Újabb ifjú tehetséggel bővült keretünk

A mai napon, azaz szeptember 1-én klubunk leigazolta a 20. életévét a napokban, egészen pontosan augusztus 29-én betöltő Sitku Mártont. Azért nem írtuk, hogy ünnepelte, mert arról nem nagyon lehetett szó: az ország kosaras társadalmát sokkolta tavasszal a korábbi sokszoros válogatott játékosnak, Sitku Ernőnek, Marci édesapjának a halála. Sopronba igazolása kapcsán beszélgettünk a roppant szerény fiatalemberrel
– Üdvözlünk itt Sopronban, Marci! Pár hónappal a téged ért családi tragédia után megkérdezhetjük: hogyan kerültél, igazoltál hozzánk Nyíregyházáról ide, az ország másik végébe?
– Mindenekelőtt azt szeretném kijelenteni, hogy Nyíregyházán mindenkivel, a korábbi csapattársaimmal nagyon jó volt a kapcsolatom, és ez megmaradt mind a mai napig. Édesapámmal nagyon szoros és jó volt az apa-fiú viszony, a karantén alatt is naponta együtt edzettünk. Halála után azonban otthon minden nap, minden rá emlékeztetett, úgy éreztem, környezetváltozásra van szükségem. A keresztapám, Báder Márton tanácsát, segítségét kértem, vele néztük meg, hol lehet esélyem előrelépni, tovább fejlődni. Több csapat, köztük az SKC is szóba került. Ami nagyban közrejátszott abban, hogy végül ide igazoltam, az egyrészt az, hogy Fazekas Csabi, akivel Nyíregyházán éveken át játszottunk együtt itt játszik. Ő sok jót mesélt a csapatnál folyó szakmai munka színvonaláról, az edzőről. Többek között azt, hogy a fiataloknak is megadja a lehetőséget a bizonyításra. Két korábban a csapatban kosarazó nyíregyházi csapattársam, Bus Iván és Tóth Geri pedig magáról a klubról mondott csupa jót. Mindezek  után gondoltam úgy, hogy megpróbálom Sopronban.– Itt, a csapattal készülve hogy látod, beigazolódtak az előzetes hírek?
– Abszolút! Már nyár közepén is itt voltam, amikor a vezetőedző itt volt egy hétig, hogy ismerkedjen a fiatalokkal. Ami személyesen nekem nagyon fontos, hogy Flevarakis edző a négyes poszt mellett próbál hármasra is képezni.

– Ne haragudj, de még egy kérdés erejéig érintenünk kell a tavaszi tragédiát. Itt Sopronban nem lehetett egyszerű a srácoknak, hogy hogy fogadjanak, viselkedjenek veled annak kapcsán…
– Nyíregyházán nem sokkal apu halála után kértem a srácokat, próbáljanak meg ne másként kezelni, mint azelőtt. Szerencsére ezzel itt sincs gond. Egyszer-egyszer előjön, az idősebbek említik meg nagy ritkán, hogy még játszottak is ellene.

– A szakmai munkát már érintettük, hogy látod, mennyiben más itt az edzésmunka, mint az NB I B-ben?
– Amiben a legnagyobb különbséget látom, hogy itt az edzéseken, ha játszunk, a játék irama, sebessége jóval nagyobb, mint amilyen az NB I B-ben volt.

– A légiósok is megjöttek, milyeneknek látod őket?
– Az én szememben mindegyikük elképesztő képzett és jó játékos, biztos vagyok benne, hogy nagyon sokat tanulhatok tőlük.

eredeti link