Az 1929–1933-as világgazdasági válság idején számtalan pénzhelyettesítő jött létre. Létjogosultságukat az adta, hogy Keynes akkoriban még nem írta meg A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című korszakalkotó művét, amely a gazdasági válságok leküzdésére a pénzkínálat növelését, az állami kiadások fokozását, alacsony kamatokat javasol. A gazdaság szereplőinek egy része, mintegy megelőlegezve Keynest, ösztönösen

tovább:
Soproni kékfrank