Mégsem lesz tandíjuk a túlfutóknak

Mégsem kell tandíjat fizetniük a túlfutó hallgatóknak – a Felsőoktatási Kerekasztal ugyanis nem támogatta a kezdeményezést. A Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalta a hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló kormányrendelet módosítását, amelyet a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) intézményi gyakorlat alapján kezdeményezett. A hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a felsőoktatási intézmény kétfajta ösztöndíj kifizetésére használhatja fel: teljesítményalapú, valamint szociális alapú ösztöndíj kifizetésére. A módosítás célja a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló intézményi forrás helyi igényekhez való igazítása, igazságosabb, a hallgató szociális helyzetét ténylegesen figyelembe vevő elosztása, illetve felhasználása, valamint a hallgatói szakmai gyakorlati ösztöndíj bevezetése. A módosítási javaslatok támogatása mellett a HÖOK további, a hallgatói támogatási rendszert érintő kérdésekben kért külön egyeztetést. Szó volt a hallgatókat érintő egyéb javaslatokról is, ezek közül az intézményi hallgatói önkormányzat választási eljárásában a választók számának igazolását, valamint a kreditrendszerű oktatásban a törvényben biztosított többletfélévekre a képzés finanszírozásának megszüntetését nem támogatták. A kerekasztal résztvevői fenntartásaikat is megfogalmazták a szakértői vitákat és a szakmai előkészítést nélkülöző, “képviselői önálló indítványként” történő törvénymódosításokkal kapcsolatban. Forrás: origo.hu

további részletek:
Mégsem lesz tandíjuk a túlfutóknak

Jól jár az egyetemista, ha reklamál

Több hétig tartó tanulás után, maximális tudás ellenére mégis megbuktatott a professzor? Ismeretlen tételsorból kérdez a tanár, vagy olyan szakirodalmat kér számon, amely nem szerepelt a hivatalos olvasmánylistán? Utánajártunk, mit tehetnek, hova fordulhatnak a hallgatók, ha úgy gondolják, sérültek jogaik a vizsgaidőszakban. Sosem hallott kérdések, ismeretlen tételek, „pikkelő” professzor és túl kevés vizsgaidőpont – ezek a leggyakoribb hallgatói problémák a vizsgaidőszakban. Gyors közvélemény-kutatást végezve megkérdeztünk néhány főiskolást, egyetemistát arról, mit érdemes tenni ilyenkor, és egyáltalán megéri-e ilyen esetben reklamálni. Tízből kilencen azt válaszolták, hogy nem nagyon érdemes forszírozni a dolgot. A legtöbben attól tartanak, hogy később pont azért buktatják meg őket a vizsgákon, mert túlságosan is élni akartak jogaikkal. Persze ha már nem először történik hasonló eset, a hallgatók a Hallgatói Önkormányzathoz és az Oktatási Hivatalhoz fordulnának, ahol nagy eséllyel választ kapnak kérdéseikre. De olyanok is vannak, akik először a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatot tanulmányoznák át. Olyan diákot azonban nem találtunk, aki már élt diákjogaival, és panasszal fordult az egyetem vezetéséhez vagy a hallgatói önkormányzathoz. Pedig szinte mindannyian érezték már úgy, hogy megalapozatlanul kaptak rossz jegyet házi dolgozatukra vagy vizsgájukra. A diákjogi hercehurcák között azonban találtunk egy városi legendát: az ELTE angol szakján egyszer az egész évfolyam összefogott és aláírásgyűjtésbe kezdtek, mert az egyik vizsgájukon több ezer oldalból kellett felkészülniük, a tanár pedig egy harminc perces teszttel mérte fel a tudásukat, amelyben megválaszolhatatlan kérdések tömkelege volt. Az aláírások gyűltek, ám a jegy és a vizsgakérdések változatlanok maradtak. Mi az irányadó? „Tanulmányi- és vizsgaügyekben az intézmény jár el első- és másodfokon is. A hallgatót és az intézményt sem mentesíti a jogszabály nem ismerete. Az intézményekben a tanulmányi- és vizsgaszabályzat határozza meg a jogokat és kötelességeket” – igazít útba az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Tehát ha baj van, először ezt a dokumentumot lapozzuk át. Általánosan elmondható, hogy ez minden intézményben kimondja…

további részletek:
Jól jár az egyetemista, ha reklamál