eredeti link

Vasárnap 18 órától az Alba Fehérvár ellen, hazai környezetben zárja a 2018-as évet csapatunk

Amikor vezetőedzőnknek, Sabáli Balázsnak felvetettük, hogy egy fölöttébb kétarcúnak mondható, a nemzetközi porondon kifejezetten jól teljesítő, de a bajnokságban finoman fogalmazva bukdácsoló ellenfél látogat Sopronba, edzőnk kissé kényszeredett hangon úgy reagált: a mi csapatunk is elég kétarcú. Egyértelmű, hogy a szakember a hazai és az idegenbeli szereplése közötti éles kontrasztra utalt.
A székesfehérvári gárda szereplése kapcsán edzőnk azt taglalta: bár a bajnokságban az előző évekhez képest gyengébben teljesít az Alba, az európai kupaporondon viszont megmutatja valódi erejét. Az Albánál a közelmúltban edzőváltás történt, a Dzunics helyére – a csapat élére – a közelmúltban kinevezett spanyol szakvezető, próbálja letisztítani a fehérvári együttes támadójátékát. Látszik mire törekszik, a magas játékosokat a gyűrű közelében pozíciójátékban próbálja hatékonnyá tenni, a külső játékosai pedig a távoli kísérletek mellett, agresszíven támadják a gyűrűt.

Kapitányunk, Dénes Gabi több napot is kihagyott, Szegedre nem tudott elutazni – hiányzott is a védekezésből – kérdéses, számíthat-e rá a szakvezetés. Az évzáró “ütközet” esélyei kapcsán csapatunk edzője azt fejtegette: nincs sok idő sem a fájó szegedi vereségen keseregni, sem pedig az Alba ellen felkészülni. Úgy gondolja, az idei év utolsó bajnokiján nem is annyira szakmai, hanem mentális, akarati tényezők dönthetnek. Reméli, a társaság vasárnap majd a DEAC-ot legyőző szebbik arcát mutatja, a srácok az akkor látott elszántságra, alázatra alapozva győzelemmel zárhatjuk az évet, mert a cél természetesen ez.
Szurkolóink pedig, ahogy bő egy hete a DEAC elleni mérkőzésen tették, úgy holnap az Alba ellen is rengeteget segíthetnek!
Hajrá Sopron, hajrá SKC!

eredeti link

A második negyed elején a játékunkban beállt rövidzárlatot után, csapatunk végig futott az eredmény és a szegedi csapat után. Igazán csak a 4. negyedben “harapott” úgy a társaság, mint a DEAC ellen egész meccsen, így a hatalmasat küzdő és jól is játszó hazai gárda megérdemelten győzött

Naturtex SZTE Szedeák – SKC 96-89 (25-26, 25-15, 23-21, 23-27)
Szeged, 500 néző. V.: Cziffra, Ádám, Győrfy.

Szeged: BOLTICS 9, VÁGVÖLGYI 15/6, BELLOT-GREEN 26/12 , Juhos 9/3, SULOVICS 24.
Cs.: KERPEL-FRONIUS  9/3, Révész 4, Bonifert.
Edző: Andeljko Mandics

SKC: WARNER 21/6, Lemar 10, Takács 9/9, GILBERT 20/3, GORDON 14.
Cs.: Supola, WIGGINS 12, Molnár M.3/3.
Edző: Sabáli Balázs.

Csapatkapitányunk, Dénes Gabi nélkül készültünk a szegedi találkozóra, védekezésünk oszlopa betegen Sopronban maradt, reméljük vasárnapra, az Alba elleni meccsre meggyógyul.
Angelo ziccerével sikerült megszerezni a vezetést, kár, hogy a bónusz büntető kimaradt. Norbi két triplájára építve ha szűken is, de vezettünk, a hazaiak centereik, Juhos és Sulovics, valamint a fiatal Vágvölgyi révén rendre feleltek kosarainkra. Amikor 1 pontra feljött a Szeged, jól jött Lawrence hármasa, de a szakasz hajrájában ledolgozta hátrányát a felszabadultan, jól játszó hazai gárda. Norbi triplájára Bellot-Green felelt hármassal. A szakaszt a végén Alan két kosarára építve sikerült minimális előnnyel zárni, kár, hogy a legvégén Lawrence sportszerűtlen hibája után 1-re feljött a Szeged.

A második negyed elején Juhos és Sulovics kosaraival fordított a Szeged. Tompán játszottunk, nem úgy Kerpel-Fronius akinek ügyes megmozdulásai révén egy 9-2-vel indítva a negyedet elléptek a hazaiak. Hiába villant Brynton és Lemar, gyengén védekeztünk, mindenre feleltek és tartották 5 és 10 pont közötti előnyüket a hazaiak, akiknél parádéztak a magyar fiatalok. A szakasz közepén 9 pontosra nőtt hátrányunk, érthető volt az időkérés. Wesley villanásaival egy 6-0-lal ugyan feljöttünk 3 pontra, de ez rövid fellángolásnak tűnt, a félidő vége újra  a hazaiaké volt, akik 9 pontos előnnyel térhettek pihenőre.

Sajnos az első félidei játék és hozzáállás nyomokban sem emlékeztetett a pár nappal ezelőtti, DEAC ellen látottra. Wesley büntetőivel kezdődött a második félidő, majd Angelo is betalált. Volt labdánk még közelebb kerülni, de kapkodtunk, Juhos triplával büntetett. A találat, amely után újabb eladott labdáinkból könnyű kosarakkal növelte előnyét a Szeged, egy 11-2-es rohamot vezetett fel, 14-gyel megugrottak a hazaiak. Hosszabb kosárcsendünket Lawrence törte meg, ez csapatunk részéről – amelynek élére Angelo állt – egy 8-0-s “részhajrá” kezdetét jelentette. Feljöttünk 6-ra, amikor Bellot-Green dobott “gyilkos” triplát. Ezzel ki is rángatta a hullámvölgyből csapatát, az ő és Sulovics kosarainak köszönhetően 11 pontos előnnyel várhatta a záró etapot a Szeged.

Ez Alan kosarával indult – a bónusz ismét kimaradt – amelyre Sulovics felelt. Molnár Marci hármasa adott némi reményt, de képtelenek voltunk kivédekezni a hazai akciókat. A negyed közepéig tartotta 10 pont körüli előnyét a Szeged, amikor Gilbert lépett elő és egy 6-0-s rohamot vezényelve 6-ra hozta föl csapatunkat – időt kért ellenfelünk. Triplaeső következett, Vágvölgyi és Bellot-Green egy-egy triplájára Angelo felelt két hármassal, Lawrence kosarával 3 perccel a vége előtt 4 pontra feljöttünk, de a Boltics-Sulovics kettős átlendítette a holtponton a Szegedet, amely megérdemelten győzött az igazán csak a végére felpörgő csapatunk ellen.

eredeti link

Csapatunk holnap este Szegeden lép pályára. Sabáli Balázs legénysége, a legutóbb a szezon talán legjobb játékát nyújtva értékes győzelmet aratott a DEAC ellen, és egy újabb siker reményében utazott el Szegedre

Igen, nem véletlen a múlt idő használata, hiszen a csapat már ma kora délután buszra szállt és elindult az ország túlsó végébe. A srácok a sűrű program miatt, karácsonykor sem sokat pihenhettek.

Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs, honlapunk érdeklődésére elmondta: a múlt csütörtöki győztes mérkőzés másnapján 2 edzést tartott a szakmai stáb, amely december 24-ét kiadta szabadnapnak a srácoknak, de 25-én, valamint ma délelőtt már újra edzett a társaság. Szakvezetőnk nyomatékosan leszögezte – ahogy játékosainak is – nem szabad azzal foglalkozni, abból kiindulni, hogy a szegedi együttes a bajnoki tabellán az utolsó előtti helyén áll, és hogy legutóbb kikapott a sereghajtó fővárosi együttes, a TFBP otthonában.

Sabáli kifejtette: a Szeged – főleg a saját pályáján – jóval erősebb és jobb csapat annál, mint amit a tabellán elfoglalt helyezése mutat. Hozzátette, sok nehézséggel küzdött a Tisza-parti legénység, sérülések hátráltatták, légióst cseréltek.

Zárszóként röviden edzőnk abbéli reményét fejezte ki, hogy a holnapi mérkőzésre fiai át tudták menteni a DEAC elleni mentalitást és alázatot, mert azzal az elszántsággal Szegeden is győzhet a társaság, amely ezzel az egyértelmű céllal kelt ma útra.

eredeti link

Holnap délután 18 órakor kezdetét veszi az “év végi hármasugrás”, hiszen az esztendő utolsó bő egy hetében, három mérkőzés vár csapatunkra. Ezek közül az első “ugrás”, a szombaton 18 órától kezdődő találkozó, amikor a DEAC gárdáját fogadja Sabáli Balázs legénysége

Csapatunk, ahogy a debreceni gárda is, 5-5 győzelemmel és vereséggel áll a bajnoki tabellán. Mi a 8., a DEAC pedig a 9. helyet foglalja el, így ez a találkozó döntő fontosságú lehet a Magyar Kupába való bejutás szempontjából.
Edzőnk, Sabáli Balázs honlapunknak elmondta: nem volt zökkenőmentes a felkészülés. A hét első felében a fővárosban nagyot eső Dénes Gabi járt kivizsgálásokra és csak szerdától tudott edzeni, csütörtökön pedig Lawrence Gilbert megbetegedett, az ő játéka még kérdéses. Ahhoz, hogy a csapat elérje a célját – amely nem más, mint a mérkőzés megnyerése – elsődleges lesz a védekezés. Ebben a “műfajban” sokkal jobban kell teljesíteni, mint az előző két meccsen, mind egyéni felelősség, mind pedig csapatvédekezés tekintetében. Jóval agresszívebb, határozottabb védekezés vezethet csak sikerre, mint amilyet az előző két bajnokiján mutatott be a gárda.

Egy új és egy régi hős csapatunknál

Ha a reméltnél nehezebben is, de a múlt hét végén csapatunk megszerezte első idegenbeli győzelmét. A fővárosban, a Serco TF-Bp. otthonában kivívott diadal két fő letéteményese, az együttes egy új és egy régi játékosa, Supola Zoli és Takács Norbi voltak. Velük beszélgettünk a fővárosi mérkőzésről, a közeljövőről, sőt Norbival a közel-, sőt a kicsit távolabbi múltat is érintettük.

Nyomás alól felszabadulva
Supola Zoltán a fővárosi összecsapás második negyedében szinte egyedül vette vállaira a csapatot.
– Az elvben kötelezőnek gondolt győzelem meglett, de a vártnál nehezebben…
– Az okok eléggé összetettek – kezdte fejtegetését Zoli. – Egyrészt volt rajtunk elég rendes nyomás, hiszen idegenben még nyeretlenül győzelmi kényszerben játszottunk a mezőny egyetlen nyeretlen csapatának otthonában. Jobban kellett volna, s a jövőben jobban is kell játszani, főleg védekezésben. A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy ellenfelünknél légiós váltás volt, amely után jelentősen előreléptek.
– Sikeres volt az első akciód, és ez megadta az önbizalmadat, vagy hogy működik ez nálad?
– Valahogy így történt… sosem baj, ha az ember első megoldása sikerül.
– Megvan az első idegenbeli siker. Ennek milyen hatása lehet az idén még hátralévő, – várhatóan igen kemény három meccs előtt – a csapatra?
– Most már mindegy hogyan, de győztünk, először nyertünk idegenben. Ezzel a tudattal várjuk a holnapi Debrecen elleni meccset, és önmagában a tény, hogy nyertünk és ezzel ha úgy tetszik felszabadultunk egyfajta nyomás alól, biztos, hogy önbizalmat kell adjon, a Magyar Kupába való bekerülés szempontjából kulcsfontosságú szombati meccs előtt. Persze ahhoz, hogy azt megnyerjük, jobb védekezés kell, és azért azt se feledjük, hogy itthon játszunk és szurkolóink mögöttünk állnak majd szombaton.

Felemás érzések
Játékosaink közül Takács Norbi szerepel a leghosszabb ideje együttesünkben, volt már a csúcson, tavaly pedig nagyon mélyen is a csapattal.
– Ahogy mondani szokás, a győzelmet nem kell megmagyarázni, mégsem látszottál igazán elégedettnek…
– Nem, mert nem játszottunk úgy, ahogy terveztük, nem voltunk kemények, agresszívek. Egy végig szoros meccsen a végjátékból mi jöttünk ki jobban, de csak a győzelemnek örülhettünk.
– Évek óta játszol a csapatban, szép sikereknek, de mélyrepülésnek is részese voltál. A jelenlegi évadot hogy látod?
– Felemás érzéseim vannak. Mivel az összes szezon tekintetében a rémálomszerű előző a legfrissebb, nos ahhoz képest ez a mostani szinte szenzációs. Jó a hangulat, egységes a csapat, öt győzelem mellett öt vereséggel állunk és ez sokkal jobb, mint egy éve, amikor ha jól emlékszem egy-kilenc volt a mérleg. Ugyanakkor némi hiányérzetem is van, hiszen volt két-három olyan meccsünk, amely apróságokon ment el, és ha azok is meglennének, jobban, sőt sokkal jobban is állhatnánk.
– Előrelépni viszont még lehet, de elég kemény évvégi menet, “hármasugrás” vár a csapatra: DEAC itthon, Szeged idegenben, majd az Alba itthon… A debrecenieknél ráadásul az egyik legjobb, a korábban az SKC-ban is játszó Milos Boriszov, aki nyilván jól ismersz, hiszen edzéseken sokat “nyüstöltétek” egymást…
– Szép idők voltak, hiszen abban a közel két évadban, amikor Milos itt játszott, voltunk a csúcson. Már elég régen távozott, egy kicsit talán segíthet, hogy ismerem, de nem ezen múlik, hanem, szerintem elsősorban azon, hogy tudunk-e csapatként és  kellő agresszivitással védekezni. Távolabbra nem is nagyon nézünk, jussunk túl sikerrel a Magyar Kupába való bejutás szempontjából is kulcsfontosságú DEAC elleni meccsen… Itthon játszunk, ezért amellett, hogy magunkban, a szurkolóink segítségében is bízunk.

eredeti link

 Ha nehezen is, de sikerült! Hullámzó teljesítménnyel, időnként igen gyengén védekezve, de a kritikus helyzetekben ellenfelünknél pontosabban kosarazva megszereztük első idegenbeli győzelmünket

Serco TF-Bp. – SKC 87-92 (17-19, 22-23, 25-23, 23-27)
Budapest,  300 néző. V.: Benczur, Török, Nyilas.

TF-Bp.: KRNJAJSZKI 20/9, Kozma 6/6, CLARK 28/6, MCLANE 23/6, Bergstedt 5.
Cs.: Buzás, Szobi 2, Beák 3/3, Filipovics.
Edző: Merim Mehmedovic.

Sopron: Warner 10, LEMAR 26/9, Gilbert 2, Dénes -, Gordon 11.
Csere: TAKÁCS 18/15, Wiggins 13, Molnár M. 1, Supola 11.
Edző: Sabáli Balázs.

Jó előjelnek tűnt, hogy az előmérkőzésen egy káprázatos 2. negyedet produkálva fiataljaink, U20-as csapatunk megszerezte második győzelmét.

Első csapatunk is jól kezdett, labdaszerzés után Brynton ziccerével előnybe kerültünk, ám ezt követően elég lezseren védekeztünk, és ezt kihasználva 2 betörésből szerzett kosárral és egy triplával fordítottak és elléptek a hazaiak. Bár a szakasz közepén támadásban feljavultunk, Krnjajszkit hagytuk dobni, s tripláival nemhogy tartotta, növelte is előnyét a TF, amely 6 ponttal megugrott. A szakasz hajrájában Alan kosaraival ledolgoztuk a hátrányt, Supola labdaszerzés utáni kosarával átvettük a vezetést.

A második etap elején Zoli vezérletével – előbb labdát, majd kosarakat szerzett – 8-1-gyel nyitva a szakaszt, sikerült ellépni. Hazai időkérés után azon dühöngött szakmai stábunk, hogy ellenfelünk, 3 rossz dobása után is visszaszedve a pattanót szerzett duplát. Norbi és Beák “váltott” triplát, majd Clark labda és kosárszerzése után, amikor 5 pontra csökkent az előny, időt kértünk. Wesley ugyan meg-megvillant, de védekezésünk újfent puha lett, és ezt kihasználva Clark vezérletével 1 pontra feljött a TF. Szépségdíjas kosarat szereztünk, Angelo adta fel alley-oop-ra a labdát és Alan vágta a gyűrűbe. A hazai betörésekkel azonban nem tudtunk mit kezdeni, egyenlítettek a hazaiak, ám Norbi triplájának köszönhetően 3 pontos vezetéssel zártuk az első félidőt.

A második elején Wesley gyorsan beszedte 3. személyijét, Kozma hármasával egyenlítettek a hazaiak. Görcsösen, kapkodva játszottunk, bő 2 perc elteltével centerünknek le kellett ülnie, megkapta a 4. személyijét és fordított a TF. Első kosarunkat szünet után a Wesley helyére érkező Alan dobta. Supola a 3. hibáját kapta meg, és nem egészen 3 perc elteltével megvolt a 4 csapathibánk. Zoli 2+1-es akciójával egalizáltunk. A szakasz közepén fej-fej mellett haladtak a felek, Zoli és Alan tartotta versenyben csapatunkat. Zoli is megkapta a 4. hibáját, ráadásul a hazaiak legjobbja, Clark 2+1-es akciót mutatott be. Angelo és Brynton lépett elő, előbbi duplát, utóbbi pedig előbb triplát, majd ziccert dobott és e 7-0-lal 4 ponttal elléptünk. A negyed hajrájában egyértelműen Brynton lett a vezér, labdákat és kosarakat szerzett, de McLane nem engedte leszakadni a hazaiakat, így egyetlen ponttal “mentünk” a záró etap előtt.

Ez Norbi 4 pontos akciójával – triplaplusz büntető – indult, majd a labdát elveszítő, de utána kapó Lemar ellen ítéltek sportszerűtlen hibát. Nagyon kellett Norbi újabb hármasa, tartottuk 5 pont körüli előnyünket. Clark hármasa fokozta az izgalmakat, ráadásul Alan is a kipontozódás határára jutott. McLane kosarával 2 pontra zsugorodott előnyünk, ezért időt kértünk és ebben a kiélezett helyzetben alley-oop-ra mentünk, de sajnos sikertelenül, McLane viszont egalizált. A szakasz közepén Brynton és Norbi hármasára építve sikerült kis előnyhöz jutni. 2 és fél perccel a vége előtt a csapatot ismét vállaira vevő Brynton remek megoldásai révén 8-cal “mentünk”. Angelo zsákolása után pedig 10-zel, de gyorsan kaptunk 2 duplát, ráadásul a másodikat letámadás ellen eladva a labdát.  4-re még feljött a TF, de végül, ha nehezen is, de megszereztük az első idegenbeli győzelmet.

Sabáli Balázs: – Tartottam tőle, hogy kemény, nehéz meccs lesz. Nem egyszerű három hét kihagyás után újra felpörögni, de ezzel együtt néhány játékosunk elfogadhatatlanul indiszponált volt. Ha nincs Takács és Supola jó játéka, akik a padról beállva lendületet adtak, akkor vesztes csapat edzőjeként nyilatkozhatnék. Az döntött, hogy volt kétszer két-három perc, amikor rendesen védekeztünk , és sikerült labdákat és könnyű kosarakat szereznünk.

Merim Mehmedovics: – Gratulálok mind a két csapatnak. Örülök annak, hogy végre látszott a munka amit végzünk, sokat léptünk előre az elmúlt három hétben. A Sopronban túl erős volt nekünk a Dénes-Takács-Supola tengely.

Takács Norbert: Szinte semmi nem valósult meg abból, hogy agresszíven, harcosan kezdünk, és abból próbálunk indulni. Nagyon kemény csata volt, rövid időszakokban sikerült meg-megindulni, de többször is visszaengedtük a TF-et. A szoros végjátékból mi jöttünk ki jobban.

eredeti link

Három hét szünet után folytatódik bajnokság. A szünet előtti két mérkőzését elveszítő csapatunk, az egyetlen fővárosi élvonalbeli gárda, a Serco Tehetséges Fiatalok Budapest otthonában lép pályára szombaton 18.30 órától

Vezetőedzőnk, Sabáli Balázs honlapunk érdeklődésére elmondta, a hosszú bajnoki szünet elején pár nap pihenőt kaptak a srácok. Edzésbe állva látszott, akadtak, akik a pár szabadnap alatt “magukba néztek” és nem voltak elégedettek. Edzőnk kiemelte, jó hozzáállással dolgoztak a srácok a hosszabb szünetben. Tekintettel arra, hogy meglehetősen erőltetett évvégi menet következik, a szünetben zajló munka elejét bizony eléggé “megnyomta” a szakmai stáb, kemény erőnléti munka folyt. Azt követően  pedig jött a “finomhangolás”, amelynek keretében felfrissítették a taktikai repertoárt, sőt új elemekkel is bővítették. Edzőnk bízik benne, e munkának köszönhetően sikeres lehet majd csapata.
Sabáli Balázs honlapunknak elmondta: szerettek volna edzőmeccset, edzőmeccseket játszani, és klubunk ennek kapcsán több csapattal is felvette a kapcsolatot, de ezek visszamondták. Így aztán a srácok  “házon belül”, egymás ellen gyakorolva próbáltak minél jobban felkészülni a szombat esti találkozóra.

Vezetőedzőnk a szombati, a TF-Budapest elleni meccsre való  felkészülés kapcsán nagyon fontosnak, sőt talán a legfontosabb dolognak azt tartotta, hogy játékosai felejtsék el, ne foglalkozzanak azzal a tényezővel, hogy a mezőny egyetlen nyeretlen csapatával, a sereghajtóval játszanak. A három idegenlégióst foglalkoztató fővárosiak ugyanis, bár nem nyertek meccset, több ellenfelüket is megszorongatták és közel álltak a győzelemhez. A Tehetséges Fiatalok együttese akkor tudott kiélezett, szoros meccset játszani, amikor a légiósak mellé egy-két magyar játékosuk is felnőtt a feladathoz. Edzőnk szerint csak  végig elszánt, koncentrált játékkal tudnak eredményesek lenni. Ha a csapat hozni tudja azt, amire a keretet alkotó játékosok egyéni képességei predesztinálják, akkor meg kell, hogy szerezze az első idegenbeli győzelmét.

A Ludovika Arénában 18.30 órakor kezdődő rangadóra, a belépés ingyenes!

eredeti link

A héten két világbajnoki selejtezőt játszott férfi válogatottunk. Csütörtökön, Eszéken az erősen tartalékos vendéglátók ellen borzasztó gyenge kezdés után öszekapta magát Ivkovics Sztojan legénysége, rövid időre át is vette a vezetést, de a kritikus szituációkban pontosabb hazaiak 74-69-re győztek. Vasárnap Hollandia ellen drámai csatában egy hosszabbításban kivívott győzelemmel, legjobbjaink életben tartották reményeiket a jövő évi világbajnokságra való kijutásra

Magyarország-Hollandia 91-86 (12-15, 22-17, 22-24, 22-25, 13-8)
Budapest, Tüskecsarnok, férfi világbajnoki selejtező, 2. kör, 5000 néző.

Magyarország: GOVENS 15/3, VOJVODA 22/15, BENKE 21/9, Allen 9/3, Keller 5.
Cs.: Perl 6, EILINGSFELD 11/3, Váradi 2, Horti.

A hollandok legjobb dobói: Franke 23/3, Van der Mars 19, Kloof 14/3.

A Tüskecsarnok telt házas közönsége előtt idegesen, kapkodva kezdett válogatottunk amely a 2. negyed közepéig futott az eredmény és ellenfele után. A félidő hajrájában, elsősorban Vojvoda tripláira építve sikerült fordítani és 5 pontos előnyt szerezni a szünetig.
A második félidőben egészen a találkozó hajrájáig kézben tartotta a meccset válogatottunk. Govens sziporkázott, Benke két tripla plusz büntetős akciót is bemutatott és Eilingsfeld is hasznosan, eredményesen játszott.
A záró etapban volt már 11 pontos is az előny, ám a hajrában legjobbjaink “ráültek” az eredményre, a remek fiiikai adottságú hollandok pedig betörésekből szerzett kosarakkal feljöttek. A végjátékban 4 magyar büntetőből 3 is kimaradt, a hollandok bravúr triplával, 4 másodperccel a rendes játékidő letelte előtt hosszabbításra mentették a meccset.
A ráadásban Vojvoda klasszisa a mi javunkra döntötte el ezt a parádés, izgalmas összecsapást, amely kitűnő hírvetése volt a sportágnak. Férfi válogatottunk ezzel a sikerrel, életben tartotta reményeit, hogy kvalifikálja magát a világbajnokságra.

Fotó: hunbasket.hu

eredeti link

Hosszabbítás után kikaptunk Jászberényben! A mérkőzés elején nagyon “elengedtük” a Jászberényt, amely a 13. percben 18 ponttal vezetett. Bár szünetig “benéztünk” 10 pont alá, a 3. negyed közepén megint közel 20-szal “ment” a Jászberény. A záró etapban Angelo és Brynton vezetésével fokozatosan csökkentettük a különbséget, és a rendes játékidő végére ledolgoztuk a hátrányt. Bár a hosszabbítás elején a vezetést is megszereztük, végül nem tudtunk élni a lélektani előnnyel, ismét kikaptunk idegenben

JP Autó JKSE – SKC 83-74 (24-11, 15-19, 21-20, 9-19, 14-5)
Jászberény, NB I,    néző. V.: Praksch, Jakab, Pozsonyi.

Jászberény: PITTS 12/6, Rakics 5/3, COLEMAN 28/9, ALEKSZANDROV 21/6, PANTELICS 11.
Cs.: Kerpel-Fronius 4, Czirbus, Cseh, Ruják B. 2, Brbaklics.
Edző: Nikola Lazics.

Sopron: WARNER 24, LEMAR 25/15, Gilbert 7, Dénes 2, GORDON 11.
Cs.: Wiggins 2, Takács 3/3, Supola, Molnár M.
Edző: Sabáli Balázs.

Alekszandrov duplájára Angelo révén büntetőkkel még feleltünk, de a hazaiak kaptak hamarabb lábra. A 3. perc végén 6-2-es jászberényi vezetésnél időt kért edzőnk. Nem sokat segített, tovább nőtt a hátrány, 4 és fél perc elteltével, 10-3 után Brynton révén dobtuk első mezőnykosarunkat, ám a hazaiak szinte minden támadásukból kosarat szerezve, elsősorban Coleman és Alekszandrov révén folyamatosan növelték előnyüket. Gyengén védekező, határozatlanul támadó csapatunk 13 pontos hátrányból kezdhette a második etapot.

Nem sikerült “felpörögni” a kisszünetben, a második negyed első percének végén 17 pontosra nőtt hátrányunk, amikor Angelo faragott rajta. A 13. percben Coleman ugyanúgy 14 pontnál tartott, mint csapatunk… A Jászberény 18-cal “ment”, edzőnk kénytelen volt újra időt kérni felrázandó a csapatot. A szakasz közepén mutattunk először “életjeleket”, egységes csapatmunkával és keményedő védekezéssel, Wesley vezérletével egy 11-2-vel, a 10 pontos lélektani határ közelébe kerültünk. A félidő hajrájában váltva estek a kosarak, Brynton triplájával 6-ra közelítettük meg a Jászberényt, ám Pitts sajnos hármassal felelt, így 9 pontos hátránnyal vonultunk pihenőre.

A második félidő elején váltva estek a kosarak, állandósult a 10 pont körüli hazai előny, ráadásul a szakasz közepén szakvezetőnk, majd kispadunk is gyors egymásutánban technikait kapott. Alekszadrov bedobott 5 büntetőt, majd még kosarat is kaptunk, így egy hazai 10-0-lal 18 pontosra nőtt hátrányunk. Ezt követően többek között Norbi triplájának köszönhetően, sikerült egy 7-0-s rohammal ismét a 10 pontos lélektani határ közelébe felzárkózni, időt kértek a hazaiak. A negyed hajrájában Angelo villanásaival 10 pontra zárkóztunk föl.

A csapat – és Angelo – lendületben maradt és a záró etap elején 6 pontra feljöttünk, amikor Pitts beemelt egy “gyilkos” hármast. Nem törte meg csapatunkat, Brynton két hármasával a szakasz közepéhez közeledve, 3 pontra zsugorodott a hátrányunk. A jelentős hátrány ledolgozása sokat kivett a srácokból, jött pár hiba és két hazai dupla, így kénytelenek voltunk újra időt kérni. Lemar újabb két hármast beemelve, egyetlen pontra jöttünk föl 2 és fél perccel a vége előtt. Hihetetlen izgalmak közepette több, mint 2 percig nem született kosár, 21 másodperccel a játékidő letelte előtt Angelo dobhatott büntetőket. Az elsőt kihagyta, a másodikat bedobta és ezzel ledolgoztuk a hátrányt. A hátralévő időben nem született kosár, jöhetett a hosszabbítás, mi voltunk lélektani előnyben.

A ráadásban Brynton révén – a meccs során először – megszereztük a vezetést, ám Alekszandrov triplájával, majd büntetőivel fordítottak a hazaiak, sőt az addig “észrevétlen” Rakics triplájával, a ráadás közepén 6 pontosra nőtt hátrányunk. A végére szétestünk, nem tudtunk élni a lélektani előnnyel, így tovább várat magára az első idegenbeli siker.

Sabáli Balázs: – Magunkban kell keresünk a hibát! Nem NB I-es csapathoz méltón kezdtük a mérkőzést. Védekezést váltva lelassítottuk a Jászberény játékát, szünetig 10 pont alá kerültünk. A második félidőben, főként eladott labdáinkból ismét nagy előnyre tett szert ellenfelünk. Ha nem is szép, de eredményes játékkal a hajrában megteremtettük az esélyt a győzelemre, hosszabbításra mentettük a meccset. Ott, talán a mentális fáradtság miatt sokat hibáztunk, ellenfelünk viszont bedobott két triplát, ami megpecsételte a sorsunkat. Szeretném megköszönni a minket elkísérő szurkolóknak, hogy végig buzdítva, megpróbálták belehajszolni csapatunkat az első idegenbeli győzelem megszerzésébe. Rajtuk múlt a legkevésbé, hogy nem sikerült…

eredeti link

Szombaton 18 órától Jászberényben folytatja bajnoki szereplését idegenben még nyeretlen csapatunk. Sabáli Balázs hazai pályán veretlen alakulata, szeretné megszerezni első idegenbeli győzelmét

Együttesünk 4-3-as győzelem-vereség mutatóval az 5. a tabellán, míg a jászságiak 3-4-gyel a 9. helyen állnak. Ez is mutatja, mennyire sűrű a középmezőny. Vezetőedzőnk azt taglalta, hogy egy esetleges sikerrel elléphetnénk, kicsit növelhetnénk a távolságot és közelebb kerülhetnénk az élbolyhoz.

Sabáli Balázs a holnapi ellenféllel, valamint az esetleges siker kulcsával  kapcsolatban kiemelte: a Jászberény saját pályáján rendre sok pontot szerez, van gyors, távolról jól dobó, valamint tapasztalt palánk alatti játékosa egyaránt. A jászságiaknak jó az edzőjük, aki az eltérő stílusú kosarasokból jó csapatot formált. A közelmúltban ellenfelünknél  volt egy kényszerű irányító csere, de ez nem okozott törést a játékukban,  az új játékmester, Pitts nagyjából hozza, amit elődje, Nelson tudott.

eredeti link

Fordulatos, végig kiélezett, szoros mérkőzésen bár a záró etapban volt előnyünk, a hajrában sajnos több labdát is eladtunk, így nagyot harcolva, minimális különbséggel de kikaptunk, így nincs meg az első idegenbeli sikerünk

KTE-Duna Aszfalt – SKC 73-72 (21-20, 23-25, 15-15, 14-12)
Kecskemét, 700 néző. V.: Cziffra, Rácz, dr. Mészáros.

KTE: Wittmann 7/3, GREEN 8/3, DJERASZIMVICS 14/3, DRAMICSANYIN 21/9, KARAHODZSICS 13.
Csere: Molnár Márton 4, Dimics 6, Mészáros.
Edző: Forray Gábor.

Sopron: Warner 12/6, Lemar, 5 TAKÁCS 8/6, Dénes 5/3, GORDON 20.
Csere: WIGGINS 11, Gilbert 2, SUPOLA 9.
Edző: Sabáli Balázs.

Wesley parádés zsákolásával kezdődött a meccs. Dénes Gabi, majd labdaszerzés után Brynton is villant, 6-3-ra elléptünk. Wesley hamar begyűjtött két személyit, majd Wittmann szerzett bravúrkosarat. Hazai részről Dramicsanyin villogott, vezetésével egy 9-2-es rohamot mutatott be és megugrott ellenfelünk, Alan kosaraival próbáltunk tapadni riválisunkra, Angelo hármasa után pedig újra nálunk volt az előny. A szakasz hajrája nagy büntetőpárbajt hozott, hazai részről Green beemelt egy hármast, 1 pontos hazai vezetéssel zárult az első negyed.

A második etap elején Dramicsanyin villanásaival továbbra is ellenfelünk vezetett. Bemutattuk a kosárszerzés minden válfaját, Lawrence büntetőből, Gordon közelről, Angelo pedig távolról talált be, sikerült fordítani. Dramicsanyin beemelte a 3. tripláját, képtelenek voltunk tartani. Djeraszimovics is beemelt egy hármast, 5-tel elléptek a hazaiak, csapatunkat ekkor a támadópattanó után, majd zsákolásból is eredményes Wesley tartotta versenyben. Angelo betörésből szerzett kosaraival egyenlítettünk, sőt labdaszerzés után egy gyönyörű Angelo-Wesley kombináció végén utóbbi zsákolt, és átvettük a vezetést. Hazai időkérés után a félidő hajrájában Wittmann dobott triplát. Mi viszont támadásban kapkodtunk, ellépett a KTE. Norbi hármasa nagyon kellett, a nem sokkal korábban a 3. hibáját begyűjtő Alan pedig egészpályás szóló végén óriásit zsákolt, így 1 ponttal mi vezettünk a szünetben.

Wesley ziccerével indult a második félidő, majd miután centerünk támadópattanót szedett és okosan kiadta, Dénes Gabi hármasával 6 ponttal megléptünk, és ezt továbbnöveltük Angelo ziccerével. E bő 2 és fél perces 7-0-s rohamunk és 8 pontos vezetésünk után időt kértek a hazaiak, és a korábban nálunk játszó center, Molnár Marci törte meg a hazaiak kosárcsendjét. Djeraszimovics lépett elő vezérré hazai oldalon, és egy 8-2-vel 2 pontra jött fel a hazai gárda, érthető volt időkérésünk. Nem hozta meg az áttörést, lendületben maradtak a hazaiak, akik figyelmetlenségünket kihasználva fordítottak. A szakasz hajrájában váltott vezetéssel haladtak a felek, Wesley kosarai révén 1 ponttal mi vezettünk a záró etap előtt.

Ez közel másfél “ponttalan” perc után Norbi ziccerével indult, majd bedobónk egy triplát is beemelt – ismét elléptünk 6-tal. Nem nyugtatta meg a csapatot, 2-re visszajött a KTE, amikor Supola Zoli szerzett fontos kosarakat. Mindkét csapat sokat hibázott, tartottuk a szűk előnyt, és ehhez kellett Norbi blokkja Dimics dobásánál. Nem egészen 2 és fél perccel a vége előtt, újabb eladott labdánk után egyenlítettek a hazaiak, időt kértünk. Sorra adtuk el a labdákat, egy 6-0-lal másfél perccel a vége előtt fordított a Kecskemét, ezután Gordon blokkolt, majd Supola 2+1-es akciójával fél perccel a vége előtt ismét mi vezettünk. Green 8 másodperccel a vége előtt betalált, visszavette a vezetést a Kecskemét – időt kértünk – Warner triplával próbálkozott, kimaradt így egyetlen ponttal kikaptunk.

Sabáli Balázs: – Az első félidőben mindkét csapatnak a védekezésben voltak problémái, nem tudtuk megvalósítani, amit Dramicsanyinnal szemben tereztünk. Szünet után mindkét oldalon feszesebb lett a védekezés és mindkét csapat több rossz döntést hozott – elsősorban mi. Szünet után tizenegy labdát adtunk el, így nem lehet idegenben nyerni. Az utolsó támadásnál meg kellett volna próbálni legalább egy faultot kiharcolni. Bosszantó, mert tényleg nagyon közel álltunk az első idegenbeli győzelem megszerzéséhez. Ami pozitívum, hogy nagyar játékosaink jól játszottak

Supola Zoltán: Pár perccel a vége előtt pár ponttal még mi vezettünk, de sajnos nem tudtunk a végéig úgy koncentrálni, ahogy kellett volna. Annak örülünk, hogy hozzá tudtunk tenni, javulunk, fejlődünk, és biztos, hogy tudunk majd még ennél jobban is játszani

eredeti link

Pénteken 18 órától Kecskeméten folytatja bajnoki szereplését csapatunk. Sabáli Balázs hazai környezetben eddig veretlen, idegenben viszont nyeretlen legénysége, szeretné megnyerni idegenben is első bajnokiját

Közel két hete nem hozott szerencsét a srácoknak, hogy “tévés” meccset játszottak, hiszen kikaptak Körmenden. Kecskeméti mérkőzésünket szintén közvetíti a televízió.
Edzőnk, Sabáli Balázs, azt reméli, országos nyilvánosság előtt szerzi meg csapata első idegenbeli győzelmét. Ez azonban nem lesz könnyű sőt szakvezetőnk kimondottan nehéz mérkőzésre számít.

Együttesünk egy összeszokott, évek óta hasonló szisztéma szerint játszó gárdához látogat, amely nagyon pontosan, tudatosan, szervezetten védekezik és támad. Az eheti felkészülés során a Kecskemét játékosainak egyéni képességeire, valamint a taktikailag igen szervezett csapatjátékára is nagy hangsúlyt fektetett a szakmai stáb. Ugyanakkor a támadást sem – amellyel azért legutóbb, a Kaposvár ellen akadtak problémák – “hanyagolták”, azt is próbálták tovább pontosítani, csiszolni. Csapatunk szakvezetője abban bízik, hogy mind védekezésben, mind pedig támadásban sikerül jó hatásfokkal megvalósítani az elképzeléseket. Ez esetben együttesünk elérheti célját, megszerezheti első idegenbeli győzelmét.

eredeti link

Welsey hamar “bemutatkozott” Hendleinnek egy óriási blokkal, ám elég idegesen kezdtünk – ahogy ellenfelünk is. Másfél perc elteltével Norbi hármasával sikerült vezetést szerezni. Lawrence is betalált távolról, ám a vendégek feleltek kosarainkra, sőt Hendlein vezérletével fordítottak is. Kapkodtunk támadásban, érthető, hogy ellenfelünk 9-6-os vezetésénél időt kért edzőnk. Wesley  újabb látványelemmel jelentkezett, ezúttal zsákolt egy óriásit, a csereként érkező Alan hármasával pedig visszavettük a vezetést. Ez elsősorban neki, és persze a csapatnak is óriási lökést adott, Wiggins vezérletével egy 11-0- rohamot mutattunk be. A “hab a tortán” az volt, hogy a szakasz Supola Zoli labdaszerzés utáni dudaszós pöcijével, és csapatunk 9 pontos vezetésével zárult.

Ennek elején a betörése közben őt “levadászó” Markovics sportszerűtlen hibája után, egy büntetőt értékesítve Molnár Marcell megszerezte első pontját tétmérkőzésen csapatunkban. Supola Zoli pillanatai következtek, majd Marci betörésből ügyes akciókosarakat is dobott. A teremburáját, gondolhatták szurkolóink, amikor Alan roppant magas ívben eleresztett dobásánál a labda – amely szinte súrolta a terem búráját –  a kaposvári gyűrűbe hullott! E duplával 30 pontosra nőtt az előny. A vége örömjátékot hozott, egy-két kaposvári hármassal, de a fölényes siker egy pillanatig sem forgott veszélyben. A stabil, szervezett védekezésre építve, könnyed győzelemmel őriztük meg hazai veretlenségünket.

Sabáli Balázs, vezetőedző:
– Ünneprontó leszek. Az öltözőben is elmondtam, hogy a győzelemnek örülök, de a mutatott játéknak egyáltalán nem. Az első öt perc a Kaposváré volt, de utána már védekezésben elvégeztük azt a feladatot, amit szerettünk volna. Mindamellett, hogy a Kaposvár gyengébben támadott, én tartottam ettől a találkozótól, és kértem is a fiúkat arra, hogy hazai pályán még nagyobb koncentrációval játsszunk. Ma ez a teljesítmény elég volt a győzelemhez, de más csapat ellen nem biztos, hogy nyertünk volna. Így kell tovább készülnünk, de ezen a mérkőzésen is látszott, hogy támadásban vannak még problémáink. Rengeteg eladott labdánk volt, és a játékosaim ki is engedtek egy kicsit, amikor már húsz pont felett járt a különbség. Ezért nem mondhatom, hogy teljesen elégedett vagyok, de a végén két olyan akció volt, amitől a színházi közönség is felébredt, és jó szájízzel fejeztük be a találkozót.

eredeti link

Szakvezetőnk kifejtette: a héten elsősorban a védekezést próbálták “csiszolni”, természetesen  az ellenfél játékaiból is készülve. Edzőnk úgy véli, holnap Spica már játszik a Kaposvárban, és szerinte a szombati ellenfelünk többre képes, mint amit az eddigi eredményei mutatnak. Ahhoz tehát, hogy folytatni tudjuk a hazai sikerszériát, az első pillanattól az utolsóig maximális koncentrációval kell játszanunk, és ahogy a bajnok, majd az ezüstérmes csapat ellen, a somogyiak ellen is nagy szükség lesz szurkolóink segítségére.

eredeti link

Amióta – közel két hete – megszületett kislánya, érezhetően hatékonyabb utolsóként szerződtetett légiósunk, a magasbedobó Lawrence Gilbert játéka. Alan Wigginshez hasonlóan ő is nagy világjáró, és neki a magyar közeg sem volt ismeretlen, hiszen két éve Pakson is eltöltött egy évadot

– Úgy két hete nagyon nagy öröm ért…
– Így van, megszületett a kislányom, Lawreen. Boldog voltam, és nagyon megkönnyebbültem, mert azért a szülés előtti napok elég stresszesek voltak a számomra. A technikának köszönhetően sikerült végig követnem szülést, és természetesen azóta is tartjuk a kapcsolatot, nap mint nap figyelemmel kísérem kislányom fejlődését.

– Gyermeked világra jötte után két nappal pedig, a te jó játékodnak is köszönhetően, “elkaptuk” a bajnokot…
– Az a csapat nagy-nagy sikere volt, nekem pedig amolyan “hab a tortán”. A csapat kislányomnak ajánlotta a győzelmet.

– Nagy világvándor kosaras vagy. Hol, merre játszottál korábban?
– A két évvel ezelőtti Pakson töltött szezon mellett kosaraztam Romániában, Finnországban, aztán Közép és Dél-Amerikában, Dominikán és Kolumbiában is.

– Akkor elég jelentős a nemzetközi tapasztalatod. Milyennek látod nemzetközi szinten a magyar bajnokságot?
– Szerintem a nemzetközi megítélése alapján a magyar egy eléggé alulértékelt, ám valójában nagyon erős bajnokság. Öt légiós játszhat egy csapatban, sok az igen jó kosaras, a bajnokság egyik fő ereje pedig abban rejlik, hogy nagyon kiegyensúlyozott, idegenben nagyon nehéz nyerni.

– Hogyan emlékszel vissza a paksi szezonodra?
– Érdekes volt. A csapatban akadt egy nagyon erős, stabil mag, amely alap volt egy jó közösség kialakulásához. Ami gondot okozott, hogy a sok sérülés miatt, elég nagy volt évad közben a változás a keretben.

– Pakson együtt játszottál egy az előző évadban itt Sopronban is méltán népszerűvé vált kosarassal…
– Ó persze, Ryannel (Ryan Watkins). Ő most Kínában van, ahol nagyon jól megy neki. Úgy tudom, ott csapatonként csak egy légiós játszhat. Ryan mindenesetre “nagy király” kint, volt huszonöt pontos, huszonhét lepattanós meccse is. Tartom vele a kapcsolatot, jól érzi magát, örülök neki.

– És te hogy érzed magad Sopronban?
– Köszönöm, egyre jobban. Itt is egy befogadó, jó közösségbe kerültem, amelyet még erősebbé kovácsolt, hogy itthon sikerült legyőzni előbb a másodikat, majd a bajnokot. Az edzésmunka nagyon színvonalas, szerintem még sok van bennünk, még sokkal jobbak is lehetünk. A hazai meccseink hangulatát nagyon élvezem, összességében egyértelmű, hogy jól döntöttem, hogy elfogadtam a soproni klub ajánlatát.

– Mint minden amerikai kosaras, nyilván te is figyelemmel kíséred az NBA-t. Ki a kedvenc játékosod, csapatod?
– Egyértelmű: LeBron James a kedvenc játékosom, és ahol ő játszik, az a csapatom. Azok után tehát, hogy az előző években a Cleveland-nek szurkoltam, most a Los Angeles Lakers lett a kedvencem.

eredeti link

Parádésan kezdett csapatunk Körmenden, ám a nyitó etap közepétől egyértelműen a vendéglátók akarata érvényesült. Játékosaink nagyon sok, szám szerint 20 labdát adtak el, ez pedig végzetesnek bizonyult és végül simán kikaptunk

Egis Körmend – SKC 95-78 (23-22, 25-15, 22-27, 25-14)
Körmend, férfi NB I, 2000 néző. V.: Kapitány, Jakab, Kovács.

Körmend: PRICE 22/12, Hammonds, FERENCZ 25/15, MCNEAILL 17/3, CSORVÁSI 14.
Cs.: Delas 8, Bradford 9/3, Németh Á., Lajsz, Oroszi.

Sopron: Warner 18/12, Lemar 9/3, GILBERT 15/9, Dénes 3/3, GORDON 18.
Cs.: Supola 5, WIGGINS 11, Takács.
Edző: Sabáli Balázs

A vendégszektort zsúfolásig megtöltő szurkolóink pár másodperc elteltével már örülhettek, hiszen Angelo megszerezte a vezetést csapatunknak, majd a triplát “vágó” Dénes Gabi, valamint Lawrence villanásaival 12-7-re elléptünk. Aztán Angelo tripláját követően kénytelen volt időt kérni a Körmend, amelyet kezdetben Csorvási Milán próbált versenyben tartani. Gilbert triplájával, majd Wesley támadópattanó utáni találatával tartottuk 5 és 10 pont közötti előnyünket. Lépéshibák miatt elveszítettünk pár labdát, a Körmend Ferencz két triplájára építve egy 8-0-lal 1 pontra feljött, így érthető volt az időkérésünk. A szakasz végén Ferencz duplájával átvette a vezetést a Körmend.

Videó: ITT

Alan egy jó büntetőjével egalizáltunk, ám a kihagyott második után Norbi visszaszedte a lepattanót, kijátszotta Lawrence-nek, aki hármassal köszönte ezt meg. Ferencz keze nem “hűlt ki”, beemelte a 3. triplát, és ez egy 7-0-s hazai futás kezdetét jelentette, így újra időt kértünk. Nem igazán segített, megzavarodtunk, sorra adtuk el a labdákat, tovább nőtt a hazai előny. Hosszú percekig nem tudtunk akciókosarat szerezni, majd egy labdaszerzés után indításból Brynton szerzett könnyű 2 pontot. Hazai időkérés után ismét a Körmend pillanatai következtek, Csorvási vezérletével, egy 9-2-vel 10 fölé nőtt a hátrány. Csapatunkat Alan próbálta versenyben tartani, sajnos kevés sikerrel. A nagyon sok, szám szerint 13 eladott sok labda miatt, 11 pontos hátránnyal zártuk az első félidőt.

Wesley büntetőivel indult a második félidő, és ezzel egy Angelo vezette 9-3-as roham vette kezdetét. Ekkor azonban két támadásból 2 triplával hamar visszaállította a félidőbeli különbséget a Körmend. Volt tartásunk, a két hazai hármasra Brynton és Lawrence révén két triplával feleltünk, és vissza jöttünk 5-re. Körmendi időkérés és dupla következett, de Wesley egy 2+1-es játékkal 4 pontosra faragta a hátrányt. Az első félidőben visszafogott Warner-Lemar duó összekapta magát, utóbbi triplájával 3-ra jöttünk föl. Ferenczet nem tudtuk tartani. Brynton két tiszta triplája után kipördült a labda, Price viszont “bevert” egyet távolról, 8 pontos hátránynál időt kértünk. A szakasz hajrájában játékosaink rendre csak 1-1 büntetőt dobtak be, így túl sokat nem tudtunk faragni a hátrányon.

Price révén hazai hármassal indult a záró etap, Supola ügyes, 2+1-es akcióval felelt. Price lépett elő a hazaiaknál, majd beszedte a 4. személyijét. Állandósult az 5 és 10 pont közötti hazai vezetés, amely pár elsietett akciónk után 10 fölé nőtt, így jött is az újabb időkérés. Supola Zoli próbálta ekkor versenyben tartani csapatunkat, de a Körmendnek MeNeaill vezérletével mindenre volt válasza, sőt az újabb eladott labdáink után a szakasz közepén közel 20 pontosra nőtt hátrányunk… elment a “hajó”, a sok eladott labda megpecsételte sorsunkat.

Sabáli Balázs: – Gratulálok a Körmendnek! Köszönjük a szurkolóinknak, hogy sokan elkísértek és buzdítottak minket, nagyon sajnálom, hogy nem sikerült örömöt szerezni nekik. Az történt, amire számítottunk, a Körmend belekényszerített minket egy olyan mérkőzésbe, amelyen nem tudtuk a saját játékunkat játszani. Sok, szám szerint húsz labdát adtunk el, ebből tizenhármat már az első félidőben. Ezek közül hét ki nem kényszerített eladott labda volt, lépéshiba, kétszer indulás, rossz, pontatlan passz. Hiába jöttünk vissza szünet után három pontra, ezután elkapkodtunk három támadást, a Körmend újra meglépett, és megérdemelten nyert.

eredeti link

A bajnok Szolnok múlt hétvégi hazai legyőzése után, szombaton kora délután újabb nagy kihívás előtt áll csapatunk, amely meglehetősen szokatlan időpontban, 14.45-től televíziós mérkőzésen Körmenden lép pályára

A mérkőzés kezdése szempontjából elég szokatlan, kora délutáni időponttal kapcsolatban vezetőedzőnk, Sabáli Balázs kiemelte: a szakmai stáb a héten szerdán megtartott, valamint a ma kora délután tartandó edzéssel próbálja hangolni a játékosokat a bioritmusuk szempontjából korántsem “meccsre hangolt” kezdési időpontra. Edzőnk elmondta, bizony a szerdán “szieszta időben” tartott edzésen ki is derült, hogy erre szükség van. Kellett ugyanis pár perc, amíg “felébredtek” a játékosok és nagyon hasznosnak ítélte, hogy ez edzésen jött ki, hiszen a meccsen már megengedhetetlen.

A Körmend eddigi három bajnoki találkozója közül a két idegenbelit, a debreceni és a pécsi meccsét elveszítette, viszont saját pályáján két vállra fektette a fehérváriakat. A vasiak a héten játszottak egy Alpok-Adria Liga mérkőzést is Ausztrában, amelyet biztosan nyertek.

Vezetőedzőnk a rivális kapcsán azt taglalta, az előző évad után Körmenden is lecserélték a légiósokat. A mérkőzésre való felkészülés során, a stáb nagy hangsúlyt fektetett az ellenfél légiósainak egyéni erősségeire. Amellett, hogy milyen hatékonysággal sikerül “féken tartani” a Körmend meghatározó játékosait, edzőnk úgy véli, fontos tényező  lehet az is, hogy mennyire engedik a Körmendnek a saját pályáján a roppant kemény, agresszív védekezést.
A két idegenbeli meccsén közel 30, viszont a hazai találkozóján csupán 20 személyi hibát ítéltek a körmendiek ellen. Az edzéseken elsősorban arra az eshetőségre próbáltunk felkészülni, hogy engedik a Körmendnek a roppant szigorú harcos védekezését, de ezzel együtt is meg kell próbálni felülmúlni őket.

A fotó a Krasznai emlékmérkőzésen készült.

eredeti link

Az első negyedben nagyon “elengedtük” a pécsi együttest és hiába fordítottunk parádés harmadik negyedünkkel, a jelek szerint ez sokat kivett a srácokból, és a zárószakaszban a kritikus pillanatokban jobban koncentráló pécsiek nyertek

PVSK Veolia – SKC 83-75 (25-16, 16-19, 19-23, 23-17)
Pécs, férfi kosárlabda NB I, 1500  néző. V.: Papp P., Jakab, Nagy V.PVSK: Pongó 5/3, TAYLOR 22/6, Budimir 12/3, CSIRICS 12/6, Horti 10.
Cs.: KESAR 15, Simon K., Antóni 7/3.
Edző: Csirke Ferenc

SKC: WARNER 16/6  LEMAR 24/9, Takács 3/3, Dénes, GORDON 14.
Cs.: Supola, Wiggins 13, Gilbert 5/3 , Molnár M.
Edző: Sabáli Balázs

Gordon révén mi szereztünk vezetést, ám erre egy Taylor vezette 12-3-mal felelt a Pécs, miközben ugyan Angelo beemelt egy triplát, de több labdát is eladtak a srácok Lemar hármasa sem adott lendületet, a szakasz közepén egy újabb eladott labdát követően indításból kapott kosár után 18-9-nél időt kért edzőnk. Ez sem segített, nem változott a játék képe, egyénileg erőlködtünk, szenvedtünk a pécsi védekezés ellen, miközben ellenfelünk villámgyorsan átváltva védekezésről támadásba, könnyű kosarakkal a most debütáló centere, Kesar révén tovább növelte előnyét. A szakasz hajrájában Wiggins villanásaival sikerült egy 6-0-lal 10 ponton belülre kerülni.

Horti kosaraival tartotta előnyét a második etap elején a Pécs. Wiggins, majd egy szépen végig játszott támadás végén, a triplát “vágó” Norbi jóvoltából próbáltunk felzárkózni. Több esély volt  közel kerülni a hazaiakhoz, ám ekkor rendre kimaradtak a dobások, így Taylor 2+1-es akciójával a szakasz közepén ismét 10 pont fölé nőtt a hátrány. Tartás azért volt a srácokban, Wesley és Brynton villant, és 7 pontra felzárkózva elértük, hogy időt kérjen a hazai szakvezető, Csirke Ferenc. Sajnos ezt Budimir hármasa követte. Váltva estek a kosarak, tartotta 8-10 pontos előnyét a Pécs. A félidő végén Angelo találataival 6 pontra csökkentettük a hátrányt.

Gordon kosarával 4 pontra zárkóztunk fel a második félidő elején, majd védekezési hibánkat kihasználva, Horti volt eredményes hazai részről. Jóval koncentráltabban kezdtük a második félidőt, mint a meccset, Lemar 2+1-es akciójával, valamint Angeli büntetőivel 1 pontra feljöttünk. Csirics és a szintén 2+1-et “elővezető” Taylor jóvoltából 6 ponttal ellépett a Pécs. Csapatunkat ekkor Brynton vette vállaira, duplát, majd hármast dobott, és ismét ott lihegtünk a hazaiak nyakán. Összeállt a védekezés, Angelo villanásával fordítottunk, majd passzából Wiggins zsákolt. Parádés 18-9-es bő 6 percet produkálva, 3 pontos előnnyé alakítottuk a szünetbeli 6 egységnyi hátrányt – időt kértek a hazaiak. Lendületbe jöttünk, Angelo és Brynton tarthatatlanok voltak, szűkebb időszakra levetítve a szakasz közepén egy 14-0-t “repesztettünk” és 8 ponttal elléptünk. A vendéglátók hosszabb kosárcsendjét egy kiegészítő játékos, Antóni törte meg triplával, amellyel nagy lökést adott övéinek. Csirics is beemelt egy hármast, megtört a lendületünk. Antóni büntetőivel egalizált a 8-0-t bemutató hazai együttes, érthető volt időkérésünk. A negyed végén Kesar bedobta, Wesley viszont kihagyta a büntetőket, így 2 pontos hazai vezetéssel fordultak a záró szakaszra a felek.

A befejező etap Alan 2+1-es akciójával indult, ám felvillant az első percek “rémképe”: lassú, körülményes támadásainkat megkontrázva, egy 6-0-t mutattak be a hazaiak, időt is kért edzőnk. Brynton faragott a hátrányon egy trojkával, majd Angelo harcolt ki támadóhibát. Ha szűken is, de a hazaiak vezettek, de tapadtunk rájuk. Sajnos a dupla-duplát elérő Welsley hadilábon állt a büntetők értékesítésével. A szakasz közepén a türelmesebb hazaiak Kesar és Budimir találataival 6 ponttal elléptek, így ismét időt kértünk. Wiggins duplájára, majd Gilbert hármasára is Csirics felelt triplával, majd másfél perccel a vége előtt, Taylor betörése után eldőlt a mérkőzés. A hajrában, a kritikus pillanatokban jobban koncentráló hazaiak nyertek.

eredeti link

Szombaton 18 órakor az előző bajnokság ezüstérmese, a Falco ellen kezdjük meg a bajnoki szereplést, amellyel a közelmúltban két edzőmeccset is játszott csapatunk

Sabáli Balázs legénysége meglehetősen zaklatott felkészülési időszakon van túl. Mint azt már honlapunkon megírtuk, csapatunk egyik új szerzeménye, Farkas Attila nincs játékra kész állapotban, az ő szerződését szüneteltetjük, ráadásul a felkészülés hajrájában egy éppen a Falco elleni edzőmeccsen megsérült amerikai középjátékosunk, Wesley Gordon.

– Farkas Attila sérülése és kiválása mennyire nehezítette a felkészülést? – kérdeztük csapatunk vezetőedzőjét.
– Eléggé összekuszálta a szálakat, és bizonyos mértékig az átigazolási koncepciónkat is átalakította. Az ötödik légiósunkat már úgy szerződtettük, hogy sejtettük, hogy Attilára jó ideig nem számíthatunk, eredetileg más posztra szerettünk volna igazolni. Most már próbálunk csak előre nézni, és ezzel a kerettel szeretnénk a lehető legjobb eredményt elérni.

– És mi lehet ez a legjobb eredmény?
– Bár láttam már néhány riválisunk néhány edzőmeccsét – többét viszont még nem – úgy gondolom, erről jelen pillanatban korai lenne még bármit is mondani. El kell telnie néhány fordulónak, hogy kialakuljanak az erőviszonyok. Úgy látom, ez a mostani egy egységes, jó szellemű, jó mentalitású társaság – remélem, ez majd a pályán is megmutatkozik.

–  Szurkolóinkat jelen pillanatban az érdekelheti leginkább, mi a helyzet az edzőmeccseken jó benyomást keltő centerünkkel, Wesley Gordonnal?
– Játékra kész, mint minden játékos, aki most itt van velünk. A nehézségek ellenére, optimistán várjuk a szezont.

– A nyitányon azt a Falcót fogadja a csapat, amellyel a felkészülés során kétszer is összemérte erejét. Ennek tükrében mi várható a bajnoki rajton?
– A két csapat egyik edzőmeccsen sem játszott a teljes keretével, de azért valamennyire megismerhette egymást. Az edzőmeccsek alapján próbáltunk a lehető legalaposabban felkészülni a szombathelyiekből, persze egészen más a tétmérkőzés, mint az edzőmeccs. Hazai  környezetben, szurkolóink előtt, az ő segítségükkel szeretnénk győzelemmel kezdeni az évadot.

Sikeresebb, nyugodtabb szezont
Csapatunk szereplésével kapcsolatos elvárásokról klubunk ügyvezetője, Pojbics Szabolcs röviden, lényegre törően ennyit mondott:
mindenképpen nyugodtabb, sikeresebb szezont szeretnénk, mint amilyen az előző évad volt.

eredeti link

Úgy tűnik, Angelo Warner személyében remek irányítóra bukkantunk. A bajnokságot megelőző edzőmeccsek többségén a 26 éves, 188 centi magas kosaras volt a csapat egyik legjobbja, most őt próbáljuk bemutatni olvasóinknak

– Miután elkerültél Amerikából és mielőtt Sopronba kerültél, innen nézve elég különleges helyeken játszottál, Bosznia-Hercegovinában és Mozambikban. Milyen volt a bosnyák bajnokság?
– Mivel az volt az első európai liga, amelyben játszottam, túl sok összehasonlítási alapom nincs. Két-három csapat kiemelkedett a mezőnyből, úgy érzem, jó és erős liga.

– Egyénileg remek statisztikákat produkáltál, pontban (20,4) és gólpasszban (8.1) is a bosnyák bajnokság legjobbjának bizonyultál. A csapatod, a Vogosca Szarajevo viszont nem jutott be a rájátszásba, éppen lemaradt róla…
– Ez így igaz, egyetlen hellyel maradtunk le. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az elvárás csapatunkkal szemben az volt, hogy biztosan, gond nélkül maradjon bent az élvonalban. Ehhez képest, amit elértünk, messze erőn és várakozáson felüli eredmény volt.

– És milyennek találtad, hogy tetszett az afrikai kosárlabda, az ottani Bajnokok Ligája?
– Érdekes… ez egy nyári bajnokság, bő egy hónapig játszottam ott. Sok jó játékos szerepelt a ligában, ám érdemi csapatépítésről nem igazán lehetett beszélni. Az egy hónap alatt, nyolc meccset játszottunk, az egyéni képességekre épültek a csapatok.

– Hogy látod az alakuló új csapatodat, az SKC-t?
– Nem készülünk túl régóta együtt. Úgy gondolom, napról napra jobbak és jobbak leszünk, már a múlt heti edzőmeccseken sokkal jobban ment a játék, mint az azt megelőző héten lejátszott találkozókon. Kell még azért idő, hogy teljesen összeálljon a játék. Közösségként nagyon jónak tűnik a társaság, mindenben próbáljuk segíteni egymást.

– Van kedvenc NBA-csapatod és példaképed?
– Orlandói vagyok, így a Magic sikeréért szorítok. A kedvenc játékosom – példaképnek azért nem mondanám – viszont a Portland csapatában játszik, az irányító, Damian Lillard.

– A szabad idődet mivel töltöd a legszívesebben?
– Barátnőmmel és a két éves kisfiammal. A párom hamarosan utánam is jön Sopronba, a gyermekünkre pedig a nagyszülők vigyáznak majd.

eredeti link

A múlt heti edzőmeccseken természetesen szurkolóink érzékelték: nem volt ott a találkozókon csapatunk nyáron igazolt korábbi válogatott kosarasa, Farkas Attila

Amint arról klubunk vezetősége honlapunkat tájékoztatta, a felkészülés kezdetén csapatunknál edzésbe álló játékos olyan sérülést szenvedett, amelyből a rehabilitáció várhatóan hosszabb időt, hónapokat vehet igénye. Ezért klubunk határozatlan időre szünetelteti Farkas Attila szerződését.

eredeti link

Jól kezdte tartalékos csapatunk a Körmend ellen a Krasznai-emlékmérkőzést, ám az első negyed második felében fordított, majd a félidő hajrájában 10 pontosra növelte előnyét a Körmend. Bár szünet után is akadtak jó időszakaink, a kritikus pillanatokban a rendre újítani képes körmendiek nyertek

Sopron KC – Egis Körmend 66-71 (20-25, 14-19, 20-14, 12-13)
Sopron, Krasznai emlékmérkőzés 800 néző. V.: Pálla, Boros, Kulcsár.

SKC: WARNER 23, SUPOLA 8/6, Gilbert 8/3, Dénes, WIGGINS 11/3.
Cs.: Lemar 4, Takács 8/6, Molnár 3, Werner 3.

Angelo vezérletével kimondottan jól kezdtünk, és a szerdán megsérülő Wesley-t nélkülözve 13-8-ra vezettünk a nyitó etap közepén. Sajnos a szakasz második felében nagyot fordult a játék menete, ellenfelünk jó dobóformát mutatva könyörtelenül kihasználva védekezési hibáinkat fordított, és 5 pontos előnnyel térhetett pihenőre.

A második szakasz első fele kiegyenlített játékot hozott, majd a félidő hajrájában ismét ellenfelünk játszott pontosabban. Érezhető volt, hogy palánk alatt mind létszámban, mind súlyban “vékonyak” vagyunk, ellenfelünk egyik legjobbja a center, Csorvási Milán volt, aki 12 ponttal és 7 lepattanóval állt félidőben. Tőlünk Warner mellett, a két triplát “vágó” Takács Norbi volt dicsérhető.

Szünet után Alan Wiggins és Supola Zoli is feljavult, “megrázta magát”. A szakasz közepén 5 pontra feljöttünk, a negyed végén pedig 4 ponttal “ment” a Körmend.
A záró etap elején ismét ellépett ellenfelünk – Brynton kisebb sérülés miatt kevesebbet játszott csapatunkban, s bár mindent megtettünk, a végén nem sikerült fordítani.

A Krasznai emlékmérkőzés legjobb soproni játékosa, Angelo Warner lett.

eredeti link

A jó első negyedet követően, inkább a Falco csapatánál  volt az előny a múlt heti szombathelyi meccs visszavágóján, ám csapatunk nem “engedte el” a szombathelyieket és a végén döntetlenre mentette a találkozót. Hosszabbítást nem játszottak. A második félidő elején, sajnos Wesley Gordon bokasérülést szenvedett

SKC-Falco KC 74-74 (19-16, 18-22, 19-19, 18-17)
Sopron, felkészülési mérkőzés, 600 néző. V: Pálla, Boros, Kulcsár.

SKC: WARNER 23, LEMAR 13/3, GILBERT 11/9, Dénes, Gordon 6.
Cs.: WIGGINS 14/6, SUPOLA 6/3, Molnár, WERNER.

Csapatunkból e meccsen sérülés miatt Élő, Farkas és Takács hiányzott, a Falcóból pedig Váradi. A két csapat, másfél hét múlva Sopronban egymás ellen kezdi bajnoki szereplését.

Ennek megfelelően túl sok taktikai elemet nem lehetett látni, az első negyedben Brynton Lemar villanásaira építve jobbára mi vezettünk, ellenfelünket Norfleet tartotta versenyben.

A második etap Alan Wiggins kosarával kezdődött, erre azonban egy 13-2-es “száguldással” felelt ellenfelünk, ekkor úgy tűnt, a tegnapi, Révkomárom elleni meccs fáradtsága kiütközött a srácokon. A dobások nem sikerültek, eladott labdák is becsúsztak, védekezésben pedig le-lekéstek a fiúk, és ezt a Falco könyörtelenül büntette. A félidő hajrájában legújabb légiósunk, Lawrence Gilbert, valamint Angelo Warner jó megmozdulásaival sikerült felzárkózni.

Légiós ötössel és zónával kezdtük a második félidőt, azonban Wesley Gordon szünet után hamarosan bokasérülést szenvedett – első látásra rándulásnak tűnik. A közjáték megzavarta csapatunkat, ellépett a Falco. A szakasz hajrájában a révkomáromiak ellen – finoman fogalmazva – nem brillírozó Alan Wiggins vette vállaira, de Supola Zoli és Brynton villanásai is jól jöttek.
A záró etapban továbbra is a vendégek vezettek, de Gilbert, Wiggins és Warner révén nem “engedtük el” ellenfelünket. A végjátékban Werner Vitya szerzett kulcsfontosságú lepattanót, majd Dénes Gabival “kooperálva” labdát, és a  végén Warner 2+1-es akciójával döntetlenre mentettük a meccset.

eredeti link

A második félidő Benke Szilárd hármasával kezdődött, Vojvoda kosarával pedig 12 pontra nőtt az előny. Ekkor jött egy hullámvölgy, és a szakasz közepére megfelezte hátrányát Hollandia. A kritikus helyzetben Perl lépett elő, visszaverte az ellenfél felzárkózási kísérletét válogatottunk.
A záró etapban is a kiélezett pillanatokban mindig akadt valaki, aki egy-egy kisebb holtponton át tudta lendíteni a csapatot, amely végül bravúros és egyben magabiztos győzelmet aratott, és így, megnövekedett önbizalommal fogadhatja hétfőn az olaszokat Debrecenben.

Fotó: fiba.com

eredeti link

A révkomáromi mérkőzést követő napon Szombathelyen, az ezüstérmes Falco otthonában lépett pályára csapatunk, és 4 ponttal győzött

Falco KC – SKC 74-78 (19-17, 11-22. 24-23, 20-16)
SKC: WARNER 15/6, LEMAR 25/3, Supola 7/3, Dénes 5/3, GORDON 15.
Cs.: Wiggins 4, Takács 5/3, Molnár 2, Werner.

Bár a második napon a második edzőmeccset játszották a srácok, ma Szombathelyen sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtottak, mint tegnap, Révkomáromban.
Az ezúttal nagyobb hullámvölgyek nélkül játszó csapatunk, remek második negyedet produkálva, megnyerte a találkozót a bajnoki ezüstérmes Falco otthonában. Wesley Gordon (15 pont, 12 lepattanó) ismét dupla-duplát ért el.

Videó: J.Sz.

eredeti link

Révkomáromban pazar első negyedet produkált és sokáig vezetett csapatunk, ám a 3. negyed második felében jött egy rövidzárlat, s végül alulmaradtunk

MBK Rieker Komárno – SKC 75-69 (13-26, 23-12, 18-10, 21-21)
Komárno, nemzetközi felkészülési mérkőzés

SKC: Warner 15/3, Lemar 9/3, Takács 6/6, WIGGINS 12/3, GORDON 12.
Cs.: SUPOLA 13/9. Dénes, Molnár M. 2, Buzsáki. Werner.

Kiválóan kezdtünk és a két amerikai “kisember”, Warner és Lemar vezérletével jelentős előnyt szereztek a srácok. A második negyedben megtört a lendület, magukra találtak a hazaiak, fel is zárkóztak.
A második félidő kiegyenlített játékkal kezdődött, Supola, Wiggins és a 12 pontos, 11 lepattanós dupla-duplával záró Gordon jóvoltából tartottuk a szűk előnyt. A harmadik negyed második felében jött egy hosszú, mély hullámvölgy és egy 11-1-es rohammal fordítottak a hazaiak. A záró etapban a Komárno tartotta 5 pont körüli előnyét.

Videó: J.Sz.

eredeti link

Az előző évadban a francia másodosztályban kosarazott, és ott két csapatban is megfordult csapatunk amerikai hátvédje, Brynton Lemar. A felsőőri edzőmeccsen 17 pontig jutó játékosunkkal, a vele Franciaországban történetekről is beszélgettünk

– Hogy látod, melyik a jobb bajnokság, a francia másodosztály, vagy az amerikai, egyetemi? – kérdeztük “bemelegítésként” Bryntont.
– Úgy gondolom, a francia – felelt hátvédünk. Nagy iramú a játék, mint az amerikai egyetemi bajnokságban, de amíg az NCAA-ban fiatal amatőr egyetemisták játszanak, addig Franciaországban, már a másodosztályban is sok a tapasztalt, rutinos profi kosaras, akik a játékot már jobban átlátják.

– Franciaországban két csapatban is játszottál, előbb a Nancy, majd a Caen együttesében. Hogy alakult ez így?
– A Nancy elnöke egy nappal azután, hogy aláírtam a klubhoz a szerződést, elhunyt. Elkezdtük a szezont, nem is ment rosszul a játék, de az új vezetőség tapasztaltabb játékosokat szeretett volna a csapatban látni, ezért a helyemre egy harminckét éves játékost vittek. Pedig jól, nyolc győzelemmel és három vereséggel álltunk. Jókor jött nekem a Caen megkeresése, a szezon második felét ott töltöttem. Úgy érzem, minden szempontból nagyon sokat tanultam a francia másodosztályban.

– Hogy érzed, milyen fizikai állapotban érkeztél Sopronba?
– Nem “hagytam el” magam, folyamatosan edzettem. Volt, hogy egyedül, erőnléti munkát, vagy dobógyakorlatokat végezve és volt, hogy több profi kosarassal együtt játszottunk, így úgy érzem, jó állapotban vagyok.

– Az NBA-ben van kedvenc csapatod, játékosod?
– Csapatom van, mégpedig a Lakers. San Diego-ban élek, amelyhez az NBA-városok közül Los Angeles van a legközelebb. Sajnos az utóbbi években nem igazán ment neki, a város másik együttese, a Clippers sikeresebb volt. Ennek ellenére a hagyományai miatt is a Lakers a népszerűbb. Most ráadásul, hogy LeBron James is a Lakershez igazolt, nagy reményekkel várom az NBA-szezont.

– A szabadidődben mivel szeretsz foglalkozni?
– Imádok filmeket nézni, és e tekintetben “mindenevő” vagyok. Szeretem a horrort, a sci-fi-t a vígjátékokat és az akciófilmeket is.

Fotó: gunners.at

eredeti link

Győzelemmel kezdte csapatunk a felkészülési mérkőzések sorozatát.

Oberwart Gunners – SKC 61-80 (14-14, 21-26, 14-19, 12-21)
SKC: WARNER 17/12, LEMAR 18/3, Takács 6/6, Wiggins 2, GORDON 9.
Cs.: SUPOLA 8/3, MOLNÁR M. 2, Dénes 5, Werner 4, Buzsáki 7/3.

Angelo Warner 17 pontos, 10 gólpasszos dupla-duplával zárta az osztrákok elleni összecsapást, amelyen a kiegyenlített első negyed után fokozatosan elhúzva az ellenféltől, közel 20 pontos győzelmet arattak a srácok. Wesley Gordon 9-9 pontig és lepattanóig jutott – 4 blokkal, és magyar játékosaink is hozzátették a magukét.

Fotó: gunners.at

eredeti link

Az előző évadban Ausztriában kosarazott, most előző – és egyben első európai – állomáshelyének szinte a szomszédságába tért vissza kontinensünkre csapatunk új középjátékosa, Welsey Gordon. A fiatal, 24 éves, az előző évadban Ausztriában, a Fürstenfeld csapatában dupla-duplát (15,7 pont, 12,3 lepattanó) átlagoló kosarast próbáljuk bemutatni szurkolóinknak

Wesley Gordon csak a rúdon “lóg”, az előírt gyakorlatokat fegyelmezetten végzi

– Az előző volt az első profi évadod Európában. Nagy a különbség az amerikai egyetemi bajnokság és az osztrák élvonal között?
– Úgy vélem elég nagy, mind az edzésmunkában, mind a játék iramában és intenzitásában, mind pedig a játékvezetői felfogásban.

– Mennyire volt nehéz “belerázódnod”, átállnod az európai stílusra?
– Az egyetemi bajnokságban Amerikában óriási az iram a meccseken, Ausztriában nem volt akkora. Amit mégis a legnehezebb volt megszokni, az a játékvezetői felfogás. Kezdetben bizony eléggé zavart, hogy kevésbé engedik a fizikális, test-test elleni játékot, és az is, hogy a lépéshibát mennyivel szigorúbban ítélik meg. Kellett bő egy, másfél hónap, amíg megszoktam.

– Példaképed, esetleg kedvenc NBA-csapatod van?
– Kedvenc játékosom LeBron James, elsősorban neki szorítok, no meg persze annak a csapatnak, amelyikben ő játszik… így az előző években a Cleveland Cavaliers-nek, most pedig a Los Angeles Lakers-nek.

– Milyenek az első benyomásaid csapatunknál?
– Csak pár napja vagyok itt. Kedvesek a játékostársak és úgy látom, nagyon profi, jól megtervezett a szakmai munka a csapatnál, úgyhogy eddig minden rendben van.

– A szabadidődet mivel töltöd a legszívesebben?
– Szeretek a természetben sétálni, mászkálni, kisebb hegyekre felmászni. Ezen kívül, mint a fiatalok többsége én is szívesen töltöm a szabadidőmet a barátaimmal.

eredeti link

Elkészült csapatunk felkészülési programja, megvannak az edzőmeccsek játéknapjai. A bajnokság szeptember 29-i rajtja előtt, együttesünk a tervek szerint összesen hat edzőmeccset játszik, az első hármat idegenben, majd hármat hazai környezetben. A pontos kezdési időpontokról időben tájékoztatjuk szurkolóinkat

A tervezett program:
Szeptember 8.: Oberwart – SKC
Szeptember 11.: Komárno – SKC
Szeptember 12.: Falco – SKC (zárt kapuk mögött)
Szeptember 18.: SKC – Komárno
Szeptember 19.: SKC – Falco
Szeptember 22.: SKC – Körmend (Krasznai emlékmérkőzés)

eredeti link

Újabb játékos szerződtetéséről kapott hírt honlapunk, klubunk vezetőségétől. Leigazoltuk az egyes és a kettes poszton bevethető Molnár Marcellt

Legújabb játékosunk Nyíregyházán nevelkedett, 24 éves és 183 centi magas. A 2015-16-os szezonig szülővárosa csapatában játszott, majd a MAFC-hoz igazolt, a legutóbbi évadot pedig Jászberényben töltötte. Az ő szerződtetésével teljesnek tekinthető csapatunk felnőtt korú magyar magja a következő évadra, egy tehetséges, utánpótlás korú középjátékossal egyeztet még a vezetőség.

A jelenlegi keret a 2018-19-es szezonra:
Dénes Gábor, Élő Bálint, Farkas Attila, Molnár Marcell, Supola Zoltán,Takács Norbert, Werner Viktor.

Szakvezetésünk amellett, hogy a hazai állomány kialakításán dolgozott, már keresi a külföldi kosarasokat is a következő évadra.

Fotó: www.jkse.hu

eredeti link

Változás történt csapatunk szakmai stábjában, amely egy fiatal szakemberrel bővült

Szakmai igazgatóként továbbra is Sterbenz László fogja össze, koordinálja és felügyeli a szakmai munkát, csapatunk szakvezetője pedig Sabáli Balázs marad.

Segítőjének érkezik a fővárosból, a MAFC-tól Bors Miklós, aki a nagy múltú fővárosi együttesnél előbb az utánpótlásban dolgozott, majd a felnőtt együttesnél segítette a vezetőedző munkáját.Horváth Szabolcs teszi teljessé a szakmai stábot, aki erőnléti edzőként dolgozik csapatunknál.
Hír még csapatunk háza tájáról, hogy a következő évadban nem indítunk U23-as csapatot az NB I B-ben.

Fotó: pbs.twimg.com

eredeti link

Farkas Attila után, újabb tapasztalt magyar játékos szerződtetéséről adott hírt klubunk vezetősége. A 2018-19-es évadban, csapatunkat erősíti az előző két évadban Pécsett kosarazó Supola Zoltán

A 30 éves, 191 centi magas, elsősorban hátvédként, azaz a kettes poszton bevethető rutinos kosaras, az előző évadban 8,3 pontot és 3,3 lepattanót átlagolt Pécset. Ellenünk Sopronban 13, Pécsett pedig 10 pontig jutott.
Supola Székesfehérváron lett élvonalbeli kosaras, legújabb szerzeményünk mielőtt Pécsre szerződött volna, az Alba csapatában kosarazott, leszámítva azt a 4 szezont, 2007 és 2011 között, amíg Angliában tanult.

Fotó: www.pvsk-panthers.hu

eredeti link

Zajlik az élet csapatunknál, újabb változásokról adott hírt szakvezetésünk. Két újabb játékos távozott csapatunktól, viszont az első új igazolásunk is megvan

Tóth Geri 6, Kántor Olivér pedig 4 Sopronban töltött évad után távozik csapatunktól. Gerinek korábban voltak kimondottan jó szezonjai csapatunkban, ám amint szakvezetésünk fogalmazott, mindkét fél úgy látta: szerencsésebb, ha külön utakon folytatják. Olivér 4 esztendőt töltött Sopronban, az ő esetében is hasonló volt a helyzet, mint Geriében. A klub vezetősége mindkettejüknek köszöni az elmúlt években a csapatért végzett munkáját és sok sikert kíván nekik.

Az új szerzeményünk a rutinos, az elsősorban négyes, de adott esetben ötös poszton is bevethető Farkas Attila, aki az előző évadban a DEAC játékosaként, az alapszakaszban debreceni győzelemmel végződő soproni találkozón, sok borsot tört orrunk alá. A 31 esztendős, 208 centis kosaras korábban az Egyesült Államokban tanult. Magyarországon mielőtt Debrecenbe szerződött, jó néhány klubban – köztük több élcsapatban – megfordult, játszott Nyíregyházán, az Albacomp együttesében, Pakson és hosszabb ideig Körmenden is.

Fotó: www.facebook.com/pg/deackosarlabda/photos/

eredeti link

Bár a vezetőség szívesen hosszabbított volna vele, távozik csapatunktól Mészáros Máté

A tavaly nyáron Kecskemétről igazolt hátvéd távozásáról ügyvezetőnk, Pojbics Szabolcs tájékoztatta honlapunkat. Kifejtette: az előző évadban Máté egyike volt a csapat azon kevés játékosának, akinek mind hozzáállásával, mind pedig a teljesítményével elégedett volt a klub és a szakvezetés. Éppen ezért több alkalommal is kísérletet tett arra, hogy maradásra bírja a kosarast, de ő a távozás mellett döntött. Ügyvezetőnk hozzátette, a kosaras elmondta neki, nem szakmai oka van távozásának. Zárszóként ügyvezetőnk annyit mondott, sajnálja, de elfogadja Máté döntését.

Maga a kosaras távozása kapcsán honlapunknak annyit mondott, szeretett csapatunkban játszani, végig büszkén viselte a soproni mezt. Az utolsó mérkőzés utolsó pillanatáig próbálta tudása legjavával segíteni a csapatot. Mészáros Máté kifejtette: úgy érzi, ebben a sikertelen évadban is nagyon sokat tanult, köszöni a lehetőséget és a bizalmat a klub vezetésének és a szakmai stábnak. Az utolsó, budapesti mérkőzésen kivívott győzelem után – köszönhetően a csapatot a MAFC otthonába a playout meccsen is elkísérő szurkolók által teremtett hangulatnak, – jó érzésekkel távozik csapatunktól. Távozása kapcsán Máté megerősítette, hogy nem a gyenge szereplés és nem szakmai okok miatt távozik, annak oka meglehetően összetett – ennél többet nem árult el.
Máté, köszönjük, amit az SKC-ért tettél, további pályafutásodhoz pedig sok sikert kívánunk!
Sopronban mindig szívesen látunk.

eredeti link

Pár napja, a csapatunk szakmai irányítását a szezon közben átvevő korábbi sikeredzőnk Sabáli Balázs értékelte a hosszabbításos fővárosi győzelmünkkel, az élvonalban való bennmaradásunkkal záruló évadot. Most a klubunkat hét esztendeje irányító ügyvezetőnkkel, Pojbics Szabolccsal beszélgettünk kicsit a közelmúltról, a magunk mögött hagyott évadról és a jövőt is érintettük

– Pár éve még meghatározó csapatnak számítottunk kupadöntővel, bajnoki bronzzal. Az utolsó három évadban viszont a 6., a 10. és a 13. helyen végzett csapatunk. Egyértelműen hanyatló a tendencia, de erősebb megfogalmazásban zuhanórepülésnek is nevezhetnénk. Mielőtt a most befejeződött évadot kezdenénk boncolgatni, arra lennénk kíváncsiak, van-e összefüggés a gyengébb és gyengébb eredmények között, vagy minden szezon külön értékelendő?
– Még mielőtt rátérnék a válaszra, úgy érzem, először elnézést kell kérnem szurkolóinktól a nemrég befejeződött évadban nyújtott szereplésért – minden tekintetben elmaradtunk a várakozástól. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, azért tudni kell, hogy két éve, amióta a Dömperrel kötött szerződésünk lejárt, főtámogató nélkül működik a klub. Az anyagi lehetőségeink beszűkültek, és ez egyértelműen visszaköszön az eredményekben, pontosabban az eredménytelenségben. Ezt egyébként már korábban többször is jeleztem a tulajdonosi kör felé, hogy ez az út ide vezethet. Azt gondolom, az önkormányzat a lehetőségeihez képest próbálta, próbálja segíteni a klubot, de úgy gondolom, mint minden téren, ezen is jelentős előrelépésre lenne szükség. Ilyen kondíciókkal, mint amilyenekkel a most befejeződött évadot lejátszotta a csapat, nem szabad nekivágni az élvonalnak. Ezzel kapcsolatban zajlanak az egyeztetések a többségi tulajdonos önkormányzattal. Reméljük, ezen megbeszélések sikeresek lesznek, ahogy szurkolóink, úgy mi vezetők sem szeretnénk még egy ilyen évadot. Vezetésünk a többségi tulajdonossal egyetemben nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Dömper kiesésével keletkező “űrt” betöltsük. A régióban már szinte mindenkit megkerestünk, célunk ezzel, hogy a következő évadban már egy gazdaságilag érezhetően stabilabb lábakon álló SKC szerepeljen – remélhetőleg a nemrég befejeződöttnél sokkal jobban – a bajnokságban.

– Egyértelmű: beragadtunk a rajtnál. Ez minek volt betudható, és a tabella alján elfoglalt pozíciónknak milyen hatása volt a szereplésre, a szezon második felében?
– Váradi Kornél szerződtetését én szorgalmaztam, úgy éreztem, hatékony, működőképes lehet a felállás egy fiatal, ambiciózus vezetőedzővel és mögötte Sterbenz László személyében, egy tapasztalt szakmai igazgatóval. Anyagi lehetőségeinket figyelembe véve a légiósok kiválasztását, ahogy az előző években is egyértelműen a szakmára, a szakvezetésre bízta a klub vezetése, voltak évadok, amikor ez működött. Azért ragaszkodtunk ehhez, mert érdemben a szakma a saját maga által kiválasztott játékosoktól követelhet, a vezetőség pedig akkor kérhet számon a szakmától, ha a keret kialakítását meghagyja neki, az ő privilégiumának. Sajnos az öt légiós közül hármat, Lamb Autrey-t, Josh Greenet és az ugyan ponterősen játszó, de emberileg és mentálisan csalódást okozó Európa-bajnok, Sasa Zagoracot – akinek egyértelműen vezér szerepet szántunk – el kellett küldeni, le kellett cserélni. Az új edzőnek három új játékossal nagyon nehéz lélektani helyzetben, a tabella alján veszélyeztetett pozícióban, bizonyos fokig új csapatot kellett megpróbálni építenie…

– Három légióst és edzőt váltottunk szezon közben. E váltások mennyire jöttek be?
– Elképzelhető, ha nem lépjük meg e változtatásokat, akkor most a beszélgetés vége egészen másról szólna, mint hogy a következő évadra hogyan próbálunk ütőképesebb, az A-csoportban versenyképesebb csapatot kialakítani.. Az egyéni képességek alapján jobban is bejöhetett volna. Ennek voltak jelei néhány mérkőzésen, ám összességében, ahogy értékelésében vezetőedzőnk is elmondta, rossz volt a “kémia” a csapaton belül. Ő is megemlítette, s a tényszerűség kedvéért hadd csatlakozzam, hozzá: bizonyos fokig azért ebben a gyenge szereplésben azért közrejátszott az a sérüléshullám is, amely a csapatot sújtotta. Nem szívesen hivatkozom erre, hiszen más csapatoknál is voltak sérülések, de volt, hogy hetekig Watkins szinte egyedül volt két méteren felüli bevethető játékosunk, és nem, vagy alig volt olyan mérkőzésünk, amelyeken a teljes kerettel tudtunk felállni.

– Az “igényeket” egyre lejjebb és lejjebb adtuk: az eredeti nyolcba kerülés helyett először az alsóházi rájátszást, majd a playoutot próbáltuk elkerülni, végül egyetlen célt sikerült megvalósítani, a bennmaradást. Ez sikerült, hogy tetszett a lefújást követő szurkolói eufória, a szinte bajnokcsapatnak kijáró ünnepléshez?
– Az évad közben nyilván az eredmények alakulásának tükrében fogalmazódtak meg és változtak az elvárások. A playout-ig az előbb említett okok és folyamat miatt, semelyik célt nem tudtuk elérni, pedig valóban egyre lejjebb és lejjebb adtuk…  Szerencsére a végén ez a valóban – finoman fogalmazva – nem igazán egységes társaság azért a playout-ban megpróbált egy irányba húzni, és ezt a szurkolók, akik ellátogattak Budapestre, a drámai végjátékban kivívott győzelem és bennmaradás után nagyra értékelték. Ennek akkor, abban a pillanatban valóban lehetett örülni, de az odáig vezető utat – nyilván szurkolóinkkal együtt – a jövőben  inkább elkerülnénk…

– Hogyan, merre tovább SKC, egyeztettek-e már a szakmai stábbal a jövőről, van-e terv megtartani valakit a keretből a légiósok közül?
– Az nem titok, hogy Sabáli Balázzsal a kispadon képzeljük el a folytatást, ő pedig már említette, hogy a légiósok közül egyedül Watkinst tartaná meg. Ebben egyetértünk és támogatjuk, valóban Ryan volt, akinek mind teljesítményével, mind pedig sportemberi hozzáállásával maximálisan elégedettek lehetünk. Emellett először a magyar magot kellene összeállítani. A klub vezetősége tisztában van vele, hogy a magyar állomány frissítésre, erősítésre szorul. Ez nem újkeletű dolog, erre az előző szezonokban is tettünk kísérleteket, ám ezek – többnyire anyagi, de volt, hogy más okokból – rendre meghiúsultak. Most e tekintetben a tulajdonosi kör, az önkormányzat támogatásával mindenképpen érdemi eredményeket akarunk elérni. Abban pedig a korábban említett okok miatt következetes marad a vezetés, hogy a keret kialakítását – természetesen az anyagi lehetőségek figyelembe vételével – a szakmai stábra bízza.

eredeti link

Minden jó, ha a vége jó tartja a mondás. Nos, bár az SKC férfi kosárlabdacsapatának kedden Budapestre ellátogató szurkolói, szinte bajnokokként kijáró ünneplésben részesítették az NB I-ben való bennmaradást a MAFC otthonában hosszabbításos győzelemmel kiharcoló soproni gárdát, a szurkolóknak túl sok örömre nem volt okuk. Sabáli Balázzsal, a csapatunk irányítását a szezon közben átvevő szakvezetővel értékeltük a csapat szereplését

– Sereghajtó pozícióban vetted át a csapatot. Ez mentálisan mennyire érződött a játékosokon, és ennek mekkora szerepe volt a folytatásban?
– Először is irányítót kellett keresni és a szezon közepén meglévő szűkös piaci lehetőségek mellett, Parker tűnt a legjobb megoldásnak. A kérdésre felelve leginkább letörtséget, csalódottságot éreztem a játékosokon, mert a szezon elején nem úgy jöttek az eredmények, ahogy remélték. Mégsem ez volt a legnagyobb gond, hanem, hogy nem sokkal azután hogy átvettem a csapatot, szinte magas játékos nélkül maradtunk. Dénes Gabit operálni kellett, Zagorac edzésen Achilles-sérülést szenvedett, Geri pedig a ZTE ellen a második percben a vádliján sérült meg. Zagoracról először azt mondták két hét múlva már játszhat, majd ez módosult hat hétre, így lépnünk kellett. Maradt bevethető palánk alatti játékosként Watkins és a fiatal Bagó, Takács Norbinak, sőt, volt még, hogy Mészáros Máténak is négyest kellett játszani. Egyéb nehézségeink is voltak, de érdemes lenne megnézni, az egész évad során összesen hány alkalommal tudtunk a teljes kerettel felállni – nem jönne ki túl nagy szám.

– Jött a Körmend elleni hazai parádé, majd egy győzelem a MAFC ellen – mégsem követte igazán jó folytatás, miért?
– Felcsillant egy kis reménysugár, a Körmed ellen tényleg jó dobóformával, a MAFC otthonában pedig egységes, harcos játékkal nyertünk. Nem sokkal ezután jött a körmendi visszavágó, ahol egy nagy pofonba futottunk bele. Jött Henderson, voltak ugyan jó meccseink Kaposváron, vagy Szombathelyen, de túl nagy lett a hátrány ahhoz, hogy megcsípjük a középházi középszakaszt. Ez egyrészt önmagában is frusztráló, ráadásul – és ez bizony néha meccseken is látszott – nem igazán volt jó a “kémia”, nem volt nagy összhang, egység a csapaton belül. Akadtak bizony légiósok, akik – némi túlzással persze – csak a támadó térfélen akarták elvégezni a munkát… Régen rossz, ha az amerikaiak – finoman fogalmazva – nem kedvelik egymást… Próbáltuk, de nem volt könnyű kezelni a helyzetet.

– Az alsóházi középszakasz előtt volt egy-két biztató eredmény, győzelem Debrecenben, vagy a biztos siker a Jászberény ellen itthon, a középszakasz mégsem úgy sikerült, ahogy a klubnál remélték. Miért?
– Szerettük volna elkerülni a playout-ot, de azok után, hogy Debrecenben kikaptunk, ráadásul két kiállítással, Watkins hiányát nem tudtuk pótolni, így a Jászberény elleni hazai vereség után lényegében biztossá vált, hogy a MAFC-cal játsszuk a playout-ot. Nagyon nyomasztó érzés fokozta a feszültséget.

– Milyen volt a playout párharc, amelyet 2-0-ra megnyertünk?
– Ha már a playout-ig jutottunk, a soproni meccsel elégedettek lehettünk, koncentrált, jó kezdéssel végig kézben tartottuk a mérkőzést. A fővárosi találkozón – pedig előtte nyilván jeleztük, hogy ugyanolyan koncentráltan kell kezdeni, mint Sopronban – tompák, dekoncentráltak voltunk, korántsem olyan élesek, mint az első összecsapáson. Szerencsére a második félidő elején sikerült javítani, aztán, hogy hogyan az most már történelem, de sikerült kivívni a bennmaradást. Összességében azonban ez egyértelműen egy nagy csalódást keltő évad volt, amelynek okai nagyon összetettek, benne volt a sérüléssorozattól kezdve a rossz “kémián” át, jó néhány a remélttől elmaradó egyéni teljesítmény.

– Hogyan, merre tovább SKC, kit tartanál meg a légiósok közül?
– Egyedül a már hazatérő amerikai center Ryan Watkinst, aki annyit mondott: nem zárkózik el a folytatással kapcsolatos egyeztetésektől.

eredeti link