Remekül kezdtük a Kecskemét elleni meccset, de a második negyedtől ellenfelünk kontrollált stílusa érvényesült. Több kulcsjátékosunk is csak erőlködött, izgalmas végjátékban egy ponttal a vendégek nyertek.
SKC – KTE Duna Aszfalt 72-73 (28-19, 19-21, 10-16, 15-17)
Sopron, 1.400 néző. V.: Győrffy, Farkas, Fodor.
SKC: Warner 13/3, Lemar 12, TAKÁCS 16/12, Dénes, GORDON 16.
Cs.: Molnár Marcell 3/3, Supola 5, Wiggins 5, London 2.
Edző: Sabáli Balázs.
Kecskemét: WITTMANN 20/12, GREEN 15/3, Dimics, Dramicsanyin 9/3, Molnár Márton 4.
Cs.: Deraszimovics 8, Karahodzsics 5, MÉSZÁROS 12/6, Kucsera.
Edző: Forrai Gábor.
Angelo betörése után Wesley húzta a gyűrűbe a labdát, majd Brynton szerzett labdát és könnyű 2 pontot. Agresszíven, jól, 6-0-lal kezdtünk, amikor Green megszerezte az első kecskeméti pontokat. A vendégeket Wittmann próbálta versenyben tartani, de a szakasz közepén Brynton, valamint a két triplát beemelő Norbi vezérletével 10 pont fölé nőtt előnyünk. Időt kért ellenfelünk és meg is törte lendületünket, több labdát eladtunk és 18-11-nél, edzőnk szintén időkéréssel próbálta a kezdeti mederbe visszaterelni a találkozót. Mészáros Máté nagyon otthon érezte magát, hármasára szerencsére Norbi tudott felelni egy triplával. Brynton ügyes passza után Wesley zsákolt nagyot. A szakasz végén váltva estek a kosarak, a padról érkező “belső sor” tagjainak, Alannak és Kindének a kosaraival tartottuk az előnyt.
Dramicsanyin triplájával indult a második szakasz, amelyre Supola Zoli felelt bátor betörés után. Támadásban pontatlanokká váltunk, 4-re feljött a Wittmann vezette KTE, kellett Brynton betörés utáni duplája. Ragadósnak tűnt a jó példa, Angelo, majd Alan is betörést követően villant és ezzel a 6-0-lal, 10-zel elléptünk. Nem adta olcsón a bőrét a KTE, amelyet Máté tartott versenyben, eladott labdáinkból 3 pontra feljöttek a vendégek, így érthető volt újabb időkérésünk. A félidő végén Welsey villant kétszer, 7 pontos előnnyel fordultunk.
Szép támadás végén, Angelo dobott triplát a második félidő kezdő “akkordjaként”. Brynton kicsit “túlpörgött”, Wittmann is triplát dobott rendezetlen védelemmel szemben. A szünet utáni első percek a két irányító pontpárbaját hozták, ebbe “szólt bele”, egy szinte “elvetélt” akció végén – tőle szokatlan módon – betörésből betalálva Norbi. Tartottuk az 5 és 10 pont közötti előnyt és ehhez a Wesley féle “légelhárítás” is kellett. A szakasz közepén egyénieskedni kezdtünk és feljött 3-ra a KTE, érthető volt időkérésünk. Nem segített, nem estek be a távoli dobások, labdákat adtunk el, egy 16-5-tel fordított a Kecskemét. A szakasz végén Brynton szép találatával végül visszavettük a vezetést.
A záró etap elején váltott vezetéssel haladtak a felek, mindkét oldalon maradtak ki büntetők. Kiélezett helyzetben a “mi” Molnár Marcink emelt be egy hármast, amelyre Green felelt triplával. A szakasz közepén “túljátszottunk” egy akciót, de Welsey zsákolásával újra hozzánk került az – igaz minimális – előny. A hajrában Wittmann szerencsés, egy lábról felugorva elengedett palánkos hármasával, ismét fordult a kocka. A végjátékban az addig jobbára erőlködő Angelo egalizált, a túloldalon azonban a rutinos Deraszimovics keze nem remegett meg a vonalon. Két pontos vendégvezetéssel fordultak a felek az utolsó percre, amely újabb jó vendégbüntetőkkel tovább nőtt. Angelo zsákolt óriásit és a végén volt labdánk a fordításra, de Angelo dobása, majd Wesley duplázása is leperdült a gyűrűről, így aztán, ahogy Kecskeméten, itthon is kikaptunk 1 ponttal.
Sabáli Balázs: – A jó csapatnak van szerencséje. Az első félidőben jól játszottunk, volt ritmus, járt a labda, bementek a dobások. Szünet után azonban ismét úgy játszottunk, hogy az embernek feláll a szőr a hátán. Rossz döntéseket hoztunk, eladtuk a labdákat, amikor az ellenfél bónuszban van szórtuk rá a triplákat, mint molnár a lisztet, az ő triplakísérleteikbe pedig bele faultolunk. Felkészíteni fel tudom a csapatot, de meccs közben észt nem tudok adni, s ha ez így marad, kosaras IQ nélkül megrekedünk egy szinten. Gratulálok a Kecskemétnek, sokat tett azért, hogy a maga javára fordítsa a meccset.
Dénes Gábor: – Gratulálok a Kecskemétnek! Nagyon jól kezdtünk, de már az első félidő végén feljött ellenfelünk. Abban azért, hogy a végén szerencsével nyertek, azért mi is “benne voltunk”. A másodk félidőre lelassult a tempó és ez ellenfelünknek kedvezett, amely megdolgozott a szerencséjéért, mi viszont ritmust vesztettünk, rosszabbul dobtunk, és ha a legvégén bement volna a dobás, a játék képe akkor is ilyen lett volna.