Látványos mérkőzésen három negyeden át tapadt csapatunkra a Kecskemét, de a záróetap elején sikerült lerázni a vendégeket, így egy helyenként kimondottan szórakoztató, nem igazán a védekezésről szóló találkozón edzőnk, Kostas szép győzelemmel búcsúzott együttesünktől. Köszönünk mindent, Kostas!

Sopron KC – Kecskemét 96-84 (24-23, 23-21, 23-20, 26-20)
Sopron, férfi NB I, rájátszás a 7. helyért, 600 néző
V.: Kapitány, Szilágyi, Földesi

SKC: JOSEPH 23/9, WHITE 17/15, TAKÁCS 12/12, SITKU 11, MOLNÁR 22
Cs.: Csendes 5/3, Schöll, Csátaljay 4/3, Keller 2, Gadácsi
Edző: Kostas Flevarakis

Kecskemét: Wittmann 5/3, TOWNES 14/6 , IVKOVIC 16/12, Dramicanin 10/6, KARAHODZSICS 22
Cs.: KISS D. 6, Tóth B. 8/6, Fazekas 3/3, Tóth P., Botka
Edző: Forray Gábor

Kostas soproni búcsúmeccse – amelyen a távozók mellett a beteg Supit is nélkülöztük – kapitányunk, Takács Norbi szép triplájával kezdődött. Látványos volt a játék, nem sokat törődtek a védekezéssel a csapatok. A szakasz derekán „csékánk” nagyon „elkapta a fonalat”, Norbi bő 6 perc elteltével a 4. hármasát emelte be. A szakasz hajrájában az őt váltó ifjú Csátaljay is beemelt egy hármast. A vendégeket Karahodzic és Ivkovic tartotta versenyben.

A dobópárbaj folytatódott a 2. negyedben. Joseph triplát dobott, Csendes villant bátor betörés után. A palánkunk alatt több lepattanót is visszaszerző vendégek a Townes-Karahodzic kettős révén tapadt ránk, sőt a szakasz közepéhez közeledve fordított is. Időt kért búcsúzó szakvezetőnk, s Molnár Marci lerohanásból – nem igazán az ő műfaja – dobott kosarával visszaszereztük a vezetést. Ez egy 7-0-s roham kezdetét jelentette, ekkor a Kecskemét kért időt. Két triplával le is dolgozta hátrányát, de Joseph triplájával 3 pontos előnnyel zártuk a félidőt.

Szünet után White villogott, majd mindkét „Marcink” is betalált, Molnár támadó pattanóból, Sitku pedig szerzett labda után zsákolva. A szakasz derekán 9 ponttal elléptünk. Hogy ellenfelünk jobban ne szakadjon le, arról Ivkovic gondoskodott. mi pedig azért nem tudtuk nagyobb előnyt szerezni, mert ekkor kimaradtak a tiszta helyzetek. Azért Sitku Marcinak újabb lerohanás végén csak sikerült 10 pontra növelni az előnyt. A szakasz végén ugyan Joseph sziporkázott, de 1-2 akciónál „túlpörögtünk”, 6-ra feljöttek a vendégek.

A zárószakaszt White vezérletével 10-2-vel kezdve, 14 ponttal elléptünk. Ezt követően ellenfelünk már nem tudta igazán szorossá tenni a találkozót, amelynek végén még a fiatalok között is fiatal Keller Bendegúz megszerezte élete első kosarát a felnőtt élvonalban, szurkolóink pedig edzőnket éltetve, nevét skandálva búcsúztatták Kostast.

Takács Norbert: Kihoztuk ebből a szituációból a maximumot. Nagyon hajtott a csapat, meg akartuk nyerni ezt a mérkőzést, amely reméljük, az utolsó hazai az idényben, szeretnénk 2-0-val lezárni ezt a szériát. A fiatalok is nagyon jól szálltak be a meccsbe, végre megkapták a lehetőséget, aminek én nagyon örülök. Jó azt látni, hogy önbizalommal telve jönnek fel ők is a pályára, és jól is teljesítenek. Meg is lett az eredménye, nagyon szépen játszottunk. Kostasnak ez volt az utolsó mérkőzése nálunk. Négy év, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Szerintem fantasztikus négy év volt, én nagyon élveztem a közös munkát, és szeretném a csapat nevében is megköszönni neki.

Kostas Flevarakis: Nagy nap volt ez számomra, hiszen négy év után ez volt az utolsó mérkőzésem Sopronban. Egy nagyszerű meccs azokkal a srácokkal, akik még itt vannak, mindent megtettek. Úgy gondolom, ennek a csapatnak a legnagyobb sikere az, hogy fenn akartuk tartani ezt a győztes mentalitást, ezt a küzdőszellemet, nem számít, ki hiányzik, ki sérült, vagy beteg. A srácok ismét nagy győzelmet értek el. Nekem ez a negyedik év egy hatalmas élmény volt. Nem könnyű egy külföldi edzőnek négy évet eltölteni egy idegen országban, de nagyon boldogok vagyok, hogy ezekkel a játékosokkal dolgozhattam. Takács Norbert és Supola Zoltán volt az a két játékos, aki mind a négy évben itt volt, utánuk jött Sitku Márton és a többiek. Senkit nem szeretnék kihagyni, minden játékossal, aki ezalatt a négy év alatt Sopronban játszott, jó kapcsolatunk volt, és jól tudtunk együtt dolgozni. A menedzsment, Pojbics Szabolcs és a többiek, mindent megtettek, hogy kihozzák a maximumot a csapatból. A közös munka nagyon jó volt, megértéssel és vitákkal, de ennek így is kell lennie. Szabolcs nagyon jó munkát végzett. Természetesen szeretnék köszönetet mondani a stábnak is, Bors Miklósnak, aki az elmúlt négy évben nagyszerűen dolgozott, mindenben segíteni próbált, amiben csak tudott. Sterbenz László szintén mellettünk volt, amikor szükségünk volt rá, és az erőnléti edzők is, nem csak Luka az idei évben, hanem Edina és Szabi is, valamint Norbi és Csaba, a fizioterapeutáink. Ricsiről sem feledkezhetünk meg, aki tavaly óta nincs köztünk. Számomra ezek az emberek jelentették a családot, valamint ti, Gyula és Kati, az emberek, akik odakint dolgoznak, Miklós, a sofőr, és a többi sofőrünk, mindenki fontos ennek a közösségnek. Még Tibi és Pici is, akik a portán dolgoznak. Együtt dolgoztak velünk, jöttek, és kinyitották nekünk a csarnokot, amikor edzésünk volt, pedig haza kellett volna menniük, és Gyuri is, aki már szintén elhunyt. Senkit nem fogok elfelejteni, higgyék el nekem. Senkit, aki itt volt, és segítette a csapatot, így a várost sem, akik a városházán dolgoznak, és mindent megtettek, hogy segítsenek nekünk, mint a polgármester és az alpolgármester. Sosem fogom elfelejteni a szurkolókat sem, ami itt az utolsó mérkőzés után történt, arra örökké emlékezni fogok. Rengeteg szeretetet kaptam az egész várostól, a játékosoktól, a stábtól és a szurkolóktól, ha lehetne, egyesével mindenkinek megköszönném a támogatásukat a jó és a rossz pillanatokban is. Büszke vagyok arra, amit ez a csapat tett, az utóbbi két évben negyedik és ötödik helyezést értünk el az alapszakaszban, szerintem ez a csapat képes lehet arra, hogy elérje a következő célt, és bejusson a legjobb négy közé. Most jött el az ideje, hogy ez sikerüljön. Még egyszer köszönök mindent mindenkinek, és a legjobbakat kívánom minden játékosnak, mert bármit is teszünk ezután, mindig közel leszek hozzájuk, bármit is kérnek tőlem, segíteni fogom őket. Köszönöm mindenkinek!

Edzőnk, Kostas tegnap este közösségi oldalán jelentette be, hogy a holnapi, a Kecskemét ellen a 7. helyért zajló párharc első mérkőzése lesz számára az utolsó, csapatunk kispadján

Kostas, a szezonban a csapatunkat a Magyar Kupa ezüstéremig vezető szakember a bejelentésében azt írta, személyes okok miatt távozik az együttestől közvetlenül az évad vége előtt. Ennek kapcsán ügyvezetőnk, Pojbics Szabolcs honlapunknak elmondta: az edző személyes, családi okok miatt kérte, hadd térhessen haza nem sokkal az évad vége előtt. A vezetőség pedig úgy döntött, hogy Kostas az előző években tett annyit a klubért és a csapatért, hogy ezt a kérését elfogadja.
A kecskemétiek elleni második, és amennyiben szükséges, harmadik összecsapáson Kostas segítője, Bors Miklós meccsel majd.

Kostas a honlapunknak kiemelte: rengeteg szép emlékkel búcsúzik Soprontól, a csapattól és a szurkolóktól. Holnap este pedig szeretne győzelemmel búcsúzni az SKC kispadjától, játékosaitól – akik közül Takács Norbival és Supival négy évet dolgozott együtt -, valamint természetesen a csapatának rengeteget segítő szurkolóktól.
Mint mondta, a holnapi, 19 órakor kezdődő meccsre is az eddigiekhez hasonló alapossággal próbálta felkészíteni a csapatot. A helyzet annyival nehezedett tovább a DEAC elleni párharchoz képest, hogy a Kecskemét ellen már Jordan Barnett sem játszik, légiós erőcsatárunknak lejárt a szerződése, így a keret rutinos és fiatal magyar játékosaira még nagyobb feladat hárul, de a szakvezető bízik bennük.

Három mérkőzés után, a DEC vezet 2-1-re csapatunk ellen az 5-8. helyért zajló, három nyert mérkőzésig tartó párharcban. A debreceniek a legutóbbi soproni sikerükkel elvették csapatunk pályaelőnyét, fiaink a holnapi, debreceni összecsapáson megpróbálják azt visszaszerezni

Csapat görög szakvezetőjének, Kostasnak az egészségi állapota, ha még nem is egészen 100 százalékos, azért szépen javul, így – ellentétben a párharc előző debreceni találkozójával – elutazik a holnapi mérkőzésre.
Edzőnk a honlapunknak elmondta: emellett túl sok újat nem tud mondani a meccsel kapcsolatban. Ahogy a párharc eddigi mérkőzései, úgy a szombati előtti napon sem tudta még biztosan, hogy kikre számíthat, és kikre nem. Emellett a két csapat is egyre jobban kiismeri egymást, így már a küzdő felek is egyre kevesebb újdonsággal lephetik meg riválisukat.
Kostas ezúttal is kiemelte: legyen bárki is a keretben, rutinos, vagy ifjú titán, magyar vagy külföldi játékos, ha a pályára kerül a tőle telhető lehető legtöbbet meg kell tennie annak érdekében, hogy ne fejeződjön be a párharc. Debrecenben tehát nyerni kellene, hogy visszaszerezzük a pályaelőnyt, és visszahozzuk a párharcot a döntő ötödik mérkőzésére.

Az SKC csapatából Kostas Flevarakis és Maliek White, a vendégcsapat részéről Andjelko Mandic és Kenéz Csaba értékelte a  a május 9-i SKC-DEAC összecsapást

Maliek White: Jól játszott a Debrecen, kihasználták a hibáinkat, sok pontot szereztek az eladott labdáinkból. Összességében keményebben játszottak, mint mi. Nálunk hiányoztak a magas emberek, de ez nem kifogás, ők akarták jobban a győzelmet, és meg is szerezték.

Kostas Flevarakis: Gratulálok a Debrecennek a győzelemhez! Még mindig nem értem, miért játsszuk ezeket a meccseket, de szerintem más sem. Ez egy esély a fiatal játékosoknak. Csendes Péter harminckét percet játszott, Schöll Richárd tizenhetet, Sitku Márton szintén sokat. Ezek a fiatalok fontos részei lesznek a Sopronnak a következő szezonban, úgy gondolom, ez nagyon jó. Úgy szeretnénk befejezni a szezont, ahogy elkezdtük, versenyképes csapatként, úgy, hogy mindent megteszünk az összes mérkőzésen. Nem érdekel, ki hiányzik, nincsenek magas embereink, de mindenki megtette, ami tőle telt. A csapat egy része még itt van, és ezek a srácok fognak mindent megpróbálni, és a végsőkig harcolni, hogy megfordítsuk a párharcot.

Kenéz Csaba: Nem játszottunk igazán jól, de a különbséget az jelentette, hogy nem engedünk ki, és bár támadásban közelről és távolról is sok üres helyzetet hagytunk ki, védekezésben próbáltuk ezeket kijavítani.

Andjelko Mandic: Gratulálok mindkét csapatnak! Az nyert, aki jobban akarta a győzelmet. Az első találkozóval ellentétben most sok támadó lepattanót szereztünk, ami annak is köszönhető, hogy a Sopronból több magasember is hiányzott, mi pedig ezt kihasználtuk. Kintről nagyon rosszul dobtunk, viszont jól védekeztünk, így sikerült nyernünk. Remélem, a következő meccsen le tudjuk zárni a párharcot, de ahhoz még sokat kell dolgozni.