– Igazi metropoliszból, Prágából érkeztél, és otthonod, Riga is jóval nagyobb Sopronnál. Megszoktad már a kisvárosi hangulatot?”- Éltem már hasonló jellegű városokban, nem furcsa számomra ez a nyugodt légkör. Kikapcsolódás szempontjából pedig kifejezetten kedvező, és a kisebb lélekszámból adódóan a helyiek is jobban magukénak érzik a csapatot.”- Ugorjunk vissza az időben Rigába. Hogy kerültél kapcsolatba a kosárlabdával? ”- Negyedikes lehettem, amikor felfigyeltek rám a suliban.”- Már akkor kitűntél magasságoddal? ”- Igen, mindig a korosztályom felett jártam, nem lehetett nehéz kiszúrni engem a tömegben. Egy fiatalokkal dolgozó elismert lett kosárlabda edző hívott a klubjához, és szüleimmel együtt úgy gondoltuk, megér egy próbát. Jól döntöttünk!”- Hamar eldőlt, hogy profiként folytatod? ”- Kezdetben nem igazán gondolkodtam ezen. Mindig is az iskola, a tanulás állt az első helyen. Az érettségit követően ugyanakkor a kosárlabdának is köszönhetően kijutottam Amerikába, ahol a tanulás és a sport jól megfért egymás mellett. Így össze tudtam kötni e két területet. Az egyetemen szem előtt voltunk, az ügynökök hamar megtaláltak, ráadásul nem volt sok kiemelkedő, válogatott szintű kosaras sem abban az időben a hazámban, így a nemzeti együttesben is fontos szerephez jutottam. Ezzel eldőlt a kérdés, merre tovább a diploma megszerzése után.”- A magasságod mellett mik a legfőbb erősségeid? ”- Nem szeretek magamról beszélni, nálam az első a csapat! Ennek megfelelően szeretek gólpasszokat adni, de persze kiveszem a részem a védekezésből és a támadásból egyaránt. Ha pedig pontjaimmal is hozzájárulhatok a győzelemhez, annak külön örülök. A lényeg azonban nem az egyén, hanem, hogy az edző elképzelései alapján mindenki hozzátegye a maga kis dolgait, amellyel a csapat eredményes tud lenni.”- Esett már szó a válogatottról, amellyel 2009-ben hazai környezetben léphettetek pályára az Európa-bajnokságon. Mit adott ez a rendezés Nektek és a lett kosárlabdának? ”- Fantasztikus érzés volt saját szurkolóink, a barátok, a család előtt szerepelni, érezni a…

tovább:
Zane Tamane: Első a csapat!