Soproni csapat-kapitány a New Orleans Egyetem kosarasainak élén!

– Az első év tapasztalataival a hátad mögött mennyiben volt más a második évadod?”- Az élet így már sokkal egyszerűbb volt. Sok mindenkit ismertem, az angollal már nem kellett foglalkozni és New Orleansot is nagyon megszerettem. A társaság nagyon jó volt, olyanok voltunk, mint egy kis család. Hálaadáskor mi is megtartottuk a saját ünnepünket. Én csináltam a pulykát, amire máig nagyon büszke vagyok! Kosarazás szempontjából a tavalyi év egy fordulópont volt az iskola történetében. Első divízióból a másodikba kerültünk, így rengeteg játékos hagyta el a csapatot és a helyettük érkezőknek időbe telt míg felvették a ritmust. Ugyanakkor ez egy ugródeszka volt a számomra! Csapatkapitány és kezdő irányító voltam, aminek nagyon örültem és úgy érzem teljesíteni is tudtam az elvárásokat.”- Másodikasként hárultak rád egyéb feladatok, melyek újoncként még nem? ”- A sok új játékossal ellentétben az edző engem már ismert, tudta, hogy mik az erősségeim, ismerte a játékomat, és azt is, hogy miben kell fejlődni. A csapatkapitányi poszt betöltése felelősséggel jár, egyengetni az elsősöket, a fiatalokat mindig bonyolult feladat. ”- Mennyire alakult át a csapat az előző évadhoz képest? ”- Mondhatni teljesen. Nagyon sokan diplomáztak és sokan el is mentek másik iskolába, így a tavalyi szezon elején egy teljesen új csapatot kellett felépíteni az edzőinknek. ”- A szereped a csapaton belül változott valamennyit?”- Egyedüli visszatérőként már tudtam mik az elvárások és így már nagyobb feladat hárult rám a mérkőzéseken. A külföldi-elsős szerepéből sikerült egy nagy lépést tennem előre! Remélem ez ebben a szezonban is így marad és idén is számítanak rám. Továbbra is próbálom a maximumom nyújtani és tovább fejlődni.”- Milyen évet zártatok csapat szinten, illetve személy szerint Neked hogy alakult a szezon? Elégedett vagy?”- A csapat nem volt túl sikeres sajnos, de a saját játékommal nagyjából meg voltam elégedve. A tavaly nyáron az U20-as válogatottal nagyon sokat…

tovább:
Soproni csapat-kapitány a New Orleans Egyetem kosarasainak élén!

Győzni kell!

– A harmadik meccsen mutatott remek teljesítményt kedden tovább tudtátok fokozni. Te is úgy láttad, hogy gyakorlatilag nem volt gyenge pontunk?”- Valóban minden játékelemében fejlődött a csapat. Természetesen mindig, mindent lehet még jobban és jobban csinálni, így most is voltak, amelyeken még lehet javítani – erre a videózáson is felhívom majd a figyelmet -, de ezek nem voltak döntő tényezők. Jó teljesítmény nyújtottunk, és azt gondolom, az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb, legélvezetesebb döntőjét vívja a két csapat.”- Láthatóan lendületesebbek is voltunk ellenfelünknél. ”- Felpörgettük a játékot, és felvettük harcosságban is a versenyt a pécsiekkel. Ezek mind oda vezettek, hogy gyorsabb döntésekre kényszerítettük ellenfelünket, melynek egyenes következménye lett náluk a több hiba, a rontott dobás.”- A harmadik találkozó után azt mondtad, a jó teljesítmény miatt nem kellett mindent megmutatnunk a taktikai repertoárunkból. Gondolom akkor a keddi összecsapás után is maradtak tartalékaink péntekre. ”- Igen, ezeket most sem kellett kijátszanunk. Szükség esetén ezeket pénteken előhúzhatjuk, melyek reményeim szerint segíthetnek a győzelem kivívásában.”- Nincs más akkor, mint az elmúlt két mérkőzés teljesítményét tovább vinni a pénteki mindent eldöntő mérkőzésre. ”- Ha ezt a játékot, amit mi most mutatunk, fenn tudjuk tartani, akkor nehéz dolga lesz a Pécsnek. Sok függ majd attól, ki tudja magát jobban függetleníteni a fáradtságtól.”- Meg kell küzdenünk a pécsi katlannal is. ”- Amennyi előnyt jelenthet a pécsiek számára a hazai pálya, akkora hátrányt is, a rájuk nehezedő nyomás miatt. Ez a mérkőzés hasonló lesz, mint egy kupa döntő. Egy éles helyzetről van szó, ahol senkinek sem lesz egyszerű dolga. Örülök, hogy a hírek szerint sokan elkísérnek minket Pécsre. Szurkolóink támogatása rengeteg erőt adhat!

tovább:
Győzni kell!