– Bár elég fáradtak voltunk, így azért gyorsabban, kellemesebben telt, mintha végig egyedül utaztunk volna. Ismerkedtünk egymással, jót beszélgettünk. Megtudtam egy-két dolgot a csapatról, kicseréltük európai tapasztalatainkat, Úgy is mondhatnám kezdtük erősíteni a “kémiát”.– Nagyon sok helyen megfordultál, európai szinten igen erős bajnokságokban játszottál. Hol érezted magad a legjobban?
– Tényleg elég sok országban játszottam, sok jó játékos, csapat ellen és szerepeltem nemzetközi kupákban is. Eddig a legjobban Ausztráliában és Törökországban éreztem magam.
– Odahaza, az egyetemi bajnokságban ki volt a legnevesebb, később az NBA-ben is sikeressé vált kosaras, aki ellen játszottál?
– Egyértelmű: a portlandi C. J. McCollum nevét mondanám. Apropó, az egyetemi csapatomban, a Dayton Flyers-ben hátvéd párom, Josh Parker korábban itt is játszott, Sopronban.
– Az említett McCollum hátvéd párja pedig Damian Lillard, aki ráadásul hasonló, sőt azonos poszton játszik veled. Dillard, kedvence Lillard?
– Nem, nem, én LeBron James rajongó vagyok, ő a kedvencem, de úgy igazán kedvenc csapatom nincs az NBA-ben.
– Azért a magyar bajnokság sem teljesen ismeretlen Neked, pár éve, rövid ideig az NB I-ben is játszottál, többek között ellenünk is…
– Szerettem Körmenden, jó volt a hangulat. A Sopron elleni meccsre éppen Josh miatt emlékszem, ő éppen akkor játszott itt, érdekes volt egymás ellen játszani.
– A beszélgetés elején említetted a “kémiát”. Hogy látod a csapatot, milyenek az első benyomásaid?
– Az edző nagyon felkészült, a csapatban pedig sok a fiatal játékos. Dolgozunk keményen, de a teljes kerettel csak úgy egy hete tudunk edzeni. Sokat kell készülnünk, hogy összeszokjunk és összeálljon a játékunk. Jönnek az edzőmeccsek, ezek is sokat segíthetnek majd, nagyon várom már, hogy mérkőzéseket játsszunk.