Csatára fel!

– Újra bajnoki döntő sorozatra készülsz, és a sokadik nagy csatára a Pécs ellen. Nem unod még?”- Vezetőedzői kinevezésem óta Sopronban ez már sorozatban az ötödik bajnoki finálém, de bárki is legyen az ellenfél, a bajnoki döntő, annak atmoszférája, megunhatatlan. Hatalmas élmény a közeg, ami körülveszi, melyet minden évben átélnék, és eddig ez meg is adatott számomra. ”- Mi szólhat most mellettünk, és mi ellenünk? ”- Sokat jelenthet a Magyar Kupában elért elsőség, illetve az, hogy egy széles kerettel tudunk nekimenni a döntő sorozatnak. A Pécs mellett szól a pályaelőny, mely azt jelenti, hogy egyszer mindenképpen győznünk kell Pécsett, amiről tudjuk, nem egyszerű feladat. Remélem, ezt a teljesítményünkkel sikerül ellensúlyozni.”- A pályahátrány miatt az első mérkőzésnek a nagyobb a jelentősége? Vagy ez is csak egy meccs lesz a döntő sorozatban? ”- Ez a két csapat bárhol, bármikor, bárki ellen nyerhet. Lesznek mérkőzések, melyek vereséggel, lesznek, melyek győzelemmel végződhetnek, de hiszek abban, hogy képesek leszünk kiegyensúlyozottan, folyamatosan magas szinten teljesíteni. ”- Ebben segíthet a mélyebb kispad, melyből hosszabb távon is előnyt faraghatunk. ”- A legjobb mindig a győzelem! Természetesen számolunk azzal is, hogy egy elhúzódó döntő sorozat esetén mi leszünk azok, akik kevésbé lesznek fáradtak. Másik oldalról, egy öt meccses döntő esetén Pécsett kellene az utolsó csatát megnyernünk. Igaz, én hiszek a játékosaim mentális erejében, abban, hogy akár az ötödik mérkőzésen szerezzék meg az aranyérmet. Sőt, akár az is előfordulhat, hogy több mérkőzést nyerünk majd Pécsett, mint itthon. Ez egy sorozat, benne több csatával, melyek összessége dönti majd el, hogy vissza tudjuk e hódítani a bajnoki címet! Hiszünk benne!”- Egy hetetek volt készülni a szombaton rajtoló döntőre. Mivel teltek az elmúlt napok? ”- Sok elemet próbálgattunk, finomítottunk, melyek a Pécs elleni sorozat folyamán sikerre vezethetnek, és természetesen tovább elemeztük ellenfelünk játékát is. Jól ismerjük egymást, de azért szeretnénk egy-két …

tovább:
Csatára fel!

Zane Tamane: Első a csapat!

– Igazi metropoliszból, Prágából érkeztél, és otthonod, Riga is jóval nagyobb Sopronnál. Megszoktad már a kisvárosi hangulatot?”- Éltem már hasonló jellegű városokban, nem furcsa számomra ez a nyugodt légkör. Kikapcsolódás szempontjából pedig kifejezetten kedvező, és a kisebb lélekszámból adódóan a helyiek is jobban magukénak érzik a csapatot.”- Ugorjunk vissza az időben Rigába. Hogy kerültél kapcsolatba a kosárlabdával? ”- Negyedikes lehettem, amikor felfigyeltek rám a suliban.”- Már akkor kitűntél magasságoddal? ”- Igen, mindig a korosztályom felett jártam, nem lehetett nehéz kiszúrni engem a tömegben. Egy fiatalokkal dolgozó elismert lett kosárlabda edző hívott a klubjához, és szüleimmel együtt úgy gondoltuk, megér egy próbát. Jól döntöttünk!”- Hamar eldőlt, hogy profiként folytatod? ”- Kezdetben nem igazán gondolkodtam ezen. Mindig is az iskola, a tanulás állt az első helyen. Az érettségit követően ugyanakkor a kosárlabdának is köszönhetően kijutottam Amerikába, ahol a tanulás és a sport jól megfért egymás mellett. Így össze tudtam kötni e két területet. Az egyetemen szem előtt voltunk, az ügynökök hamar megtaláltak, ráadásul nem volt sok kiemelkedő, válogatott szintű kosaras sem abban az időben a hazámban, így a nemzeti együttesben is fontos szerephez jutottam. Ezzel eldőlt a kérdés, merre tovább a diploma megszerzése után.”- A magasságod mellett mik a legfőbb erősségeid? ”- Nem szeretek magamról beszélni, nálam az első a csapat! Ennek megfelelően szeretek gólpasszokat adni, de persze kiveszem a részem a védekezésből és a támadásból egyaránt. Ha pedig pontjaimmal is hozzájárulhatok a győzelemhez, annak külön örülök. A lényeg azonban nem az egyén, hanem, hogy az edző elképzelései alapján mindenki hozzátegye a maga kis dolgait, amellyel a csapat eredményes tud lenni.”- Esett már szó a válogatottról, amellyel 2009-ben hazai környezetben léphettetek pályára az Európa-bajnokságon. Mit adott ez a rendezés Nektek és a lett kosárlabdának? ”- Fantasztikus érzés volt saját szurkolóink, a barátok, a család előtt szerepelni, érezni a…

tovább:
Zane Tamane: Első a csapat!