A nagycenki Széchenyi-kastély a 18. század középső évtizedeiben épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A magyar történelemben és művelődéstörténetben kiemelkedő jelentőséggel bíró család számos tagjának életében töltött be meghatározó szerepet: a család állandó lakhelyévé Széchényi Ferenc gróf tette; ide hozatta értékes könyv- és térképtárát, érmegyűjteményét is, melyeket később a nemzet javára ajánlott fel. Fia, István, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett, már gyermekkorában megszerette a cenki birtokot. Ifjú éveiben naplójában is sűrűn említette: „Megvallom, úgy örülök reá, mint egy gyermek, hogy ezt az őszt ismét egyszer Czenken fogom vígan, boldogan tölthetni!” /1814. április/ Angliai utazásai hatására aztán mintagazdagságot alakított Cenken, a kastélyt a kor legmodernebb vívmányaival szereltette fel úgy, hogy a kortársak a csodájára jártak. A Széchényi család történelemformáló személyiségeinek otthona 2016-ban nemzeti emlékhellyé vált; napjainkban nem kevés viszontagság után falai újra méltón őrzik az egykor itt éltek emlékezetét.