– Hogy van a vállad? Érzed még a májusi műtét nyomait?”- Szívesen mondanám, hogy nem, de sajnos még nem múlt el nyomtalanul a beavatkozás. A nyáron fokozatosan javult, de a múlt heti három meccs terhelése érezhetően még sok volt. ”- A játékban mennyire gátolt? ”- A harmadik, Kassa elleni találkozón már zavart, de azért ez közel sem olyan fájdalom, mint amilyennel tavasszal kellett megbirkóznom, és szerencsére olyan típus vagyok, aki viszonylag jól ki tudja kapcsolni a fájdalmat a mérkőzések idejére. ”- Kétszeresen is nehéz nyarad lehetett, hiszen egy élsportolónak a legnehezebb az, amikor nem lehet ott a parketten. Már pedig Te a műtéted miatt csak kívülről figyelted a válogatott szereplését. Ugyanakkor többször is feltűntél a válogatott körül. Miért tartottad ezt fontosnak? ”- Úgy éreztem, ott a helyem! Amikor kiderült a szezon után, hogy nem kerülhetem el a műtétet, leültem a válogatott vezetőivel, akik biztosítottak afelől, hogy mindig szívesen látnak. Nekem szívügyem a nemzeti együttes és nagyon sajnáltam, hogy nem segíthetem játékommal a csapatot, de úgy gondoltam, talán így is hasznukra tudok lenni, különösen annak tekintetében, hogy sokan távol maradtak. Kötelességemnek éreztem, hogy támogassam ebben a nehéz helyzetben a lányokat, akik vállalták a megmérettetést. ”- Ha semmi nem akadályoz meg benne, a pótselejtezőn már a pályán is segítheted a válogatottad. Mit gondolsz, elcsíphető még az az egy kiadó hely? ”- Igen, ennek szellemében kell nekimenni a sorozatnak! Nagyon nehéz lesz, hiszen sokan pályáznak arra az egy helyre, és egy számomra különös lebonyolítás elé nézünk, de ha nem hiszünk benne, akkor nem sikerülhet. Meg kell szereznünk azt az egy helyet!”- Előtte azonban még egy hosszú szezon vár rád, mely során egy új szerepkörben, csapat-kapitányként is bizonyítanod kell. Számítottál arra, hogy Edo visszavonulásával rád esik a szakmai vezetés választása? ”- Nem lepett meg, fejben fel tudtam rá készülni, mivel Zoli az előző…

tovább:
Soproni kézben a csapat!