Ezek az utcák, dűlőutak, patakpartok legalább annyira belső mint külső állapotok képei, bizonyos fajta érzelmi hangoltságéi – lírainak mondanám őket, ha a „lírai” szóról nem valamiféle lágyságra, érzelmességre asszociálnánk – márpedig ezek a képek nagyon erőteljesek, nem emlékszem, hogy láttam-e már valaha ennyire erőteljes akvarelleket. (Rakovszky Zsuzsa)