Kostas Flevarakis: csapategység és küzdőszellem

A múlt héten vette át csapatunk irányítását a görög Kostas Flevarakis, akinek a munkavállalásával kapcsolatos adminisztráció javában folyik klubunknál. A görög szakembert a csapatnál eltöltött pár edzés és egy mérkőzés tapasztalatával a háta mögött faggattuk az SKC-ról és persze önmagáról, pályafutása korábbi állomásairól is

– A szezont a PAOK csapatánál kezdte a szezont, de hamar távozott. Mi történt pontosan?
– Anyagi nehézségek voltak a klubnál. A problémák ráadásul elég későn, már a felkészülés során kerültek napvilágra, például, hogy nem tudunk olyan mély és bő keretet kialakítani, mint amilyen szükséges ahhoz, hogy egy csapat a nemzetközi porondon is versenyképes legyen.

– Távozott, majd a múlt héten, szezon közben vette át az SKC irányítását. csapatot. Úgy általában mit gondol, mennyire jó egy csapatot év közben átvenni?
– Maradjunk annyiban, nem ideális. Az az ideális, ha a kiszemelt edző már nyáron dolgozhat új csapatánál a helyi játékosokkal, fiatalokkal, az idegenlégiósokat pedig már ő választhatja ki. Ezt követően pedig, látva kikre számíthat hosszabb távon, legalább két-három évig építkezhet. Most, Sopronban azonban évad közben kell megpróbálni valahogy előrelépni, ez a helyzet, ebből kell közösen kihoznunk a legtöbbet.

– Mielőtt munkába állt csapatunknál, videón az SKC több mérkőzését is megnézte. Milyen benyomásokat szerzett előzetesen?
– A legfontosabb, hogy a csapategységet helyre kell tenni, el kell érni, hogy egy jó kémiájú társaság álljon össze. Nem lesz könnyű, hiszen a csapat elveszített néhány elvben, papíron nyerhető meccset, most pedig igen nehéz sorozat közben van.


– Mivel kezdte a munkát Sopronban?
– Lefektettünk bizonyos alapszabályokat, ismertettem a filozófiámat, elképzeléseimet a játékosokkal.

– A filozófiáját nyilván a szurkolók is szívesen megismernék…
– Azt gondolom, mindenkinek az esetében van annak valami oka van, hogy itt van a csapatban. Mindenki fontos, legyen magyar vagy légiós, idősebb, vagy fiatal játékos. Mindenkinek meg kell találni a szerepét, helyét, hogy ki miben, mivel lehet a leginkább a csapat hasznára. Ez az alap, innen lehet és kell is fejlődni, előrelépni. Nyilván lesz aki hosszabb vagy éppen rövidebb időt tölt majd a pályán, és mindenkinek a rendelkezésre álló idő alatt kell saját szerepét tartalommal megtöltve, a legjobban hasznára lenni a csapatnak. Ahhoz, hogy ez az építkezés elinduljon, nélkülözhetetlen a játékosoknak az egymás iránti bizalma, egy jó és erős kémia, csapategység.

– A szolnoki meccsen látottak alapján miben kell a leginkább előrelépni?
– A már említett egység kialakítása, erősítése mellett egyértelmű: harcosságban.

– Ezt fizikai vagy lélektani, mentális értelemben érti?
– A kettő nem létezik, nem lehet meg egymás nélkül. A mentális tartás, erő nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fiúk a pályán sikerrel vívják meg a kőkemény fizikai harcot, küzdelmet.

Éveken át dolgozott a svéd válogatottnál. Ez a jórészt – ha jól gondoljuk nyári, idényjellegű munka -, mennyire volt sikeres az ön számára?
– Amikor kineveztek, jó néhány meghatározó, kiemelkedő tudású svéd játékos lemondta, nem vállalta a válogatottságot. Azt valahol nagy sikernek gondolom ebben a munkában, hogy a többségüknél sikerült elérni, hogy beálljanak a sorba, hogy ne tehernek, hanem elismerésnek fogják föl, hogy hazájukat képviselhetik. Így aztán persze az eredmények is javultak.

– Ha nem is közvetlenül, de érintőlegesen az NBA-ben is dolgozott, nyári liga csapatnál, majd játékosmegfigyelőként. Ez a feladat hogy tetszett önnek, mennyire volt testhezálló?
Úgy gondolom, mindkettő  – amellett, hogy megtisztelő és nagy kihívás -, óriási lehetőség volt. Bepillantást nyerhettem a világ legerősebb bajnokságának a rendszerébe, néhány csapatnál az ott folyó szakmai munkába, így rengeteg értékes tapasztalattal gazdagodtam.

– Egyik honfitársát, Giannis Antetokounmpot tartják ma a világ egyik, ha nem a legjobb játékosának. Mennyire ismeri, netán dolgozott vele együtt?
– Nem, de tudok egy érdekes párhozamot. Giannis a görög másodosztályban játszva tűnt fel, amikor én éppen Németországba kerültem edzőnek, ahol játékosom lett egy, az előző évadban szintén többnyire a másodosztályú fiókcsapatban szereplő, briliáns érzékű, rendkívül tehetséges kosaras. A szezon során az illető és Giannis is bizonyított a német illetve a görög élvonalban, majd mindketten az NBA-be kerültek. Giannis valóban topjátékossá vált, de az én korábbi tanítványom, Dennis Schröder is bizonyított.

Volt tartás, de a vége újabb vereség

A görcsös kezdés után hamar hátrányba kerültünk Szolnokon, ám szívós munkával ezt a 3. negyed közepére sikerült ledolgozni. Ezt követően azonban újított és egy nagy rohammal elhúzott a Szolnok. A záróetapban még sikerült szorossá tenni a meccset, de a végjáték a hazaiaké volt

Szolnoki Olajbányász – SKC 84-70 (27-16, 14-20, 26-18, 17-16)
Szolnok, férfi NB I
V.: Benczur, Söjtöry, Vida J.

Szolnok: SMITH 15/3, TUCKER 22/12, Rudner 5/3, Krstic 5/3, MORANT 6.
Cs.: Juhos 4/3, A. JONES 21/9, Kovács P., Tóth N. 6.

SKC: Thompson 18/3, Supola 5/3, Takács 6/6, RIVERS 21/9, CARTER 10.
Cs.: MOLNÁR M. 6, C. Jones 4.

Tekintettel arra, hogy egy külföldről frissen hazánkba érkező edző működési engedélyét megszerezni bonyolult adminisztrációs procedúra, így a csapatot csütörtökön “átvevő” görög Kostas Flevarakis a kispadunkra ugyan leülhetett, de még nem ő, hanem Bors Miklós meccselt.

Bernard kezdett irányítóban, s ő szerezte első kosarunkat. Utána sajnos több tiszta is helyzetet elrontottunk, így Rudner vezérletével hamar ellépett 9-2-re az Olaj. A folytatásban állandósult az 5 és 10 pont közötti hazai vezetés. A negyed hajrájában a szolnoki Jones, valamint Tucker elkapták a fonalat, szórták a triplákat – valljuk meg elég “puhán” védekeztünk. Hiába villant kétszer is Demetre és szerzett labdaszerzés után könnyű kosarat Molnár Marci, 25-11-nél szakvezetésünk kénytelen volt időt kérni. A szakasz végén Demetre próbálta versenyben tartani csapatunkat, pontjaink több, mint a felét, 9-et szerezte a bedobó.
A második etap a “mi Jones-unk” kosarával kezdődött, 10 ponton belülre kerültünk. Demetre újabb hármast “vágott”, 7-2-vel kezdve az etapot 6-ra feljöttünk, amikor hazaiak kértek időt. Feljebb is jöhettünk volna, ám kapkodtunk, eladtuk a labdát. Hibáink és Tucker jóvoltából, ismét 10 pont fölé nőtt a különbség. Molnár Marci ügyes kosara adott némi lökést, majd állandósult a 10 pont körüli különbség. A félidő hajrájáig Demetre-n kívül más távolról nem jelentett veszélyt a hazai gyűrűre, ám Supi triplája újabb lendületet adott, az amúgy elég görcsösen kosarazó Bernard ziccerével pedig 5 pontra jöttünk föl szünetre.

Morant zsákolásával indult a második félidő, Demetre felelt betörésből. Nem sokkal később Eric blokkolta Juhos dobását, Demetre egy triplát is beemelt, majd centerünk közeli találatával 1-re feljöttünk. Smith lépett elő hazai oldalon, de duplájára Norbi hármassal felelt – egyenlítettünk. Volt labdánk a fordításhoz, de Bernard előbb közelről rontott, majd kihagyta mindkét büntetőjét. Úgy tűnt, a hátrány ledolgozása sokat kivett a csapatból, a szakasz közepén egy 18-2-es jelentős előnyt szereztek a magukra találó hazaiak, miközben sorra puskáztuk el a büntetőket, s 13 pontos hátránnyal várhattuk a záró etapot.
Ez Norbi triplájával indult, de a szolnoki Jones átdobta zónánkat – szintén 3 pontért. Ritkán és váltva estek a kosarak, tartotta 10-15 pont közötti előnyét az Olaj. A szakasz közepén, a magára találó Bernard és Eric jóvoltából egy 6-0-lal 6-ra feljöttünk, a hazaiak időt kértek, bő másfél perccel a vége előtt Juhos triplája, majd a labdát szerző Smith ziccere után eldőlt a meccs.

A fotók a november 2-i OSE elleni mérkőzésen készültek.

Lassítás és felpörgetés

Mozgalmas két hetet tudhat maga mögött csapatunk az első számú irányító Damier Pitts és a vezetőedző, Sabáli Balázs távozásával. Az átmeneti időszakban – egészen csütörtök délelőttig, amikor megérkezett az új szakvezető, a görög Kostas Flevarakis -, Bors Miklós másodedző és Sterbenz László szakmai igazgató irányította a csapatot. Bors Miklóssal az új vezetőedzőről és az elmúlt időszakban végzett munkáról is beszélgettünk

– Milyenek az első benyomások az új szakvezetőről?
– Úgy látom, egy jó szakembert, egy másik jó szakember váltott a csapat kispadján. Kostas Flevarakis még mielőtt Sopronba érkezett volna, már készült a csapatból, több bajnokink felvételét is megnézte. Úgy látja, elsősorban lélektanilag kell felrázni a társaságot, és amikor csütörtök délelőtt találkozott a srácokkal azzal kezdte, hogy érezzék magukat nagyon szerencséseknek, mert azt csinálhatják, abból élhetnek, amit szeretnek. Lefektette a szabályokat, mind támadásban, mind védekezésben, a gyakorlatban pedig egy igen pörgős, lendületes edzéssel mutatkozott be.– A Flevarakis érkezését megelőző időszak mivel telt a csapatnál?
– Mivel – fogalmazzunk így – voltak kérdőjelek a csapat körül, szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a múlt hét végén nem volt meccsünk, hiszen a Falco elleni idegenbeli találkozónkat november huszonhetedikére halasztották. Mi is próbáltuk felpörgetni a társaságot, és e kis szünet első felében beiktattunk egy amolyan mini alapozást, fizikai és erőnléti munkával, a héten pedig már a taktika került előtérbe. Köztudott, hogy Pitts távozott, így nyilván Molnár Marcira nagyobb feladat hárul majd az irányításban, és az eddig hátvéd és bedobó poszton szereplő játékosaink is szervezhetnek. Ezt gyakoroltuk, emellett mindenképpen szeretnék felpörgetni, felgyorsítani a játékunkat és persze a Szolnok elleni stratégián dolgoztunk.

– Mire jutottatok ez utóbbival?
– Az kérdéses, ellenfelünk milyen kerettel áll föl ellenünk, hogy a válogatott Juhos Levente rendelkezésére áll-e a Szolnoknak. Az Olaj nagy iramban kosárlabdázik, a szolnokiak próbálják gyorsan, lehetőleg rendezetlen védelem ellen befejezni a játékot. Támadásból gyors, szervezett visszarendeződéssel meg kell próbálni lelassítani őket. Ez az alapvető cél, de most, ebben a szituációban elsősorban magunkkal, a saját játékunkkal foglalkoztunk.

Tapasztalt görög szakember áll csapatunk élére

Megtalálta Sabáli Balázs utódját klubunk. A tapasztalt edző Kostas Flevarakis személyében, görög szakvezetője lesz csapatunknak
Az 50 esztendős szakember e szezon elején hazájában, a PAOK  csapatánál edzősködött és amikor közel három hete csapatával BEK-meccsen Szombathelyen járt, nyilván nem gondolta, hogy csakhamar újra visszatér magyar földre. A PAOK-nál azonban anyagi nehézségek adódtak, Flevarakis szabaddá vált, klubunk pedig mindenképpen szeretett volna egy hazánkban még nem dolgozó, új szakembert a csapat mellé szerződtetni. Az ügynökségek kínálatából a tapasztalt, korábban görög kupát is nyerő, hazája mellett Svédországban, Németországban, lengyel és orosz földön is edzősködő szakemberre esett a választás.
Kostas Flevarakis ma délután érkezik Sopronba és áll munkába a csapatnál.
Fotó: www.paokbc.gr

Önkritika és előrelépés

Az SKC-tól történt távozása kapcsán próbálta honlapunk a korábban rendkívül sikeres szakembert, a Sopronban töltött időszakának, s azon belül a csapatnál a közelmúltban kialakult szituáció értékelésére kérni Sabáli Balázst, a klubbal hétfőn közös megegyezéssel szerződést bontó vezetőedzőt
A korábban csapatunkkal Magyar Kupa ezüst és bajnoki bronzérmet szerző, az együttest nagyjából egy év megszakítással gyakorlatilag 6 esztendőn át vezető szakember, a pár évvel ezelőtti sikerekről azt mondta: szerinte nagyon sokat számított, hogy akkor a pályán kívül is nagyon együtt volt az a társaság, közös programokkal, például kávézásokkal.
Csapatunk immáron csak volt szakvezetője kiemelte: nem veszi fel azt a stílust, amelyet néhány álnév mögé bújó kommentelő. Aki ismeri, tudja: neki, ha valakivel valami gondja, baja volt, azt az illetővel négyszemközt, személyesen szokta megbeszélni.
Sabáli kifejtette: neki, személy szerint most ebben az új helyzetben, elsősorban saját magával kell foglalkoznia. Ebbe beletartozik a csapatnál kialakult szituáció elemzése, hogy mi vezethetett idáig, kezdve a játékosok kiválasztásától a felkészítésen át a kommunikációig, s mindebből a tanulságokat levonva próbál tanulni.

Sabáli Balázs három kritikus időszakban is vezette a csapatot. Három éve ő maga mondott le, két éve átvette az együttest, most pedig közös megegyezéssel távozott. Mint mondta, mindegyik eset más és más volt. Három éve az történt, hogy miután Patonay Imre távoztával az utánpótlás csapatot is vezetnie kellett, nagyon elfáradt, úgy gondolta, lemondásával segíti a legtöbbet. Két éve mielőtt átvette volna a csapatot, már  korábban is felkérték kétszer. Attól a feladattól nagyon tartott, mint mondta, aki nem élte át, el nem tudja képzelni, milyen stressz és nyomás alsóházban playout-ot játszani – a lényeg a végeredmény volt, bennmaradtunk.
A jelenlegi helyzetről Sabáli Balázs annyit mondott,  a három évvel ezelőtti szituációhoz képest óriási különbség, hogy most tele van energiával. Elve: rend, pontosság, fegyelem!  Egyik legnagyobb gondja az volt, hogy a játékosokkal eléggé egyoldalú volt a kommunikáció, ő beszélt, a kosarasok egyetértően bólogattak, nem mondták el a véleményüket. Beszélgetni, vitázni csak úgy lehet ha mindkét fél nyitott és őszinte.

Sabáli tudja magáról: olyan ember, amilyen, ami a szívén, az a száján. Hibázni lehet nála, nyilván ő maga is hibázott sokat. Kiemelte: “Ha mersz önmagad lenni, biztos lehetsz benne,hogy nem fogsz mindenkinek tetszeni”. Ha valamire “ugrik”, vagy ha úgy tetszik “robban” az az, ha megbeszélt, gyakorolt, videón elemzett dolgokat nem úgy csinálnak, ahogy kellene. Tudja, ez nem mindig szerencsés, de ő ilyen! Azt is tudja, illetve valószínűnek tartja: volt, hogy megsértett játékost, de ezt mindig annak érdekében tette, hogy jobb legyen a csapat, személyében senkit nem akart megalázni. Ennek kapcsán elárulta, a legtöbb alkalommal tavaly, a hátvéd Brynton Lemar-t “marta le”  – a kosaras azonban tisztában volt vele, azért tette, hogy jobb legyen ő is és a csapat is, nem megsértődött ezen, hanem beállt a sorba, s próbálta minél jobban tenni a dolgát. Hozzáállás tekintetében Ryan Watkins, a playout-it játszó csapat centere is ilyen volt, átlagos tehetség – hatalmas szívvel. “Lemar, Watkins, Bavcic és Borisov a legjobb példái annak hogy edző és játékos között is tud lenni baráti viszony, több évvel a közös munka után is. Számomra ezek a visszajelzések és kommunikációk jelentik azt, hogy respektálják az elvégzett munkát.”  Többen érdeklődtek nála korábbi soproni játékosai közül, például egy régebbi időszakból Edin Bavcic.

Közös megegyezés – Sabáli Balázs távozik

Távozik csapatunk éléről vezetőedzőnk Sabáli Balázs, aki közös megegyezéssel bontott szerződést klubunkkal

Ez az évad sajnos nem úgy indult, ahogy reméltük. Vezetőségünkkel egyetemben, szakvezetőnk, Sabáli Balázs is – aki a soproni férfi kosárlabda történetének egyik legsikeresebb edzője – úgy érezte, hogy most egy új szakember, egy másik tréner segíthet, aki új impulzust adhat a társaságnak és felrázhatja a csapatot. Most tehát közös megegyezéssel elválnak a klub és – ahogy a városban és a sportágban mindenki nevezte – Sabi útjai.
Klubunk köszönettel tartozik Sabáli Balázsnak, azokért a fényes és szép sikerekért – gondolunk itt elsősorban a Magyar Kupa ezüst- és a bajnoki bronzéremre – amelyet csapatunk az ő irányításával ért el, és azért is, mert két éve, amikor igen nehéz helyzetben volt együttesünk, segített és végül bent tartotta az élvonalban csapatunkat. Elismerve és még egyszer megköszönve Sabáli Balázsnak az SKC-ért végzett munkáját, sok sikert kívánunk további pályafutásához.
Vezetőségünk, keresi a csapathoz a megfelelő felkészültségű új vezetőedzőt. Amíg nem találjuk meg, addig Bors Miklós másodedző és Sterbenz László szakmai igazgató vezeti az edzéseket. A már korábban távozó Damier Pitts helyére,  már az új edző javaslata alapján próbálunk majd másik irányítót szerződtetni.

KÖZLEMÉNY

Klubunk vezetése az SKC-t üzemeltető gazdasági társaság tulajdonosi körének képviselőivel, megvitatta a vártnál jóval gyengébben szereplő csapat körül kialakult helyzetet és az alábbi döntést hozta:

Szabadlistára tettük Damier Pitts játékjogát, és ezzel egyidejűleg kezdeményeztük a játékos szerződésének felbontását. Ugyanakkor messzemenőleg elítéljük a játékos és a vezetőedző között kialakult elmérgesedett viszonyt, konfliktust.

Nem kizárt, hogy nem Pitts lesz az egyetlen távozó csapatunktól. Vezetőségünk tudomására jutott ugyanis, hogy az egyik sorsdöntő mérkőzés előtti napokban, több játékosunk is megfordult a soproni éjszakában. Természetesen emellett sem megyünk, nem mehetünk el szó nélkül, hiszen ez a klub, valamint a csapat szurkolóinak arculcsapása. Ennek kapcsán is lesznek szankciók, a további fejleményekről honlapunkon keresztül tájékoztatjuk a közvéleményt.

Fájó, sima hazai vereség az újonc Oroszlánytól

Rossz ritmusban, nagyon gyengén, görcsösen, erőlködve játszva, 25 perc alatt több, mint 20 pontos hátrányba kerültünk az újonc Oroszlány elleni alsóházi rangadón, hazai pályán. Pitts kiállítása után volt néhány jó percünk a 3. negyed közepe táján, de ezt nem tudtuk átmenteni a záró etapra, így simán kikaptunk csapatként sokkal jobb újonctól
SKC – OSE Lions  61-82 (15-18, 16-27, 21-20, 9-17)
Sopron, NB I, 1.500 néző.
V.: Földházi, Török, Goda.

Sopron: Pitts 8. SUPOLA 13/3. Rivers 3/3, Jones 4, Carter 8.
Cs.: Thompson 21/3, Takács, MOLNÁR 4,  Werner, Fazekas, Élő, Schöll.
Edző: Sabáli Balázs

Oroszlány: ILLÉS 16/6, ABELL 12, RIZVIC 19/6,  Zsíros 3/3, BOZOVIC 16.
Cs.: Washington 5, Garamvölgyi, MOHÁCSI 9/9, Demeter, Hayes 2, Anda, Kucsora.
Edző: Sebastjan Krasovec
Rizvic betörésből dobott kosarára Jones felelt közelről. Gyorsan jöttek az első magyar pontok is, Illés triplája után Supi volt eredményes betörésből. Itt sajnos “megálltunk”, ritmust vesztettünk támadásban, kapkodni kezdtünk és a higgadtabban, pontosabban kosarazó Oroszlány egy 7-0-lal ellépett, érthető volt stábunk időkérése. Centerünk, Eric villanásával faragtunk a hátrányon és volt esély tovább csökkenteni, de eladott labdából könnyű ziccert kaptunk. A padról érkező Bernard jóvoltából, aki duplával, majd ügyes támadás végén triplával jelentkezett, 3-ra feljöttünk. A fellángolás sajnos csak rövid ideig tartott, a szakasz hajrája egyénieskedő, erőlködő játékot hozott a részünkről. Szerencsére ezúttal “hátul”, azaz védekezésben rendben voltunk, így Abell vezette ellenfelünk nem tudta ezt kihasználni. A szakasz végén labdaszerzés után Molnár Marcell volt eredményes, 3 pontos hátránnyal zártuk az első 10 percet.

Bár Jones gyönyörűen szerelte Bozovicot, Mohácsi a második etap elején triplával megduplázta ellenfelünk előnyét, bő 2 perc elteltével pedig 8 pontosra nőtt a hátrány, újból időt kellett kérnünk. Újra a magát “összekapni próbáló” Bernard villant, de az OSE-nak mindenre volt válasza. Miközben újra eladtuk a labdákat, a szakasz közepén 12 pontosra nőtt, az ekkor Bozovic és Abell vezette Oroszlány előnye. Sajnos egy jó megmozdulásra általában 3 rossz jutott, így aztán az önbizalom is elillant több játékosunknál. Ez abban nyilvánult meg, hogy tiszta dobóhelyzetekből a labdával együtt a felelősséget is tovább passzolták, bár a szurkolók próbálták buzdítani a srácokat. A félidő hajrájában Pitts és Thompson büntetőivel 10 ponton belülre kerültünk, de a végén újra jöttek a hibák elől és hátul. Hiába dobott bravúrkosarat Supi, az erőlködő Pitts technikaija utáni büntetővel csapatunk tetemes, 14 pontos hátránnyal és némi füttyszó kíséretében vonult az öltözőbe. Az első félidőben 5 gólpasszra volt 10 eladott labdánk, triplamutatónk pedig 1/11 volt.

Abban bízhattunk, ennél csak jobb jöhet… ehhez képest Bozovic pöcijével indult a második félidő és ez egy 6-0-s vendég rohamot indított útjára, amellyel 20 pontos lett a hátrány és időt kértünk. Pitts szerezte első kosarunkat, könnyedén felelt rá Hayes. Pitts ellen sportszerűtlen hibát ítéltek és mivel volt már egy technikaija, a kiállítás sorsára jutott. Az oroszlányi zónát Supi ugyan átdobta triplával, ám a Illés-Rizvic-Bozovic trió révén a szakasz közepén 24 pontosra nőtt az újonc előnye. Bernard amolyan “egyszemélyes kommandóként”, ügyes egyéni akciókkal és büntetőkkel egy 10-0-s rohamot vezényelt, időt kértek a vendégek, de megjött szurkolóink hangja. Valamit megéreztünk, Molnár Marci újra villant. Az Oroszlány hosszabb kosárcsendjének Washington vetett véget egy 2+1-es játékkal. A szakasz végén sajnos több tiszta helyzet is kimaradt. A szakasz Supi büntetőivel és 13 pontos OSE-vezetéssel zárult, bár egy ponttal megnyertük a negyedet.

A negyediket eladott labdákkal kezdtük, ellenfelünk köszönte szépen, Mohácsi és Bozovic révén egy 6-0-lal kezdve közel 20 pontosra hizlalta előnyét. 2 és fél perc elteltével az ezúttal abszolút vezérré előlépő Supi szerezte első pontjainkat a szakaszban, majd egy tripla formájában a 34. perc elején Demetre saját első pontjait. Időt kértek a vendégek, a remekül játszó Illés pedig a szakasz közepén egy triplával, majd egy duplával eldöntötte a meccset. A végén mindkét csapatban a cserék játszottak, Schöll Ricsi személyében újoncot avattunk. Lefújáskor szurkolóink rövid, de kemény kritikát fogalmaztak meg.

Sabáli Balázs, vezetőedző: Nem fogom a mérkőzést elemezni, mindenki látta és van véleménye, nekem is. Ez a mai teljesítmény, az én személyem ellen szólt. Le fogunk ülni a vezetőséggel, mert változások kellenek. Vállalom a felelősséget, de sajnálom, hogy így alakult, már az elején elrontottuk az egész szezont. Szerintem a napokban meg fog jelenni egy hivatalos tájékoztatás a továbbiakról.

Egyszerűen győzelem

Szombaton 18 órakor, az újonc Oroszlány együttesét fogadja csapatunk

Sabáli Balázs legénysége a nyitófordulóban, Jászberényben aratott győzelme után zsinórban 4 vereséget szenvedett el, a legsúlyosabb a múlt hétvégi kaposvári, közel 30 pontos fiaskó volt.
A somogyi találkozó után érthetően dühösen, elkeseredetten nyilatkozó edzőnk elmondta, ahogy minden – győztes és vesztes – meccs után, a Kaposvár elleni vereség kapcsán is videón elemezték, hogy mi volt amit rosszul és mi volt az, amit jól csináltak a játékosok. Szakvezetőnk bízik benne, ha a szóból nem is mindig, de a képekből majd értenek játékosai. Az első három kaposvári akcióból, kétszer elrontották a védekezésben megbeszélteket… Nem szabad így kezdeni!
A negatívumok kiemelése mellett, persze a pozitív dolgok megerősítésére és szükség van. Megmutatta azt is, amikor mindent jól csinált a társaság – labdaszerzés és kosár lett a vége, amikor tehát koncentrálnak, meg tudják oldani a feladatot. Edzőnk éppen erre utalt azzal, hogy ez a munkájuk, figyeljenek, koncentráljanak, ne pedig szórakozzanak, mások egzisztenciájával játszva.
Mindennek kapcsán Sabáli Balázs azt fejtegette: elképzelhető hogy vannak, akiknek túl sok az információ, így a stáb próbált bizonyos dolgokat leegyszerűsíteni a játékban és reméli, ennek lesz pozitív hozadéka. Bár elsősorban a saját dolgaival foglalkozott a gárda, azért a napokban irányítót cserélő – Conner Washington helyett Eric Washingtont szerződtették – Oroszlány játékából is felkészült.
Vezetőedzőnk hazai pályán az újonc ellen egyetlen eredményt tart elképzelhetőnek: a győzelmet

Súlyos vereség Kaposváron

A mérkőzés elején még vezettünk Kaposváron, majd az első szakasz közepétől futottunk az eredmény és ellenfelünk után. A harmadik negyed végéig többször is felzárkóztunk, de a zárószakaszra szétestünk és ellenfelünk ekkor eldöntve a meccset, végül nagy különbségű győzelmet aratott

Kaposvári KK – Sopron KC 87-59 (19-15, 21-16, 18-19, 29-9)
Kaposvár, férfi NB I, 1.200 néző.
V.: Cziffra, Pozsonyi, Kovács N.

Kaposvár: DAVIS 19/9, NORFLEET 18/12 Ponjavic 9, HENDLEIN 11, DRAMICANIN 16/9.
Cs.: LALIC 12, Krnjajski, Bogdán, Horváth H. 2.
Edző: Fekete Ádám.

Sopron: Pitts 18/6, Thompson 7, Takács 5/3, Rivers 7, Carter 9.
Cs.: JONES 9, Supola 4, Molnár.
Edző: Sabáli Balázs.

Demetre vállalta a játékot és ott is volt kezdő ötösünkben. Dramicanin duplájára, Pitts révén triplával feleltünk. Újabb Dramicanin dupla után, Norbi is “bevágott” egy hármast. A szakasz közepén “megálltunk” támadásban, és egy 7-0-lal fordítottak a hazaiak. A holtponton, a családi problémái ellenére csapatunkhoz visszatérő Jones próbálta átlendíteni csapatunkat, Demetre büntetőivel egyenlítettünk, Supi kosara pedig immáron újra a mi vezetésünket jelentette. A negyed hajrájában Dramicanin triplája adott nagy lökést a hazaiaknak, a szakasz – elpuskázott helyzeteink közepette – egy 6-0-a Kaposvár-rohammal és a hazai gárda 4 pontos vezetésével zárult.


Lalic egy jó büntetőjére, Damier révén hármassal feleltünk. Sajnos nem hozott áttörést, távolról sem, közelről sem ment, Norfleet 3+1-es akciója után 8 pontosra nőtt a hátrány, amelyen az időkérés után Pitts faragott büntetőivel. Bár ellenfelünk több pattanót visszaszedett a palánkunk alatt, sikerült rendezni a védekezést, Pitts és Jones révén egy 6-0-lal 2-re feljöttünk, ekkor a hazaiak kértek időt. Megtört a lendület, Ponjavic 2+1-es játéka egy 7-0-s hazai rohamot indított el, egyénieskedtünk támadásban, újra kénytelen volt időt kérni edzőnk. Norbi ugyan “villant” közelről, de Davis triplájával 10 pontosra hízott a Kaposvár előnye. Ezt sikerült gyorsan megfelezni zónára átállva, a félidő hajrájában addig meglehetősen “csendes” játékosaink, Thompson és a 2+1-es akcióval jelentkező Eric jóvoltából. Sajnos a félidő végét elrontottuk, újra egyéni akciókkal operáltunk, így Hendlein kosarai révén 9 pontos hazai vezetéssel zárult a félidő.


A második félidő elején váltva estek a kosarak, mindkét oldalon a belső emberek villantak, tőlünk Jones és Eric, hazai részről pedig Hendlein és az újabb triplát “vágó” Dramicanin. Állandósult a 10 pont körüli különbség, de időnként újfent egyénieskedtünk, így nem tudtunk közelebb kerülni a hazaiakhoz. Christian, Eric és Damier versenyben tartotta a csapatot, amely a 28. perc elején 5 pontra zárkózott föl. A szakasz végén Davis triplájával 8 pontosra nőtt a hazaiak előnye. A hazai irányítónak nagy önbizalmat adhatott a tripla, a záró etapot két betörés utáni kosárral és egy hármassal kezdve – mivel nem tudtunk felelni rá -, 15 pontosra növelte a Kaposvár előnyét. Hiába kértünk időt, szétestünk, sorra adtuk el a labdákat, a hazaiak egy 12-0-s két és fél perccel kezdve a záróetapot 20 pontosra növelve előnyüket. 15 hazai pont és több, mint 4 perc után, Rivers egy jó büntetővel megszerezte a negyedbeli első pontunkat, majd nem sokkal később Thompson az első mezőnykosarunkat. Ez azonban sovány vigasz volt, sok nehézséggel küzdő csapatunk három negyeden át ugyan versenyben volt, de a záróetap széteső játéka miatt simán kikapott.

A fotók a 10.19-i ZTE elleni, hazai mérkőzésen készültek.

Nyerni, nehézségeink ellenére is

Vasárnap, 18 órától Kaposváron játszik csapatunk bajnoki mérkőzést. A somogyiak a legutóbbi fordulóban szerezték meg első győzelmüket, mindkét fél 1-1 győzelemmel várja az összecsapást
Mint ismeretes, a hármas és a négyes pozícióban is bevethető játékosunk, Demetre Rivers bokasérülést szenvedett a ZTE ellen. Amint arról vezetőedzőnk. Sabáli Balázs  honlapunkat tájékoztatta, az egészségügyi stáb szinte egész héten az ő “rendbetételével” foglalkozott.  Rivers pénteken megpróbálkozott együtt edzeni a társakkal, de bizonytalan, hogy vállalni tudja-e a játékot.
Az édesanyja betegsége miatt a múlt hét végén Dallasba hazautazó Christian Jones pénteken visszatért Sopronba. Sabáli kifejtette: többek között azért is kellett visszahívni a játékost, – aki még maradt volna anyukáját ápolni – mert Rivers játéka bizonytalan. Edzőnk azt fejtegette, talán nincs is jó döntés ebben a helyzetben, de magas poszton kettejük nélkül óriási hátrányból indultunk volna, a három rutinos magas játékossal – Dramicanin, Hendlein, Lalic – felálló kaposváriak otthonában.

Ellenfelünkre rátérve edzőnk kiemelte: tapasztalt magas játékosaik mellett, a somogyiaknak Davis és Norfleet személyében két gyors, dinamikus, igen veszélyes mezőnyjátékosuk van. Az, hogy a Kaposvár is csak egy meccset nyert, csalóka, mert egy masszív, kellemetlen stílusú gárda a somogyi, elveszített mérkőzései egyikén sem játszott alárendelt szerepet, szoros végjátékokban maradt alul.
Bár nagy kérdés, Rivers játszhat-e, s hogy Jones milyen mentális állapotban lesz, nehézségeink ellenére is nyerni utazunk  Kaposvárra.

Ígéretes első félidő után, elfogytunk

Ellentétes félidők mérkőzésén a magas posztokon amúgy is tartalékos csapatunk, az első félidőben elveszítette a jól kezdő, ám megsérülő Riverst, így hiába játszottunk jól és vezettünk 12 ponttal félidőben, szünet után “felőrölt” bennünket a teljes létszámmal felálló ZTE és fordított
SKC – Zalakerámia ZTE KK 78-85 (26-18, 20-16, 16-22, 16-29)
Sopron, 1600 néző
V.: Kapitány, Minár, Fodor
SKC: Pitts 12/3, THOMPSON 19/6, Takács 3, Rivers 7/3, CARTER 29
Cs.: Supola 5, Élő, Molnár 3/3, Werner, Fazekas
Edző: Sabáli Balázs
ZTE: Ubilla 7/3, JOHNSON 26/6, Williams 6/6, SZABÓ 20/6, AGAFJONOV 17
Cs.: Djuric 6, Bagó, Gulyás. Simon 1, Doktor 2
Edző: Bencze Tamás

Amíg tőlünk Christian Jones az ismert családi okok miatt hazautazott, addig ellenfelünknél felépült az Oroszlány elleni hazai vereség alkalmával hiányzó két sérült, Ubilla és Djuric. Közel 2 perc elteltével rendezetlen védelem ellen Johnson a vendégeknek szerzett vezetést, az ellentámadásból Eric azonnal egalizált. Váltott vezetéssel haladtak a felek, Pitts és Carter villogott tőlünk, előbbi triplát is vágott. A szakasz közepén Bernard támadópattanó után, Demetre pedig lerohanásból óriásit zsákolva talált be, majd Eric újabb találata után 7-tel elléptünk, Bencze Tamás időt kért.  Az első percek messze legjobb ZTE játékosa, Johnson faragott a vendégek hátrányán egy triplával, de rögtön érkezett a válasz Demetre révén szintén 3 pontért. Johnson szinte egymaga tartotta versenyben ellenfelünket, de Supi és  Pitts révén mindenre volt válaszunk, így 8 pont előnnyel zártuk az első negyedet.

A második etap két zalai duplával indult, majd Eric pöckölte be a lepattanót. Volt, hogy a szerencse mentette meg csapatunkat a kosártól, a vendégek nem egy közeli – ezen a szinten ziccernek nevezhető – helyzetet és több büntetőt kihagytak. Bernard görcsösen játszott volt csapata ellen, de Demetre visszaállította a 8 pontos különbséget, majd egy ütközésnél megsérült. Eric közeli kosara, majd Molnár Marci szép akció végén dobott triplája után 10 pont fölé nőtt előnyünk. Jött az újabb ZTE-idő, de Supi kosara után 14-gyel mentünk, kár a kihagyott bónusz büntetőért. Agafjonovot hagytuk kétszer is üresen a palánk alatt és a rutinos center nem hibázott – edzőnk pedig nem habozott időt kérni, rendezendő a védekezést. Ez sikerült és csak azért állandósult Eric révén, a félidő végén a 10 és 15 pont közötti előnyünk, mert a büntetőket elég bőkezűen “pazarolták el” a srácok, így 12 pontos előnnyel fordulhattak. Szöszi ziccerére Eric egy jó büntetővel felelt.

Rossz ritmusban, több labdát eladva kezdtünk szünet után, bő 3 perc alatt egy 9-3-mal megfelezte hátrányát ellenfelünk, időt is kértünk. Centerünk, Eric egymaga tartotta a 6-8 pontos előnyt. Időkérés után a vendégpad kapott technikait. Mindkét csapat sok hibával játszott, Ubilla triplája után 4 pontosra csökkent az előny. Fokozódott a feszültség, a mezőnyben hasznos Bernard labdát szerzett, majd értékesítette büntetőit. Sajnos a jól kezdő Pitts erőlködött, Johnson viszont új erőre kapott, betörésekből szerzett kosaraival 1 pontra hozta föl a ZTE-t. A szakasz vége Bernardé volt, zsinórban dobott 5 pontjával – az etap végén labdaszerzés, zsákolás – 6 pontos előnnyel várhattuk a záró etapot.

Támadásban továbbra sem találtuk a ritmust, gyengén dobtunk, nem egészen 2 és fél perc alatt Johnson vezérletével, valamint Szöszi szerencsés hármasával egy 8-0-lal fordított a ZTE. Bernard magára talált és beszórt két triplát, de a palánkok alatt magassági és erőfölényben lévő vendégek – Szabó és Agafjonov révén -, minden támadásukat kosárral fejezték be és a szakasz közepén 7 ponttal elléptek. Hosszabb kosárcsendünknek Eric vetett véget és ez új erőt adott. A remek második félidőt produkáló Thompson 2 és fél perccel a vége előtt 3 pontra hozta vissza csapatunkat, ráadásul Johnson kipontozódott. Agafjonov zsákolása után Eric 2+1-gyel 2 pontra felhozta csapatunkat. Zónával próbálkoztunk, amelyet az utolsó percre fordulva Szöszi triplával dobott át, és erre már nem volt válaszunk. Riverst elveszítve szünet után “elfogytunk”, és ezt kihasználva ellenfelünk fordítani tudott.

Sabáli Balázs: – Nehéz helyzetben, két vereségből mentünk bele a mérkőzésbe, ráadásul csütörtökön jött a hír, hogy Jones-nak haza kell utaznia. Egy magas játékos kiesésével át kellett alakítani a stratégiát, de jól reagáltunk rá, jó védekezésből sikerült könnyű kosarakat szerezni és a támadójáték is hatékony volt. Sajnos az első félidőben még egy kulcsjátékost elveszítettünk, és nem maradtunk elegen ahhoz, hogy megtartsuk az előnyt. Gratulálok a ZTE-nek, nálunk most sok a kérdőjel, remélem, Rivers sérülése nem súlyos.

Tartalékosan fogadjuk a zalaegerszegi “sebzett oroszlánt”

Szombaton, 18 órától a Zalaegerszeg együttese látogat hozzánk. Nem a legjobb előjelekkel, tartalékosan, a legutóbb Debrecenben dupla-duplát elérő Christian Jones nélkül várjuk a zalaiakat
Fiaink a felkészülés során – váltakozó sikerrel – három alkalommal is megmérkőztek a zalaiakkal. Amint azt – a kispadra, a debreceni összecsapással eltiltását letöltve visszatérő – vezetőedzőnk kifejtette: bár egymás számára  nem  ismeretlen felek feszülnek egymásnak, a felkészülési időszakban egyik edzőmeccsen sem voltak teljesek a keretek, így azokból messzemenő következtetéseket levonni nem érdemes. Edzőnk úgy véli, abból viszont talán igen, hogy – tartalékosan felállva – legutóbb hazai pályán kikapott az újonc Oroszlánytól.
Sabáli úgy gondolja, hazai veresége után egy sebzett oroszlánként küzdő Zalaegerszeg látogat Sopronba. Edzőnk arra számít, hogy a ZTE két, a múlt heti mérkőzést sérülés miatt kihagyó légiósa, az amerikai irányító, Ubilla és a négyes-ötös poszton bevethető horvát Djuric is harcra kész lesz a szombat esti mérkőzésre. Mint mondta, a ZTE-nek igen veszélyes, eredményes a mezőnysora, és a palánkok alatt is erős a Szabó-Agafjonov-Djuric trió. Csapatunk próbált a lehető legjobban felkészülni holnapi riválisából, de ezzel együtt nagyon nehéz feladatnak tűnik a zalai gárda legyőzése.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy csapatunkban – a legjobbját éppen a múlt héten, Debrecenben nyújtó, 14 pontos, 13 lepattanós dupla-duplát “szállító” – Christian Jones-ra nem számíthatunk.Vezetőedzőnk honlapunknak elmondta,  játékosunk egy dallasi otthonban tartózkodó, amúgy sem egészséges édesanyja állapota rosszabbra fordult. A kosaras – érthetően – nincs mentálisan olyan állapotban, hogy a kosárlabdára koncentráljon, tudomása szerint hajnalban haza is utazik. A körülmények ismeretében az sem zárható ki, hogy játékosunknak hosszabb ideig otthon kell maradnia, akkor pedig lehet, hogy  új játékost kell keresni. Ezzel együtt hazai pályán valahogy le kell győzni a zalaiakat…

30 perc jó játék után, szétestünk

Az első három negyedben csapatként jól működve gyakran vezettünk is a DEAC otthonában, ám a záróetap első 7 percében nem tudunk mezőnykosarat szerezni, így a hármasokat nagyon gyengén (3/24, 12,5%) dobva kikaptunk

DEAC-SKC 87-71 (19-18, 22-20, 22-22, 22-11)
Debrecen, férfi NB I, 1200 néző.
V.: Tőzsér, Frányó, Goda.

DEAC: COSTA 7/3, Manigat 12/6, HARRISON 17/9, ARMWOOD 11, TÓTH Á. 16
Cs.: BORISZOV 13, Bognár 2, Polyák 3/3, Somogyi.
Edző: Kovács Adrián.

SKC: Thompson 5/3, Supola 8, RIVERS 16/6, JONES 14, CARTER 17.
Cs.: Pitts 9, Takács 2, Molnár M.
Mb. edző: Bors Miklós.

Hazai részről Milos, tőlünk pedig  a hét elején kisebb sérüléssel bajlódó Pitts maradt ki a kezdő ötösből. Bő 2 perc elteltével Tóth Ádám vezérletével 8-3-ra elléptek a hazaiak, de büntetőkkel hamar feljöttünk 1 pontra, ám sajnos Bernard gyorsan összeszedett 3 faultot. A szakasz közepén Carter villanásaival tapadtunk a hazaiakra, majd lerohanás után Supi 2+1-es játékával át is vettük a vezetést. Centerünket, Ericet nem tudták tartani a vendéglátók, ám a negyed hajrájában egyénieskedővé vált játékunk, több labdát eladtak a srácok, egy 7-0-lal fordított a DEAC. A szakasz végeredményét Pitts állította be büntetőkből.

A második etap elején váltott vezetéssel haladtak a felek, majd labdákat szerezve Christian Jones vezérletével sikerült 5-tel megugrani. Sajnos a jó periódust ezúttal sem sikerült “megfejelni”, hamar ledolgozta hátrányát a hazai gárda, amikor Demetre jelentkezett szép hármassal. Christian újra villant, és bár távolról nem ment a dobás, Norbi agresszív labdaszerzés utáni ziccerével tartottuk az előnyt. A félidő végén sajnos Damier megoldásai nem sikerültek, Harrison és Armwood vezérletével egy 8-2-vel fordított  DEAC. Sajnos a félidő végén Eric megkapta a 3. személyijét, Milos pedig bedobta a büntetőket. Így, bár a második etap nagy részében vezettünk, 3 pontos hátránnyal térhettünk pihenőre.


Damier duplájával indult a második félidő. Supi is villant bátor betörésből, egységes csapatmunkával sikerült 10-2-vel kezdeni szünet után, úgy, hogy Jones jól tartotta Tóthot, szedte a pattanókat, és már a 3. etap közepén dupla-duplával állt. A hazaiakat Milos tartotta versenyben, 2 pontra feljöttek a hazaiak, amikor Bernard vágott be egy hármast. A szakasz hajrája ezúttal is a hazaiaké volt, Manigat és Costa is beemelt egy-egy triplát, majd eladtuk a labdát, s a hazai akció után technikait kaptunk. Fordítottak a hazaiak, és bár szinte végig vezettünk a 3. negyedben ugyanúgy 3 volt a hátrány a záróetap előtt, mint szünetben.
Eric büntetőire Harrison triplája egy villámgyors hazai 7-0-nak “ágyazott meg”, 8-cal ellépett a DEAC. Érthető, hogy időt kért Bors Miklós, de ez sem segített, Harrison újabb hármasával 10 fölé nőtt a hátrány. Támadásban tanácstalanokká váltunk, ritmust (té)vesztettünk, nem tudtunk tiszta helyzetekig játszani, a DEAC 12-3-ra nyerte az etap első felét és 12 ponttal ellépett. Távolról továbbra sem ment, még tiszta helyzetekből sem, egyre “nyílt az olló”, 3 perccel a vége előtt 20 pontosra nőtt a DEAC előnye. Első mezőnykosarunkat a záróetapban 7 és fél perc elteltével dobta Demetre. Igaz hármat ért, de ez már nem osztott, nem szorzott. Három negyeden át jól játszottunk, de a záró etap elején bekövetkező hosszú rövidzárlatunkat könyörtelenül büntette a DEAC.

Másodedzőnk főszerepben

Már ma, a délelőtti edzést, majd az ebédet követően kora délután útra kelt csapatunk Debrecenbe. A múlt hétvégi Körmend elleni rangadón kiállított, így eltiltott Sabáli Balázs helyett másodedzőnk, Bors Miklós meccsel a holnapi, DEAC elleni bajnokin

Bors Miklós honlapunk érdeklődésére elmondta: a szituációt nagy kihívásnak tartja és megpróbálja a lehető legjobban megoldani a feladatot. Reméli, a csapatnak sikerül győzelemmel hazatérni Debrecenből.
Bors Miklós azt taglalta: A héten az edzésmunka, az ellenfélből való felkészülés, valamint a csapat felkészítése a szokásos menetrend szerint zajlott. A hét második felében a szakmai stáb a vezetőedző, Sabáli Balázs vezetésével felépítette, kidolgozta a Debrecenben alkalmazandó stratégiát. Biztos benne, hogy a meccselés közben nagy segítségére lesz a tapasztalt szakmai igazgató, Sterbenz László.

Természetesen szakvezetőnk, Sabáli Balázs is a csapattal tart. Mint mondta, az eltiltott edző ott lehet a teremben és a kispaddal szemben lévő lelátóról figyelheti a mérkőzést… Elmondta, Pitts egy esés után a térdén “landolt” és emiatt a hét első felét kihagyta, de ő is harcra kész. A vezetőedző kiemelte: minden segítséget megadtak a srácoknak, hogy hatékonyak legyenek, de ez csupán az elmélet. Gyakorlatban, a pozíciójátékban legjobb magyar centert, Tóth Ádámot, a Sopronban is jól ismert Boriszovot, a remekül dobó Manigatot, valamint a roppant atletikus magasember Armwoodot a soraiban tudó DEAC megfékezése, nagyon nehéz lesz. Támadásban pedig, meg kell találnunk a debreceni védelem sebezhető pontjait és ha ezt így együtt mind sikerül megvalósítani, akkor összejöhet a bravúr!

 

Közlemény

Klubunk nem szeretne, s nem is teheti meg, hogy szó nélkül elmenjen a múlt pénteki, SKC – Egis Körmend találkozón történt nézőtéri, szurkolói rendbontás mellett. 

Megítélésünk szerint egy mérkőzés résztvevői, szereplői, úgy a játékosok és az edzők, ahogy a játékvezetők is hibázhatnak – ez benne van a játékban, annak része. Ezek a hibák egy olyan feszült légkörű találkozón, mint amilyen a múlt pénteki Sopron-Körmend mérkőzés volt, amelyen mindkét felet népes szurkolótábor támogatott, nagyobb visszhangot kaphatnak, hevesebb, érzékenyebb reakciókat válthatnak ki a szurkolókból, mint általában – sajnos az ominózus összecsapáson is ez történt.

Klubunk az MKOSZ szabályrendszerét, a mérkőzésekre vonatkozó előírásait, magára nézve kötelezőnek tartja és a rendbontók azonosítását megkezdte. A nézőtéri rendbontások miatt kiszabott büntetési tételek a klub költségvetését érzékenyen érintik, jelentős mértékben terhelik. Éppen ezért tisztelettel arra kérjük kedves szurkolóinkat, hogy a jövőben – valahol értve egy-egy számunkra kedvezőtlen ítélet utáni reakciókat, hiszen van, hogy mi vezetők sem értünk feltétlenül egyet egy-egy ítélettel – tartózkodjanak a sportpályára nem való megnyilvánulásoktól, cselekedetektől, amelyekkel végső soron a klubot büntetik!

Továbbra is hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Soproni Kosárlabda Club a hazai mérkőzésein, a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni a fair play szellemének megőrzése és a mérkőzés szereplőinek biztonsága érdekében.

Sportbaráti üdvözlettel,
Soproni Kosárlabda Club

Hatalmas küzdelem, 4 pontos  vereség

Bár remekül kezdtünk a Körmend ellen, az első negyed második felétől ellenfelünk átvette a vezetést és az irányítást. A 3. negyedben már 10 pont fölötti előnye is volt a Körmendnek, de volt tartásunk. A feszült légkörű találkozón megteremtettük az esélyt a fordításra, de a kritikus szituációkból ellenfelünk jött ki jobban
Sopron KC – Egis Körmend 80-84 (20-21, 14.21, 21-17, 25-25)
Sopron, férfi, NB I, 2000  néző. V.: Papp, Farkas, Major.
SKC: PITTS 24/6, THOMPSON 26/3, Takács, Rivers 10/6, Carter 8.
Cs.: Supola 6/3, Jones 6, Molnár M.
Edző: Sabáli Balázs
Körmend: Turner 11/3, EDWARDS 12, Oroszi, VARNADO 28/12, Keller 10.
Cs.: Kastrati 6, Ferencz 8/6, Taylor 6, Németh 3.
Edző: Matthias Zollner
Gyászszünettel indult a találkozó, a legendás soproni edző közelmúltban elhunyt özvegyének, Krasznai Ferencnének tiszteletére.
Demetre triplájával mi szereztünk vezetést, majd Pitts előbb duplát, majd triplát”vágott”, miközben a vendégek több labdát eladtak. 2 perc 21 másodperc telt el, amikor 8-0-nál időt kértek a vendégek. Bernard Thompson büntetői után nem egészen 3 perc elteltével, szurkolóink 10-et számoltak a vendégekre. Több, mint 3 perc elteltével Varnado 2+1-es akcióból szerezte a Körmend első pontjait. Megtört a lendület, kapkodni kezdtünk, egy 8-0-s percet “repesztve” 2-re feljött a Körmend, érthető, hogy ekkor mi kértünk időt. Bernard próbálta egészpályás szóló kosárral átlendíteni csapatunkat a holtponton, sajnos kevés sikerrel. “Megálltunk”, pontatlanokká váltunk támadásban, Turner és Kastrati  jóvoltából egy 9-0-lal megugrott, az összességében 17-2-t “repesztő” vendégegyüttes. Taylor elhibázott zsákolása után, Pitts és Jones révén próbáltunk zárkózni. Előbbi ziccerével egalizáltunk is, Ferencz hármasának köszönhetően vendég vezetéssel zárult a fordulatos szakasz.

Supi ügyes ziccerével visszaszereztük a vezetést a második etap elején. Ezt az etapot is mi kezdtük jobban, 7-2-vel, hatékony volt a Molnár-Supola hátvédpár. A szakasz közepén egymás hibáiból éltek a felek, majd Varnado 1 pontra felhozta a vendégeket. Megint megtört a lendület, technikait is kaptunk, egyénieskedni kezdtünk, eladtuk a labdákat, a Körmend pedig egy 8-0-lal, 4 pontos előnnyé változtatta, korábbi ugyanekkora hátrányát. Több, mint 4 perces kosárcsendünket támadópattanó után, Jones törte meg. Nem lendítette át a csapatot a holtponton, továbbra is egyénieskedtünk, Keller zsákolása, majd Turner hármasa után 8 pontra nőtt a hátrány, egy 16-4-et “rohant” a Körmend.

A Keller-Varnado belső kettőse révén 9-2-vel kezdett szünet után a Körmend, 2 és fél perc elteltével Eric Carter révén szereztük első akciókosarunkat. Állandósult a 10 és 15 pont közötti vendég vezetés. Keller szabálytalankodott Jones-szal szemben. Videózás után nem lett sportszerűtlen, mi viszont technikait kaptunk. A közjáték viszont nekünk tett jót, ellenfelünk elbizonytalanodott, mi viszont egy Thompson és Pitts vezette 9-2-vel 4 pontra feljöttünk, és ennyi maradt a különbség a negyed végén.

A záró etap Bernard hármasával indult, egyetlen pontra zárkóztunk föl. Volt labda egyenlíteni, fordítani, de nem sikerült. Varnadót nem tudtuk tartani, ismét elléptek 8-cal a vendégek. Supi triplája keltette életre reményeinket. A szakasz közepén állandósult a Körmend 5 pont körüli vezetése. A vendégeknél Edwards lépett elő, de Bernard bő 2 perccel a vége előtt, 3 pontra visszahozta csapatukat. Bő perccel a lefújás előtt Keller kipontozódott, az addig remekül játszó Bernard viszont kihagyta a büntetőket. A túloldalon Ferencz triplát “vágott”. Nem adtuk olcsón a bőrünket, de ahhoz, hogy egy triplányira visszajöjjünk, Bernard zsákolása és Demetre hármasa mellett Turner elrontott büntetői is kellettek. Labdánk volt, de Damiernél lépéshibát ítéltek, majd újabb technikait kaptunk. A roppant hosszú, elnyújtott végjátékban, az amúgy igen csúszós parkettát törölgették percekig, 10 másodperccel a lefújás előtt Edwards egy jó büntetővel bebiztosította a Körmend sikerét.
Szurkolóink a vereség ellenére értékelték a tartást, a küzdést-hajtást.
Sabáli Balázs: A Körmend mai győzelme megérdemelt, ha megnézzük, hogy mi hogyan játszottunk. Több volt az egyénieskedés, mint az előző találkozón, vagy éppen a felkészülés alatt. Sajnos védekezésben is vétettünk olyan egyéni hibákat, amelyek megpecsételték a sorsunkat. A győzelmet a Körmendtől nem veszem el, mert megérdemelték, sokat tettek érte, de… Mi egész héten azért dolgozunk, minden edző, minden csapat, hogy a lehető legjobbat kihozzák a mérkőzésen, mindenki hibázik, a játékvezetés is, benne van. Itt most történt olyan dolog, ami minket sokkal jobban sújtott. Nem tudják a szurkolók, hogy új szabály van: Ha valaki visszanézi a videóbírót, és nincs igaza az edzőnek, elveszít egy időkérést, ha újra visszanézeti és nincs igaza, elveszít egy újabb időkérést, vagy ha már nincs, akkor technikai hibát kap. Annál a helyzetnél mi nem is kértünk videóbírót, nem tudom, miért mondták azt, hogy nincs igazunk, de videóbírót nem kértünk. Itt elvesztettük a mérkőzés ritmusát, kétszer volt lehetőségünk visszajönni a meccsbe, de nem sikerült. Mindenkinek tükörbe kell nézni és levonni a következtetéseket. Ez a mérkőzés nem a játékról szólt, és ez a legnagyobb probléma. Ma vereséget szenvedtünk, de az élet nem áll meg, dolgozunk tovább, és megpróbáljuk kijavítani a hibáinkat.

A hangulatra is fel kell készülni

Pénteken 19 órakor dobják fel a labdát otthonunkban a Novomatic Arénában, az új évad első hazai találkozóján. Hazai premierünk egy hagyományosan nagy derbi lesz, a Körmend látogat hozzánk

Mi Jászberényben, holnapi ellenlábasunk pedig saját pályáján, az újonc Oroszlány ellen kezdte győzelemmel az évadot. Vezetőedzőnknél, Sabáli Balázsnál először az ellenfélről érdeklődtünk.

– Pénteken este a válogatottakkal felálló ezüstérmes Körmend lesz az ellenfelünk, amely – hozzánk és a csapatok többségéhez hasonlóan – jelentősen átalakult. Milyen lehet az új körmendi együttes, mi várható tőlük?
– Körmenden idén is sikerült egy nagyon erős keretet összehozni. Edzőjük maradt, a stílusuk nem sokat változott, továbbra is bíznak játékosai egyéni képességeiben. Az egyik legjobb magyar center, Keller Ákos megszerzése óriási erősítés nekik, és a hazai állományukban ott van még a remekül dobó, rendkívül tapasztalt Ferencz Csaba is. Láttam őket a saját felkészülési tornájukon, képesek többféle szerkezetben is játszani, akár magasban is – Kellerrel és a korábban nálunk is megforduló Taylorral – és ez így, amellett hogy magas, nagyon atletikus kettős. Irányítójuk jó ritmust ad játékuknak, több távolról jól dobó játékosuk van. Próbáltunk felkészülni belőlük, de főleg még így a bajnokság elején, elsősorban a saját játékunkat próbáltuk, próbáljuk “összerakni”.
– Ez nyilván egy hosszabb folyamat. A Körmend ellen mi dönthet?
– Sok apró, a nézők számára talán nem túl látványos, ám szakmailag igen fontos részletnek kell összeállnia, mind támadásban, mind védekezésben. Ezen dolgoztunk a héten, és persze a Körmendből is készültünk. Amit még ki kell emeljek, hogy várhatóan remek lesz a hangulat a csarnokban, az ellenfelet is várhatóan sokan érkeznek buzdítani. Bár légiósaink játszottak nagy közönség előtt, azért lélekben erre is fel kell készíteni őket. Bízom benne, hogy a várhatóan remek atmoszféra jótékonyan hat majd játékosainkra és ez hozzásegíti csapatunkat egy jó eredmény eléréséhez…

DOBJ ÉS NYERJ!

Klubunk dobóversenyt hirdet a SKC hazai mérkőzésein, amelyre várja a jelentkezőket. Az első megmérettetésre a pénteki, Körmend elleni mérkőzésen kerül sor

A dobóverseny a hazai mérkőzések első és harmadik negyedében kerül megrendezésre, 75 másodperc alatt egy ziccer-, egy büntető, egy hárompontos- és egy félpályás dobást kell sikeresen teljesítenie. A nyeremény az első sikeres versenyző számára 25 (25×0,5 liter) korsó sör.
Az esetleges sikertelen dobásokat követően, a nyeremény próbálkozásról-próbálkozásra halmozódik, így a második versenyző akár 50 korsó sör tulajdonosává válhat és több sikertelen próbálkozás esetén, a tét akár 100 (vagy több száz) korsó sör is lehet.

A játékban kizárólag 18 éven felüliek vehetnek részt benne, hivatalos azonosító okmány bemutatásával, előzetes regisztráció után.
Az előzetes regisztráció helye: All Star Bowling Club, Sopron, Lackner K. u. 48.
A dobóversenyen való részvétel, a regisztrálás sorrendjében történik. A jelentkezővel a meccs napján 15 óráig egyeztetésre kerülnek a részletek. (érkezés, lebonyolítás menete)

Jelentkezz és bizonyítsd be, hogy jobb vagy, mint a legjobbak!

Diadal Jászberényben – bravúrral kezdtük a szezont

Az első félidőben alaposan megleptük az előző szezon meglepetéscsapatát, a szünetig 16 pontos előnyt szereztünk. A második félidőben ugyan elég hosszú és mély hullámvölgybe kerültünk és fordítani tudott a Jászberény, de a hajrá a miénk volt, így fontos és értékes idegenbeli győzelemmel kezdtük az új évadot
Jászberényi KSE – SKC  66-76 (18-26, 7-15, 20-8, 21-27)
Jászberény, férfi NB I, 800 néző.
V.: Praksch, Söjtöry, Pozsonyi.
Jászberényi KSE: STATEN 15, Mészáros, REED 12/6, ALEKSANDROV 15/9, Pantelic 8.
Cs.: BRBAKLIC 14, Miller 2, Ruják B., Peringer.
Edző: Nikola LazicSopron KC: PITTS 29/6, THOMPSON 10, SUPOLA 8, Rivers 5, CARTER 15.
Cs.: Takács 2, JONES 7/3, Fazekas, Molnár M.,  Werner.
Edző: Sabáli Balázs

Az előző évadban Jászberényben szereplő – sőt remeklő – irányítónkat Damier Pitts-t nagy tapssal fogadta a jászberényi publikum. A két csapatunkhoz a héten csatlakozó légiósunk közül, a kétéves magyarországi tapasztalattal rendelkező Thompson bekerült  kezdő ötösünkbe. Reed a hazaiaknak szerzett vezetést, csapatunk első szezonbeli kosarát centerünk, Eric Carter szerezte. Nem sokkal később Thompson is “beköszönt”, de Reed triplájával visszavették a vezetést a hazaiak. Váltott vezetéssel haladtak a felek, Pitts jelezte, “emlékszik” még a jászberényi teremre, gyűrűre. A szakasz közepén Eric és Bernard kosaraival egy 9-0-s rohammal sikerült 7 ponttal ellépnünk. Érthető hazai időkérés után két legújabb játékosunk, a kifejezetten jól kezdő Bernard, valamint a jászságiaknak nem sokkal pályára lépése után “beköszönő” Christian Jones révén, visszavertük a hazai felzárkózási kísérleteket, Demetre és Pitts villanásaival pedig 10 pont fölé nőtt előnyünk. A szakasz nagy dobópárbajjal zárult, Pitts révén első triplánkat is megszereztük. A negyed hazai duplával, ám a nyitó etapban a pattanózást 14-6-ra nyerő csapatunk 8 pontos vezetésével zárult.
A második etap úgy indult, ahogy az első befejeződött, Staten révén hazai kosárral. Eric felelt rá, majd 28-20-as vezetésünknél “befagyott” az eredményjelző. Pitts szervezetten védekező csapatunkat lendítette át a holtponton, újfent 10 pont fölé nőtt előnyünk. Aleksandrov triplájával egy közel 6 perces hazai kosárcsendet tört meg, minket viszont nem tudott, új centerünk Christian Jones előbb duplával, majd triplával jelentkezett. Supola Zoli  duplája után, ezzel a 7-0-lal 16 pontosra nőtt előnyünk és így is fordulhattunk.
A második félidő elején váltva estek a kosarak, Eric és Damier révén tartottuk a 15 pont körüli előnyt. A 3. etap közepén “megálltunk” támadásban, és egy Staten, Reed és Brbaklic vezette 11-2-vel 6 pontra feljöttek a hazaiak. Hiába kért rohamuk közben időt edzőnk, több labdát eladtunk ebben az időszakban, érződött, hogy nem igazán szoktak még össze a srácok. A szakasz hajrájában Supi vetett véget több, mint 4 perces kosárcsendünknek, ám ez nem lendítette át a holtponton csapatunkat, a szakasz végén 4 pontra feljöttek a hazaiak.

Pitts büntetőivel indult a záró szakasz, ám Aleksandrov triplával felelt. A szerb erőcsatár lépett elő vezérré hazai részről, mi viszont támadásban elbizonytalanodtunk, a 34. percben fordítottak a hazaiak.  Időt kértünk és Bernard hosszú “hallgatás” után, két sikeres és egyben fordítást érő büntetővel szólt hozzá a játékhoz, majd Supi is büntetett. Úgy tűnt, sikerült átlendülni a holtponton, Thompsonhoz hasonlóan Eric is hosszú “hallgatás” után talált be, és “feltámadásunk” oly frusztrálttá tette a hazaiak szerb centerét, Pantelicet, hogy rövid időn belül két technikait kapott, így kiállították. Azok után, hogy fordítottak a hazaiak, a szakasz közepén egy 9-0-s rohamot “vágtunk ki”. Nem tört meg a Jászberény, hiába dobott triplát Pitts, 2 perccel a vége előtt 5 pontra feljött a szívósan küzdő hazai gárda. Másfél perccel a vége előtt – a legjobbkor – szerezte első kosarát új csapatkapitányunk, Takács Norbi, majd az amúgy elég görcsösen kosarazó Demetre duplája adta meg a kegyelemdöfést a Jászberénynek

Bravúrra készülünk az előző szezon meglepetéscsapatánál

Szombaton este, 18 órától Jászberényben, az előző évad meglepetéscsapatának otthonában kezdi meg bajnoki szereplését a nyáron jelentősen átalakuló együttesünk, amelyből két légiós is, a hátvéd Bernard Thompson, valamint a center Chris Jones is csak ezen a héten kapcsolódott be az edzésmunkába

– Milyen erőállapotban érkezett a két, a csapatnál a héten edzésbe álló játékos? – kérdeztük edzőnket, Sabáli Balázst.
– A körülményekhez képest, aránylag jó fizikai állapotban csatlakoztak a csapathoz.

– Ilyen kevés közös edzéssel, munkával, mire számítasz a csapattól a bajnoki nyitányon?
– Egyértelmű, hogy ilyen kevés idő után nem várható el, hogy játékunkban minden olajozottan működjön. Ahhoz, hogy a játék összeálljon és olyan legyen majd, mint amilyet remélünk, azért jóval több idő kell.

– Jászberényben kezdünk, az előző évad meglepetéscsapatának otthonában. Mi várható ellenfelünktől?
– Jászberényi kollégám kicsit hasonló cipőben járva, hasonló helyzetben várhatja a meccset, mint jómagam. Utolsó légiósuk náluk is csak a hét elején állt edzésbe, tehát egyik csapat sem tudott a teljes keretével edzőmeccset játszani. Próbáltuk minél jobban, alaposabban felkészülni ellenfelünkből és játékosaiból, akik közül a korábban is Magyarországon kosarazókat azért jól ismerjük.

– Mi dönthet a nyitányon?
– Amellett, hogy az ellenfélből próbáltunk minél alaposabban felkészülni, azért elsősorban a saját játékunkra próbálunk koncentrálni. Úgy érzem, holnap az dönthet, hogy melyik fél tudja az akaratát rákényszeríteni a riválisára. Ezt elérve szeretnénk az új szezon nyitányán nyerni, az előző évad meglepetéscsapatának otthonában.

Családapa és csapatkapitány

Kettős öröm érte a közelmúltban, viszont így bizonyos értelemben dupla felelősséggel vághat neki a hétvégén kezdődő bajnoki évadnak új csapatkapitányunk, a hónap elején édesapává vált Takács Norbi
– Messze te vagy a csapat legrégebbi játékosa. Hányadik évadodat is kezded Sopronban? – kérdeztük új “csékánkat”.
– Ha jól számolom, ez már a kilencedik szezonom lesz, a csapatnál. – felelte kis gondolkodás után Norbi.

– Amellett, hogy a csapatnál téged nevezték ki vagy választottak  a csapat kapitányának, a magánéletedben is jelentős változás történt, hiszen édesapa lettél. Mindez azért nyilván a büszkeség mellett, valahol egyben nem kis felelősséget is jelent…
– Egy ilyen élethelyzet, hogy gyakorlatilag egyidejűleg lesz édesapa és csapatkapitány az ember, biztos hogy segíthet gyorsan “felnőni” – mármint a feladatokhoz. Természetesen van felelősség jócskán mindkét területen, de szerencsére segítség is akad, ami bizony el is kel, főleg így az első időszakban.


– Maradjunk a sportnál és az SKC-nál, a csapatkapitányi státusnál. Ezt a pozíciót ideiglenesen, pár meccs erejéig korábban is betöltötted. Milyen tapasztalatokat szereztél az ilyen esetek során?
– Ilyen alkalmak akkor történtek, amikor az éppen aktuális “cséka” sérülés miatt nem játszhatott. Ilyenkor a csapatkapitányi feladatok azért főleg a mérkőzésekre korlátozódtak, helyettesként kellett ellátnom a feladatot. Egészen más “beugró” csapatkapitánynak lenni pár mérkőzés erejéig, és egészen más úgy betölteni ezt a pozíciót, hogy a szezon elejétől tudja az ember, hogy ő lesz a kapitány.

– Mennyire érzed magad felkészültnek a feladatra?
– Az azért sokat számít, hogy már lassan egy évtizede játszom itt, és persze sokat jelent a feladat megfelelő ellátásában, hogy olyan remek elődöket láthattam, hogy hogyan töltik be, hogyan töltik meg tartalommal a csapatkapitányi feladatok ellátását, mint Molnár Bandi, Trepák Zoli, Ruják Andris vagy éppen Dénes Gabi. Ő – mármint Gabi -, szerencsére most is a klubnál van, ráadásul nemcsak mint korábbi csapatkapitány, hanem mint kisgyermekes édesapa is segít és sok hasznos tanácsot ad.

– Hogy látod a hét végén induló bajnokságban a csapat esélyeit?
– Elég későn állt össze a keret, de az a három új légiós, akik már hosszabb ideje nálunk vannak, kifejezetten jó szellemiségű, mentalitású fiú. Egyikük most nyáron jött át először Európába, de szerencsére van, aki már hosszú évek óta játszik a kontinensen és tapasztalatával tudja őt segíteni. Bízom benne, hogy a napokban érkező srácok is beállnak a sorba és tudnak segíteni nekünk, én pedig próbálom összefogni a társaságot a pályán és azon kívül egyaránt.
Az előző években a bajnokság nagyon kiegyenlített, kiegyensúlyozott volt, szerintem idén sem lesz másként. Sok munka és némi idő azért kell amíg összeáll majd a játék, éppen ezért a mi részünkről és a szurkolókéról szükség lesz némi türelemre. De optimista vagyok, remélem, sikerül hasonlóan szerepelnünk, mint az előző évadban.

Új centerünknek megvannak a “fegyverei”

Vasárnap megérkezett és hétfőn edzésbe is állt csapatunknál új centerünk, Christian Jones, aki – első ránézésre – jó erőben érkezett Sopronba. A 26 éves, posztjához képest nem túl magas, 201 centis kosarast az előző évad végén az ukrán bajnokság legjobb középjátékosának választották. Első SKC-s edzése után beszélgettünk vele
– Dobrij gyeny!
– Good day – felelte némi meghökkenés után elmosolyodva Jones.
– Maradt valami az orosz, ukrán nyelvből?
– Túl sok nem… Jó napot, jó estét, köszönöm… ilyesmik.
– És hogy érezted magad a Himik együttesénél?
– Nagyon jól. Egy hajtós, futós, fiatal, lendületes csapat volt, úgy gondolom, egy éppen hozzá való edzővel.
– Te lettél az előző évadban az ukrán bajnokság legjobb centere… méghozzá úgy, hogy – finoman fogalmazva – nem vagy túl magas a posztodhoz képest. Valamivel viszont a jelek szerint tudod ellensúlyozni a centik hiányát. Mivel?
– Teljesen nem szeretném “kiadni” magam. Maradjunk annyiban, megvan a fegyverem a nálam magasabb, de a velem közel azonos magasságú játékosok ellen egyaránt.

rpt

– Első látásra úgy tűnik, igen jó állapotban érkeztél Sopronba. Hogyan, mivel töltötted az elmúlt heteket odahaza, Dallasban?
– Lejártam egyrészt egyénileg kondícionálisan karban tartani magam, másrészt pedig csarnokokba játszani, kosarazni. Nem engedhetem meg magamnak, hogy ha érkezik egy hívás, ajánlat, akkor teljesen “lepukkanva”, felkészületlenül álljak edzésbe. Úgy érzem, jó állapotban kapcsolódhattam be az edzésmunkába.

– Sopronról és a csapatról, milyenek az első benyomásaid?
– Úgy látom, a csarnok, vagy inkább komplexum sokkal nagyobb, jobban felszerelt, mint ukrajnai csapatomnál volt. A társaság is szimpatikusnak, a szakmai munka pedig igen színvonalasnak tűnik, már kicsit érintettük a taktikát, de biztos kell azért még némi idő, hogy kialakuljon a teljes repertoár és összeálljon a játék. Bízom benne, hogy hasznos tagja lehetek a soproni csapatnak.
– Példaképed, kedvenc NBA csapatod van?
– Példaképem nincs, a kedvenc csapatom pedig természetesen a szülővárosom együttese, a Dallas Mavericks.
– A szabadidődben mit szeretsz a leginkább csinálni?
– Zenét hallgatni, videójátékokkal játszani, tartom a kapcsolatot az otthoni hozzátartozókkal, no meg természetesen pihenek is. Remélem, majd egy jó közösséggé állunk össze a csapattársakkal és velük is lesznek közös programjaink.

Damier örül a pikáns szezonkezdetnek

Hétfő délelőtt bekapcsolódott az edzésmunkába csapatunknál a két legújabb légiósunk, Bernard Thompson és Christian Jones. Új irányítónk, Damier Pitts, aki a 2018-19-es szezon meglepetéscsapatának bizonyuló Jászberény színeiben, az előző évad alapszakaszának pontkirálya volt, viszont már hetek óta Sopronban készül. Az ő számára igen pikáns lesz a szezonkezdet, hiszen csapatunk éppen Jászberényben indítja a bajnoki évadot. A rutinos 30 éves kosaras sok helyen megfordult már Európában hosszú pályafutása során. Őt próbáljuk – képletesen – kicsit közelebb hozni szurkolóinkhoz

– Új csapatod, éppen az előző együttesednek otthonában, Jászberényben kezdi az évadot. Értesültél már róla?
– Természetesen tudom, hol kezdünk és nagyon örültem, amikor meghallottam, hogy Jászberényben lesz az első összecsapás. Jó lesz újra találkozni néhány korábbi csapattárssal, barátokkal, a jászberényi szurkolókkal.

– Azért a mi szurkolóinkat nyugtasd meg: a mérkőzésen, a pályán már nem leszel ennyire barátkozó kedvedben…
– Mivel már a Sopron játékosa vagyok, profi kosárlabdázóként természetesen új csapatom sikeréért próbálok mindent megtenni majd a nyitányon. Jászberényben ráadásul általában győztes csapat tagjaként jöhettem le a pályáról, nagyon remélem, ez az új bajnokság első fordulójában, szombaton is így lesz.

– Pályafutásod során, korábban elég sok európai országban megfordultál, sok tapasztalatot szereztél. Hogy látod, a magyar bajnokság európai összevetésben mennyire erős?
– Igen színvonalas, jó és erős bajnokság a magyar. Az erejét leginkább az adja, amellett, hogy sok jó képességű játékos – külföldi és magyar egyaránt – szerepel a csapatokban, hogy borzasztó kiegyenlített, kiegyensúlyozott a liga. Itt még az élcsapatok sem mehetnek biztosra az alsóházban tanyázó riválisak ellen, főleg idegenben.

– Hogy látod ebben az erős, jó bajnokságban új csapatod, a Sopron esélyeit?
– Elég későn állt össze a keret, két játékos is csak a napokban érkezett meg, de végre együtt van a teljes csapat. Hétfőn edzettünk először együtt teljes létszámban. Biztos, hogy el kell teljen egy kis idő, hogy összeálljon a játék. Az edzőmeccsek elég vegyes lépet mutattak, dolgoztunk és dolgozunk tovább becsülettel, nagyon sok munka vár még ránk. Nem vereségekre szerződtem Sopronba, a régebb óta itt készülő játékosokkal már alakulnak a játékkapcsolatok, remélem, sikeres szezonunk lesz.

Ezüstérem a Krasznai Kupán

Új hátvédünk, Bernard Thompson már a Novomatic Arénából figyelte a Krasznai Kupa döntőjét, amely egyben előző és leendő csapatának összecsapása volt. Bár akadtak ígéretes periódusaink, a 3 légióssal felálló csapatunk ezúttal kénytelen volt “fejet hajtani” a teljes keretével felálló egerszegiek előtt, így a 2. helyen zártuk a tornát
KRASZNAI KUPA
A 3. helyért: Alba Fehérvár – Komárno 90-86
Döntő
SKC-ZTE 76-85 (21-24, 16-20, 20-20, 19-21)
SKC: PITTS 16/6, Supola 2, TAKÁCS 13/9, RIVERS 21/9, CARTER 17.
Cs.: WERNER 5/3, Molnár 2, Élő,Fazekas, Schöll.
Az első félidőben a Rivers-Carter kettős vezette csapatunk, 7 pontos hátrányba került a csapatként “több lábon álló” Zalaegerszeggel szemben.
Lendületes, pontos, jó játékkal kezdtük a második félidőt és ekkor a légiósok mellé felnőtt Norbi, valamint a jó védekezése mellett támadásban is meg-megvillanó Werner Vitya. Rövid időre át is vettük a vezetést, de a fordítás sokat kivett a srácokból, az 5 légióssal, valamint a korábbi válogatott Szöszivel felálló egerszegiek fölénk kerekedtek.
Végeredmény: 1. ZTE, 2. SKC, 3. Alba Fehérvár, 4. Komárno
A torna legeredményesebb játékosa: Demetre Rivers (SKC)
A torna legjobb soproni játékosa: Takács Norbert

Három légióssal és jó csapatjátékkal vertük az Albát

Az első negyed után még 6 pontos hátrányban voltunk az Alba ellen a Krasznai Kupában, ám később fokozatosan javulva ellenfelünk fölé kerekedtünk és értékes győzelmet aratva jutottunk a torna döntőjébe, ahol a ZTE lesz az ellenfelünk
Krasznai Kupa nemzetközi férfi torna

ZTE – Komárno (szlovákiai) 84-82

SKC – Alba Fehérvár 86-77 (19-25, 19-14, 25-22, 24-16)
Sopron, 500 néző.
SKC: PITTS 14/3, SUPOLA 11, TAKÁCS 12/6, RIVERS 26/9, CARTER 15.
Cs.: Werner 2, Molnár M., Fazekas 3/3, Élő 3.
Három légióssal felálló csapatunkkal szemben, jobban kezdtek a 4 légióst foglalkoztató fehérváriak. A második etapban, a szünetig 17 pontig jutó Rivers vezérletével 2 pontra feljöttünk.
Szünet után csapatként igen jól működve fordítottunk, szép megoldásokat mutatott be újsütetű “csékánk”, Takács Norbi, valamint centerünk, Eric valamint Supi is. A záróetap közepén 9 ponttal “mentünk” és ezt az előnyt a végjátékban Pitts vezérletével megtartva értékes győzelmet arattunk, amelyhez a padról beszálló játékosaink is egy-egy villanással hozzátették a magukét.
Pénteken 19.30 órától, csapatunk a ZTE ellen játssza a Krasznai-kupa fináléját.

Megvan a légiós center

Klubunk megtalálta a keretből hiányzó “láncszemet”, azaz a palánk alatti légióst, s csütörtökön délután meg is egyezett vele
Legújabb szerzeményünk, a 26 esztendős Christian Jones, ugyan posztjához képest nem túl magas (201 cm), ám 107 kilós csupa erő, izom kosaras. Az előző évadban 15,6 pontos, 6,4 lepattanós és 2,8 gólpasszos átlaggal segítette ukrán bajnoki címhez a Himik Juzsnij együttesét. Az eurobasket.com szakportál szerint, ő lett az ukrán bajnokság legjobb centere, s mint ilyen természesen bekerült Ukrajnában az év ötösébe.
Játékosunknak egyébként nem az ukrajnai volt az első európai szezonja, egy évvel korábban rövid ideig Németországban szerepelt, majd Izlandra szerződött, ahol a Keflavik csapatában 16,9 pontot és 9,2 lepattanót átlagolt. Jones vasárnap érkezik Sopronba és a jövő héten áll edzésbe csapatunknál. Érkezésével teljesnek tekinthető a keretünk.
Fotó: www.reviewjournal.com

Az előző szezon színvonalán – új évad új csapatával

Sajtótájékoztatót tartott ma délelőtt klubunk, a Novomatic Aréna sajtótermében. A fő téma természetesen a közelgő új évad volt
Ügyvezetőnk, Pojbics Szabolcs, miután köszöntötte a megjelenteket azt taglalta: nagyon nehéz egy olyan kiegyensúlyozott bajnokságban, mint a magyar, előzetes elvárásokat megfogalmazni. A kiegyenlített erőviszonyokat jól jelzi, hogy zsinórban 2-3 győzelemmel, akár 4-5 helyet is lehet ugrani felfelé a tabellán. Ugyanakkor egy rosszabb sorozattal, egy-egy csapat könnyen az alsóházban, a kiesés elkerüléséért zajló párharc a playout közelében találhatja magát. Az előző évad – a szurkolók által elfogadott, szerethetőnek tartott – csapata bejutott a rájátszásba. Ügyvezetőnk reméli, a jövő hét végén kezdődő új évadban is hasonlóan látványos, közönségszórakoztató játékot nyújtva ismét sikerül elérni a playoff-szereplést.
Hogy ez hogyan valósulhat meg, annak kapcsán vezetőedzőnk, Sabáli Balázs kiemelte: sajnos az előző évad a szurkolók által elfogadott, sőt megkedvelt légiósait nem sikerült Sopronban tartani, így a tervek szerint öt új légióssal, valamint egy új magyar kosarassal vágunk neki, a bő egy hét múlva kezdődő szezonnak. A helyzetet nehezíti, hogy  még most, bő egy héttel a rajt előtt is váltanunk kellett, ráadásul továbbra sem teljes a keret. Éppen ezért még némi időre és türelemre lesz szükség, amíg a összeáll a gárda, s a szakvezetés által remélt játékot tudja majd nyújtani.

Az együttes új csapatkapitánya a csapatunkban immáron a 9. szezonját kezdő Takács Norbi lesz. Új “csékánk” ennek kapcsán visszaemlékezve a korábbi szezonokra elárulta:  korábban, mint kapitány-helyettes – amikor az aktuális csapatkapitány éppen sérült volt és nem állt a szakvezetés rendelkezésére -, már betöltötte ezt a posztot, de “főállású” csapatkapitánynak lenni teljesen más, mint ideiglenesen “beugrani” ebbe a felelősségteljes szerepkörbe. Mint hozzátette, szerencséjére a “kapitánykodás” terén olyan kiváló elődöktől tanulhatott, mint Molnár Bandi, Trepák Zoli, Ruják Andris vagy Dénes Gabi. Próbálja a pályán és ha úgy adódik, közös programokkal időnként pályán kívül is összefogni a társaságot, és például a társakkal együtt segíteni az először Európában kosarazó centerünknek,  Eric Carternek.

Újra ügyvezetőnk jelentkezett szólásra, aki a klub gazdasági hátterével kapcsolatban elmondta: nagyjából a tavalyihoz hasonló büdzsével, ahhoz képest talán minimálisan több összegből gazdálkodhatunk. Ennek kapcsán mondott köszönetet a többségi tulajdonos önkormányzatnak, amely továbbra is biztosítja a stabil hátteret a működéshez, ám ez nem teszi elégedetté a vezetést, amely maga is próbál további támogatókat a klub mellé állítani és ezzel még biztosabbá tenni a gazdasági hátteret.
A többségi tulajdonos képviseletében Csiszár Szabolcs, az önkormányzat sportfelügyeleti csoportjának vezetője kifejtette, az előző szezonban is látszott, hogy a klub hatékonyan gazdálkodik a támogatásból, a mérkőzésekre járva látványos, közönségszórakoztató kosárlabdát látott az együttestől. Reményét fejezte ki, hogy a klub a hamarosan kezdődő évadban is eléri célját, ehhez kívánt sok erőt és kitartást a résztvevőknek, a mindennapok kemény munkájához.
Ebben immár a vezetőséget segítve vesz majd részt a korábbi közönségkedvenc és csapatkapitány, az aktív játéktól az előző évad végén visszavonuló Dénes Gábor. Szerencsére tehát nem szakad el a klubtól és a sportágtól, sportszervező-marketingesként dolgozik a jövőben. Mint mondta, eddig is a csapatban szerepelt és ettől kezdve is abban fog, csak kicsit másként, mint eddig.  Bizonyos értelemben a másik oldalon állva, de ugyanúgy, ahogy eddig is, a legjobb tudása szerint próbálja segíteni a csapatot.
Azt az együttest, amely a következő évadtól Dorko szerelésben lép majd pályára. A cég soproni üzletének társtulajdonosa, Rigler Zsolt kiemelte: a helyi tulajdonosok között vannak, akik hosszú évek óta az együttes szurkolói. Kosaras mezeket is az ő kezdeményezésükre kezdett el gyártatni a cég. A tájékoztatón bemutatott hazai, fehér szerelés valóban igen elegáns. A tájékoztatón résztvevők abbéli reményüket fejezték ki, hogy az elegáns mezben majd eredményes, jó játékkal rukkolnak elő együttesünk játékosai.

Kényszerű csere hátvéd poszton: Johnson helyett Thompson

Váltani kényszerültünk hátvéd poszton: klubunk megvált Melvin Johnsontól, de gyorsan sikerült gondoskodni a pótlásáról

Az előző éveket Olaszországban töltő hátvédünk, otthoni magánjellegű okok miatt kérte szerződése felbontását. Ezt klubunk elfogadta és azonnal próbált lépéseket tenni a pótlására. Az erőfeszítéseket szerencsére siker koronázta, ráadásul nem “zsákbamacskát” vettünk, hanem egy itthon jól ismert, az utóbbi két évadot Magyarországon töltő kosarassal állapodtunk meg.
A Johnson pótlására a hét végén érkező játékos szintén amerikai, Bernard Thompson, aki az előző évadot Zalaegerszegen, az azt megelőzőt pedig Kecskeméten töltötte. A 26 esztendős, 191 centi magas kosaras, a 2018-19-es évadban Zalaegerszegen 15,6 pontos, 5,1 lepattanós és 3,4 gólpasszos átlagot ért el, egy évvel korábban, Kecskeméten pedig 13 pontot, 6.4 lepattanót és 2,8 gólpasszt átlagolt. Thompsonra a holnap kezdődő Krasznai-kupán még nem számíthatunk, de reméljük gyorsan beilleszkedik és együttesünk erősségévé válik.

A férfi Krasznai-kupa tervezett programja:
Szeptember 19. csütörtök
17.30: ZTE – Komárno
19.15: Megnyitó
19:30: SKC – Alba Fehérvár

Szeptember 20. péntek
17.30: Mérkőzés a 3. helyért (A csütörtöki vesztesek)
19.30: Döntő (A csütörtöki győztesek)
21.00: Eredményhirdetés

25 percig bírtuk

Úgy tűnt, sokat kivett csapatunkból a ZTE tegnapi legyőzése. A torna zárónapján a léviaikkal 25 percig tudta tartani a lépést csapatunk. A 3. negyed második felében elléptek a szlovákon, a záró etap elején még felzárkóztunk, de ezzel “ellőttük a puskaport”
Levicki Patrioti (szlovák) – SKC 87-74 (27-25, 18-20, 25-19, 17-10)
SKC: PITTS 23/9, Johnson 4, Takács 6/6, RIVERS 19/6, CARTER 14.
Cs.: Supola 6, WERNER 2, Élő, Fazekas, Buzsáki, Schöll.
Az első percekben váltva vezettek a csapatok, tőlünk kezdetben Demetre Rivers villogott. A szakasz közepén a lévaiak egy 7-0-lal megugrottak, de magyar játékosaink, valamint Pitts jóvoltából a negyed hajrájában felzárkózott a kisebb sérülés miatt Molnár Marcit nélkülöző együttesünk.
Sőt, Pitts triplájával a második etap elején át is vettük a vezetést, s ha szűken is, de ekkor mi jártunk a szlovák együttes előtt. Ami gondot jelentett, hogy Melvin a második etap elején megkapta a 3. személyijét. A szakasz közepén egy technikait “dumáltak ki” maguknak a lévaiak, 6 ponttal elhúztunk. Ezt az előnyt Pitts vezérletével, s Norbi hármasával a félidő hajrájáig tartottuk, ám ekkor egy 8-0-lal fordított a Léva. A félidő centerünk, Eric Carter kosarával és döntetlen eredménnyel zárult.
A második 20 perc Demetre triplájával indult. Pitts is betalált távolról, de a lévaiak is jól dobtak, váltva vezettek a csapatok. A szakasz közepén jött egy hullámvölgy, egy 11-3-mal megugrott a Léva, amely 6 pontos előnnyel várhatta a záró etapot. Ennek elején 2 duplával még feljöttünk 4-re, de utána egy 10-0-lal 12 pontosra növelte előnyét a frissebbnek tűnő lévai együttes, s ezzel eldöntötte a mérkőzést a maga javára.

30 pontos vereségre 3 pontos győzelem

Két hete, első edzőmeccsünkön – akkor még csak két légióssal a sorainkban – 30 ponttal kikaptunk a ZTE vendégeként. Ma a Göcsej-kupán, kiegészülve a két mezőnyemberrel Pittsszel és Johnsonnal, egy fordulatos mérkőzésen jól kezdve, majd nagyot hajrázva legyőztük az egerszegieket
SKC-ZTE  95-92  (26-18, 32-32, 16-25, 21-17)
Göcsej-kupa, Zalaegerszeg

SKC: PITTS 23, JOHNSON 18/6, Takács 4, RIVERS 17/9, CARTER 23.
Cs.: SUPOLA 7, Werner, Élő.
Fordulatos játékkal indult az összecsapás, Melvin Johnson hármasára építve 7-2-re elléptünk, de utána egy 6-0-lal fordítottak a hazaiak. Pitts lépett elő és egy 8-2-vel ismét megugrottunk, de csakhamar utolértek minket a vendéglátók. 15-15 után magyar cserejátékosaink villantak, Molnár Marci triplával, Supi pedig duplával járult hozzá, hogy egy 11-3-as rohammal 8 pontos előnyt szereztünk a negyed végére.
Térfélcsere után ugyan próbált közelíteni a ZTE, de a szakasz közepéig nálunk volt az előny. Ekkor jött egy hullámvölgy, egy 9-0-lal  fordítottak a zalaiak. Eric Carter révén azért “kapcsoltunk”, a záró etap 1 pontos ZTE vezetésről indult.Ennek közepén 8 pontosra nőtt a hátrány, remekül dobtak a ZTE játékosai. Volt tartásunk, Pitts vezetésével egy 13-4-gyel bő 1 perccel a vége előtt, újra magunkhoz ragadtuk a vezetést. Az utolsó percben Demetre 4 büntetőt is dobhatott és nem remegett meg a keze, így legyőztük az ZTE-t.

Könnyedén kezdtük a Göcsej-kupát

Remek első negyedünknek köszönhetően, könnyedén vertük osztrák második ligás ellenfelünket Zalaegerszegen, a Göcsej-kupa nyitó mérkőzésén
Fürstenfeld – SKC 51-95 (8-31, 12-26, 15-14, 16-24)
Zalaegerszeg, Göcsej-kupa, nemzetközi torna

SKC:
Pitts 8/6. Johnson 9/3, TAKÁCS 13/9, RIVERS 10/6, CARTER 15.
Cs.: Supola 6, MOLNÁR M. 9/3, WERNER 8, Elő 7, Buzsáki 5/3, Fazekas 5/3.
Zaklatott napokat maga mögött tudó, ám ezúttal minden játékosát “csatába dobó”  csapatunk parádésan kezdve 19-2-re vezetett a nyitó etap közepén, s a szakasz végén már több, mint 20 ponttal “mentünk”. Szakvezetésünk a nagy előny birtokában a fiataloknak is bőven adott lehetőséget. Bár akadtak hullámvölgyek, a magabiztos győzelmet egy pillanatig sem fenyegette veszély, de ez azért nem tekinthető igazán értékmérőnek.

Helyzetjelentés – két héttel a bajnoki rajt előtt…

A hét elején, a bajnok Falco otthonában rendezett edzőmeccsen nagy vereségbe futottunk bele. Csapatunk a hét végén Zalaegerszegen, a Göcsej-kupán lép pályára, bő két hét múlva pedig bajnoki rajt  – edzőnk adott egy kis helyzetjelentést

– Nem vagyok boldog – vágott bele nagyot sóhajtva Sabáli Balázs. – Még nem teljes a keret. Változtatva a szakmai koncepción már olyan magas játékost is szívesen látnánk, aki távolról talán nem annyira veszélyes, de mindenképpen kell még egy olyan kosaras a keretbe, aki lepattanózásban, a palánkok alatti harcban hatékonyan tud segíteni nekünk. A piac azonban pang… egyelőre nem találunk olyan szintű játékost, aki segítségünkre lehet.

Rátérve a 40 pontos (92-52) vereséggel végződő szombathelyi edzőmeccsre, szakvezetőnk azt taglalta: – Supola Zoli egy kitámasztás után jelezte, érzékeny a combközelítője. A meccs további részében nem erőltettük a pályára lépését, hiszen a játékosokra egészségesen lesz szükségünk a két hét múlva esedékes bajnoki rajton, amit nem kockáztathatunk az edzőmeccseken és a felkészülési tornákon. Melvin Johnson a talpát fájlalva, az első negyed közepe táján kivált a játékból, ő azóta kapott betétet, amely reméljük segít neki a gyógyulásában. Mezőnyposzton így nagyon megfogyatkoztunk, Pitts mellett nem igazán maradt, aki védelmet bontson, helyzeteket alakítson ki. Nagyon sok labdát adtunk el, a Falco pedig “kivégzett” minket. Mindez nem panaszkodás, tudom, máshol is vannak nehézségek, sérülések és például játékoscserék, de ezek a tények.

Ami a hétvégi Göcsej-kupát illeti, Sabáli Balázs elmondta, az osztrák Fürstenfeld ellen kezdünk: – Első ellenfelünket úgy tudjuk, visszasorolták az osztrák másodosztályba. Azt tervezzük, hogy ellenük sokat játszanak majd fiataljaink, akik reméljük hatékony, jó játékkal rukkolnak elő. Szombaton következik a házigazda ZTE elleni meccs, a vasárnapi zárónapon pedig a szlovákiai Léva lesz az ellenfél. Hogy milyen összetételben lépünk pályára, még nem tudom. Supi és Melvin is játszani akar, majd meglátják, hogy érzik magukat. Azonban még egyszer hangsúlyozom, nem edzőmeccseken, felkészülési tornákon, hanem a bajnoki nyitányon lesz szükség egészségesen játékosainkra – és persze a továbbra is keresés alatt álló magas emberre…

Csapatunk tervezett programja a zalaegerszegi Göcsej-kupán:
Szeptember 13. péntek, 13.15 óra: Fürstenfeld (osztrák) – SKC
Szeptember 14. szombat, 17.45 óra: SKC – ZTE
Szeptember 15. vasárnap, 14.15: BK Levicki Patrioti (szlovákiai) – SKC

Nagy hajrával győzelem

A mérkőzés nagy részében hátrányban játszva, és futva az eredmény után tudtuk legyőzni a záró etapban egy nagy rohammal, az első félidőben remekül dobó oroszlányi együttest
SKC – OSE Lions 87-84 (21-31, 27-24, 18-14, 21-15)
Sopron, zárt kapuk mögött, V.: Pálla, Boros, Kulcsár.
SKC: PITTS 21/3, JOHNSON 16/12, SUPOLA 15, RIVERS 10/3, CARTER 20/6
Cs.: Takács 3/3, Werner, Molnár M., Buzsáki, Élő 2, Fazekas
Oroszlány: Washington 9/9 , Rizvic 11/3, Mohácsi 5/3, ZSÍROS 10/6, BOZOVICS 20.
Cs.: ANDA 8, DEMETER 6/6, ILLÉS 12/9, Garamvölgyi 3, Kucsora.
A két gyors triplával indító Johnson révén mi kezdtünk jobban, de Zsíros találataival gyorsan fordított, majd két cserejátékosa, Anda és Demeter kosaraival el is lépett az Oroszlány, amelynek játékosai 4/6-os triplamutatóval zárták a nyitó etapot.
A második negyed nagy dobópárbajjal kezdődött, Eric, azaz a center, Carter, majd másik magas emberünk Demetre Rivers is betalált távolról. A  vendégeknek ekkor, elsősorban az angol válogatott irányító Washington jóvoltából, azonban mindenre volt válaszuk, tartották 10 pont körüli előnyüket. A szakasz közepén Eric villanásaival 6 pontra feljöttünk, ám centerünk begyűjtötte a 4. személyijét. Bozovics büntetőivel tartotta néhány pontos előnyét az OSE. Zónára álltunk át a félidő végén, és ez ellen a két Máté, Illés és Mohácsi villant a vendégektől, csapatunkat Melvin próbálta versenyben tartani. Az első félidőt az OSE 9/14-es, csapatunk pedig 6/9-es triplamutatóval zárta, 7-tel “mentek” szünetben a vendégek.
A 2. félidőt Supi vezérletével mi kezdtük jobban és 4 pontra feljöttünk, de Illés újabb hármasával visszaállt a félidei 7 pontos különbség. A szakasz közepén újabb rohamot indítva a visszatérő Eric, valamint Melvin hármasával 1 pontra feljöttünk. Időt kért ellenfelünk, mad a padja technikait kapott, de sajnos egyénieskedni kezdtünk, így 5 pontos vendégvezetésnél mi kértünk időt. Pitts büntetőivel, a záró etap előtt 3 pontra csökkent a hátrány.
A záróetap elején Bozovics használta ki ügyesen, hogy Eric négy hibával nem mer igazán határozottan védekezni – támadásban pedig megálltunk. 7-0-lal és 2 perccel indítva az etapot 10 ponttal ellépett az Oroszlány. Pitts “rázta meg” magát és gyorsan megfeleztük a hátrányt. A hajrára visszatért kezdő ötösünk és Demetre lépett elő vezérré, találataival ledolgoztuk a hátrányt. Több esély is volt fordítani és ez Pitts jóvoltából egy triplával, majd egy duplával a hajrában sikerült, a Pitts-Rivers duó által vezetett 10-2-es “futással” fordítottunk.

Zárt kapus edzőmeccs

Zárt kapus lesz csapatunk holnapi hazai edzőmérkőzése, az újonc Oroszlány ellen

Holnap este játssza első hazai edzőmeccsét alakuló csapatunk. Az újonc Oroszlányt fogadjuk, de a mérkőzés zárt kapus lesz, mivel a találkozó után azonnal kezdik az Aréna átalakítását a hagyományos faipari kiállításra, a lelátókat pedig már a mérkőzés előtt betolják, így balesetveszélyes a találkozó megtekintése. Éppen ezért klubunk arra kéri tisztelt szurkolóinkat, ne látogassanak ki a találkozóra.

Otthon érzi magát és “megragadna” Sopronban

Csapatunk egyetlen új magyar kosarasa, a fiatal, 20 éves, 197 centire nőtt, több poszton is bevethető Fazekas Csaba. Ő az ország másik végéből, Nyíregyházáról igazolt hozzánk. Nyíregyháza és Sopron között az utóbbi években amúgy is szinte “folyamatos” volt a játékosáramlás, pár éve onnan érkezett Bus Iván, az előző évadot megelőzően oda távozott Tóth Geri, s bár Jászberényből igazoltuk, Molnár Marcell is nyíregyházi nevelésű kosaras. Fazekas Csabával beszélgetve, ifjú kora ellenére egy kimondottan éretten gondolkodó, jó szemléletű srácot ismerhetünk meg személyében

– Hogy telt a nyár, hogy érzed magad Sopronban ? – “támadtuk le” rögtön két kérdéssel az utánpótlás válogatottakat (U16, 18, 20) végigjáró kosarast
– Az előző évad befejezése után porckorongsérvvel operáltak, így nekem a nyár, a pihenés és a nyaralás helyett a rehabilitációról, a gyógytornáról szólt. Pár hónappal az operáció és a rehab után, nem volt könnyű belevágni az igen kemény, erős fizikai felkészítésbe, de a szakvezetés és az egészségügyi stáb végig nagyon figyel rám. Szerencsére teljes értékű edzésmunkát tudok végezni, és lassan teljesen utolérem magam erőben. Ami a közérzetemet illeti, köszönöm, nagyon jól érzem magam. Nem kerültem teljesen új, ismeretlen közösségbe. Molnár Marcival még Nyíregyházán, Werner Vityával pedig korosztályos válogatottban játszottam egy csapatban.

– Finoman fogalmazva nem a “szomszédból” kerültél Sopronba. Nincs néha honvágyad?
– A már említett srácok, továbbá a nálam egy évvel idősebb Buzsáki Bence, no meg a csapat rutinosabb játékosai, Takács Norbi és Supola Zoli is, valamint a szakmai stáb tagjai egyaránt nagy szeretettel fogadtak és mindenben próbálnak segíteni. Nekik köszönhetően nemhogy nincs honvágyam, hanem szinte már teljesen otthon érzem magam Sopronban, és kezdem egyre inkább megismerni a várost. Persze az otthoniakkal, a családdal, a barátokkal azért tartom a kapcsolatot.

– Két évre szerződtél csapatunkhoz. Milyen egyéni céllal, ambícióval?
– Egyértelmű, hogy szeretnék tanulni, fejlődni, előre lépni. Húsz éves vagyok és úgy gondolom, ha valakinek nagyobb céljai, tervei vannak a kosárlabdával, ennyi idősen már meg kell tudni ragadnia egy élvonalbeli csapatnál, és bizonyítani, hogy alkalmas, vagy hosszabb távon alkalmas lehet rá, hogy az NB I-ben megállja a helyét. Ha valaki ezt húsz éves koráig nem tudja elérni, később már egyre kevésbé lesz rá módja, márpedig én élvonalbeli játékos akarok lenni. Idén szeretnék úgy teljesíteni, hogy jövőre már stabil, fontos tagja legyek a Sopronnak.

– Végigjártad az utánpótlás válogatottakat a B-divízióban. Hogyan élted meg a szereplést nemzetközi szinten?
Az U18-ban mandulaműtét, idén az U20-ban pedig a sérvoperáció miatt a saját korosztályomban nem tudtam játszani a válogatottban, mindkét korosztályban egy évvel fiatalabbként játszottam. A nemzetközi mezőnyben pályára lépve nagyon sok tapasztalatot szereztem, ami szerintem sokat segített eddig a fejlődésemben. Sajnos szinte mindig nüanszokon múlt, hogy az aktuális csapattal nem sikerült bejutni a legjobb nyolc közé.

– Immáron négy légiós van a csapatnál, hogy látod őket, mit gondolsz, milyen lehet a csapat?
– Nyilván kell még idő, hogy összeálljon a játék, ráadásul még várjuk az ötödik külföldi kosarast. A már a csapatnál lévő külföldiek szerintem igen jó képességű kosarasok, és emberileg is jó srácok. Sokat jelenhet, hogy európai újonc centerünk, Carter mellett, különösen a két mezőnyemberünk, Johnson és Pitts már hosszú, több éves európai tapasztalattal rendelkezik.

– Több poszton is bevethető játékosként tartanak számon. Neked melyik a kedvenc pozíciód?
– Valóban az egyestől a hármas posztig már mindegyiken, azaz mindhárom mezőnyposzton játszottam. Bár a poszthoz képest magas vagyok, volt, hogy irányítanom kellett, és amíg Pitts nem érkezett meg, addig itt is előfordult, hogy ez volt a feladatom. Játszani szeretek, úgy vagyok vele, hogy ahol szükség van a játékomra, ott próbálom legjobb tudásom szerint segíteni a csapatot. A két mezőnyposztra érkező légiós, Pitts és Johnson szerintem remek játékosok, tőlük nagyon sokat tanulhatok, de a rutinos magyar kosarasoktól, Norbitól és Supola Zolitól is.

Szerdától kaphatók a bérletek

Tisztelt Szurkolóink!

 

Holnaptól (09.04.) megvásárolhatók a szezonbérletek csapatunk mérkőzéseire, a szeptember 28-án kezdődő 2019/20-es évadra.

 

 

Klubunk kétféle bérletet bocsát ki:
– A magyar bajnokság összes mérkőzésére szóló bérlet, 25 000 forintba kerül.
– A másik, a “támogatói bérlet” minimálára 30 000 forint, amellyel a bérlet tulajdonosa egyúttal klubunkat is támogatja.

A Sopron Card-dal rendelkező szurkolóinknak, a bérlet árából 20% kedvezményt biztosítunk.*

 

A bérletek szeptember 4-től (szerda) válthatók meg az X-Computer üzletében (Juharfa u. 5.), amely hétköznapokon 9-17, szombaton pedig 9-12 óráig tart nyitva.

Klubunk szeptember 14-én (szombat), 12 óráig tartja fenn a bérletes helyeket azon szurkolóink részére, akik már az előző évadra is váltottak bérletet.

* A Sopron Card-dal 1 db bérlet vásárolható, a kártya tulajdonosa részére.

Szoros csatában vereség

Szünetben még 8 ponttal vezettünk a révkomáromi edzőmeccsen, de a 3. negyedben fordítottak és végül nagy csatában nyertek a hazaiak

MBK Reiker Com-Therm Komárno – SKC 90-87 (21-21, 22-30, 22-11, 25-25)
Révkomárom
SKC: PITTS 17/9, Johnson 2, TAKÁCS 14/12, RIVERS 19/3, CARTER 20.
Cs.: Supola 8, Molnár M. 2, Buzsáki 3/3, Werner 2, Élő, Fazekas.

A kiegyenlített nyitó etap után, a másodikban hatékonyan támadva 8 pontos előnyt szereztünk, ráadásul ekkor kiállították a 3 amerikai mellett, szlovén és szerb kosarast is foglalkoztató hazai gárda szerb játékmesterét. A 3. negyed egyértelműen a hazai együttesé volt, amely fordított. A záró etap sok pontot és izgalmas, szoros csatát hozott. A végén volt labdánk a hosszabbítást kiharcolni, ám a tripla nem ment be. A jó iramú mérkőzés kitűnően szolgálta a felkészülést.

25 percig bírtuk

A tegnap Sopronba érkező Pitts még nem lépett pályára, nélküle a 3. negyed közepéig tudtuk tartani a lépést, a mind az 5 légiósát bevető egerszegiekkel
Zalakerámia ZTE KK – SKC 93-63 (19-17, 15-18, 28-16, 31-12)
Zalaegerszeg, felkészülési mérkőzés.
SKC: Molnár M. 2, JOHNSON 17/12, Takács 9/9, Rivers 5/3, CARTER 15.
Cs.: Supola 8/3, Élő 1, Werner 5/3, Fazekas 1, Buzsáki.
Az első félidőben, biztatóan mozgott első edzőmeccsén a tartalékos társaság. M. Johnson és Takács Norbi távolról volt veszélyes, az összecsapást 15 pontos és 10 lepattanós dupla-duplával záró Carter pedig, a palánkok alatt ügyeskedett. A mérkőzés a harmadik negyed közepéig volt kiegyenlített, ezt követően megmutatkozott a hazai csapat létszámbeli fölénye, az utolsó 15 perc elég egyoldalú játékot hozott.

25 percig bírtuk

A tegnap Sopronba érkező Pitts még nem lépett pályára, nélküle a 3. negyed közepéig tudtuk tartani a lépést, a mind az 5 légiósát bevető egerszegiekkel
Zalakerámia ZTE KK – SKC 93-63 (19-17, 15-18, 28-16, 31-12)
Zalaegerszeg, felkészülési mérkőzés.
SKC: Molnár M. 2, JOHNSON 17/12, Takács 9/9, Rivers 5/3, CARTER 15.
Cs.: Supola 8/3, Élő 1, Werner 5/3, Fazekas 1, Buzsáki.
Az első félidőben, biztatóan mozgott első edzőmeccsén a tartalékos társaság. M. Johnson és Takács Norbi távolról volt veszélyes, az összecsapást 15 pontos és 10 lepattanós dupla-duplával záró Carter pedig, a palánkok alatt ügyeskedett. A mérkőzés a harmadik negyed közepéig volt kiegyenlített, ezt követően megmutatkozott a hazai csapat létszámbeli fölénye, az utolsó 15 perc elég egyoldalú játékot hozott.

Az első edzőmeccs

Pénteken 18 órától, Zalaegerszegen játssza első felkészülési mérkőzését csapatunk. Sabáli Balázs vezetőedző – ha minden jól megy -, négy légióssal számolhat a találkozón

Két magasabb játékosunk, a center Eric Carter és a magasbedobó Demetre Rivers, már jó ideje készül a csapattal. A hét elején csatlakozott a kerethez a hátvéd Melvin Johnson, és ha minden az eredeti terveknek megfelelően alakul, ma már Damier Pitts is megérkezik. A szakvezetés még továbbra is keres egy magas, a 4-5 posztokon bevethető légióst.

A felkészülési meccsek időpontjai:
Augusztus. 30., péntek, 18 óra: ZTE- SKC
Szeptember 2., hétfő, 18 óra: Komárno-SKC
Szeptember 6., péntek: SKC-Oroszlány (zárt kapuk mögött)
Szeptember 9., hétfő: Falco-SKC (zárt kapuk mögött)
Szeptember 13-15.: Göcsej-kupa (Zalaegerszeg)
Szeptember 19-20.: Krasznai-kupa (Sopron)

Új irányítónk, az előző alapszakasz pontkirálya

Nem vettünk zsákbamacskát az irányító posztra. Egy a magyar élvonalban az előző szezonban megismert, és a 2018/19-es évadban az NB I-ben remekül teljesítő kosaras, az alapszakasz “gólkirálya” szervezi majd csapatunk játékát

Legújabb légiósunk a rutinos, nagyon tapasztalt, 30 esztendős, 179 centi magas, Damier Erik Pitts. Az előző évadban egy sérülés miatt szezon közben, októberben került Jászberénybe és “nagyot fogott” vele a jászsági alakulat. A JKSE csapatában az alapszakaszban, az átlagban szerzett kerek 20 pontjával, az egész NB I legeredményesebb játékosnak bizonyult. Játéka nem csak pontszerzésből állt, a szervezésből is alaposan kivette a részét, 5.9 gólpasszt átlagolva e kategória 3. legjobbja lett a bajnoki alapszakaszban. Pittsnek tehát, amint statisztikája is mutatja, elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a Jászberény lett az előző évad meglepetéscsapata.
Pitts európai karrierjét 2012-ben Izlandon kezdte, ahol 33,5 pontot átlagolva szintén gólkirály lett, és bekerült a bajnokság All Star csapatába. Következett egy év Törökországban, az azóta megszűnt Isztambul DSI csapatánál, majd az olasz másodosztályú Roseto Sharks együttesében 18,6 pontot, 5,3 lepattanót és 3,9 gólpasszt átlagolt. A “déli kalandozás” után újra Észak-Európába tette székhelyét, két lettországi (Ventspils, Valmeira) évad következett. A Ventspils együttesében – ahol egyébként együtt játszott az előző évadban csapatunkban szereplő Alan Wiggins-szel -, a lett bajnokságban nem egészen 23 percet játszva, átlagban 10,4 pontot, 2,4 lepattanót és 3,7 gólpasszt átlagolt. A Ventspils a nemzetközi porondon is rendre szerepelt, irányítónk a 2015/16-os szezonban nem kevesebb, mint 14 FIBA Európa-kupa meccsen lépett pályára. Ezeken átlagban 21 percet pályán töltve, 8,7 pontos, 1,4 lepattanós, 2,4 gólpasszos átlaggal segítette együttesét. A következő évadban az előző évad lett bajnokához, a Valmeira csapatához szerződött, amelyben egyértelműen vezérszerepet szántak neki. A meccsenként 27 percet játszva “összehozott”14,9 pontos, 2,8 lepattanós és 5,7 gólpasszos átlag, lett All Star tagságot ért neki. A bajnoki címet nem sikerült megvédenie csapatának, 4. lett, majd azóta megszűnt.


Pitts a 2017/18-as évadot a finn Joensuun Kataja nevű csapatnál töltötte, amelyben a bajnokság mellett a Bajnokok Ligájában és az Európa-kupában is játszott. A bajnokságban közel 30 percet a pályán töltve, 16,1 pontot, 3,3 lepattanót és 6,2 gólpasszt tudhatott magáénak. A BL-ben 4 meccset játszott Kataja, Pitts ezeken átlagban 32,5 percet játszva 13,3 pontot, 3,8 lepattanót és 5,3 gólpasszt átlagolt, az Európa-kupában pedig csapata 12 meccsén, 16,5 pont, 3,7 lepattanó és 4,8 gólpassz volt az átlaga, úgy 30 meccsenként pályán töltött perccel.
Hogy az előző évadban mit teljesített, és hová, milyen “magasságokba” vezette a Jászberényt, annak tanúi voltunk.
Mindebből látszik, hogy egy remek képességű, nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező játékmestert sikerült szerződtetni. Pitts várhatóan a hét második felében érkezik Sopronba.

Fotó: www.facebook.com/jaszberenyi.kse, www.jkse.hu

Harmadik légiósunk, a Bajnokok Ligáját is megjárt hátvéd

Megvan csapatunk harmadik légiósa, a bő egy hónap múlva kezdődő évadra. Legújabb szerzeményünk a 26 éves, 193 centi magas 88 kilós Melvin Johnson, akit a kettes, azaz a hátvéd posztra szerződtettünk

Melvin Johnson egyetemi éveit a Virginia állambeli Richmondban a VCU-n, azaz a Virginia Commonwealth University of Richmond-on töltötte, és az egyetem kosárcsapatában együtt játszott a Falco centerével, Juvonte Reddic-kel. Legújabb légiósunk utolsó egyetemi évében 17,4 pontot, 2,7 lepattanót és 2,2 gólpasszt átlagolt.
Johnson a legutóbbi három évadot Olaszországban töltötte, 9 mérkőzés erejéig – amelyeken a Varese csapatában 22 perc alatt 9,4 pontos átlagot összehozva – az élvonalban is megfordult. Sőt ebben a gárdában a Bajnokok Ligájában is pályára lépett, 9 mérkőzésen, bő egy félidőt a pályán töltve 8,1 pontot, 1,3 lepattanót és 0.9 gólpasszt átlagolva. Itáliai karrierje nagyobb részét a második vonalban töltötte. A 2016-os év végén a Varese csapatától a másodosztályú Unieuro Forli együtteséhez került, ahol a szezon második felében 20 mérkőzésen lépett pályára, 19 pontos, 2,6 lepattanós és 3 gólpasszos átlaggal segítette új csapatát. A 2017-18-as szezonban a szintén az olasz másodosztályban szereplő Bertram Tortrona csapata szerződtette, s végigjátszva a szezont, 33 meccsen 18.5 pontot, valamint 2,9 gólpasszt és lepattanót átlagolt. A legutóbbi szezonban aztán visszatért a Forli csapatához, ahol 14,1 pontot, 2,3 lepattanót és 1,9 gólpasszt átlagolt.

Videó megtekinthető itt.

Fotó: m.pianetabasket.com

 

Eric: először Európában

Nem indult túl szerencsésen centerünk, Eric Carter európai “kalandja”, hiszen vasárnap “csak” ő érkezett meg, a csomagjai nem. Nos, örömmel számolhatunk be róla, szerdán meghozták középjátékosunk bőröndjeit a Novomatic Arénába, így Eric megnyugodhatott

Eric Carter


Először vagy Európában, hogy tetszik?

Az utazás nagyon hosszú és fárasztó volt, ráadásul azért ez a csomag-ügy sem “dobott föl”, de végre itt vannak a cuccaim, ez azért megnyugtató.

Mit tanultál a Delaware egyetemen?
Jogot tanultam és a kosarazás befejezése után is ezen a pályán szeretnék dolgozni.

Nyilván követed az NBA-t. Van pédaképed, kedvenc csapatod?
Nagyon szeretem LeBron James játékát, ami pedig a csapatokat illeti, két kedvencem is van, a Brooklyn és a Lakers. A következő évadban akár össze is jöhetne a nagy döntő az ő részvételükkel…

A saját posztodon, a palánkok alatt, centerben kit tartasz most a legjobbnak?
Két játékost is mondanék: Joel Embiid és a center létére nagyon kreatív Nikola Jokics.

A szabad idődet mivel töltöd a legszívesebben?
Azt gondolom, egyszerű, átlagos srác vagyok, leginkább olyasmivel, amivel a korombeli fiatalok, főleg filmnézéssel és zenehallgatással.

“Művészlélek” magasbedobó

Egy év európai, azon belül pedig észtországi tapasztalattal a háta mögött, csatlakozott csapatunkhoz a 24 esztendős 203 centis, a hármas és a négyes poszton egyaránt bevethető Demetre Rivers. Őt próbáljuk most bemutatni szurkolóinknak

– Északon, Észtországban játszottál az előző évadban, hogy érezted magad a Parnu csapatában?
– Köszönöm, a sporttal, a kosárlabdával, a játékkal minden rendben volt. Jó volt a közösség, a hangulat a csapaton belül, a szurkolók is nagyon kedveltek, szerettek bennünket játékosokat. Amit azonban nem tudtam, mondhatni képtelen voltam megszokni, az a nagyon hosszú és borzasztó hideg tél, a hónapokon át tartó szinte folyamatos havazás volt.

– A Parnu volt az első európai csapatod. Hogy ítéled meg, nagyon nagy a különbség az amerikai egyetemi bajnokságban általad nyilván megszokott és az európai játékstílus között?
– Úgy érzem, igen, elég jelentős. Európában sokkal jobban járatják a labdát az együttesek, jóval inkább épül a játék a csapatmunkára, mint az elég nagy mértékben a fizikumra, az egyéni képességekre építő amerikai egyetemi bajnokságban. Az is nagy különbség volt, – s nyilván ennek is lehet szerepe abban, hogy eltér a két stílus -, hogy amíg Amerikában az egyetemi bajnokságban fiatalok játszanak, addig az észt csapatokban elég sok rutinos, sokat tapasztalt kosaras szerepelt.

– Van kedvenc NBA-csapatod, esetleg játékosod?
– Kedvenc csapatom nincs, akinek a játéka a legközelebb áll hozzám és a leginkább tetszik, ő Paul George. Örülnék, ha bajnok lenne új csapatával, a Clippers-szel.

– A szabadidődben mit csinálsz a legszívesebben?
– Az olyan dolgok mellett, amelyeket a magamfajta fiatalok szívesen tesznek, tehát a zenehallgatás és a filmnézés mellett, van egy szerintem elég különleges hobbim. Nagyon szeretek rajzolgatni, szinte mindent…

Center – csomagok nélkül

Vasárnap kora este megérkezett Sopronba csapatunk két idegenlégiósa, a magasbedobó Demetre Rivers és az Európában újonc center, Eric Carter

Jókora túlzás lenne azt állítani, hogy középjátékosunknak szerencsésen indult az európai utazás: a New York-on és Dublinon át, Bécsbe érkező kosaras csomagjai elvesztek valahol útközben. Eric valamint technikai vezetőnk, közel 1 órát vártak a csomagokra, sajnos mindhiába így centerünk végül csomagok nélkül érkezett meg Sopronba. Erdősi Gyula dolgát nem könnyítette meg, hogy Eric meglehetősen – szó szerint – nagy lábon él, de szerencsére sikerült szereznie egy 50-es kosárcsukát, így a csomagjaira váró centerünk is edzésbe állhatott.

Hétfőn hét fővel

Ma, azaz hétfőn délelőtt, hét fővel kezdte el a felkészülést csapatunk, a magyar játékosokkal. Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs pedig, ahogy mondta, a felkészülés elején passzív szemlélője lesz annak, milyen munkát is végeznek a srácok

Hétfőn délelőtt Sopron egyik népszerű erősítőtermében, a hét magyar fiúval – Buzsáki Bence, Élő Bálint, a Nyíregyházáról igazolt fiatal Fazekas Csaba, Molnár Marcell, Supola Zoli, Takács Norbi és Werner Vitya részvételével – kezdtük meg a felkészülést a 2019/20-as szezonra. A múlt héten vakbéloperáción átesett vezetőedző Sabáli Balázs a kórházból, kontrollról érkezett a foglalkozásra. Mint mondta, egy ideig amolyan “passzív szemlélője” lesz az edzéseknek, amelyek közül a délelőttiek erősítő és kardioedzések lesznek, az estieken pedig a Novomatic Arénában a labdák is előkerülnek.


Amiből nyilván aktívan kiveszi majd a részét a szakvezető, az a légiósok keresése. Nyáron már eddig is sok időt fordított erre a szakmai stáb, amely 5 külföldi kosaras szerződtetését tervezi. Közülük ketten, a bedobó Demetre Rivers és a center Eric Carter, már csapatunk kötelékébe tartoznak, ők a tervek szerint a hét végén érkeznek Sopronba, és a jövő héten kapcsolódnak be a felkészülésbe. A másik három légióssal kapcsolatban edzőnk azt taglalta: voltak már kiszemeltek, de több okból sem egyszerű “dűlőre jutni” velük. Van, hogy az anyagiakban nem egyeznek az álláspontok, de akadt jelölt, aki kerek perec kijelentette, nem akar Magyarországon kosarazni. Ezen túlmenően azért, a játékosoknak meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, egy adott poszton a fizikai paraméterek, valamint játéktudás és emberi tényezők vonatkozásában. Nem könnyű tehát megtalálni a megfelelő megoldásokat és játékosokat, de edzőnk kiemelte: semmiről nem késett le a klub, csak azért, pedig, hogy “legyen valaki”, nem fogunk igazolni. Hozzátette viszont, reméli, hogy a héten már nagy előrelépés történik a többi posztra is, a légiósok szerződtetése tekintetében. A felkészülés 3. hetének a végétől már jönnek az edzőmeccsek, jó lenne, ha ezeken már teljes kerettel tudna gyakorolni a társaság. Szurkolóink a dolgok jelen állása szerint, szeptember 6-án, az Oroszlány ellen láthatják átalakított csapatunkat először hazai pályán.

Az edzőmeccsek tervezett napjai:
Augusztus. 30. (vagy 31.): ZTE- SKC
Szeptember 2.: Komárno-SKC
Szeptember 6.: SKC-Oroszlány
Szeptember 9.: Falco-SKC (zárt kapuk mögött)
Szeptember 13-15.: Göcsej-kupa (Zalaegerszeg)
Szeptember 19-20-: Krasznai-kupa (Sopron)

Centerünk Eric Carter

Megvan csapatunk második légiósa, a centerünk a következő évadra.
Az illetőt Eric Carternek hívják, amerikai, 206 centi magas, 24 éves lesz szeptember 28-án, a nyáron végzett a Delaware egyetemen 

Carter tehát rookie, azaz Európában újonc lesz. Középjátékosunk utolsó egyetemi évében 15,8 pontos és 9,7 lepattanós átlagot produkált egyetemi csapata színeiben, átlagban több, mint 2 támadó pattanót megkaparintva mérkőzésenként. Ami még figyelemre méltó a statisztikájában, az a gólpasszok középjátékoshoz képest kifejezetten magas, 2,3-as  mérkőzésenkénti átlaga.
Sabáli Balázs, csapatunk vezetőedzője Carter szerződtetése kapcsán elmondta, eredetileg egy rutinosabb, európai tapasztalattal rendelkező centert szeretett volna látni csapatában, csakhogy az ajánlat nem “ért el” a kiszemeltekig, így, ezt látva fordult a szakvezetés az újoncok felé. Közülük Carter tűnt talán a legjobbnak, olyannak, aki az ár-érték arányokat is figyelembe véve, sokat segíthet a csapatnak.
Edzőnk elmondta, beszélt már magával a játékossal, valamint ügynökével is. A beszélgetések során külön kitértek arra, hogy Carternek meg kell szokni az európai stílust, de a center áll elébe. Edzőnk bízik benne: jó döntést hoztak Carter szerződtetésével.

Fotó: pbs.twimg.com

Európa-bajnokságon járt erőnléti edzőnk

A közelmúltban Szerbiában járt a női kosárlabda Európa-bajnokságon, és a magyar válogatott mellett dolgozott erőnléti edzőként Horváth Szabolcs, aki csapatunknál is ezt a feladatot látja el. A kontinensviadalon szerzett benyomásairól, élményeiről beszélgettünk vele
– Gratulálunk Szabolcs, női válogatottunk az Eb-n az utolsó negyedeit rendre megnyerte, az Eb elején nagy hátrányból fordítva. Ezek szerint a Te “szakterületeddel”, az erőnléttel nem volt gond…
– Köszönjük, remélem, volt benne nekem is egy kis szerepem, és ezúton szeretném megköszönni klubunk vezetésének, hogy a bajnokság végén elengedett a lányok edzőtáborába.
– Összességében, hogy élted meg az egész Európa-bajnokságot?
– Köszönöm, jól éreztem magam. Sikerült egy hullámhosszra kerülnöm úgy a szakmai stáb tagjaival, mint a lányokkal. Nisben végig remek volt a hangulat, majd Belgrádban az elveszített utolsó két meccs után, azért kicsit keserű lett a szánk íze. Azt azért szeretném  hozzátenni, hogy ha valaki előre mondta volna, hogy a legjobb nyolc között végzünk, simán elfogadtuk volna. Csak egy labdán múlt, hogy nem jutottunk a négy közé. Nyilván fájt úgy kikapni a britektől, ahogy alulmaradtunk, de összességében nagy előrelépés volt ez a szereplés. A női utánpótlás válogatottak eredményei alapján nagyon bízom benne, hogy ez nem egy kiugró eredmény volt, hanem egy nagy sorozat kezdete.

– A kívülállók azt gondolják, az erőnléti edző munkájának nagy része a felkészülési időszakra korlátozódik. Mi volt a feladatod magán az Európa-bajokságon?
– Ez valóban így van, az én szerepem nagyrészt a torna előtti időszakban zajlott. Az Eb-n a kisebb sérülésekkel bajlódó játékosokkal való foglalkozásnál volt némi szerepem, illetve a pihenőnapokon az edzéseken, a bemelegítéseknél.

Megvan a “fregoliember”

Szerződtettük első idegenlégiósunkat a következő, a 2019/2020-as évadra.

Első szerződtetett idegenlégiósunk az amerikai Demetre Rivers, aki a hármas és a négyes poszton egyaránt bevethető. Csapatunk vezetőedzője, Sabáli Balázs elmondta, a 24 éves, 203 centi magas Rivers inkább hármas, mind négyes, de mind az egyetemi csapatában (Mercer), mind pedig a Parnu együttesében a négyes poszton is játszott. Első szerződtetett légiósunknak, csapatunkban lesz a második évadja Európában, ahol egyelőre nem túl ismert. Edzőnk azonban kiemelte, hasonló volt a helyzet egy éve is Angelo Warner és Brynton Lemar esetében, és az SKC szakvezetője bízik benne, hogy Rivers szerződtetésénél is jól döntöttek.
Rivers az előző évadot még az NBA G-ligájában kezdte, majd Észtországba igazolt, a Parnu együtteséhez szerződött. A Parnu színeiben, első európai szezonjában az észt bajnokságban 10 mérkőzésen pályára lépve, a triplákat 50% fölötti (21/40, 52,5%) találati aránnyal értékesítve, meccsenként átlagban 30 percet a pályán töltve 15,7 pontot, 3,9 lepattanót és 1,4 gólpasszt átlagolt. Teljesítményével a liga 3. legeredményesebb játékosának bizonyult és beválasztották az év ötösébe az észt bajnokságban. A közös lett-észt bajnokságban, 17 meccsen 17,2 pontot, 5,5 lepattanót és 1,4 gólpasszt átlagolt, 49%-os pontossággal célozva tripláinál.
A szakvezetés reményei szerint a félkészülés második hetében, augusztus 20. környékén már a légiósok – köztük az elsőként szerződtetett Rivers – is bekapcsolódnak a munkába.

Az első videón néhány villanást láthatunk Riverstől az amerikai egyetemi ligából, a másodikon pedig abból kapunk egy kis ízelítőt, miket is csinált az előző évadban, a Parnu színeiben:

https://www.youtube.com/watch?v=ReHOdPeuXF8

https://www.youtube.com/watch?v=StsQxlLlpYg

Fotó: korvpall24.ee

 

 

Ötfős “idegenlégió” – keresés folyamatban

Immár biztosra vehető, hogy öt idegenlégióssal vágunk neki a következő évadnak, a szakvezetés keresi a kosarasokat

Klubunk, amint arról a közelmúltban már honlapunkon beszámoltunk, a játéktól visszavonuló volt csapatkapitány, Dénes Gabi helyett szeretett volna meghatározó, magas magyar kosarast szerződtetni. Vezetőségünk tárgyalt válogatott, korábbi csapatában kiegészítő játékosként számításba vett, feltörekvő fiatal és az Egyesült Államokból tanulmányai végeztével hazatérő játékossal egyaránt, anyagi lehetőségeink és az ésszerűség határáig elmenve az ajánlatokkal. A kiszemeltek közül voltak akik más élvonalbeli klubot választottak és akadtak, akik a második vonalba, az NB I B-be “szegődtek el”. A dolgok jelen állása szerint, együttesünk egyetlen magyar, új játékosa – amint arról már beszámoltunk – a 20 esztendős, a 2-es és 3-as poszton bevethető Nyíregyházáról érkező Fazekas Csaba, akivel hosszabb távra tervez a klub. Az előző évad magyar magja, Molnár Marcell, Supola Zoli, Takács Norbi, Buzsáki Bence, Werner Vitya és Élő Bálint, csapatunk játékosa marad.

Az, hogy végül nem sikerült meghatározó palánk alatti magyar játékost szerződtetni, alapvetően határozza meg, hogy mely posztokra tervezzük idegenlégiósok szerződtetését. Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs érdeklődésünkre elmondta, így, hogy nem sikerült meghatározó magyar, a négyes és/vagy ötös poszton bevethető játékost Sopronba hozni, biztos, hogy 5 idegenlégióssal vágunk neki a következő szezonnak. Sajnos valószínű, hogy az előző évadban csapatunkban szereplő három, klubunk által megtartani kívánt légiós, Angelo Warner, Brynton Lemar és Wesley Gordon egyikét sem sikerül szerződtetni. Ők minden bizonnyal, a jó soproni szezonjuk után jobb anyagi lehetőségekkel kecsegtető külföldi csapatokhoz igazolnak. Így aztán szükség lesz egy klasszikus irányítóra, valamint egy a szakzsargon által combo guard-nak nevezett, a hátvéd és az irányító pozícióban egyaránt bevethető játékosra. Egyértelmű az is, hogy egy vérbeli palánk alatti ötös centert is igazolni kell, és szükség lesz egy olyan magas emberre, aki adott esetben a gyűrűtől távolabb, valamint a palánk alatt is hatékonyan tud dolgozni, azaz a négyes és az ötös poszton egyaránt bevethető – az előző évadban Alan Wiggins esetében, ez nem igazán működött. Végül, de nem utolsósorban ötödik légiósnak egy olyan sokoldalú “fregoliembert” keresünk, aki a mezőnyben és a palánk alatt is hasznunkra lehet, azaz a hármas és a négyes poszton is bevethető. A szakvezetés már keresi a megfelelő légiósokat, vannak is kiszemeltek, akikkel a vezetőség már megkezdte a tárgyalásokat.

Marad a stáb és a magyar mag

Vége a szezonnak, itt a “holtidő”, a nyári szünet. A játékosok pihenik a magunk mögött hagyott évad fáradalmait. Most a vezetésé a főszerep, amely a következő évad csapatának kialakításán dolgozik és halad is vele

Az előző évad “magyar magját” sikerült együtt tartanunk. Supola Zoli egy éve kétéves megállapodást kötött, tehát az eleve biztos volt, hogy ő marad. Azóta sikerült megállapodnunk a folytatásról Molnár Marcellel, Takács Norbival, Werner Vityával, valamint Buzsáki Bencével és Élő Bálinttal. A közeli – sőt, már talán a kicsit távolabbi – jövőre gondolva, a következő évadtól nálunk játszik Fazekas Csaba. Mint ismeretes, a 2020/21-es évadtól az első félidőben már egy 23 éven aluli fiatal kosarasnak pályán kell lennie. A 20 éves, 197 centi magas, a kettes és a hármas poszton egyaránt bevethető korosztályos válogatott nyíregyházi játékossal hosszabb távon tervezünk, első lépésben két éves megállapodást kötött vele klubunk. Csaba az előző évadban a Nyíregyháza csapatában, az NB I B piros csoportjának alapszakaszában 8,8 pontos, 2,8 lepattanós, 1,6 labdaszerzéses és 2,4 gólpasszos átlaggal segítette a Nyíregyháza együttesét. A rájátszásban 7,7 pontot – 42%-os triplamutatóval – 2,5 lepattanót és 2,3 gólpasszt átlagolt.

Amint azt szurkolóink jól tudják, Dénes Gabi az előző évad végén visszavonult. Vezetőségünk a magyar állomány teljes kialakításához még egy meghatározó magas kosaras szerződtetését tervezi. Eddig is próbálkoztunk, válogatott játékosokat is megkerestünk. Lehetőségeink és az ésszerűség határáig elmentünk ajánlatainkkal, de eddig még nem sikerült megegyeznünk senkivel. Volt, aki jobb élvonalbeli ajánlatot kapott, de olyan kiszemeltünk is volt, aki a másodosztályba igazolt. Nem adjuk fel, bár szűk a magyar piac, főleg négyes és ötös poszton, de reméljük, sikerül olyan játékost Sopronba hozni, aki, ha Gabit pótolni nem is tudja, tényleg erősítést jelent.

Ami a légiósokat illeti, három, az előző évadban is csapatunkban szereplő játékosnak, Angelo Warnernek, Brynton Lemarnak., valamint Wesley Gordonnak jeleztük, hogy a következő évadban is szívesen látnánk őket. A néhány meccs után csuklótörést szenvedő, csapatunkban fokozatosan javuló teljesítményt nyújtó Fuller is “képben van”. A játékosok egyelőre (ki)várnak, reálisan nézve a jó soproni szezonjuk után várható – főleg a két kisember esetében -, hogy jobb ajánlatot kapnak, mint amit mi tudunk adni nekik. De ajánlatainkkal az ő esetükben is elmegyünk a lehetőségeink határáig.

Ahogy eddig is, természetesen a következő évad előtt is, először a magyar magot szeretnénk kialakítani. Szinte biztosra vehető, hogy a következő évadnak is 5 légióssal vágunk neki, ám hogy milyen szerkezetű lesz a légiós “kvintett”, az attól is függ, sikerül-e megszerezni a már említett meghatározó magas magyar játékost.
Zárszóként arról tájékoztatnánk szurkolóinkat, hogy a következő évadra is marad a szakmai stáb, Sterbenz László szakmai igazgató, Sabáli Balázs vezetőedző, Bors Miklós másodedző, valamint Horváth Szabolcs erőnléti edző, akinek ezúton is gratulálunk, hogy az Európa-bajnokságra készülő női válogatott mellé is felkérték erre a feladatra.

Visszavonuló csapatkapitányunk NBA-bajnokok ellen is játszott

A szezon végén befejezte aktív kosaras pályafutását Dénes Gábor, aki pályafutása során a Falco, a Kaposvár, a Pécs és a Kecskemét együtteseiben szerepelt mielőtt hozzánk került és most az évad végén visszavonult. A csapatunk kapitányaként visszavonuló korábbi válogatott kosarast kértük, hogy tekintsen vissza pályafutására
– A kosárlabda volt az első és egyben az utolsó sportágad? – faggattuk a kezdetekről visszavonuló “csékánkat”, Dénes Gabit.
– Gyakorlatilag igen. A kis faluban, ahol gyerekeskedtem, csak focizni lehetett, ráadásul nem is nagyon volt korombeli gyerek. Amikor Szombathelyre kerültem, ott a Váci Mihály Általános Iskolában kezdtem kosarazni, ami egyrészt a sport miatt volt jó, másrészt pedig velem egykorú gyerekekkel barátkozhattam, közösségbe kerültem. Szarka Ildikó kezdett foglalkozni velem, nála kaptam alapokat, majd Váradi Attilához kerültem, akinek azt gondolom – sokak mellett persze – a legtöbbet köszönhetem. A kadett korosztályt gyakorlatilag kihagytam, még serdülőként kerültem fel az ifikhez. Ott sokat gyakoroltam külön, és nagyon boldog voltam, amikor Henrik Istiék között sikerült kosarat dobnom.
– Az NB I-ben is Szombathelyen mutatkoztál be…
– Igen, és jó ideig minden nagyon szép és jó volt. Nagyon sok remek játékossal játszottam együtt, Kálmán Lászlótól Walke Károlyon, Pankár Tiboron át Samir Mujanovicsig, Krivacsevics Dragoljubig és Dzunics Braniszlávig – ők mind nagy hatással voltak rám, és későbbi pályafutásomra. Ez a Falco igen látványos, eredményes kosárlabdát játszott, rendre sokpontos meccsekkel, gyakran jutottunk száz pont fölé – ekkor még túl sokat nem tudtam a védekezés fontosságáról.
– Kaposvárra kerültél és bajnok lettél…
– Az átigazolás olyan fiatalon bizony nem volt egyszerű. Felröppent a hír, hogy a Falcónál több szempontból is elég kaotikus helyzet állhat elő. Megkeresett a Kaposvár, szóban elköteleztem magam, majd kiderült: mégsem lesz gond Szombathelyen, ahol Váradi Attila lett az edző, aki kérte, hogy maradjak. Nehéz helyzetbe kerültem, ugyanis, mint már mondtam, neki nagyon sokat köszönhettem, Kaposvárra viszont szóban már elköteleztem magam. Volt lelkiismeretfurdalásom, hogy cserben hagyom azt, aki nagyon sokat adott nekem, ugyanakkor úgy neveltek, hogy az adott szó szent – így mentem Kaposvárra. Utána évekig kaptam hideget-meleget amikor ellenfélként Szombathelyen játszottam, de abban biztos vagyok, hogy aki igazán ismert engem, megértett. Az első kaposvári év szenzációs volt, bajnokok lettünk, a második már kevésbé sikerült, majd Pécsre kerültem.
– Ahol pedig kupagyőztes lettél…
– Abszolút esélytelenként. A történet ma már legendává vált, hogy amikor a buszunk megérkezett Szombathelyre és be akart állni, a kapunál fel sem ismertek minket. Amikor megkérdezték, kik vagyunk, a sofőrünk “beblöffölte”, hogy ez a kupagyőztes csapat busza. Valami tudhatott… Négy nagyon szép szezon volt ott, és a pécsi időszak jó példa volt arra, hogy a folyamatos építkezést, fejlődést látva folyamatosan nőtt a szurkolótábor. Pécsett tanultam meg azt is, hogy nem csak a győzelmeknek, érmes helyezéseknek van értékük, hanem egy középmezőnyben elfoglalt pozíció is lehet értékes és szép eredmény, ha az adott csapat az ellenfelek és a saját gazdasági lehetőségei ismeretében ki tudja hozni magából a maximumot.
– Következett Kecskemét, ahol egy évadot – nem a kiesés miatt – a másodosztályban is játszottál…
– Kecskeméten, ahol a meccseken állandó, stabil nézőszámunk volt, ott a mag sokáig együtt maradt, szintén nagyon kellemes időszakot töltöttem el. Az NB I B-be jogi, gazdasági okok miatt kerültünk, de ott ha lehet, még többet edzettünk, mint az élvonalban. A különbség talán annyi lehetett, hogy akadt pár könnyebb mérkőzés, de nem lehetett lazítani. Igaz, hogy az a pár évvel ezelőtti NB I B nem említhető egy lapon a mai piros csoporttal, amely egy gyengébb NB I-gyel is felér. A kecskeméti és a pécsi időszak kapcsán feltétlenül szólnom kell Sztojan Ivkovicsról, illetve most már Ivkovics Sztojanról, akivel a két klubban és a válogatottnál vagy egy évtizedet dolgoztunk együtt. Ő akkor tudott sokat hozzátenni játékom, és talán mondhatom a személyiségem fejlődéséhez, amikor már felnőtt, sőt válogatott játékos voltam.
– Amellett, hogy magas szinten kosaraztál, azon igen kevés élvonalbeli játékosok egyike vagy, aki tanultál, diplomákat szereztél. Mennyire volt nehéz összeegyeztetni a sportot és a tanulást?
– A pécsi és a kecskeméti időszakban is tanultam – levelezőn. Kezdetben bizony elég kemény volt, nem nagyon ismertem senkit, akitől segítséget kérhettem volna. Később már könnyebben ment, hozzáteszem, a klubok is rugalmasan álltak a kérdéshez, ha a tanulmányok miatt szükséges volt, elengedtek egy-egy edzésről. Úgy gondolom, ez most is megvan, tehát szerintem, ha nem is könnyen, de összeegyeztethető az élsport az egyetemi, főiskolai tanulmányokkal.
– Sopron, csapatunk volt az utolsó állomás pályafutásodban, sikerekkel, érmekkel, majd egy hajmeresztő playout-os szezonnal, végül playoff szerepléssel…
– Feleségemmel, Fegyverneky Zsófival, akivel évekig egymástól elég távol játszottunk, szerettünk volna végre helyileg közel kerülni egymáshoz. Nem számítottam a Sopron megkeresésére, de mivel Zsófi is itt játszott, jól jött… lehet, kapott egy jó “fülest” a klub. Az itteni időszak remekül indult, messze várakozáson felüli Magyar Kupa ezüsttel és bajnoki bronzzal. Aztán volt olyan is, hogy playout párharcban maradtunk csak bent. Ahogy a siker közös, úgy a kudarcokban is megvolt mindenkinek a felelőssége.
– A válogatottban is játszottál, közel harminc alkalommal…
– Amikor elkezdtem kosarazni, az volt az egyik álmom, célom, hogy válogatott legyek. Zsebe Ferencék generációján nőttem fel, elképzeltem, milyen érzés is lehet címeres mezben pályára lépni. Amikor serdülő válogatott voltam, előfordult, hogy a válogatott mezben aludtam. Sosem felejtem el, Székesfehérváron, Eb-selejtezőn olyan francia csapat ellen játszottam, amelyben Boris Diaw és Tony Parker is szerepelt. Persze megvertek minket vagy huszonöt ponttal. A meccs után a büfében Diaw-val beszélgettünk, ő mesélte, hogy Parkert hamarosan viszik az NBA-be. Még mondtam is Borisnak, miért nem őt, ő sokkal jobb… végül mindketten bajnokok lettek. Arra pedig nagyon büszke vagyok, hogy  – ha nagy sikereket nem is értünk el, nem jutottunk Európa-bajnokságra -,  felnőtt válogatottnak mondhatom magam. Nagyon örültem neki, hogy Romániába kijutott az Eb-re a csapat és remélem, még drukkolhatok világversenyeken a válogatottnak.
– Mit tervezel, milyen elképzeléseid vannak a jövődre vonatkozóan? Nyilván szeretnéd a kosárlabda közelében maradva, a tanulmányaidat hasznosítani…
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy a sportban maradnék. Egy itthon elég kevéssé (ki)használt szakterületen, ami a sportnak és a közgazdaságtannak a kapcsolata. Itthon a klubok viszik a bajnokságot, a szövetség koordinál és szervezi a válogatottak programját, ami működik és a gazdasági háttér is megvan hozzá. Érdekes, hogy a nemzetközi kosárlabdában előttünk járó délszláv országok bajnokságaiban nincs ilyen gazdasági háttér, de ott a képzés, a nevelő munka olyan hatékony, hogy a legjobb fiataljaikat európai top-bajnokságok csapatai szerződtetik – de ez egy másik beszélgetés témája lehetne. Amit tapasztaltam tanulmányaim és a nemzetközi szövetségnél (FIBA) szerzett tapasztalataim során, úgy látom, néhány dolgot – és itt természetesen nem a sportszakmára gondolok – lehetne sokkal hatékonyabban csinálni a sportágban. Jó példa erre, amit Lettországban csináltak az utóbbi tizenöt évben.
Egy dolgot nagyon nem szeretnék, valahol “ellenni” a válogatott és a húsz éves NB I-es múltamnak köszönhetően amolyan megélhetési emberként, szeretnék értelmes, hatékony, a sportágat előrevivő munkát végezni.

A palyoff nem playout, a kémia nem számtan

Úgy egy éve drámai küzdelemben, egy utolsó másodperces triplával maradt bent az élvonalban csapatunk. Az együttes a múlt hét végén befejeződött évadban viszont bejutott a rájátszásba és végül 8. lett. Sabáli Balázzsal, az együttes vezetőedzőjével az előző szezonból kiindulva értékeltük a most befejeződő évadot

– Az előző évad végén épphogy bent maradtunk, most viszont bejutottunk a rájátszásba. A keretben rengeteg volt a változás, minek volt köszönhető a jelentős előrelépés?
– Ha a két évad csapatának statisztikáit összevetjük, nincs jelentős eltérés – fejtegette edzőnk. – Tavaly is és idén is Sopronból került ki a legjobb lepattanózó, Ryan Watkins illetve Wesley Gordon személyében, ráadásul ez utóbbi volt a bajnokság messze legjobb dobásblokkolója. Az idei csapat négy ponttal dobott többet átlagban, mint a tavalyi, és ez is gyakorlatilag abból fakadt, hogy a magyar játékosok nagyjából ennyivel többet hoztak. Ez “számtan”, de a jobb szereplés hátterében egy másik “tárgy”, “tudomány” áll, mégpedig a kémia. Az idei társaságnál sokkal jobb volt az összhang, ahogy mondani szokás, jobban működött a csapaton belül a kémia.

– Említettük a két évad játékoskerete közötti jelentős változást. Változások a most befejeződő szezon közben is voltak, méghozzá szép számmal. Ezek mennyiben befolyásolták a csapat szereplését?
– Még a bajnoki rajt előtt változtatni kellett az eredeti elképzelésen, amely az lett volna, hogy a mezőnyposztokra három, a belső pozíciókba pedig két légióst igazolunk. Farkas Attila sérülése miatt azonban olyan légióst próbáltunk keresni, aki mezőnyben is, bent is tud játszani – így került csapatunkhoz utolsó légiósként Lawrence Gilbert. Ő nem igazán tudta azt a teljesítményt nyújtani, amit vártunk tőle és ő is saját magától – korrekten, közös megegyezéssel elváltunk. Helyére volt egy kiszemeltünk, aki úgy volt, hogy elhagyhatja klubját, ment a huzavona de végül a klub őt nem engedte el, így került a képbe az igen fiatal Makinde London. Első meccsén még tudott segíteni a Körmend legyőzésében, utána azonban visszaesett, ráadásul meg is sérült, műteni kellett, vége lett a szezonjának. Ezek után tértünk vissza – részben kényszerből – az eredeti koncepcióhoz, hogy mindhárom mezőnyposzton legyen légiós. Jött Fuller, aki Zalaegerszegen játszott egy rövid időt. Nyáron is “képben volt” nálunk, leinformáltam és nem sokkal az átigazolási határidő letelte előtt sikerült leigazolni. Kezdett belelendülni, amikor Debrecenben csuklótörést szenvedett. Ránkjárt a rúd, őt is műteni kellett, és mivel ez már az átigazolási határidő után történt, nem tudtunk új játékost igazolni a helyére. A csapat játékában, az Alba elleni idegenbeli meccs jelentett az óriási fordulatot. Akkor már nem volt Fuller, mégis mindenki átérezte a helyzet nehézségét, súlyát, talán ez kovácsolta olyan egységgé az addig sem rossz “kémiájú” társaságot, amely előbb – némi szerencsével, mert a Kecskemét egy számára tét nélküli meccsen legyőzte a Kaposvárt – a középházig, onnan pedig – ezt viszont idegenbeli bravúrjainkkal már egyértelműen magunknak kiharcolva – a playoff-ig repítette a társaságot

– A magyar játékosok közül, többen is előléptek ebben az időszakban. Ez mennyiben járult hozzá a bajnoki hajrában elért sikerekhez?
– Supola Zoli a fehérvári meccs előtt – írd és mondd – három százalékon állt a triplákkal, huszonkilenc kísérletből egyszer talált be. A fehérvári meccstől ez a találati arány negyvenegyből tizennyolc lett, ami negyvenhárom százalék. Hogy mitől javult így föl, erről őt kellene megkérdezni, de biztos megjött az önbizalma. Molnár Marcellnek – mivel a játékunk eredményessége leginkább a Warner-Lemar kettős hatékonyságától függött, jóval kevesebb idő jutott, mint Supolának. Aztán amikor a sérülések miatt – a szezon hajrájára Takács Norbi is kiesett – Supinak hármas poszton kellett játszani, Molnárra is több szerep hárult és élt is a lehetőséggel. Úgy gondolom, látszott, hogy egész évadban Warner ellen edz nap mint nap, az ő játéka is kellemes meglepetés volt. Az ő előrelépésükre, nagy szüksége volt jelentősen megfogyatkozó csapatunknak a palyoff eléréséhez.

– Hogy látod, azok a légiósok, akik végigjátszották a szezont mennyire váltak be?
– Külső posztokon Angelo Warner és Brynton Lemar szerződtetésével azt gondolom, a klub anyagi lehetőségeihez mérten kihozta magából a maximumot, centerben Gordon esetében is ugyanezt mondhatom. Pedig nem tagadom volt bennünk bizonytalanság, főleg az osztrák bajnokságból igazolt Gordon, és a Sopronba kerülése előtt bosnyák és a mozambiki bajnokságban légióskodó Warner esetében. Mégis beváltak és nyilván a szurkolók szívesen látnák őket újra SKC-mezben, ám úgy gondolom, a csapatunkban nyújtott teljesítményük alapján, mindannyiuknak jó esélyük van jövőre magasabb szintre kerülni, mind egy bajnokság, mind pedig az anyagi lehetőségek terén. Ha nem maradnak, nyilván a következő szezon játékosait a szurkolók hozzájuk hasonlítják majd – szerencsére Gordonnak sikerült feledtetni Watkinst. Alan Wiggins becsülettel végigdolgozta a szezont, talán egyetlen edzést ha kihagyott, amikor nem volt teljesen egészséges, akkor is dolgozott. Nála – és ezt talán nem sokan tudják a szurkolók közül – bizony gyakran okozott gondot, hogy főleg amikor Élő Bálint sokáig sérült volt, edzéseken ötös poszton kellett játszania, miközben a meccseken négyesként szerepelt. Tőle többet vártunk, de ennek ismeretében próbáltuk jobban tolerálni hibáit. Lemar, Supola, Warner és Wiggins minden meccsen pályára lépett. Igaz Warner a Kecskemét elleni középszakasz meccsen sérülten megpróbálta, de csak két percet bírt, ám Zalaegerszegen – családi okok miatt hazatérése után, a meccs napjának reggelén hullafáradtan Sopronba érve – a végjátékban az ő kosaraival nyertünk és ez a siker kellett a playoffhoz. Gordon egyetlen, a Paks elleni emlékezetes, kétszeri hosszabbításos meccset hagyta ki, hogy aztán a már említett egerszegi meccsen dupla-duplával járuljon hozzá a sikerhez.

– Már érintetted a jövőt. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban?
– Először általánosságban mondanám, hogy a következő szezonban egy magyar játékosnak végig pályán kell lennie, amivel egyetértek és támogatom, szerintem ez nem okoz nagy törést sehol, a legtöbb csapat így játszott a szezonban. Azzal kapcsolatban viszont már vannak fenntartásaim, hogy az azt követő évadban, már egy U23-as játékosnak pályán kell lennie az első félidőben. Az elnökségi döntés másnapján a fiataloknak duplájára emelkedett az értékük… nem biztos, hogy egészséges gazdasági és sportszakmai folyamatokat generál, félő, hogy a színvonal rovására mehet.

– Ezen mit értesz, mi a baj a fiatalokkal?
– Velük önmagában semmi, más az értékrendjük, mint az idősebbeknek, máshogy kell közelíteni hozzájuk. De nem ez a gond, hanem az, hogy mivel az értékük, mint már mondtam, jelentősen emelkedett, jó néhány olyan fiatal kosaras juthat majd egy tapasztalt magyar játékosét megközelítő jövedelemhez, akik felnőtt NB I-es szinten még semmit nem tettek le az asztalra, az ő bérezésük jelentős tétel lesz a klubok költségvetésében. Ez mivel járhat? Háttérbe szorulhatnak a tapasztaltabb magyar játékosok. Ha mondjuk van egy klub öt légióssal és két-három tapasztaltabb magyar kosarassal a keretében, mivel az első félidőben a fiatalnak játszani kell és valószínű, hogy négy légiós szinte mindig pályán lesz, akkor a két-három rutinos magyar kosarasnak úgy kell egy félidő percein osztozni, hogy közben van öt légiós a keretben. Ennek az lehet a következménye, hogy legjobb korban lévő magyar kosarasok közül többen is könnyen “lemehetnek” másodosztályba, ahol ma már több helyen NB I-es szintűek a fizetések. Másrészt lehet, a légiósokon próbálnak spórolni a klubok, ami pedig azt vetítheti előre, hogy olcsóbb, szerényebb képességű légiósok sokasága jelenhet meg az NB I-ben, ami szintén nem emeli a színvonalat.

– És csapatunk jövője?
– Sok konkrétum még nincs, nem is lehet. Supola Zolinak még egy évig él a szerződése, Dénes Gabi pedig visszavonul. Vele kapcsolatban hadd jegyezzem meg, sosem volt nagy “gólvágó”, sztárjátékos, de akaratával, alázatával, védekezésével minden csapatának nélkülözhetetlen, nagyon hasznos játékosa volt. Ha már előbb a fiatalokról volt szó, Gábor hozzáállását példaként lehetne állítani eléjük.
Zárszóként annyit, a szurkolóknak köszönjük a segítséget és a kritikai észrevételeket egyaránt, amelyek – bár nem valószínű, hogy pontosan tudják egy-egy szakmai döntés hátterét – arra sarkallnak minket, hogy próbáljuk még jobban tenni a dolgunkat. A reális, kulturált hangnemben megfogalmazott kritikákat elfogadjuk, olyanokkal viszont nehéz mit kezdeni, akik csak vereségek után nyilvánítanak véleményt. Összességében remélem, ha ülepednek bennük a szezonban történtek, majd úgy vélekednek az előző évadról, mint én: soha rosszabbat!

A végére “fogytunk el”

Ahogy a második meccsen Sopronban, úgy a 3. összecsapáson is remekül kezdtünk és egy negyed után vezettünk, sőt még a félidőben is. Térfélcsere után azonban feljavult a Körmend, mi a második félidőben összesen 21 pontot szereztünk. Ezzel együtt a 35. percben csupán 7 pont volt a hátrányunk, de a végére – elsősorban támadásban – “elfogytunk”, így a Körmend 3-0-ra nyerte a párharcot, mi pedig a 8. helyen végeztünk a bajnokságban
Egis Körmend – Sopron KC  78-56 (13-21, 21-14, 24-16, 20-5)
Körmend, férfi NB I, negyeddöntő, 3. mérkőzés,  1.700  néző.
V.: Papp, Praksch, Farkas.
Körmend: Price 8/3, BRAFDORD 10/6, FERENCZ 9/9, HAMMONDS 22/3, Delas 8.
Cs.: THAMES 7/3, CSORVÁSI 9, Takács, Lajsz, Kiss M. 3/3, Kiss B., Oroszi.
Edző: Matthias Zollner
Sopron: Warner 8/3, LEMAR 15, SUPOLA 12, WIGGINS 12/6, Gordon 3.
Cs.: Dénes 4, Molnár M. 2, Werner, Élő, Buzsáki.
Edző: Sabáli Balázs.

A találkozó előtt felcsattant szurkolóink hangja, a 0-2 ellenére jó néhányan elkísérték a srácokat Körmendre. Hammonds közelről a hazaiaknak szerzett vezetést, ám Supi és Brynton vezérletével egy 12-0-s rohammal nemcsak fordítottunk, 10 ponttal el is léptünk a meglehetősen görcsösen kezdő éllovas ellen. A szakasz közepén Ferencz hármassal próbálta elmozdítani a holtpontról a Körmendet, de Angelo és Brynton hármassal, Alan pedig duplákkal tett róla, hogy tovább nőjön az előny. Már 21-9-re is vezettünk, a negyed végén 10 ponton belülre került ellenfelünk.

A második szakaszt a két centerével, Csorvásival és Delasszal egyszerre a pályán kezdte a Körmend, de nem ezért jött föl gyorsan 3 pontra, hanem mert ekkor kihagytuk a tiszta helyzeteket. Supi kosara lendítette át csapatunkat a kisebb holtponton, utána Brynton is betalált. Angelo triplájára Bradford felelt hármassal, Hammonds is kezdett belelendülni, mi viszont támadásban pontatlanokká váltunk. Hiába volt olyan akciónk, amelynek során 3 alkalommal is visszaszedtük a lepattanót ellenfelünk palánkja alatt, a szakasz közepén egy 12-0-lal fordított a  Körmend. Hosszabb kosárcsendünknek Supi vetett véget szép szólóval – kár, hogy a bónusz büntető kimaradt.  A félidő hajrájában magas szerkezetre álltunk át és ez abszolút bejött. Egyszerre volt a pályán Gabi, Alan és Wesley, s előbbi büntetőire, valamint utóbbi hármasára építve egy 7-2-vel visszavettük a vezetést, így előnnyel fordulhattunk.
Úgy indult a második félidő, ahogy az első befejeződött, Alan triplájával. Hammonds támadópattanó utáni kosarára pedig Brynton 2+1-es játékkal felelt. Fokozta a nyomást védekezésben a Körmend, eladtunk pár labdát és egy egységes csapatjátékkal bemutatott 12-2-vel, a szakasz közepén fordítottak a hazaiak, akiknél Ferencz, valamint Bradford révén már a triplák is beestek. Az időkérés sem segített, támadásban “megálltunk”, Alan eladott labdája után sportszerűtlent kapott, tovább “nyílt az olló”. A 22. és a 29. perc között egy 19-2-es rohamot mutatott be a Körmend, amely 12-vel ellépett, csapatunk jó 5 perces kosárcsendjének Wesley vetett véget. Ez valamelyest felrázta a csapatot, amely a szakasz végén egy 8-0-lal 4 pontra feljött. A negyed Ferencz hármasával és 7 pontos körmendi vezetéssel zárult.
Közel másfél perc elteltével szerezte Delas a záróetap első kosarát. Jól védekeztünk, de rosszul dobtunk, kevés volt a pont a szakasz elején. Supi villant újra, de Thames vagy 8 méterről beemelt hármasával, majd Bradford ziccerével  10 pont fölé nőtt a hazai előny. Időt kértünk és újra jött a félidő végén bevált magas szerkezet, no meg a zóna. Ezúttal ez a felállás nem volt oly’ hatékony, mint korábban,  a hazaiak támadásban elkapták a fonalat, mi viszont “elfogytunk”, nagyon gyengén dobtunk, bár sok tiszta helyzetet alakítottak ki a srácok. A szakasz közepén egy 11-0-lal közel 20 pontosra nőtt a hazai előny  és ezzel eldőlt a meccs.
A Körmend 3-0-ra nyerte a párharcot és bejutott a négy közé, mi pedig a 8. helyen végeztünk.

A második meccs mentalitásával

2-0-s hátrányból utazik az éllovas Körmend elleni negyeddöntő párharc 3. mérkőzésére csapatunk, a pénteken 18 órakor kezdődő összecsapásra
A holnapi “ütközettel” kapcsolatban edzőnk  hangsúlyozta:  minden azon múlik, hogy melyik fél teljesítménye lesz kiegyensúlyozottabb, valamint, hogy a védekezésével melyik csapat tudja jobban “elrontani” a másik játékát.
Hozzátette: amennyiben a srácok holnap is olyan elszántsággal, akarattal, alázattal játszanak, mint tették azt kedden a soproni, egyetlen ponttal elveszített mérkőzésen, lehet esély a bravúrra.  Viszont ha úgy, ahogy az első meccsen, Körmenden, akkor nem. Edzőnk nagyon reméli, hogy az előbbi verzió valósul meg, majd – mintegy zárszóként – újfent hangsúlyozta, amit már a keddi mérkőzés utáni nyilatkozatában is mondott: nem feltartott kézzel lépünk pályára Körmenden.

Egyetlen pontra voltunk az éllovas legyőzésétől

A parádés első negyedet követően 17 ponttal vezettünk, de a két középső szakasz az éllovas körmendi együttesé volt. Csapatunk azonban nem tört meg, óriási hajrával a végletekig kiélezetté tette a végjátékot, és ebből végül egyetlen ponttal, ellenfelünk került ki győztesen

Sopron KC – Egis Körmend 89-90 (31-14, 11-23, 16-30, 31-23)
Sopron, férfi NB I., negyeddöntő, 2. mérkőzés, 2.000 néző.
V.: Benczur, Győrffy, Balogh Gy.

SKC: WARNER 33/21, LEMAR 19/6, Supola 7/3, Wiggins 6/3, GORDON 19.
Cs.: Dénes 2, Molnár M. 4, Werner.
Edző: Sabáli Balázs

Körmend: Price 9/3, BRADFORD 18, FERENCZ 19/15, HAMMONDS 21/9, Delas 6.
Cs.: Thames 5, Csorvási 12, Kiss M.
Edző: Matthias Zollner

Közel teltház előtt kezdődött igen jó hangulatban a negyeddöntő párharc második felvonása, amelyen Ferencz triplájával a Körmend szerzett vezetést, az övéiket elkísérő vasi drukkerek nem kis örömére. Brynton hármasával egalizáltunk és a távoli találat csapatunktól, egy lenyűgöző, Brynton és Supi vezette 15-2-s rohamot indította útjára, amellyel a srácok lázba hozták a szurkolókat. Lendületünket a Körmend időkérése sem törte meg, a szakasz hajrájában Wesley és Angelo is hozzátette a magáét, így a parádés első etap végén minden előzetes várakozást messze felülmúlva 17 ponttal “mentünk”.

A 2. negyed elején váltva estek a kosarak, majd megtört a lendület. A szakasz közepén Delas megkapta a 3. személyijét, és a kisebb kosárcsendünket egy jó büntetőjével Wesley törte meg, Dénes Gabi pedig egy szép szereléssel vétette észre magát. A félidő hajrája egyértelműen az éllovasé volt, amely egészpályás letámadással fárasztotta külső sorunk tagjait. Nem is (s)ültek úgy a dobások, mint az első negyedben, hibáinkat kihasználva Csorvási és Hammonds vezérletével fokozatosan zárkózott a Körmend, ráadásul a félidő hajrájában Wesley is megkapta a 3. személyijét. Bár Angelo zsákolt egy óriásit és Molnár Marci is villant, a szünetig 5 pontra zsugorodott előnyünk.

A második félidő elején Csorvási is megkapta 3. hibáját, majd Wesley zsákolt jókorát, közel másfél “pontatlan” perc után. Price triplájára szép akció végén Dénes Gabi felelt. A Price-Csorvási kettős vezetésével a szakasz közepén egalizált, Ferencz triplájával pedig fordított is a Körmend. A befejezések pontatlanokká váltak, a helyzeteket kidolgozták, de ki is hagyták játékosaink, 6 ponttal meglépett a Körmend hősiesen küzdő, de érezhetően fáradt fiainkkal szemben. A vendégek egyre pontosabbakká, magabiztosabbakká váltak, jobban dobtak, Hammonds hármasával 9-re nőtt a körmendi előny. A negyed hajrájában Alan és Brynton révén bravúrkosarakkal próbáltuk tartani a lépést a körmendiekkel, akiknél Ferencz újabb hármassal jelentkezett és 9 ponttal vezetett ellenfelünk a zárószakasz előtt.

Ennek elején Ferencz újabb két hármasával, 10 fölé nőtt a hátrányunk. Wesley és Marci révén duplákat dobtunk, majd következett egy Angelo-parádé, 3 triplával és egy duplával, és ezekkel a szakasz közepén 4 pontra jöttünk föl. A vendégek időkérése után Brynton is vágott egy triplát. Egy pontra feljöttünk, szurkolótáborunk pedig űzte-hajtotta a srácokat, különösen amikor Angelo hármasával visszavettük a vezetést. A roppant izgalmas végjátékban váltva vezettek a felek, Hammonds triplája után, bő fél perccel a vége előtt kipontozódott. 20 másodperccel a játékidő letelte előtt Wesley egy jó büntetőjével győzelemre álltunk, de Bradford duplájára nem volt válaszunk, 1 ponttal nyert a Körmend.

Sabáli Balázs: – Gratulálok a Körmendnek! Remekül kezdtünk, a mai játékunk összehasonlíthatatlanul jobb volt a párharc első meccsén nyújtott teljesítményünknél. Sajnos a két középső negyedben sem támadásban, sem védekezésben nem tudtunk olyan intenzitással játszani, hogy megtartsuk az előnyt. A negyedik negyedben nagy hajrát nyitottunk, remek volt a hangulat, de a végén nem nekünk volt szerencsénk. Null-kettő után nehéz bármit is mondani, de szeretnénk megismételni a mai játékunkat Körmenden, ahová nem feltartott kezekkel megyünk.

180 fokos fordulat kell

Nem úgy sikerült ai negyeddöntős playoff párharc első felvonása, ahogy reméltük, 32 ponttal kikaptunk Körmenden. Kedden, 19 órától a Novomatic Arénában javíthatunk, egyenlíthetünk, de ehhez – amint azt edzőnk, Sabáli Balázs kiemelte -, 180 fokos fordulatra lenne szükség a pénteken látottakhoz képest

Még a pénteki összecsapásra visszautalva edzőnk azt fejtegette, hogy Körmenden az első félidőben, nem a támadójátékkal volt a gond. A védekezés viszont nagyon “lagymatag” volt és ezt könyörtelenül büntették, a saját pályájukon extra dobóteljesítményre képes körmendiek. Az első összecsapás fényében, edzőnk így látja az esélyeket a holnap esti hazai találkozóra:
“Nagyon remélem, a játékosok nem elégedtek meg azzal, hogy bejutottak a rájátszásba és holnap itthon felcsillantanak valamit, a középszakaszban látott harci szellemből. Ha valamit el akarunk érni ebben a rájátszásban – mondjuk, hogy hazai pályán nyerjünk -, akkor a védekezésben a pénteken mutatotthoz képest, száznyolcvan fokos fordulatra lesz szükség. Bízom benne, hogy a pénteki meccs egy kisiklás volt, de azt is hozzá kell tennem, a csapat a középszakaszban nem játszott ilyen sebességgel és intenzitással kosárlabdázó rivális gárda ellen, mint a Körmend. Ahhoz, hogy legyen esély egyenlíteni és kiharcolni egy újabb hazai mérkőzést, jóval harcosabban, agresszívebben kell védekezni, olyan nincs, hogy meghatározó játékosaink fault nélkül fejezzenek be egy meccset. Nyerni akarunk, és szeretnénk, ha még egyszer Sopronba jönne a Körmend.”

Egy félidőn át tartottuk a lépést

Szünetig jól tartottuk magunkat a rájátszást az élről váró Körmend otthonában, a második félidő elején azonban bajnokaspiránshoz méltó játékkal, eldöntötte a maga javára a negyeddöntő első összecsapását  a Körmend
Egis Körmend – Sopron KC 104-72 (27-23, 29-21, 34-16, 14-12)
Körmend 2.200 néző. V.: Földházi, Goda, Pozsonyi.

Körmend: PRICE 23/15, BRADFORD 12/6, FERENCZ 13/12, HAMMONDS 17/9, Delas 8.
Cs.: CSORVÁSI 11, Thames 8, Takács 3/3, Lajsz 4, Kiss M. 3/3, Kiss B. 2, Oroszi.
Edző: Matthias Zollner.

Sopron: WARNER 18/3, SUPOLA 14/6, LEMAR 11/9, Wiggins 8/3, GORDON 12.
Cs.: Molnár 6, Dénes, Werner, Buzsáki 3/3, Élő.
Edző: Sabáli Balázs.

Hammonds, Price és Ferencz révén gyorsan beemeltek három triplát a hazaiak és 11-5-re elhúztak, de nem “estünk szét”, hanem Brynton villanásaival gyorsan szorossá tettük a meccset. A szakasz közepén Ferencz újabb két triplát beemelt, ráadásul a padunk technikait is kapott, ismét ellépett a Körmend. A negyed hajrájában elsősorban centereink, Alan és Wesley jóvoltából tartottuk a lépést a hazaiakkal.

Talán palánk alatti játékosaink eredményességét látva váltott két centeres felállásra ellenfelünk, amely Csorvási vezérletével ismét megugrott. A pihenőjéből visszatérő Supi villanásaival maradtunk “látótávolságon” azaz 10 ponton belül, ám a nagy dobópárbajt hozó szakasz végén 10 pont fölé nőtt a hazai előny.

Szünet után sajnos a kelleténél tovább “maradtunk bent” az öltözőben és a hazaiak ezt remek csapatjátékkal, a Bradford-Price-Hammonds trió vezérletével könyörtelenül kihasználva “repesztettek” egy 24-6-os 5 percet. Ezzel gyakorlatilag eldöntötték a párharc nyitó összecsapását, ebben az időszakban lepattanózásban is alaposan felülmúlva csapatunkat. Helyzetünket nehezítette, hogy Angelo  egy ütközés után lebicegett, szerencsére később visszatérhetett.

A mérkőzés a 3. negyed közepére gyakorlatilag eldőlt, ezt követően már mindkét szakvezető a keddi, várhatóan – és remélhetőleg – sokkal kiélezettebb soproni összecsapásra gondolva, többnyire csapata kiegészítő játékosainak adott bizonyítási lehetőséget. Nálunk Buzsáki Bence vétette észre magát egy triplával.

Matthias Zollner: – Elégedett vagyok a csapatom teljesítményével, azt játszottuk, amit a találkozó előtt megbeszéltünk. Különösen a második félidőben alkottunk maradandót. Készülünk a következő mérkőzésre, fontos, hogy komolyan vegyük a soproni meccset is, mert ha nem koncentrálunk eléggé, kellemetlen meglepetés érhet bennünket.

Sabáli Balázs: – A Körmend megérdemelten győzött, mi megijedtünk a lehetőségtől. Nem lehet egy találkozót megnyerni úgy, hogy gyakorlatilag fault nélkül védekezünk. A rájátszásban a pontkülönbség nem számít, kedden meg akarjuk mutatni, hogy ennél sokkal jobban is tudunk játszani. 

Indul a playoff: nyomás nélkül az éllovas Körmend ellen

Holnap este 18 órakor, csapatunk megkezdi három győzelemig tartó playoff-párharcát, az éllovas Körmend otthonában. Együttesünk – amely az előző évad végén éppencsak bentmaradt az élvonalban – végül a szerdai, zalaegerszegi sikerével verekedte be magát a legjobb nyolc közé, ahol a felsőházi középszakasz győztesével, a Körmenddel vív három nyert mérkőzésig tartó párharcot

– Az alapszakaszban tizenhárom meccsből mindössze kettő, a középszakaszban viszont négy mérkőzésből hármat is megnyertünk. Főként ezzel “váltottuk meg” a “belépőt” a playoff-ra. Minek volt köszönhető a jelentős javulás, miközben sorra “dőltek ki” a játékosok sérülések miatt? – kérdeztük vezetőedzőnket, Sabáli Balázst.
– Az Alba elleni, még az alapszakasz végén elért idegenbeli győzelemmel úgy érzem, nagy fordulat állt be a csapat játékában. Tegyük hozzá, ekkor még kellett az is, hogy a Kecskemét megverje a Kaposvárt ahhoz, hogy legyen miről beszélni, hogy a közép- és ne az alsóházban folytassuk. Ott viszont tényleg a három idegenbeli győzelemmel, magunk harcoltuk ki a playoff-szereplést.
Az alapszakaszban, valóban nem volt ránk jellemző a jó idegenbeli szereplés. Nekem úgy tűnt, hogy a sok nehézség olyan szinten kovácsolta egységessé, a korábban bizony nem ritkán egyénieskedő társaságot, hogy annak lettek az eredményei az idegenbeli bravúrok. Bár a játékosoknak nem látok bele a fejükbe, talán jobban átérezték a felelősségüket is, így, hogy megfogyatkoztunk. Időnként tényleg jó volt nézni, ahogy – szó szerint – játszanak, élvezték, amit csinálnak. Könnyedebbek, felszabadultabbak lettek a srácok. A helyenként szép játék és a középszakaszban mutatott jó szereplés értékét úgy gondolom növeli, hogy edzéseken a sok sérülés miatt, túl sokat nem is tudtunk öt-öt ellen gyakorolni. Amit még nagyon fontosnak tartok, hogy örömteli, hogy ebben a nehéz helyzetben több magyar játékos, elsősorban Supola Zoli és időnként Molnár Marci is előlépett, és sokat, az alapszakaszban látottnál jóval többet tett a sikerekért.

– Következik a playoff, a középszakasz után élen álló Körmend elleni párharc, amelyet idegenben kezdünk. Mit vársz a csapattól?
Két nagyon fontos dolgot szeretnék kiemelni a párharccal kapcsolatban. Egyrészt azzal, hogy ide eljutottunk, már abszolút nyomás, veszítenivaló nélkül játszhatunk. Másrészt nagyon remélem, hogy a srácok nem elégednek meg azzal, hogy itt vagyunk a legjobb nyolc között és folytatják ugyanazt a bátor, vagány, helyenként kimondottan látványos csapatjátékot, amit időnként a középszakaszban is bemutattak. Az ország legjobb formában lévő csapatához, az ország legjobb hangulatú csarnokában kezdjük a playoff-ot. Szeretnénk egy jó meccset játszani, és az éllovas ellen is bebizonyítani, hogy nem érdemtelenül vagyunk a legjobb nyolc között!

 

Jegyek az Egis Körmend – Sopron KC összecsapásra

Péntek déltől megvásárolhatók a jegyek a május 18-án, 18 órakor kezdődő Egis Körmend – Sopron KC mérkőzésre.

A szombati összecsapásra, a belépők  1.600 Ft-os áron megvásárolhatóak az X-Computer,  Sopron, Juharfa u. 5. szám alatt található üzletében pénteken 12-17 óráig, szombaton pedig 9-11 óráig.

A helyszínen NEM lesz lehetőség jegyvásárlásra.

Jegyek az Egis Körmend – Sopron KC összecsapásra

Péntek déltől megvásárolhatók a jegyek a május 18-án, 18 órakor kezdődő Egis Körmend – Sopron KC mérkőzésre.

A szombati összecsapásra, a belépők  1.600 Ft-os áron megvásárolhatóak az X-Computer,  Sopron, Juharfa u. 5. szám alatt található üzletében pénteken 12-17 óráig, szombaton pedig 9-11 óráig.

A helyszínen NEM lesz lehetőség jegyvásárlásra.

Saját játékunkkal nyerni és a playoff-ba jutni

Csapatunk holnap Zalaegerszegen fejezi be a középszakaszt. A képlet egyszerű: ha nyerünk, bejutunk a playoff-ba

Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs, bízik abban, hogy a körülményekhez képest teljes kerettel léphet pályára együttese, a holnap 18 órakor kezdődő összecsapáson. Bokasérülés miatt Alan kihagyott edzéseket, de hétfőtől már ő is tréningezik, Angelót pedig családi okok miatt hazaengedte a szakvezetés Amerikába. Ő a meccs napjának reggelén tér vissza Sopronba, de edzőnk reméli, hogy ép bokával, harcra kész állapotban.
Köztudott, hogy a ZTE számára már nincs tétje a találkozónak, ugyanis elveszítette esélyét a rájátszásba jutásra. Sabáli szerint az egerszegi együttes nyilván szeretne szépen búcsúzni közönségétől. Csapatunknak azonban elsősorban a saját játékára kell koncentrálnia és megtennie mindent a győzelemért, hogy bejusson a playoff-ba, nem pedig a Kecskemét-Debrecen összecsapás eredményére várni…

Kulcsfontosságú siker, Dénes Gabi kulcs-hármasával

A parádés első félidőt követően megtört ugyan a lendület, feljött a Kecskemét, az Angelót gyakorlatilag végig nélkülöző együttesünk játékosait csak a szívük vitte előre, de az egy igen fontos és értékes győzelemig. A találkozó kiélezett végjátékában, csapatunk  – a szezon végén visszavonuló, a meccs előtt búcsúztatott – kapitánya Dénes Gabi, kulcsfontosságú hármast emelt be
SKC-KTE Duna Aszfalt   83-79  (18-13, 33-21, 12-26, 20-19)
Sopron, NB I, középszakasz,  1.200 néző. V.:Papp, Praksch, Farkas.
SKC: Warner, LEMAR 22/6, SUPOLA 17/6, DÉNES 6/3, Wiggins 11.
Cs.: MOLNÁR MARCELL 10/3, GORDON 17, Buzsáki.
Edző: Sabáli Balázs.
KTE: WITTMANN 14/6, GREEN 17/6, Dimics 10, DRAMICSANYIN 14/12, KARAHODZSICS 10.
Cs.: Molnár Márton 6, Molnár D., MÉSZÁROS 6/6, Kucsera 2.
Edző: Forrai Gábor.

A találkozó előtt köszöntötték a csapatok a szezon végén visszavonuló csapatkapitányunkat, Dénes Gábort, aki a nálunk eltöltött évek előtt Kecskeméten kosarazott és a vendégek is megajándékozták.

Kapitányunk ott volt a kezdőben, a vendégektől egy kulcsember, Djeraszimovics hiányzott.  A meccs Dramicsanyin büntetőivel indult. 0-5-nél betörésből Supi, azaz Supola Zoli szerezte első pontjainkat, majd Alan is betalált, ám Angelo bő 2 perc után a még szombaton megsérülő bokáját fájlalva leült. Talán még az előző, kétszeri hosszabbításos meccs fáradtsága volt a srácok lábaiban, távolról nem találtunk be. Örömteli volt viszont, hogy a padról beszállva a szombati mérkőzést kihagyó Wesley játékra jelentkezett. A szakasz közepén 9-4-es vendégvezetésnél időt kértünk, ami jót tett csapatunknak, a “mi Molnár Marcink”, valamint a sarokból a 6. perc végén első triplánkat beemelő Supi egy   remek, 9-0-s rohamot indított útjára. Egyenlített a KTE, de a szakasz végén a Molnár-Supola-Buzsáki-Dénes-Gordon ötössel, Supi újabb hármasára építve, sikerült 5 pontos előnnyel zárni a nyitó 10 percet.

A második etap elején zónára álltunk át. Működött. Lemar és Supi ziccerével, majd Molnár Marci 2+1-es játékával indítottuk a szakaszt, majd Wesley is megszerezte első pontjait. E remek, egységes csapatmunkával bemutatott 9-0-lal 14 ponttal elléptünk. Wittmann triplájával faragott hátrányán a Kecskemét, a korábbi válogatott irányító próbálta versenyben tartani ellenfelünket. Marci és Brynton révén mindenre volt válaszunk, tartottuk a 10 és 15 pont közötti előnyt.  A félidő hajrájában a vendégek is zónára váltottak, Marci és Brynton triplát is dobott. A félidő végén a remek második negyedre egy gyönyörű akcióval tettünk pontot, amelynek végén Wesley passzát Alan zsákolta a vendégek kosarába.
Rosszul, Dramicsanyin hármasával kezdődött a második félidő, ám Wesley révén 2+1-gyel feleltünk. Támadásban nagyon elbizonytalanodtunk, a szakasz közepén egy 14-1-gyel Dramicsanyin tripláira építve vezérletével  4 pontra feljöttek a vendégek, ráadásul közben padunk technikait is kapott. Az igen hosszú (akció)kosárcsendünket Brynton törte meg, ráadásul 2+1-es akciót mutatott be. Alan szerzett fontos kosarakat, ő is jelentkezett egy 2+1-gyel, a túloldalon volt játékosunk, Mészáros Máté szomorított  minket triplával. A szakasz Green kosarával és 3 pontos vezetésünkkel zárult.
Közel másfél perc elteltével, Supi büntetőivel nőtt az előny a záró etapban, amelyre Dimics betörésből felelt. Brynton hármasa adott lökést, Máté akadályozta sportszerűtlenül Supit, aki büntetett. Dramicsanyin vagy 9 méterről beemelt hármasa, majd Wittmann ziccere után gyorsan 3-ra olvadt az előny, így időt kértünk. A szakasz közepén váltva estek a kosarak, a centerek, Wesley illetve Karahodzsics jeleskedtek, 6 pontos előnnyel fordultunk az utolsó 3 percre, amikor Lemar ellen ítéltek sportszerűtlent. Dimics bedobta a büntetőket, szerencsére utána nem kaptunk kosarat. Az izgalmas hajrában mindkét csapat több akciót elrontott, majd másfél perccel a vége előtt Dénes Gabi triplával tette emlékezetessé a meccset, amelyen búcsúztatták. 7-re nőtt az előny, majd már az utolsó percre fordulva Wesley duplájával 9-re nőtt az előny. A KTE letámadása ellen eladott labdákkal ugyan kissé megnehezítettük a dolgunkat, de végül GYŐZTÜNK és ehhez a fontos diadalhoz, nagyon kellett a végén Gabi hármasa.
Sabáli Balázs: Rosszul kezdtük a mérkőzést, de az első öt perc után összeszedtük magunkat. Hamar elvesztettük Warnert, akinek a helyén Molnár Marcell nagyon jól teljesített, és ki kell emelni a dupla-duplát elérő Gordont is, aki pár napja még csak sántikált. A félidőre nagy előnyt építettünk ki, amelyet a harmadik negyedben leadtunk, de Dénes Gábor triplája a végén olyan lökést adott, hogy nem veszíthettük el a találkozót. Küzdünk tovább, a célunk továbbra is az, hogy bejussunk a rájátszásba.

Győzelemmel az újabb hazai meccs(ek)ért

Szerdán este 19 órától a Kecskemét csapatát fogaduk a középházi középszakasz utolsó hazai összecsapásán

Fiaink a legutóbbi találkozón erősen tartalékosan – a teljes keretből Fuller, Norbi és Wesley nélkül – hősiesen küzdve egy sokáig emlékezetes találkozón, kétszeres hosszabbítás után maradtak alul a paksiakkal szemben.
Nyilván nem lehetett könnyű felrázni a társaságot egy ilyen vereség után, de edzőnk ezt már azonnal a találkozó befejezése után megpróbálta: “Közvetlenül a mérkőzés után azt mondtam a játékosoknak, hogy a vereség ellenére ne lógassák az orrukat, járjanak bátran emelt fővel, emberfeletti volt amit kitettek a pályára, ráadásul továbbra is van esélyünk a palyoff-ba jutni”.
Az amúgy is tartalékos csapatunkból a Paks ellen 44 pontot “szóró” Angelo Warnert a hosszabbításban bokasérülés miatt letámogatták – de még visszatért. Edzőnk ennek kapcsán kifejtette: nem múlt el nyomtalanul az a bokasérülés, de Angelo – bár hétfőn nem edzett – kemény srác, biztos benne, hogy ott lesz a pályán holnap este. Más a helyzet a paksiak elleni meccset kihagyó centerünkkel, Wesley-vel. Az ő sérült vádlijának állapota szombat óta sokat javult , de hogy játszhat-e az még kérdéses.

Sabáli hangsúlyozta: még mindig van esély a rájátszásba kerülni, de ehhez mindenképpen le kell győzni a Kecskemétet. Azt a Kecskemétet, amely az alapszakaszban ugyan kétszer is legyőzött minket, mindkétszer 1-1 ponttal ám amelyet a középszakaszban idegenben sikerült “elkapni”. Amennyiben ez holnap is sikerülne, az egymás elleni összevetésben jobban állnánk riválisunknál és még akár ez is fontos lehet… A szerda esti lesz az utolsó hazai mérkőzésünk a középszakaszban, de edzőnk reméli, hogy nem az utolsó hazai meccsünk az egész évadban, azaz bízik benne, hogy a csapat be tudja verekedni magát a legjobb 8 közé a playoffba. Ehhez azonban holnap a szombatihoz hasonló mentalitással és színvonalon kellene játszani – mindkettő, akárcsak tartalékosan felállva a Kecskemét legyőzése – nagyon nehéz feladatnak ígérkezik. Edzőnk már a szombati meccs utáni nyilatkozatában is kiemelte, hogy fiai mennyi segítséget, támogatást kaptak a szurkolóktól, ami nagyon sokat jelentett, segített. Nos, ez holnap is rengeteg erőt adhat egy hasonló teljesítményhez, egy esetleges bravúrhoz…

50 perces hősköltemény, a végén vereséggel

Hősiesen küzdő, a rendes játékidő utolsó percéig vezető, Takács Norbit és Wesley Gordont egyaránt nélkülöző, sérülten játszó kosarasok egész sorával pályára lévő csapatunk, sokáig felejthetetlen mérkőzésen kétszeri hosszabbítás után maradt alul a paksiakkal szemben. Noha alulmaradtunk, méltán zengett a lelátón a “szép volt, fiúk” rigmus
SKC-ASE 112-119 (26-12, 27-34, 22-26, 25-28, 7-7, 5-12
Sopron, férfi NB I, középszakasz 1200  néző.
V.: Cziffra, Török, Nagy V.
SKC: WARNER 44/6, LEMAR 32/9, SUPOLA 8/6, DÉNES 9, WIGGINS 12.
Cs.: Molnár M. 2, Werner 2, Élő 3.
ASE: KOVÁCS Á. 12/3, Henton 10/3, FAUST 26/9, EILINGSFELD 16/3, Jevtovics 7.
Cs.: NORFLEET 29/12, Ruják 5/3, Medve, Williams 8, HORVÁTH K. 6/6.
A DEAC elleni vállsérülése miatt kiváló Norbi mellett, vádlijával bajlódó centerünk, Wesley nem vállalta a játékot.
Elveszített, majd visszaszerzett labda után Brynton révén mi szereztünk vezetést. Csapkodó játékkal kezdődött az összecsapás, Brynton hamar cserét kért (kiesett kontaktlencséje miatt), majd csakhamar visszatért. Angelo dobott triplát. Az agresszíven kitámadó paksiak első kosarát Faust jegyezte, ám a srácokat űző-hajtó táborunk legnagyobb örömére, Brynton 2+1-es akcióval felelt. Dénes Gabi két ügyes kosarat szerzett, 12-4-nél a szakasz közepén időt kért ellenfelünk. Angelót nem tudták tartani a vendégek, irányítónk kosaraival 18-6-ra húztunk el. Molnár Marci és Supola Zoli is villant – utóbbi triplával – a vendégeket Norfleet próbálta versenyben tartani. A parádés nyitó etap Brynton hármasával és csapatunk 14 pontos vezetésével zárult.
Lemar betört és betalált, de Kovács révén triplával, majd duplával felelt a Paks – időt kértünk. Alan szerzett labdát és mutatott be 2+1es akciót, Norfleet azonban nem lankadt. Angelo vezérletével büntetőkkel tartottuk a 10 pont körüli előnyt, Williams támadóhibája után, Kovács kapott technikait reklamálásért. Bár Horváth Kristóf beemelt egy triplát, Norfleet gyakorlatilag egymaga tartotta versenyben ellenfelünket. Alan is meg-megrázta magát, de becsúszott egy-két eladott labda és hiba, ellenfelünk 10 ponton belülre került. Brynton hármasa után az ASE kért időt, majd a remeklő Angelo szólójával, 14-re nőtt a különbség. Sajnos a félidő hajrájában egy Faust vezette 7-0-lal 7-re feljött a Paks.
Eilingsfeld kosarára Alan felelt, Norfleet triplája után pedig, Supola Zoli “tért ölelő” átadását, az induló Dénes Gabi váltotta pontokra. A vendégek szinte minden akciójukat eredményesen fejezték be, de Supola és Angelo bravúros triplákkal megakadályozta a fordítást. A szakasz közepén Alan begyűjtötte a 4. hibáját. Szurkolóink űzték-hajtották a srácokat, időkérésünk után Brynton hármasával 7-re nőtt az előny. A szakasz hajrájában ismét Faust lépett elő ellenfelünknél, s bár Élő Bálint beemelt egy büntetőt, 3 pontra feljött az ASE.
A záró etap elején érződött a befejezéseknél a fáradtság, Norfleet 1 pontra felhozta az ASE-t, amikor Supola Zoli dobott bravúros kosarat. Szurkolóink újfent megpróbálták űzni-hajtani a fiúkat. A szinte emberfelettit nyújtó Angelo kosara után előbb Ruji, majd Norfleet is technikait kapott, irányítónk büntetőivel, majd Alan szép kosarával 9 ponttal elléptünk. Angelo gyönyörű floatere után, 10 fölé nőtt előnyünk. Egy szabálytalannak ítélt zárással sajnos Alan kipontozódott. Kovács és a triplát szerző Eilingsfeld révén, újabb rohamot indított a Paks. Angelo és Brynton próbálták visszaverni a Faust vezette paksiak felzárkózási kísérleteit. Bálint is beemelt egy duplát, de Henton hármasával 3 perccel a vége előtt, egyetlen triplányira zsugorodott előnyünk, ezért időt kértünk. Lemar mindkét büntetőjét bedobta, majd Angelo 15 sikeres kísérlet után elrontott egyet. Bő másfél perccel a vége előtt Norfleet triplájával egyenlített, majd az utolsó percre fordulva Faustéval fordított a Paks. Az izgalmakat Brynton egy jó büntetője fokozta, a második után Angelo visszaszedve a támadópattanót és kiegyenlített. Kovács Á. keze nem remegett meg a vonalon, de Bryntoné sem. A rendes játékidő – amelynek letelte előtt Kovács is kipontozódott – 100-100-as eredménnyel ért véget, jöhetett  hosszabbítás.
Bő perc elteltével Angelo révén vezetést szereztünk. Faust hármasával fordult a kocka. Mindkét oldalon maradtak ki helyzetek. 2 perccel a ráadás letelte előtt , Angelo betörésből visszaszerezte a vezetést, majd ő is megsérült, szurkolóink vastapsa közepette támogatták le a pályáról. Faust betalált, Angelo pedig némi ápolás után szurkolóink legnagyobb örömére visszatért, hogy a kosárra törő Dénes Gabi sérüljön meg… Kapitányunk is összekapta magát és egy jó büntetővel, bő perccel a vége előtt egalizált. 7 másodperccel a vége előtt úgy tűnt, Norfleet megszerzi a győzelmet ellenfelünknek, ám Supola Zoli közelről feltett labdáját Vitya bepöckölte, így jöhetett az újabb ráadás.

Ebben több, mint 3 percen keresztül, pont nélkül gyűrték egymást a holtfáradt felek, amikor Jevtovics a vendégeket juttatta előnyhöz, majd Horváth Kristóf triplája adta meg a kegyelemdöfést. A lefújás után azonban, tartalékosan szinte emberfelettit küzdő csapatunk játékosai számára, megérdemelten zengett a “szép volt, fiúk!”. Nehezen felejthető, óriási mérkőzés volt!

Sabáli Balázs: Nem szakmázni szereznék, hanem elismerésemet kifejezni a csapat és a szurkolók felé, hiszen kintről mostanában nem kaptunk ekkora segítséget, de a szurkolók sem láthatták a csapatot így küzdeni. Megvannak a problémáink, ezért annyit kértem a csapattól, hogy próbáljuk meg a lehetetlent. A srácok megpróbálták, de elfáradtunk, a Paks jókor dobott triplákat, de a szurkolók vastapssal értékelték ezt a küzdést. A mai este különleges volt, hiszen ilyen mérkőzést ritkán látni, dupla hosszabbításban az utolsó másodpercekig kiélezett párharc zajlott. Amíg esélyünk van, küzdeni fogunk a rájátszásért.

Megfogyva bár, de összeszorított fogakkal

Délelőtt gyakorlatilag fogalma sem volt vezetőedzőnknek, Sabáli Balázsnak arról, hogy ki lesz játékra kész állapotban, ki tudja vállalni a játékot a szombaton 18 órakor kezdődő Paks elleni hazai mérkőzésen

Amiben sajnos biztos a szakvezető, hogy a szerdai, DEAC elleni meccs legelején vállsérülést, ficamot szenvedő Takács Norbira nem számíthat, nemhogy a mai mérkőzésen, hanem már a szezon hátralévő részében sem. Edzőnk tájékoztatást kapott a Norbi vállán elvégzett MR-vizsgálat eredményéről, amely szerint nincs ugyan szalagszakadás, ám egy csontdarab letört. Ez azt jelenti, hogy operációra nincs szükség, de a sérült testrészt rögzíteni kell. A bedobó gyógyulása heteket, akár hónapokat vehet igénybe.

Sabáli hangsúlyozta: az elmúlt napok nem kimondottan a szakmáról, a kosárlabdáról szóltak a csapatnál. Együttesünk háza táján szinte megelevenedik a régi népszerű, Kórház a város szélén című csehszlovák sorozat… Dénes Gabi, Supola Zoli, valamint a ZTE ellen térdsérülést szenvedő Brynton eleve sérülten vállalták a játékot a DEAC ellen. Ehhez jött még szerdán az Angelo combján keletkező golflabda nagyságú és keménységű dudor, valamint a debreceniek elleni meccs hajrájában, Wesley Gordon vádlisérülése. Ép és teljesen egészséges játékosunk tehát alig maradt, a kulcsemberek közül szinten mindenkinek van valami problémája. A hét második felében az edzések helyett a kezelések játszották a főszerepet.
Mintegy zárszóként edzőnk kifejtette: “A játékosoknak eltérő a fájdalomküszöbe, kérdéses ki vállalja holnap a játékot, de a kosarasok egészsége a legfontosabb. Fogyunk, és mivel egyre kevesebben vagyunk, a sorozatterhelés közben fáradunk. Ha valaki úgy érzi, nem tud pályára lépni, nem szabad erőltetni. Aki pedig sérülten is vállalja, biztos vagyok benne, hogy összeszorított fogakkal küzd majd. A körülményekhez képest próbáljuk a legtöbbet kihozni magunkból a Paks ellen. Ebben a roppant nehéz helyzetben nagyon sokat segíthetnek buzdításukkal a szurkolók.”

Takács Norbi sérülése, a DEAC elleni meccsen

Norbi után a DEAC meccset is elvesztettük

A meccs elején a vállán megsérült Norbi. Utána hiába mutattunk be egy parádés 16-0-t, a félidő hajrájában “magunkra húztuk” a DEAC-ot, amely szünet után védekezési hibáinkat Milos vezérletével könyörtelenül büntetve, végül egy híján 100 pontot szerezve legyőzte csapatunkat, amelynek azonban e vereség ellenére is saját kezében van a sorsa
SKC-DEAC 82-99 (27-12, 16-25, 19-32, 20-30)
Sopron, férfi NB I, rájátszás, középszakasz, középház,  1.400 néző
V.: Győrffy, Frányó, Balog.
SKC: WARNER 21/6, Lemar 16, Takács, Wiggins 5, GORDON 15.
Cs.: SUPOLA 18/12, Werner, Molnár M. 5/3,  Dénes 2
Edző: Sabáli Balázs.
DEAC: DUGAT 17/9, BORISZOV 34/15, IVOSEV 23/9, Bognár, AMIGO 16.
Cs.: POLYÁK 6/6, Omenaka 2, Velkey 1, Kósa.
Edző: Berényi Sándor.
Közönségünk korábbi kedvence, Milos a kifejezetten magas szerkezetű ötössel kezdő DEAC-nak szerzett vezetést. Egy ütközés után Norbi sérült meg a vállán, majd közel 2 perc elteltével 0-4 után, a padról érkező Supola Zoli triplájával közelítettünk, Brynton indításos ziccerével pedig fordítottunk. Remek, hatékony védekezéssel és labdákat szerezve, Brynton könnyű kosaraival, valamint Angelo hármasával egy parádés, 16-0-s rohamot bemutatva tetemes előnyt szereztek a srácok, tűzbe hozva a szurkolótábort. Mindkét oldalon hamar jöttek a cserejátékosok, 15 ponttal vezettünk a nyitóetap után.
Sok hibával tarkított játékkal kezdődött a második etap, 2 és fél perc elteltével időt kértünk. Milos triplájával 11-re feljött a zónára átálló DEAC. Supi betörésből, Angelo pedig indításból zsákolva próbálta átlendíteni csapatunkat a holtponton. A szakasz közepén váltva estek a kosarak, Brynton és Wesley találataival őriztük 10 és 15 pont közötti előnyünket, a vendégeket Milos tartotta versenyben. A félidő vége a vendégeké volt, 3 triplát is beemeltek és egy 9-2-vel 6 pontra feljöttek.
Angelo két ziccere után, Ivosev dobott újabb hármast a második félidő elején. Ez egy 8-0-s debreceni roham kezdetét jelentette, 2-re feljött ellenfelünk, időt kértünk. Supola Zoli villant triplával e kritikus helyzetben, majd Wesley szerzett kosarat, kár, hogy a bónusz kimaradt. A szép megoldásokat hibák követték, és egy Amigo vezette 6-0-lal 1 pontra feljött a DEAC, sőt Milos ziccerével fordított is. Korábbi kiválóságunk derékon kapta Wesley-t sportszerűtlen hibáért, centerünk révén fordítottunk. A negyed hajrájában Milos és Supola Zoli “váltott” triplát, a védekezési hibáinkat könyörtelenül büntető debreceniek Milos, Amigo és Dugat révén 7 pontos előnyt szereztek a záróetapra.
Milos hármasára Molnár Marci felelt triplával a záróetap elején. Angelo is “bevert” egy triplát, majd indításból zsákolva szurkolóinkat tűzbe-lázba, csapatunkat pedig 2 pontra felhozta. Debreceni időkérés után Polyák dobott hármast. Kapkodtunk, siettettük a befejezéseket, de pontatlanul – ismét elment 7-tel a DEAC. Dénes Gabi duplájával és Zoli újabb hármasával közelítettünk, ám ellenfelünknek mindenre volt válasza. A szakasz közepén Dugat kapott technikait, ám utána a magát nagyon “otthon érző”  Milos, a kosárszerzés minden válfaját bemutatva zsinórban 7 pontot szerezve eldöntötte a meccset ellenfelünk javára, az ekkor már gyakran  egyénieskedő csapatunkkal szemben.
Sabáli Balázs: Gratulálok a Debrecennek! Az első tizenöt percben nagy előnyre tettünk szert és jól is reagáltuk le, hogy magas szerkezettel kezdett a vendégcsapat, de ott elfogyott az energia. Három triplával fejezték be az első félidőt, ami visszahozta őket a meccsbe. Az egész mérkőzésen problémánk volt a lepattanókkal, és a csapatjátékunk sem volt olyan, amilyet szerettünk volna. Takácsot másfél perc után elveszítettük vállficammal, neki valószínűleg véget ért a szezonja, Warnernek pedig a combja sérült meg. Ennek ellenére nem adjuk fel, küzdünk tovább és bízunk benne, hogy így is sikerül elérni a rájátszást.

Május 1.: hazai fellépés

Holnap 18 órától azt a DEAC-ot fogadjuk, amelyet a középházi középszakasz első fordulójában idegenben is sikerült legyőzniük fiainknak
Kezdődik tehát a középházi középszakasz második köre, az elsőt együttesünk sérülésektől tizedelten, minden várakozást felülmúlva 3 győzelemmel – köztük 2 idegenbeli sikerrel – és 1 vereséggel “hozta le”.
Holnap az a DEAC látogat hozzánk, amely az első körben mind a négy mérkőzésén alulmaradt. Vezetőedzőnk szerint egyrészt ebből nem szabad kiindulunk, másrészt viszont, mivel az elmúlt hetekben tettünk róla, hogy sorsunk a saját kezünkbe kerüljön, nem számolgatni kell, hanem legyőzni a Debrecent.
A hét elején szerencsére mindenki tudott edzeni, szakvezetőnk reméli, jót tett fiainknak az a kis pihenő, amelyhez  a múlt hét végén rendezett, U20-as országos döntő miatt jutottak.
Ezzel együtt Sabáli Balázs nehéz mérkőzésre számít. Úgy véli, a DEAC mindent megtesz majd a győzelemért, a debreceni gárda megpróbál belekapaszkodni az utolsó szalmaszálba, hogy beverekedje magát a playoff-ba. Edzőnk kiemelte: a DEAC-ban a mezőnysorban közönségünk korábbi kedvence Milos Boriszov, valamint az amerikai iránytó, Dugat roppant veszélyes, ponterős játékos, nem lenne szabad hagyni, hogy elkapják a fonalat. A belső pozíciókban pedig Amigo, valamint a csapatunk debreceni mérkőzésén kiállított, ám azóta eltiltását letöltve visszatérő Ivosev tud hatékonyan dolgozni, őket is fontos lenne “féken tartani.
Edzőnk nem is akarta tovább szaporítani a szót, zárásként annyit mondott: agresszív védekezéssel, türelmes támadójátékkal, hazai pályán szurkolóink segítségével le kell győzni a DEAC-ot, hogy tegyünk egy újabb lépést a rájátszás felé.

Werner “Vitya” a felnőttek között is egyre jobban belelendül

Csapatunk fiatal, saját nevelésű játékosának, Werner Viktornak jelentős szerepe volt abban, hogy pár hete Debrecenben győzelemmel kezdtük  a középszakaszt. A statisztikák alapján ő lett az U20-as bajnokság alapszakaszának legértékesebb játékosa. Most megpróbáljuk “Vityát” kicsit “közelebb hozni” szurkolóinkhoz

– Gratulálunk, hogy az U20-as bajnokság alapszakaszában a  legértékesebb játékos (MVP) lettél. Tudtad, hogy te vagy az MVP?
– Nem, nem figyeltem a statisztikákat, de jobban örültem volna annak, ha ehelyett valamivel több mérkőzést nyerünk meg.

– Hogyan élted meg a korosztályos együttes szereplését?
– Reálisan nézve sejthető volt, hogy nem lesz egy diadalmenet az U20-as bajnokság, hiszen Buzsáki Bence, Németh Márk és jómagam mellett, a Sportiskola U18-as csapatának játékosai játszottak az U20-as csapatunkban, tehát a keret tagjainak többsége két évvel fiatalabb a korosztálynál. Nekik is nehéz volt ott felvenni a ritmust, ráadásul nem is edzettünk együtt. Bár akartak és ügyesek is a fiatalabbak, de azért többnyire érvényre jutott a két évvel idősebb játékosokból álló ellenfelek fizikai fölénye. Ezzel együtt úgy érzem, nekik is, s nekünk, relatíve idősebbeknek is nagyon hasznos volt ez a bajnokság. Szerintem a fiatalok sokat fejlődtek, ráadásul azért inkább a szezon második felére csapatként is összeálltunk, fejlődtünk, léptünk előre és arattunk egy-két bravúros győzelmet.

– Az utóbbi hetekben már a felnőtt csapatban is egyre több és több lehetőséghez jutottál. Hogy látod, nagyon nagy a különbség az utánpótlás és a felnőtt kosárlabda között?
– Hatalmas! Fizikailag nagyon nagy a különbség, ebből adódóan jóval nagyobb az iram és sokkal gyorsabban is kell gondolkodni az NB I-ben, mint az U20-as bajnokságban. De a legnagyobb különbség, kétségtelenül az erő, a fizikum tekintetében van.

– Két éve te voltál az U18-as válogatott csapatkapitánya. Hogyan érdemelted ki ezt, és mik a  terveid az idei nyárra?
– Nagy meglepetésemre a társak egyhangúlag engem választottak és szavaztak meg csapatkapitánynak, talán mert mindenkivel jó barátságban voltam a csapatból. Tavaly deréksérülés miatt nem tudtam részt venni az U20-as válogatott felkészülésén, de remélem, idén nyáron benne leszek Pór Péter szövetségi edző bő keretében, sőt talán az EB-re utazó tizenkettesben is.

– A Tehetséges Fiatalok csapata ellen megszerezted első pontjaidat, hasznosan játszottál az Alba elleni idegenbeli bravúr alkalmával, Debrecenben pedig ha jól sejtjük, életed eddig legjobb felnőtt meccsét játszottad…
– Nagyon örültem az első felnőtt bajnokin szerzett kosaramnak, ráadásul hazai közönség előtt dobtam, az azért is jelentett egy kis áttörést. Székesfehérváron már több lehetőséget kaptam, mert sajnos előtte voltak sérülések, amelyek miatt megfogyatkoztunk. Ott azért eléggé megilletődött és lámpalázas voltam, támadásban voltak rossz vállalásaim, de úgy érzem, védekezésben sikerült valamit segítenem a csapatnak. Debrecenben pedig szerencsére már támadásban is sikerült hozzátennem valamit.

– Milyen céllal lépsz pályára a felnőtt bajnokikon?
– Egyértelmű, hogy szeretnék segíteni a csapatnak – reálisan nézve jelenleg inkább védekezésben tudom ezt megtenni -, de remélem, idővel több a debrecenihez hasonló, vagy még jobb mérkőzéseim is lesznek az első csapatban.

– Most, hogy egyre több tapasztalatot szerzel a felnőttek között, hogy látod, miben kell még fejlődnöd?
– Mindenben. Leginkább azonban technikailag a labdavezetésben, labdabiztonságban, valamint dobókészségben, dobásbiztonságban –  és még bele kell erősödnöm a felnőtt kosárlabdába.

– A sport mellett tanulsz is, méghozzá Szombathelyen. Mennyire nehéz az élsportot összeegyeztetni a tanulással?
– Szombathelyen rekreáció és sportszervezés szakon tanulok. Talán, mivel ez a szak a sporthoz közel áll, az oktatók, mint sportolóhoz nagyon rugalmasan állnak hozzám. Ez azt jelenti, hogy csak a legfontosabb, leginkább szükséges esetekben, zárthelyiket írni kell elutaznom Szombathelyre. Ha pedig ilyen van, akkor a klub, a szakvezetés is rugalmas, elenged egy-egy edzésről. Ha pedig szerencsém van, akkor éppen olyankor kell vonatra ülnöm, amikor nincs edzés. Néha nem egyszerű, de szeretnék még egy lábon állni a kosarazás mellett, ám az tény, hogy azért a következő években a kosárlabda, a sport lesz az elsődleges.

– Abból a nagyon tehetséges, ígéretes korosztályos csapatból, amely országos szinten éveken át a legjobbak között volt, többen elkerültek Sopronból, és csak te vagy az élvonalbeli felnőtt csapat keretében. Ezt hogyan éled meg?
– Jó lenne továbbra is együtt játszani, de többen elkerültek Sopronból tanulni. A kapcsolatot persze tartjuk egymással, tudunk egymásról, ami jó és fontos dolog. Az együtt töltött évek és együtt elért sikerek, szép és örök emlékek maradnak, de most már mindenki próbálja a maga útját járni.

– Végül térjünk vissza az SKC-hoz. Az alapszakaszban tizenhárom idegenbeli meccséből kettőt nyert meg a csapat, amely idegenbeli győzelmei számát a középszakasz első három meccsén megduplázta. Mit gondolsz, minek köszönhető ez a nagy javulás?
– Lehet, meglepő, de úgy érzem, az, hogy a sérülések miatt kevesebben lettünk, megfogyatkoztunk, nagyon egységessé tett, összekovácsolt minket. Csapatként most nagyon együtt vagyunk, a sérültekért is küzdünk. A célunk, hogy a középszakasz végén bekerüljünk a legjobb nyolc közé, azaz, hogy ott legyünk a playoff-ban. Jó úton haladunk.

A ZTE-nek is törlesztettünk

Küzdelmes, fordulatos mérkőzésen, erősen hullámzó teljesítménnyel, de a végjátékban ellenfelünknél pontosabban játszva a ZTE-t is legyőztük és tovább folytattuk jó szereplésünket a középszakaszban
Sopron KC – Zalakerámia ZTE KK  70-66   (17-22, 23-13, 15-16, 15-15)
Sopron, 1.000 néző. V.: Kapitány, Praksch, Söjtöry.
Sopron: WARNER 22/6, LEMAR 20/6, Takács 7/6, Wiggins 8, GORDON 13.
Cs.: Supola, Dénes, Molnár, Werner.
Edző: Sabáli Balázs
ZTE: WARE 18/12, Thompson 8, Bellot-Green 8/6, SZABÓ 16/3, Agafjonov 5.
Cs.: Bagó 2, Doktor, DURÁZI 9/3, Gulyás.
Edző: Bencze Tamás
Közel 2 perc elteltével Angelo betöréséből mi szereztünk vezetést, ám Szöszi triplájával fordított a ZTE. Az első percekben a vendégeknél volt az előny, majd Norbi és Angelo hármasa a mi csapatunknak adott lökést, jobbára nálunk volt az előny, a ZTE-t Bellot Green tartotta versenyben. A negyed vége a vendégegyüttesé volt, amely a negyed végén Ware hármasával visszavette a vezetést. A szakasz Durázi ügyes találatával és a vendégek 5 pontos vezetésével zárult.
A második etap Brynton kosarával kezdődött, kár, hogy a bónusz büntető kimaradt.  A fiatal Durázi bátor, ügyes játékával 10 ponttal ellépett a ZTE, csapatunk görcsösen, kapkodva játszott, érthető volt edzőnk időkése. Lemar 2+1-es játéka egy szédületes, 12-0-s rohamot indított útjára csapatunktól. Agafjonov a ZTE kosárcsendjét ugyan megtörte, de csapatunk lendületét nem tudta, Brynton és Angelo hármasával, vezérletével 9 ponttal elléptünk, hátul Wesley adott stabilitást védekezésünknek. Bencze Tamás rövid időn belül másodszor volt kénytelen időt kérni, ám tény: a 13. és a 19. perc között egy 21-2-t “repesztettünk”.  A félidő két vendégkosárral, ám csapatunk 5 pontos vezetésével ért véget.
Wesley növelte támadópattanó után előnyünket. Összeállt a védekezés, Brynton és Wesley vezérletével egy 13-3-as 4 perccel kezdtük a második félidőt, 15 ponttal elhúztunk. A szakasz közepén megtört a lendület, az addig remekül játszó Brynton ziccert hibázott, egy Ware vezette 9-2-vel 10-en belülre került a ZTE, érthető volt az időkérés. Ez ezúttal nem segített, semmi nem sikerült, a magára találó ZTE 4 pontra feljött, 13-2-es rohamot bemutatva  a negyed második felében.Szöszi kosarára Alan felelt, majd Ware hármasával 1 pontra csökkent előnyünk. Egyénieskedni kezdtünk, Thompson kosarával fordított a ZTE. Szerencsére a bónuszbüntetője kimaradt, ahogy sajnos a mi tiszta helyzeteink is. 60-59-es vendég vezetésnél “befagyott” az eredményjelző, a feszültség pedig fokozódott. Norbi triplájával visszavettük a vezetést, a találat kisebb hangrobbanást idézett elő az Arénában. Ebben a kiélezett helyzetben, egy akciónknál kétszer visszaszedtük a támadópattanót és végül Alan zsákolt hatalmasat. 2 és fél perccel a vége előtt 4-gyel “mentünk”. Szöszi felezett az egerszegi hátrányon, majd Brynton kihagyott büntetői fokozták az izgalmakat. A túloldalon Szabó egyet bedobott, Angelo keze nem remegett meg a vonalon, majd betörésből is betalált és a végén még 2 büntetőt is beemelt. Így hiába dobott triplát Ware – győztünk.

Sabáli Balázs: – Veresége ellenére gratulálok a ZTE-nek és edzőkollégámnak, jó védekezésükkel alaposan megnehezítették a dolgunkat. Lassú kezdés után, a második félidőben azzal tudtunk ellépni, hogy feljavult védekezésünk révén labdákat és könnyű kosarakat szereztünk. A második félidőben volt zsinórban tizenkét olyan támadásunk, amelyet nem tudtunk kosárral befejezni, egyénieskedtünk és idegesekké váltak a srácok, de a végjátékból mi jöttünk ki jobban. Supola Zolin érződött, hogy nem tud olyan intenzitással mozogni, ahogy itt szükséges lenne, a sérüléséből felépülő Dénes Gabi pedig belenyúlt a labdába. Reméljük, a folytatásban ez a balszerencse sorozat elkerül minket és meg tudjuk nyerni a következő hazai meccseinket.

Saját kezünkbe véve a sorsunkat indítjuk a hazai sorozatot

Szerdán 18 órától, a ZTE ellen veszi kezdetét csapatunk nagy, négy mérkőzéses hazai sorozata a középházi középszakaszban

Sabáli Balázs legénysége három idegenbeli mérkőzéséből kettőt megnyerve, remekül kezdte a középszakaszt. Holnap azonban az a ZTE látogat Sopronba, amely az alapszakaszban oda-vissza legyőzte a fiainkat.
Edzőnk csapatunk helyzetével, esélyeivel kapcsolatban kifejtette: “Csak ismételni tudom, amit a kecskeméti mérkőzés előtt mondtam, a ZTE-vel szemben is van miért törlesztenünk, és szeretnénk is. Azzal, hogy két mérkőzést sikerült idegenben megnyernünk, a saját kezünkbe vettük a sorsunk irányítását, azaz ha itthon megnyerjük minden meccsünket, bejuthatunk a rájátszásba. Ezt a sorozatot szeretnénk szerdán elkezdeni, törlesztve a ZTE-nek.”
Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezik. Ellenfelünkkel kapcsolatban edzőnk azt taglalta, hogy az egerszegieknél visszatért a sérüléséből felépülő irányító Ware, és ez nagyon nagy erősítést jelent holnapi riválisunknak. Vele felállva, az előző mérkőzéseihez képest jóval hatékonyabban, pontosabban játszva, a ZTE biztosan verte a Debrecent. Szakvezetőnk a hazai pálya előnye mellett azonban abban is bízik, hogy csapata folyatja az elmúlt hetekben látott egységes, szervezett játékát. Jó hír , hogy Dénes Gabi edzésbe állt és ha még nem is végez teljes értékű edzésmunkát, már benne lesz a keretben a ZTE ellen.

100 pont fölött dobva törlesztettünk Kecskeméten

A mérkőzés nagy részében vezetve, okosan játszva, a kritikus pillanatokban jó döntéseket hozva, kitűnő dobóformát mutatva, 15 hárompontos kosarat szerezve törlesztettünk valamit a Kecskeméttel szemben az alapszakaszban elszenvedett két egypontos vereségért. Az újabb értékes idegenbeli sikerrel, ismét léptünk egyet az esetleges playoff-szereplés felé
KTE-Duna Aszfalt – Sopron KC  96-105  (22-24, 25-21, 24-27,  25-33)
Kecskemét, középszakasz, 3. forduló, 800 néző.
V.: Földházi, Goda, Lengyel.
Kecskemét: WITTMANN 17/15, Green 11/3, DERASZIMOVICS 21/3, DRAMICSANYIN 15/3, KARAHODZSICS 16/3.
Cs.: MOLNÁR MÁRTON 10., Dimics 4, Mészáros 2. Edző: Forrai Gábor
Sopron: WARNER 21/9, LEMAR 25/18 Takács, WIGGINS 20/9, GORDON 25.
Cs.: SUPOLA 8/3, Werner, MOLNÁR MARCELL 6/6.
Edző: Sabáli Balázs.
Közel másfél perc elteltével, Wesley büntetőivel mi szereztünk vezetést. Dramicsanyin egyenlített, majd Lemar triplájával újra nálunk volt az előny. A szakasz közepén centereink, Wesley és Alan villanásaival 5 ponttal megugrottunk. Ez nőtt 8-ra Brynton hármasával. Dramicsanyin felezte a hazai hátrányt tripla plusz büntető akcióval, ám az esetnél szabálytalankodó Alan, javított egy hármassal. Supola Zoli ügyes betöréses kosaraival tartottuk  5 és 10 pont közötti előnyünket, ám a negyed végét elrontottuk, rossz dobásaink, eladott labdáink után egy 6-0-lal 2-re feljött a Deraszimovics vezette Kecskemét.
Jól, Angelo vagy 8 méteres triplájával indult a második etap, majd Brynton osztotta le szépen a labdát Alannek, aki mutatós zsákolással növelte az előnyt. Deraszimovics, majd Dramicsanyin villant, időt kértünk. Molnár Marci – már a miénk, Marcell, nem pedig a korábban évekig nálunk játszó kecskeméti center, Márton – emelt be gyönyörűen egy hármast. Mindkét csapat több akciót elrontott, majd Dramicsanyin újabb találata és Wittmann triplája után, a szakasz közepén 1 pontra feljöttek a hazaiak – ismét időt kértünk. Wesley verte egy az egyben a most már kecskeméti Molnár Marcit, aki azonban egy leválás után szép zsákolással felelt. Nem engedtük fordítani  a KTE csapatát, Alan pöckölte be a lepattanót, majd Molnár Marci(nk) szépen tisztára játszott akció végén, újabb hármast “pörkölt be”. Jött a válasz Green-től, majd Wesley pillanatai következtek: bedobta első büntetőjét, majd miután a másodikat elrontotta, a kivágódó labdát Angelóhoz ütötte, aki azonnal visszajátszotta centerünknek, ő pedig 2+1-es játékkal 7 pontosra növelte az előnyt. A félidő végén sajnos pontatlanokká váltunk, a hazaiak ezt megbüntetve egy 11-2-es rohammal szünetig fordítottak és 2 pontos előnnyel térhettek pihenőre.
Hibákkal, eladott labdákkal kezdett a szünet után mindkét csapat, majd  szerencsére a triplát, majd ügyes befutás után duplát is szerző Brynton révén mi kaptunk hamarabb lábra. Az első hazai pontokat több, mint 2 perc elteltével Deraszimovics szerezte. Brynton és Angelo is triplát “vágott”, a KTE Deraszimovics és Molnár révén duplákkal tartotta a lépést. A szakasz közepe a hazaiaké volt, akik a Deraszimovics-Dramicsanyin duó révén védekezési figyelmetlenségeinket kihasználva egyenlített, sőt Dimics 2+1-es akciójával, egy 8-2-es rohammal fordítani is tudott. A szakasz hajrájában centereink, Wesley és Alan léptek elő, váltott vezetéssel haladtak a felek., hazai oldalon ekkor Green volt a vezér. A negyed Brynton hármasával és csapatunk 1 pontos vezetésével zárult.

Több, mint 1 perc elteltével Angelo büntetőkből szerezte a 4. negyed első pontjait. Irányítónk betörésből is villant, időt kértek a hazaiak. Karahodzsics több, mint 2 és fél perc elteltével pöcizésből betalált, de Alan triplát “vágott”. Erre Karahodzsics is, majd Brynton. A hazai együttest Karahodzsics vette meglehetősen széles vállaira, de továbbra is vezettünk. A szakasz közepén Deraszimovics triplájával 1-re csökkent az előny, de Supola Zoli hármassal felelt, majd- a talán, az egész tavaszi szezon során a legjobbját nyújtó – Alan is betalált távolról, 3 és fél perccel a rendes játékidő letelte előtt, 7 ponttal vezettünk. Wittmann triplája fokozta az izgalmakat, de Wesley pöcikosara, majd Angelo hármasa után, 9 pontos előnnyel fordultunk az utolsó percre. Ugyan Wittmann dobott két bravúros hármast, de Angelo büntetőivel elértük a 100-at, és okos játékkal, valamint remek csapatmunkával és dobóformával (15/26, 57,7% tripla), szép és értékes idegenbeli győzelmet arattunk.

Két egypontos vereség után, a győzelem a cél Kecskeméten

Van miért törleszteni, a holnap 18 órától Kecskeméten pályára lépő férficsapatunknak… Sabáli Balázs fiai az alapszakaszban mind Kecskeméten, mind pedig hazai környezetben egyetlen ponttal, 73-72-re maradtak alul a KTE-vel szemben


Edzőnk azt hangsúlyozta, valóban szeretne javítani együttese a kecskemétiek elleni mérlegen, különösen a hazai vereség volt fájó. Azon az összecsapáson sokáig vezettünk, de eladott labdákkal “felhoztuk” a Kecskemétet, amely végül ha némi szerencsével is, de győzni tudott Sopronban.
Annak a mérkőzésnek a tapasztalatai alapján, edzőnk szerint holnap sokkal türelmesebben, a labdát jobban megbecsülve, jóval nagyobb energiával kellene játszani a hírös városban, mint tette azt a gárda múlt szombaton Pakson.
Az amúgy is sérülésektől tizedelt együttes helyzetét tovább nehezíti, hogy Supola Zolinál, úgy tűnik, sajnos nem múlt el nyomtalanul az a kőkemény ütközés, amely egy hete Debrecenben – a csapatunk által megnyert mérkőzés első félidejében – Ivosev kiállításával zárult. Zoli dereka azóta is fáj, kivizsgálásokra jár, kérdéses, pályára léphet-e.

A sorozat megszakadt, a tartás megmaradt

Tompán, enerváltan kezdve, hamar nagy hátrányba kerültünk Pakson, de szívós munkával és helyenként jó játékkal, a záróetap elején 4 pontra feljöttünk. A felzárkózás azonban nagyon sokat kivett csapatunk kulcsjátékosaiból, a hajrá egyértelműen a hazaiaké volt. A mérkőzés elejét és a végét ugyan a paksi csapat uralta, ám “megfogyva bár, de törve nem” kosarazó csapatunk, emelt fővel jöhetett le a pályáról

Atomerőmű SE – Sopron KC 101-83  (28-15, 21-22, 21-26, 31-20)
Paks, középszakasz. középház, 2. forduló, 600 néző.. V.: Papp., Praksch, Török

ASE: KOVÁCS Á. 18/6, HENTON 17/6, FAUST 26/15, EILINGSFELD 16, Jevtovics 8.
Cs.: MEDVE 7/6, RUJÁK 9/9, Szalai.
Edző: Dzunics Braniszlav
SKC: WARNER 14/3, LEMAR 18/12, TAKÁCS 11/3, Wiggins 5/3, GORDON 19.
Cs.: SUPOLA 13/3 , Molnár M 3., Werner.
Edző: Sabáli Balázs.
Kovács Ákos duplájával, majd triplájával indult a találkozó, amelyet elég tompán kezdtünk. Több, mint 2 és fél perc elteltével, 8-0-nál ügyes alapvonal bedobás figurából Wesley zsákolt nagyot, ám ez sem dobta fel csapatunkat, edzőnk 3 és fél perc elteltével 13-2-nél kénytelen volt időt kérni. Ezt követően elsősorban Wesley jóvoltából kiegyenlített lett a játék. A szakasz második felében első 4 tripláját bedobó hazai gárda játékosai pontatlanabbakká váltak, egy 8-3-mal 6 pontra feljöttünk. Időkéréssel rendezték soraikat a hazaiak, a mi fellángolásunk pedig elég rövidre sikeredett. Egy 7-0-lal ismét megugrott az ASE, Supola Zoli próbálta versenyben tartani csapatunkat, de a lendületesen, pontosan játszó hazaiakkal szemben jelentős 13 pontos hátrányt szedtünk össze az első negyedben.
A második etap elején továbbra is Zoli tartotta versenyben csapatunkat, csereként pályára lépve a 13. percben 11 pontnál járt. A 2. etap eleje az ő és Henton dobópárbajának jegyében telt, a hazaiak tartották 15 pont körüli előnyüket. A szakasz közepén Norbi kapta el a fonalat, duplát, majd hármast is dobott. Norbi és Zoli vezérletével egy 8-0-lal 10 ponton belülre kerültünk. Abban, hogy még közelebb kerüljünk az ASE-hoz, a Faust-Henton duó akadályozott meg minket, bár utóbbi triplájára a hétközben, Debrecenben remeklő Brynton felelt hármassal. 12 pontos hazai vezetéssel fordultak a felek.
Négy hazai pontra felelt büntetőkből Wesley. Ez adott némi lökést, Angelo lépett elő, é Brynton újabb hármassal villant, egy 7-2-vel 10 ponton belülre kerültünk. Hullámzó volt a játék, Eilingsfeld vezényelt egy 6-0-t. Nem törtünk meg, Angelo és Brynton triplával, Norbi lerohanás végén duplával jelentkezett és e 8-0-lal, rég látott közelségbe kerülve 7 pontra megközelítettük ellenfelünket, amely időt kért. Nagy dobópárbaj alakult ki, 10 pont körüli hazai vezetés mellett, Norbi és Brynton tartotta versenyben csapatunkat, amely 7 pontos hátrányból várhatta a 4. negyedet.
Ez Wesley kosarával indult és ezzel 5 pontra zsugorodott az ASE előnye. Eilingsfeld villant, Alan viszont triplát vágott, 4-re feljöttünk és labdánk volt, a kezdeti nagy hátrány után sikerült éles meccset csinálunk. A szakasz közepén azonban Faust “megrázta” magát, három triplával, egy 14-3-as hazai rohamot vezényelve eldöntötte a meccset a hazaiak javára. Angelo kihagyott ziccere után technikait is kapott. Az, hogy a nagy hátrányból szorossá tették a meccset sokat kivett a srácokból, a hajrá egyértelműen a hazaiaké volt, akik végül 18 ponttal nyertek.

Csak így tovább, srácok

Szombaton 19 órától, Pakson folytathatja jó szereplését és nyújthatja tovább három meccses győzelmi sorozatát csapatunk

Megfogyatkozott együttesünk a székesfehérvári bravúrgyőzelem után, a Szegedet verte hazai pályán az alapszakasz záró fordulójában, majd a középszakaszt újabb idegenbeli bravúrral, a DEAC debreceni legyőzésével kezdte.
Edzőnk, Sabáli Balázs azt taglalta, hogy csapata szerdán, a DEAC idegenbeli legyőzésével sikerrel “tudta le” a leghosszabb túrát. A hosszú út, Debrecenből haza Sopronba, igen jó hangulatban telt.
A hétközi fárasztó meccs és a hosszú oda-vissza út után edzőnk úgy véli, Pakson a legfontosabb a fizikai és a mentális frissesség megőrzése lesz, és ennek szellemében készül a társaság, a holnap esti összecsapásra. Az ellenféllel kapcsolatban Sabáli azt mondta, a Paks, amióta újra Dzunics az edzője – éppen ellenünk az alapszakaszban vette át újból az ASE-t – saját pályáján nagyon stabil. Kulcskérdés, sikerül-e a paksi csapat rohanós játékát lelassítani, a gyakran egyéni képességeiket használó ASE játékosait féken tartani a srácoknak. Edzőnk reméli, hogy az utóbbi hetekben látott mentalitással, koncentrációval veti majd küzdelembe magát csapata, Pakson is.
A cél továbbra is a minél jobb pozíció kiharcolása a középszakaszban, amely felé ugyan Debrecenben tettünk egy kis lépést, de ehhez minél több győzelemre lenne szükség. Egy újabb siker megszerzésének reményében utazik Paksra a társaság…

Diadal Debrecenben – folytattuk, ahol abbahagytuk

Lendületben maradtunk, a középszakaszban jó játékkal folytattuk az alapszakasz végén látott szereplésünket, 10 ponttal nyertünk Debrecenben. Jól kezdtünk, majd feljöttek a hazaiak, de az első félidő végén Ivosev kiállítása után, egy 8-0-lal 11 pontos előnyt szereztünk. Szünet után ugyan többször is egyenlített a korábbi kosarasunk, a remeklő Milos vezette DEAC, de a kritikus helyzetekben rendre sikerült újítani, így igen értékes diadalt arattunk

DEAC-SKC 81-91 (20-23, 22-30, 23-14, 16-24)
Debrecen, férfi NB I, középszakasz, 1. forduló, 1000 néző. V.: Tőzsér, Minár, Dr. Mészáros.

DEAC: Dugat, Polyák 2, BORISZOV 38/15, Ivosev, AMIGO 22.
Cs.: BOGNÁR 14, Velkey 5/3, Kósa, Tóth B.
Edző: Berényi Sándor.

SKC: WARNER 15/6 LEMAR 28/6, TAKÁCS 6/6, Wiggins 6, GORDON 21/3.
Cs.: SUPOLA 9/3, Molnár M. 2, WERNER 4.
Edző: Sabáli Balázs


Wesley 2+1-es játékával mi szereztünk vezetést, Milos, azaz Boriszov pöcivel szépített. Centerünk nagyon “bekezdett”, 1 perc elteltével 5 pontnál járt. Az első percekben a DEAC futott az eredmény és jól kezdő csapatuk után, amely Angelo hármasával a szakasz közepén 12-6-ra elhúzott, a hazaiak nem igazán találták zónánk ellenszerét. Időt kért a DEAC, amelyet sokáig Boriszov egymaga tartott versenyben, majd a szakasz hajrájában Velkey és Bognár villanásaival 1 pontra feljött. A szakasz csapkodó játékkal, Brynton kosarával és fiaink 3 pontos vezetésével zárult.

A második etap elején Brynton révén tartottuk, sőt növeltük előnyünket. Velkey ellen sportszerűtlen, a DEAC edzője ellen pedig technikait ítéltek a hazai szurkolók közében, ekkor nem igazán népszerű játékvezetők. Milos hozta közelebb a DEAC-ot egy 2+1-gyel, de Molnár Marci is betalált. A szakasz közepén jött egy kis hullámvölgy és egy 6-0-lal fordítottak a hazaiak. Alan fordított, majd Miloson beütötte a 3. hibáját, korábbi játékosunk a 2. etap közepén 19 pontnál járt. Váltott vezetéssel haladtak a felek. Werner Vitya ügyes középtávoli dobással szállt be a játékba, majd bátor betörésből is betalált, az ő szép megmozdulásai késztették újabb időkérésre a debrecenieket. A félidő hajrájában Angelo is megkapta a 3. személyijét, de Norbi hármasával újra nálunk volt az előny. A félidő utolsó percében Supola Zoli kosárra törésénél felsejlett Fuller esete, Zolit a lendülettel érkező Ivosev “tarolta le” – a játékvezetők visszanézve az esetet, azonnal kiállították a debreceni játékost. Az utolsó bő fél percet szédületesen oldották meg a srácok: Zoli “büntetett”, majd előbb Brynton és végül Norbi “vert” be egy-egy hármast. Ezzel a 8-0-lal, 11 pontos előnnyel térhettünk pihenőre.

Milos két triplájára építve,8-2-vel kezdett szünet után a DEAC és 5 pontra feljött. A helyzeteket kidolgoztuk, de ki is hagytuk, sőt Wesley a büntetőit is, majd azért a szakasz közepén betalált. Amigo jelentkezett 2+1-gyel, majd Milos hármasával 1 pontra csökkent előnyünk, Boriszov 30-nál járt a negyed közepén. Időkérésünk után Alan szerzett szemfüles és fontos kosarat, Angelo 2+1-es játékával 6-ra nőtt az előny. Amigo kosaránál Alan megkapta a 4. faultját. Supola bravúrtriplát szerzett. Bognár Kristóf kosaraival tapadt” ránk a DEAC, de tartottuk 5 pont körüli előnyünket. A szakasz végén több labdát eladtunk, 2-re feljöttek a hazaiak.

Milos egalizált a 4. negyed elején. Mindkét oldalon több helyzet kimaradt, majd Brynton újra nekünk szerzett vezetést. Ő és Wesley révén a szakasz közepén egy 7-2-vel 5-tel elléptünk – időt kért ellenfelünk. Brynton lépett elő, triplájával 8-ra nőtt előnyünk, majd 3 perccel a vége előtt, belépésből szerzett kosarával 10-re nőtt az előny. Ehhez az is kellett, hogy Supola Zoli “féken tartsa” Milost. Tartottuk a 10 körüli előnyt, amely másfél perccel a vége előtt Supola Zoli indításból szerzett találatával 12-re nőtt és ezzel eldőlt, folytattuk az alapszakasz végén látott remek szereplést, újabb értékes idegenbeli győzelmet arattunk.

Újra Debrecen

Pár hete kosarakban gazdag, szoros meccset játszottunk Debrecenben, de alulmaradtunk. Holnap ott kezdjük a középszakaszt

Csapatunk szakvezetője a nem is oly’ régi, debreceni fellépés kapcsán azt taglalta, nyilván ad egyfajta nyugalmat, biztonságérzetet a csapatnak, hogy a középszakaszban nem a kiesés ellen, hanem a rájátszásért, a nyolc közé jutásért harcolhat. Emlékeztetett rá: pár hete egy nagyon jó meccset játszottunk Debrecenben, ahol a mérkőzés közben adódó nehézségek ellenére – Dénes Gabi és Fuller sérülése, Wiggins kiállítása – egészen a végjátékig volt esélyünk nyerni.

A rendelkezésre álló rövid idő alatt, csapatunk próbált a lehető legalaposabban felkészülni a DEAC-ból, és edzőnk reméli, sikerül meglepni a debrecenieket. Azokat a debrecenieket, akik az alapszakasz utolsó fordulójában, a Székesfehérvárott elszenvedett vereséggel lecsúsztak a felsőházról. Ahogy Sabáli Balázs az alapszakaszt értékelő beszélgetés kapcsán is elmondta honlapunknak: az alapszakasz végén szerzett lendülettel megyünk neki a középszakasznak
Hozzátette, az eredményes idegenbeli szereplés eddig nem igazán jellemezte a csapatot, de reméli: fordul a kocka – már csak azért is, mert a középszakaszt három idegenbeli meccsel kezdjük… Jó lenne minél több helyről – például holnap Debrecenből – győztesen hazatérni.

Fotó: kosarsport.hu (2019.03.23., DEAC-SKC mérkőzés)

Jelentős előrelépés – némi szerencsével

A tavalyi playout-dráma után idén – az alapszakasz szintén drámai befejezésével – elkerülte csapatunk az alsóházat, és a középszakaszban a középházban folytatja. Együttesünk úgy áll a 10. helyen, hogy egyetlen győzelemre van a 6. pozíciótól. Vezetőedzőnkkel, Sabáli Balázzsal értékeltük az alapszakaszt

– Azok után, hogy tavaly a playout párharcban maradtunk bent, most elkerültük az alsóházat – ez jelentős előrelépés. Egyetértesz ezzel?
– Számszakilag mindenképpen, tavaly hat győzelmünk volt az alapszakaszban, idén kétszer annyi, ez mindenképpen előrelépés – felelte edzőnk. – És természetesen az is, hogy a középszakaszban nem a kiesés elkerüléséért játszunk – de ehhez azért némi szerencse is kellett.

– Nem indult túl jól a szezon abból a szempontból, hogy kiderült, sajnos nem számíthatunk Farkas Attilára. Ez mennyire hatott zavarólag?
– Egyértelmű, hogy zavarólag hatott, de próbáltuk kezelni a felmerülő problémát. Eredeti tervünk az volt, hogy három mezőnyposzton játszó és két magas légióst szerződtetünk, ezt a koncepciót kellett átalakítani, és végül utolsó légiósként Lawrence Gilbertet szerződtettük. Ő azonban összességében nem tudta hozni, amit reméltünk – s talán ő is várt magától -, így megváltunk tőle. A helyére hozott Londonnak jött a balszerencsés vállsérülése és ezek után – kockáztatva, hogy magas poszton, ha megsérül valaki, nagyon “karcsúk” lehetünk – visszatértünk az eredeti koncepcióhoz, a három mezőnyposzton játszó légióshoz. Erre Debrecenben a frissen szerződtetett Fuller esett ki, és Dénes Gabi is jelezte, hogy szinte elviselhetetlenül fáj a talpa…

– Röviden “átfutva” az alapszakaszon, hogy látod, mennyire sikerült kihozni a maximumot a csapatból?
– Van bőven hiányérzetem. Elég kemény sorsolást kaptunk, de itthon a Falco és a Szolnok csapatát is legyőztük, idegenben viszont messze nem voltunk olyan hatékonyak, mint Sopronban. Az első válogatott szünet előtt a ZTE-től kikaptunk itthon, és ez azért elég jelentős törést okozott. Gyengén játszottunk Szegeden és itthon az Alba ellen, és voltak meccsek, amikor a szerencse pártolt ellenfelükhöz, gondolok itt a két egypontos vereségre a Kecskemét ellen, valamint a hosszabbításos szombathelyi vereségre. Az alapszakasz végén, amikor megfogyatkoztunk, a szezon legjobb játékával kulcsfontosságú győzelmet arattunk Székesfehérváron. Az utolsó fordulóban pedig, amikor nem a saját kezünkben volt a sorsunk, a többi eredmény számunkra kedvező alakulásával a szerencse – ha mondhatom így -, visszaadott valamit abból, amit szezon közben elvett tőlünk, de meg is dolgoztunk érte. Hozzáteszem, az a bajnokság kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy az Alba 12 győzelemmel csak az alsóházban játszik.

– Hogyan vágunk neki a középszakasznak?
– Mivel a két utolsó meccsünket megnyertük, ezért lendületből… Megpróbáljuk kihozni a maximumot. Egyetlen győzelemre vagyunk a hatodik helytől, ez nyolc mérkőzés alatt bőven behozható. Nem vagyunk sokan, de elszántan várjuk a középszakaszt, jó lenne a nyolcba kerülni.

Statisztika-mustra
Az alapszakasz befejeztével érdemes kicsit elmélyedni a statisztikákban. Több statisztikai mutatóban is igen előkelő helyen végeztek légiósaink. Pontszerzésben Angelo 19,35-ös átlaggal a 4., Brynton 17,65-tel a 8. A teljesítményindexek tekintetében Wesley a 2. (27,88), Angelo (26,15) pedig a 3. legértékesebb játékos lett az alapszakaszban. Wesley szinte “tarolt” lepattanózásban, a támadópattanók (3,92), valamint az összes lepattanó (10,27) megszerzése terén az NB I legjobbjának bizonyult, a védőpalánknál, ellenfeleink rossz dobásai után megszerzett pattanók terén pedig a 2. lett 6,92-es meccsenkénti átlaggal. Gólpasszok tekintetében Angelo a 7. (5,35), viszont eladott labdák tekintetében is eléggé “előkelő” helyen, a 4. pozícióban találjuk nevét (3,31). Az alapszakasz “blokk-királya” – elég jelentős fölénnyel Wesley lett, meccsenként 2,19 kiosztott “sapkával”, átlagban több, mint fél “búrával” megelőzve a kategória második helyezettjét, a zalaegerszegi Agafonovot.

 

Legyőztük a Szegedet, elkerültük az alsóházat

Hullámzó teljesítményt nyújtva, időnként elég görcsösen, de az igazán kritikus pillanatokban koncentráltan és jól játszva, küzdelmes mérkőzésen legyőztük a szívósan küzdő Szegedet. A nekünk legfontosabb meccsen, a Kecskemét hosszabbítás után legyőzte a Kaposvárt, így elkerültük az alsóházat és a középszakaszban a középházban folytatjuk
SKC – Naturtex SZTE Szedeák 74-62 (18-19, 25-14, 16-16, 15-13)
Sopron, 1.300 néző. V.: Győrffy P., Rácz, Győrfy R.
SKC: WARNER 19/3, LEMAR 18/3, Takács 5/3, WIGGINS 14/3, Gordon 10.
Cs.: SUPOLA 8/3, Molnár M., Werner.
Edző: Sabáli Balázs
Szeged: Boltics 13/3, Wirth 7, Ponjavics 4, Juhos 6, SULOVICS 18.
Cs.: Krapics 8, Kerpel-Fronius G. 2.
Edző: Andeljko Mandics

Zónával kezdtek a vendégek, amely ellen Norbi révén sikerült megszerezni a vezetést – Sulovics centerjáték után egyenlített. Alan ügyes palánk alatti akciója után újra mi vezettünk. A folytatásban váltott vezetéssel haladtak a felek, a Szeged részben abból élt, hogy csapatunk nem egy támadópattanót engedett játékosainak. A szakasz közepén Alan újabb ügyes kosarával 3 ponttal elléptünk. Alan és Brynton villanásaival tartottuk szűk előnyünket, a Szegedet Sulovics és Krapics próbálta versenyben tartani. 2 perccel a szakasz vége előtt egyenlítettek is a vendégek. Brynton triplája sem igazán nyugtatta meg a srácokat, sőt kapkodni kezdtek, eladott labdákból egy 6-0-lal fordított és 3-mal ellépett a Szeged. A negyed Brynton ziccerével, de a Szeged 1 pontos vezetésével zárult.

Juhos triplájára, Angelo felelt szép betörésből a második etap elején. Görcsösek voltak a srácok. Supola Zoli jelentkezett ügyes betöréses duplával, de zónára váltva is futottunk az eredmény és a Szeged után. A szakasz közepén Brynton és Angelo egy-egy hármasával visszavettük a vezetést. Időt kértek és Juhos révén egyenlítettek is a vendégek. A félidő hajrájában elsősorban Brynton remek megmozdulásaira építve egy 10-0-lal megugrottunk és 10 pontos előnnyel zártuk a félidőt.

Sulovics duplájára centereink ügyes összjátékát követően Wesley passzából Alan felelt 2+1-es akcióval. Sulovics vezérletével 5 pontra feljött a Szeged, időt kértünk. Nem igazán segített, tanácstalanoknak tűntek a srácok támadásban. A szakasz közepén Brynton betörésből, csapatunk hosszabb kosárcsendjének vetett véget.  Ismét göcsös volt a társaság, ám ha szűken is, de vezetett. A szakasz hajrájában zónára váltottunk és Wesley szép centertalálatával 7 pontosra nőtt előnyünk. Sulovics büntetőire Norbi triplájával, majd Angelo labdaszerzés utáni zsákolásával feleltünk, így a záró etap előtt maradt a szünetbeli 10 pontos előny.

Boltics triplájával kezdődött a 4. negyed, támadásban újra erőlködtünk. 7-0-lal indítva 3 pontra feljött a Szeged, szakvezetésünk ismét kénytelen volt időt kérni. Wesley villant támadó pattanó után több, mint 3 perc elteltével megszerezve első kosarunkat a 4. negyedben. Angelo is villant, ellenfelünk pedig időt kért. A szegediek sorra szedték vissza a lepattanókat rossz dobásaik után palánkunk alatt, és 4 pontra feljöttek. Szurkolóink próbáltak erőt adni a srácoknak. Angelo “szólózott” és szerzett fontos 2 pontot. Mindkét csapat elrontott több támadást, majd Alan támadó pattanó után kevesebb, mint 2 perccel a játékidő letelte előtt 8 pontosra növelte az előnyt. 70 másodperccel a befejezés előtt Angelo újabb betöréses találatával 9-cel “mentünk”, s innen már nem volt visszaút.

Sabáli Balázs: Azt kaptuk, amit vártunk, egy nagyon szívós Szegeddel álltunk szemben. Nem hiába mondtam a mérkőzés előtt, hogy a Szeged helyezése nem mutatja jól a képességeiket. Az én játékosaim megérdemlik a dicséretet, mert végig küzdöttek.

Fuller: operáció után, varratszedés előtt

Múlt héten csapatunk orvosa, dr. Sztancs György osztályvezető főorvos és dr. Pécsi Örs adjunktus, megoperálta a Debrecenben kettős csuklótörést szenvedett amerikai bedobónkat J. C. Fullert
A kosaras bal csuklóján szaknyelven impressio kiemelés spongiosa titánlemezes csavarozásos beavatkozást hajtottak végre, a sajkacsonttöréses jobb csuklón pedig ún. szinkronműtétet titán csavarozással.
A varratokat jövő hétfőn szedik ki a kosaras kezéből, aki valamikor a jövő héten tér haza rehabilitációját végezni.
Ma délután csapatunk és az alsóházi középszakasz elkerülése szempontjából kulcsfontosságú összecsapásra kerül sor, az Atomerőmű azt az Alba Fehérvárt fogadja, amelyet a múlt hét végén csapatunk – hatalmas bravúrt bemutatva – tartalékos összetételben is simán verte, idegenben.

Fuller: kettős csuklótörés

Amint arról beszámoltunk, légiósunk, Fuller a csuklóján megsérült és az előzetes félelmünk beigazolódott

A csapatba fokozatosan beilleszkedő és egyre inkább játékba lendülő bedobónak, a Deac elleni mérkőzésen mind a két csuklója eltörött, az egyiket mindenképpen műteni kell. Sajnos az biztos, hogy az ő játékára már nem számíthatunk a szezon hátralévő részében.

A fotó a 03.20-i TF-BP elleni mérkőzésen készült.

Hősies helytállás, kieső kulcsemberek, drámai bajnoki végjáték

Csapatunk messze a legjobb idegenbeli játékát nyújtva, de mérkőzés közben különböző okokból több meghatározó játékosát is elveszítve, kitűnő mérkőzést játszott és veszített végül el Debrecenben. Félő, hogy csapatunk kapitányát, Dénes Gabit és Fullert elveszítettük az évad hátralévő részére, drámai, enyhén szóval is embert próbáló bajnoki hajrá vár a srácokra
DEAC-Sopron KC  104-97 (31-18, 20-28, 21-22, 32-29)
Debrecen NB I, 1000 néző. V.: Cziffra, Farkas, dr. Mészáros.
DEAC: Dugat 11, MANIGAT 21/9, BORISZOV 31/15, IVOSEV 16, AMIGO 14.
Cs.: Velkey 4/3, Bognár 4, Kósa,  Omenaka 3.
Edző: Berényi Sándor.
SKC: WARNER 33/6, LEMAR 24/6, Takács 6/6, Dénes 5, GORDON 12.
Cs.: SUPOLA 12, Fuller 2, Wiggins 2, Molnár M., Werner 1.
Edző: Sabáli Balázs.
Amigo és Angelo büntetőpárbajával kezdődött a mérkőzés, a hazai center egy dobást értékesített a vonalról, irányítónk viszont nem hibázott. Kezdetben jobbára mi vezettünk, köszönhetően Dénes Gabi ügyes 2+1-es játékának. Nem egészen 3 perc alatt Norbi 2 faultot szedett össze Miloson, a hazaiak közönségünk korábbi kedvence jóvoltából egyenlítgettek, sőt fordítottak. Időkérésünk után Angelo 2+1-es akciójával visszaszereztük a vezetést. A szakasz közepén megtört a lendület, az alsó pozícióból játszó Miloson gyűjtögették játékosaink a személyiket, büntetőkkel elléptek a hazaiak. Velkey triplát dobott, és egy 10-0-s hazai futást tört meg büntetőivel Angelo. A szakasz hajrájában a debreceniek elkezdtek távolról is betalálni, csapatunkat ügyes betörésekkel Supola Zoli próbálta versenyben tartani. Kevés sikerrel, eladott labdáinkból fordulva, a negyed végén 13-mal vezettek a hazaiak.
Fuller labdaszerzésével, majd zsákolásával indult a második negyed, a bónuszt azonban nem tudta elvégezni játékosunk, mivel zsákolás közben Manigat lökte és rosszul esett – Angelo bedobta. Nagy dobópárbaj alakult ki, Brynton és Angelo tartotta 10 ponton belül csapatunkat. Utóbbi szóló utáni látványos zsákolásával 5 pontra feljöttünk, időt kért a DEAC. Supola Zoli rendezetlen védelem elleni kosárával egyetlen triplányira közelítettük meg ellenfelünket. Ivosev villanásaival tartotta szűk előnyét a DEAC. Több labdát eladtunk, Milos triplát dobott, technikait is kaptunk, egy 10-2-vel újra 10 pont fölé hizlalta előnyét ellenfelünk. A szakaszt egy 8-2-es rohammal zárva 5 pontra feljöttünk.
Rossz hír: a szünetben a csuklójára eső Fullert kórházba vitték, Dénes Gabi pedig – már a meccs előtt is bajlódott a talpával – jelezte, ő sem tudja folytatni. Félő, hogy légiósunknak csuklótörése, kapitányunknak pedig talpszalagszakadása van.
Alan szép kosarával indult a második félidő, 3 pontra csökkent hátrányunk, Wesley büntetőivel pedig 1-re zsugorodott. A folytatásban Amigo találataival tartotta szűk előnyét a DEAC, de tapadtunk a hazaiakra. Egészen addig, amíg újra nem jött pár eladott labda – könyörtelenül büntetve egy 10-0-lal, 11-gyel ellépett a DEAC, ráadásul Alan rövid időn belül két eladott labda után induló hazai akciót is sportszerűtlen hibát érő módon állított meg, ez pedig kiállítást jelentett, második játékosunkat veszítettük el. Hosszabb kosárcsendünket Wesley törte meg, ami újabb lökést adott. Angelo és Lemar jóvoltából egy 10-3-as részhajrával, 4-re közelítettük meg ellenfelünket. A szakasz végén Werner Vitya jelentkezett játékra, és fiatalos szemtelenséggel blokkolta Dugat dobását – 4 pontos hátránnyal vártuk a záró etapot.
Lemar távoli duplájával 2-re zárkóztunk föl, majd egy jó hazai büntető után, Brynton újabb kosarával 1-re. Manigat és Norbi “váltott” triplát, majd Milos szomorította három hármassal csapatunkat. Ez azonban nem törte meg megfogyatkozó együttesünket: Supola és Brynton, valamint Angelo remek megmozdulásai révén, a szakasz közepén egyenlítettünk, sőt ez utóbbi triplájával átvettük a vezetést.  Utána sajnos pár tiszta helyzet kimaradt, visszaszerezték a vezetést a hazaiak, ráadásul 2 és fél perccel a befejezés előtt Wesley (12-12 pontos és lepattanós dupla-duplával) kipontozódott. Úgy tűnt “elfogytunk”, egy 10-0-t produkált a DEAC. Norbi emelt még be egy triplát, majd Vitya egy jó büntetőjével egyetlen triplányira jöttünk vissza. Az utolsó percben faultokkal próbáltuk “késleltetni az idő múlását”, azonban a hazaiak 10-ből 9 büntetőt bedobtak, így nyertek.

Bravúr kell a “középházért” Debrecenben

A hétközi összességében magabiztos győzelmet és a délelőtti tréninget követően, csapatunk délután utazik az ország túlsó végébe, Debrecenbe. A DEAC otthonában nyerniük kellene Sabáli Balázs fiainak, hogy a középházban folytathassák az alapszakasz után

Vezetőedzőnk nem beszélt mellé, kiemelte: Debrecenben nyerni fölöttébb nehéz feladatnak ígérkezik, már csak azért is, mert ott a szezon során ez eddig mindössze 2 csapatnak sikerült. Edzőnk szerint, a védekezés lehet a siker kulcsa. Mint mondta: a debreceniek rendre sok kosarat, pontot hozó mérkőzéseket játszanak, hét közben például Zalaegerszegen 114-112-re tudtak nyerni, nem kevesebb, mint 18 triplát szerezve. Úgy véli, az egész bajnokságban a DEAC-nak van az egyik legjobb, legveszélyesebb mezőnysora. Ahhoz, hogy az otthonában legyen esélyünk, meg kell próbálni megakadályozni, hogy külső játékosai elkapják a fonalat
Saját csapatával kapcsolatban edzőnk azt taglalta: reméli, a hétközi fölényes győzelem jót tesz a csapatnak, köztük olyan kosarasainknak, akiknek a közelmúltban kevéssé ment a játék. Bízik benne, játékosai átérzik a holnap délután, 17 órakor kezdődő összecsapás tétjét, súlyát és kivívják a középházba való jutáshoz oly fontos győzelmet.

Hoztuk a kötelezőt

A remek kezdés után, a második negyed lezser védekezésével és egyénieskedő támadójátékával “magunkra húztuk” a sereghajtó TF-et.  A fővárosiak a 3. negyed közepéig tartották a lépést csapatunkkal, ám végül 100 pont fölé jutva biztosan nyertünk
Sopron K – Serco-TF-BP 108-83 (31-15, 17-25, 26-15, 34-28)
Sopron, NB I-es mérkőzés, 1.000 néző.  V.: Benczur, Török, Csabai-Kaskötő.
SKC: Warner 7, LEMAR 20/3, TAKÁCS 6/6, Wiggins 6, GORDON 29.
Cs.: FULLER 25/9, SUPOLA 7, Dénes 1, MOLNÁR M. 5/3, Werner 2, Buzsáki.
Edző: Sabáli Balázs
TF-BP: Szobi 3/3, Krnjajski 4, CLARK 18, McLane 9, BERGSTEDT 12.
Cs.: RIKALO 21/12, BUZÁS 8/6, Beák 6/6, Filipovic 2.
Edző: Ales Pipan.
Gordon ügyes center kosarával mi szereztük meg a vezetést. Ellenfelünk ugyan egalizált, ám ezt követően úgy léptünk el 8-2-re, hogy kezdő ötösünk mind a négy légiósa beköszönt a fővárosiaknak, bő 2 és fél perc elteltével időt is kértek a vendégek. Norbi dobása után a gyűrűről felfelé vágódott a labda, amelyet a remek ütemben érkező Wesley vágott a gyűrűbe. Clark kosaraival 10-6-ra feljöttek a vendégek, miközben Angelo kihagyott 2 büntetőt. Wesley újabb rossz dobás után zsákolta vissza a labdát.  Centerünk valóságos zsákoló bemutatót tartott, 10 pont fölé növelve a hazai előnyt. Rikalo révén ugyan a TF szerezte a meccs első tripláját, ám Fuller azonnal felelt rá. A szakasz az ő és Clark dobópárbajával, s csapatunk megnyugtató, 16 pontos vezetésével zárult.
Wesley közeli kosarára Beák, Rikalo és Buzás révén triplákkal feleltek a vendégek. Érezhetően csökkent a koncentráció, érthető volt időkérésünk. A hullámvölgyből Molnár Marci próbálta kirángatni a csapatot, szép középtávoli találattal, ám ez nem lendítette át a holtponton a csapatot – elkezdtünk “görcsölni”, az ellenfél vérszemet kapott, s a negyed első felét 16-6-ra nyerve 6 pontra feljött. Légiós ötösünk került pályára, de a rossz ütemű dobások, eladott labdák miatt tovább csökkent a különbség, újra időt kellett kérnünk. A szép megoldásokat egyénieskedő, elsietett akciók követték a félidő hajrájában, 8 pontos vezetéssel térhettünk pihenőre. Wesley már szünetben dupla-duplánál járt (17 pont, 10 lepattanó).
A második félidőt is a légiós ötössel kezdtük. A vendégek ekkor közelről operáltak, Bergstedt révén, Brynton és Fuller tripláival tartottuk 5 és 10 pont közötti előnyünket, majd Brynton vezérletével egy 6-0-lal 10 pont fölé növeltük az előnyt. Krnjajnski színészkedésért kapott technikait, majd reklamálásért a TF kispad, Angelo büntetőivel 14 ponttal elléptünk. Ahogy megnyugtató lett az előny, megint jött a kapkodás, egyénieskedés és egy 5-0-lal 10-en belülre kerültek a vendégek. Supola Zoli próbálta ügyes kosárral átlendíteni az újabb holtponton a csapatot, s ez sikerült is neki, a szakasz hajrájában egy Fuller vezette 10-0-lal a záró etap előtt közel 20 ponttal vezettünk.
Wesley jóvoltából a záró etap elején 20 fölé nőtt az előny. Ezzel eldőlt a találkozó, amelyet végül  papírformának megfelelően simán nyertünk, a 100 ponton Werner Vitya első felnőtt bajnoki kosarával jutottunk túl.

Sabáli Balázs, az SKC vezetőedzője: Mindig a kötelező a legnehezebb, ehhez pedig az kell, hogy az egész mérkőzésen teljes energiával játsszon a csapat. Az első negyedben az történt, amit szerettünk volna. Már az első félidőben kilenc embert beforgattunk, hogy megmaradjon a nyomás. A második negyed nem úgy alakult, ahogy elterveztük, de a félidőben megbeszéltük, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen helyzetbe hozzuk saját magunkat, végig kell dolgozni, és ez a második félidőben meg is történt. Feljavult a védekezésünk, amelyből könnyű kosarakat szereztünk, és végül könnyűnek mondható győzelmet arattunk. Remélem, hogy a második negyedből tanulni fogunk. Sok sikert a TF-nek is!

Ales Pipan, a TF-BP vezetőedzője: Gratulálok a hazai csapatnak és az edzőnek a győzelemhez. Nem lehetek elégedett a játékunkkal. Rosszul kezdtünk, sok labdát adtunk el, sok könnyű kosarat hagytunk ki. Ezután valamelyest feljavultunk, fel is jöttünk öt pontra, de aztán újra elvesztettük a koncentrációt, nem csapatként játszottunk, és ez volt a fő oka a mai vereségünknek.

Kötelező, de nem lesz könnyű

Szerdán este, a sereghajtó Serco – TF-BP (Tehetséges Fiatalok Basketball Players) csapata látogat hozzánk. Az egyetlen együttes, amelyet eddig idegenben sikerült legyőznünk

Edzőnk, Sabáli Balázs szerint ugyan az összecsapás hazai környezetben egyértelműen a kötelező győzelem kategóriájába sorolható, ám óva int mindenkit a csapat háza táján attól, hogy akár csak a legkisebb mértékig is lebecsülje a fővárosi gárdát. “Azóta, hogy idegenben ha nehezen is, de nyertünk, edzőt váltott a TF együttese és szerződtetett egy irányítót, tehát egyértelműen erősödött. Nagy hibát követnénk el, ha lebecsülnénk őket, a közelmúltban már bizonyították, hogy bárkivel képesek felvenni a versenyt, Pécsett pedig azt mutatták meg, hogy idegenben is képesek bravúrra.”
Edzőnk nem is ragozta tovább, zárszóként röviden annyit mondott: csak a győzelem!

Nem tudtuk átlépni árnyékunkat

Az első negyed közepétől végig futottunk az eredmény és a ZTE után, 9 pontos hátrányban voltunk szünetben. Térfélcsere után egyenlíteni ugyan sikerült, ám a kritikus pillanatokban a hazaiak voltak higgadtabbak és pontosabbak, így alulmaradtunk ezen a fontos összecsapáson

Zalakerámia ZTE KK – Sopron KC 91-84 (25-21, 21-16, 18-22, 27-25)
Zalaegerszeg, NB I, néző. V.: Papp, Pozsonyi, Goda.

ZTE: WARE 18/6, THOMPSON 15/3, Bellot-Green 11/3, SZABÓ ZS. 15/3, Agafjonov 8.
Cs.: Gulyás 7, Bagó, DOKTOR 9/9, DURÁZI 8.
Edző: Bencze Tamás

SKC: WARNER 15, Lemar 5, FULLER 19/3 Wiggins 9/3, GORDON 22.
Cs.: Dénes 2, TAKÁCS 8/6, Supola 4, Molnár.
Edző: Sabáli Balázs

Légiós ötösünkkel kezdtünk Zalaegerszegen és az első percekben, Wesley jóvoltából tartottuk a lépést a hazaiakkal. Angelo zsákolt vissza szédületesen egy a gyűrűről le, illetve inkább felpattanó labdát. Eladott labdáinkból ellépett a hazai csapat, szerencsénkre egy ilyen után Thompson mellé zsákolt. A padról érkezve ugyan Dénes Gabi gyorsan villant, de Ware két hármasával 6 pontosra nőtt a hátrány. A szakasz második felében is eléggé egyemberes csapat voltunk. Wesley gyakorlatilag egymaga tartotta versenyben csapatunkat, 21 pontunkból 13-at “vállalva” az első 10 percben, amelyet követően 4 pontos hátrányban voltunk.

Supola Zoli ügyes kosarával kezdődött a második negyed, majd Wesley egy dobócsellel elrepítve Agafjonovot, szép zsákolással egyenlített – fel is csattant a lelátón az eskácé-eskácé rigmus. Norbi ellen ítéltek egy fölöttébb szigorúnak tűnő sportszerűtlen hibát. Támadásban sajnos megint jött az egyénieskedés, elléptek a hazaiak, érthető volt újabb időkérésünk. Nem sokat segített, tovább nyílt az olló, Thompson és Doktor is triplát dobott, egy 13-3-mal 10 pontosra nőtt a hátrány. Wesley amolyan “egyszemélyes hadseregként”, első 32 pontunkból 18-at dobva jelentett egyedül érdemi veszélyt a hazai gyűrűre. Kis részsiker: Angelo remek ütemben emelkedve blokkolta gyönyörűen Szöszi zsákolási kísérletét. Távolról rosszul és többnyire előkészítés nélkül (0/9 tripla a félidőben) dobtunk, a félidő végén Fuller pontjainak köszönhetően 10 ponton belül maradtunk.

Jól, Norbi hármasával indult a második etap. és első sikeres hármasunk, egy Wesley-nek bejátszott labda utáni kiosztásból született. Állandósult az 5 és 10 pont közötti hazai vezetés. Ha nem is jól játszva, de javuló védekezéssel és ekkor jól büntetőzve, egy 8-0-lal egyenlítettünk, 50-50-re alakítva az állást. A ZTE időkérése után Doktor vezérletével egy 8-2-es rohammal újra elléptek a hazaiak. A szakasz hajrájában Norbi újabb triplája éltette reményeinket, de a hazaiak másik cserejátékosuk, Durázi révén tartották 5 pont körüli előnyüket, ennyivel is “mentek” a záró etap előtt.

Ez Agafjonov center kosarával kezdődött, de Fuller jóvoltából tapadtunk a hazaiakra, Wesley pedig óriási “sapkát” adott Agafjonovnak. A Norbi elleni sportszerűtlen utána büntetőkkel, 1-re feljöttünk. Labdánk volt a fordításhoz, de eladtuk, ám a hazai dupla után Fuller hármasával egalizáltunk. Fordítani azonban ekkor sem sikerült, kritikus helyzetekben többször is rossz döntést hoztak a srácok, ismét ellépett a ZTE, ráadásul technikait is kaptunk. 70-70 után a szakasz közepén, egy 10-2-vel 8-cal megint megugrottak a hazaiak. Nem törtünk meg, 4-re feljöttünk és labdánk volt, nem találtunk be, lett 2 helyett 6. A végjátékban Alan hármasára Szöszi felelt távolról és ezzel eldőlt: hiába dobtuk jól (26/30, 86.6%) a büntetőket és nyújtott újfent szinte emberfelettit Wesley Gordon (22 pont, 12 lepattanó, 5 blokk), ezúttal sem sikerült idegenben nyerni.

Visszavágást remélve

Ősszel Sopronban fájó, 99-93-as vereséget szenvedett csapatunk a Zalaegerszegtől. Sabáli Balázs legénysége szombaton, a visszavágás reményében utazik Zalába

A mérkőzés kapcsán vezetőedzőnk azt fejtegette: nem csupán önmagában a visszavágás vágya kell, hogy motiválja társaságot, hanem az is, hogy csapatunk próbál az utolsó szalmaszálak egyikébe megkapaszkodni. Kapaszkodni, mégpedig azért, hogy az alapszakasz végén a középszakaszban a középmezőnybe, azaz a legjobb 10 közé kerüljön.
Sabáli azzal is tisztában van, hogy nagyon elszánt ZTE várja fiainkat. Holnapi vendéglátónk zsinórban három – köztük a Kaposvártól otthon – elszenvedett vereség után, ellenünk nyilván javítani akar.
Arról, mi is kell a visszavágáshoz, edzőnk így vélekedett: “Célunk eléréséhez egyértelmű, hogy nyernünk kell. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, nagyon fontos lenne egyrészt féken tartani a ZTE két amerikai kisemberét, Ware-t és Thompsont, másrészt megnyerni a lepattanó csatát. Ha e két feladatot meg tudjuk oldani, jelentősen megkönnyíthetjük saját dolgunkat”.

Visszavágást remélve

Ősszel Sopronban fájó, 99-93-as vereséget szenvedett csapatunk a Zalaegerszegtől. Sabáli Balázs legénysége szombaton, a visszavágás reményében utazik Zalába

A mérkőzés kapcsán vezetőedzőnk azt fejtegette: nem csupán önmagában a visszavágás vágya kell, hogy motiválja társaságot, hanem az is, hogy csapatunk próbál az utolsó szalmaszálak egyikébe megkapaszkodni. Kapaszkodni, mégpedig azért, hogy az alapszakasz végén a középszakaszban a középmezőnybe, azaz a legjobb 10 közé kerüljön.
Sabáli azzal is tisztában van, hogy nagyon elszánt ZTE várja fiainkat. Holnapi vendéglátónk zsinórban három – köztük a Kaposvártól otthon – elszenvedett vereség után, ellenünk nyilván javítani akar.
Arról, mi is kell a visszavágáshoz, edzőnk így vélekedett: “Célunk eléréséhez egyértelmű, hogy nyernünk kell. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, nagyon fontos lenne egyrészt féken tartani a ZTE két amerikai kisemberét, Ware-t és Thompsont, másrészt megnyerni a lepattanó csatát. Ha e két feladatot meg tudjuk oldani, jelentősen megkönnyíthetjük saját dolgunkat”.

Nagyon kellett ez a győzelem

A harmadik negyed közepén bemutatott pár perces parádéval, valamint végig kemény, agresszív védekezéssel legyőztük a bajnokság meglepetéscsapatát, a tartalékosan érkező és az összecsapás elején tovább fogyatkozó Jászberény csapatát

SKC – JP Autó-JKSE 78-67 (21-19, 20-19, 21-11, 16-18)
Sopron, 1100 néző. V.: Kapitány, Frányó, Hervay.

SKC: WARNER 15/3, Supola 2, FULLER 13/6, WIGGINS 12/6, GORDON 25.
Cs.: Lemar 8, Takács, Dénes 3/3, Molnár, Werner, Élő.
Edző: Sabáli Balázs

Jászberény: Pitts 16/12, RAKICS 15/9, Coleman 2, Cseh 2, ALEKSZANDROV 12/6.
Cs.: Kerpel-Fronius 4, CZIRBUS 10, Brbaklics 4, Ruják, 2.
Edző: Nikola Lazics

Bár ellenfelünknél nem szerepelt a sérült szerb center, Pantelics, a szezon meglepetéscsapata, a jászsági együttes az előző fordulóban Kecskeméten is nélküle tudott nyerni. A vendégek extra szereplését az is jól mutatja, hogy Sopronba is elkísérte őket vagy 20-30 szurkolójuk, akik rögtön nagy zajt csaptak, mivel Pitts triplájával az övéik szerezték meg a vezetést.
Óriási dobópárbajjal indult a meccs, a hazai környezetben most debütáló Fuller gyorsan letette névjegyét egy hármassal, ám Rakics révén kezdetben a vendégek vezettek. A szakasz közepén Wesley büntetőivel sikerült fordítani. Letámadással próbáltuk lassítani, fárasztani a vendégeket. Wesley lépett elő vezérré, lerohanás után zsákolt, majd támadó pattanó után talált be. A szakasz hajrájában egy betörés után Coleman sérült meg, ép lábán előbb kiugrált a pályáról, majd vissza ugrálva dühösen felrúgott egy széket – technikaiért. A kis közjáték és a vendégek egyik legjobbjának kiválása minket zavart meg, túlpörögtünk, labdákat adtunk el, fordított a higgadtan játszó Jászberény. A kaotikusan záruló szakasz végén büntetőkkel visszavettük a vezetést.

A második etap elején Rakics hármasával fordult újra a kocka, szerencsére Wesley-t nem tudták tartani a vendégek, szinte egymaga tartotta versenyben csapatunkat. Felnőtt mellé Lemar, a túloldalon viszont Alekszandrov keze “sült el” párszor, így hiába dobott bravúros triplát Dénes Gabi, állandósult egy szűk vendég vezetés. Fuller zsákolása után több lehetőségünk is volt egyenlíteni vagy fordítani, ám egyénieskedtünk, támadásainkat elkapkodtuk. A 20. perc elején a már ekkor dupla-duplánál járó Wesley büntetőivel egyenlítettünk, majd Alan hármasával megszereztük a vezetést és 3 pontos előnnyel térhettünk pihenőre.

Pitts és Fuller triplaváltásával indult a második félidő. Angelo pazar szóló után zsákolt nagyot, 5 ponttal megugrottunk. A Jászberény első félidőben oly eredményes két légiósa, Rakics és Alekszandrov pontatlanná vált, Angelo és Fuller révén a szakasz közepén 8 pontosra nőtt előnyünk. Kezdtek fáradni a megfogyatkozó vendégek, Alan is hozzátett még egy duplát, majd egy triplát. A szakasz 22. és a 28. perc között bemutatott 16-0-s rohammal – 6 és fél perces kosárcsendre kárhoztatva a jászságiakat – közel 20 ponttal megugrottunk. A negyed 6 vendégponttal és csapatunk 13 pontos vezetésével zárult.

A záró etapban küzdelmes, de nem túl színvonalas játék mellett tartottuk a 10 és 15 pont közötti előnyt. Angelo nyomta a palánk és a gyűrű közé a labdát Brbalkics ziccerénél. Egy pazar Molnár-Gordon alley-oop játékkal, a különbség 15 fölé nőtt. A végén ugyan Pitts vezérletével “kozmetikázott” valamit veresége mértékén a Jászberény, de nyertünk, nagyon fontos és értékes győzelmet arattunk.

Sabáli Balázs: – A győzelemnek örülök, a mutatott játékkal azonban korántsem lehetek maradéktalanul elégedett. Az első félidőben sok pontot kaptunk olyan szituációkból, amilyenekre előre készültünk, de Rakics és Alekszandrov így is be-betalált távolról. A második félidőre jóval agresszívebb védekezéssel jöttünk ki, ekkor sikerült is nagyobb előnyt szerezni. Wesley Gordon nagyon sokat tett ezért a győzelemért, de egy olyan csapat ellen, amely palánk alatt meggyengült, sokkal tudatosabban kell játszani. A Jászberény a sérülések ellenére is bebizonyította, miért áll ott ahol, sok sikert kívánok nekik a továbbiakban, azt pedig nagyon remélem, hogy fogunk még ennél jobban is játszani.

Kinde: túl az operáción

Bár csapatunkban már nem szerepel, Sopronból még nem távozott az SKC-ban néhány mérkőzés erejéig pályára lépő fiatal amerikai magasbedobó, Makinde London

Amint arról korábban beszámoltunk, a kosaras vállsérülése miatt operációra szorult, és arról is, hogy ebben klubunk minden segítséget megadott neki. Nos, az említett műtétre ma délelőtt került sor egy budaörsi klinikán, és Kinde azóta már vissza is tért Sopronba. A műtétet követő rehabilitáció első napjait még városunkban tölti, és a tervek szerint kb. egy hét múlva térhet haza az Egyesült Államokba.

 

Csak a győzelem

Szombaton 18 órától az évad meglepetéscsapatát, a bajnokságban a 3. helyen álló és a Magyar Kupában is a legjobb négy közé jutó Jászberény gárdáját fogadjuk

Azt, hogy minek köszönhető a Jászberény remek szereplése, arról Sabáli Balázs, csapatunk szakvezetője azt mondta, bár nem az ő tiszte ezt megítélni, de úgy látja, a jászságiaknak sikerült egy jó “kémiájú”, csapatként igen hatékonyan működő légiós ötöst összeszedniük. Ebben minden poszton pontosan tudják a játékosok, mi a feladatuk. Emellett a Jászberény nagyon szervezetten, hatékonyan is védekezik.

Vezetőedzőnk megítélése szerint, annak is jelentős a szerepe holnapi ellenfelünk meglepően jó teljesítményében, hogy az ősszel elég sok meccset játszott – és nyert meg – otthonában, ez pedig olyan önbizalmat, valamint lendületet adott a játékosainak, hogy nem egy idegenbeli bravúrra is képes volt.
Saját csapatával kapcsolatban annyit mondott edzőnk, hogy az utóbbi hetek eredményei nem úgy alakultak, ahogy azt előzetesen reméltük, vártuk, így aztán eléggé megnehezítettük saját helyzetünket. Ahhoz, hogy maradjon esély céljaink elérésére, a holnapi mérkőzésen csak egyetlen eredmény elképzelhető: a győzelem! Mindegy, hogy hogyan, milyen játékkal, de nincs más választásunk: valahogy le kell győzni a bajnokság meglepetéscsapatát!

Fotó: kosarsport.hu

Idegenben továbbra sem megy

Bár jól kezdtünk és egy negyed után még vezettünk Pakson, a folytatásban fokozatosan a jó dobóformát kifogó hazaiak akarata érvényesült, amely 100 pont fölé jutva kerek 20 ponttal győzte le csapatunkat

Atomerőmű SE – SKC 105-85 (17-20, 24-18, 27-22, 37-25)
Paks, 700 néző. V.: Praksch, Söjtöry, Nyilas

ASE: KOVÁCS Á. 14/3, Norfleet 8/6, FAUST 23/12, EILINGSFELD 13, Jevtovics 9.
Cs.: HENTON 27/18, Medve 3/3, Ruják 4, Williams 4, Horváth K.
Edző: Dzunics Braniszlav

SKC: WARNER 28/3, Lemar 12, Takács 4/3, Wiggins 8, GORDON 15.
Cs.: Dénes, Fuller 6/3, SUPOLA 9, Molnár M., Werner.
Edző: Sabáli Balázs

Lemar kosarára Norfleet triplával felelt, de ezt követően előbb Norbi, majd Angelo is bevágott egy triplát, jól, 8-3-mal kezdtünk. A folytatásban Kovács Ákos betörésekből szerzett kosarakkal tartotta versenyben a Paksot, de villant Alan, a szakasz közepén pedig Angelo kosaraival 7-tel elléptünk, fel is csattant szurkolóink hangja a lelátón. Dzunics időkérése után Henton hármasával faragott hátrányán a Paks, majd az új center, Williams is “beköszönt” és 2 pontra feljött az ASE. Nagyon jól jött Supola Zoli 2+1-es akciója, majd új játékosunk, Fuller is megszerezte első pontját egy büntetővel. A szakasz Faust triplájával, ám csapatunk 3 pontos vezetésével zárult.


A második negyed első 2 hazai akciója során 3 személyit szedtek össze játékosaink. Csapkodó, sok hibával tarkított játék mellett tartottuk szűk előnyünket. Wesley előbb “statisztika-javító” akcióból, rossz dobása után a pattanót visszaszedve, majd büntetőit értékesítve szerzett 2 pontot, elléptünk 6-tal. A szakasz közepén Faust és Eilingsfeld révén egy 10-4-es rohammal egalizált az ASE, ám Supola gondoskodott róla, hogy ne forduljon a kocka. A félidő hajrájában sajnos mind védekezésben, mind támadásban hibát hibára halmoztak játékosaink és egy 7-0-lal átvették a vezetést a hazaiak. Fuller faragott a hátrányon egy szép hármassal, de így is 3 pontos hazai vezetéssel zárult a félidő.


A második Angelo kosarával kezdődött – sajnos a bónusz büntető kimaradt – amelyre Eilingsfeld felelt zsákolással. Egy A&A kooprodukcióval, azaz Angelo és Alan egy-egy kosarával átvettük a vezetést. A büntetők értékesítésével sajnos ezúttal is volt gond, váltott vezetéssel haladtak a felek. Ellenfelünknél az Eilingsfeld-Kovács kettős lépett elő, nálunk továbbra is Angelo és Alan vitte a prímet, ám utóbbi sajnos belefaultolt Henton triplájába. 4 pontos akciót mutatott be a paksi légiós, amely egy 9-2-es hazai rohamot vezetett fel, így érthető volt időkérésünk. Jevtovics előbb sima, majd technikai faultot kapott és bár Norbi bedobta a büntetőt, az oldalbedobásból eladtuk a labdát. A negyed hajrájában több támadópattanót szedtek vissza a hazaiak, tovább “nyílt az olló”, 9-re nőtt a hátrány és a záró etap előtt 8-cal “ment” a hazai gárda.


A 4. negyed Eilingsfeld rossz dobásával, majd sportszerűtlen hibájával kezdődött. Angelo bedobta a büntetőket, majd eladta a labdát. Gyorsan 10 pontosra nőtt a hátrány, érthető volt újabb időkérésünk. Faust dobott triplát, támadásban egyénieskedtünk. Zónára álltunk át, ezt a két balkezes paksi, Norfleet és Henton is átdobta triplával, így elúszni látszott a hajó. Bár az igen “csendes” Brynton és Supola révén valamit javítottunk a büntetőzésen, tisztes 10 ponton túli távolságból követtük az ASE csapatát. A hajrá sajnos helyenként zsákolásokkal és triplákkal tarkított hazai örömjátékot hozott, Henton 6. triplájával túljutott a 100 ponton a Paks, amely végül biztosan győzött. Hiába nyertük meg a lepattanó harcot 42-37-re és dobhattunk jóval több büntetőt – 37-et 22-vel szemben – ellenfelünknél, paksi oldalon jobban működött a csapatjáték, ezt a gólpasszok mutatják a legjobban, ebben 27-7-re felülmúlt bennünket a Paks.

 

Győzelem a révkomáromi edzőmeccsen

Gyenge első félidő után, a másodikra nagyot javulva nyertünk Révkomáromban edzőmeccsen

Komárno – SKC 81-87 (24-19, 22-14, 20-31, 15-23)
Révkomárom, felkészülési mérkőzés.

SKC: WARNER 12/6, LEMAR 17/9, SUPOLA 14/6, Dénes 2, GORDON 21.
Cs.: WIGGINS 16, Molnár M 3/3, Werner 2.

Ellentétes félidők mérkőzésén tudott nyerni a kisebb sérüléssel bajlódó Norbit nélkülöző csapatunk, amely elsősorban gyenge védekezése miatt 13 pontos hátrányba került a szünetre.
A második félidőt egy 17-6-os 5 perccel kezdve szorossá tettük, a hajrában pedig egy 19-10-essel a magunk javára fordítottuk a találkozót.

 

Fuller a “fedélzeten”

Még a délben lejáró átigazolási határidő előtt megtalálta klubunk, a sérülés miatt távozó Makinde London utódját

Csapatunk legújabb játékosa az a 25 éves, 196 centi magas amerikai bedobó J.C Fuller, aki a tavalyi év végén és az idei elején 2 mérkőzésen szerepelt – és meccsenként egy félidőt játszva 9,5 pontot és 4,5 lepattanót átlagolt – a ZTE csapatában, ám nem illett a csapat szerkezetébe, így távozott a zalaiaktól. A bedobó a szezont egy igen erős ligában, a litván bajnokságban kezdte, a Nevezis Kedainai csapatánál, amelyben 12 meccsen, nem túl sok, meccsenként átlagban nem egészen 14 perc játéklehetőséget kapva is 7,6 pontot átlagolt.


Pojbics Szabolcs, klubunk ügyvezetője arról tájékoztatta honlapunkat, hogy órákkal az átigazolási határidő lejárta előtt nagyon beszűkültek a lehetőségek London pótlására, de bízik benne, a körülményekhez képest sikerült megtalálni a legjobb megoldást. Fullert klubunknak sikerült átigazolni még a határidő lejárta előtt. A kosaras hétfőn kapcsolódik be csapatunknál az edzésmunkába, és március 2-án a paksiak ellen akár már be is vetheti őt Sabáli Balázs.
Új szerzeményünkről még annyit érdemes tudni, hogy az előző évadban a cseh Olomoucko csapatában játszott, ahol 19.1 pontos, 5,7 lepattanós és 2,3 gólpasszos évadot produkált.

Fotó: www.ztekosar.hu

Makinde London távozik a csapattól

Tisztelt Szurkolóink!
Sajnálattal közöljük, hogy Makinde London a továbbiakban nem tud a csapat rendelkezésére állni.
Miután a játékos jelezte a problémáját, klubunk mindent megtett annak érdekében, hogy Makinde a lehető legpontosabb diagnózist kapja a sérülésével kapcsolatban. Az orvosi vizsgálatok és szakvélemények alátámasztották, hogy azonnali műtétre van szüksége a további karrierjének megóvása érdekében. Bízunk benne, hogy a fiatal játékost az operáció után ismét a pályán láthatjuk. Ehhez kívánunk neki sok erőt és kitartást!
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nehéz feladat előtt állunk, hiszen az átigazolási időszak vége előtt meg kell találnunk London pótlását. Klubunk gőzerővel dolgozik, hogy lehetőségeinkhez mérten tudjunk igazolni egy ötödik légióst.

Tudatosabban és precízebben

Három hetes bajnoki szünetének közepén jár csapatunk. Játékosaink a Kecskemét ellen egyetlen ponttal elveszített bajnokit követően kaptak pár nap pihenőt, és a múlt hét végén álltak újra edzésbe

Sabáli Balázs vezetőedző honlapunk érdeklődésére elmondta, azt követően, hogy a kosarasok visszatértek, néhány kulcsjátékossal egyénileg beszélgetett az elmúlt meccseken látottakról és arról, hogy miben szeretne változást a jövőben. Úgy véli, jók a visszacsatolások, ráadásul voltak olyan játékosok, akik fizikálisan kissé “kiégve” mehettek pihenni, nekik mindenképpen jól jött, kellett a pár nap szünet.
Fiaink legközelebb március 2-án Pakson, a napokban edzőt váltó Atomerőmű otthonában lépnek majd pályára. Bár az ASE régi-új edzőjének, Dzunics Braniszlávnak az edzői felfogása jól ismert, vezetőedzőnk úgy véli, a csapatnak most elsősorban a saját dolgaival kell foglalkozni.

Kiemelte, nagyon fontos feladat tudatosabbá, precízebbé tenni a játékot. Sokkal okosabban kellene szabályozni a játék ritmusát, tudni, érezni, mikor kell gyors és mikor hosszú támadásokat vezetni. Sabáli Balázs hangsúlyozta: ez nem könnyű, hiszen a csapat több meghatározó játékosa is elég fiatal, nem túl tapasztalt, éppen ezért erre nagyon nagy hangsúlyt próbál fektetni a szakmai stáb. A helyzetek és a ritmus nem ideális megválasztása miatt, többször sodorta magát a csapat negatív spirálba, amelynek révén tetemes vezetésből visszaengedte aktuális ellenfelét, alaposan megnehezítve saját dolgát. Persze a védekezés szervezettségén, stabilitásán is dolgozik a gárda, itt fontos szegmens a visszarendeződés, hiszen elég sok indításos kosarat kaptunk.
Van tehát munka bőven csapatunk háza táján. Vezetőedzőnk abban bízik, meglesz az eredménye a bajnokság hátralévő részében.

Itthon is egypontos vereség

Remekül kezdtük a Kecskemét elleni meccset, de a második negyedtől ellenfelünk kontrollált stílusa érvényesült. Több kulcsjátékosunk is csak erőlködött, izgalmas végjátékban egy ponttal a vendégek nyertek.

SKC – KTE Duna Aszfalt 72-73 (28-19, 19-21, 10-16, 15-17)
Sopron, 1.400 néző. V.: Győrffy, Farkas, Fodor.

SKC: Warner 13/3, Lemar 12, TAKÁCS 16/12, Dénes, GORDON 16.
Cs.: Molnár Marcell 3/3, Supola 5, Wiggins 5, London 2.
Edző: Sabáli Balázs.

Kecskemét: WITTMANN 20/12, GREEN 15/3, Dimics, Dramicsanyin 9/3, Molnár Márton 4.
Cs.: Deraszimovics 8, Karahodzsics 5, MÉSZÁROS 12/6, Kucsera.
Edző: Forrai Gábor.

Angelo betörése után Wesley húzta a gyűrűbe a labdát, majd Brynton szerzett labdát és könnyű 2 pontot. Agresszíven, jól, 6-0-lal kezdtünk, amikor Green megszerezte az első kecskeméti pontokat. A vendégeket Wittmann próbálta versenyben tartani, de a szakasz közepén Brynton, valamint a két triplát beemelő Norbi vezérletével 10 pont fölé nőtt előnyünk. Időt kért ellenfelünk és meg is törte lendületünket, több labdát eladtunk és 18-11-nél, edzőnk szintén időkéréssel próbálta a kezdeti mederbe visszaterelni a találkozót. Mészáros Máté nagyon otthon érezte magát, hármasára szerencsére Norbi tudott felelni egy triplával. Brynton ügyes passza után Wesley zsákolt nagyot. A szakasz végén váltva estek a kosarak, a padról érkező “belső sor” tagjainak, Alannak és Kindének a kosaraival tartottuk az előnyt.


Dramicsanyin triplájával indult a második szakasz, amelyre Supola Zoli felelt bátor betörés után. Támadásban pontatlanokká váltunk, 4-re feljött a Wittmann vezette KTE, kellett Brynton betörés utáni duplája. Ragadósnak tűnt a jó példa, Angelo, majd Alan is betörést követően villant és ezzel a 6-0-lal, 10-zel elléptünk. Nem adta olcsón a bőrét a KTE, amelyet Máté tartott versenyben, eladott labdáinkból 3 pontra feljöttek a vendégek, így érthető  volt újabb időkérésünk. A félidő végén Welsey villant kétszer, 7 pontos előnnyel fordultunk.


Szép támadás végén, Angelo dobott triplát a második félidő kezdő “akkordjaként”. Brynton kicsit “túlpörgött”, Wittmann is triplát dobott rendezetlen védelemmel szemben. A szünet utáni első percek a két irányító pontpárbaját hozták, ebbe “szólt bele”, egy szinte “elvetélt” akció végén – tőle szokatlan módon – betörésből betalálva Norbi. Tartottuk az 5 és 10 pont közötti előnyt és ehhez a Wesley féle “légelhárítás” is kellett. A szakasz közepén egyénieskedni kezdtünk és feljött 3-ra a KTE, érthető volt időkérésünk. Nem segített, nem estek be a távoli dobások, labdákat adtunk el, egy 16-5-tel fordított a Kecskemét. A szakasz végén Brynton szép találatával végül visszavettük a vezetést.


A záró etap elején váltott vezetéssel haladtak a felek, mindkét oldalon maradtak ki büntetők. Kiélezett helyzetben a “mi” Molnár Marcink emelt be egy hármast, amelyre Green felelt triplával. A szakasz közepén “túljátszottunk” egy akciót, de Welsey zsákolásával újra hozzánk került az – igaz minimális – előny. A hajrában Wittmann szerencsés, egy lábról felugorva elengedett palánkos hármasával, ismét fordult a kocka. A végjátékban az addig jobbára erőlködő Angelo egalizált, a túloldalon azonban a rutinos Deraszimovics keze nem remegett meg a vonalon. Két pontos vendégvezetéssel fordultak a felek az utolsó percre, amely újabb jó vendégbüntetőkkel tovább nőtt. Angelo zsákolt óriásit és a végén volt labdánk a fordításra, de Angelo dobása, majd Wesley duplázása is leperdült a gyűrűről, így aztán, ahogy Kecskeméten, itthon is kikaptunk 1 ponttal.

Sabáli Balázs: – A jó csapatnak van szerencséje. Az első félidőben jól játszottunk, volt ritmus, járt a labda, bementek a dobások. Szünet után azonban ismét úgy játszottunk, hogy az embernek feláll a szőr a hátán. Rossz döntéseket hoztunk, eladtuk a labdákat, amikor az ellenfél bónuszban van szór​t​uk rá a triplákat, mint molnár a lisztet, az ő triplakísérleteikbe pedig bele faultolunk. Felkészíteni fel tudom a csapatot, de meccs közben észt nem tudok adni, s ha ez így marad, kosaras ​IQ nélkül megrekedünk egy szinten. Gratulálok a Kecskemétnek, sokat tett azért, hogy a maga javára fordítsa a meccset.

Dénes Gábor: – Gratulálok a Kecskemétnek! Nagyon jól kezdtünk, de már az első félidő végén feljött ellenfelünk. Abban azért, hogy a végén szerencsével nyertek, azért mi is “benne voltunk”. A másodk félidőre lelassult a tempó és ez ellenfelünknek kedvezett, amely megdolgozott a szerencséjéért, mi viszont ritmust vesztettünk, rosszabbul dobtunk, ​és​  ha a legvégén bement volna a dobás, a játék képe akkor is ilyen lett volna.

Talpra állni a nagy pofon után

Holnap 18 órától a Kecskemét, a KTE-Duna Aszfalt csapatát fogadjuk a Novomatic Arénában

A kecskeméti gárda közvetlenül előttünk, a 8.helyen áll. A csapatok közel azonos játékerejét az is jól mutatja, hogy ősszel Kecskeméten 1 pontos KTE-siker született (73-72).
Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs azt fejtegette, hogy a súlyos kaposvári vereség, az előző fordulóban kapott nagy pofon után, nagyon fontos lenne talpra állni és a Kecskemét ellen megmutatni a szebbik és remélhetőleg igazi arcunkat. Ez persze nem lesz könnyű, hiszen a Kecskemét egy nagyon kulturált kosárlabdát játszó, rendkívül szervezetten védekező együttes, soraiban jó néhány magas játékintelligenciával rendelkező kosarassal.


Edzőnk szerint a sikerhez elsősorban arra lesz szükség, hogy mi diktáljuk a tempót. Hozzátette: “Kaposváron nagyon gyengén dobtunk, amik után sok gyorsindításos kosarat kaptunk. Remélem, ez hazai környezetben másként lesz és jobb dobóformát nyújtva, felülmúlhatjuk a kecskemétieket. Azért is fontos lenne szombaton nyerni a Kecskemét ellen, mert ha nyerünk, ugyanúgy állnánk, mint ők, és mivel csak egy ponttal kaptunk ki tőlük idegenben, nemcsak a mérlegünkön javíthatunk, hanem az egymás elleni összevetésben is jobbak lehetünk náluk”.