Sopron, 1600 néző
V.: Kapitány, Minár, Fodor
Cs.: Supola 5, Élő, Molnár 3/3, Werner, Fazekas
Edző: Sabáli Balázs
Cs.: Djuric 6, Bagó, Gulyás. Simon 1, Doktor 2
Edző: Bencze Tamás
Amíg tőlünk Christian Jones az ismert családi okok miatt hazautazott, addig ellenfelünknél felépült az Oroszlány elleni hazai vereség alkalmával hiányzó két sérült, Ubilla és Djuric. Közel 2 perc elteltével rendezetlen védelem ellen Johnson a vendégeknek szerzett vezetést, az ellentámadásból Eric azonnal egalizált. Váltott vezetéssel haladtak a felek, Pitts és Carter villogott tőlünk, előbbi triplát is vágott. A szakasz közepén Bernard támadópattanó után, Demetre pedig lerohanásból óriásit zsákolva talált be, majd Eric újabb találata után 7-tel elléptünk, Bencze Tamás időt kért. Az első percek messze legjobb ZTE játékosa, Johnson faragott a vendégek hátrányán egy triplával, de rögtön érkezett a válasz Demetre révén szintén 3 pontért. Johnson szinte egymaga tartotta versenyben ellenfelünket, de Supi és Pitts révén mindenre volt válaszunk, így 8 pont előnnyel zártuk az első negyedet.
A második etap két zalai duplával indult, majd Eric pöckölte be a lepattanót. Volt, hogy a szerencse mentette meg csapatunkat a kosártól, a vendégek nem egy közeli – ezen a szinten ziccernek nevezhető – helyzetet és több büntetőt kihagytak. Bernard görcsösen játszott volt csapata ellen, de Demetre visszaállította a 8 pontos különbséget, majd egy ütközésnél megsérült. Eric közeli kosara, majd Molnár Marci szép akció végén dobott triplája után 10 pont fölé nőtt előnyünk. Jött az újabb ZTE-idő, de Supi kosara után 14-gyel mentünk, kár a kihagyott bónusz büntetőért. Agafjonovot hagytuk kétszer is üresen a palánk alatt és a rutinos center nem hibázott – edzőnk pedig nem habozott időt kérni, rendezendő a védekezést. Ez sikerült és csak azért állandósult Eric révén, a félidő végén a 10 és 15 pont közötti előnyünk, mert a büntetőket elég bőkezűen “pazarolták el” a srácok, így 12 pontos előnnyel fordulhattak. Szöszi ziccerére Eric egy jó büntetővel felelt.
Rossz ritmusban, több labdát eladva kezdtünk szünet után, bő 3 perc alatt egy 9-3-mal megfelezte hátrányát ellenfelünk, időt is kértünk. Centerünk, Eric egymaga tartotta a 6-8 pontos előnyt. Időkérés után a vendégpad kapott technikait. Mindkét csapat sok hibával játszott, Ubilla triplája után 4 pontosra csökkent az előny. Fokozódott a feszültség, a mezőnyben hasznos Bernard labdát szerzett, majd értékesítette büntetőit. Sajnos a jól kezdő Pitts erőlködött, Johnson viszont új erőre kapott, betörésekből szerzett kosaraival 1 pontra hozta föl a ZTE-t. A szakasz vége Bernardé volt, zsinórban dobott 5 pontjával – az etap végén labdaszerzés, zsákolás – 6 pontos előnnyel várhattuk a záró etapot.
Támadásban továbbra sem találtuk a ritmust, gyengén dobtunk, nem egészen 2 és fél perc alatt Johnson vezérletével, valamint Szöszi szerencsés hármasával egy 8-0-lal fordított a ZTE. Bernard magára talált és beszórt két triplát, de a palánkok alatt magassági és erőfölényben lévő vendégek – Szabó és Agafjonov révén -, minden támadásukat kosárral fejezték be és a szakasz közepén 7 ponttal elléptek. Hosszabb kosárcsendünknek Eric vetett véget és ez új erőt adott. A remek második félidőt produkáló Thompson 2 és fél perccel a vége előtt 3 pontra hozta vissza csapatunkat, ráadásul Johnson kipontozódott. Agafjonov zsákolása után Eric 2+1-gyel 2 pontra felhozta csapatunkat. Zónával próbálkoztunk, amelyet az utolsó percre fordulva Szöszi triplával dobott át, és erre már nem volt válaszunk. Riverst elveszítve szünet után “elfogytunk”, és ezt kihasználva ellenfelünk fordítani tudott.
Sabáli Balázs: – Nehéz helyzetben, két vereségből mentünk bele a mérkőzésbe, ráadásul csütörtökön jött a hír, hogy Jones-nak haza kell utaznia. Egy magas játékos kiesésével át kellett alakítani a stratégiát, de jól reagáltunk rá, jó védekezésből sikerült könnyű kosarakat szerezni és a támadójáték is hatékony volt. Sajnos az első félidőben még egy kulcsjátékost elveszítettünk, és nem maradtunk elegen ahhoz, hogy megtartsuk az előnyt. Gratulálok a ZTE-nek, nálunk most sok a kérdőjel, remélem, Rivers sérülése nem súlyos.
Hazai részről Milos, tőlünk pedig a hét elején kisebb sérüléssel bajlódó Pitts maradt ki a kezdő ötösből. Bő 2 perc elteltével Tóth Ádám vezérletével 8-3-ra elléptek a hazaiak, de büntetőkkel hamar feljöttünk 1 pontra, ám sajnos Bernard gyorsan összeszedett 3 faultot. A szakasz közepén Carter villanásaival tapadtunk a hazaiakra, majd lerohanás után Supi 2+1-es játékával át is vettük a vezetést. Centerünket, Ericet nem tudták tartani a vendéglátók, ám a negyed hajrájában egyénieskedővé vált játékunk, több labdát eladtak a srácok, egy 7-0-lal fordított a DEAC. A szakasz végeredményét Pitts állította be büntetőkből.
A második etap elején váltott vezetéssel haladtak a felek, majd labdákat szerezve Christian Jones vezérletével sikerült 5-tel megugrani. Sajnos a jó periódust ezúttal sem sikerült “megfejelni”, hamar ledolgozta hátrányát a hazai gárda, amikor Demetre jelentkezett szép hármassal. Christian újra villant, és bár távolról nem ment a dobás, Norbi agresszív labdaszerzés utáni ziccerével tartottuk az előnyt. A félidő végén sajnos Damier megoldásai nem sikerültek, Harrison és Armwood vezérletével egy 8-2-vel fordított DEAC. Sajnos a félidő végén Eric megkapta a 3. személyijét, Milos pedig bedobta a büntetőket. Így, bár a második etap nagy részében vezettünk, 3 pontos hátránnyal térhettünk pihenőre.
A Keller-Varnado belső kettőse révén 9-2-vel kezdett szünet után a Körmend, 2 és fél perc elteltével Eric Carter révén szereztük első akciókosarunkat. Állandósult a 10 és 15 pont közötti vendég vezetés. Keller szabálytalankodott Jones-szal szemben. Videózás után nem lett sportszerűtlen, mi viszont technikait kaptunk. A közjáték viszont nekünk tett jót, ellenfelünk elbizonytalanodott, mi viszont egy Thompson és Pitts vezette 9-2-vel 4 pontra feljöttünk, és ennyi maradt a különbség a negyed végén.
Hogy ez hogyan valósulhat meg, annak kapcsán vezetőedzőnk, Sabáli Balázs kiemelte: sajnos az előző évad a szurkolók által elfogadott, sőt megkedvelt légiósait nem sikerült Sopronban tartani, így a tervek szerint öt új légióssal, valamint egy új magyar kosarassal vágunk neki, a bő egy hét múlva kezdődő szezonnak. A helyzetet nehezíti, hogy még most, bő egy héttel a rajt előtt is váltanunk kellett, ráadásul továbbra sem teljes a keret. Éppen ezért még némi időre és türelemre lesz szükség, amíg a összeáll a gárda, s a szakvezetés által remélt játékot tudja majd nyújtani.
Az együttes új csapatkapitánya a csapatunkban immáron a 9. szezonját kezdő Takács Norbi lesz. Új “csékánk” ennek kapcsán visszaemlékezve a korábbi szezonokra elárulta: korábban, mint kapitány-helyettes – amikor az aktuális csapatkapitány éppen sérült volt és nem állt a szakvezetés rendelkezésére -, már betöltötte ezt a posztot, de “főállású” csapatkapitánynak lenni teljesen más, mint ideiglenesen “beugrani” ebbe a felelősségteljes szerepkörbe. Mint hozzátette, szerencséjére a “kapitánykodás” terén olyan kiváló elődöktől tanulhatott, mint Molnár Bandi, Trepák Zoli, Ruják Andris vagy Dénes Gabi. Próbálja a pályán és ha úgy adódik, közös programokkal időnként pályán kívül is összefogni a társaságot, és például a társakkal együtt segíteni az először Európában kosarazó centerünknek, Eric Carternek.
Újra ügyvezetőnk jelentkezett szólásra, aki a klub gazdasági hátterével kapcsolatban elmondta: nagyjából a tavalyihoz hasonló büdzsével, ahhoz képest talán minimálisan több összegből gazdálkodhatunk. Ennek kapcsán mondott köszönetet a többségi tulajdonos önkormányzatnak, amely továbbra is biztosítja a stabil hátteret a működéshez, ám ez nem teszi elégedetté a vezetést, amely maga is próbál további támogatókat a klub mellé állítani és ezzel még biztosabbá tenni a gazdasági hátteret.
A többségi tulajdonos képviseletében Csiszár Szabolcs, az önkormányzat sportfelügyeleti csoportjának vezetője kifejtette, az előző szezonban is látszott, hogy a klub hatékonyan gazdálkodik a támogatásból, a mérkőzésekre járva látványos, közönségszórakoztató kosárlabdát látott az együttestől. Reményét fejezte ki, hogy a klub a hamarosan kezdődő évadban is eléri célját, ehhez kívánt sok erőt és kitartást a résztvevőknek, a mindennapok kemény munkájához.
Ebben immár a vezetőséget segítve vesz majd részt a korábbi közönségkedvenc és csapatkapitány, az aktív játéktól az előző évad végén visszavonuló Dénes Gábor. Szerencsére tehát nem szakad el a klubtól és a sportágtól, sportszervező-marketingesként dolgozik a jövőben. Mint mondta, eddig is a csapatban szerepelt és ettől kezdve is abban fog, csak kicsit másként, mint eddig. Bizonyos értelemben a másik oldalon állva, de ugyanúgy, ahogy eddig is, a legjobb tudása szerint próbálja segíteni a csapatot.
Carter tehát rookie, azaz Európában újonc lesz. Középjátékosunk utolsó egyetemi évében 15,8 pontos és 9,7 lepattanós átlagot produkált egyetemi csapata színeiben, átlagban több, mint 2 támadó pattanót megkaparintva mérkőzésenként. Ami még figyelemre méltó a statisztikájában, az a gólpasszok középjátékoshoz képest kifejezetten magas, 2,3-as mérkőzésenkénti átlaga.
Amint azt szurkolóink jól tudják, Dénes Gabi az előző évad végén visszavonult. Vezetőségünk a magyar állomány teljes kialakításához még egy meghatározó magas kosaras szerződtetését tervezi. Eddig is próbálkoztunk, válogatott játékosokat is megkerestünk. Lehetőségeink és az ésszerűség határáig elmentünk ajánlatainkkal, de eddig még nem sikerült megegyeznünk senkivel. Volt, aki jobb élvonalbeli ajánlatot kapott, de olyan kiszemeltünk is volt, aki a másodosztályba igazolt. Nem adjuk fel, bár szűk a magyar piac, főleg négyes és ötös poszton, de reméljük, sikerül olyan játékost Sopronba hozni, aki, ha Gabit pótolni nem is tudja, tényleg erősítést jelent.
Ahogy eddig is, természetesen a következő évad előtt is, először a magyar magot szeretnénk kialakítani. Szinte biztosra vehető, hogy a következő évadnak is 5 légióssal vágunk neki, ám hogy milyen szerkezetű lesz a légiós “kvintett”, az attól is függ, sikerül-e megszerezni a már említett meghatározó magas magyar játékost.
Kapitányunk ott volt a kezdőben, a vendégektől egy kulcsember, Djeraszimovics hiányzott. A meccs Dramicsanyin büntetőivel indult. 0-5-nél betörésből Supi, azaz Supola Zoli szerezte első pontjainkat, majd Alan is betalált, ám Angelo bő 2 perc után a még szombaton megsérülő bokáját fájlalva leült. Talán még az előző, kétszeri hosszabbításos meccs fáradtsága volt a srácok lábaiban, távolról nem találtunk be. Örömteli volt viszont, hogy a padról beszállva a szombati mérkőzést kihagyó Wesley játékra jelentkezett. A szakasz közepén 9-4-es vendégvezetésnél időt kértünk, ami jót tett csapatunknak, a “mi Molnár Marcink”, valamint a sarokból a 6. perc végén első triplánkat beemelő Supi egy remek, 9-0-s rohamot indított útjára. Egyenlített a KTE, de a szakasz végén a Molnár-Supola-Buzsáki-Dénes-Gordon ötössel, Supi újabb hármasára építve, sikerült 5 pontos előnnyel zárni a nyitó 10 percet.
Közönségünk korábbi kedvence, Milos a kifejezetten magas szerkezetű ötössel kezdő DEAC-nak szerzett vezetést. Egy ütközés után Norbi sérült meg a vállán, majd közel 2 perc elteltével 0-4 után, a padról érkező Supola Zoli triplájával közelítettünk, Brynton indításos ziccerével pedig fordítottunk. Remek, hatékony védekezéssel és labdákat szerezve, Brynton könnyű kosaraival, valamint Angelo hármasával egy parádés, 16-0-s rohamot bemutatva tetemes előnyt szereztek a srácok, tűzbe hozva a szurkolótábort. Mindkét oldalon hamar jöttek a cserejátékosok, 15 ponttal vezettünk a nyitóetap után.
A második etap Brynton kosarával kezdődött, kár, hogy a bónusz büntető kimaradt. A fiatal Durázi bátor, ügyes játékával 10 ponttal ellépett a ZTE, csapatunk görcsösen, kapkodva játszott, érthető volt edzőnk időkése. Lemar 2+1-es játéka egy szédületes, 12-0-s rohamot indított útjára csapatunktól. Agafjonov a ZTE kosárcsendjét ugyan megtörte, de csapatunk lendületét nem tudta, Brynton és Angelo hármasával, vezérletével 9 ponttal elléptünk, hátul Wesley adott stabilitást védekezésünknek. Bencze Tamás rövid időn belül másodszor volt kénytelen időt kérni, ám tény: a 13. és a 19. perc között egy 21-2-t “repesztettünk”. A félidő két vendégkosárral, ám csapatunk 5 pontos vezetésével ért véget.
Wesley növelte támadópattanó után előnyünket. Összeállt a védekezés, Brynton és Wesley vezérletével egy 13-3-as 4 perccel kezdtük a második félidőt, 15 ponttal elhúztunk. A szakasz közepén megtört a lendület, az addig remekül játszó Brynton ziccert hibázott, egy Ware vezette 9-2-vel 10-en belülre került a ZTE, érthető volt az időkérés. Ez ezúttal nem segített, semmi nem sikerült, a magára találó ZTE 4 pontra feljött, 13-2-es rohamot bemutatva a negyed második felében.
Szöszi kosarára Alan felelt, majd Ware hármasával 1 pontra csökkent előnyünk. Egyénieskedni kezdtünk, Thompson kosarával fordított a ZTE. Szerencsére a bónuszbüntetője kimaradt, ahogy sajnos a mi tiszta helyzeteink is. 60-59-es vendég vezetésnél “befagyott” az eredményjelző, a feszültség pedig fokozódott. Norbi triplájával visszavettük a vezetést, a találat kisebb hangrobbanást idézett elő az Arénában. Ebben a kiélezett helyzetben, egy akciónknál kétszer visszaszedtük a támadópattanót és végül Alan zsákolt hatalmasat. 2 és fél perccel a vége előtt 4-gyel “mentünk”. Szöszi felezett az egerszegi hátrányon, majd Brynton kihagyott büntetői fokozták az izgalmakat. A túloldalon Szabó egyet bedobott, Angelo keze nem remegett meg a vonalon, majd betörésből is betalált és a végén még 2 büntetőt is beemelt. Így hiába dobott triplát Ware – győztünk.
A mérkőzés kapcsán vezetőedzőnk azt fejtegette: nem csupán önmagában a visszavágás vágya kell, hogy motiválja társaságot, hanem az is, hogy csapatunk próbál az utolsó szalmaszálak egyikébe megkapaszkodni. Kapaszkodni, mégpedig azért, hogy az alapszakasz végén a középszakaszban a középmezőnybe, azaz a legjobb 10 közé kerüljön.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kosaras vállsérülése miatt operációra szorult, és arról is, hogy ebben klubunk minden segítséget megadott neki. Nos, az említett műtétre ma délelőtt került sor egy budaörsi klinikán, és Kinde azóta már vissza is tért Sopronba. A műtétet követő rehabilitáció első napjait még városunkban tölti, és a tervek szerint kb. egy hét múlva térhet haza az Egyesült Államokba.
A második elején Angelo rontott zsákolást, a hazai szurkolók nagy (kár)örömére. Pontatlanul játszott mindkét fél, több, mint másfél perc elteltével Markovics újabb kosarával nyílt tovább az olló. Alan próbálta versenyben tartani csapatunkat, de nem sikerült 10 alá kerülni, amiről elsősorban Pustahvar “tehetett”. A szakasz közepén 14 pontos hátránynál újból időt kértünk. Ez sem segített, az “élesebb” somogyi alakulat előnye 18 pontosra nőtt, amikor Dénes Gabi – akit nagy tapssal fogadtak a hazai szurkolók, emlékezve rá, hogy jó másfél évtizede még ifjú titánként szép sikerek részese volt Kaposváron – emelt be egy triplát. Brynton dobott szép szóló kosarat, a hazai szakvezető, Fekete Ádám időkéréssel próbálta megakadályozni, hogy lendületbe jöjjünk. A félidő végén váltva estek a kosarak, Supola Zoli jó helyzetfelismerés utáni ziccerével 10-re jöttünk vissza, de szünet előtt még Hendlein betalált, így félidőben maradt az első negyed utáni 12 pontos hazai vezetés.
Wesley és Angelo jóvoltából sikerült hamar 10 ponton belülre kerülnünk, de Vojvoda bravúros kosarával ismét 10 pont fölé nőtt a különbség, ráadásul ekkor edzőnk technikait is kapott. N. Milosevics szerencsés hármasával a szakasz közepén eldőlt a meccs. Csapatunk az utolsó pillanatig küzdött, végül 10 ponton belülre került, de győzni nem volt esélye.
Azon túl, hogy a tabella 3. helyén álló, a kezdeti nehézségek után magára találó csapathoz utazunk, az külön nehezítette a szakmai stáb részére a gárda felkészítését, hogy nem tudni, vajon négyes poszton a korábbról jól ismert, szezon közben visszahívott fehérorosz Pustavhar, vagy a szezonnyitón Sopronban 30 pont fölé jutó, hosszú sérüléséből felépülő é s edzésbe álló amerikai Bruinsma játszik-e a szombathelyieknél. A szakvezetés mindkét “erőcsatárból”, akár Pustavhar, akár Bruinsma pályára lépése esetére próbálta felkészíteni a srácokat. A Falcóhoz ráadásul visszatért a korábbi közönségkedvenc, a magyar válogatottban is jól teljesítő honosított Govens, és ez várhatóan még nagyobb érdeklődést, lelkesedést vált majd ki a szombathelyi szurkolókból – még úgy is, hogy Norfleet távozott hátvégi riválisunktól.
