Világjáró erőcsatárunk, várja az új kihívást

Légiósaink közül elsőként a rutinos, hosszú pályafutása során idegenlégiósként jó néhány országot megjárt Alan Wiggins érkezett meg Sopronba. Az erőcsatárnak úgy tűnik, nem esett nehezére beilleszkedni, igaz, ebben már több, mint 10 esztendőt és több kontinenst “átívelő” gyakorlata van

Alant Wigginsnek is jól esik egy kis szusszanás, két erősítő gyakorlat között

– Jól tudjuk, hogy meglehetősen nehéz gyermekkorod volt?
– Öt éves voltam, amikor édesapám meghalt. Édesanyám azonban nagyon keményen, szinte emberfeletti módon tett meg mindent a két nővéremért és értem. Ő irányított mindannyiunkat a kosárlabda felé.

– Pedig a korán elhunyt apukátok profi baseball-játékos volt…
– Egyszer én is elmentem baseball edzésre, nem igazán jött be. Aztán anyukám keresett nekem egy kosárlabdacsapatot – jobban tetszett dobni a nagy, mint ütni a kis labdát -, lényegében azóta kosarazom. A nővéreim is kosarasok lettek, a három testvér közül én vagyok a középső.

– Több kontinensen, jó néhány országban megfordultál. Van kedvenc helyed?
– Kimondottan kedvenc országom nincs. A kosárlabda szempontjából Franciaország volt a legsikeresebb, ott kupagyőztes lehettem.

– Kínában remekül ment neked a játék…
– Így van, az ottani nyári ligában, de hiába kaptam különdíjakat, sajnos a döntőt elveszítettük.

– Mielőtt Sopronba igazoltál, az előző évad második felében Litvániában játszottál, ott hogy tetszett?
– Érződött, hogy a kosárlabda az első számú sportág, imádják az emberek, és nagyon magas a színvonal.

– Itt Sopronban, hogy érzed magad, milyen az első benyomásod?
– A társaság szimpatikus, az edzések kemények, jók. Persze, hogy mint csapat milyenek leszünk, az csak majd később derül ki. Még most jönnek a csapattársak, kell idő, hogy ez az új társaság összeálljon.

– Az NBA-ban van esetleg kedvenc csapatod, példaképed?
– Szeretem az NBA-t, de nincs kimondott kedvencem.

– A szabadidődben mit csinálsz a legszívesebben.
– Nős vagyok, van egy tizenhárom éves kislányom, aki iskolába jár. Később majd, ahogy a korábbi csapataim többségénél, reményeim szerint Sopronban is meglátogatnak majd. Amúgy nincs extra hobbim, szeretek olvasgatni, videojátékokkal játszani és a barátokkal, csapattársakkal eltölteni az időt.

eredeti link