Alexander Van der Bellen lett Ausztria új szövetségi elnöke

Szoros küzdelemben versengett a második fordulóban Norbert Hofer, az FPÖ jelöltje, illetve Alexander Van der Bellen, a zöldek által támogatott független jelölt a szövetségi elnöki címért Ausztriában. A helyben leadott szavazatok mellett több százezren szavaztak levélben, ami végül döntőnek, sőt, sorsfordítónak bizonyult. Na, de kezdjük az elején. Az első fordulóban mindenki kiesett, akiben bíztak, több évtized után se az ÖVP, se az SPÖ nem ért el jelentősebb eredményt, de két független jelölt is kiesett, köztük az ismert vállalkozó, Richard Lugner (a legrosszabb eredménnyel egyébként). A második fordulóban Hofer és Van der Bellen küzdött meg egymással. (Ezzel gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy az évtizedek óta kormányzó tradícionális pártok hitelüket vesztették.) ABD0176_20160522 – WIEN – ÖSTERREICH: Präsidentschaftskandidat Alexander Van der Bellen am Sonntag, 22. Mai 2016, im Rahmen der Wahlfeier anl. der Bundespräsidentenwahl in Wien. – FOTO: APA/ROLAND SCHLAGER Hofer főként vidéken, Van der Bellen pedig a nagyvárosokban, tartományi székhelyeken diadalmaskodott. A levélszavazatok nélkül hajszálnyival, de a pinkafői (Pinkafeld) származású Norbert Hofer nyert, ám itt nem ért véget a dolog. Ma délutánra ugyanis összeszámolták a levélszavazatokat is, ami megfordította az állást. Alexander Van der Bellen 50,3%-ot, Norbert Hofer pedig 49,7%-ot ért el. Burgenland minden járásában Hofer lett a befutó, ez a regionalitástudatnak is köszönhető, Hofer ugyanis a Felsőőri járásból, Pinkafő városból származik. Kismarton, mint tartományi székhely az egyetlen, ahol ellenfele győzött, de csak a levélszavazatok összeszámlálása után. Érdekesség még, hogy az első fordulóhoz képest 4,3%-kal több választásra jogosult, azaz összesen mintegy 4.643.154 fő járult az urnákhoz, tehát a részvételi arány 72,7% lett. Az új szövetségi elnök hivatalosan júliusban lép majd Heinz Fischer helyébe. Részletes adatok tartományonként, járásonként, településenként itt!

tovább:
Alexander Van der Bellen lett Ausztria új szövetségi elnöke

Megnyílt a 7. innoLignum Sopronban

Idén 7. alkalommal nyitotta meg kapuit ezen a néven az egyik legnagyobb magyarországi erdészeti és faipari szakvásár és rendezvénysorozat. A megnyitón ott volt többek között Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár, és Simon István, Sopron megyei jogú város alpolgármestere is. A rendezvény területe minden eddiginél nagyobb, a teljes NOVOMATIC Arena mellett a sportpálya udvara, illetve az egyetem egyes területei összesen mintegy 70 kiállítónak adnak teret. Konferenciák, díjátadók, bemutatók és kiállítások várnak azokra, akik Szeptember 3. és 5. között ellátogatnak a helyszínek valamelyikére. Részletes program itt KÉPGALÉRIA:

tovább:
Megnyílt a 7. innoLignum Sopronban

Sokkal kevesebb a felszámolt cég az idei első félévben

Az idei első félévben mintegy 5500 felszámolást indítottak, ami 38 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszaki 8900-hoz képest, eközben pedig a kényszertörlési eljárások száma is jelentősen csökkent – közölte a Bisnode nemzetközi cégminősítő szerdán az MTI-vel. A Bisnode szerint ez a visszaesés “kiemelkedően jó hír a magyar gazdaságnak”. Kifejtik, hogy az idén az egy évvel ezelőttinél jóval kevesebben kezdeményeztek felszámolást vevőjük nemfizetése miatt, ami arra enged következtetni, hogy javulás mutatkozik a cégek fizetőképességében.    Csökkent a kényszertörlések száma: míg 2014 első felében még több mint 21 500 ilyen eljárást kezdeményeztek, idén már kevesebbet, alig több mint 16 700-at, ami 22 százalékos csökkenést jelent idén. A kényszertörlési eljárások egy részét szintén a cégek fizetésképtelensége miatt indítják, így jó hír, hogy ezen eljárások száma is kevesebb. Az összesítés szerint a végelszámolások száma 6,7 százalékkal nőtt 2014 első félévéhez képest: 2015-ben eddig összesen mintegy 4500 vállalkozásnál indult végelszámolás, míg egy évvel korábban közel 4300 ilyen eseményt regisztráltak. A Bisnode közzétette a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját is: e szerint a vendéglátás stabilan átvette az építőipar helyét a legnagyobb kockázatú szektorok listáján. “Sajnos a balatoni vendéglátásról felröppenő hírek is a vendéglátás kockázatosságát támasztják alá, mivel az alacsony bérek miatt nehéz munkaerőt találniuk a tó melletti vendéglátó-ipari egységeknek” – fogalmaznak a közleményben. Mivel így is rizikós az iparág, itt válnak a legnagyobb arányban fizetésképtelenné a cégek, ezért – ha talpon szeretnének maradni – feltehetően még külső nyomásra sem tudnak jóval magasabb béreket fizetni. Jelentősebb átrendeződések történtek a listában 2014 első félévéhez képest a nagykereskedelem, a gépjármű-kereskedelem, a textilipar és a gumitermék gyártása területén is, itt is a többi szektorhoz viszonyítva a korábbinál nagyobb kockázattal kell számolni. A fafeldolgozás és a fémalapanyag gyártása lényegesen kisebb rizikójúvá vált, sőt az utóbbi már nem is szerepel a listán. A kilátásokkal kapcsolatban a Bisnode kifejti: a 2015 első féléves számok bizakodásra adnak okot, ugyanis a felszámolások…

tovább:
Sokkal kevesebb a felszámolt cég az idei első félévben