Két az ismert okok miatt nélkülözött kulcsjátékosunk hiányában, remek csapatmunkával úgy győztük le a párharc első mérkőzésén a DEAC-ot, hogy öt játékosunk is kétszámjegyű pontot „termelt”

Sopron KC – DEAC 80-67 (17-21, 21-16, 21-22, 21-9)
Sopron, férfi NB I, rájátszás az 5-8. helyért, 1. mérkőzés, 800 néző
V.: Cziffra, Győrfy, Szilágyi

SKC: JOSEPH 17/9, WHITE 12/3, SITKU 12/3, BARNETT 13, Durham 10
Cs.: MOLNÁR 9, Csendes 5/3, Supola 2
Edző: Kostas Flevarakis

DEAC: Govens 2, MÓCSÁN 14/9, Kovács Á. 4, DRENOVAC 23, TÓTH Á.7
Cs.: GÁSPÁR 7/3, Garamvölgyi 3/3, Scott 7/3, Polyák
Edző: Andeljko Mandics

Két meghatározó, kezdőjátékosunk, az Olaszországba szerződő Jones, valamint az NBA-draft felmérőjére meghívott Vincent nélkül játszunk az 5-8. helyért.
A vendégek kezdtek jobban, de 6-2-es DEAC vezetés után egy 9-1-gyel fordítottunk. Govens technikaija ellenfelünket rázta föl, akik Drenovac vezérletével visszavették a vezetést, csapatunkat Joseph triplái tartották versenyben.
Scott duplájára szurkolóink örömére fiatal, saját nevelésű játékosunk, Csendes Péter felelt triplával. Nem adott lendületet, 10 ponttal ellépett a DEAC. Hosszabb „gólképtelenségünknek” a szakasz derekán szép betörésből White vetett véget, s ez egy pazar, Durham 2+1-es akciójára és zsákolására épített 12-0-s, fordítást érő rohamot indított útjára, amelyhez Supi bátor betörés utáni kosárral járult hozzá. A félidő végén váltva vezettek a csapatok, minimális előnnyel mehetett pihenőre csapatunk.

A második félidőt Barnett duplájával majd White triplájával indítottuk, de a Drenovac vezette DEAC hamar ott volt újra a nyakunkon. Sitku Marci is bevert egy hármast, majd egy White-Barnett alley-oop ragadtatta tapsra szurkolóinkat. A 3. szakasz derekán Mócsán hármasával fordított a DEAC, megtört a lendületünk. Ahogy a félidő, a 3. negyed végén is váltva vezettek a csapatok, és ahogy a nagyszünetben, a záró 10 perc előtt is mi „mentünk” 1-gyel.

A záróetapot 4 magyar játékossal a pályán és Molnár Marci duplájával kezdtük, és jó ütemű belépései után az ő kosaraival tudtuk a szakasz derekára 8 pontosra növelni az előnyt, miközben druszája, Sitku remek védekezéssel egy „homályba” „hajszolta bele” a DEAC addigi talán legjobbját, Drenovacot. A vendégek időkérése után Joseph triplájával 10 fölé nőtt a különbség, és innen már nem volt ereje a DEAC-nak visszajönni, így tartalékosan, kiváló csapatmunkával és értékes diadallal kezdtük a párharcot, Sitku Marci pedig remek 12 pontos, 10 lepattanós dupla-duplával vette ki részét a sikerből!

Sitku Márton: Nagyon jó és értékes mérkőzést játszottunk a DEAC csapata ellen. Andre Jones és Valerio Vincent ma már nem volt velünk, mindkettejüknek sok sikert szeretnék kívánni a továbbiakra, Andrénak Olaszországban, illetve Vincentnek az Egyesült Államokban. Örülök, hogy magyar játékosok is nagyon sok játéklehetőséget kaptak, köztük én is sokat tudtam pályán lenni. Hasznos találkozó volt, viszont ez még csak az első mérkőzés, amit megnyertünk, de megyünk tovább, és szeretnénk további sikereket elérni. Köszönjük a szurkolóknak a biztatást!

Kostas Flevarakis: Olyan rövid leszek, amilyen tudok, mert betegségem miatt nincs sok hangom. Gratulálok a játékosoknak! Megegyeztünk abban, hogy bárki is legyen a pályán, bárki marad, bárki elmegy, a maradók a végsőkig a legjobbjukat fogják nyújtani. Úgy hiszem, hogy nem számít, ki távozik, továbbra is jó esélyünk van megnyerni a mérkőzéseinket, és a fiúk ezt ma bebizonyították. Természetesen Adre Jones, Valerio-Bodon Vincent és Takács Norbert, akik ma nem játszottak, közülük ketten a kezdő ötös tagjai voltak, és hiányozni fognak, de ez a valóság. Bele kell adnunk mindent, és napról napra fejlődni, jellemmel és jó hozzáállással. Sitku Mártonnak nagyon jó meccse volt ma, de a jó dolgok az életben úgy jönnek, ha konzisztensek vagyunk, szóval a következő napon, a következő edzésen, a következő mérkőzésen még keményebben oda kell tennünk magunkat, és ezt szeretem ezekben a srácokban. Ez most a valóság, de mi még mindig szeretnénk a lehető legtöbb győzelmet megszerezni. Meglátjuk, milyen helyezést tudunk elérni a végén, de én hiszem azt, hogy mindenki azért játszik, mert hisz ebben. Fiatalok, idősebbek, külföldiek vagy hazai játékosok egész szezonban keményen küzdöttek egy csapatként, és ezt fogjuk tenni az utolsó percig. Még egyszer gratulálok, és remélem, a szurkolóknak is tetszett, mert ez mindig célunk, hiszen a szurkolókért is játszunk, főleg hazai pályán.

Játékosunk, Valerio-Bodon Vincent következő szezonra szóló szerződése aláírásra került, de ezzel egyidejűleg nagy lehetőséget kapott és részt vesz a chicagói NBA-draft felmérőn, így a bajnokság további részében már nem lép pályára csapatunk színeiben

Tájékoztatjuk szurkolóinkat, hogy Valerio-Bodon Vincent ügynöksége nagyszerű munkájának eredményeként, lehetőség nyílt arra, hogy Vincent részt vegyen a chicagói NBA draft-felmérőn és a Pro Day keretein belül megmutathassa magát az NBA scoutoknak. Annak érdekében, hogy ott minél jobb teljesítményt nyújthasson és minél felkészültebb legyen, a chicagói utazást egy hét-tíz napos felkészülés fogja megelőzni, ami az előzetes tervek szerint már az Egyesült Államokban fog megtörténni.

A Sopron KC a játékos fejlődését és további pályafutását szem előtt tartva, teljes mértékben támogatja az NBA-drafton való részvételt, így játékosunk már nem vesz részt a magyar bajnokság felsőházi rájátszásának 5-8. helyért vívott mérkőzéseken.
Amennyiben a következő szezonban Magyarországon folytatná pályafutását, úgy új szerződése szerint a Sopron KC csapatát fogja erősíteni.

Sok sikert kívánunk, Vincent!

Holnap, 18 órától a Novomatic Arénában a DEAC ellen kezdi meg az 5-8. helyért zajló, 3 nyert mérkőzésig tartó párharcát csapatunk

Mint ismeretes, amerikai-szlovák kettős állampolgárságú légiósunk, Andre Jones a napokban olaszországi ajánlatot kapott és a klub nem gördített akadályt a távozása elé, így nélküle folytatjuk a bajnoki szereplését.
Edzőnk, Kostas ma délelőtt nem is tudta még pontosan, kire is számíthat és kire nem. A mérkőzésre való felkészülés menetében semmi nem változott, ahogy eddig is minden rivális játékából, úgy a debreceni csapatéból is próbált alaposan felkészülni a társaság. Kostas hangsúlyozta, a csapat, ahogy a szezon eddigi mérkőzésein, úgy a most induló szakaszban is próbálja a lehető legjobbját nyújtani.
Nyomatékosan leszögezte: továbbra is minden játékosnak maximális odaadással, koncentrációval kell küzdenie, legyen akár rutinos vagy fiatal, légiós vagy magyar az illető, ráadásul a fiataloknak jó lehetőség lehet ez a szakasz arra, hogy bizonyítsák, hosszabb távon is lehet számítani rájuk.

Ha van játékos klubunkban, aki rászolgált és megérdemelte a nagy-nagy elismerést, ő a debreceni U20-as döntőn a legértékesebb játékosnak választott Schöll Richárd. Évek óta dolgozik, edz keményen, csendben és s(z)erényen, megbízhatóan hozza a dupla-duplákat az U20-as bajnokikon és már felnőtt szinten a SMAFC-ban is kezd egyre inkább meghatározó szerepet betölteni. Vele beszélgettünk

– Gratulálunk az U20-as döntőn nyújtott játékodhoz, az ezüstéremhez és az MVP címedhez! Nem túl régen egy másik ezüstérmet is a nyakadba akasztottak, mégpedig a Tüskecsarnokban a Magyar Kupa ezüstjét. Melyik a kedvesebb, értékesebb neked?
– A Magyar Kupa ezüstérem is felejthetetlen emlék marad, a szurkolás, a hangulat, hogy olyan sokan eljöttek Sopronból buzdítani minket, de abban játékosként nem volt túl sok szerepem. Ez az U20-as döntő azonban remek, szinte tökéletes volt, ehhez többet tudtam hozzátenni.

– A végső győzelemhez sem hiányzott túl sok. Milyen volt a hangulat a döntő lefújása után, és milyen most?
– A lefújás után „elkenődtünk” picit. de nem sokkal később már örültünk annak, hogy tényleg minden előzetes várakozást messze felülmúlva, bejutottunk a döntőbe. Ami pedig személy szerint engem illet, nekem ez volt az utolsó utánpótlás tornám, és ahogy rögtön a lefújás után az egész csapat, úgy én is szomorú voltam kicsit, de összességében úgy gondolom, egy méltó lezárása egy hosszú és szép időszaknak.

– Mint az U20-as csapat korelnöke, te voltál a „cséká”, azaz a csapatkapitány, mennyire kellett „kapitánykodnod”?
– Először is ez az ezüstérem azért is nagyon értékes, mert nagyon fiatal a társaság, én 2002-es születésű vagyok, és ha jól tudom, a csapatban még 2003-as születésű játékos sem volt. Nagyon jó a brigád, mindenki mindenkivel jóban van, így kapitányként nem volt nehéz dolgom. Néha a meccsek közben egy-két biztató szó a társaknak – és ennyi.

– Három csapatban is játszottál: az U20 mellett két felnőtt gárdában,a SMAFC-ban és az SKC-ben. Hol érzed magad a legjobban?
– Attól függetlenül, hogy minden csapatban más és más a szerepem, mind a három társaság, pontosabban közösség nagyon jó, nekem nagyon jó mindenütt.

– Az utánpótlás korszak véget ért, de felnőtt szinten is játszol már egy ideje. A saját bőrödön érzed a különbséget az utánpótlás és a felnőtt kosárlabda között. Mekkora ez a különbség?
– Nagyon nagy. Felnőtt szinten, főleg természetesen az A-csoportban már nagyon nagydarab, erős és ugyanakkor rendkívül képzett centerek vannak, nehéz őket tartani. És ugye amellett, hogy fizikailag nagyobb erőt igényel, részben emiatt is sokkal gyorsabban kell gondolkodni, döntéseket hozni felnőtt szinten, mint utánpótlásban.

– A te magasságod – felnőtt „léptékkel” nem is igazi center magasság. Hol érzed magad a legjobban a pályán?
– A SMAFC-ban már van, hogy valamivel kijjebb, négyes poszton játszom, és én is úgy látom, felnőtt szinten talán ez lehet majd az igazi helyem, de nem baj, hogy van center tapasztalatom. Dolgoznom kell, és már eddig is dolgoztam azon, hogy labdabiztosabb legyek, legyen betörésem, és hogy távolabbról is pontosabban dobjak.

– Igen, nagy ritkán azért egy-egy tripla is beesik tőled…
– Van, hogy úgy jön ki a játék, igen, Azt nem mondom, hogy sorrá „hányom” rá a hármasokat, de ha úgy érzem, jó ütemben jön a labda, és van rá esély, hogy bedobjam, megpróbálom.

– Mivel lennél elégedett az egész szezon végén?
– Ha – most divatos kifejezéssel élve – sikerülne kimaxolni. Azaz ha az SKC-val megszereznénk az ötödik helyet, a SMAFC-cal pedig bejutnánk a döntőbe. Ez utóbbi nehéz lesz, mert ellenfelünk éppen azokra a napokra tette a hazai mérkőzéseit, amikor a felnőtt csapat Debrecenben játszik – de megpróbáljuk.

Fotók: DEAC KA