A második negyed gyenge játékával jelentős hátrányba kerültünk Kecskeméten. Bár szünet után voltak fellángolásaink, nem tudtuk igazán szorossá tenni a találkozót, ráadásul a hajrában Teyvon megsérült. Véget ért nagyszerű sorozatunk, reméljük sikerül egy újabbat építeni, ahogy azt is, hogy Teyvont a hosszabb szünet után újra a csapatban látjuk
Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét – Sopron KC 91-71 (23-18, 30-19, 18-21, 20-13)
Kecskemét, férfi NB I, 1200 néző
V.: Kapitány, Nyilas, Sörlei
Kecskemét: WITTMANN 24/12, Pollard 9, KLOBUCAR 9/3, Kucsera 6/6, KARAHODZSICS 12
Cs.: DRAMICANIN 16/6, Kiss D.4, Milutinovics 8/6, Lukács, Tóth Barna, Tóth Balázs, Ivkovic
Edző: Forrai Gábor
SKC: Myers 16/3, Fazekas, BORISZOV 26/15, FORD 11/3, Montgomery 11/3
Cs.: Mack 4, Werner, Schöll, Halász, Sitku 3/3, Csendes
Edző: Kostas Flevarakis
Közel félszáz szurkolónk kísérte el csapatunkat Kecskemétre, és próbáltak a Messzi István Sportcsarnokban is hazai hangulatot teremteni a srácoknak.
Pollard a hazaiaknak szerzett vezetést, de Quincy hármasával fordítottunk. Védekezési hibáinkat könyörtelenül büntetve két triplával elléptek a hazaiak. Szerencsére Milos és az ügyes támadás végén hatalmas zsákolással jelentkező Quincy jóvoltából, nem engedtük el nagyon a hazaiakat. A szakasz közepén azonban a padról beszálló légiósai, Dramicanin és Milutinov villanásával 6 ponttal ismét elléptek a hazaiak. A szakasz hajrájában összeállt a védekezés, támadásban pedig Milos lépett elő vezérré, 4 duplát szerezve egymaga fordította meg az állást, nem véletlenül skandálták keresztnevét szurkolóink. A szakasz vége, Wittmann vezette 8-1-es roham formájában a hazaiaké volt, akik 5 pontos előnnyel zárták a negyedet.
Wittmann és a Kecskemét lendületben maradt, a rutinos hazai irányító újabb duplát, majd triplát dobott, 10 pontosra nőtt a hátrány, érthető, hogy Kostas időt kért. Milos faragott a hátrányon egy hármassal, de több labdát eladtunk, elvesztettünk, nem tudtunk közelebb kerülni a Kecskeméthez. Egyedül Milos jelentett érdemi veszélyt a hazai gyűrűre, hazai oldalon viszont Wittmann mellé felnőtt Dramicanin, az ő triplájával 10 pont fölé nőtt a hátrány. A félidő hajrájában Sitku Marci villant egy triplával, a hazaiaknak azonban mindenre volt válaszuk. Nem működött a védekezés, lepattanókból, befutásokból is kosarakat kaptunk, ráadásul előbb Klobicar, majd a félidő végét jelző dudaszó pillanatában Wittmann dobott újabb triplát, így 16 tetemes, pontos hátrányból kezdhettük a második félidőt.
Ez Teyvon triplájával indult, ám az ihletett napot kifogó Wittmann azonnal felelt rá. Mack egy szemfüles találat formájában szerezte meg első pontjait. Stabilabban, keményebben védekeztünk, nehezebben jutott tiszta helyzethez ellenfelünk és Teyvon, valamint E. J. villanásaival egy 8-0-lal 10 ponton belülre kerültünk, a srácokat folyamatosan űző-hajtó szurkolóink legnagyobb örömére – aminek természetesen hangot is adtak. Időkéréssel próbálta megtörni lendületünket ellenfelünk, és ez egy 6-0-s roham formájában sikerült is neki – ekkor Kostas kért időt. A vendéglátók minden felzárkózási kísérletünket visszaverték, E. J. triplájára a túloldalról is egy magas ember, Kucsera felelt hármassal. Állandósult a 15 pont körüli kecskeméti vezetés. A szakasz Milos hármasával és 13 pontos kecskeméti előnnyel zárult.
A következő pedig Dramicanin hármasával kezdődött. Időnként egyénieskedve próbáltuk gyorsan csökkenteni a hátrányt, de többnyire eredménytelenül. Szurkolóink kedvét azonban nem vette el mindez. Ellenfelünk biztosan tartotta 15 és 20 pont közötti vezetését. A szakasz közepe Quincy és Karahodzsics dobópárbaját hozta. A hajrában amolyan minden mindegy alapon alacsony szerkezetre álltunk át, egyszerre volt a pályán Mack, Ákos és Teyvon. Sajnos ez utóbbi nem sokkal később a bokáján megsérült, le kellett vinni a pályáról és ez végképp eldöntötte a találkozót. Parádés sorozatunk véget ért, reméljük, Teyvon sérülése nem túl súlyos…
Kostas Flevarakis: Tizenhárom mérkőzés óta tartott a győzelmi sorozatunk. Kicsit korábbra kalkuláltam, hogy bejön egy vereség, lehet mostanra mentálisan és fizikálisan is elfáradtunk, hiszen már eddig is erőn felül teljesítettünk. Ez semmit nem von le természetesen a Kecskemét sikeréből, ma felülmúltak minket, jár nekik a gratuláció. Köszönöm a soproni szurkolóknak, hogy ilyen sok kilométert megtettek, és végig buzdították a csapatot.
Fotók: Réti Attila