Beköszöntött az ősz. Valójában köszönés nélkül rontott be a múlt héten. Két hete még a kánikula uralta térségünket. Nyugodt szívvel bicajoztam ide-oda, izzadtam is rendesen, aminek eredménye, egy hihetetlen fájdalommal járó derék megfázás lett. Kvázi egy hétig éreztem úgy, mintha kést szurkálnának a derekamba, minden egyes megkísérelt mozdulatomnál. Továbbá kérdőjelként is funkcionálhattam volna. Vicces látvány voltam,

tovább:
Kerékpár, pihenj!