Kulcsfontosságú összecsapás előtt áll a legutóbbi 5 bajnokiját elvesztő csapatunk, amely holnap a bajnoki tabella alsóházában tanyázó Szegedet fogadja

Edzőnk, Kostas kiemelte: a jelenleg hullámvölgyben lévő csapat ugyanaz a társaság, amely decemberben hatos győzelmi sorozatot épített. Januártól rengeteg nehézség hátráltatja a társaságot, és ezeknek bizony szerepük van a vereségekben. Kostas emlékeztetett rá, hogy január elején a Szolnok ellen remekül kezdtünk, de kikaptunk, és a Falco otthonában a bajnokkal is partiban voltunk, egészen Jones kiállításáig.
Azóta – tette hozzá – kétségtelen, hogy hullámvölgybe kerültünk, de ennek megvannak az okai. Shine hosszabb sérülésből épült föl, Jones a térdével, Joseph a csuklójával bajlódik, mindegyik légiósnak volt, van kisebb-nagyobb problémája. Hogy ez mivel járt, arról ezt mondta edzőnk: “előfordult, hogy nem is tudunk rendesen öt-öt ellen gyakorolni az edzéseken, mert többen is csak könnyített munkát tudtak végezni – ha egyáltalán edzettek -, és így azért nehéz. Nem is tudok haragudni a fiúkra, mindent megpróbáltak. Bár a jelen helyzetben nehéz, de nem akarok a negatívumokkal foglalkozni, nagyon fontos lenne, hogy valahogy legyőzzük holnap a Szegedet.”
Az ellenfél kapcsán edzőnk azt taglalta: “mindig mondom, hogy nem érdemes a bajnoki tabellából kiindulni. Ez a Szeged kapcsán talán fokozottan is igaz. Sok szoros mérkőzést vesztettek el, nagyon atletikus, egy az egyben remek külső mezőnyjátékosai vannak, akik kitűnően dobnak. Bognár, Robertson és új játékosuk Nicholson személyében pedig a támadólepattanókat kiválóan szedő magas emberekkel is rendelkeznek, erre mind-mind meg kell próbálni kiemelt figyelmet fordítani. Mindig hangsúlyoztam, hogy szurkolótáborunk rengeteget segít nekünk, ők a csapat hatodik játékosa. Lehet, hogy holnap az kellene, hogy ők lépjenek elő első számúvá, hogy folyamatosan erőt és lendületet adjanak a fiúknak a lelátóról, mert óriási szükségük lesz rá a találkozón.”
Pénteken délelőtt Kostas még nem tudta megmondani, kire számíthat és kire nem a Szeged ellen, de abban biztos, hogy akik pályára tudnak lépni, ami tőlük telik, mindent megpróbálnak és megtesznek a győzelemért.

A parádés decemberi diadalmenet után a január valóságos vesszőfutás volt csapatunk számára. Legtapasztaltabb légiósunkkal, a térdsérüléssel bajlódó hátvéd, Andre Jones-szal – amellett, hogy megpróbáljuk kicsit “közelebb hozni” szurkolóinkhoz – csapatunk “kétarcúságáról” is beszélgettünk

– Gyerekkorában más sportágakat is kipróbáltál?
– Igen, tizennégy éves koromig egyszerre kosaraztam és amerikai futballoztam. Ekkor a szüleim válaszút elé állítottak, és a kosárlabda mellett döntöttem.

– Megtudhatjuk miért?
– A kosárlabdában, mint játékban jóval több a szabadság. Bár itt is vannak figurák, de az amerikai futballban gyakorlatilag kizárólag csak begyakorolt formációkat alkalmaznak.

– Van, volt példaképed?
– Sajnos már nem él: Kobe Bryant.

– Pár éve megkaptad a szlovák állampolgárságot, és már játszottál is a válogatottjukban. Mennyire lepted meg, és mit adott ez neked?
– Egy évet játszottam Szlovákiában,. és amikor ez először felvetődött bevallom, nagyon meglepődtem. Azzal viszont, hogy európai útlevelem is lett, az élet szinte minden területén új lehetőségek nyíltak meg előttem. Most a családom Bécsben él.

– Ha már a családodat említetted… a közelmúltban apa lettél, gratulálunk!
– Köszönjük, a lányom után pár hete fiam született. Bécs nagyon közel van Sopronhoz, ez is közrejátszott abban, hogy ide igazoltam, hogy az SKC ajánlatát fogadtam el.

– Ha már a csapatnál tartunk, a debreceni sikersorozat után januárban, sajnos egymást érték a vereségek. Szerinted melyik az SKC igazi arca?
– Szívem szerint azt mondanám, hogy a decemberi, de sajnos a januári is mi vagyunk. A teljes képhez azért hozzá tartozik egyrészt, hogy a vereségek közül hármat az első három helyezettől, a negyediket pedig a hatodiktól szenvedtük el. Gondoljunk rá vissza, hogy a Szolnoktól hogyan, milyen remek kezdés után kaptunk ki, és a borzasztó erős Falcónak is sokáig egyenrangú ellenfelei voltunk. Ezután tényleg belekerültünk egy rossz sorozatba. Másrészt az is tény – persze nyilván más csapatoknál is vannak hasonló nehézségek -, hogy többen is kisebb-nagyobb sérülésekkel játszunk. Tarvarius Shine most próbálja visszanyerni a formáját, Yasiin Josephnek a csuklója fáj, nekem a térdem nincs teljesen rendben, és még sorolhatnám. Ezek között vannak kisebb és súlyosabb sérülések, de még a legkisebbel játszani is nagyon kényelmetlen, hiszen az ember érzi, hogy nem tud olyan sebességgel, pontossággal megcsinálni valamit, mint teljesen egészségesen. És nekünk fáj a legjobban, hogy nem ünnepelhetünk győzelmeket a rendre remek hangulatot teremtő, és minket idegenbe is elkísérő szurkolókkal, hiszen kevés ennél felemelőbb érzés van.

– A vereségek nyilván a hangulatra is kihatnak…
– A rossz széria ellenére, amiben vagyunk, úgy érzem, hogy jó a kémia az öltözőben. Megvan az egység, jó a kapcsolat a légiósok és a magyar játékosok, valamint köztünk játékosok és a szakmai stáb között. Úgy vélem, nem is elsősorban a hangulatra – persze bizonyos fokig arra is – vannak rossz hatással a vereségek, hanem az önbizalomra.

– Mit gondolsz, át lehet fordítani mindezt, és, ha igen, mivel?
– Egy győzelemmel, ó mit nem adnánk, ha újra együtt ünnepelhetnénk a szurkolókkal. Győzelem után a “sebek” is kevésbé fájnak. A győzelemhez persze munka kell, no meg szurkolóink – akik bízom benne, hogy kitartanak mellettünk – segítsége.

Bár az első negyed után még vezettünk, összességében a szezon leggyengébb, gyakran egyénieskedő, széteső, ritmustalan játékkal és igen gyenge dobóformával (3/23 tripla, 10/18 büntető) simán kikaptunk a hibátlanul büntetőző, jóval tudatosabban játszó ZTE-től. Sorozatban ez volt az ötödik vereségünk

SKC – ZTE 65-77 (22-18, 17-22, 13-17, 13-20)
Sopron, férfi NB I, 1800 néző
V.: Földházi, Győrffy, Sörlei

SKC: Joseph 5, Jones 14, VALERIO-BODON 12/6, Barnett 10, Durham 2
Cs.: SHINE 10, MOLNÁR M. 8, Takács, 3/3, Sitku, Supola
Edző: Kostas Flevarakis

ZTE: O’Reilly 5/3, TRICE 8/3, Polster 3/3, OSZTOJICS 12, SMITH 12/3
Cs.: RAKICSEVICS 20/9, Zsíros 2, KELLER 7/3, Csuti 4
Edző: Sebastijan Krasovec

Durham, már-már irányítókat idéző okos, pontos bejátszásából Jones nekünk szerzett vezetést – több, mint másfél perc elteltével -, majd az előző évadban még Zalaegerszegen kosarazó Barnett szólóból duplázta meg az előnyt. Smith pillanatai következtek, előbb zsákolt, majd szép triplát dobott a zalai center. Jones villant kétszer, kár, hogy a második találata után kihagyta a bónuszt. Távolról mindkét csapat játékosai rosszul céloztak, egészen addig, amíg Vincent egy védő szorításában be nem talált. A tripla után lerohanás végén is eredményes volt ifjú titánunk és 13-5-re elléptünk, így időt kért a ZTE. Megtört a lendület és Rakicsevics 2 triplájára építve egy 8-2-vel 2-re feljöttek a vendégek. A holtponton Jones lendítette át csapatunkat 2+1-es akcióval, majd pozícióból Molnár Marci villant. A félidő végén váltva estek a kosarak, 4 pontos előnnyel zártuk az első szakaszt.

A második Zsíros duplájával indult, amelyre Shine válaszolt “ragyogó” betörésből. Molnár blokkja után sérüléséből felépülő légiósunk növelte előnyünket. A vendégek büntetőkkel tartották a lépést, az ekkor Shine eredményességére építő csapatunkkal. A tiszta triplák rendre kimaradtak mindkét oldalon, majd a szakasz közepén Norbi “bevert” egy hármast, 7-re növelve előnyünket. Ezután azonban kapkodni kezdtünk, hullámvölgybe kerültünk, s egy 10-0-lal fordított a ZTE. Kosárcsendünknek egy jó büntetővel Schöll Ricsi törte meg, A büntetők értékesítésével sajnos ezúttal is hadilábon álltunk. A félidő végén Jones két jó dobása, a vonalról “tornázta” 50% fölé “találati arányunkat” (7/13) a vonalról, szünetben 1 ponttal a vendégek álltak jobban.

A második félidő az elsőben kosárra sem dobó Durham középtávoli duplájával indult. Erre azonban a 4 pontos játékot is bemutató Rakicsevics vezérletével, egy 7-0-lal felelt a ZTE. Joseph támadópattanó után dobott duplát, a triplák sajnos változatlanul kimaradtak. Nem úgy Trice-é, 8 pontos hátránynál időt is kért Kostas. Jones távoli duplája után ugyan volt egy kis fellángolás, majd ki nem kényszerített eladott labdák következtek, tartotta 5 és 10 pont közötti előnyét a ZTE. Shine ugyan villant, de kapkodva, a labdát gyorsan eldobálva, egyénieskedve játszottunk. A védekezés viszont egyértelműen feljavult, így Barnett pöcijével 4 pontra visszajöttünk, ráadásul a ZTE padja 2 technikait kapott. Joseph – ahogy ezen a meccsen általában tették a srácok – csak 1 büntetőt dobott be a kettőből. Smith viszont mindkettőt a negyed végén, így 5 pontos vendég vezetéssel fordultak a záróetapra a csapatok. Ha azt nézzük, hogy ekkor 2/17-tel álltunk triplából és 50%-kal 8/16 büntetőből, szinte csoda, hogy csak 5 pontos hátrányból vártuk a 4. negyedet.

Ezen faragott rögtön a szakasz elején. a nagyon hasznosan játszó Molnár Marci. Zónára álltunk át és ellenfelünk nem tudott kosárra dobni 24 másodperc alatt. Voltak labdáink az egyenlítéshez, de nem tudtunk tiszta helyzeteket kialakítani. Ellenfelünk viszont megtalálta a zóna ellenszerét, ügyes labdajáratás után az üresen belépő Osztojics zsákolt hatalmasat. Ekkor már közelről sem sikerült betalálni, O’Reilly hármasa után 10 pontra nőtt a hátrány. Érthető volt az újabb időkérés, de nem segített, továbbra is kimaradtak a triplák, már a mieink. Kelleré nem, 13-mal vezetett a negyed közepén a ZTE. Kár szépíteni: szétestünk. Bár a hajrában Valerio triplát dobott, Barnett is villant, a ZTE pedig ügyesen lassította a játékot. A végjátékra alacsony szerkezetre álltunk át, ám ez sem segített. Valerio büntetői után sikerült labdákat szerezni, de a sima vereség tényén ez sem változtatott, szurkolóink hangot is adtak nemtetszésüknek…

Juwan Durham: Nem tudtuk megvalósítani a terveinket a mérkőzésen. Sok büntetőt és üres dobást hibáztunk. Mást nem is mondhatok, csak hogy nem hajtottuk végre, amit gyakoroltunk.

Kostas Flevarakis: Egy olyan mérkőzésen, ahol mi a büntetőink felét dobjuk be, míg az ellenfél az összeset, tizenhárom százalékkal triplázunk, és az ellenfél tizeneggyel több lepattanót szed, nagyon nehéz nyerni. A kisebb-nagyobb problémák, amelyekkel a játékosok az elmúlt hónapban küzdöttek, hatással vannak a játékunkra. Körülbelül ötven százalékon teljesítettünk. Megpróbáltunk mindent, alacsony és magas szerkezetet, de nagyon erős ellenfél ellen játszottunk. Legyünk őszinték, a ZTE idén legyőzött már nálunk erősebb csapatokat is, megérdemlik, hogy a legjobb kettő-három csapat között legyenek. Nekünk össze kell szednünk magunkat. Ez az időszak rossz volt, de ahhoz sokkal több kell, hogy elérjük azt a szintet, amit szeretnénk. A hangulat ismét nagyszerű volt, köszönjük mindkét tábornak!

Holnap 17 órától a bajnokság eddigi meglepetéscsapatát, a 3. helyen álló ZTE-t látják vendégül az előző négy bajnokiját elvesztő fiaink. A győzelem, mint egy falat kenyér, úgy kellene csapatunknak

Csapatunk görög mestere, Kostas reméli, hogy a honapi mérkőzéssel a társaság visszatér a tavaly decemberi győztes útra, az előző évet ugyanis hatos győzelmi sorozattal zártuk. Mint mondta, tisztában van vele, hogy az előző két mérkőzésen, a Paks elleni hazai, valamint az oroszlányi összecsapáson a mutatott játék elmaradt attól, amiben bízott. Ám többen is bajlódtak kisebb, – a heteken át harcképtelen és Oroszlányban visszatérő – Tavarius Shine pedig nagyobb sérüléssel, és az, hogy nem mindig tudott teljes létszámmal edzeni a társaság, azért az edzésmunka minőségén is érződött. Kiemelte: “ahhoz, hogy nyerjünk, nagyon fontos lesz, hogy kevés labdát eladva ne engedjük a ZTE-nek a rohanós, gyors játékát játszani, támadásban pedig csapatként kell kosárlabdázni, keményebben, határozottabban játszani, mint tettük azt a két legutóbbi mérkőzésen.” .
Görög edzőnk reméli, a srácok újfent nagy segítséget, lökést kapnak majd a lelátóról, és reméli, hogy csapata sikerrel szerepel majd.
Ehhez persze a zalaiaknak is lesz majd egy-két szavuk. Kostas így látja a holnapi riválist: “Jól összerakott csapat a ZTE, amelynek játéka szépen összeállt, jól működik a kémia az együttesen belül. Vannak villámgyors, egy az egy elleni játékban igen erős mezőnyjátékosai, akik szeretnek rendezetlen védelem ellen gyorsan támadni, és persze a pozíciós, felállt védelem elleni játékhoz is megvannak az emberei. Eddig nagyjából a sérülések is elkerülték a ZTE csapatát, amely abszolút megérdemelten áll a harmadik helyen.”
Zárszavában Kostas azt taglalta, hogy egy esetleges győzelem, amelynek megszerzése – hangsúlyozta ismét – nagyon nehéz lesz, mentálisan nagyon sokat segíthet a csapatnak a szezon hátralévő részében.