS 20/9, Djuraszovics 9/3, KARAHODZSICS 21.
Cs.: Lewis, Kucsera 2, Vukcsevics, Révész.
Edző: Forray Gábor

Sopron: Kinney 12/3, THOMPSON 22/12, Takács, Rivers 12/6, CARTER 15.
Cs.: SUPOLA 10, Jogela 9/3, Werner, Fazekas, Molnár M.
Edző: Kostas Flevarakis

Az egykor Kecskeméten is megforduló Bernard triplájával mi szereztünk vezetést, ám Karahodzsics révén gyorsan fordított a zónával kezdő KTE. Eric pillanatai következtek, találatai révén sikerült egy szűk előnyt állandósítani. A szakasz második felében – a magát a jelek szerint otthon érző – Bernard két triplájával sikerült 9 ponttal ellépni, időt kértek a hazaiak. Fel is jöttek 5 pontra, Djeraszimovics lépett elő a hazaiaknál. Jól jött Kinney 2+1-es játéka, majd Tauras betörés utáni ziccere, 8 pontos előnnyel zártuk az első szakaszt.

A másodikat viszont tompán kezdtük, ellenfelünk pedig egy 7-0-s bő 1 perccel indítva, 1 pontra feljött. Supi ügyes betöréses kosara átlendítette csapatunkat a holtponton. Marci ügyes passzából újra Eric villant, de Djeraszimovics kosaraival, s Wittmann hármasával tapadt ránk a KTE. A szakasz közepén bár megvoltak, sajnos kimaradtak a tiszta helyzetek, Thomas kosarával fordítottak a hazaiak. Időkérésünk után Bernard ügyes átadásából Eric révén visszavettük a vezetést. Miközben a hazai együttest Karahodzsics vette vállaira, nálunk ügyes mélységi játékok után Eric, Bernard, majd egy triplával Demetre is megvillant, 4 ponttal megléptünk. A félidő vége azonban Djeraszimovics 2 és Djurasovics 1 triplájával a hazaiaké volt, akik 3 pontos előnnyel fordulhattak.

Karahodzsics zsákolására – miközben 2 rossz triplával indítottunk – Kinney felelt indítás után. E találat egy szervezett védekezésre, s gyors ellencsapásokra épülő 8-0-s rohamunknak “ágyazott meg” és 3-mal mi vezettünk. Karahodzsics palánkunk alatt összeszedett lepattanója utáni 2+1-es játéka, megtörte a lendületünket. Kinney tolt egyet kissé “megrekedő” szekerünkön egy triplával, majd Demetre tett róla, hogy, ha szűken is, de nálunk maradjon az előny, a Karahodzsics vezette hazaiakkal szemben. A szakasz végén váltva estek a kosarak, Thomas ugyan triplát “vágott”, de nálunk Supi villant újra, Tauras pedig biztos kézzel “büntetett”, 3 pontos előnnyel vártuk a záró etapot.

Ennek elején Karahodzsics borította föl Ericet, a támadóhiba után centerünket le is kellett cserélni. Kapkodtunk támadásban, labdákat adtunk el és rosszul is dobtunk, amit ellenfelünk Wittmann két triplájára építve egy 8-0-lal büntetett, érthető volt Flevarakis mester időkérése. Hosszú “hallgatás” után szólt hozzá a játékhoz Bernard egy triplával, Karahodzsics zsákolással felelt, majd a záróetapra “megtáltosodó Wittmann, bedobta a negyedbeli harmadik hármasát. A szakasz közepén Bernard két gyors duplával, 3-ra hozta föl zónára átálló csapatunkat. Wittmann duplával, Thomas triplával jelentkezett, mi sajnos egyénieskedni kezdtünk. Tauras triplája adott némi reményt -8-nál 2 és fél perccel a vége előtt, de Thomas és Wittmann nem engedte már igazán közel csapatunkat az övékéhez.

A fotók a 11.23-i ASE meccsen készültek.

Előrelépni, minden téren

Csütörtökön 18 órától Kecskeméten lép pályára csapatunk, fiaink a bajnoki tabella 5. helyén álló alföldi gárdához látogatnak
Edzőnk, Kostas Flevarakis az elmúlt egy  hétben végzett edzésmunkával kapcsolatban kiemelte: elég sok és sokrétű feladat várt a társaságra. Egyrészt próbálták a közelmúltban érkező két új játékossal a csapat játékát kialakítani, finomítani a taktikát, másrészt törekedtek arra, hogy mindezt az eddig látottnál nagyobb lendülettel, iramban tegyék a játékosok. Emellett az aktuális ellenfél, a Kecskemét csapatából is fel kellett készülni.
A holnapi összecsapás kapcsán csapatunk szakvezetője azt fejtegette: egy olyan gárdához látogat együttese, amelynek gerince évek óta együtt játszik, azonos rendszerben. Elsősorban saját pályáján nagyon erős, hiszen Kecskeméten legyőzte többek között az Albát és a Körmendet. Kicsit beszélt a Kecskemétről a két korábban ott is megforduló játékosunkkal, Kinney-vel és Thompsonnal is. Támadásban nagyon fontos lesz, hogy a srácok minél kevesebb  labdát adjanak el, mert a KTE villámgyorsan megy át védekezésből támadásba. Kulcsemberei nem feltétlenül a legeredményesebbek, Djeraszimovic és Wittmann “féken tartása” kulcsfontosságú lehet. Ami még szerinte kulcsfontosságú, az a lepattanók kontrollálása, nem szabad engedni a palánkok alatt is igen erős ellenfélnek sok, második szándékú kosarakat szerezni.
Görög edzőnk játékban mindenképpen javulást, előrelépést vár, valamint azt, hogy a játék mellett egységben, harci szellemben is tovább erősödjünk. Hogy ezt sikerül-e megvalósítani, az majd a mérkőzésen derül ki.

Ifjú apa Litvániából

Egy évtizede, az U16-os Európa-bajnokság legértékesebb játékosa lett a nemrég csapatunkhoz szerződő litván erőcsatár, Tauras Jogéla. Őt mutatjuk most be szurkolóinknak


– Annak idején még olyan “magaslatokban” jártál, mint az azóta már az NBA-ben is bizonyító Ricky Rubio, vagy Jonas Valanciunas , és Dario Saric: tíz éve te lettél az U16-os Eb legértékesebb játékosa. Hogy jutottál el odáig?
– Szülővárosomban, egy kis városban, Tauragéban kezdtem el kosarazni. Később több edző javaslatára szüleim elküldtek Kaunasba a világhírű, jelenleg hazám szövetsége elnöki tisztét is betöltő Arvydas Sabonis nevét viselő kosaras akadémiára. Ott készültem, edzettem, dolgoztam éveken át, annak az intézménynek köszönhettem, hogy azt a címet elértem.

– Miután Európa-bajnoki MVP lettél, álmodoztál már valamilyen felnőtt karrierről?
– Mivel hazánkban a kosárlabda az első számú sportág, és a közelmúltja is igen fényes és dicső, természetesen tisztában voltam vele, hová jutottak el a legjobb, legtehetségesebb játékosok. Nem tagadom, jómagam is álmodoztam valami hasonlóról.

– Hogyan alakult az U16-os Eb után a pályafutásod?
– Kimondottan hosszú távú, hat éves szerződést kötöttem a Zalgiris csapatával, amely éveken át kölcsönadott kisebb első osztályú csapatoknak, hogy edződjem, erősödjem, tapasztalatot szerezzek. Aztán egy rövid időt játszhattam a nagy Zalgirisban is, olyan legendákkal együtt, mind Sarunas Jasikevicius, Kristof Lavrinovic vagy Robertas Jevtokas. Akkor úgy éreztem, egy álmom vált valóra. Sajnos nem tartott sokáig, nem voltam túl szerencsés…

– Valóban nem játszhattál túl sokat a nevelő klubodban, alig túl a húszon elkezdtél vándorolni… Miért?
– Felnőtt pályafutásom elején nagyon sokat voltam sérült, és ez hátráltatott abban, hogy olyan karriert érjek el, amilyenben annak idején reménykedtem. Volt súlyos váll- és bokasérülésem, mindent egybevetve összesen csaknem másfél évet hagytam ki ezek miatt. Több, mint egy, de inkább csaknem két évadot töltöttem lábadozással, rehabilitációval. Szerencsére három éve semmi bajom, egészséges vagyok, és úgy érzem, a játékom is folyamatosan, évről évre, ha lassan is, de javul.

– Hazádból elkerülve, hogyan alakult a pályafutásod?
– Az első külföldi állomáshelyem… hát hogy is mondja, meglehetősen mozgalmas és zaklatott volt. Romániába kerültem a Pitesti csapatához. Tapasztalatszerzésre, hogy nem mondjam, kudarctűrésre nagyon jó volt az évad, de alapvetően hát… nem túl nagy örömmel gondolok rá vissza. Abban az évadban akkori csapatomtól hat játékost és két edzőt rúgtak ki, a szezont már otthon egy kiscsapatnál fejeztem be. Utána Lettországba kerültem egy fiatal csapathoz, a BK Baronshoz, amelyben nagyon jól éreztem magam. Ezt követte két lengyel szezon a Wilki Morskie Szczecin együttesénél, ahol szintén minden rendben volt, jó körülmények között kosarazhattam.

– Hogy teltek a hetek, mielőtt Sopronba kerültél volna?
– Két és fél hónapja született meg a kisfiam. Voltak ajánlataim, még Iránból is, de az első hetekben nem akartam a páromat és a gyermekemet magára hagyni. Edzeni edzettem persze, majd jött a megkeresés Sopronból, az edzővel is beszéltem, aztán otthon megbeszéltük és belevágtam. Úgy érzem, még egy kis időre szükségem van, hogy játékba lendüljek, de jól érzem magam, jó a társasá, és a bajnokság is. Ha minden jól megy, hamarosan a családom is megérkezik, s remélem, hamarosan összerázódunk,  összeáll a játékunk és elkezdjük nyerni a meccseket.

Tartás és helytállás volt – esély nem

Sokáig tartottuk a lépést a bajnok Falco csapatával Szombathelyen, ám a 3. negyed közepén közel 20 ponttal ellépett a címvédő. Nem törtünk meg, a 4. negyedben sikerült 10 ponton belülre kerülni, de igazán szorossá nem tudtuk tenni a találkozót. Ennek ellenére új edzővel és játékosokkal felálló csapatunknak volt tartása, amire lehet építeni
Falco Vulcano Energia KC Szombathely – SKC 80-68  (25-19, 19-16, 19-14, 17-19)
Szombathely,  1700 néző
V.: Kapitány, dr. Mészáros, Farkas.

Falco: VÁRADI 13/6, Curry 2, Benke 8/6, Krivacevic 3, REDDIC 12.
Cs.: Washington 5/3, Hooker 4, Lake 7, Verrasztó, FILIPOVITY 11/9, PERL 10/3 Bíró 5/3.
Edző: Gasper Okorn.

SKC: Thompson 6/3 Supola 3, Rivers 10, Jogela 8/3, CARTER 15.
Cs.: Takács, KINNEY 20/6, WERNER 4  Fazekas, Molnár M. 2.
Edző: Kosztasz Flevarakisz.

Megilletődötten kezdtünk a bajnok otthonában, amely Váradi vezérletével 7-0-lal indított. Több, mint 2 perc elteltével Bernard triplából szerezte meg első pontjainkat, ami nagy lökést adott. Adtunk a látványra, Tauras betörése után zsákolással faragott a hátrányon, Supi pedig labdaszerzés után szorongatott helyzetből is bedobva a közelit egalizált. Reddick pillanatai következtek, 5 ponttal ellépett a Falco. Ellaposodott a játék, a szakasz közepén érkezett új irányítónk, Kinney, akinek passzából Eric hozta közelebb csapatunkat a bajnokhoz – kár, hogy a bónusz kimaradt. A szakasz végén váltva estek a kosarak, állandósult az 5 pont körüli Falco-vezetés. Hazai részről Lake villogott, Kinney viszont szépen tiszta helyzetekig játszott támadások végén két triplát is beemelt és a negyed hajrájában Vitya is szerzett egy szemfüles kosarat.

Demetre duplájára Filipovity révén hármassal felelt a Falco. Továbbra is váltva estek a kosarak, Kinney és Eric tartotta versenyben csapatunkat.  A szakasz közepén Eric pöci kosarával 2 pontra feljöttünk. Voltak labdáink még szorosabbá tenni a meccset, de pontatlanokká váltunk, kapkodtunk, így Váradi és Filipovity egy-egy hármasára építve, egy 9-1-gyel 10 ponttal ellépett a Falco. Kinney faragott büntetőkkel a hátrányon, ám a félidő végén tiszta helyzeteket hagytak ki a fiúk, 9 pontos szombathelyi vezetéssel fordultak a felek.

Reddic könnyed center kosarával indult a második félidő. Eric dobott be egy büntetőt, majd labdaszerzés után Tauras faragott ziccerből a hátrányon. Ismét váltva estek a kosarak, Benke triplát, labdaszerzés után Bernard duplát dobott, tartotta 10 pont körüli előnyét a Falco. Egy-két eladott labdánál érződött az összeszokottság hiánya, a szakasz közepén egy 9-0-lal közel 20 pontosra növelte előnyét a bajnok. Hosszabb kosárcsendünknek az ezúttal amúgy elég “csöndes” Demetre vetett véget, 3-ból 2 büntetőt értékesítve. Az ő vezetésével próbált zónára váltó csapatunk egy 7-2-vel közelíteni.  Filipovity emelt be egy hármast. A szakasz Kinney betörés utáni kosarával és 14 pontos hazai vezetéssel zárult.

A záróetapot Kinney és Demetre jóvoltából 6-2-vel indítva, 10 pontra feljöttünk. Vitya, majd Molnár Marci is dobott egy-egy ügyes kosarat, Perl és a triplát dobó Bíró révén tartották “tízen túli” előnyüket a hazaiak. A hajrá Tauras triplájával indult, amellyel 8 pontra jöttünk fel, Perl rögtön triplával felelt. A hajrában állandósult a 10 pont körüli különbség. Érvényesült a papírforma, győzött a Falco, de volt tartásunk.

Balszerencsés vereség után a bajnok otthonában

Szerencsére nem volt sok idejük bánkódni a srácoknak, a Paks elleni balszerencsés vereség után. Holnap – egy halasztott mérkőzést lejátszva – a bajnok, az NB I-et veretlenül vezető Falco otthonában lépnek pályára fiaink

Edzőnk, Kostas Flevarakis a szezon elején – még görög csapatával, a PAOK együttesével – már találkozott a Falco együttesével, a Bajnokok Ligájában. Mint mondta, kiváló együttes a nemzetközi porondon edződő szombathelyi gárda, amely gyors és modern kosárlabdát játszik, igen erős és mély játékoskerettel. Úgy véli, a holnapi összecsapásnak egyértelműen a Falco az esélyese, már csak azért is, mert saját csapata egy a közelmúltban érkező edzővel és két új játékossal, még egyértelműen a csapatépítés fázisában van. Megítélése szerint a bajnok, és az NB I-et veretlenül vezető Falco otthonában ugyan nyomás, veszítenivaló nélkül játszhatunk, de ezt a meccset – ahogy minden edzést – is fel kell használni a fejlődésre, az előrelépésre, úgy játékban, taktikailag, mint a csapategység erősítése szempontjából.
A múlt szombati balszerencsés hazai vereség esetleges lélektani “utóhatása” kapcsán Kostas azt taglalta: nagyon rossz érzés dudaszóra kapott kosárral kikapni, ám próbálta a szombati bajnoki kapcsán a pozitívumokra felhívni játékosai figyelmét, mert azért a vereség ellenére több is volt azokból. Arra, ahogy egymásért küzdöttek, csapatként játszottak, lehet építeni.
A holnapi mérkőzésen már az új irányító James Kinney is a görög edző rendelkezésére áll. Róla azt mondta Flevarakis, hogy egy tapasztalt játékos, aki hiányposztra érkezett a csapathoz. A most zajló évadban ugyan még nem játszott, nyilván kell kis idő, hogy játékba lendüljön, de biztos benne, hogy hasznára lesz a csapatnak.

Vereség, mégis vastaps

Dudaszóra kapott kosárral maradt alul helyenként jól játszó, s egységesen hatalmasat küzdő csapatunk a paksiak ellen. Ha az első hazai győzelem még várat is magára, erre a mentalitásra lehet építeni – különösen úgy, hogy ha majd az irányító is játszhat
Sopron KC – Atomerőmű SE  80-82 (21-18, 15-17, 22-22, 22-25)
Sopron, férfi NB I, 1.400 néző
V.: Cziffra, Minár, Nepp.

SKC: THOMPSON 18, SUPOLA 11/3, Takács 3/3, RIVERS 18/9, CARTER 20.
Cs.: Molnár M., Jogela 8, Élő, Fazekas 2.
Edző: Kostas Flevarakis.

ASE: EVANS 23/9, COLEMAN 19/3, FAUST 14/9, Harris 4, LÓRÁNT 16/3.
Cs.: Kovács Á. 3/3, Kis R.3/3, Velkey,  Valerio.
Edző: Dzunics Braniszlav.

Bíztató taps fogadta bemutatásakor a csapatunk – amelyben a tegnap szerződtetett irányító, Kinney még nem játszhatott – kispadján e meccsen debütáló görög edzőjét, Kostas Flevarakist, azt meg még nagyobb, amikor Eric ügyes centerjátékkal vezetést szerzett. Idegesen kezdett mindkét csapat, mi nyugodtunk meg hamarabb, villant Bernard és Demetre is, bő 3 perc elteltével 9-2-re vezettünk. Lóránt faragott a paksi hátrányon egy triplával, de nem tört meg a lendület. A szakasz közepén 13-5-ös vezetésünknél időt kért a vendégek edzője. Coleman dobott hármast, új szerzeményünk, a litván Tauras Jogela pedig ügyes gólpasszal mutatkozott be, átadásából Eric volt eredményes. A lelátón pedig felcsattant az “eskácé, eskácé” rigmus, majd Tauras maga is betalált. A negyed hajrájában kicsit megtört a lendület, Evans és Faust jóvoltából feljött a Paks, de 3 pontos előnnyel zártuk az etapot.

A második Faust kosarával indult, majd Coleman büntetőivel átvették a vezetést a vendégek. Edzőnk bedobta a mélyvízbe Élő Bálintot valamint Fazekas Csabit, utóbbi bátor betörés után szerzett duplával visszaszerezte a vezetést csapatunknak. Sajnos dobásaink nem (s)ültek, de nem engedtünk könnyű pontokat ellenfelünknek. Érthető volt a szakasz közepén Flevarakis mester időkérése, aki ezután alacsony szerkeztben küldte vissza együttesünket. Supi egalizálást jelentő triplája jó hosszú kosárcsendnek vetett véget a részünkről, s a jó példa ragadós volt: Demetre is beemelt egy hármastt ám a túloldalon Evans is megcselekedte ugyanezt – ennyire azért talán nem kellett volna ragadnia… A félidő hajrája sok hibával tarkított játékot hozott, fej-fej mellett haladtak a csapatok, a vendégeknél Evans lépett elő vezérré, ám Supi betörésből és Tauras támadópattanóból szerzett kosara révén mi fordulhattunk előnnyel.

Harris bokkolta – ismerjük el – látványosan Eric dobását a második félidő amolyan nyitó megmozdulásaként, ám nem sokkal később centerünk javítani tudott. Tartottuk a szűk előnyt, Demetre rendezetlen, Supi pedig felállt védelem ellen villant betörésből, ellenfelünk Lóránt és Harris vezetésével “tapadt” ránk. Szépen mélységben próbáltuk járatni a labdát, egy ilyen támadás végén Eric kipasszolt labdájából Demetre dobott hármast., majd a szakasz közepén Tauras bravúros kosarával 6 pontosra nőtt az előny. A Lóránt-Evans kettős azonban nem lankadt, pillanatok alatt visszahozta 2-re a Paksot. A 27. percben Lóránt megkapta a 4. személyijét. Büntetőkből sajnos rendre csak egyet-egyet dobtunk be. Faust triplája adott nagy lökést ellenfelünknek, mi pedig kicsit megzavarodtunk, Faust és Coleman révén egy 7-0-lal fordított az ASE, azonnal időt kért edzőnk. A negyed meglehetősen zaklatott játékkal, s végül Tauras kosarának köszönhetően, csapatunk 1 pontos vezetésével zárult.

A záróetap Coleman duplájával és Kis hármasával, azaz 5-0-s “atomtámadással” indult. Bernard ugyan felelt rá, majd vezetett egy támadást rendezetlen védelem ellen az ASE, amelyet a második félidőre nagyot javuló Faust hármassal fejezett be. Szerencsére egy kisebb “közös ámokfutás” után, Norbi is betalált távolról, aztán sajnos Evans is. Szurkolóink űzték-hajtották a srácokat, a srácok pedig a paksiakat, de a nagy akarásba időnként becsúsztak fájó hibák, eladott labdák, így ellenfelünknél volt az előny. Eric 2+1-e után Bernard egalizált, “hetvenkedős” – 70-70 – lett az eredmény. Eric lépett elő vezérré, de fordítani nem sikerült, Demetre révén egalizálni igen. Bár nem dobtak jól, nem ismertek elveszett labdát a fiúk! Evans triplájára, Bernard felelt bravúros távoli duplával az utolsó perc elején. 8 másodperccel a vége előtt 2 pontos vendég vezetésnél megszereztük a labdát, és Bernard passzát Eric pöcizte a gyűrűbe 1,5 másodperccel a vége előtt. Paksi időkérés után Evans kapta meg a labdát, s Eric hóna alól betalált a dudaszó pillanatában. A játékvezetők videón visszanézték és megadták a kosarat, így a mérkőzés a vendégek az paksi csapat 2 pontos vezetésével zárult.

Kostas Flevarakis: Azt mondtam a játékosoknak az öltözőben, hogy büszke vagyok arra, ahogy küzdöttek. Ez a meccs bármelyik csapat javára eldőlhetett volna. Nem volt túlzottan sok eladott labdánk, de azok mindig kritikus pillanatokban jöttek, volt olyan, amelyikből négy pontot kaptunk. Egy olyan csapatnak, ahol új edző és új játékos is érkezett a héten, ez egy olyan mérkőzés volt, amelyre építhetünk, és meglátjuk, mire lesz elég a szezon végén. Meg fogom adni mindenkinek a lehetőséget a pályán, azoknak is akik eddig kevesebbet játszottak.
Végül pedig szeretném megköszönni a szurkolóknak a támogatást, szeretnénk ezt hétről hétre jobb teljesítménnyel meghálálni.

Csapatként támadni és védekezni

Egy erős, jó ellenfél ellen, nehéznek ígérkező találkozón debütál hazai közönség előtt csapatunk új vezetőedzője, a görög Kostas Flevarakis. A tabella 4. helyén álló Atomerőmű SE ellen lépnek pályára fiaink holnap 19 órától

Kostas Flevarakis honlapunknak elmondta, a héten a legfontosabb feladat, az általa megfogalmazott elvek, alapszabályok gyakorlati megvalósítására való törekvés volt. A fő cél, hogy az általa elképzelteket próbálja megvalósítani a mérkőzéseken – így már a holnap esti találkozón is. Törekedtek az erősebb csapategység kialakítására, valamint a már említett szabályok alapján gyakoroltak mind védekezésben, mind pedig támadásban. Kiemelte: ilyen rövid idő után nem vár, nem várhat jelentős előrelépést, de bízik benne, lesz amit a sok gyakorlásból viszontlát holnap este.
Az ellenfél, a 6-2-es mérleggel a 4. helyen álló paksi csapat kapcsán új edzőnk kijelentette: nehéz feladat előtt áll együttese, hiszen egy erős, mély kerettel rendelkező, fizikálisan kiválóan felkészített, rendkívül dinamikus, gyors kosárlabdát játszó ellenfél érkezik Sopronba. Kulcskérdés lesz az ASE ellen, hogy a srácok gyorsan, fegyelmezetten zárjanak vissza támadások után, hogy ne engedjék a paksiaknak az általuk nagyon kedvelt rendezetlen védelem elleni gyors játékot játszani. Úgy védekezésben, mind támadásban kulcskérdés lesz, tudunk-e csapatként működni. Támadásban nagy szerepe lesz a helyzetek jó kiválasztásának, vagy fogalmazhatunk úgy is: a jó helyzetek kiválasztásának.
A csapatunkhoz hét közben csatlakozó litván kosarasról, Tauras Jogeláról azt mondta Kostasz Flevarakis, hogy ahogyan neki magának, nyilván a kosarasnak is sok minden új. Úgy tűnik, beilleszkedésével nem lesz gond, de az első mérkőzésén nem lehet extra elvárásokat támasztani vele szemben. Viszont azért javasolta a szerződtetését, mert bízik a játékosban és abban, hogy hasznára lesz a csapatnak.

Ismerős irányító

Megtalálta irányítóját csapatunk, az új játékmester korábban több szezont is “lehúzott” az NB I-ben, játszott Szolnokon, Kecskeméten és Zalaegerszegen
Az új irányító a 29 éves, 188 centis, 82 kilós amerikai James Kinney. A játékos, szlovák bajnokként érkezik csapatunkhoz. Kinney az előző évadban az Inter Bratislava csapatában játszott, ahol meccsenként nem egészen 22 percet a pályán töltve 9,3 pontot és 4,9 gólpasszt átlagolt. Az azt megelőző szezonban Zalaegerszegen 13,7 pont, 3,5 lepattanó, 5,1 gólpassz és 1,6 szerzett labda volt az átlaga.

Litván erőcsatárral erősödtünk

Új játékos érkezett csapatunkhoz, az elsősorban a négyes poszton bevethető, 26 éves litván Tauras Jogéla személyében

A 203 centi magas kosaras annak idején óriási tehetségnek indult, 16 évesen ő lett a legértékesebb játékosa (MVP) az U16-os Európa-bajnokságnak. Új légiósunk a világhírű litván center, – jelenleg az ország kosárlabda szövetségének az elnöki tisztét is betöltő – Arvydas Sabonis kaunasi kosárlabda iskolájában nevelkedett, és lett a híres Zalgiris szerződtetett játékosa.
Később játszott Romániában, Lettországban, a legutóbbi két évadban pedig a lengyel élvonalban szereplő Wilki Morskie Szczecin csapatában kosárlabdázott.
Az együttesünk új, görög edzőjének kérésére csapatunkhoz érkező kosaras, a legutóbbi évadban meccsenként átlagban 24 percet játszva, 12,3 pontot és 4,5 lepattanót átlagolt.

Fotó: police.naszemiasto.pl

 

Kostas Flevarakis: csapategység és küzdőszellem

A múlt héten vette át csapatunk irányítását a görög Kostas Flevarakis, akinek a munkavállalásával kapcsolatos adminisztráció javában folyik klubunknál. A görög szakembert a csapatnál eltöltött pár edzés és egy mérkőzés tapasztalatával a háta mögött faggattuk az SKC-ról és persze önmagáról, pályafutása korábbi állomásairól is

– A szezont a PAOK csapatánál kezdte a szezont, de hamar távozott. Mi történt pontosan?
– Anyagi nehézségek voltak a klubnál. A problémák ráadásul elég későn, már a felkészülés során kerültek napvilágra, például, hogy nem tudunk olyan mély és bő keretet kialakítani, mint amilyen szükséges ahhoz, hogy egy csapat a nemzetközi porondon is versenyképes legyen.

– Távozott, majd a múlt héten, szezon közben vette át az SKC irányítását. csapatot. Úgy általában mit gondol, mennyire jó egy csapatot év közben átvenni?
– Maradjunk annyiban, nem ideális. Az az ideális, ha a kiszemelt edző már nyáron dolgozhat új csapatánál a helyi játékosokkal, fiatalokkal, az idegenlégiósokat pedig már ő választhatja ki. Ezt követően pedig, látva kikre számíthat hosszabb távon, legalább két-három évig építkezhet. Most, Sopronban azonban évad közben kell megpróbálni valahogy előrelépni, ez a helyzet, ebből kell közösen kihoznunk a legtöbbet.

– Mielőtt munkába állt csapatunknál, videón az SKC több mérkőzését is megnézte. Milyen benyomásokat szerzett előzetesen?
– A legfontosabb, hogy a csapategységet helyre kell tenni, el kell érni, hogy egy jó kémiájú társaság álljon össze. Nem lesz könnyű, hiszen a csapat elveszített néhány elvben, papíron nyerhető meccset, most pedig igen nehéz sorozat közben van.


– Mivel kezdte a munkát Sopronban?
– Lefektettünk bizonyos alapszabályokat, ismertettem a filozófiámat, elképzeléseimet a játékosokkal.

– A filozófiáját nyilván a szurkolók is szívesen megismernék…
– Azt gondolom, mindenkinek az esetében van annak valami oka van, hogy itt van a csapatban. Mindenki fontos, legyen magyar vagy légiós, idősebb, vagy fiatal játékos. Mindenkinek meg kell találni a szerepét, helyét, hogy ki miben, mivel lehet a leginkább a csapat hasznára. Ez az alap, innen lehet és kell is fejlődni, előrelépni. Nyilván lesz aki hosszabb vagy éppen rövidebb időt tölt majd a pályán, és mindenkinek a rendelkezésre álló idő alatt kell saját szerepét tartalommal megtöltve, a legjobban hasznára lenni a csapatnak. Ahhoz, hogy ez az építkezés elinduljon, nélkülözhetetlen a játékosoknak az egymás iránti bizalma, egy jó és erős kémia, csapategység.

– A szolnoki meccsen látottak alapján miben kell a leginkább előrelépni?
– A már említett egység kialakítása, erősítése mellett egyértelmű: harcosságban.

– Ezt fizikai vagy lélektani, mentális értelemben érti?
– A kettő nem létezik, nem lehet meg egymás nélkül. A mentális tartás, erő nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fiúk a pályán sikerrel vívják meg a kőkemény fizikai harcot, küzdelmet.

Éveken át dolgozott a svéd válogatottnál. Ez a jórészt – ha jól gondoljuk nyári, idényjellegű munka -, mennyire volt sikeres az ön számára?
– Amikor kineveztek, jó néhány meghatározó, kiemelkedő tudású svéd játékos lemondta, nem vállalta a válogatottságot. Azt valahol nagy sikernek gondolom ebben a munkában, hogy a többségüknél sikerült elérni, hogy beálljanak a sorba, hogy ne tehernek, hanem elismerésnek fogják föl, hogy hazájukat képviselhetik. Így aztán persze az eredmények is javultak.

– Ha nem is közvetlenül, de érintőlegesen az NBA-ben is dolgozott, nyári liga csapatnál, majd játékosmegfigyelőként. Ez a feladat hogy tetszett önnek, mennyire volt testhezálló?
Úgy gondolom, mindkettő  – amellett, hogy megtisztelő és nagy kihívás -, óriási lehetőség volt. Bepillantást nyerhettem a világ legerősebb bajnokságának a rendszerébe, néhány csapatnál az ott folyó szakmai munkába, így rengeteg értékes tapasztalattal gazdagodtam.

– Egyik honfitársát, Giannis Antetokounmpot tartják ma a világ egyik, ha nem a legjobb játékosának. Mennyire ismeri, netán dolgozott vele együtt?
– Nem, de tudok egy érdekes párhozamot. Giannis a görög másodosztályban játszva tűnt fel, amikor én éppen Németországba kerültem edzőnek, ahol játékosom lett egy, az előző évadban szintén többnyire a másodosztályú fiókcsapatban szereplő, briliáns érzékű, rendkívül tehetséges kosaras. A szezon során az illető és Giannis is bizonyított a német illetve a görög élvonalban, majd mindketten az NBA-be kerültek. Giannis valóban topjátékossá vált, de az én korábbi tanítványom, Dennis Schröder is bizonyított.

Volt tartás, de a vége újabb vereség

A görcsös kezdés után hamar hátrányba kerültünk Szolnokon, ám szívós munkával ezt a 3. negyed közepére sikerült ledolgozni. Ezt követően azonban újított és egy nagy rohammal elhúzott a Szolnok. A záróetapban még sikerült szorossá tenni a meccset, de a végjáték a hazaiaké volt

Szolnoki Olajbányász – SKC 84-70 (27-16, 14-20, 26-18, 17-16)
Szolnok, férfi NB I
V.: Benczur, Söjtöry, Vida J.

Szolnok: SMITH 15/3, TUCKER 22/12, Rudner 5/3, Krstic 5/3, MORANT 6.
Cs.: Juhos 4/3, A. JONES 21/9, Kovács P., Tóth N. 6.

SKC: Thompson 18/3, Supola 5/3, Takács 6/6, RIVERS 21/9, CARTER 10.
Cs.: MOLNÁR M. 6, C. Jones 4.

Tekintettel arra, hogy egy külföldről frissen hazánkba érkező edző működési engedélyét megszerezni bonyolult adminisztrációs procedúra, így a csapatot csütörtökön “átvevő” görög Kostas Flevarakis a kispadunkra ugyan leülhetett, de még nem ő, hanem Bors Miklós meccselt.

Bernard kezdett irányítóban, s ő szerezte első kosarunkat. Utána sajnos több tiszta is helyzetet elrontottunk, így Rudner vezérletével hamar ellépett 9-2-re az Olaj. A folytatásban állandósult az 5 és 10 pont közötti hazai vezetés. A negyed hajrájában a szolnoki Jones, valamint Tucker elkapták a fonalat, szórták a triplákat – valljuk meg elég “puhán” védekeztünk. Hiába villant kétszer is Demetre és szerzett labdaszerzés után könnyű kosarat Molnár Marci, 25-11-nél szakvezetésünk kénytelen volt időt kérni. A szakasz végén Demetre próbálta versenyben tartani csapatunkat, pontjaink több, mint a felét, 9-et szerezte a bedobó.
A második etap a “mi Jones-unk” kosarával kezdődött, 10 ponton belülre kerültünk. Demetre újabb hármast “vágott”, 7-2-vel kezdve az etapot 6-ra feljöttünk, amikor hazaiak kértek időt. Feljebb is jöhettünk volna, ám kapkodtunk, eladtuk a labdát. Hibáink és Tucker jóvoltából, ismét 10 pont fölé nőtt a különbség. Molnár Marci ügyes kosara adott némi lökést, majd állandósult a 10 pont körüli különbség. A félidő hajrájáig Demetre-n kívül más távolról nem jelentett veszélyt a hazai gyűrűre, ám Supi triplája újabb lendületet adott, az amúgy elég görcsösen kosarazó Bernard ziccerével pedig 5 pontra jöttünk föl szünetre.

Morant zsákolásával indult a második félidő, Demetre felelt betörésből. Nem sokkal később Eric blokkolta Juhos dobását, Demetre egy triplát is beemelt, majd centerünk közeli találatával 1-re feljöttünk. Smith lépett elő hazai oldalon, de duplájára Norbi hármassal felelt – egyenlítettünk. Volt labdánk a fordításhoz, de Bernard előbb közelről rontott, majd kihagyta mindkét büntetőjét. Úgy tűnt, a hátrány ledolgozása sokat kivett a csapatból, a szakasz közepén egy 18-2-es jelentős előnyt szereztek a magukra találó hazaiak, miközben sorra puskáztuk el a büntetőket, s 13 pontos hátránnyal várhattuk a záró etapot.
Ez Norbi triplájával indult, de a szolnoki Jones átdobta zónánkat – szintén 3 pontért. Ritkán és váltva estek a kosarak, tartotta 10-15 pont közötti előnyét az Olaj. A szakasz közepén, a magára találó Bernard és Eric jóvoltából egy 6-0-lal 6-ra feljöttünk, a hazaiak időt kértek, bő másfél perccel a vége előtt Juhos triplája, majd a labdát szerző Smith ziccere után eldőlt a meccs.

A fotók a november 2-i OSE elleni mérkőzésen készültek.

Lassítás és felpörgetés

Mozgalmas két hetet tudhat maga mögött csapatunk az első számú irányító Damier Pitts és a vezetőedző, Sabáli Balázs távozásával. Az átmeneti időszakban – egészen csütörtök délelőttig, amikor megérkezett az új szakvezető, a görög Kostas Flevarakis -, Bors Miklós másodedző és Sterbenz László szakmai igazgató irányította a csapatot. Bors Miklóssal az új vezetőedzőről és az elmúlt időszakban végzett munkáról is beszélgettünk

– Milyenek az első benyomások az új szakvezetőről?
– Úgy látom, egy jó szakembert, egy másik jó szakember váltott a csapat kispadján. Kostas Flevarakis még mielőtt Sopronba érkezett volna, már készült a csapatból, több bajnokink felvételét is megnézte. Úgy látja, elsősorban lélektanilag kell felrázni a társaságot, és amikor csütörtök délelőtt találkozott a srácokkal azzal kezdte, hogy érezzék magukat nagyon szerencséseknek, mert azt csinálhatják, abból élhetnek, amit szeretnek. Lefektette a szabályokat, mind támadásban, mind védekezésben, a gyakorlatban pedig egy igen pörgős, lendületes edzéssel mutatkozott be.– A Flevarakis érkezését megelőző időszak mivel telt a csapatnál?
– Mivel – fogalmazzunk így – voltak kérdőjelek a csapat körül, szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a múlt hét végén nem volt meccsünk, hiszen a Falco elleni idegenbeli találkozónkat november huszonhetedikére halasztották. Mi is próbáltuk felpörgetni a társaságot, és e kis szünet első felében beiktattunk egy amolyan mini alapozást, fizikai és erőnléti munkával, a héten pedig már a taktika került előtérbe. Köztudott, hogy Pitts távozott, így nyilván Molnár Marcira nagyobb feladat hárul majd az irányításban, és az eddig hátvéd és bedobó poszton szereplő játékosaink is szervezhetnek. Ezt gyakoroltuk, emellett mindenképpen szeretnék felpörgetni, felgyorsítani a játékunkat és persze a Szolnok elleni stratégián dolgoztunk.

– Mire jutottatok ez utóbbival?
– Az kérdéses, ellenfelünk milyen kerettel áll föl ellenünk, hogy a válogatott Juhos Levente rendelkezésére áll-e a Szolnoknak. Az Olaj nagy iramban kosárlabdázik, a szolnokiak próbálják gyorsan, lehetőleg rendezetlen védelem ellen befejezni a játékot. Támadásból gyors, szervezett visszarendeződéssel meg kell próbálni lelassítani őket. Ez az alapvető cél, de most, ebben a szituációban elsősorban magunkkal, a saját játékunkkal foglalkoztunk.

Tapasztalt görög szakember áll csapatunk élére

Megtalálta Sabáli Balázs utódját klubunk. A tapasztalt edző Kostas Flevarakis személyében, görög szakvezetője lesz csapatunknak
Az 50 esztendős szakember e szezon elején hazájában, a PAOK  csapatánál edzősködött és amikor közel három hete csapatával BEK-meccsen Szombathelyen járt, nyilván nem gondolta, hogy csakhamar újra visszatér magyar földre. A PAOK-nál azonban anyagi nehézségek adódtak, Flevarakis szabaddá vált, klubunk pedig mindenképpen szeretett volna egy hazánkban még nem dolgozó, új szakembert a csapat mellé szerződtetni. Az ügynökségek kínálatából a tapasztalt, korábban görög kupát is nyerő, hazája mellett Svédországban, Németországban, lengyel és orosz földön is edzősködő szakemberre esett a választás.
Kostas Flevarakis ma délután érkezik Sopronba és áll munkába a csapatnál.
Fotó: www.paokbc.gr

Önkritika és előrelépés

Az SKC-tól történt távozása kapcsán próbálta honlapunk a korábban rendkívül sikeres szakembert, a Sopronban töltött időszakának, s azon belül a csapatnál a közelmúltban kialakult szituáció értékelésére kérni Sabáli Balázst, a klubbal hétfőn közös megegyezéssel szerződést bontó vezetőedzőt
A korábban csapatunkkal Magyar Kupa ezüst és bajnoki bronzérmet szerző, az együttest nagyjából egy év megszakítással gyakorlatilag 6 esztendőn át vezető szakember, a pár évvel ezelőtti sikerekről azt mondta: szerinte nagyon sokat számított, hogy akkor a pályán kívül is nagyon együtt volt az a társaság, közös programokkal, például kávézásokkal.
Csapatunk immáron csak volt szakvezetője kiemelte: nem veszi fel azt a stílust, amelyet néhány álnév mögé bújó kommentelő. Aki ismeri, tudja: neki, ha valakivel valami gondja, baja volt, azt az illetővel négyszemközt, személyesen szokta megbeszélni.
Sabáli kifejtette: neki, személy szerint most ebben az új helyzetben, elsősorban saját magával kell foglalkoznia. Ebbe beletartozik a csapatnál kialakult szituáció elemzése, hogy mi vezethetett idáig, kezdve a játékosok kiválasztásától a felkészítésen át a kommunikációig, s mindebből a tanulságokat levonva próbál tanulni.

Sabáli Balázs három kritikus időszakban is vezette a csapatot. Három éve ő maga mondott le, két éve átvette az együttest, most pedig közös megegyezéssel távozott. Mint mondta, mindegyik eset más és más volt. Három éve az történt, hogy miután Patonay Imre távoztával az utánpótlás csapatot is vezetnie kellett, nagyon elfáradt, úgy gondolta, lemondásával segíti a legtöbbet. Két éve mielőtt átvette volna a csapatot, már  korábban is felkérték kétszer. Attól a feladattól nagyon tartott, mint mondta, aki nem élte át, el nem tudja képzelni, milyen stressz és nyomás alsóházban playout-ot játszani – a lényeg a végeredmény volt, bennmaradtunk.
A jelenlegi helyzetről Sabáli Balázs annyit mondott,  a három évvel ezelőtti szituációhoz képest óriási különbség, hogy most tele van energiával. Elve: rend, pontosság, fegyelem!  Egyik legnagyobb gondja az volt, hogy a játékosokkal eléggé egyoldalú volt a kommunikáció, ő beszélt, a kosarasok egyetértően bólogattak, nem mondták el a véleményüket. Beszélgetni, vitázni csak úgy lehet ha mindkét fél nyitott és őszinte.

Sabáli tudja magáról: olyan ember, amilyen, ami a szívén, az a száján. Hibázni lehet nála, nyilván ő maga is hibázott sokat. Kiemelte: “Ha mersz önmagad lenni, biztos lehetsz benne,hogy nem fogsz mindenkinek tetszeni”. Ha valamire “ugrik”, vagy ha úgy tetszik “robban” az az, ha megbeszélt, gyakorolt, videón elemzett dolgokat nem úgy csinálnak, ahogy kellene. Tudja, ez nem mindig szerencsés, de ő ilyen! Azt is tudja, illetve valószínűnek tartja: volt, hogy megsértett játékost, de ezt mindig annak érdekében tette, hogy jobb legyen a csapat, személyében senkit nem akart megalázni. Ennek kapcsán elárulta, a legtöbb alkalommal tavaly, a hátvéd Brynton Lemar-t “marta le”  – a kosaras azonban tisztában volt vele, azért tette, hogy jobb legyen ő is és a csapat is, nem megsértődött ezen, hanem beállt a sorba, s próbálta minél jobban tenni a dolgát. Hozzáállás tekintetében Ryan Watkins, a playout-it játszó csapat centere is ilyen volt, átlagos tehetség – hatalmas szívvel. “Lemar, Watkins, Bavcic és Borisov a legjobb példái annak hogy edző és játékos között is tud lenni baráti viszony, több évvel a közös munka után is. Számomra ezek a visszajelzések és kommunikációk jelentik azt, hogy respektálják az elvégzett munkát.”  Többen érdeklődtek nála korábbi soproni játékosai közül, például egy régebbi időszakból Edin Bavcic.

Közös megegyezés – Sabáli Balázs távozik

Távozik csapatunk éléről vezetőedzőnk Sabáli Balázs, aki közös megegyezéssel bontott szerződést klubunkkal

Ez az évad sajnos nem úgy indult, ahogy reméltük. Vezetőségünkkel egyetemben, szakvezetőnk, Sabáli Balázs is – aki a soproni férfi kosárlabda történetének egyik legsikeresebb edzője – úgy érezte, hogy most egy új szakember, egy másik tréner segíthet, aki új impulzust adhat a társaságnak és felrázhatja a csapatot. Most tehát közös megegyezéssel elválnak a klub és – ahogy a városban és a sportágban mindenki nevezte – Sabi útjai.
Klubunk köszönettel tartozik Sabáli Balázsnak, azokért a fényes és szép sikerekért – gondolunk itt elsősorban a Magyar Kupa ezüst- és a bajnoki bronzéremre – amelyet csapatunk az ő irányításával ért el, és azért is, mert két éve, amikor igen nehéz helyzetben volt együttesünk, segített és végül bent tartotta az élvonalban csapatunkat. Elismerve és még egyszer megköszönve Sabáli Balázsnak az SKC-ért végzett munkáját, sok sikert kívánunk további pályafutásához.
Vezetőségünk, keresi a csapathoz a megfelelő felkészültségű új vezetőedzőt. Amíg nem találjuk meg, addig Bors Miklós másodedző és Sterbenz László szakmai igazgató vezeti az edzéseket. A már korábban távozó Damier Pitts helyére,  már az új edző javaslata alapján próbálunk majd másik irányítót szerződtetni.

KÖZLEMÉNY

Klubunk vezetése az SKC-t üzemeltető gazdasági társaság tulajdonosi körének képviselőivel, megvitatta a vártnál jóval gyengébben szereplő csapat körül kialakult helyzetet és az alábbi döntést hozta:

Szabadlistára tettük Damier Pitts játékjogát, és ezzel egyidejűleg kezdeményeztük a játékos szerződésének felbontását. Ugyanakkor messzemenőleg elítéljük a játékos és a vezetőedző között kialakult elmérgesedett viszonyt, konfliktust.

Nem kizárt, hogy nem Pitts lesz az egyetlen távozó csapatunktól. Vezetőségünk tudomására jutott ugyanis, hogy az egyik sorsdöntő mérkőzés előtti napokban, több játékosunk is megfordult a soproni éjszakában. Természetesen emellett sem megyünk, nem mehetünk el szó nélkül, hiszen ez a klub, valamint a csapat szurkolóinak arculcsapása. Ennek kapcsán is lesznek szankciók, a további fejleményekről honlapunkon keresztül tájékoztatjuk a közvéleményt.

Fájó, sima hazai vereség az újonc Oroszlánytól

Rossz ritmusban, nagyon gyengén, görcsösen, erőlködve játszva, 25 perc alatt több, mint 20 pontos hátrányba kerültünk az újonc Oroszlány elleni alsóházi rangadón, hazai pályán. Pitts kiállítása után volt néhány jó percünk a 3. negyed közepe táján, de ezt nem tudtuk átmenteni a záró etapra, így simán kikaptunk csapatként sokkal jobb újonctól
SKC – OSE Lions  61-82 (15-18, 16-27, 21-20, 9-17)
Sopron, NB I, 1.500 néző.
V.: Földházi, Török, Goda.

Sopron: Pitts 8. SUPOLA 13/3. Rivers 3/3, Jones 4, Carter 8.
Cs.: Thompson 21/3, Takács, MOLNÁR 4,  Werner, Fazekas, Élő, Schöll.
Edző: Sabáli Balázs

Oroszlány: ILLÉS 16/6, ABELL 12, RIZVIC 19/6,  Zsíros 3/3, BOZOVIC 16.
Cs.: Washington 5, Garamvölgyi, MOHÁCSI 9/9, Demeter, Hayes 2, Anda, Kucsora.
Edző: Sebastjan Krasovec
Rizvic betörésből dobott kosarára Jones felelt közelről. Gyorsan jöttek az első magyar pontok is, Illés triplája után Supi volt eredményes betörésből. Itt sajnos “megálltunk”, ritmust vesztettünk támadásban, kapkodni kezdtünk és a higgadtabban, pontosabban kosarazó Oroszlány egy 7-0-lal ellépett, érthető volt stábunk időkérése. Centerünk, Eric villanásával faragtunk a hátrányon és volt esély tovább csökkenteni, de eladott labdából könnyű ziccert kaptunk. A padról érkező Bernard jóvoltából, aki duplával, majd ügyes támadás végén triplával jelentkezett, 3-ra feljöttünk. A fellángolás sajnos csak rövid ideig tartott, a szakasz hajrája egyénieskedő, erőlködő játékot hozott a részünkről. Szerencsére ezúttal “hátul”, azaz védekezésben rendben voltunk, így Abell vezette ellenfelünk nem tudta ezt kihasználni. A szakasz végén labdaszerzés után Molnár Marcell volt eredményes, 3 pontos hátránnyal zártuk az első 10 percet.

Bár Jones gyönyörűen szerelte Bozovicot, Mohácsi a második etap elején triplával megduplázta ellenfelünk előnyét, bő 2 perc elteltével pedig 8 pontosra nőtt a hátrány, újból időt kellett kérnünk. Újra a magát “összekapni próbáló” Bernard villant, de az OSE-nak mindenre volt válasza. Miközben újra eladtuk a labdákat, a szakasz közepén 12 pontosra nőtt, az ekkor Bozovic és Abell vezette Oroszlány előnye. Sajnos egy jó megmozdulásra általában 3 rossz jutott, így aztán az önbizalom is elillant több játékosunknál. Ez abban nyilvánult meg, hogy tiszta dobóhelyzetekből a labdával együtt a felelősséget is tovább passzolták, bár a szurkolók próbálták buzdítani a srácokat. A félidő hajrájában Pitts és Thompson büntetőivel 10 ponton belülre kerültünk, de a végén újra jöttek a hibák elől és hátul. Hiába dobott bravúrkosarat Supi, az erőlködő Pitts technikaija utáni büntetővel csapatunk tetemes, 14 pontos hátránnyal és némi füttyszó kíséretében vonult az öltözőbe. Az első félidőben 5 gólpasszra volt 10 eladott labdánk, triplamutatónk pedig 1/11 volt.

Abban bízhattunk, ennél csak jobb jöhet… ehhez képest Bozovic pöcijével indult a második félidő és ez egy 6-0-s vendég rohamot indított útjára, amellyel 20 pontos lett a hátrány és időt kértünk. Pitts szerezte első kosarunkat, könnyedén felelt rá Hayes. Pitts ellen sportszerűtlen hibát ítéltek és mivel volt már egy technikaija, a kiállítás sorsára jutott. Az oroszlányi zónát Supi ugyan átdobta triplával, ám a Illés-Rizvic-Bozovic trió révén a szakasz közepén 24 pontosra nőtt az újonc előnye. Bernard amolyan “egyszemélyes kommandóként”, ügyes egyéni akciókkal és büntetőkkel egy 10-0-s rohamot vezényelt, időt kértek a vendégek, de megjött szurkolóink hangja. Valamit megéreztünk, Molnár Marci újra villant. Az Oroszlány hosszabb kosárcsendjének Washington vetett véget egy 2+1-es játékkal. A szakasz végén sajnos több tiszta helyzet is kimaradt. A szakasz Supi büntetőivel és 13 pontos OSE-vezetéssel zárult, bár egy ponttal megnyertük a negyedet.

A negyediket eladott labdákkal kezdtük, ellenfelünk köszönte szépen, Mohácsi és Bozovic révén egy 6-0-lal kezdve közel 20 pontosra hizlalta előnyét. 2 és fél perc elteltével az ezúttal abszolút vezérré előlépő Supi szerezte első pontjainkat a szakaszban, majd egy tripla formájában a 34. perc elején Demetre saját első pontjait. Időt kértek a vendégek, a remekül játszó Illés pedig a szakasz közepén egy triplával, majd egy duplával eldöntötte a meccset. A végén mindkét csapatban a cserék játszottak, Schöll Ricsi személyében újoncot avattunk. Lefújáskor szurkolóink rövid, de kemény kritikát fogalmaztak meg.

Sabáli Balázs, vezetőedző: Nem fogom a mérkőzést elemezni, mindenki látta és van véleménye, nekem is. Ez a mai teljesítmény, az én személyem ellen szólt. Le fogunk ülni a vezetőséggel, mert változások kellenek. Vállalom a felelősséget, de sajnálom, hogy így alakult, már az elején elrontottuk az egész szezont. Szerintem a napokban meg fog jelenni egy hivatalos tájékoztatás a továbbiakról.

Egyszerűen győzelem

Szombaton 18 órakor, az újonc Oroszlány együttesét fogadja csapatunk

Sabáli Balázs legénysége a nyitófordulóban, Jászberényben aratott győzelme után zsinórban 4 vereséget szenvedett el, a legsúlyosabb a múlt hétvégi kaposvári, közel 30 pontos fiaskó volt.
A somogyi találkozó után érthetően dühösen, elkeseredetten nyilatkozó edzőnk elmondta, ahogy minden – győztes és vesztes – meccs után, a Kaposvár elleni vereség kapcsán is videón elemezték, hogy mi volt amit rosszul és mi volt az, amit jól csináltak a játékosok. Szakvezetőnk bízik benne, ha a szóból nem is mindig, de a képekből majd értenek játékosai. Az első három kaposvári akcióból, kétszer elrontották a védekezésben megbeszélteket… Nem szabad így kezdeni!
A negatívumok kiemelése mellett, persze a pozitív dolgok megerősítésére és szükség van. Megmutatta azt is, amikor mindent jól csinált a társaság – labdaszerzés és kosár lett a vége, amikor tehát koncentrálnak, meg tudják oldani a feladatot. Edzőnk éppen erre utalt azzal, hogy ez a munkájuk, figyeljenek, koncentráljanak, ne pedig szórakozzanak, mások egzisztenciájával játszva.
Mindennek kapcsán Sabáli Balázs azt fejtegette: elképzelhető hogy vannak, akiknek túl sok az információ, így a stáb próbált bizonyos dolgokat leegyszerűsíteni a játékban és reméli, ennek lesz pozitív hozadéka. Bár elsősorban a saját dolgaival foglalkozott a gárda, azért a napokban irányítót cserélő – Conner Washington helyett Eric Washingtont szerződtették – Oroszlány játékából is felkészült.
Vezetőedzőnk hazai pályán az újonc ellen egyetlen eredményt tart elképzelhetőnek: a győzelmet

Súlyos vereség Kaposváron

A mérkőzés elején még vezettünk Kaposváron, majd az első szakasz közepétől futottunk az eredmény és ellenfelünk után. A harmadik negyed végéig többször is felzárkóztunk, de a zárószakaszra szétestünk és ellenfelünk ekkor eldöntve a meccset, végül nagy különbségű győzelmet aratott

Kaposvári KK – Sopron KC 87-59 (19-15, 21-16, 18-19, 29-9)
Kaposvár, férfi NB I, 1.200 néző.
V.: Cziffra, Pozsonyi, Kovács N.

Kaposvár: DAVIS 19/9, NORFLEET 18/12 Ponjavic 9, HENDLEIN 11, DRAMICANIN 16/9.
Cs.: LALIC 12, Krnjajski, Bogdán, Horváth H. 2.
Edző: Fekete Ádám.

Sopron: Pitts 18/6, Thompson 7, Takács 5/3, Rivers 7, Carter 9.
Cs.: JONES 9, Supola 4, Molnár.
Edző: Sabáli Balázs.

Demetre vállalta a játékot és ott is volt kezdő ötösünkben. Dramicanin duplájára, Pitts révén triplával feleltünk. Újabb Dramicanin dupla után, Norbi is “bevágott” egy hármast. A szakasz közepén “megálltunk” támadásban, és egy 7-0-lal fordítottak a hazaiak. A holtponton, a családi problémái ellenére csapatunkhoz visszatérő Jones próbálta átlendíteni csapatunkat, Demetre büntetőivel egyenlítettünk, Supi kosara pedig immáron újra a mi vezetésünket jelentette. A negyed hajrájában Dramicanin triplája adott nagy lökést a hazaiaknak, a szakasz – elpuskázott helyzeteink közepette – egy 6-0-a Kaposvár-rohammal és a hazai gárda 4 pontos vezetésével zárult.


Lalic egy jó büntetőjére, Damier révén hármassal feleltünk. Sajnos nem hozott áttörést, távolról sem, közelről sem ment, Norfleet 3+1-es akciója után 8 pontosra nőtt a hátrány, amelyen az időkérés után Pitts faragott büntetőivel. Bár ellenfelünk több pattanót visszaszedett a palánkunk alatt, sikerült rendezni a védekezést, Pitts és Jones révén egy 6-0-lal 2-re feljöttünk, ekkor a hazaiak kértek időt. Megtört a lendület, Ponjavic 2+1-es játéka egy 7-0-s hazai rohamot indított el, egyénieskedtünk támadásban, újra kénytelen volt időt kérni edzőnk. Norbi ugyan “villant” közelről, de Davis triplájával 10 pontosra hízott a Kaposvár előnye. Ezt sikerült gyorsan megfelezni zónára átállva, a félidő hajrájában addig meglehetősen “csendes” játékosaink, Thompson és a 2+1-es akcióval jelentkező Eric jóvoltából. Sajnos a félidő végét elrontottuk, újra egyéni akciókkal operáltunk, így Hendlein kosarai révén 9 pontos hazai vezetéssel zárult a félidő.


A második félidő elején váltva estek a kosarak, mindkét oldalon a belső emberek villantak, tőlünk Jones és Eric, hazai részről pedig Hendlein és az újabb triplát “vágó” Dramicanin. Állandósult a 10 pont körüli különbség, de időnként újfent egyénieskedtünk, így nem tudtunk közelebb kerülni a hazaiakhoz. Christian, Eric és Damier versenyben tartotta a csapatot, amely a 28. perc elején 5 pontra zárkózott föl. A szakasz végén Davis triplájával 8 pontosra nőtt a hazaiak előnye. A hazai irányítónak nagy önbizalmat adhatott a tripla, a záró etapot két betörés utáni kosárral és egy hármassal kezdve – mivel nem tudtunk felelni rá -, 15 pontosra növelte a Kaposvár előnyét. Hiába kértünk időt, szétestünk, sorra adtuk el a labdákat, a hazaiak egy 12-0-s két és fél perccel kezdve a záróetapot 20 pontosra növelve előnyüket. 15 hazai pont és több, mint 4 perc után, Rivers egy jó büntetővel megszerezte a negyedbeli első pontunkat, majd nem sokkal később Thompson az első mezőnykosarunkat. Ez azonban sovány vigasz volt, sok nehézséggel küzdő csapatunk három negyeden át ugyan versenyben volt, de a záróetap széteső játéka miatt simán kikapott.

A fotók a 10.19-i ZTE elleni, hazai mérkőzésen készültek.

Nyerni, nehézségeink ellenére is

Vasárnap, 18 órától Kaposváron játszik csapatunk bajnoki mérkőzést. A somogyiak a legutóbbi fordulóban szerezték meg első győzelmüket, mindkét fél 1-1 győzelemmel várja az összecsapást
Mint ismeretes, a hármas és a négyes pozícióban is bevethető játékosunk, Demetre Rivers bokasérülést szenvedett a ZTE ellen. Amint arról vezetőedzőnk. Sabáli Balázs  honlapunkat tájékoztatta, az egészségügyi stáb szinte egész héten az ő “rendbetételével” foglalkozott.  Rivers pénteken megpróbálkozott együtt edzeni a társakkal, de bizonytalan, hogy vállalni tudja-e a játékot.
Az édesanyja betegsége miatt a múlt hét végén Dallasba hazautazó Christian Jones pénteken visszatért Sopronba. Sabáli kifejtette: többek között azért is kellett visszahívni a játékost, – aki még maradt volna anyukáját ápolni – mert Rivers játéka bizonytalan. Edzőnk azt fejtegette, talán nincs is jó döntés ebben a helyzetben, de magas poszton kettejük nélkül óriási hátrányból indultunk volna, a három rutinos magas játékossal – Dramicanin, Hendlein, Lalic – felálló kaposváriak otthonában.

Ellenfelünkre rátérve edzőnk kiemelte: tapasztalt magas játékosaik mellett, a somogyiaknak Davis és Norfleet személyében két gyors, dinamikus, igen veszélyes mezőnyjátékosuk van. Az, hogy a Kaposvár is csak egy meccset nyert, csalóka, mert egy masszív, kellemetlen stílusú gárda a somogyi, elveszített mérkőzései egyikén sem játszott alárendelt szerepet, szoros végjátékokban maradt alul.
Bár nagy kérdés, Rivers játszhat-e, s hogy Jones milyen mentális állapotban lesz, nehézségeink ellenére is nyerni utazunk  Kaposvárra.

Ígéretes első félidő után, elfogytunk

Ellentétes félidők mérkőzésén a magas posztokon amúgy is tartalékos csapatunk, az első félidőben elveszítette a jól kezdő, ám megsérülő Riverst, így hiába játszottunk jól és vezettünk 12 ponttal félidőben, szünet után “felőrölt” bennünket a teljes létszámmal felálló ZTE és fordított
SKC – Zalakerámia ZTE KK 78-85 (26-18, 20-16, 16-22, 16-29)
Sopron, 1600 néző
V.: Kapitány, Minár, Fodor
SKC: Pitts 12/3, THOMPSON 19/6, Takács 3, Rivers 7/3, CARTER 29
Cs.: Supola 5, Élő, Molnár 3/3, Werner, Fazekas
Edző: Sabáli Balázs
ZTE: Ubilla 7/3, JOHNSON 26/6, Williams 6/6, SZABÓ 20/6, AGAFJONOV 17
Cs.: Djuric 6, Bagó, Gulyás. Simon 1, Doktor 2
Edző: Bencze Tamás

Amíg tőlünk Christian Jones az ismert családi okok miatt hazautazott, addig ellenfelünknél felépült az Oroszlány elleni hazai vereség alkalmával hiányzó két sérült, Ubilla és Djuric. Közel 2 perc elteltével rendezetlen védelem ellen Johnson a vendégeknek szerzett vezetést, az ellentámadásból Eric azonnal egalizált. Váltott vezetéssel haladtak a felek, Pitts és Carter villogott tőlünk, előbbi triplát is vágott. A szakasz közepén Bernard támadópattanó után, Demetre pedig lerohanásból óriásit zsákolva talált be, majd Eric újabb találata után 7-tel elléptünk, Bencze Tamás időt kért.  Az első percek messze legjobb ZTE játékosa, Johnson faragott a vendégek hátrányán egy triplával, de rögtön érkezett a válasz Demetre révén szintén 3 pontért. Johnson szinte egymaga tartotta versenyben ellenfelünket, de Supi és  Pitts révén mindenre volt válaszunk, így 8 pont előnnyel zártuk az első negyedet.

A második etap két zalai duplával indult, majd Eric pöckölte be a lepattanót. Volt, hogy a szerencse mentette meg csapatunkat a kosártól, a vendégek nem egy közeli – ezen a szinten ziccernek nevezhető – helyzetet és több büntetőt kihagytak. Bernard görcsösen játszott volt csapata ellen, de Demetre visszaállította a 8 pontos különbséget, majd egy ütközésnél megsérült. Eric közeli kosara, majd Molnár Marci szép akció végén dobott triplája után 10 pont fölé nőtt előnyünk. Jött az újabb ZTE-idő, de Supi kosara után 14-gyel mentünk, kár a kihagyott bónusz büntetőért. Agafjonovot hagytuk kétszer is üresen a palánk alatt és a rutinos center nem hibázott – edzőnk pedig nem habozott időt kérni, rendezendő a védekezést. Ez sikerült és csak azért állandósult Eric révén, a félidő végén a 10 és 15 pont közötti előnyünk, mert a büntetőket elég bőkezűen “pazarolták el” a srácok, így 12 pontos előnnyel fordulhattak. Szöszi ziccerére Eric egy jó büntetővel felelt.

Rossz ritmusban, több labdát eladva kezdtünk szünet után, bő 3 perc alatt egy 9-3-mal megfelezte hátrányát ellenfelünk, időt is kértünk. Centerünk, Eric egymaga tartotta a 6-8 pontos előnyt. Időkérés után a vendégpad kapott technikait. Mindkét csapat sok hibával játszott, Ubilla triplája után 4 pontosra csökkent az előny. Fokozódott a feszültség, a mezőnyben hasznos Bernard labdát szerzett, majd értékesítette büntetőit. Sajnos a jól kezdő Pitts erőlködött, Johnson viszont új erőre kapott, betörésekből szerzett kosaraival 1 pontra hozta föl a ZTE-t. A szakasz vége Bernardé volt, zsinórban dobott 5 pontjával – az etap végén labdaszerzés, zsákolás – 6 pontos előnnyel várhattuk a záró etapot.

Támadásban továbbra sem találtuk a ritmust, gyengén dobtunk, nem egészen 2 és fél perc alatt Johnson vezérletével, valamint Szöszi szerencsés hármasával egy 8-0-lal fordított a ZTE. Bernard magára talált és beszórt két triplát, de a palánkok alatt magassági és erőfölényben lévő vendégek – Szabó és Agafjonov révén -, minden támadásukat kosárral fejezték be és a szakasz közepén 7 ponttal elléptek. Hosszabb kosárcsendünknek Eric vetett véget és ez új erőt adott. A remek második félidőt produkáló Thompson 2 és fél perccel a vége előtt 3 pontra hozta vissza csapatunkat, ráadásul Johnson kipontozódott. Agafjonov zsákolása után Eric 2+1-gyel 2 pontra felhozta csapatunkat. Zónával próbálkoztunk, amelyet az utolsó percre fordulva Szöszi triplával dobott át, és erre már nem volt válaszunk. Riverst elveszítve szünet után “elfogytunk”, és ezt kihasználva ellenfelünk fordítani tudott.

Sabáli Balázs: – Nehéz helyzetben, két vereségből mentünk bele a mérkőzésbe, ráadásul csütörtökön jött a hír, hogy Jones-nak haza kell utaznia. Egy magas játékos kiesésével át kellett alakítani a stratégiát, de jól reagáltunk rá, jó védekezésből sikerült könnyű kosarakat szerezni és a támadójáték is hatékony volt. Sajnos az első félidőben még egy kulcsjátékost elveszítettünk, és nem maradtunk elegen ahhoz, hogy megtartsuk az előnyt. Gratulálok a ZTE-nek, nálunk most sok a kérdőjel, remélem, Rivers sérülése nem súlyos.

Tartalékosan fogadjuk a zalaegerszegi “sebzett oroszlánt”

Szombaton, 18 órától a Zalaegerszeg együttese látogat hozzánk. Nem a legjobb előjelekkel, tartalékosan, a legutóbb Debrecenben dupla-duplát elérő Christian Jones nélkül várjuk a zalaiakat
Fiaink a felkészülés során – váltakozó sikerrel – három alkalommal is megmérkőztek a zalaiakkal. Amint azt – a kispadra, a debreceni összecsapással eltiltását letöltve visszatérő – vezetőedzőnk kifejtette: bár egymás számára  nem  ismeretlen felek feszülnek egymásnak, a felkészülési időszakban egyik edzőmeccsen sem voltak teljesek a keretek, így azokból messzemenő következtetéseket levonni nem érdemes. Edzőnk úgy véli, abból viszont talán igen, hogy – tartalékosan felállva – legutóbb hazai pályán kikapott az újonc Oroszlánytól.
Sabáli úgy gondolja, hazai veresége után egy sebzett oroszlánként küzdő Zalaegerszeg látogat Sopronba. Edzőnk arra számít, hogy a ZTE két, a múlt heti mérkőzést sérülés miatt kihagyó légiósa, az amerikai irányító, Ubilla és a négyes-ötös poszton bevethető horvát Djuric is harcra kész lesz a szombat esti mérkőzésre. Mint mondta, a ZTE-nek igen veszélyes, eredményes a mezőnysora, és a palánkok alatt is erős a Szabó-Agafjonov-Djuric trió. Csapatunk próbált a lehető legjobban felkészülni holnapi riválisából, de ezzel együtt nagyon nehéz feladatnak tűnik a zalai gárda legyőzése.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy csapatunkban – a legjobbját éppen a múlt héten, Debrecenben nyújtó, 14 pontos, 13 lepattanós dupla-duplát “szállító” – Christian Jones-ra nem számíthatunk.Vezetőedzőnk honlapunknak elmondta,  játékosunk egy dallasi otthonban tartózkodó, amúgy sem egészséges édesanyja állapota rosszabbra fordult. A kosaras – érthetően – nincs mentálisan olyan állapotban, hogy a kosárlabdára koncentráljon, tudomása szerint hajnalban haza is utazik. A körülmények ismeretében az sem zárható ki, hogy játékosunknak hosszabb ideig otthon kell maradnia, akkor pedig lehet, hogy  új játékost kell keresni. Ezzel együtt hazai pályán valahogy le kell győzni a zalaiakat…

30 perc jó játék után, szétestünk

Az első három negyedben csapatként jól működve gyakran vezettünk is a DEAC otthonában, ám a záróetap első 7 percében nem tudunk mezőnykosarat szerezni, így a hármasokat nagyon gyengén (3/24, 12,5%) dobva kikaptunk

DEAC-SKC 87-71 (19-18, 22-20, 22-22, 22-11)
Debrecen, férfi NB I, 1200 néző.
V.: Tőzsér, Frányó, Goda.

DEAC: COSTA 7/3, Manigat 12/6, HARRISON 17/9, ARMWOOD 11, TÓTH Á. 16
Cs.: BORISZOV 13, Bognár 2, Polyák 3/3, Somogyi.
Edző: Kovács Adrián.

SKC: Thompson 5/3, Supola 8, RIVERS 16/6, JONES 14, CARTER 17.
Cs.: Pitts 9, Takács 2, Molnár M.
Mb. edző: Bors Miklós.

Hazai részről Milos, tőlünk pedig  a hét elején kisebb sérüléssel bajlódó Pitts maradt ki a kezdő ötösből. Bő 2 perc elteltével Tóth Ádám vezérletével 8-3-ra elléptek a hazaiak, de büntetőkkel hamar feljöttünk 1 pontra, ám sajnos Bernard gyorsan összeszedett 3 faultot. A szakasz közepén Carter villanásaival tapadtunk a hazaiakra, majd lerohanás után Supi 2+1-es játékával át is vettük a vezetést. Centerünket, Ericet nem tudták tartani a vendéglátók, ám a negyed hajrájában egyénieskedővé vált játékunk, több labdát eladtak a srácok, egy 7-0-lal fordított a DEAC. A szakasz végeredményét Pitts állította be büntetőkből.

A második etap elején váltott vezetéssel haladtak a felek, majd labdákat szerezve Christian Jones vezérletével sikerült 5-tel megugrani. Sajnos a jó periódust ezúttal sem sikerült “megfejelni”, hamar ledolgozta hátrányát a hazai gárda, amikor Demetre jelentkezett szép hármassal. Christian újra villant, és bár távolról nem ment a dobás, Norbi agresszív labdaszerzés utáni ziccerével tartottuk az előnyt. A félidő végén sajnos Damier megoldásai nem sikerültek, Harrison és Armwood vezérletével egy 8-2-vel fordított  DEAC. Sajnos a félidő végén Eric megkapta a 3. személyijét, Milos pedig bedobta a büntetőket. Így, bár a második etap nagy részében vezettünk, 3 pontos hátránnyal térhettünk pihenőre.


Damier duplájával indult a második félidő. Supi is villant bátor betörésből, egységes csapatmunkával sikerült 10-2-vel kezdeni szünet után, úgy, hogy Jones jól tartotta Tóthot, szedte a pattanókat, és már a 3. etap közepén dupla-duplával állt. A hazaiakat Milos tartotta versenyben, 2 pontra feljöttek a hazaiak, amikor Bernard vágott be egy hármast. A szakasz hajrája ezúttal is a hazaiaké volt, Manigat és Costa is beemelt egy-egy triplát, majd eladtuk a labdát, s a hazai akció után technikait kaptunk. Fordítottak a hazaiak, és bár szinte végig vezettünk a 3. negyedben ugyanúgy 3 volt a hátrány a záróetap előtt, mint szünetben.
Eric büntetőire Harrison triplája egy villámgyors hazai 7-0-nak “ágyazott meg”, 8-cal ellépett a DEAC. Érthető, hogy időt kért Bors Miklós, de ez sem segített, Harrison újabb hármasával 10 fölé nőtt a hátrány. Támadásban tanácstalanokká váltunk, ritmust (té)vesztettünk, nem tudtunk tiszta helyzetekig játszani, a DEAC 12-3-ra nyerte az etap első felét és 12 ponttal ellépett. Távolról továbbra sem ment, még tiszta helyzetekből sem, egyre “nyílt az olló”, 3 perccel a vége előtt 20 pontosra nőtt a DEAC előnye. Első mezőnykosarunkat a záróetapban 7 és fél perc elteltével dobta Demetre. Igaz hármat ért, de ez már nem osztott, nem szorzott. Három negyeden át jól játszottunk, de a záró etap elején bekövetkező hosszú rövidzárlatunkat könyörtelenül büntette a DEAC.

Másodedzőnk főszerepben

Már ma, a délelőtti edzést, majd az ebédet követően kora délután útra kelt csapatunk Debrecenbe. A múlt hétvégi Körmend elleni rangadón kiállított, így eltiltott Sabáli Balázs helyett másodedzőnk, Bors Miklós meccsel a holnapi, DEAC elleni bajnokin

Bors Miklós honlapunk érdeklődésére elmondta: a szituációt nagy kihívásnak tartja és megpróbálja a lehető legjobban megoldani a feladatot. Reméli, a csapatnak sikerül győzelemmel hazatérni Debrecenből.
Bors Miklós azt taglalta: A héten az edzésmunka, az ellenfélből való felkészülés, valamint a csapat felkészítése a szokásos menetrend szerint zajlott. A hét második felében a szakmai stáb a vezetőedző, Sabáli Balázs vezetésével felépítette, kidolgozta a Debrecenben alkalmazandó stratégiát. Biztos benne, hogy a meccselés közben nagy segítségére lesz a tapasztalt szakmai igazgató, Sterbenz László.

Természetesen szakvezetőnk, Sabáli Balázs is a csapattal tart. Mint mondta, az eltiltott edző ott lehet a teremben és a kispaddal szemben lévő lelátóról figyelheti a mérkőzést… Elmondta, Pitts egy esés után a térdén “landolt” és emiatt a hét első felét kihagyta, de ő is harcra kész. A vezetőedző kiemelte: minden segítséget megadtak a srácoknak, hogy hatékonyak legyenek, de ez csupán az elmélet. Gyakorlatban, a pozíciójátékban legjobb magyar centert, Tóth Ádámot, a Sopronban is jól ismert Boriszovot, a remekül dobó Manigatot, valamint a roppant atletikus magasember Armwoodot a soraiban tudó DEAC megfékezése, nagyon nehéz lesz. Támadásban pedig, meg kell találnunk a debreceni védelem sebezhető pontjait és ha ezt így együtt mind sikerül megvalósítani, akkor összejöhet a bravúr!

 

Közlemény

Klubunk nem szeretne, s nem is teheti meg, hogy szó nélkül elmenjen a múlt pénteki, SKC – Egis Körmend találkozón történt nézőtéri, szurkolói rendbontás mellett. 

Megítélésünk szerint egy mérkőzés résztvevői, szereplői, úgy a játékosok és az edzők, ahogy a játékvezetők is hibázhatnak – ez benne van a játékban, annak része. Ezek a hibák egy olyan feszült légkörű találkozón, mint amilyen a múlt pénteki Sopron-Körmend mérkőzés volt, amelyen mindkét felet népes szurkolótábor támogatott, nagyobb visszhangot kaphatnak, hevesebb, érzékenyebb reakciókat válthatnak ki a szurkolókból, mint általában – sajnos az ominózus összecsapáson is ez történt.

Klubunk az MKOSZ szabályrendszerét, a mérkőzésekre vonatkozó előírásait, magára nézve kötelezőnek tartja és a rendbontók azonosítását megkezdte. A nézőtéri rendbontások miatt kiszabott büntetési tételek a klub költségvetését érzékenyen érintik, jelentős mértékben terhelik. Éppen ezért tisztelettel arra kérjük kedves szurkolóinkat, hogy a jövőben – valahol értve egy-egy számunkra kedvezőtlen ítélet utáni reakciókat, hiszen van, hogy mi vezetők sem értünk feltétlenül egyet egy-egy ítélettel – tartózkodjanak a sportpályára nem való megnyilvánulásoktól, cselekedetektől, amelyekkel végső soron a klubot büntetik!

Továbbra is hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Soproni Kosárlabda Club a hazai mérkőzésein, a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni a fair play szellemének megőrzése és a mérkőzés szereplőinek biztonsága érdekében.

Sportbaráti üdvözlettel,
Soproni Kosárlabda Club

Hatalmas küzdelem, 4 pontos  vereség

Bár remekül kezdtünk a Körmend ellen, az első negyed második felétől ellenfelünk átvette a vezetést és az irányítást. A 3. negyedben már 10 pont fölötti előnye is volt a Körmendnek, de volt tartásunk. A feszült légkörű találkozón megteremtettük az esélyt a fordításra, de a kritikus szituációkból ellenfelünk jött ki jobban
Sopron KC – Egis Körmend 80-84 (20-21, 14.21, 21-17, 25-25)
Sopron, férfi, NB I, 2000  néző. V.: Papp, Farkas, Major.
SKC: PITTS 24/6, THOMPSON 26/3, Takács, Rivers 10/6, Carter 8.
Cs.: Supola 6/3, Jones 6, Molnár M.
Edző: Sabáli Balázs
Körmend: Turner 11/3, EDWARDS 12, Oroszi, VARNADO 28/12, Keller 10.
Cs.: Kastrati 6, Ferencz 8/6, Taylor 6, Németh 3.
Edző: Matthias Zollner
Gyászszünettel indult a találkozó, a legendás soproni edző közelmúltban elhunyt özvegyének, Krasznai Ferencnének tiszteletére.
Demetre triplájával mi szereztünk vezetést, majd Pitts előbb duplát, majd triplát”vágott”, miközben a vendégek több labdát eladtak. 2 perc 21 másodperc telt el, amikor 8-0-nál időt kértek a vendégek. Bernard Thompson büntetői után nem egészen 3 perc elteltével, szurkolóink 10-et számoltak a vendégekre. Több, mint 3 perc elteltével Varnado 2+1-es akcióból szerezte a Körmend első pontjait. Megtört a lendület, kapkodni kezdtünk, egy 8-0-s percet “repesztve” 2-re feljött a Körmend, érthető, hogy ekkor mi kértünk időt. Bernard próbálta egészpályás szóló kosárral átlendíteni csapatunkat a holtponton, sajnos kevés sikerrel. “Megálltunk”, pontatlanokká váltunk támadásban, Turner és Kastrati  jóvoltából egy 9-0-lal megugrott, az összességében 17-2-t “repesztő” vendégegyüttes. Taylor elhibázott zsákolása után, Pitts és Jones révén próbáltunk zárkózni. Előbbi ziccerével egalizáltunk is, Ferencz hármasának köszönhetően vendég vezetéssel zárult a fordulatos szakasz.

Supi ügyes ziccerével visszaszereztük a vezetést a második etap elején. Ezt az etapot is mi kezdtük jobban, 7-2-vel, hatékony volt a Molnár-Supola hátvédpár. A szakasz közepén egymás hibáiból éltek a felek, majd Varnado 1 pontra felhozta a vendégeket. Megint megtört a lendület, technikait is kaptunk, egyénieskedni kezdtünk, eladtuk a labdákat, a Körmend pedig egy 8-0-lal, 4 pontos előnnyé változtatta, korábbi ugyanekkora hátrányát. Több, mint 4 perces kosárcsendünket támadópattanó után, Jones törte meg. Nem lendítette át a csapatot a holtponton, továbbra is egyénieskedtünk, Keller zsákolása, majd Turner hármasa után 8 pontra nőtt a hátrány, egy 16-4-et “rohant” a Körmend.

A Keller-Varnado belső kettőse révén 9-2-vel kezdett szünet után a Körmend, 2 és fél perc elteltével Eric Carter révén szereztük első akciókosarunkat. Állandósult a 10 és 15 pont közötti vendég vezetés. Keller szabálytalankodott Jones-szal szemben. Videózás után nem lett sportszerűtlen, mi viszont technikait kaptunk. A közjáték viszont nekünk tett jót, ellenfelünk elbizonytalanodott, mi viszont egy Thompson és Pitts vezette 9-2-vel 4 pontra feljöttünk, és ennyi maradt a különbség a negyed végén.

A záró etap Bernard hármasával indult, egyetlen pontra zárkóztunk föl. Volt labda egyenlíteni, fordítani, de nem sikerült. Varnadót nem tudtuk tartani, ismét elléptek 8-cal a vendégek. Supi triplája keltette életre reményeinket. A szakasz közepén állandósult a Körmend 5 pont körüli vezetése. A vendégeknél Edwards lépett elő, de Bernard bő 2 perccel a vége előtt, 3 pontra visszahozta csapatukat. Bő perccel a lefújás előtt Keller kipontozódott, az addig remekül játszó Bernard viszont kihagyta a büntetőket. A túloldalon Ferencz triplát “vágott”. Nem adtuk olcsón a bőrünket, de ahhoz, hogy egy triplányira visszajöjjünk, Bernard zsákolása és Demetre hármasa mellett Turner elrontott büntetői is kellettek. Labdánk volt, de Damiernél lépéshibát ítéltek, majd újabb technikait kaptunk. A roppant hosszú, elnyújtott végjátékban, az amúgy igen csúszós parkettát törölgették percekig, 10 másodperccel a lefújás előtt Edwards egy jó büntetővel bebiztosította a Körmend sikerét.
Szurkolóink a vereség ellenére értékelték a tartást, a küzdést-hajtást.
Sabáli Balázs: A Körmend mai győzelme megérdemelt, ha megnézzük, hogy mi hogyan játszottunk. Több volt az egyénieskedés, mint az előző találkozón, vagy éppen a felkészülés alatt. Sajnos védekezésben is vétettünk olyan egyéni hibákat, amelyek megpecsételték a sorsunkat. A győzelmet a Körmendtől nem veszem el, mert megérdemelték, sokat tettek érte, de… Mi egész héten azért dolgozunk, minden edző, minden csapat, hogy a lehető legjobbat kihozzák a mérkőzésen, mindenki hibázik, a játékvezetés is, benne van. Itt most történt olyan dolog, ami minket sokkal jobban sújtott. Nem tudják a szurkolók, hogy új szabály van: Ha valaki visszanézi a videóbírót, és nincs igaza az edzőnek, elveszít egy időkérést, ha újra visszanézeti és nincs igaza, elveszít egy újabb időkérést, vagy ha már nincs, akkor technikai hibát kap. Annál a helyzetnél mi nem is kértünk videóbírót, nem tudom, miért mondták azt, hogy nincs igazunk, de videóbírót nem kértünk. Itt elvesztettük a mérkőzés ritmusát, kétszer volt lehetőségünk visszajönni a meccsbe, de nem sikerült. Mindenkinek tükörbe kell nézni és levonni a következtetéseket. Ez a mérkőzés nem a játékról szólt, és ez a legnagyobb probléma. Ma vereséget szenvedtünk, de az élet nem áll meg, dolgozunk tovább, és megpróbáljuk kijavítani a hibáinkat.

A hangulatra is fel kell készülni

Pénteken 19 órakor dobják fel a labdát otthonunkban a Novomatic Arénában, az új évad első hazai találkozóján. Hazai premierünk egy hagyományosan nagy derbi lesz, a Körmend látogat hozzánk

Mi Jászberényben, holnapi ellenlábasunk pedig saját pályáján, az újonc Oroszlány ellen kezdte győzelemmel az évadot. Vezetőedzőnknél, Sabáli Balázsnál először az ellenfélről érdeklődtünk.

– Pénteken este a válogatottakkal felálló ezüstérmes Körmend lesz az ellenfelünk, amely – hozzánk és a csapatok többségéhez hasonlóan – jelentősen átalakult. Milyen lehet az új körmendi együttes, mi várható tőlük?
– Körmenden idén is sikerült egy nagyon erős keretet összehozni. Edzőjük maradt, a stílusuk nem sokat változott, továbbra is bíznak játékosai egyéni képességeiben. Az egyik legjobb magyar center, Keller Ákos megszerzése óriási erősítés nekik, és a hazai állományukban ott van még a remekül dobó, rendkívül tapasztalt Ferencz Csaba is. Láttam őket a saját felkészülési tornájukon, képesek többféle szerkezetben is játszani, akár magasban is – Kellerrel és a korábban nálunk is megforduló Taylorral – és ez így, amellett hogy magas, nagyon atletikus kettős. Irányítójuk jó ritmust ad játékuknak, több távolról jól dobó játékosuk van. Próbáltunk felkészülni belőlük, de főleg még így a bajnokság elején, elsősorban a saját játékunkat próbáltuk, próbáljuk “összerakni”.
– Ez nyilván egy hosszabb folyamat. A Körmend ellen mi dönthet?
– Sok apró, a nézők számára talán nem túl látványos, ám szakmailag igen fontos részletnek kell összeállnia, mind támadásban, mind védekezésben. Ezen dolgoztunk a héten, és persze a Körmendből is készültünk. Amit még ki kell emeljek, hogy várhatóan remek lesz a hangulat a csarnokban, az ellenfelet is várhatóan sokan érkeznek buzdítani. Bár légiósaink játszottak nagy közönség előtt, azért lélekben erre is fel kell készíteni őket. Bízom benne, hogy a várhatóan remek atmoszféra jótékonyan hat majd játékosainkra és ez hozzásegíti csapatunkat egy jó eredmény eléréséhez…

DOBJ ÉS NYERJ!

Klubunk dobóversenyt hirdet a SKC hazai mérkőzésein, amelyre várja a jelentkezőket. Az első megmérettetésre a pénteki, Körmend elleni mérkőzésen kerül sor

A dobóverseny a hazai mérkőzések első és harmadik negyedében kerül megrendezésre, 75 másodperc alatt egy ziccer-, egy büntető, egy hárompontos- és egy félpályás dobást kell sikeresen teljesítenie. A nyeremény az első sikeres versenyző számára 25 (25×0,5 liter) korsó sör.
Az esetleges sikertelen dobásokat követően, a nyeremény próbálkozásról-próbálkozásra halmozódik, így a második versenyző akár 50 korsó sör tulajdonosává válhat és több sikertelen próbálkozás esetén, a tét akár 100 (vagy több száz) korsó sör is lehet.

A játékban kizárólag 18 éven felüliek vehetnek részt benne, hivatalos azonosító okmány bemutatásával, előzetes regisztráció után.
Az előzetes regisztráció helye: All Star Bowling Club, Sopron, Lackner K. u. 48.
A dobóversenyen való részvétel, a regisztrálás sorrendjében történik. A jelentkezővel a meccs napján 15 óráig egyeztetésre kerülnek a részletek. (érkezés, lebonyolítás menete)

Jelentkezz és bizonyítsd be, hogy jobb vagy, mint a legjobbak!

Diadal Jászberényben – bravúrral kezdtük a szezont

Az első félidőben alaposan megleptük az előző szezon meglepetéscsapatát, a szünetig 16 pontos előnyt szereztünk. A második félidőben ugyan elég hosszú és mély hullámvölgybe kerültünk és fordítani tudott a Jászberény, de a hajrá a miénk volt, így fontos és értékes idegenbeli győzelemmel kezdtük az új évadot
Jászberényi KSE – SKC  66-76 (18-26, 7-15, 20-8, 21-27)
Jászberény, férfi NB I, 800 néző.
V.: Praksch, Söjtöry, Pozsonyi.
Jászberényi KSE: STATEN 15, Mészáros, REED 12/6, ALEKSANDROV 15/9, Pantelic 8.
Cs.: BRBAKLIC 14, Miller 2, Ruják B., Peringer.
Edző: Nikola LazicSopron KC: PITTS 29/6, THOMPSON 10, SUPOLA 8, Rivers 5, CARTER 15.
Cs.: Takács 2, JONES 7/3, Fazekas, Molnár M.,  Werner.
Edző: Sabáli Balázs

Az előző évadban Jászberényben szereplő – sőt remeklő – irányítónkat Damier Pitts-t nagy tapssal fogadta a jászberényi publikum. A két csapatunkhoz a héten csatlakozó légiósunk közül, a kétéves magyarországi tapasztalattal rendelkező Thompson bekerült  kezdő ötösünkbe. Reed a hazaiaknak szerzett vezetést, csapatunk első szezonbeli kosarát centerünk, Eric Carter szerezte. Nem sokkal később Thompson is “beköszönt”, de Reed triplájával visszavették a vezetést a hazaiak. Váltott vezetéssel haladtak a felek, Pitts jelezte, “emlékszik” még a jászberényi teremre, gyűrűre. A szakasz közepén Eric és Bernard kosaraival egy 9-0-s rohammal sikerült 7 ponttal ellépnünk. Érthető hazai időkérés után két legújabb játékosunk, a kifejezetten jól kezdő Bernard, valamint a jászságiaknak nem sokkal pályára lépése után “beköszönő” Christian Jones révén, visszavertük a hazai felzárkózási kísérleteket, Demetre és Pitts villanásaival pedig 10 pont fölé nőtt előnyünk. A szakasz nagy dobópárbajjal zárult, Pitts révén első triplánkat is megszereztük. A negyed hazai duplával, ám a nyitó etapban a pattanózást 14-6-ra nyerő csapatunk 8 pontos vezetésével zárult.
A második etap úgy indult, ahogy az első befejeződött, Staten révén hazai kosárral. Eric felelt rá, majd 28-20-as vezetésünknél “befagyott” az eredményjelző. Pitts szervezetten védekező csapatunkat lendítette át a holtponton, újfent 10 pont fölé nőtt előnyünk. Aleksandrov triplájával egy közel 6 perces hazai kosárcsendet tört meg, minket viszont nem tudott, új centerünk Christian Jones előbb duplával, majd triplával jelentkezett. Supola Zoli  duplája után, ezzel a 7-0-lal 16 pontosra nőtt előnyünk és így is fordulhattunk.
A második félidő elején váltva estek a kosarak, Eric és Damier révén tartottuk a 15 pont körüli előnyt. A 3. etap közepén “megálltunk” támadásban, és egy Staten, Reed és Brbaklic vezette 11-2-vel 6 pontra feljöttek a hazaiak. Hiába kért rohamuk közben időt edzőnk, több labdát eladtunk ebben az időszakban, érződött, hogy nem igazán szoktak még össze a srácok. A szakasz hajrájában Supi vetett véget több, mint 4 perces kosárcsendünknek, ám ez nem lendítette át a holtponton csapatunkat, a szakasz végén 4 pontra feljöttek a hazaiak.

Pitts büntetőivel indult a záró szakasz, ám Aleksandrov triplával felelt. A szerb erőcsatár lépett elő vezérré hazai részről, mi viszont támadásban elbizonytalanodtunk, a 34. percben fordítottak a hazaiak.  Időt kértünk és Bernard hosszú “hallgatás” után, két sikeres és egyben fordítást érő büntetővel szólt hozzá a játékhoz, majd Supi is büntetett. Úgy tűnt, sikerült átlendülni a holtponton, Thompsonhoz hasonlóan Eric is hosszú “hallgatás” után talált be, és “feltámadásunk” oly frusztrálttá tette a hazaiak szerb centerét, Pantelicet, hogy rövid időn belül két technikait kapott, így kiállították. Azok után, hogy fordítottak a hazaiak, a szakasz közepén egy 9-0-s rohamot “vágtunk ki”. Nem tört meg a Jászberény, hiába dobott triplát Pitts, 2 perccel a vége előtt 5 pontra feljött a szívósan küzdő hazai gárda. Másfél perccel a vége előtt – a legjobbkor – szerezte első kosarát új csapatkapitányunk, Takács Norbi, majd az amúgy elég görcsösen kosarazó Demetre duplája adta meg a kegyelemdöfést a Jászberénynek

Bravúrra készülünk az előző szezon meglepetéscsapatánál

Szombaton este, 18 órától Jászberényben, az előző évad meglepetéscsapatának otthonában kezdi meg bajnoki szereplését a nyáron jelentősen átalakuló együttesünk, amelyből két légiós is, a hátvéd Bernard Thompson, valamint a center Chris Jones is csak ezen a héten kapcsolódott be az edzésmunkába

– Milyen erőállapotban érkezett a két, a csapatnál a héten edzésbe álló játékos? – kérdeztük edzőnket, Sabáli Balázst.
– A körülményekhez képest, aránylag jó fizikai állapotban csatlakoztak a csapathoz.

– Ilyen kevés közös edzéssel, munkával, mire számítasz a csapattól a bajnoki nyitányon?
– Egyértelmű, hogy ilyen kevés idő után nem várható el, hogy játékunkban minden olajozottan működjön. Ahhoz, hogy a játék összeálljon és olyan legyen majd, mint amilyet remélünk, azért jóval több idő kell.

– Jászberényben kezdünk, az előző évad meglepetéscsapatának otthonában. Mi várható ellenfelünktől?
– Jászberényi kollégám kicsit hasonló cipőben járva, hasonló helyzetben várhatja a meccset, mint jómagam. Utolsó légiósuk náluk is csak a hét elején állt edzésbe, tehát egyik csapat sem tudott a teljes keretével edzőmeccset játszani. Próbáltuk minél jobban, alaposabban felkészülni ellenfelünkből és játékosaiból, akik közül a korábban is Magyarországon kosarazókat azért jól ismerjük.

– Mi dönthet a nyitányon?
– Amellett, hogy az ellenfélből próbáltunk minél alaposabban felkészülni, azért elsősorban a saját játékunkra próbálunk koncentrálni. Úgy érzem, holnap az dönthet, hogy melyik fél tudja az akaratát rákényszeríteni a riválisára. Ezt elérve szeretnénk az új szezon nyitányán nyerni, az előző évad meglepetéscsapatának otthonában.

Családapa és csapatkapitány

Kettős öröm érte a közelmúltban, viszont így bizonyos értelemben dupla felelősséggel vághat neki a hétvégén kezdődő bajnoki évadnak új csapatkapitányunk, a hónap elején édesapává vált Takács Norbi
– Messze te vagy a csapat legrégebbi játékosa. Hányadik évadodat is kezded Sopronban? – kérdeztük új “csékánkat”.
– Ha jól számolom, ez már a kilencedik szezonom lesz, a csapatnál. – felelte kis gondolkodás után Norbi.

– Amellett, hogy a csapatnál téged nevezték ki vagy választottak  a csapat kapitányának, a magánéletedben is jelentős változás történt, hiszen édesapa lettél. Mindez azért nyilván a büszkeség mellett, valahol egyben nem kis felelősséget is jelent…
– Egy ilyen élethelyzet, hogy gyakorlatilag egyidejűleg lesz édesapa és csapatkapitány az ember, biztos hogy segíthet gyorsan “felnőni” – mármint a feladatokhoz. Természetesen van felelősség jócskán mindkét területen, de szerencsére segítség is akad, ami bizony el is kel, főleg így az első időszakban.


– Maradjunk a sportnál és az SKC-nál, a csapatkapitányi státusnál. Ezt a pozíciót ideiglenesen, pár meccs erejéig korábban is betöltötted. Milyen tapasztalatokat szereztél az ilyen esetek során?
– Ilyen alkalmak akkor történtek, amikor az éppen aktuális “cséka” sérülés miatt nem játszhatott. Ilyenkor a csapatkapitányi feladatok azért főleg a mérkőzésekre korlátozódtak, helyettesként kellett ellátnom a feladatot. Egészen más “beugró” csapatkapitánynak lenni pár mérkőzés erejéig, és egészen más úgy betölteni ezt a pozíciót, hogy a szezon elejétől tudja az ember, hogy ő lesz a kapitány.

– Mennyire érzed magad felkészültnek a feladatra?
– Az azért sokat számít, hogy már lassan egy évtizede játszom itt, és persze sokat jelent a feladat megfelelő ellátásában, hogy olyan remek elődöket láthattam, hogy hogyan töltik be, hogyan töltik meg tartalommal a csapatkapitányi feladatok ellátását, mint Molnár Bandi, Trepák Zoli, Ruják Andris vagy éppen Dénes Gabi. Ő – mármint Gabi -, szerencsére most is a klubnál van, ráadásul nemcsak mint korábbi csapatkapitány, hanem mint kisgyermekes édesapa is segít és sok hasznos tanácsot ad.

– Hogy látod a hét végén induló bajnokságban a csapat esélyeit?
– Elég későn állt össze a keret, de az a három új légiós, akik már hosszabb ideje nálunk vannak, kifejezetten jó szellemiségű, mentalitású fiú. Egyikük most nyáron jött át először Európába, de szerencsére van, aki már hosszú évek óta játszik a kontinensen és tapasztalatával tudja őt segíteni. Bízom benne, hogy a napokban érkező srácok is beállnak a sorba és tudnak segíteni nekünk, én pedig próbálom összefogni a társaságot a pályán és azon kívül egyaránt.
Az előző években a bajnokság nagyon kiegyenlített, kiegyensúlyozott volt, szerintem idén sem lesz másként. Sok munka és némi idő azért kell amíg összeáll majd a játék, éppen ezért a mi részünkről és a szurkolókéról szükség lesz némi türelemre. De optimista vagyok, remélem, sikerül hasonlóan szerepelnünk, mint az előző évadban.

Új centerünknek megvannak a “fegyverei”

Vasárnap megérkezett és hétfőn edzésbe is állt csapatunknál új centerünk, Christian Jones, aki – első ránézésre – jó erőben érkezett Sopronba. A 26 éves, posztjához képest nem túl magas, 201 centis kosarast az előző évad végén az ukrán bajnokság legjobb középjátékosának választották. Első SKC-s edzése után beszélgettünk vele
– Dobrij gyeny!
– Good day – felelte némi meghökkenés után elmosolyodva Jones.
– Maradt valami az orosz, ukrán nyelvből?
– Túl sok nem… Jó napot, jó estét, köszönöm… ilyesmik.
– És hogy érezted magad a Himik együttesénél?
– Nagyon jól. Egy hajtós, futós, fiatal, lendületes csapat volt, úgy gondolom, egy éppen hozzá való edzővel.
– Te lettél az előző évadban az ukrán bajnokság legjobb centere… méghozzá úgy, hogy – finoman fogalmazva – nem vagy túl magas a posztodhoz képest. Valamivel viszont a jelek szerint tudod ellensúlyozni a centik hiányát. Mivel?
– Teljesen nem szeretném “kiadni” magam. Maradjunk annyiban, megvan a fegyverem a nálam magasabb, de a velem közel azonos magasságú játékosok ellen egyaránt.

rpt

– Első látásra úgy tűnik, igen jó állapotban érkeztél Sopronba. Hogyan, mivel töltötted az elmúlt heteket odahaza, Dallasban?
– Lejártam egyrészt egyénileg kondícionálisan karban tartani magam, másrészt pedig csarnokokba játszani, kosarazni. Nem engedhetem meg magamnak, hogy ha érkezik egy hívás, ajánlat, akkor teljesen “lepukkanva”, felkészületlenül álljak edzésbe. Úgy érzem, jó állapotban kapcsolódhattam be az edzésmunkába.

– Sopronról és a csapatról, milyenek az első benyomásaid?
– Úgy látom, a csarnok, vagy inkább komplexum sokkal nagyobb, jobban felszerelt, mint ukrajnai csapatomnál volt. A társaság is szimpatikusnak, a szakmai munka pedig igen színvonalasnak tűnik, már kicsit érintettük a taktikát, de biztos kell azért még némi idő, hogy kialakuljon a teljes repertoár és összeálljon a játék. Bízom benne, hogy hasznos tagja lehetek a soproni csapatnak.
– Példaképed, kedvenc NBA csapatod van?
– Példaképem nincs, a kedvenc csapatom pedig természetesen a szülővárosom együttese, a Dallas Mavericks.
– A szabadidődben mit szeretsz a leginkább csinálni?
– Zenét hallgatni, videójátékokkal játszani, tartom a kapcsolatot az otthoni hozzátartozókkal, no meg természetesen pihenek is. Remélem, majd egy jó közösséggé állunk össze a csapattársakkal és velük is lesznek közös programjaink.

Damier örül a pikáns szezonkezdetnek

Hétfő délelőtt bekapcsolódott az edzésmunkába csapatunknál a két legújabb légiósunk, Bernard Thompson és Christian Jones. Új irányítónk, Damier Pitts, aki a 2018-19-es szezon meglepetéscsapatának bizonyuló Jászberény színeiben, az előző évad alapszakaszának pontkirálya volt, viszont már hetek óta Sopronban készül. Az ő számára igen pikáns lesz a szezonkezdet, hiszen csapatunk éppen Jászberényben indítja a bajnoki évadot. A rutinos 30 éves kosaras sok helyen megfordult már Európában hosszú pályafutása során. Őt próbáljuk – képletesen – kicsit közelebb hozni szurkolóinkhoz

– Új csapatod, éppen az előző együttesednek otthonában, Jászberényben kezdi az évadot. Értesültél már róla?
– Természetesen tudom, hol kezdünk és nagyon örültem, amikor meghallottam, hogy Jászberényben lesz az első összecsapás. Jó lesz újra találkozni néhány korábbi csapattárssal, barátokkal, a jászberényi szurkolókkal.

– Azért a mi szurkolóinkat nyugtasd meg: a mérkőzésen, a pályán már nem leszel ennyire barátkozó kedvedben…
– Mivel már a Sopron játékosa vagyok, profi kosárlabdázóként természetesen új csapatom sikeréért próbálok mindent megtenni majd a nyitányon. Jászberényben ráadásul általában győztes csapat tagjaként jöhettem le a pályáról, nagyon remélem, ez az új bajnokság első fordulójában, szombaton is így lesz.

– Pályafutásod során, korábban elég sok európai országban megfordultál, sok tapasztalatot szereztél. Hogy látod, a magyar bajnokság európai összevetésben mennyire erős?
– Igen színvonalas, jó és erős bajnokság a magyar. Az erejét leginkább az adja, amellett, hogy sok jó képességű játékos – külföldi és magyar egyaránt – szerepel a csapatokban, hogy borzasztó kiegyenlített, kiegyensúlyozott a liga. Itt még az élcsapatok sem mehetnek biztosra az alsóházban tanyázó riválisak ellen, főleg idegenben.

– Hogy látod ebben az erős, jó bajnokságban új csapatod, a Sopron esélyeit?
– Elég későn állt össze a keret, két játékos is csak a napokban érkezett meg, de végre együtt van a teljes csapat. Hétfőn edzettünk először együtt teljes létszámban. Biztos, hogy el kell teljen egy kis idő, hogy összeálljon a játék. Az edzőmeccsek elég vegyes lépet mutattak, dolgoztunk és dolgozunk tovább becsülettel, nagyon sok munka vár még ránk. Nem vereségekre szerződtem Sopronba, a régebb óta itt készülő játékosokkal már alakulnak a játékkapcsolatok, remélem, sikeres szezonunk lesz.

Ezüstérem a Krasznai Kupán

Új hátvédünk, Bernard Thompson már a Novomatic Arénából figyelte a Krasznai Kupa döntőjét, amely egyben előző és leendő csapatának összecsapása volt. Bár akadtak ígéretes periódusaink, a 3 légióssal felálló csapatunk ezúttal kénytelen volt “fejet hajtani” a teljes keretével felálló egerszegiek előtt, így a 2. helyen zártuk a tornát
KRASZNAI KUPA
A 3. helyért: Alba Fehérvár – Komárno 90-86
Döntő
SKC-ZTE 76-85 (21-24, 16-20, 20-20, 19-21)
SKC: PITTS 16/6, Supola 2, TAKÁCS 13/9, RIVERS 21/9, CARTER 17.
Cs.: WERNER 5/3, Molnár 2, Élő,Fazekas, Schöll.
Az első félidőben a Rivers-Carter kettős vezette csapatunk, 7 pontos hátrányba került a csapatként “több lábon álló” Zalaegerszeggel szemben.
Lendületes, pontos, jó játékkal kezdtük a második félidőt és ekkor a légiósok mellé felnőtt Norbi, valamint a jó védekezése mellett támadásban is meg-megvillanó Werner Vitya. Rövid időre át is vettük a vezetést, de a fordítás sokat kivett a srácokból, az 5 légióssal, valamint a korábbi válogatott Szöszivel felálló egerszegiek fölénk kerekedtek.
Végeredmény: 1. ZTE, 2. SKC, 3. Alba Fehérvár, 4. Komárno
A torna legeredményesebb játékosa: Demetre Rivers (SKC)
A torna legjobb soproni játékosa: Takács Norbert

Három légióssal és jó csapatjátékkal vertük az Albát

Az első negyed után még 6 pontos hátrányban voltunk az Alba ellen a Krasznai Kupában, ám később fokozatosan javulva ellenfelünk fölé kerekedtünk és értékes győzelmet aratva jutottunk a torna döntőjébe, ahol a ZTE lesz az ellenfelünk
Krasznai Kupa nemzetközi férfi torna

ZTE – Komárno (szlovákiai) 84-82

SKC – Alba Fehérvár 86-77 (19-25, 19-14, 25-22, 24-16)
Sopron, 500 néző.
SKC: PITTS 14/3, SUPOLA 11, TAKÁCS 12/6, RIVERS 26/9, CARTER 15.
Cs.: Werner 2, Molnár M., Fazekas 3/3, Élő 3.
Három légióssal felálló csapatunkkal szemben, jobban kezdtek a 4 légióst foglalkoztató fehérváriak. A második etapban, a szünetig 17 pontig jutó Rivers vezérletével 2 pontra feljöttünk.
Szünet után csapatként igen jól működve fordítottunk, szép megoldásokat mutatott be újsütetű “csékánk”, Takács Norbi, valamint centerünk, Eric valamint Supi is. A záróetap közepén 9 ponttal “mentünk” és ezt az előnyt a végjátékban Pitts vezérletével megtartva értékes győzelmet arattunk, amelyhez a padról beszálló játékosaink is egy-egy villanással hozzátették a magukét.
Pénteken 19.30 órától, csapatunk a ZTE ellen játssza a Krasznai-kupa fináléját.

Megvan a légiós center

Klubunk megtalálta a keretből hiányzó “láncszemet”, azaz a palánk alatti légióst, s csütörtökön délután meg is egyezett vele
Legújabb szerzeményünk, a 26 esztendős Christian Jones, ugyan posztjához képest nem túl magas (201 cm), ám 107 kilós csupa erő, izom kosaras. Az előző évadban 15,6 pontos, 6,4 lepattanós és 2,8 gólpasszos átlaggal segítette ukrán bajnoki címhez a Himik Juzsnij együttesét. Az eurobasket.com szakportál szerint, ő lett az ukrán bajnokság legjobb centere, s mint ilyen természesen bekerült Ukrajnában az év ötösébe.
Játékosunknak egyébként nem az ukrajnai volt az első európai szezonja, egy évvel korábban rövid ideig Németországban szerepelt, majd Izlandra szerződött, ahol a Keflavik csapatában 16,9 pontot és 9,2 lepattanót átlagolt. Jones vasárnap érkezik Sopronba és a jövő héten áll edzésbe csapatunknál. Érkezésével teljesnek tekinthető a keretünk.
Fotó: www.reviewjournal.com

Az előző szezon színvonalán – új évad új csapatával

Sajtótájékoztatót tartott ma délelőtt klubunk, a Novomatic Aréna sajtótermében. A fő téma természetesen a közelgő új évad volt
Ügyvezetőnk, Pojbics Szabolcs, miután köszöntötte a megjelenteket azt taglalta: nagyon nehéz egy olyan kiegyensúlyozott bajnokságban, mint a magyar, előzetes elvárásokat megfogalmazni. A kiegyenlített erőviszonyokat jól jelzi, hogy zsinórban 2-3 győzelemmel, akár 4-5 helyet is lehet ugrani felfelé a tabellán. Ugyanakkor egy rosszabb sorozattal, egy-egy csapat könnyen az alsóházban, a kiesés elkerüléséért zajló párharc a playout közelében találhatja magát. Az előző évad – a szurkolók által elfogadott, szerethetőnek tartott – csapata bejutott a rájátszásba. Ügyvezetőnk reméli, a jövő hét végén kezdődő új évadban is hasonlóan látványos, közönségszórakoztató játékot nyújtva ismét sikerül elérni a playoff-szereplést.
Hogy ez hogyan valósulhat meg, annak kapcsán vezetőedzőnk, Sabáli Balázs kiemelte: sajnos az előző évad a szurkolók által elfogadott, sőt megkedvelt légiósait nem sikerült Sopronban tartani, így a tervek szerint öt új légióssal, valamint egy új magyar kosarassal vágunk neki, a bő egy hét múlva kezdődő szezonnak. A helyzetet nehezíti, hogy  még most, bő egy héttel a rajt előtt is váltanunk kellett, ráadásul továbbra sem teljes a keret. Éppen ezért még némi időre és türelemre lesz szükség, amíg a összeáll a gárda, s a szakvezetés által remélt játékot tudja majd nyújtani.

Az együttes új csapatkapitánya a csapatunkban immáron a 9. szezonját kezdő Takács Norbi lesz. Új “csékánk” ennek kapcsán visszaemlékezve a korábbi szezonokra elárulta:  korábban, mint kapitány-helyettes – amikor az aktuális csapatkapitány éppen sérült volt és nem állt a szakvezetés rendelkezésére -, már betöltötte ezt a posztot, de “főállású” csapatkapitánynak lenni teljesen más, mint ideiglenesen “beugrani” ebbe a felelősségteljes szerepkörbe. Mint hozzátette, szerencséjére a “kapitánykodás” terén olyan kiváló elődöktől tanulhatott, mint Molnár Bandi, Trepák Zoli, Ruják Andris vagy Dénes Gabi. Próbálja a pályán és ha úgy adódik, közös programokkal időnként pályán kívül is összefogni a társaságot, és például a társakkal együtt segíteni az először Európában kosarazó centerünknek,  Eric Carternek.

Újra ügyvezetőnk jelentkezett szólásra, aki a klub gazdasági hátterével kapcsolatban elmondta: nagyjából a tavalyihoz hasonló büdzsével, ahhoz képest talán minimálisan több összegből gazdálkodhatunk. Ennek kapcsán mondott köszönetet a többségi tulajdonos önkormányzatnak, amely továbbra is biztosítja a stabil hátteret a működéshez, ám ez nem teszi elégedetté a vezetést, amely maga is próbál további támogatókat a klub mellé állítani és ezzel még biztosabbá tenni a gazdasági hátteret.
A többségi tulajdonos képviseletében Csiszár Szabolcs, az önkormányzat sportfelügyeleti csoportjának vezetője kifejtette, az előző szezonban is látszott, hogy a klub hatékonyan gazdálkodik a támogatásból, a mérkőzésekre járva látványos, közönségszórakoztató kosárlabdát látott az együttestől. Reményét fejezte ki, hogy a klub a hamarosan kezdődő évadban is eléri célját, ehhez kívánt sok erőt és kitartást a résztvevőknek, a mindennapok kemény munkájához.
Ebben immár a vezetőséget segítve vesz majd részt a korábbi közönségkedvenc és csapatkapitány, az aktív játéktól az előző évad végén visszavonuló Dénes Gábor. Szerencsére tehát nem szakad el a klubtól és a sportágtól, sportszervező-marketingesként dolgozik a jövőben. Mint mondta, eddig is a csapatban szerepelt és ettől kezdve is abban fog, csak kicsit másként, mint eddig.  Bizonyos értelemben a másik oldalon állva, de ugyanúgy, ahogy eddig is, a legjobb tudása szerint próbálja segíteni a csapatot.
Azt az együttest, amely a következő évadtól Dorko szerelésben lép majd pályára. A cég soproni üzletének társtulajdonosa, Rigler Zsolt kiemelte: a helyi tulajdonosok között vannak, akik hosszú évek óta az együttes szurkolói. Kosaras mezeket is az ő kezdeményezésükre kezdett el gyártatni a cég. A tájékoztatón bemutatott hazai, fehér szerelés valóban igen elegáns. A tájékoztatón résztvevők abbéli reményüket fejezték ki, hogy az elegáns mezben majd eredményes, jó játékkal rukkolnak elő együttesünk játékosai.

Kényszerű csere hátvéd poszton: Johnson helyett Thompson

Váltani kényszerültünk hátvéd poszton: klubunk megvált Melvin Johnsontól, de gyorsan sikerült gondoskodni a pótlásáról

Az előző éveket Olaszországban töltő hátvédünk, otthoni magánjellegű okok miatt kérte szerződése felbontását. Ezt klubunk elfogadta és azonnal próbált lépéseket tenni a pótlására. Az erőfeszítéseket szerencsére siker koronázta, ráadásul nem “zsákbamacskát” vettünk, hanem egy itthon jól ismert, az utóbbi két évadot Magyarországon töltő kosarassal állapodtunk meg.
A Johnson pótlására a hét végén érkező játékos szintén amerikai, Bernard Thompson, aki az előző évadot Zalaegerszegen, az azt megelőzőt pedig Kecskeméten töltötte. A 26 esztendős, 191 centi magas kosaras, a 2018-19-es évadban Zalaegerszegen 15,6 pontos, 5,1 lepattanós és 3,4 gólpasszos átlagot ért el, egy évvel korábban, Kecskeméten pedig 13 pontot, 6.4 lepattanót és 2,8 gólpasszt átlagolt. Thompsonra a holnap kezdődő Krasznai-kupán még nem számíthatunk, de reméljük gyorsan beilleszkedik és együttesünk erősségévé válik.

A férfi Krasznai-kupa tervezett programja:
Szeptember 19. csütörtök
17.30: ZTE – Komárno
19.15: Megnyitó
19:30: SKC – Alba Fehérvár

Szeptember 20. péntek
17.30: Mérkőzés a 3. helyért (A csütörtöki vesztesek)
19.30: Döntő (A csütörtöki győztesek)
21.00: Eredményhirdetés

25 percig bírtuk

Úgy tűnt, sokat kivett csapatunkból a ZTE tegnapi legyőzése. A torna zárónapján a léviaikkal 25 percig tudta tartani a lépést csapatunk. A 3. negyed második felében elléptek a szlovákon, a záró etap elején még felzárkóztunk, de ezzel “ellőttük a puskaport”
Levicki Patrioti (szlovák) – SKC 87-74 (27-25, 18-20, 25-19, 17-10)
SKC: PITTS 23/9, Johnson 4, Takács 6/6, RIVERS 19/6, CARTER 14.
Cs.: Supola 6, WERNER 2, Élő, Fazekas, Buzsáki, Schöll.
Az első percekben váltva vezettek a csapatok, tőlünk kezdetben Demetre Rivers villogott. A szakasz közepén a lévaiak egy 7-0-lal megugrottak, de magyar játékosaink, valamint Pitts jóvoltából a negyed hajrájában felzárkózott a kisebb sérülés miatt Molnár Marcit nélkülöző együttesünk.
Sőt, Pitts triplájával a második etap elején át is vettük a vezetést, s ha szűken is, de ekkor mi jártunk a szlovák együttes előtt. Ami gondot jelentett, hogy Melvin a második etap elején megkapta a 3. személyijét. A szakasz közepén egy technikait “dumáltak ki” maguknak a lévaiak, 6 ponttal elhúztunk. Ezt az előnyt Pitts vezérletével, s Norbi hármasával a félidő hajrájáig tartottuk, ám ekkor egy 8-0-lal fordított a Léva. A félidő centerünk, Eric Carter kosarával és döntetlen eredménnyel zárult.
A második 20 perc Demetre triplájával indult. Pitts is betalált távolról, de a lévaiak is jól dobtak, váltva vezettek a csapatok. A szakasz közepén jött egy hullámvölgy, egy 11-3-mal megugrott a Léva, amely 6 pontos előnnyel várhatta a záró etapot. Ennek elején 2 duplával még feljöttünk 4-re, de utána egy 10-0-lal 12 pontosra növelte előnyét a frissebbnek tűnő lévai együttes, s ezzel eldöntötte a mérkőzést a maga javára.

30 pontos vereségre 3 pontos győzelem

Két hete, első edzőmeccsünkön – akkor még csak két légióssal a sorainkban – 30 ponttal kikaptunk a ZTE vendégeként. Ma a Göcsej-kupán, kiegészülve a két mezőnyemberrel Pittsszel és Johnsonnal, egy fordulatos mérkőzésen jól kezdve, majd nagyot hajrázva legyőztük az egerszegieket
SKC-ZTE  95-92  (26-18, 32-32, 16-25, 21-17)
Göcsej-kupa, Zalaegerszeg

SKC: PITTS 23, JOHNSON 18/6, Takács 4, RIVERS 17/9, CARTER 23.
Cs.: SUPOLA 7, Werner, Élő.
Fordulatos játékkal indult az összecsapás, Melvin Johnson hármasára építve 7-2-re elléptünk, de utána egy 6-0-lal fordítottak a hazaiak. Pitts lépett elő és egy 8-2-vel ismét megugrottunk, de csakhamar utolértek minket a vendéglátók. 15-15 után magyar cserejátékosaink villantak, Molnár Marci triplával, Supi pedig duplával járult hozzá, hogy egy 11-3-as rohammal 8 pontos előnyt szereztünk a negyed végére.
Térfélcsere után ugyan próbált közelíteni a ZTE, de a szakasz közepéig nálunk volt az előny. Ekkor jött egy hullámvölgy, egy 9-0-lal  fordítottak a zalaiak. Eric Carter révén azért “kapcsoltunk”, a záró etap 1 pontos ZTE vezetésről indult.Ennek közepén 8 pontosra nőtt a hátrány, remekül dobtak a ZTE játékosai. Volt tartásunk, Pitts vezetésével egy 13-4-gyel bő 1 perccel a vége előtt, újra magunkhoz ragadtuk a vezetést. Az utolsó percben Demetre 4 büntetőt is dobhatott és nem remegett meg a keze, így legyőztük az ZTE-t.

Könnyedén kezdtük a Göcsej-kupát

Remek első negyedünknek köszönhetően, könnyedén vertük osztrák második ligás ellenfelünket Zalaegerszegen, a Göcsej-kupa nyitó mérkőzésén
Fürstenfeld – SKC 51-95 (8-31, 12-26, 15-14, 16-24)
Zalaegerszeg, Göcsej-kupa, nemzetközi torna

SKC:
Pitts 8/6. Johnson 9/3, TAKÁCS 13/9, RIVERS 10/6, CARTER 15.
Cs.: Supola 6, MOLNÁR M. 9/3, WERNER 8, Elő 7, Buzsáki 5/3, Fazekas 5/3.
Zaklatott napokat maga mögött tudó, ám ezúttal minden játékosát “csatába dobó”  csapatunk parádésan kezdve 19-2-re vezetett a nyitó etap közepén, s a szakasz végén már több, mint 20 ponttal “mentünk”. Szakvezetésünk a nagy előny birtokában a fiataloknak is bőven adott lehetőséget. Bár akadtak hullámvölgyek, a magabiztos győzelmet egy pillanatig sem fenyegette veszély, de ez azért nem tekinthető igazán értékmérőnek.

Helyzetjelentés – két héttel a bajnoki rajt előtt…

A hét elején, a bajnok Falco otthonában rendezett edzőmeccsen nagy vereségbe futottunk bele. Csapatunk a hét végén Zalaegerszegen, a Göcsej-kupán lép pályára, bő két hét múlva pedig bajnoki rajt  – edzőnk adott egy kis helyzetjelentést

– Nem vagyok boldog – vágott bele nagyot sóhajtva Sabáli Balázs. – Még nem teljes a keret. Változtatva a szakmai koncepción már olyan magas játékost is szívesen látnánk, aki távolról talán nem annyira veszélyes, de mindenképpen kell még egy olyan kosaras a keretbe, aki lepattanózásban, a palánkok alatti harcban hatékonyan tud segíteni nekünk. A piac azonban pang… egyelőre nem találunk olyan szintű játékost, aki segítségünkre lehet.

Rátérve a 40 pontos (92-52) vereséggel végződő szombathelyi edzőmeccsre, szakvezetőnk azt taglalta: – Supola Zoli egy kitámasztás után jelezte, érzékeny a combközelítője. A meccs további részében nem erőltettük a pályára lépését, hiszen a játékosokra egészségesen lesz szükségünk a két hét múlva esedékes bajnoki rajton, amit nem kockáztathatunk az edzőmeccseken és a felkészülési tornákon. Melvin Johnson a talpát fájlalva, az első negyed közepe táján kivált a játékból, ő azóta kapott betétet, amely reméljük segít neki a gyógyulásában. Mezőnyposzton így nagyon megfogyatkoztunk, Pitts mellett nem igazán maradt, aki védelmet bontson, helyzeteket alakítson ki. Nagyon sok labdát adtunk el, a Falco pedig “kivégzett” minket. Mindez nem panaszkodás, tudom, máshol is vannak nehézségek, sérülések és például játékoscserék, de ezek a tények.

Ami a hétvégi Göcsej-kupát illeti, Sabáli Balázs elmondta, az osztrák Fürstenfeld ellen kezdünk: – Első ellenfelünket úgy tudjuk, visszasorolták az osztrák másodosztályba. Azt tervezzük, hogy ellenük sokat játszanak majd fiataljaink, akik reméljük hatékony, jó játékkal rukkolnak elő. Szombaton következik a házigazda ZTE elleni meccs, a vasárnapi zárónapon pedig a szlovákiai Léva lesz az ellenfél. Hogy milyen összetételben lépünk pályára, még nem tudom. Supi és Melvin is játszani akar, majd meglátják, hogy érzik magukat. Azonban még egyszer hangsúlyozom, nem edzőmeccseken, felkészülési tornákon, hanem a bajnoki nyitányon lesz szükség egészségesen játékosainkra – és persze a továbbra is keresés alatt álló magas emberre…

Csapatunk tervezett programja a zalaegerszegi Göcsej-kupán:
Szeptember 13. péntek, 13.15 óra: Fürstenfeld (osztrák) – SKC
Szeptember 14. szombat, 17.45 óra: SKC – ZTE
Szeptember 15. vasárnap, 14.15: BK Levicki Patrioti (szlovákiai) – SKC

Nagy hajrával győzelem

A mérkőzés nagy részében hátrányban játszva, és futva az eredmény után tudtuk legyőzni a záró etapban egy nagy rohammal, az első félidőben remekül dobó oroszlányi együttest
SKC – OSE Lions 87-84 (21-31, 27-24, 18-14, 21-15)
Sopron, zárt kapuk mögött, V.: Pálla, Boros, Kulcsár.
SKC: PITTS 21/3, JOHNSON 16/12, SUPOLA 15, RIVERS 10/3, CARTER 20/6
Cs.: Takács 3/3, Werner, Molnár M., Buzsáki, Élő 2, Fazekas
Oroszlány: Washington 9/9 , Rizvic 11/3, Mohácsi 5/3, ZSÍROS 10/6, BOZOVICS 20.
Cs.: ANDA 8, DEMETER 6/6, ILLÉS 12/9, Garamvölgyi 3, Kucsora.
A két gyors triplával indító Johnson révén mi kezdtünk jobban, de Zsíros találataival gyorsan fordított, majd két cserejátékosa, Anda és Demeter kosaraival el is lépett az Oroszlány, amelynek játékosai 4/6-os triplamutatóval zárták a nyitó etapot.
A második negyed nagy dobópárbajjal kezdődött, Eric, azaz a center, Carter, majd másik magas emberünk Demetre Rivers is betalált távolról. A  vendégeknek ekkor, elsősorban az angol válogatott irányító Washington jóvoltából, azonban mindenre volt válaszuk, tartották 10 pont körüli előnyüket. A szakasz közepén Eric villanásaival 6 pontra feljöttünk, ám centerünk begyűjtötte a 4. személyijét. Bozovics büntetőivel tartotta néhány pontos előnyét az OSE. Zónára álltunk át a félidő végén, és ez ellen a két Máté, Illés és Mohácsi villant a vendégektől, csapatunkat Melvin próbálta versenyben tartani. Az első félidőt az OSE 9/14-es, csapatunk pedig 6/9-es triplamutatóval zárta, 7-tel “mentek” szünetben a vendégek.
A 2. félidőt Supi vezérletével mi kezdtük jobban és 4 pontra feljöttünk, de Illés újabb hármasával visszaállt a félidei 7 pontos különbség. A szakasz közepén újabb rohamot indítva a visszatérő Eric, valamint Melvin hármasával 1 pontra feljöttünk. Időt kért ellenfelünk, mad a padja technikait kapott, de sajnos egyénieskedni kezdtünk, így 5 pontos vendégvezetésnél mi kértünk időt. Pitts büntetőivel, a záró etap előtt 3 pontra csökkent a hátrány.
A záróetap elején Bozovics használta ki ügyesen, hogy Eric négy hibával nem mer igazán határozottan védekezni – támadásban pedig megálltunk. 7-0-lal és 2 perccel indítva az etapot 10 ponttal ellépett az Oroszlány. Pitts “rázta meg” magát és gyorsan megfeleztük a hátrányt. A hajrára visszatért kezdő ötösünk és Demetre lépett elő vezérré, találataival ledolgoztuk a hátrányt. Több esély is volt fordítani és ez Pitts jóvoltából egy triplával, majd egy duplával a hajrában sikerült, a Pitts-Rivers duó által vezetett 10-2-es “futással” fordítottunk.

Zárt kapus edzőmeccs

Zárt kapus lesz csapatunk holnapi hazai edzőmérkőzése, az újonc Oroszlány ellen

Holnap este játssza első hazai edzőmeccsét alakuló csapatunk. Az újonc Oroszlányt fogadjuk, de a mérkőzés zárt kapus lesz, mivel a találkozó után azonnal kezdik az Aréna átalakítását a hagyományos faipari kiállításra, a lelátókat pedig már a mérkőzés előtt betolják, így balesetveszélyes a találkozó megtekintése. Éppen ezért klubunk arra kéri tisztelt szurkolóinkat, ne látogassanak ki a találkozóra.

Otthon érzi magát és “megragadna” Sopronban

Csapatunk egyetlen új magyar kosarasa, a fiatal, 20 éves, 197 centire nőtt, több poszton is bevethető Fazekas Csaba. Ő az ország másik végéből, Nyíregyházáról igazolt hozzánk. Nyíregyháza és Sopron között az utóbbi években amúgy is szinte “folyamatos” volt a játékosáramlás, pár éve onnan érkezett Bus Iván, az előző évadot megelőzően oda távozott Tóth Geri, s bár Jászberényből igazoltuk, Molnár Marcell is nyíregyházi nevelésű kosaras. Fazekas Csabával beszélgetve, ifjú kora ellenére egy kimondottan éretten gondolkodó, jó szemléletű srácot ismerhetünk meg személyében

– Hogy telt a nyár, hogy érzed magad Sopronban ? – “támadtuk le” rögtön két kérdéssel az utánpótlás válogatottakat (U16, 18, 20) végigjáró kosarast
– Az előző évad befejezése után porckorongsérvvel operáltak, így nekem a nyár, a pihenés és a nyaralás helyett a rehabilitációról, a gyógytornáról szólt. Pár hónappal az operáció és a rehab után, nem volt könnyű belevágni az igen kemény, erős fizikai felkészítésbe, de a szakvezetés és az egészségügyi stáb végig nagyon figyel rám. Szerencsére teljes értékű edzésmunkát tudok végezni, és lassan teljesen utolérem magam erőben. Ami a közérzetemet illeti, köszönöm, nagyon jól érzem magam. Nem kerültem teljesen új, ismeretlen közösségbe. Molnár Marcival még Nyíregyházán, Werner Vityával pedig korosztályos válogatottban játszottam egy csapatban.

– Finoman fogalmazva nem a “szomszédból” kerültél Sopronba. Nincs néha honvágyad?
– A már említett srácok, továbbá a nálam egy évvel idősebb Buzsáki Bence, no meg a csapat rutinosabb játékosai, Takács Norbi és Supola Zoli is, valamint a szakmai stáb tagjai egyaránt nagy szeretettel fogadtak és mindenben próbálnak segíteni. Nekik köszönhetően nemhogy nincs honvágyam, hanem szinte már teljesen otthon érzem magam Sopronban, és kezdem egyre inkább megismerni a várost. Persze az otthoniakkal, a családdal, a barátokkal azért tartom a kapcsolatot.

– Két évre szerződtél csapatunkhoz. Milyen egyéni céllal, ambícióval?
– Egyértelmű, hogy szeretnék tanulni, fejlődni, előre lépni. Húsz éves vagyok és úgy gondolom, ha valakinek nagyobb céljai, tervei vannak a kosárlabdával, ennyi idősen már meg kell tudni ragadnia egy élvonalbeli csapatnál, és bizonyítani, hogy alkalmas, vagy hosszabb távon alkalmas lehet rá, hogy az NB I-ben megállja a helyét. Ha valaki ezt húsz éves koráig nem tudja elérni, később már egyre kevésbé lesz rá módja, márpedig én élvonalbeli játékos akarok lenni. Idén szeretnék úgy teljesíteni, hogy jövőre már stabil, fontos tagja legyek a Sopronnak.

– Végigjártad az utánpótlás válogatottakat a B-divízióban. Hogyan élted meg a szereplést nemzetközi szinten?
Az U18-ban mandulaműtét, idén az U20-ban pedig a sérvoperáció miatt a saját korosztályomban nem tudtam játszani a válogatottban, mindkét korosztályban egy évvel fiatalabbként játszottam. A nemzetközi mezőnyben pályára lépve nagyon sok tapasztalatot szereztem, ami szerintem sokat segített eddig a fejlődésemben. Sajnos szinte mindig nüanszokon múlt, hogy az aktuális csapattal nem sikerült bejutni a legjobb nyolc közé.

– Immáron négy légiós van a csapatnál, hogy látod őket, mit gondolsz, milyen lehet a csapat?
– Nyilván kell még idő, hogy összeálljon a játék, ráadásul még várjuk az ötödik külföldi kosarast. A már a csapatnál lévő külföldiek szerintem igen jó képességű kosarasok, és emberileg is jó srácok. Sokat jelenhet, hogy európai újonc centerünk, Carter mellett, különösen a két mezőnyemberünk, Johnson és Pitts már hosszú, több éves európai tapasztalattal rendelkezik.

– Több poszton is bevethető játékosként tartanak számon. Neked melyik a kedvenc pozíciód?
– Valóban az egyestől a hármas posztig már mindegyiken, azaz mindhárom mezőnyposzton játszottam. Bár a poszthoz képest magas vagyok, volt, hogy irányítanom kellett, és amíg Pitts nem érkezett meg, addig itt is előfordult, hogy ez volt a feladatom. Játszani szeretek, úgy vagyok vele, hogy ahol szükség van a játékomra, ott próbálom legjobb tudásom szerint segíteni a csapatot. A két mezőnyposztra érkező légiós, Pitts és Johnson szerintem remek játékosok, tőlük nagyon sokat tanulhatok, de a rutinos magyar kosarasoktól, Norbitól és Supola Zolitól is.

Szerdától kaphatók a bérletek

Tisztelt Szurkolóink!

 

Holnaptól (09.04.) megvásárolhatók a szezonbérletek csapatunk mérkőzéseire, a szeptember 28-án kezdődő 2019/20-es évadra.

 

 

Klubunk kétféle bérletet bocsát ki:
– A magyar bajnokság összes mérkőzésére szóló bérlet, 25 000 forintba kerül.
– A másik, a “támogatói bérlet” minimálára 30 000 forint, amellyel a bérlet tulajdonosa egyúttal klubunkat is támogatja.

A Sopron Card-dal rendelkező szurkolóinknak, a bérlet árából 20% kedvezményt biztosítunk.*

 

A bérletek szeptember 4-től (szerda) válthatók meg az X-Computer üzletében (Juharfa u. 5.), amely hétköznapokon 9-17, szombaton pedig 9-12 óráig tart nyitva.

Klubunk szeptember 14-én (szombat), 12 óráig tartja fenn a bérletes helyeket azon szurkolóink részére, akik már az előző évadra is váltottak bérletet.

* A Sopron Card-dal 1 db bérlet vásárolható, a kártya tulajdonosa részére.

Szoros csatában vereség

Szünetben még 8 ponttal vezettünk a révkomáromi edzőmeccsen, de a 3. negyedben fordítottak és végül nagy csatában nyertek a hazaiak

MBK Reiker Com-Therm Komárno – SKC 90-87 (21-21, 22-30, 22-11, 25-25)
Révkomárom
SKC: PITTS 17/9, Johnson 2, TAKÁCS 14/12, RIVERS 19/3, CARTER 20.
Cs.: Supola 8, Molnár M. 2, Buzsáki 3/3, Werner 2, Élő, Fazekas.

A kiegyenlített nyitó etap után, a másodikban hatékonyan támadva 8 pontos előnyt szereztünk, ráadásul ekkor kiállították a 3 amerikai mellett, szlovén és szerb kosarast is foglalkoztató hazai gárda szerb játékmesterét. A 3. negyed egyértelműen a hazai együttesé volt, amely fordított. A záró etap sok pontot és izgalmas, szoros csatát hozott. A végén volt labdánk a hosszabbítást kiharcolni, ám a tripla nem ment be. A jó iramú mérkőzés kitűnően szolgálta a felkészülést.

25 percig bírtuk

A tegnap Sopronba érkező Pitts még nem lépett pályára, nélküle a 3. negyed közepéig tudtuk tartani a lépést, a mind az 5 légiósát bevető egerszegiekkel
Zalakerámia ZTE KK – SKC 93-63 (19-17, 15-18, 28-16, 31-12)
Zalaegerszeg, felkészülési mérkőzés.
SKC: Molnár M. 2, JOHNSON 17/12, Takács 9/9, Rivers 5/3, CARTER 15.
Cs.: Supola 8/3, Élő 1, Werner 5/3, Fazekas 1, Buzsáki.
Az első félidőben, biztatóan mozgott első edzőmeccsén a tartalékos társaság. M. Johnson és Takács Norbi távolról volt veszélyes, az összecsapást 15 pontos és 10 lepattanós dupla-duplával záró Carter pedig, a palánkok alatt ügyeskedett. A mérkőzés a harmadik negyed közepéig volt kiegyenlített, ezt követően megmutatkozott a hazai csapat létszámbeli fölénye, az utolsó 15 perc elég egyoldalú játékot hozott.

25 percig bírtuk

A tegnap Sopronba érkező Pitts még nem lépett pályára, nélküle a 3. negyed közepéig tudtuk tartani a lépést, a mind az 5 légiósát bevető egerszegiekkel
Zalakerámia ZTE KK – SKC 93-63 (19-17, 15-18, 28-16, 31-12)
Zalaegerszeg, felkészülési mérkőzés.
SKC: Molnár M. 2, JOHNSON 17/12, Takács 9/9, Rivers 5/3, CARTER 15.
Cs.: Supola 8/3, Élő 1, Werner 5/3, Fazekas 1, Buzsáki.
Az első félidőben, biztatóan mozgott első edzőmeccsén a tartalékos társaság. M. Johnson és Takács Norbi távolról volt veszélyes, az összecsapást 15 pontos és 10 lepattanós dupla-duplával záró Carter pedig, a palánkok alatt ügyeskedett. A mérkőzés a harmadik negyed közepéig volt kiegyenlített, ezt követően megmutatkozott a hazai csapat létszámbeli fölénye, az utolsó 15 perc elég egyoldalú játékot hozott.

Az első edzőmeccs

Pénteken 18 órától, Zalaegerszegen játssza első felkészülési mérkőzését csapatunk. Sabáli Balázs vezetőedző – ha minden jól megy -, négy légióssal számolhat a találkozón

Két magasabb játékosunk, a center Eric Carter és a magasbedobó Demetre Rivers, már jó ideje készül a csapattal. A hét elején csatlakozott a kerethez a hátvéd Melvin Johnson, és ha minden az eredeti terveknek megfelelően alakul, ma már Damier Pitts is megérkezik. A szakvezetés még továbbra is keres egy magas, a 4-5 posztokon bevethető légióst.

A felkészülési meccsek időpontjai:
Augusztus. 30., péntek, 18 óra: ZTE- SKC
Szeptember 2., hétfő, 18 óra: Komárno-SKC
Szeptember 6., péntek: SKC-Oroszlány (zárt kapuk mögött)
Szeptember 9., hétfő: Falco-SKC (zárt kapuk mögött)
Szeptember 13-15.: Göcsej-kupa (Zalaegerszeg)
Szeptember 19-20.: Krasznai-kupa (Sopron)

Új irányítónk, az előző alapszakasz pontkirálya

Nem vettünk zsákbamacskát az irányító posztra. Egy a magyar élvonalban az előző szezonban megismert, és a 2018/19-es évadban az NB I-ben remekül teljesítő kosaras, az alapszakasz “gólkirálya” szervezi majd csapatunk játékát

Legújabb légiósunk a rutinos, nagyon tapasztalt, 30 esztendős, 179 centi magas, Damier Erik Pitts. Az előző évadban egy sérülés miatt szezon közben, októberben került Jászberénybe és “nagyot fogott” vele a jászsági alakulat. A JKSE csapatában az alapszakaszban, az átlagban szerzett kerek 20 pontjával, az egész NB I legeredményesebb játékosnak bizonyult. Játéka nem csak pontszerzésből állt, a szervezésből is alaposan kivette a részét, 5.9 gólpasszt átlagolva e kategória 3. legjobbja lett a bajnoki alapszakaszban. Pittsnek tehát, amint statisztikája is mutatja, elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a Jászberény lett az előző évad meglepetéscsapata.
Pitts európai karrierjét 2012-ben Izlandon kezdte, ahol 33,5 pontot átlagolva szintén gólkirály lett, és bekerült a bajnokság All Star csapatába. Következett egy év Törökországban, az azóta megszűnt Isztambul DSI csapatánál, majd az olasz másodosztályú Roseto Sharks együttesében 18,6 pontot, 5,3 lepattanót és 3,9 gólpasszt átlagolt. A “déli kalandozás” után újra Észak-Európába tette székhelyét, két lettországi (Ventspils, Valmeira) évad következett. A Ventspils együttesében – ahol egyébként együtt játszott az előző évadban csapatunkban szereplő Alan Wiggins-szel -, a lett bajnokságban nem egészen 23 percet játszva, átlagban 10,4 pontot, 2,4 lepattanót és 3,7 gólpasszt átlagolt. A Ventspils a nemzetközi porondon is rendre szerepelt, irányítónk a 2015/16-os szezonban nem kevesebb, mint 14 FIBA Európa-kupa meccsen lépett pályára. Ezeken átlagban 21 percet pályán töltve, 8,7 pontos, 1,4 lepattanós, 2,4 gólpasszos átlaggal segítette együttesét. A következő évadban az előző évad lett bajnokához, a Valmeira csapatához szerződött, amelyben egyértelműen vezérszerepet szántak neki. A meccsenként 27 percet játszva “összehozott”14,9 pontos, 2,8 lepattanós és 5,7 gólpasszos átlag, lett All Star tagságot ért neki. A bajnoki címet nem sikerült megvédenie csapatának, 4. lett, majd azóta megszűnt.


Pitts a 2017/18-as évadot a finn Joensuun Kataja nevű csapatnál töltötte, amelyben a bajnokság mellett a Bajnokok Ligájában és az Európa-kupában is játszott. A bajnokságban közel 30 percet a pályán töltve, 16,1 pontot, 3,3 lepattanót és 6,2 gólpasszt tudhatott magáénak. A BL-ben 4 meccset játszott Kataja, Pitts ezeken átlagban 32,5 percet játszva 13,3 pontot, 3,8 lepattanót és 5,3 gólpasszt átlagolt, az Európa-kupában pedig csapata 12 meccsén, 16,5 pont, 3,7 lepattanó és 4,8 gólpassz volt az átlaga, úgy 30 meccsenként pályán töltött perccel.
Hogy az előző évadban mit teljesített, és hová, milyen “magasságokba” vezette a Jászberényt, annak tanúi voltunk.
Mindebből látszik, hogy egy remek képességű, nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező játékmestert sikerült szerződtetni. Pitts várhatóan a hét második felében érkezik Sopronba.

Fotó: www.facebook.com/jaszberenyi.kse, www.jkse.hu

Harmadik légiósunk, a Bajnokok Ligáját is megjárt hátvéd

Megvan csapatunk harmadik légiósa, a bő egy hónap múlva kezdődő évadra. Legújabb szerzeményünk a 26 éves, 193 centi magas 88 kilós Melvin Johnson, akit a kettes, azaz a hátvéd posztra szerződtettünk

Melvin Johnson egyetemi éveit a Virginia állambeli Richmondban a VCU-n, azaz a Virginia Commonwealth University of Richmond-on töltötte, és az egyetem kosárcsapatában együtt játszott a Falco centerével, Juvonte Reddic-kel. Legújabb légiósunk utolsó egyetemi évében 17,4 pontot, 2,7 lepattanót és 2,2 gólpasszt átlagolt.
Johnson a legutóbbi három évadot Olaszországban töltötte, 9 mérkőzés erejéig – amelyeken a Varese csapatában 22 perc alatt 9,4 pontos átlagot összehozva – az élvonalban is megfordult. Sőt ebben a gárdában a Bajnokok Ligájában is pályára lépett, 9 mérkőzésen, bő egy félidőt a pályán töltve 8,1 pontot, 1,3 lepattanót és 0.9 gólpasszt átlagolva. Itáliai karrierje nagyobb részét a második vonalban töltötte. A 2016-os év végén a Varese csapatától a másodosztályú Unieuro Forli együtteséhez került, ahol a szezon második felében 20 mérkőzésen lépett pályára, 19 pontos, 2,6 lepattanós és 3 gólpasszos átlaggal segítette új csapatát. A 2017-18-as szezonban a szintén az olasz másodosztályban szereplő Bertram Tortrona csapata szerződtette, s végigjátszva a szezont, 33 meccsen 18.5 pontot, valamint 2,9 gólpasszt és lepattanót átlagolt. A legutóbbi szezonban aztán visszatért a Forli csapatához, ahol 14,1 pontot, 2,3 lepattanót és 1,9 gólpasszt átlagolt.

Videó megtekinthető itt.

Fotó: m.pianetabasket.com

 

Eric: először Európában

Nem indult túl szerencsésen centerünk, Eric Carter európai “kalandja”, hiszen vasárnap “csak” ő érkezett meg, a csomagjai nem. Nos, örömmel számolhatunk be róla, szerdán meghozták középjátékosunk bőröndjeit a Novomatic Arénába, így Eric megnyugodhatott

Eric Carter


Először vagy Európában, hogy tetszik?

Az utazás nagyon hosszú és fárasztó volt, ráadásul azért ez a csomag-ügy sem “dobott föl”, de végre itt vannak a cuccaim, ez azért megnyugtató.

Mit tanultál a Delaware egyetemen?
Jogot tanultam és a kosarazás befejezése után is ezen a pályán szeretnék dolgozni.

Nyilván követed az NBA-t. Van pédaképed, kedvenc csapatod?
Nagyon szeretem LeBron James játékát, ami pedig a csapatokat illeti, két kedvencem is van, a Brooklyn és a Lakers. A következő évadban akár össze is jöhetne a nagy döntő az ő részvételükkel…

A saját posztodon, a palánkok alatt, centerben kit tartasz most a legjobbnak?
Két játékost is mondanék: Joel Embiid és a center létére nagyon kreatív Nikola Jokics.

A szabad idődet mivel töltöd a legszívesebben?
Azt gondolom, egyszerű, átlagos srác vagyok, leginkább olyasmivel, amivel a korombeli fiatalok, főleg filmnézéssel és zenehallgatással.

“Művészlélek” magasbedobó

Egy év európai, azon belül pedig észtországi tapasztalattal a háta mögött, csatlakozott csapatunkhoz a 24 esztendős 203 centis, a hármas és a négyes poszton egyaránt bevethető Demetre Rivers. Őt próbáljuk most bemutatni szurkolóinknak

– Északon, Észtországban játszottál az előző évadban, hogy érezted magad a Parnu csapatában?
– Köszönöm, a sporttal, a kosárlabdával, a játékkal minden rendben volt. Jó volt a közösség, a hangulat a csapaton belül, a szurkolók is nagyon kedveltek, szerettek bennünket játékosokat. Amit azonban nem tudtam, mondhatni képtelen voltam megszokni, az a nagyon hosszú és borzasztó hideg tél, a hónapokon át tartó szinte folyamatos havazás volt.

– A Parnu volt az első európai csapatod. Hogy ítéled meg, nagyon nagy a különbség az amerikai egyetemi bajnokságban általad nyilván megszokott és az európai játékstílus között?
– Úgy érzem, igen, elég jelentős. Európában sokkal jobban járatják a labdát az együttesek, jóval inkább épül a játék a csapatmunkára, mint az elég nagy mértékben a fizikumra, az egyéni képességekre építő amerikai egyetemi bajnokságban. Az is nagy különbség volt, – s nyilván ennek is lehet szerepe abban, hogy eltér a két stílus -, hogy amíg Amerikában az egyetemi bajnokságban fiatalok játszanak, addig az észt csapatokban elég sok rutinos, sokat tapasztalt kosaras szerepelt.

– Van kedvenc NBA-csapatod, esetleg játékosod?
– Kedvenc csapatom nincs, akinek a játéka a legközelebb áll hozzám és a leginkább tetszik, ő Paul George. Örülnék, ha bajnok lenne új csapatával, a Clippers-szel.

– A szabadidődben mit csinálsz a legszívesebben?
– Az olyan dolgok mellett, amelyeket a magamfajta fiatalok szívesen tesznek, tehát a zenehallgatás és a filmnézés mellett, van egy szerintem elég különleges hobbim. Nagyon szeretek rajzolgatni, szinte mindent…

Center – csomagok nélkül

Vasárnap kora este megérkezett Sopronba csapatunk két idegenlégiósa, a magasbedobó Demetre Rivers és az Európában újonc center, Eric Carter

Jókora túlzás lenne azt állítani, hogy középjátékosunknak szerencsésen indult az európai utazás: a New York-on és Dublinon át, Bécsbe érkező kosaras csomagjai elvesztek valahol útközben. Eric valamint technikai vezetőnk, közel 1 órát vártak a csomagokra, sajnos mindhiába így centerünk végül csomagok nélkül érkezett meg Sopronba. Erdősi Gyula dolgát nem könnyítette meg, hogy Eric meglehetősen – szó szerint – nagy lábon él, de szerencsére sikerült szereznie egy 50-es kosárcsukát, így a csomagjaira váró centerünk is edzésbe állhatott.

Hétfőn hét fővel

Ma, azaz hétfőn délelőtt, hét fővel kezdte el a felkészülést csapatunk, a magyar játékosokkal. Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs pedig, ahogy mondta, a felkészülés elején passzív szemlélője lesz annak, milyen munkát is végeznek a srácok

Hétfőn délelőtt Sopron egyik népszerű erősítőtermében, a hét magyar fiúval – Buzsáki Bence, Élő Bálint, a Nyíregyházáról igazolt fiatal Fazekas Csaba, Molnár Marcell, Supola Zoli, Takács Norbi és Werner Vitya részvételével – kezdtük meg a felkészülést a 2019/20-as szezonra. A múlt héten vakbéloperáción átesett vezetőedző Sabáli Balázs a kórházból, kontrollról érkezett a foglalkozásra. Mint mondta, egy ideig amolyan “passzív szemlélője” lesz az edzéseknek, amelyek közül a délelőttiek erősítő és kardioedzések lesznek, az estieken pedig a Novomatic Arénában a labdák is előkerülnek.


Amiből nyilván aktívan kiveszi majd a részét a szakvezető, az a légiósok keresése. Nyáron már eddig is sok időt fordított erre a szakmai stáb, amely 5 külföldi kosaras szerződtetését tervezi. Közülük ketten, a bedobó Demetre Rivers és a center Eric Carter, már csapatunk kötelékébe tartoznak, ők a tervek szerint a hét végén érkeznek Sopronba, és a jövő héten kapcsolódnak be a felkészülésbe. A másik három légióssal kapcsolatban edzőnk azt taglalta: voltak már kiszemeltek, de több okból sem egyszerű “dűlőre jutni” velük. Van, hogy az anyagiakban nem egyeznek az álláspontok, de akadt jelölt, aki kerek perec kijelentette, nem akar Magyarországon kosarazni. Ezen túlmenően azért, a játékosoknak meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, egy adott poszton a fizikai paraméterek, valamint játéktudás és emberi tényezők vonatkozásában. Nem könnyű tehát megtalálni a megfelelő megoldásokat és játékosokat, de edzőnk kiemelte: semmiről nem késett le a klub, csak azért, pedig, hogy “legyen valaki”, nem fogunk igazolni. Hozzátette viszont, reméli, hogy a héten már nagy előrelépés történik a többi posztra is, a légiósok szerződtetése tekintetében. A felkészülés 3. hetének a végétől már jönnek az edzőmeccsek, jó lenne, ha ezeken már teljes kerettel tudna gyakorolni a társaság. Szurkolóink a dolgok jelen állása szerint, szeptember 6-án, az Oroszlány ellen láthatják átalakított csapatunkat először hazai pályán.

Az edzőmeccsek tervezett napjai:
Augusztus. 30. (vagy 31.): ZTE- SKC
Szeptember 2.: Komárno-SKC
Szeptember 6.: SKC-Oroszlány
Szeptember 9.: Falco-SKC (zárt kapuk mögött)
Szeptember 13-15.: Göcsej-kupa (Zalaegerszeg)
Szeptember 19-20-: Krasznai-kupa (Sopron)

Centerünk Eric Carter

Megvan csapatunk második légiósa, a centerünk a következő évadra.
Az illetőt Eric Carternek hívják, amerikai, 206 centi magas, 24 éves lesz szeptember 28-án, a nyáron végzett a Delaware egyetemen 

Carter tehát rookie, azaz Európában újonc lesz. Középjátékosunk utolsó egyetemi évében 15,8 pontos és 9,7 lepattanós átlagot produkált egyetemi csapata színeiben, átlagban több, mint 2 támadó pattanót megkaparintva mérkőzésenként. Ami még figyelemre méltó a statisztikájában, az a gólpasszok középjátékoshoz képest kifejezetten magas, 2,3-as  mérkőzésenkénti átlaga.
Sabáli Balázs, csapatunk vezetőedzője Carter szerződtetése kapcsán elmondta, eredetileg egy rutinosabb, európai tapasztalattal rendelkező centert szeretett volna látni csapatában, csakhogy az ajánlat nem “ért el” a kiszemeltekig, így, ezt látva fordult a szakvezetés az újoncok felé. Közülük Carter tűnt talán a legjobbnak, olyannak, aki az ár-érték arányokat is figyelembe véve, sokat segíthet a csapatnak.
Edzőnk elmondta, beszélt már magával a játékossal, valamint ügynökével is. A beszélgetések során külön kitértek arra, hogy Carternek meg kell szokni az európai stílust, de a center áll elébe. Edzőnk bízik benne: jó döntést hoztak Carter szerződtetésével.

Fotó: pbs.twimg.com

Európa-bajnokságon járt erőnléti edzőnk

A közelmúltban Szerbiában járt a női kosárlabda Európa-bajnokságon, és a magyar válogatott mellett dolgozott erőnléti edzőként Horváth Szabolcs, aki csapatunknál is ezt a feladatot látja el. A kontinensviadalon szerzett benyomásairól, élményeiről beszélgettünk vele
– Gratulálunk Szabolcs, női válogatottunk az Eb-n az utolsó negyedeit rendre megnyerte, az Eb elején nagy hátrányból fordítva. Ezek szerint a Te “szakterületeddel”, az erőnléttel nem volt gond…
– Köszönjük, remélem, volt benne nekem is egy kis szerepem, és ezúton szeretném megköszönni klubunk vezetésének, hogy a bajnokság végén elengedett a lányok edzőtáborába.
– Összességében, hogy élted meg az egész Európa-bajnokságot?
– Köszönöm, jól éreztem magam. Sikerült egy hullámhosszra kerülnöm úgy a szakmai stáb tagjaival, mint a lányokkal. Nisben végig remek volt a hangulat, majd Belgrádban az elveszített utolsó két meccs után, azért kicsit keserű lett a szánk íze. Azt azért szeretném  hozzátenni, hogy ha valaki előre mondta volna, hogy a legjobb nyolc között végzünk, simán elfogadtuk volna. Csak egy labdán múlt, hogy nem jutottunk a négy közé. Nyilván fájt úgy kikapni a britektől, ahogy alulmaradtunk, de összességében nagy előrelépés volt ez a szereplés. A női utánpótlás válogatottak eredményei alapján nagyon bízom benne, hogy ez nem egy kiugró eredmény volt, hanem egy nagy sorozat kezdete.

– A kívülállók azt gondolják, az erőnléti edző munkájának nagy része a felkészülési időszakra korlátozódik. Mi volt a feladatod magán az Európa-bajokságon?
– Ez valóban így van, az én szerepem nagyrészt a torna előtti időszakban zajlott. Az Eb-n a kisebb sérülésekkel bajlódó játékosokkal való foglalkozásnál volt némi szerepem, illetve a pihenőnapokon az edzéseken, a bemelegítéseknél.

Megvan a “fregoliember”

Szerződtettük első idegenlégiósunkat a következő, a 2019/2020-as évadra.

Első szerződtetett idegenlégiósunk az amerikai Demetre Rivers, aki a hármas és a négyes poszton egyaránt bevethető. Csapatunk vezetőedzője, Sabáli Balázs elmondta, a 24 éves, 203 centi magas Rivers inkább hármas, mind négyes, de mind az egyetemi csapatában (Mercer), mind pedig a Parnu együttesében a négyes poszton is játszott. Első szerződtetett légiósunknak, csapatunkban lesz a második évadja Európában, ahol egyelőre nem túl ismert. Edzőnk azonban kiemelte, hasonló volt a helyzet egy éve is Angelo Warner és Brynton Lemar esetében, és az SKC szakvezetője bízik benne, hogy Rivers szerződtetésénél is jól döntöttek.
Rivers az előző évadot még az NBA G-ligájában kezdte, majd Észtországba igazolt, a Parnu együtteséhez szerződött. A Parnu színeiben, első európai szezonjában az észt bajnokságban 10 mérkőzésen pályára lépve, a triplákat 50% fölötti (21/40, 52,5%) találati aránnyal értékesítve, meccsenként átlagban 30 percet a pályán töltve 15,7 pontot, 3,9 lepattanót és 1,4 gólpasszt átlagolt. Teljesítményével a liga 3. legeredményesebb játékosának bizonyult és beválasztották az év ötösébe az észt bajnokságban. A közös lett-észt bajnokságban, 17 meccsen 17,2 pontot, 5,5 lepattanót és 1,4 gólpasszt átlagolt, 49%-os pontossággal célozva tripláinál.
A szakvezetés reményei szerint a félkészülés második hetében, augusztus 20. környékén már a légiósok – köztük az elsőként szerződtetett Rivers – is bekapcsolódnak a munkába.

Az első videón néhány villanást láthatunk Riverstől az amerikai egyetemi ligából, a másodikon pedig abból kapunk egy kis ízelítőt, miket is csinált az előző évadban, a Parnu színeiben:

https://www.youtube.com/watch?v=ReHOdPeuXF8

https://www.youtube.com/watch?v=StsQxlLlpYg

Fotó: korvpall24.ee

 

 

Ötfős “idegenlégió” – keresés folyamatban

Immár biztosra vehető, hogy öt idegenlégióssal vágunk neki a következő évadnak, a szakvezetés keresi a kosarasokat

Klubunk, amint arról a közelmúltban már honlapunkon beszámoltunk, a játéktól visszavonuló volt csapatkapitány, Dénes Gabi helyett szeretett volna meghatározó, magas magyar kosarast szerződtetni. Vezetőségünk tárgyalt válogatott, korábbi csapatában kiegészítő játékosként számításba vett, feltörekvő fiatal és az Egyesült Államokból tanulmányai végeztével hazatérő játékossal egyaránt, anyagi lehetőségeink és az ésszerűség határáig elmenve az ajánlatokkal. A kiszemeltek közül voltak akik más élvonalbeli klubot választottak és akadtak, akik a második vonalba, az NB I B-be “szegődtek el”. A dolgok jelen állása szerint, együttesünk egyetlen magyar, új játékosa – amint arról már beszámoltunk – a 20 esztendős, a 2-es és 3-as poszton bevethető Nyíregyházáról érkező Fazekas Csaba, akivel hosszabb távra tervez a klub. Az előző évad magyar magja, Molnár Marcell, Supola Zoli, Takács Norbi, Buzsáki Bence, Werner Vitya és Élő Bálint, csapatunk játékosa marad.

Az, hogy végül nem sikerült meghatározó palánk alatti magyar játékost szerződtetni, alapvetően határozza meg, hogy mely posztokra tervezzük idegenlégiósok szerződtetését. Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs érdeklődésünkre elmondta, így, hogy nem sikerült meghatározó magyar, a négyes és/vagy ötös poszton bevethető játékost Sopronba hozni, biztos, hogy 5 idegenlégióssal vágunk neki a következő szezonnak. Sajnos valószínű, hogy az előző évadban csapatunkban szereplő három, klubunk által megtartani kívánt légiós, Angelo Warner, Brynton Lemar és Wesley Gordon egyikét sem sikerül szerződtetni. Ők minden bizonnyal, a jó soproni szezonjuk után jobb anyagi lehetőségekkel kecsegtető külföldi csapatokhoz igazolnak. Így aztán szükség lesz egy klasszikus irányítóra, valamint egy a szakzsargon által combo guard-nak nevezett, a hátvéd és az irányító pozícióban egyaránt bevethető játékosra. Egyértelmű az is, hogy egy vérbeli palánk alatti ötös centert is igazolni kell, és szükség lesz egy olyan magas emberre, aki adott esetben a gyűrűtől távolabb, valamint a palánk alatt is hatékonyan tud dolgozni, azaz a négyes és az ötös poszton egyaránt bevethető – az előző évadban Alan Wiggins esetében, ez nem igazán működött. Végül, de nem utolsósorban ötödik légiósnak egy olyan sokoldalú “fregoliembert” keresünk, aki a mezőnyben és a palánk alatt is hasznunkra lehet, azaz a hármas és a négyes poszton is bevethető. A szakvezetés már keresi a megfelelő légiósokat, vannak is kiszemeltek, akikkel a vezetőség már megkezdte a tárgyalásokat.

Marad a stáb és a magyar mag

Vége a szezonnak, itt a “holtidő”, a nyári szünet. A játékosok pihenik a magunk mögött hagyott évad fáradalmait. Most a vezetésé a főszerep, amely a következő évad csapatának kialakításán dolgozik és halad is vele

Az előző évad “magyar magját” sikerült együtt tartanunk. Supola Zoli egy éve kétéves megállapodást kötött, tehát az eleve biztos volt, hogy ő marad. Azóta sikerült megállapodnunk a folytatásról Molnár Marcellel, Takács Norbival, Werner Vityával, valamint Buzsáki Bencével és Élő Bálinttal. A közeli – sőt, már talán a kicsit távolabbi – jövőre gondolva, a következő évadtól nálunk játszik Fazekas Csaba. Mint ismeretes, a 2020/21-es évadtól az első félidőben már egy 23 éven aluli fiatal kosarasnak pályán kell lennie. A 20 éves, 197 centi magas, a kettes és a hármas poszton egyaránt bevethető korosztályos válogatott nyíregyházi játékossal hosszabb távon tervezünk, első lépésben két éves megállapodást kötött vele klubunk. Csaba az előző évadban a Nyíregyháza csapatában, az NB I B piros csoportjának alapszakaszában 8,8 pontos, 2,8 lepattanós, 1,6 labdaszerzéses és 2,4 gólpasszos átlaggal segítette a Nyíregyháza együttesét. A rájátszásban 7,7 pontot – 42%-os triplamutatóval – 2,5 lepattanót és 2,3 gólpasszt átlagolt.

Amint azt szurkolóink jól tudják, Dénes Gabi az előző évad végén visszavonult. Vezetőségünk a magyar állomány teljes kialakításához még egy meghatározó magas kosaras szerződtetését tervezi. Eddig is próbálkoztunk, válogatott játékosokat is megkerestünk. Lehetőségeink és az ésszerűség határáig elmentünk ajánlatainkkal, de eddig még nem sikerült megegyeznünk senkivel. Volt, aki jobb élvonalbeli ajánlatot kapott, de olyan kiszemeltünk is volt, aki a másodosztályba igazolt. Nem adjuk fel, bár szűk a magyar piac, főleg négyes és ötös poszton, de reméljük, sikerül olyan játékost Sopronba hozni, aki, ha Gabit pótolni nem is tudja, tényleg erősítést jelent.

Ami a légiósokat illeti, három, az előző évadban is csapatunkban szereplő játékosnak, Angelo Warnernek, Brynton Lemarnak., valamint Wesley Gordonnak jeleztük, hogy a következő évadban is szívesen látnánk őket. A néhány meccs után csuklótörést szenvedő, csapatunkban fokozatosan javuló teljesítményt nyújtó Fuller is “képben van”. A játékosok egyelőre (ki)várnak, reálisan nézve a jó soproni szezonjuk után várható – főleg a két kisember esetében -, hogy jobb ajánlatot kapnak, mint amit mi tudunk adni nekik. De ajánlatainkkal az ő esetükben is elmegyünk a lehetőségeink határáig.

Ahogy eddig is, természetesen a következő évad előtt is, először a magyar magot szeretnénk kialakítani. Szinte biztosra vehető, hogy a következő évadnak is 5 légióssal vágunk neki, ám hogy milyen szerkezetű lesz a légiós “kvintett”, az attól is függ, sikerül-e megszerezni a már említett meghatározó magas magyar játékost.
Zárszóként arról tájékoztatnánk szurkolóinkat, hogy a következő évadra is marad a szakmai stáb, Sterbenz László szakmai igazgató, Sabáli Balázs vezetőedző, Bors Miklós másodedző, valamint Horváth Szabolcs erőnléti edző, akinek ezúton is gratulálunk, hogy az Európa-bajnokságra készülő női válogatott mellé is felkérték erre a feladatra.

Visszavonuló csapatkapitányunk NBA-bajnokok ellen is játszott

A szezon végén befejezte aktív kosaras pályafutását Dénes Gábor, aki pályafutása során a Falco, a Kaposvár, a Pécs és a Kecskemét együtteseiben szerepelt mielőtt hozzánk került és most az évad végén visszavonult. A csapatunk kapitányaként visszavonuló korábbi válogatott kosarast kértük, hogy tekintsen vissza pályafutására
– A kosárlabda volt az első és egyben az utolsó sportágad? – faggattuk a kezdetekről visszavonuló “csékánkat”, Dénes Gabit.
– Gyakorlatilag igen. A kis faluban, ahol gyerekeskedtem, csak focizni lehetett, ráadásul nem is nagyon volt korombeli gyerek. Amikor Szombathelyre kerültem, ott a Váci Mihály Általános Iskolában kezdtem kosarazni, ami egyrészt a sport miatt volt jó, másrészt pedig velem egykorú gyerekekkel barátkozhattam, közösségbe kerültem. Szarka Ildikó kezdett foglalkozni velem, nála kaptam alapokat, majd Váradi Attilához kerültem, akinek azt gondolom – sokak mellett persze – a legtöbbet köszönhetem. A kadett korosztályt gyakorlatilag kihagytam, még serdülőként kerültem fel az ifikhez. Ott sokat gyakoroltam külön, és nagyon boldog voltam, amikor Henrik Istiék között sikerült kosarat dobnom.
– Az NB I-ben is Szombathelyen mutatkoztál be…
– Igen, és jó ideig minden nagyon szép és jó volt. Nagyon sok remek játékossal játszottam együtt, Kálmán Lászlótól Walke Károlyon, Pankár Tiboron át Samir Mujanovicsig, Krivacsevics Dragoljubig és Dzunics Braniszlávig – ők mind nagy hatással voltak rám, és későbbi pályafutásomra. Ez a Falco igen látványos, eredményes kosárlabdát játszott, rendre sokpontos meccsekkel, gyakran jutottunk száz pont fölé – ekkor még túl sokat nem tudtam a védekezés fontosságáról.
– Kaposvárra kerültél és bajnok lettél…
– Az átigazolás olyan fiatalon bizony nem volt egyszerű. Felröppent a hír, hogy a Falcónál több szempontból is elég kaotikus helyzet állhat elő. Megkeresett a Kaposvár, szóban elköteleztem magam, majd kiderült: mégsem lesz gond Szombathelyen, ahol Váradi Attila lett az edző, aki kérte, hogy maradjak. Nehéz helyzetbe kerültem, ugyanis, mint már mondtam, neki nagyon sokat köszönhettem, Kaposvárra viszont szóban már elköteleztem magam. Volt lelkiismeretfurdalásom, hogy cserben hagyom azt, aki nagyon sokat adott nekem, ugyanakkor úgy neveltek, hogy az adott szó szent – így mentem Kaposvárra. Utána évekig kaptam hideget-meleget amikor ellenfélként Szombathelyen játszottam, de abban biztos vagyok, hogy aki igazán ismert engem, megértett. Az első kaposvári év szenzációs volt, bajnokok lettünk, a második már kevésbé sikerült, majd Pécsre kerültem.
– Ahol pedig kupagyőztes lettél…
– Abszolút esélytelenként. A történet ma már legendává vált, hogy amikor a buszunk megérkezett Szombathelyre és be akart állni, a kapunál fel sem ismertek minket. Amikor megkérdezték, kik vagyunk, a sofőrünk “beblöffölte”, hogy ez a kupagyőztes csapat busza. Valami tudhatott… Négy nagyon szép szezon volt ott, és a pécsi időszak jó példa volt arra, hogy a folyamatos építkezést, fejlődést látva folyamatosan nőtt a szurkolótábor. Pécsett tanultam meg azt is, hogy nem csak a győzelmeknek, érmes helyezéseknek van értékük, hanem egy középmezőnyben elfoglalt pozíció is lehet értékes és szép eredmény, ha az adott csapat az ellenfelek és a saját gazdasági lehetőségei ismeretében ki tudja hozni magából a maximumot.
– Következett Kecskemét, ahol egy évadot – nem a kiesés miatt – a másodosztályban is játszottál…
– Kecskeméten, ahol a meccseken állandó, stabil nézőszámunk volt, ott a mag sokáig együtt maradt, szintén nagyon kellemes időszakot töltöttem el. Az NB I B-be jogi, gazdasági okok miatt kerültünk, de ott ha lehet, még többet edzettünk, mint az élvonalban. A különbség talán annyi lehetett, hogy akadt pár könnyebb mérkőzés, de nem lehetett lazítani. Igaz, hogy az a pár évvel ezelőtti NB I B nem említhető egy lapon a mai piros csoporttal, amely egy gyengébb NB I-gyel is felér. A kecskeméti és a pécsi időszak kapcsán feltétlenül szólnom kell Sztojan Ivkovicsról, illetve most már Ivkovics Sztojanról, akivel a két klubban és a válogatottnál vagy egy évtizedet dolgoztunk együtt. Ő akkor tudott sokat hozzátenni játékom, és talán mondhatom a személyiségem fejlődéséhez, amikor már felnőtt, sőt válogatott játékos voltam.
– Amellett, hogy magas szinten kosaraztál, azon igen kevés élvonalbeli játékosok egyike vagy, aki tanultál, diplomákat szereztél. Mennyire volt nehéz összeegyeztetni a sportot és a tanulást?
– A pécsi és a kecskeméti időszakban is tanultam – levelezőn. Kezdetben bizony elég kemény volt, nem nagyon ismertem senkit, akitől segítséget kérhettem volna. Később már könnyebben ment, hozzáteszem, a klubok is rugalmasan álltak a kérdéshez, ha a tanulmányok miatt szükséges volt, elengedtek egy-egy edzésről. Úgy gondolom, ez most is megvan, tehát szerintem, ha nem is könnyen, de összeegyeztethető az élsport az egyetemi, főiskolai tanulmányokkal.
– Sopron, csapatunk volt az utolsó állomás pályafutásodban, sikerekkel, érmekkel, majd egy hajmeresztő playout-os szezonnal, végül playoff szerepléssel…
– Feleségemmel, Fegyverneky Zsófival, akivel évekig egymástól elég távol játszottunk, szerettünk volna végre helyileg közel kerülni egymáshoz. Nem számítottam a Sopron megkeresésére, de mivel Zsófi is itt játszott, jól jött… lehet, kapott egy jó “fülest” a klub. Az itteni időszak remekül indult, messze várakozáson felüli Magyar Kupa ezüsttel és bajnoki bronzzal. Aztán volt olyan is, hogy playout párharcban maradtunk csak bent. Ahogy a siker közös, úgy a kudarcokban is megvolt mindenkinek a felelőssége.
– A válogatottban is játszottál, közel harminc alkalommal…
– Amikor elkezdtem kosarazni, az volt az egyik álmom, célom, hogy válogatott legyek. Zsebe Ferencék generációján nőttem fel, elképzeltem, milyen érzés is lehet címeres mezben pályára lépni. Amikor serdülő válogatott voltam, előfordult, hogy a válogatott mezben aludtam. Sosem felejtem el, Székesfehérváron, Eb-selejtezőn olyan francia csapat ellen játszottam, amelyben Boris Diaw és Tony Parker is szerepelt. Persze megvertek minket vagy huszonöt ponttal. A meccs után a büfében Diaw-val beszélgettünk, ő mesélte, hogy Parkert hamarosan viszik az NBA-be. Még mondtam is Borisnak, miért nem őt, ő sokkal jobb… végül mindketten bajnokok lettek. Arra pedig nagyon büszke vagyok, hogy  – ha nagy sikereket nem is értünk el, nem jutottunk Európa-bajnokságra -,  felnőtt válogatottnak mondhatom magam. Nagyon örültem neki, hogy Romániába kijutott az Eb-re a csapat és remélem, még drukkolhatok világversenyeken a válogatottnak.
– Mit tervezel, milyen elképzeléseid vannak a jövődre vonatkozóan? Nyilván szeretnéd a kosárlabda közelében maradva, a tanulmányaidat hasznosítani…
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy a sportban maradnék. Egy itthon elég kevéssé (ki)használt szakterületen, ami a sportnak és a közgazdaságtannak a kapcsolata. Itthon a klubok viszik a bajnokságot, a szövetség koordinál és szervezi a válogatottak programját, ami működik és a gazdasági háttér is megvan hozzá. Érdekes, hogy a nemzetközi kosárlabdában előttünk járó délszláv országok bajnokságaiban nincs ilyen gazdasági háttér, de ott a képzés, a nevelő munka olyan hatékony, hogy a legjobb fiataljaikat európai top-bajnokságok csapatai szerződtetik – de ez egy másik beszélgetés témája lehetne. Amit tapasztaltam tanulmányaim és a nemzetközi szövetségnél (FIBA) szerzett tapasztalataim során, úgy látom, néhány dolgot – és itt természetesen nem a sportszakmára gondolok – lehetne sokkal hatékonyabban csinálni a sportágban. Jó példa erre, amit Lettországban csináltak az utóbbi tizenöt évben.
Egy dolgot nagyon nem szeretnék, valahol “ellenni” a válogatott és a húsz éves NB I-es múltamnak köszönhetően amolyan megélhetési emberként, szeretnék értelmes, hatékony, a sportágat előrevivő munkát végezni.

A palyoff nem playout, a kémia nem számtan

Úgy egy éve drámai küzdelemben, egy utolsó másodperces triplával maradt bent az élvonalban csapatunk. Az együttes a múlt hét végén befejeződött évadban viszont bejutott a rájátszásba és végül 8. lett. Sabáli Balázzsal, az együttes vezetőedzőjével az előző szezonból kiindulva értékeltük a most befejeződő évadot

– Az előző évad végén épphogy bent maradtunk, most viszont bejutottunk a rájátszásba. A keretben rengeteg volt a változás, minek volt köszönhető a jelentős előrelépés?
– Ha a két évad csapatának statisztikáit összevetjük, nincs jelentős eltérés – fejtegette edzőnk. – Tavaly is és idén is Sopronból került ki a legjobb lepattanózó, Ryan Watkins illetve Wesley Gordon személyében, ráadásul ez utóbbi volt a bajnokság messze legjobb dobásblokkolója. Az idei csapat négy ponttal dobott többet átlagban, mint a tavalyi, és ez is gyakorlatilag abból fakadt, hogy a magyar játékosok nagyjából ennyivel többet hoztak. Ez “számtan”, de a jobb szereplés hátterében egy másik “tárgy”, “tudomány” áll, mégpedig a kémia. Az idei társaságnál sokkal jobb volt az összhang, ahogy mondani szokás, jobban működött a csapaton belül a kémia.

– Említettük a két évad játékoskerete közötti jelentős változást. Változások a most befejeződő szezon közben is voltak, méghozzá szép számmal. Ezek mennyiben befolyásolták a csapat szereplését?
– Még a bajnoki rajt előtt változtatni kellett az eredeti elképzelésen, amely az lett volna, hogy a mezőnyposztokra három, a belső pozíciókba pedig két légióst igazolunk. Farkas Attila sérülése miatt azonban olyan légióst próbáltunk keresni, aki mezőnyben is, bent is tud játszani – így került csapatunkhoz utolsó légiósként Lawrence Gilbert. Ő nem igazán tudta azt a teljesítményt nyújtani, amit vártunk tőle és ő is saját magától – korrekten, közös megegyezéssel elváltunk. Helyére volt egy kiszemeltünk, aki úgy volt, hogy elhagyhatja klubját, ment a huzavona de végül a klub őt nem engedte el, így került a képbe az igen fiatal Makinde London. Első meccsén még tudott segíteni a Körmend legyőzésében, utána azonban visszaesett, ráadásul meg is sérült, műteni kellett, vége lett a szezonjának. Ezek után tértünk vissza – részben kényszerből – az eredeti koncepcióhoz, hogy mindhárom mezőnyposzton legyen légiós. Jött Fuller, aki Zalaegerszegen játszott egy rövid időt. Nyáron is “képben volt” nálunk, leinformáltam és nem sokkal az átigazolási határidő letelte előtt sikerült leigazolni. Kezdett belelendülni, amikor Debrecenben csuklótörést szenvedett. Ránkjárt a rúd, őt is műteni kellett, és mivel ez már az átigazolási határidő után történt, nem tudtunk új játékost igazolni a helyére. A csapat játékában, az Alba elleni idegenbeli meccs jelentett az óriási fordulatot. Akkor már nem volt Fuller, mégis mindenki átérezte a helyzet nehézségét, súlyát, talán ez kovácsolta olyan egységgé az addig sem rossz “kémiájú” társaságot, amely előbb – némi szerencsével, mert a Kecskemét egy számára tét nélküli meccsen legyőzte a Kaposvárt – a középházig, onnan pedig – ezt viszont idegenbeli bravúrjainkkal már egyértelműen magunknak kiharcolva – a playoff-ig repítette a társaságot

– A magyar játékosok közül, többen is előléptek ebben az időszakban. Ez mennyiben járult hozzá a bajnoki hajrában elért sikerekhez?
– Supola Zoli a fehérvári meccs előtt – írd és mondd – három százalékon állt a triplákkal, huszonkilenc kísérletből egyszer talált be. A fehérvári meccstől ez a találati arány negyvenegyből tizennyolc lett, ami negyvenhárom százalék. Hogy mitől javult így föl, erről őt kellene megkérdezni, de biztos megjött az önbizalma. Molnár Marcellnek – mivel a játékunk eredményessége leginkább a Warner-Lemar kettős hatékonyságától függött, jóval kevesebb idő jutott, mint Supolának. Aztán amikor a sérülések miatt – a szezon hajrájára Takács Norbi is kiesett – Supinak hármas poszton kellett játszani, Molnárra is több szerep hárult és élt is a lehetőséggel. Úgy gondolom, látszott, hogy egész évadban Warner ellen edz nap mint nap, az ő játéka is kellemes meglepetés volt. Az ő előrelépésükre, nagy szüksége volt jelentősen megfogyatkozó csapatunknak a palyoff eléréséhez.

– Hogy látod, azok a légiósok, akik végigjátszották a szezont mennyire váltak be?
– Külső posztokon Angelo Warner és Brynton Lemar szerződtetésével azt gondolom, a klub anyagi lehetőségeihez mérten kihozta magából a maximumot, centerben Gordon esetében is ugyanezt mondhatom. Pedig nem tagadom volt bennünk bizonytalanság, főleg az osztrák bajnokságból igazolt Gordon, és a Sopronba kerülése előtt bosnyák és a mozambiki bajnokságban légióskodó Warner esetében. Mégis beváltak és nyilván a szurkolók szívesen látnák őket újra SKC-mezben, ám úgy gondolom, a csapatunkban nyújtott teljesítményük alapján, mindannyiuknak jó esélyük van jövőre magasabb szintre kerülni, mind egy bajnokság, mind pedig az anyagi lehetőségek terén. Ha nem maradnak, nyilván a következő szezon játékosait a szurkolók hozzájuk hasonlítják majd – szerencsére Gordonnak sikerült feledtetni Watkinst. Alan Wiggins becsülettel végigdolgozta a szezont, talán egyetlen edzést ha kihagyott, amikor nem volt teljesen egészséges, akkor is dolgozott. Nála – és ezt talán nem sokan tudják a szurkolók közül – bizony gyakran okozott gondot, hogy főleg amikor Élő Bálint sokáig sérült volt, edzéseken ötös poszton kellett játszania, miközben a meccseken négyesként szerepelt. Tőle többet vártunk, de ennek ismeretében próbáltuk jobban tolerálni hibáit. Lemar, Supola, Warner és Wiggins minden meccsen pályára lépett. Igaz Warner a Kecskemét elleni középszakasz meccsen sérülten megpróbálta, de csak két percet bírt, ám Zalaegerszegen – családi okok miatt hazatérése után, a meccs napjának reggelén hullafáradtan Sopronba érve – a végjátékban az ő kosaraival nyertünk és ez a siker kellett a playoffhoz. Gordon egyetlen, a Paks elleni emlékezetes, kétszeri hosszabbításos meccset hagyta ki, hogy aztán a már említett egerszegi meccsen dupla-duplával járuljon hozzá a sikerhez.

– Már érintetted a jövőt. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban?
– Először általánosságban mondanám, hogy a következő szezonban egy magyar játékosnak végig pályán kell lennie, amivel egyetértek és támogatom, szerintem ez nem okoz nagy törést sehol, a legtöbb csapat így játszott a szezonban. Azzal kapcsolatban viszont már vannak fenntartásaim, hogy az azt követő évadban, már egy U23-as játékosnak pályán kell lennie az első félidőben. Az elnökségi döntés másnapján a fiataloknak duplájára emelkedett az értékük… nem biztos, hogy egészséges gazdasági és sportszakmai folyamatokat generál, félő, hogy a színvonal rovására mehet.

– Ezen mit értesz, mi a baj a fiatalokkal?
– Velük önmagában semmi, más az értékrendjük, mint az idősebbeknek, máshogy kell közelíteni hozzájuk. De nem ez a gond, hanem az, hogy mivel az értékük, mint már mondtam, jelentősen emelkedett, jó néhány olyan fiatal kosaras juthat majd egy tapasztalt magyar játékosét megközelítő jövedelemhez, akik felnőtt NB I-es szinten még semmit nem tettek le az asztalra, az ő bérezésük jelentős tétel lesz a klubok költségvetésében. Ez mivel járhat? Háttérbe szorulhatnak a tapasztaltabb magyar játékosok. Ha mondjuk van egy klub öt légióssal és két-három tapasztaltabb magyar kosarassal a keretében, mivel az első félidőben a fiatalnak játszani kell és valószínű, hogy négy légiós szinte mindig pályán lesz, akkor a két-három rutinos magyar kosarasnak úgy kell egy félidő percein osztozni, hogy közben van öt légiós a keretben. Ennek az lehet a következménye, hogy legjobb korban lévő magyar kosarasok közül többen is könnyen “lemehetnek” másodosztályba, ahol ma már több helyen NB I-es szintűek a fizetések. Másrészt lehet, a légiósokon próbálnak spórolni a klubok, ami pedig azt vetítheti előre, hogy olcsóbb, szerényebb képességű légiósok sokasága jelenhet meg az NB I-ben, ami szintén nem emeli a színvonalat.

– És csapatunk jövője?
– Sok konkrétum még nincs, nem is lehet. Supola Zolinak még egy évig él a szerződése, Dénes Gabi pedig visszavonul. Vele kapcsolatban hadd jegyezzem meg, sosem volt nagy “gólvágó”, sztárjátékos, de akaratával, alázatával, védekezésével minden csapatának nélkülözhetetlen, nagyon hasznos játékosa volt. Ha már előbb a fiatalokról volt szó, Gábor hozzáállását példaként lehetne állítani eléjük.
Zárszóként annyit, a szurkolóknak köszönjük a segítséget és a kritikai észrevételeket egyaránt, amelyek – bár nem valószínű, hogy pontosan tudják egy-egy szakmai döntés hátterét – arra sarkallnak minket, hogy próbáljuk még jobban tenni a dolgunkat. A reális, kulturált hangnemben megfogalmazott kritikákat elfogadjuk, olyanokkal viszont nehéz mit kezdeni, akik csak vereségek után nyilvánítanak véleményt. Összességében remélem, ha ülepednek bennük a szezonban történtek, majd úgy vélekednek az előző évadról, mint én: soha rosszabbat!

A végére “fogytunk el”

Ahogy a második meccsen Sopronban, úgy a 3. összecsapáson is remekül kezdtünk és egy negyed után vezettünk, sőt még a félidőben is. Térfélcsere után azonban feljavult a Körmend, mi a második félidőben összesen 21 pontot szereztünk. Ezzel együtt a 35. percben csupán 7 pont volt a hátrányunk, de a végére – elsősorban támadásban – “elfogytunk”, így a Körmend 3-0-ra nyerte a párharcot, mi pedig a 8. helyen végeztünk a bajnokságban
Egis Körmend – Sopron KC  78-56 (13-21, 21-14, 24-16, 20-5)
Körmend, férfi NB I, negyeddöntő, 3. mérkőzés,  1.700  néző.
V.: Papp, Praksch, Farkas.
Körmend: Price 8/3, BRAFDORD 10/6, FERENCZ 9/9, HAMMONDS 22/3, Delas 8.
Cs.: THAMES 7/3, CSORVÁSI 9, Takács, Lajsz, Kiss M. 3/3, Kiss B., Oroszi.
Edző: Matthias Zollner
Sopron: Warner 8/3, LEMAR 15, SUPOLA 12, WIGGINS 12/6, Gordon 3.
Cs.: Dénes 4, Molnár M. 2, Werner, Élő, Buzsáki.
Edző: Sabáli Balázs.

A találkozó előtt felcsattant szurkolóink hangja, a 0-2 ellenére jó néhányan elkísérték a srácokat Körmendre. Hammonds közelről a hazaiaknak szerzett vezetést, ám Supi és Brynton vezérletével egy 12-0-s rohammal nemcsak fordítottunk, 10 ponttal el is léptünk a meglehetősen görcsösen kezdő éllovas ellen. A szakasz közepén Ferencz hármassal próbálta elmozdítani a holtpontról a Körmendet, de Angelo és Brynton hármassal, Alan pedig duplákkal tett róla, hogy tovább nőjön az előny. Már 21-9-re is vezettünk, a negyed végén 10 ponton belülre került ellenfelünk.

A második szakaszt a két centerével, Csorvásival és Delasszal egyszerre a pályán kezdte a Körmend, de nem ezért jött föl gyorsan 3 pontra, hanem mert ekkor kihagytuk a tiszta helyzeteket. Supi kosara lendítette át csapatunkat a kisebb holtponton, utána Brynton is betalált. Angelo triplájára Bradford felelt hármassal, Hammonds is kezdett belelendülni, mi viszont támadásban pontatlanokká váltunk. Hiába volt olyan akciónk, amelynek során 3 alkalommal is visszaszedtük a lepattanót ellenfelünk palánkja alatt, a szakasz közepén egy 12-0-lal fordított a  Körmend. Hosszabb kosárcsendünknek Supi vetett véget szép szólóval – kár, hogy a bónusz büntető kimaradt.  A félidő hajrájában magas szerkezetre álltunk át és ez abszolút bejött. Egyszerre volt a pályán Gabi, Alan és Wesley, s előbbi büntetőire, valamint utóbbi hármasára építve egy 7-2-vel visszavettük a vezetést, így előnnyel fordulhattunk.
Úgy indult a második félidő, ahogy az első befejeződött, Alan triplájával. Hammonds támadópattanó utáni kosarára pedig Brynton 2+1-es játékkal felelt. Fokozta a nyomást védekezésben a Körmend, eladtunk pár labdát és egy egységes csapatjátékkal bemutatott 12-2-vel, a szakasz közepén fordítottak a hazaiak, akiknél Ferencz, valamint Bradford révén már a triplák is beestek. Az időkérés sem segített, támadásban “megálltunk”, Alan eladott labdája után sportszerűtlent kapott, tovább “nyílt az olló”. A 22. és a 29. perc között egy 19-2-es rohamot mutatott be a Körmend, amely 12-vel ellépett, csapatunk jó 5 perces kosárcsendjének Wesley vetett véget. Ez valamelyest felrázta a csapatot, amely a szakasz végén egy 8-0-lal 4 pontra feljött. A negyed Ferencz hármasával és 7 pontos körmendi vezetéssel zárult.
Közel másfél perc elteltével szerezte Delas a záróetap első kosarát. Jól védekeztünk, de rosszul dobtunk, kevés volt a pont a szakasz elején. Supi villant újra, de Thames vagy 8 méterről beemelt hármasával, majd Bradford ziccerével  10 pont fölé nőtt a hazai előny. Időt kértünk és újra jött a félidő végén bevált magas szerkezet, no meg a zóna. Ezúttal ez a felállás nem volt oly’ hatékony, mint korábban,  a hazaiak támadásban elkapták a fonalat, mi viszont “elfogytunk”, nagyon gyengén dobtunk, bár sok tiszta helyzetet alakítottak ki a srácok. A szakasz közepén egy 11-0-lal közel 20 pontosra nőtt a hazai előny  és ezzel eldőlt a meccs.
A Körmend 3-0-ra nyerte a párharcot és bejutott a négy közé, mi pedig a 8. helyen végeztünk.

A második meccs mentalitásával

2-0-s hátrányból utazik az éllovas Körmend elleni negyeddöntő párharc 3. mérkőzésére csapatunk, a pénteken 18 órakor kezdődő összecsapásra
A holnapi “ütközettel” kapcsolatban edzőnk  hangsúlyozta:  minden azon múlik, hogy melyik fél teljesítménye lesz kiegyensúlyozottabb, valamint, hogy a védekezésével melyik csapat tudja jobban “elrontani” a másik játékát.
Hozzátette: amennyiben a srácok holnap is olyan elszántsággal, akarattal, alázattal játszanak, mint tették azt kedden a soproni, egyetlen ponttal elveszített mérkőzésen, lehet esély a bravúrra.  Viszont ha úgy, ahogy az első meccsen, Körmenden, akkor nem. Edzőnk nagyon reméli, hogy az előbbi verzió valósul meg, majd – mintegy zárszóként – újfent hangsúlyozta, amit már a keddi mérkőzés utáni nyilatkozatában is mondott: nem feltartott kézzel lépünk pályára Körmenden.

Egyetlen pontra voltunk az éllovas legyőzésétől

A parádés első negyedet követően 17 ponttal vezettünk, de a két középső szakasz az éllovas körmendi együttesé volt. Csapatunk azonban nem tört meg, óriási hajrával a végletekig kiélezetté tette a végjátékot, és ebből végül egyetlen ponttal, ellenfelünk került ki győztesen

Sopron KC – Egis Körmend 89-90 (31-14, 11-23, 16-30, 31-23)
Sopron, férfi NB I., negyeddöntő, 2. mérkőzés, 2.000 néző.
V.: Benczur, Győrffy, Balogh Gy.

SKC: WARNER 33/21, LEMAR 19/6, Supola 7/3, Wiggins 6/3, GORDON 19.
Cs.: Dénes 2, Molnár M. 4, Werner.
Edző: Sabáli Balázs

Körmend: Price 9/3, BRADFORD 18, FERENCZ 19/15, HAMMONDS 21/9, Delas 6.
Cs.: Thames 5, Csorvási 12, Kiss M.
Edző: Matthias Zollner

Közel teltház előtt kezdődött igen jó hangulatban a negyeddöntő párharc második felvonása, amelyen Ferencz triplájával a Körmend szerzett vezetést, az övéiket elkísérő vasi drukkerek nem kis örömére. Brynton hármasával egalizáltunk és a távoli találat csapatunktól, egy lenyűgöző, Brynton és Supi vezette 15-2-s rohamot indította útjára, amellyel a srácok lázba hozták a szurkolókat. Lendületünket a Körmend időkérése sem törte meg, a szakasz hajrájában Wesley és Angelo is hozzátette a magáét, így a parádés első etap végén minden előzetes várakozást messze felülmúlva 17 ponttal “mentünk”.

A 2. negyed elején váltva estek a kosarak, majd megtört a lendület. A szakasz közepén Delas megkapta a 3. személyijét, és a kisebb kosárcsendünket egy jó büntetőjével Wesley törte meg, Dénes Gabi pedig egy szép szereléssel vétette észre magát. A félidő hajrája egyértelműen az éllovasé volt, amely egészpályás letámadással fárasztotta külső sorunk tagjait. Nem is (s)ültek úgy a dobások, mint az első negyedben, hibáinkat kihasználva Csorvási és Hammonds vezérletével fokozatosan zárkózott a Körmend, ráadásul a félidő hajrájában Wesley is megkapta a 3. személyijét. Bár Angelo zsákolt egy óriásit és Molnár Marci is villant, a szünetig 5 pontra zsugorodott előnyünk.

A második félidő elején Csorvási is megkapta 3. hibáját, majd Wesley zsákolt jókorát, közel másfél “pontatlan” perc után. Price triplájára szép akció végén Dénes Gabi felelt. A Price-Csorvási kettős vezetésével a szakasz közepén egalizált, Ferencz triplájával pedig fordított is a Körmend. A befejezések pontatlanokká váltak, a helyzeteket kidolgozták, de ki is hagyták játékosaink, 6 ponttal meglépett a Körmend hősiesen küzdő, de érezhetően fáradt fiainkkal szemben. A vendégek egyre pontosabbakká, magabiztosabbakká váltak, jobban dobtak, Hammonds hármasával 9-re nőtt a körmendi előny. A negyed hajrájában Alan és Brynton révén bravúrkosarakkal próbáltuk tartani a lépést a körmendiekkel, akiknél Ferencz újabb hármassal jelentkezett és 9 ponttal vezetett ellenfelünk a zárószakasz előtt.

Ennek elején Ferencz újabb két hármasával, 10 fölé nőtt a hátrányunk. Wesley és Marci révén duplákat dobtunk, majd következett egy Angelo-parádé, 3 triplával és egy duplával, és ezekkel a szakasz közepén 4 pontra jöttünk föl. A vendégek időkérése után Brynton is vágott egy triplát. Egy pontra feljöttünk, szurkolótáborunk pedig űzte-hajtotta a srácokat, különösen amikor Angelo hármasával visszavettük a vezetést. A roppant izgalmas végjátékban váltva vezettek a felek, Hammonds triplája után, bő fél perccel a vége előtt kipontozódott. 20 másodperccel a játékidő letelte előtt Wesley egy jó büntetőjével győzelemre álltunk, de Bradford duplájára nem volt válaszunk, 1 ponttal nyert a Körmend.

Sabáli Balázs: – Gratulálok a Körmendnek! Remekül kezdtünk, a mai játékunk összehasonlíthatatlanul jobb volt a párharc első meccsén nyújtott teljesítményünknél. Sajnos a két középső negyedben sem támadásban, sem védekezésben nem tudtunk olyan intenzitással játszani, hogy megtartsuk az előnyt. A negyedik negyedben nagy hajrát nyitottunk, remek volt a hangulat, de a végén nem nekünk volt szerencsénk. Null-kettő után nehéz bármit is mondani, de szeretnénk megismételni a mai játékunkat Körmenden, ahová nem feltartott kezekkel megyünk.

180 fokos fordulat kell

Nem úgy sikerült ai negyeddöntős playoff párharc első felvonása, ahogy reméltük, 32 ponttal kikaptunk Körmenden. Kedden, 19 órától a Novomatic Arénában javíthatunk, egyenlíthetünk, de ehhez – amint azt edzőnk, Sabáli Balázs kiemelte -, 180 fokos fordulatra lenne szükség a pénteken látottakhoz képest

Még a pénteki összecsapásra visszautalva edzőnk azt fejtegette, hogy Körmenden az első félidőben, nem a támadójátékkal volt a gond. A védekezés viszont nagyon “lagymatag” volt és ezt könyörtelenül büntették, a saját pályájukon extra dobóteljesítményre képes körmendiek. Az első összecsapás fényében, edzőnk így látja az esélyeket a holnap esti hazai találkozóra:
“Nagyon remélem, a játékosok nem elégedtek meg azzal, hogy bejutottak a rájátszásba és holnap itthon felcsillantanak valamit, a középszakaszban látott harci szellemből. Ha valamit el akarunk érni ebben a rájátszásban – mondjuk, hogy hazai pályán nyerjünk -, akkor a védekezésben a pénteken mutatotthoz képest, száznyolcvan fokos fordulatra lesz szükség. Bízom benne, hogy a pénteki meccs egy kisiklás volt, de azt is hozzá kell tennem, a csapat a középszakaszban nem játszott ilyen sebességgel és intenzitással kosárlabdázó rivális gárda ellen, mint a Körmend. Ahhoz, hogy legyen esély egyenlíteni és kiharcolni egy újabb hazai mérkőzést, jóval harcosabban, agresszívebben kell védekezni, olyan nincs, hogy meghatározó játékosaink fault nélkül fejezzenek be egy meccset. Nyerni akarunk, és szeretnénk, ha még egyszer Sopronba jönne a Körmend.”

Egy félidőn át tartottuk a lépést

Szünetig jól tartottuk magunkat a rájátszást az élről váró Körmend otthonában, a második félidő elején azonban bajnokaspiránshoz méltó játékkal, eldöntötte a maga javára a negyeddöntő első összecsapását  a Körmend
Egis Körmend – Sopron KC 104-72 (27-23, 29-21, 34-16, 14-12)
Körmend 2.200 néző. V.: Földházi, Goda, Pozsonyi.

Körmend: PRICE 23/15, BRADFORD 12/6, FERENCZ 13/12, HAMMONDS 17/9, Delas 8.
Cs.: CSORVÁSI 11, Thames 8, Takács 3/3, Lajsz 4, Kiss M. 3/3, Kiss B. 2, Oroszi.
Edző: Matthias Zollner.

Sopron: WARNER 18/3, SUPOLA 14/6, LEMAR 11/9, Wiggins 8/3, GORDON 12.
Cs.: Molnár 6, Dénes, Werner, Buzsáki 3/3, Élő.
Edző: Sabáli Balázs.

Hammonds, Price és Ferencz révén gyorsan beemeltek három triplát a hazaiak és 11-5-re elhúztak, de nem “estünk szét”, hanem Brynton villanásaival gyorsan szorossá tettük a meccset. A szakasz közepén Ferencz újabb két triplát beemelt, ráadásul a padunk technikait is kapott, ismét ellépett a Körmend. A negyed hajrájában elsősorban centereink, Alan és Wesley jóvoltából tartottuk a lépést a hazaiakkal.

Talán palánk alatti játékosaink eredményességét látva váltott két centeres felállásra ellenfelünk, amely Csorvási vezérletével ismét megugrott. A pihenőjéből visszatérő Supi villanásaival maradtunk “látótávolságon” azaz 10 ponton belül, ám a nagy dobópárbajt hozó szakasz végén 10 pont fölé nőtt a hazai előny.

Szünet után sajnos a kelleténél tovább “maradtunk bent” az öltözőben és a hazaiak ezt remek csapatjátékkal, a Bradford-Price-Hammonds trió vezérletével könyörtelenül kihasználva “repesztettek” egy 24-6-os 5 percet. Ezzel gyakorlatilag eldöntötték a párharc nyitó összecsapását, ebben az időszakban lepattanózásban is alaposan felülmúlva csapatunkat. Helyzetünket nehezítette, hogy Angelo  egy ütközés után lebicegett, szerencsére később visszatérhetett.

A mérkőzés a 3. negyed közepére gyakorlatilag eldőlt, ezt követően már mindkét szakvezető a keddi, várhatóan – és remélhetőleg – sokkal kiélezettebb soproni összecsapásra gondolva, többnyire csapata kiegészítő játékosainak adott bizonyítási lehetőséget. Nálunk Buzsáki Bence vétette észre magát egy triplával.

Matthias Zollner: – Elégedett vagyok a csapatom teljesítményével, azt játszottuk, amit a találkozó előtt megbeszéltünk. Különösen a második félidőben alkottunk maradandót. Készülünk a következő mérkőzésre, fontos, hogy komolyan vegyük a soproni meccset is, mert ha nem koncentrálunk eléggé, kellemetlen meglepetés érhet bennünket.

Sabáli Balázs: – A Körmend megérdemelten győzött, mi megijedtünk a lehetőségtől. Nem lehet egy találkozót megnyerni úgy, hogy gyakorlatilag fault nélkül védekezünk. A rájátszásban a pontkülönbség nem számít, kedden meg akarjuk mutatni, hogy ennél sokkal jobban is tudunk játszani.