Archives: 1921-december

1921: Magyarok maradtunk! – 12. Ki hogyan dönt?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 12. Ki hogyan dönt?

1921: Magyarok maradtunk! – 11. A nép szavaz. A nép dönt?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 11. A nép szavaz. A nép dönt?

1921: Magyarok maradtunk! – 10. Háború a plakátokon. A propaganda

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 10. Háború a plakátokon. A propaganda

1921: Magyarok maradtunk! – 9. A nép szavaz. A nép dönt?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 9. A nép szavaz. A nép dönt?

1921: Magyarok maradtunk! – 8. Nép-felség. Egy elpuskázott trónszerzés és a soproni népszavazás

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 8. Nép-felség. Egy elpuskázott trónszerzés és a soproni népszavazás

1921: Magyarok maradtunk! – 7. Spontán (?) felkelés a határon

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: Magyarok maradtunk! – 7. Spontán (?) felkelés a határon

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 6. Mit tehet a magyar kormány? A „vissza Sopront” elv feltűnése

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 6. Mit tehet a magyar kormány? A „vissza Sopront” elv feltűnése

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 5. A név kötelez. Új osztrák tartomány, na de hogyan hívják…?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 5. A név kötelez. Új osztrák tartomány, na de hogyan hívják…?

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 4. Nyugat-Magyarország és a német és szláv egység. Miért kap egyik vesztes a másiktól?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 4. Nyugat-Magyarország és a német és szláv egység. Miért kap egyik vesztes a másiktól?

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 3. Ausztria születése. Mi szükséges az önálló élethez?

Folytatódik az 1921. évi soproni népszavazás 90. évfordulója alkalmából indított cikksorozat, amelyben dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 3. Ausztria születése. Mi szükséges az önálló élethez?

1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 2. Egy birodalom vége. Kell-e Európának Ausztria-Magyarország?

Decemberben lesz 90 éve, hogy Sopron és környéke lakói népszavazás során dönthettek arról, hogy: hol Ausztriához vagy Magyarországhoz szeretnének tartozni. A végkifejlet jól ismert. Sorozatunkban dr. Tóth Imre, soproni történész foglalja össze, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja.

tovább:
1921: ‘Magyarok maradtunk!’ – 2. Egy birodalom vége. Kell-e Európának Ausztria-Magyarország?

1921: ,Magyarok maradtunk!’ – 1. Az elveszített béke. Elvek és érdekek Párizs környékén

Decemberben kerek 90 éve lesz, hogy Sopron és környéke lakóit megkérdezték: hol kívánnak élni a jövőben. Ausztriát vagy Magyarországot tekintik-e hazájuknak? A végkifejlet jól ismert. Érdemes azonban összefoglalni, hogyan jutott el a térség lakossága 1921. december 14 reggeléig, amikor kezébe foghatta két ország nevét három nyelven tartalmazó cédulákat, hogy közülük az egyiket eltépje, a másikat borítékba zárja és az urnába dobja. Mik voltak a sorsfordító döntés előzményei, okai, hogyan alakult ki az eredmény és mik lettek a következmények. Erre próbálunk meg választ adni 15 részből álló sorozatunkban.

tovább:
1921: ,Magyarok maradtunk!’ – 1. Az elveszített béke. Elvek és érdekek Párizs környékén

Heti lapszemle

… … – a minisztertanácsos határozatára – aláírta a békeszerződést…” Sarkady Sándor: Felkelés és népszavazás. Civitas Fidelissima. Hogyan lett Sopron a leghűségesebb város? 1921. december 14. „Mi, soproniak és a környező falvak polgárai hisszük, hogy ez a nap … …

tovább:
Heti lapszemle

A Hűség napja

… 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km2 Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békediktátum egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak … …

tovább:
A Hűség napja