Kölüs Lajos: Kedveseim,

… … nem köszöntem el, de arról írok, ami eszembe jut, és nem jut eszembe más mint a Volt, a tegnapi, az alig tegnapi. Amikor Sopron külterületére értünk, még nem hagytuk el a várost, ültek fűben, a fel mellett, és jöttek szemben, ők a járdán, ki tudja honna, … …